Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

Elutazott Berlinből a szovjet párt- és kormányküldöttség A NEMZETKÖZI BIZTONSÁG ÉS BÉKE MEGERŐSÍTÉSÉÉRT Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-közgyülésen Az országok túlnyomó többsége az ENSZ legfontosabb feladatának a nemzetközi biztonság és a béke megerősítését, a szembenállásnak az egyenjogú együttműködéssel történő helyettesítését és a leszerelés problémáinak mielőbbi meg­oldását tartja. Erről tanúskodik az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájának menete is, amelynek során több mint száz ország — közöttük hazánk — képviselője kért szót. Az ENSZ- közgyűlésen kedden késő délután került sor Púja Frigyes külügyminiszterünk felszólalására. Beszédébentöbbek között a kö­vetkezőket mondotta:' Kormányom értékelése szerint a nemzetközi légkör lényegesen javult, és az enyhülés a nemzetkö­zi élet fő irányzatává vált. Nem lehet ugyanakkor szem elől té­veszteni.—hogy -kísérletek történ­nek e kedvező fejlődés lefékezé­sére, megállítására is. A közgyűlés eddigi vitája is bi­zonyította, hogy milyen nagy sze­repet játszik az enyhülésben a szocialista és a fejlett tőkés or­szágok kétoldalú kapcsolatainak, különösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak javulása. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek ta­lálkozói, nemcsak a két ország kapcsolatai szempontjából voltak jelentősek, hanem azért is, mert nagy fontosságú nemzetközi prob­lémák megoldását segítették elő. Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy Gerald Ford, az Egyesült Ál­lamok új elnöke is állást foglalt a békés egymás mellett élés poli­tikája mellett. Reméljük, hogy a szocialista és a tőkés országok együttműködése az enyhülés, a nemzetközi problémák megoldása érdekében folytatódni fog. (Folytatás a 2. oldalon) A SZÁLLÍTÁSI ZÖKKENŐK ELLENÉRE Biztató az AGROKER felkészültsége Műszaki könyvnapok 3. oldal Tanuló fémmunkások 4. oldat Közművelődés egy bajai üzemben 5. oldal • Nagyszabású katonai díszszemlét rendeztek a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. A dísz­tribünön Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára figyelik a katonai felvonulást. (Telefoto — ADN/ZB—MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Az NDK kikiáltása 25. évfor­dulójára Berlinbe érkezett szov­jet párt- és kormányküldöttség, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezetett, ked­den déli 12 óra után néhány perccel hazarepült Moszkvába.. A küldöttség tagjai közé tarto­zott többek között Grecsko mar­sall, a Szovjetunió honvédelmi miniszteré és Grómiko külügy­miniszter. A küldöttséget a Schönefeldi re­pülőtéren Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, Willi Stoph, az NDK 'Államtanácsának elnöke, Hornst Sindermann mi­niszterelnök és más vezető párt­ós állami- személyiségek, továb­bá az NDK-ban akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői, a berlini szovjet kolónia tagjái, va­lamint a berlini lakosság ezrei búcsúztatták. y A ,két nemzőt himnuszának el­' játszása közben 21 ágyúlövés hangzott el, majd Leonyid Brezs­nyev és Erich Honecker- ellépett a katonai díszegységek sorfala előtt. Brezsnyev elbúcsúzott a megjelent személyiségektől, majd a berlini lakosság búcsúztatta meleg szeretettel szívesen látott vendégét. A megye mezőgazdasági üze­meinek gép- és alkatrésszel, mű-' trágya, növényvédő szer és egyéb apró cikkekkel való ellátása há­rul a megyei AGROKER-re. Több. mint 25 ezer féle árucikk forgalmazását végzik. Az évet ed­dig a késedelmes szállítások jel­lemezték. A termékelőállítók, a partnerek az utolsó pillanatban, vagy csak a határidő után' küld­ték az árukat. A betakarításra az AGROKER 300 millió fofint értékű árukész­lettel — többek között 71 millió forintot érő gépekkel. 32 millió forintnyi alkatrésszel. 117 , millió forintot kitevő' műtrágyával, 73 niillió forintot érő növényvédő­szerrel — rendelkezett. A harma­dik negyedévben vásárolt nagy mennyiségű áru is kevésnek bi­zonyul, de korántsincs olyan sú­lyos gond, mint néhány éve. A megyei AGROKER igazga­tója. Pálfi József elmondta, hogy a szovjet partner meggyorsította a kálisó szállítását. Összesen mintegy 20 százalékkal több mű­trágyát rendeltek a gazdaságok, mint tavaly. A kért mennyiség­nél azonban mintegy 5 százalék­kal kevesebbet tudnak adni. Gondot okoz, hogy az amerikai és angol cégek még nem szállí­tották az új szőlőtelepítésekhez szükséges, gázosító hatású "talaj­fertőtlenítő szert. Helyenként ez az őszi telepítések megvalósítását is veszélyezteti. 0 Serleges felhordókat vásárolt a kecskeméti Törekvés Termelő­szövetkezet. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Az AGRO- KER-nél vesztegel 25 MTZ traktor, a hiányzó borulásvédő­keret miatt. IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda estig: túlnyo­móan borult idd további esőkkel. Mér­— — — —--------sékelt, Idánként élénk, déli, délnj^ugatió' / ✓ s zél. Hajnalban néhány helyen köd. Várható legalacsonyabbíjjf®»^ O kai hómérséklet: 6—10, legmagasabb nappali hőmérséklet Úserdjin'ti--.y ' 10—IS fok'között. ö VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mm AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX.' évf. 236.. szám Ára: 90 fillér 1974. október 9. szerda Szövetkezeti kereskedelmünk Lipcsében Első ízben tavaly rendezték ■ meg Kecskeméten, az Alföld Szö­vetkezeti Áruházban a szövetke­zeti hetet, amelynek jelmondata „Áruk baráti országból” volt, s amelyen az NDK kereskedelmé­nek keresztmetszetét mutatták be, illetve sokféle árujukat ajánlot­ták az érdeklődő vevőknek. A kecskeméti bemutatót csakhamar hasonló követte Lipcsében, ahol viszont a magyar kereskedelmi partner „adta le névjegyét”. A tavalyi siker bátorította fel a két. szövetkezeti szervet, hogy az idén is megrendezzék a kölcsönös ter­mékbemutatót és -vásárt. Mint arról lapunkban is beszá­moltunk, augusztus 26-tól egy hé­ten át Kecskeméten, az Alföld Áruház tárta a vásárlók elé az NDK-ból származó tetszetős, jó minőségű, sőt nem egyszer világ­hírű árucikkeket. A magyar szö­vetkezeti áruházi hétre pedig szeptember 23-tól Lipcsében, a tágas, több mint 17 ezer négyzet- méteres eladótérrel rendelkező CONSUMENT Áruházban került sor. A látványosan megrendezett és szép sikert aratott magyar héten — a fogyasztói árakat véve ala­pul — mintegy 10 niillió forint értékű áru talált vevőre. Főként a kerámiák, s a jórészt kisipari és háziipari szövetkezetekben'- ké­szült ízléses, sokszínű kötöttáruk bizonyultak kelendőnek, de ha­sonló érdeklődés nyilvánult meg a szőttesek, faliszőnyegek és. a sokféle ajándéktárgy iránt is. Íz­lett külföldi barátainknak a Szik­rai Állami Gazdaság Amor-ver- mutja, nem kevésbé a magyar édesipari termékek, közöttük a konyakosmeggy. A bemutató eredményességét mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy már az első nap csaknem egy- és negyed­milliós forgalommal zárult. A vásárt megtekintő, magas be­osztású állami és szövetkezeti ve­zetők hasznosnak, s a jövőben is követendőnek értékelték az áru­cserének ezt a formáját. J. T. A Borsodi Vegyikombinátból tehervagonok hiányában akado­zik a szállítás. A gazdaságokhoz kiküldött műtrágyát a vagonoké­ból viszont igen lassan rakják ki. A szövetkezeteknek, állami gaz­daságoknak jobban fel kellene készülni a gyors rakodáshoz a f^ét végére és vasárnapokra is. Mindenkinek érdeke a szállítások gyorsítása, ehhez viszont üres va­gonok kellenek. ­Az -AGROKER raktáraiban a kukorica betakarításához, a siló­záshoz elegendő gép van. A szov­jet gyárak és az AGROTRÖSZT segítségével az MTZ—50-es trak­torból negyvennél többet kaptak a vártnál. Igaz, így is kevesebb á jelentkező igénynél. A helyze­tet súlyosbítja, hogy 25 traktort nem tudnak kiadni. miVel az elő­írt borulásvédő keret hiánycikk. A gyártót, a MEZŐGÉP Tröszt bonyhádi gyáregységét kérték, hogy sürgősen szállítsák a védő-, keretet. Az MTZ helyett kínál­ják a román U—650-es traktort, melyből elgendő van. Ebben az évben összesen 430 traktort adott el a megyei AGROKER. Az év végéig még érkezik 26 darab - E—512-es kombájn és tíz ÍJ-—301-es silózógép. valamint a napokban átvett harmincöt D 4KB traktorhoz az év' végéig mintegy húsz érkezésére számí­tanak. Van elegendő pótkocsi, s így az őszi szállításokhoz ebből nem lesz hiány. A rendkívül rossz, kedvezőtlen időjárás miatt számítani lehet ar­ra, hogy a korábbi évekhez ké­pest több gép romlik el. Az al­katrészek jobban kopnak, törnek. Az AGROKER á lehetőségekhez képest erre is felkészült. Több, mint 12 ezer féle alkatrész van raktáron. A hiánycikkek sorába ' tartozik ismét a láita-ekékhez szükséges- kormány lemez. - - Az NDK silógéphez nincs meghaj­tólánc, nagy- és kis ponyva, az MTZ traktorokhoz hátsó kerék­köpeny, valamint motorhűtő sem kapható. '.A hiányok pótlására minden lehetséges módot felde­rítenek az AGROKER beszerzők Időszakos hiányokról van tehát szó. és számítani lehet arra, hogy rövidesen ezekből is ki tudják elégíteni a keresletet. Cs. I. Néhány hét múlva négy esz­tendeje lesz annak, hogy az MSZMP X. kongresszusára készülve értekezletet tartott a megyei pártbizottság. Ezen a megye életében oly fontos ta­nácskozáson beszámoló jelen­tés hangzott el az előző négy esztendőben végzett munká­ról: Bács-Kiskun megye tár­sadalmi helyzetéröli a gazda­ságpolitikai feladatok megvá- lósitásáról, az életszínvonal alakulásáról, a pártélet kérdé­seiről. Ugyanakkor a párt­értekezlet meghatározta azo­kat a tennivalókat is, ame­lyek elvégzése szükséges ará­nyos fejlődésünkhöz, amelye- • két meg kell oldanunk ahhoz, hogy eleget tegyünk gazdasá­gi, politikai^ célkitűzéseinknek, a szocializmus építésének. A pártértekezlet által meg­határozott feladatok közül most csupán egyetlen tényező- . vei, a gyermekintézmények fejlesztésével kívánunk fog­lalkozni, feltéve, majd meg­válaszolva a kérdést: eleget tetiünk-e az 1974 novemberé­ben hozott határozatok előírá­sainak ezen a téren, megvaló­sítottuk-e az akkor önma­gunk elé tűzött célokat? Az említett pártértekezlet, a feladatokat megfogalmazva többek között igy határozott: „Állami, tanácsi, vállalati és szövetkezeti- észközök közpon- \ tositásával fejleszteni kell a gyermekintézmények hálóza­tát... A negyedik ötéves tervben 1350 óvodai helyet tervezünk. Az országos ellá­tottsági szintet 2100 új óvodai hely létesítésével tudnánk el­érnie, de ez csak széles , körű társadalmi, anyagi összefogás­sal valósítható meg .. i” ' Noha még ném fejeztük be á negyedik ötéves tervet, már­is elmondhatjuk, hogy a me­gyei pártértekezlet által kitű­zött célt, az ott megfogalma­zott feladatokat megvalósítot­tuk, sőt túlteljesítettük. Négy évvel ezelőt 11 548 óvodai hely Volt a megyében, s ez a szám 1973. december 31-re már 16 016-ra emelkedett. Azt je­lenti az utóbbi szám, hogy a határozatban említett széles körű társadalmi összefogás létrejött, s meghozta gyümöl­csét. Szükséges hangsúlyozni, hogy a jobb óvodai, feltételek megteremtése érdekében — s ez a tény eléggé köztudott — valóban a legszélesebb körű társadalmi összefogást tapasz­taltuk és tapasztaljuk nap- ■ jainkban is. Hírt adhattunk arról, hogy a Bács megyei Állami Építőipa­ri Vállalat dolgozói kommu­nista műszakokat tartottak, s ennek eredményeként több, mint félmillió forintot utalt át a vállalat a megyei tanács­nak óvodai célokra. Szeptem­ber ( 22-én arról írtunk, hogy a Kunszálláshoz tartozó Fü- löpjakabon átadták az ország első tanyai óvodáját, ahol 29 kisgyereket vártak a játékok, a kellemes környezet. Az óvo­dát a helyi Alkotmány Ter­melőszövetkezet két szocialis­ta brigádja alakította ki tár­sadalmi munkában a szövet­kezet által adott épületből, de segített a település lakossága is. Rövidesen újabb tanyai óvo­daátadásáról tudósíthattuk ol­vasóinkat: A Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság Kígyóson, a kis­kunma jsai tanácstól kapgtt' épületet alakította ' át óvodád,; nak. A gazdaság dolgozói 80 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az óvo­dához, a gazdaság pedig- 120 ezer forintot adott, s igy 30 gyerek részére alakítottak ki kellemes környezetet. A példákat sorolhatnánk, hiszen a társadalmi összefo­gás Bács-Kiskun megyében, különösen a gyermekintézmé­nyek létrehozása tekintetében úgyszólván „korlátlan". Töb­bek között ennek is köszönhe­tő, hogy 1970—73 között az óvodai ellátottság 50 százalék­ról 67 százalékra emelkedett, s hogy a társadalmi összefo­gás eredményeként eddig há­romezernél több óvodai hely épült megyénkben, több mint kétszerese a negyedik ötéves tervidőszakra előirányzottnak. Hasonlókat mondhatunk a bölcsődékről is, bár tisztában vagyunk vele, hogy a jogos igényeket még nem tudjuk ki­elégíteni annak ellenére, hogy 1970•—73 között 12 százalék­kal emelkedett a bölcsődei ellátottság. Tudjuk, hogy ez még nem elég, de tisztában vagyunk azzal is, hogy mind­ehhez pénzre, munkára és anyagra van szükség. Ezek vi­szont meghatározzák az üte­met, határt szabnak a lehető­ségeknek, nem csupán a gyermekintézmények tekinte­tében. Az oly sokszor •em­legetett évszázados lemara­dást nem lehet egy-két évti­zed alatt pótolni. Mégis a böl­csődékben elhelyezhető gye­rekek száma, pontosabban a bölcsődei hely az 1970-es 1472- höz képest az idei év júniusá­nak végére 1639-re emelke­dett. Amikor tehát négy évvel ez­előtti elhatározásainkat, azok megvalósítását ■ önmagunktól számon kérjük, nyugodtak le­hetünk, sőt büszkélkedhetnénk is eredményeinkkel, ha nem tudnánk, hogy,ez a. sok js ke­vés,. Tudjuk; viszont, hogy szorgalommals ami a leg­fontosabb: széles korú társa­dalmi összéfógással el fogjuk érni az igények teljes kielégí­tésének lehetőségét is. Gál Sándor Javult a munkaügyi döntőbizottságok tevékenysége a megyében Tegnap Kecskeméten, a megyei tanács és az SZMT által létrehozott munkajogi bizottság megrendezte a vállalati mun­kaügyi döntőbizottságok III. megyei tanácskozását. Az ülést Princz László, az SZMT titkára, a munkajogi bizottság elnöke, nyitotta meg. Elmondta, hogy utoljára 1968-ban tartottak hasonló értekezletet. Azóta — 1973. január 1-én — a területi munkaügyi döntőbizottságokat munkaügyi bírósággá szer­vezték át, s ez bizonyos jogszabály-módosítással is járt. Ugyanakkor néhány változtatás is történt a Munka Törvény- könyve végrehajtási rendelkezéseiben. Mindez időszerűvé tette, hogy a nemsokára sorra kerülő országos tanácskozás előtt megyei szinten is megvitassák a további feladatokat. Ezután dr. Deák Árpád, a mun­kaügyi bíróság elnöke emelkedett szólásra, s értékelte a munkaügyi döntőbizottságok tevékenységét. Rámutatott-arra. hogy a társadal­mi élet fejlődése és a jogok ha­tékonyabb érvényesítésének igé­nye tette szükségessé, hogy a te­rületi munkaügyi döntőbizottsá­gok szerepét a munkaügyi bíró­ságok vegyék át. Az előadó ezután statisztikai adatokat ismeretetett a munka­ügyi bíróság elé került ügyek jellegéről, amelyek közül legna­gyobb számban a bérviták, leg­kisebb számban a felmondással kapcsolatos ügyek szerepeltek. A munkaügyi döntőbizottságok te­vékenységét értékelve elmondta, hogy az sokat javult, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a jövőben még inkább követeljék meg a szemben álló felektől a vita eldöntéséhez szükséges tár­gyi bizonyítékokat. Amennyiben szükséges, a munkaügyi bíróság szakértőket is kirendel annak ér­dekében, hogy epy-égy ügy igaz­ságos határozattal fejeződjön be. Dr. Deák Árpád részletesen foglalkozott a munkabér és egyéb juttatások, az anyagi felelősség, kártérítés; a fegyelmi büntetések, a munkaviszony megszüntetése témákkal kapcsolatos eljárás kér­déseivel. maid a vállalati mún­káügyi .döntőbizottsági tagok to- ■ vábbképzésének fontosságáról be­szélt. Igen lényegesnek tartotta, hogy a munkaügyi döntőbizott­ságok jó kapcsolatokat építsenek ki a szakszervezeti bizottságok­kal,^ s ha egyes területeken fel­tűnően sok a panasz, azt; jelezzék is az szb-nek. Az előadás után Ko'vács Pál, az SZMT közgazdasági munka- bizottságának vezetője, a munka­jogi bizottság titkára tartott kor- referátumot. Bevezetőjében el-. • rtiondta. hogy a megyében a munkaügyi döntőbizottságok évente mintegy 2 ezer ügyet tár­gyalnak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy az esetek felében1 ' a munkavállalók javára szület­nek meg a döntések. Ez az arány mégis azt mutatja, hogy van még tennivaló a szocialista törvényes­ség javítása és a jogi tanácsadás fejlesztése terén. Az előadó ezután á megyei munkajogi bizottság feladatkörét elemezte, majd a vállalati mun­kaügyi döntőbizottságok és a szakszervezetek kapcsolatáról szólt Hangsúlyozta, hogy a dön­tőbizottságoknak évente egyszer a vállalatok dolgozói előtt bekell számolniok működésükről; s a munkaügyi viták főbb okairól. N. O. (jyermekmtezmeny^k

Next

/
Oldalképek
Tartalom