Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

1974. október 31. # PETŐFI NÉPE • 3 Az MHSZ is segíti az őszi betakarítást A Magyar Honvédelmi Szövet­ség megyei vezetőségé a napok­ban értekezletet tartott Kiskő­rösön az MHSZ járási, városi tit­kárai szamára, ahol úgy döntöt­tek, hogy áz MHSZ függetlenített dolgozni, az aktivisták és a klub­tagság részt vesz az őszi beta­karítási munkálatokban. A tit­kári értekezleten elfogadták azt a felhívást, amelyet eljuttattak valamennyi MHSZ-klubtaghoz, tanfolyamhallgatóhoz és aktivis­tához. A megyei vezetőség felhívása megállapítja, hogy a betakarí­tást nagymértékben nehezíti az elemi csapásként jelentkező idő-- járás. Sok helyen nincs elegendő szállítóeszköz, munkáskéz. Ezért arra kéri a gépjárművezetői iga­zolvánnyal rendelkezőket, vállal­ják szabad idejükben a közös gazdaságok gépjárműveinek ve­zetését. A klubok tagjai, a tan­folyamok hallgatói, az aktivisták példás helytállással vegyenek részt minél többen a munkahely, az iskola, az intézet és más szer­vek által szervezett mezőgazda­Az október vége bizony nem a legkedvezőbb időpont a templomi orgonahangversenyek megrende­zésére. Kovács Endre orgonamű­vész keddi kecskeméti, koncert­jének nagyszámú hallgatósága azonban töretlen figyelemmel ki­tartott a kissé hosszúra nyúlt, , de igen gazdag műsor végéig. Az est közreműködője .a külföldön, főként Párizsban is gyakran sze­replő Antal Lívia énekművész­nő volt. Pernye András egy kitűnő ta­nulmányában Bach muzsikájának mai népszerűségét elemezve töb­bek között arra a megállapítás­ra jut, hogy a barokk zene mes- , terének műveiből mélységesen kollektív szellemiség árad. Ez az • egyik oka, hogy a Bách-művek oly nagy közönséget vonzanak. Másrészt — mondja Pernye — a X2C. század embere korunk ze­néjének sokféleségével szemben keresi és találja meg' a zenei köznyelvnek mondható „stílus- egységet” a barokk muzsikában, itt is elsősorban Bach művésze­tében. ; a Kovács Endre mostani orgo naestjének első fele teljes egé­szében Bach-művekből állott, köztük olyan nagyszerű alkotá­sokból, mint az Esz-dur prelúdi­um és fuga és a c-moll Passa­caglia. Ez a muzsika végtelenül ~ bonyolult szerkezetével, zenei és sági munkaakcióban. A •függet­lenített dolgozók szabad idejük­ben önállóan,, vagy másokkal együttesen szervezzenek munka- brigádokat, vegyenek részt a bej- takarítás ban. Az MHSZi - megyei vezetősége annak a meggyőződésének ad ki­fejezést, hogy a klubok tagjai a tanfolyamok hallgatói, az akti­visták megértik a felhívásban foglaltakat, s megtesznek min­dent azért, hogy a milliárdokat érő termékek ne púsztuljanak el a földeken. A felhívás mellett már konk­rét intézkedések is történtek. En­nek alapján egy Z1L oktató-te­hergépkocsit folyamatos haszná­latra átadtak a Szikrai Állami Gazdaságnak és felajánlották, hogy a kiképzési terv maradék­talan teljesítése mellett minden vasárnap és .ünnepnap 12 terep­járó tehergépkocsit átadnak az arra rászoruló mezőgazdasági nagyüzemnek a Volán fuvardíj- szabásában meghatározott téri-- tési díj ellenében. G. G, technikai igényességével minden­képpen erős próbatétel elé állít­ja az előadói. A vállalt feladat­nak Kovács csak részben tudott eleget tenni. Olykor a szólamok tiszta rajzossága szenvedett csor­bát a ritmus illetve a tempó in­gatagsága miatt. Tegyük rögtön hozzá: minden orgonistának igen nagy gond a különböző hangsze­rek mechanikus adottságával rövid idő alatt megismerkedni. Kovács Endre a hangszínek meg­választásában inkább romantikus ízlésű. Főként a Bach-dalok ese­tében tűnt ez kissé zavarónak a tremolo alkalmazásával. A romantikus orgonairodaimat Mendelssohn, Césár Franck és Liszt egy-egy műve képviselte. Liszt nagyvonalúan megformált B-A-C-H-darabja méltóképpen zárta a hangversenyt. Kodály Or- gonoedia-jának részlete csak a Kecskemét nagy géniusza előtti kötelező tiszteletadásnak tűnt... Antal Lívia hangja igen gaz­dag. A visszhangos akusztika ki­csit csalóka hangzásképet te­remtett, mégis úgy tűnt, hogy egyes dallamívek' hangerőben túlságosan megtörnek az éneké­ben. Leginkább Franck Pánis Angelicusa tetszett és hálásak va­gyunk a zenei különlegességért: Hummel műve, a klasszicizmus és romantika határán álló Hal­leluja előadásáért. I. M.-­A RÁDIÓ MELLETT Fiatalok stúdiója Két pályakezdő költőt mutatott be a Kossuth rádió a Fiatalok stúdiója című sorozat kedd dél- . utáni adásában. ■ Németh Gabriella már tújutott a harmadik X-en. tízéves kora óta ír verseket, s filmforgató­könyvet, hangjátékot is kiadott a kezéből, öhálló kötettel még nem jelentkezett. Pontosan megnevezi és érzékletesen kifejézi mindazt, amitől szabadulni szeretne. A hétköznapokban az ismétlődést látja. Érzelmei a tehetetlenség, fájdalom és szeretet háromszögét rajzolják ki. Szalai Csaba — akitől nemrég “mi is közöltünk verset vasárnapi oldalunkon — erőteljesebb költő a maga 29 életével és első köte­tével. Indulatai társadalmi tölté- sűek. Nemcsak társat keres, ha­nem változtatni akar. Nemcsak megnevezi a szomorúságot, ha­nem figyelmeztet is azokra, aki­ket látva szinte szégyen elkes- redni a kevésbé lényeges, felna­gyított dolgokon. „Jönnek kékre fagyva, kékre válva/’ — jegyzi föl az iskolába igyekvő tanyai gyerekekről. * Szalai Csaba ismeri őket, hiszen tanított a Balmaz­újváros környéki kis iskolákban. A rádió és a televízió — a másfajta figyelem határain be­lül — több emberhez szól, mint egy-egy folyóirat, amikor j nyil­vánosságot ad a pályakezdő köl­tőknek. A Fiatalok stúdiója ha­gyományosabb módon, mégis vál­tozatosan mutatja be az alkotót és az alkotásokat. Bencze Ilona ás Löte Attila verseket mondott, a költők életükről vallottak, meg­szólal a szerkesztő Dénes ^ István és a pályatárs Marsall László, s végül a művek zárták a húszper­ces adást. Gyakraban alkalmazott forma ez, mégis jobban tetszik, mint a televízió k-es műsorának „Nem babérra megy a játék” című ve­télkedője. A költői játék résztve­vői ugyancsak pályakezdő fiata­lok. Olykor eléggé méltatlan fel­adatok elé állítják őket. Ilyen volt, amikor különféle iparcik- L kekre kellett rögtönözni ' rímes réklámszövegeket. Végül valami • ajándék is jut a résztvevőknek, mintha egy gyereket nevelnének illemtudásra — nyilvános jutal­mazással. Legkevesebb idő a mű­veknek maiad. Természetesen nem azt..,vár ja a-, nézp-bnllgató, hogy valamennyi műsorszámot fennkölt hangulat itasson át. De ' a játszadozást érdemesebb má­sokra hagyni — különösen a köl­tőknek, és műsoridőben. Halász Ferenc Szarvassá vált fiúk Összeült a KISZ Központi Bizottsága Tegnap délelőtt összeült a Ma­gyar KomhiuniSta Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson Barabás János, a KISZ KB titkára számolt be a KISZ-oktatás és vezetőképzés helyzetéről, s vázolta korszerű­sítésének főbb teendőit. A testü­let örvendetes tényként nyugtáz­ta. hogy a politikai oktatás az el­múlt években hozzájárult a fia­talok nagy tömegeinek rendsze­res és szervezett ideológiai, pol- litikai neveléséhez. Eredménye­sen betöltötte hivatását, haté­kony . alkotóeleme volt az ifjúsá­gi szövetség nevelő munkájának, s állandóan fejlődő, megújuló formáinak többsége alkálmasnak bizonyult arra, hogy segítse a KISZ-t feladatainak ellátásban. Az oktatás különböző fórumain, előadásain és eszmecseréin éven- < te .csaknem félmillió fiatal ismer­kedett a marxizmus—leninizmus alapjaival, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom törté­netével, pártunk politikájának időszerű kérdéseivel. (MTI) „Elégedett, boldog ember vagyok...” Született Kecskemét felszabadulásának előestéjén A kecskeméti anyakönyvben rögzített adatok szerint 1944. október 39-án négy kisgyermek született a városban. Az el­telt évtizedek alatt az első Baranya megyébe, a második Pestre költözött. A harmadik felkutatása elé egyéb nehéz­ségek tornyosultak. A Kanyó család viszont hű maradt a hírős városhoz. — Édesanyámtól többször hal­lottam születésem furcsa történe­tét — emlékezik a jeles napra Kanyó Klára. — Ebben az idő­ben a Horváth Döme utcában laktunk. A házbeli férfiak közül már senki sem volt otthon, csak három asszony és négy kisgyerek figyelte a mind közelebbről hal­latszó fegyverzajt. — Szerencsére hosszú, napfé­nyes volt az ősz ebben az esz­tendőben. ez pedig kicsit enyhí­tette valamennyiük félelmét. A kilakoltatási parancsot október 29-én talán ezért vették meg- adóan tudomásul — A Ceglédi úton egy lakat­lan házban találtak oltalmat. Az ablakokból figyelték a harcko­csik és teherautók szüntelen vo­nulását. Késő este úgy döntöttek, hogy tovább mennek erről a for­galmas helyről. Egy minden la­kott helytől távol eső tanyában kaptak helyet. Itt virradt rájuk a reggel, innen szaladtak egy öreg bába néniért.. Nevetve, az emlékektől mégis kicsit párás szemmel mondja el i születésének történetét. Nagy Lajosné Kanyó Klára, a kecske­méti Petőfi Nyomda dolgozója. Azután így folytatja: — Vándorlásuk afzonban még nem ért véget. Mivel a tanya körül egyetlen bokor vagy fa sem tompította a fegyverek za­ját, úgy döntöttek, hogy vissza­mennek a Ceglédi útra. Engem egy talicskába tettek, kis motyó- jukat a kezükben vitték. Később 3 kiderült, hogy..jól. ^tették, mert a tanya egyik oldalát több gránát szaggatta fel. — November elején visszajöt­tünk a városba, a Horváth Dö­me utcába. Szovjet tisztek laktak az épületekben. Amikor meglát­ták anyámat a karján velem — valamennyiünknek helyet Szo­rítottak a házban. Sokszor hal­lottam emlegetni, milyen gondo­san elláttak bennünket tejjel, cukorral Azután tovább indul­tak — A hónap vége felé — per­sze ezt is csak elbeszélésekből tudom — megjött az édesapám. Első emlékem azonban már vele kapcsolatos: kézenfogva visz a Csongrádi utcai óvodába. Itt, Kecskeméten jártam iskolába, itt választottam munkahelyemet, szakmát a nyomdában. Berakó­nőként kerültem óda. még szinte gyerekfejjel. Most normásként dolgozom,' elvégeztem a munka­körömhöz szükséges tanfolyamét. A férjemet a nyomdában ismer­tem meg. Nagyon korán. 17 éve­sen mentem férjhez. Nyugodtan mondhatom, hogy jól választot­tjain. Szorgalmas, családszerető társra találtam, aki sokat dolgo­zott, hogy szép, egészséges ott­hont teremtsen nekünk. — Merre laknak? — A Sétatér utacában. társas­házban. Ákos fiunk most 12 éves, talán az apja örökébe lép, nyom­dász leszi Kislányunk. Hilda, óvodás. — Mit csinálnak szabad ide­jükben? • — Hobbykertünk van a Szé- chenyiváros közelében. A férjem és a gyerekek nagyon szeretik a csendet, a jó levegőt, így a hét­végeket ott töltjük. A szabadsá­gunk idején pedig elutazunk. Az idén Jugoszláviában, a tenger­parton nyaraltunk. — Elégedett ember? — Igen, elégedett, boldog em­ber vagyok. Kiegyensúlyozottan élek, dolgozom a gyermekeimért, családomért. És a munkámat na- gjjon szeretem. Kell ennél több? * Amikor elválunk a Szerkesz­tőségben, megkeresem a hajdani megyei népújság 1954-es évfolya­mának utolsó kötetét. A város felszabadulásának tizedik évfor­dulóján, a megemlékezések, ün­nepségek , során megkoszorúzták a szovjet' hősök - emlékművét. Az egyik felvétel a 10 éves Kanyó Klárát örökítette meg. amint fe­hér virágot helyez az emlékműre. Selmeci Katalin Napirenden: az iskolák és az úttörőszervezetek kapcsolata Novemberben országszerte nevelési értekezleteket tartanak A MALÉV SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Csak a költészet képes úgy átfogalmazni a megtörtént eseményeket, hogy nem csupán a dolgok eredeti arcát mutatja meg, hanem az igazit, a majdnem megközelíthetetlent, vagy csak a gondolatok s az érzelem gazdag tartományain át megközelíthetőt. A költé­szet lényűgöző csodája éppen abban rejlik, hogy a tények fölé tud emelkedni, anélkül, hogy megmásítaná a lényegüket, vagy elsza­kadna tólük. Mindezt azért fontos előrebocsátani, mert ez esetben többről, pontosabban egészen másból van szó, mint a nézőket sokszor jo­gosan felbosszantó művészkedésről, egy konkrét mozgalmi téma lélektelen és érthe­tetlen elvonatkoztatásáról. A Szarvassá vált fiúk, a filmköltészet tiszta forrásvizével kí­nálja nézőit. Az élmény akkor is megrendí­tő, ha a költői jelképekben szárnyrabocsá- tott gondolatok ívét néhol megtöri az alap­történet egészen másfajta képi és hangulati világa. A film elkészítéséhez a' sátor­aljaújhelyi börtönlázadás sssol- . gáltatta az alapot. Ebből indul ■ ki, de nem kifejezetten csak er­ről szól — ahogy ezt maguk az : alkotók ' is hangsúlyozták. Nem egy bizonyos ember, vagy több ember arcát kívánták visszake­resni a múlt rendszer egy bizo­nyos börtönének a homályából. Hanem egy folyamatot akartak elindítani, attól a pillanattól, hogy az embereket választás elé állítja az adott történelmi hely­zet könyörtelen logikája. Vagy meghúzzák magukat, és így va­lami reményük marad a ször­nyűségek túlélésére.. Vagy fellá- ' adnak,' kitörnek, cselekednek ak­kor is, ha szinte biztosra vehető, hogy mind egy szálig elpusztul­nak. Kár, hogy a börtön jelenetek ábrázolása elmarad a menekülés' költői ihletésű képsoraitól, a po­litikái foglyok sorai közé vezető életutak rajza pedig elnagyolt, zavaros. A film ótt válik a nép elpusztíthatatlan szabadságvágyá­nak hőskölteményévé, ahol olyan dolgokat fejez ki, amelyeket ed­dig legfeljebb csak éreztünk. Azokban a ritka pillanatokban, amikor a zene, a vers, vagy a képzőművészet átemel bennünket oda, ahol nem kell konkrétan megtc-ténni valaminek, hogy fit tudjuk élni, el tudjuk fogadnL És most ugyanezt a hatást te­szi ránk Gyöngyössy Imre ren­dező — aki egyben a film írója is Kdbay Barnával —, valamint Kende János operatőr együttes alkotása. Rádöbbentő erej fiele azok a képsorok, ahpl együtt ke­rül terítékre az erdei vad a me­nekülővel, fej-fej mellett azem- bervadász az úri-vadásszal, s egysorban hevernek, a leterített vadak az emberi holttestekkel. Nem kell különösebb „hozzáér­tés” ahhoz sem, hogy megértsük a tűzből újjászülető szerelmesek jelképét, a meggyilkolt áldozato­kat örök életre támasztó képek jelentését, Törőcsik Mari szívbe- markoló vajúdásában az egész nép kínját. A szereplőkre hárult a feladat, hogy az arcukkal, testükkel egy- egy gesztussal hitelesítsék a film költői jelrendszerét. Megjegyez­tük a népes gárdából Kútvölgyi Erzsébet, Gyöngyössy Katalin, Lukács Sándor, Kozák András és a bolgár Todor Todorpv nevét, V. Zs. Novemberben az ország vala- nennyi általános iskolájában, ál­alános iskolai diákotthonában és íevelőotthonában nanirendre tű­nk az iskolák és az úttörőszerve- ;etek kapcsolatát. Mintegy 70 izer pedagógus vitatja meg_ neve­lési értekezlet keretében á meg- sözelítőleg 850 ezres létszámú kisdobos, iletve úttörő korosztályt érintő kérdéseket. Igen fontos része lesz a tanács­kozásoknak, hogy az úttörőparla­menteken elfogadott határozato­kat, javaslatokat is megvitatják, s a nevelési értekezletek határo­zatiakat hoznak saját munkájuk­nak, az egyes pedagógusok^tevé- kenységének olyan jellegű 'to­vábbfejlesztésére, amely előmoz­dítja a nevelők és az úttörőcsa­patok együttműködését. A peda­gógusok kollektívája ajánlásokat készít a csapatok számára. Fel­használják a határozatok és aján­lások kidolgozásában a pártszer­vezetek, az úttörőelnökségek és a csapatvezetőségek eddigi megál­lapításait. döntéseit is. Az Országos Pedagógiai Intézet kidolgozta azokat az irányelve­ket, amelyek figyelembe vételét ajánlja a novemberi nevelési ér­tekezlethez. Többek között java­solják a pedagógusoknak, hogy elemezzék a testületek régebbi ha­tározatait is, és vizsgálják meg: megfelelő-e az együttműködés a tanulást, az iskolai munkát se­gítő mozgalmi tevékenységben. Vizsgálják azt is, hogy milyen újabb lehetőségeket kínál a gyer­mekeknek a közművelődési in­tézményhálózat az órán kívüli közös ismeretszerzésre. Foglalkoz­ni fognak a tavaly elkészített há­zirendekkel is, amelyekkel kap­csolatban megnézik, hogyan vál­tak be, kellőképpen tükrözik-e a tanulók igényeit, s megfogalmaz­zák-e például a gyermekek jo­gait? A nevelési értekezletek a peda­gógusok további teendőit is meg- natározzák az iskola és a moz­galom együttműködésének fej­lesztésében. Ennek során szem előtt tartják, hogy a testületek és az úttörőcsapatok pedagógiai együttműködését magasabb szint- t re kell emelni.. Az úttörőparla­mentek például «alkalmasak arra, hogy gazdagítsák a közösségi éle­tet. A nevelőtestületi értekezletek számba veszik a szeptemberi csa­patgyűléseken felvetett, az egyes iskolákban megoldandó problé­mákat. Tervet. készítenek a par­lament javaslatainak megvalósí­tására. Felszabadulásunk 30. évfordu­lójára készülve foglalkoznak a nevelési értekezletek azzal is, ho­gyan biztosíthatják a növendé­kek számára a pozitív, alkotó tetteket, a társadalom érdekében.' végzett közösségi munka semmi mással nem pótolható örömét, ugyanakkor az önkormányzati szervekben megfelelő ' fórumot kell teremteni arra, hogy a gyer­mekek sokoldalúan megvitassák a közösség és az egyének problé­máit, elmondhassák igényeiket, elgondolásaikat, ' kritikájukat, hogy javaslatokat tehessenek a közösségi élet fejlesztésére, az egyes gyermekek megbízatásaira, segítésére. Fedett gyógyfürdő épül Cserkeszőlőn A jövő év elején megnyitja apuit a most épülő fedett gyógy- irdő Cserkeszőlőn, Szolnok me- ye gyógyvizéről nevezetes ki­indulóhelyén. A reumatikus, •ületi betegségek eredményes ezelésére alkalmas vizet három ädett medencébe vezetik, ezen­kívül tágas pihenőket, öltözőket és orvosi rendelőt (alakítanak ki. Az orvosi beutalóval is igénybe vehető cserkeszőlői fedett gyógy, fürdő szomszédságában — a ter­vek szerint — touring szállót építtet a Szolnok megyei Ide­genforgalmi Hivatal. November 1-én kezdődik a nemzetközi, légiforgalom 1974— 1975. évi téli menetrendje, amelyben a MALÉV és 19 part­ner légitársaság öszesen 167 me­netrendszerinti járatot indít a Ferihegyi repülőtérről — közölte szerdai sajtótájékoztatóján dr. Lénárt György, a MALÉV vezér- igazgatója. • ­Tavaly óta újabb két légitársa­ság kapcsolódott be a Ferihegy téli forgalmába, s ez alatt az idő alatt heti 80 járattal töbt^ köz­lekedik. A MALÉV például a két gvvél ezelőtti 59 járattal szemben 72-.t indít a Ferihegyről. A vezérigazgató ezután arról számolt be, hogy kedvezően ala­kul a MALÉV kereskedelmi for­galma, szállítási teljesítménye is az év első kilenc hónapjában. A MALÉV tavalyi egész . évi teljesítménye 394 ezer utas és 6,6 millió kiló áru szál­lítása volt. Az | idén októ­ber 1-ig már 387 ezer utast és 6 millió kiló árut szállítottak, ami az év végéig rekordteljesítményt ígér, s lehetővé teszi, hogy a MA­LÉV teljesítse fcopgresszusi válla­lását, a repülőgépek kapacitás­kihasználásának 'növelését. Ugyancsak rekordot jelez a Fe­rihegyi repülőtér forgalma is. A légikikötőben tavaly 984 ezer utas fordult meg, az idén kilenc hónap alatt több mint 1050 ezer. A november I—március 31. közötti téli időszakban ^ napi feladatok ellátásán túl műszaki rekonstrukciós munkákkal, a dol­gozók képzésével és továbbkép­zésével késiül a légiközlekedés a jövő nyári forgalomra. A meg­levő gépparkot ez év végéig két TU—134/a típusú géppel bővítik. A tlli időszakban automatizálják ■a MALÉV helyfoglalási rendsze­rét. Bejelentette a, vezérigazgató azt is, hogy a jövő év második felében további három TU—154- es repülőgéppel gyarapszik légi­közlekedésünk 'állománya. (MTI) I < November 1-től téli menetrend Orgonamuzsika - Bachtól Kodályig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom