Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-29 / 253. szám

1974. október 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Á Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára ké­szülünk. Összegezzük azkat a tapasztalatokat, amelyeket pár­tunk politikájának megvalósításában szereztünk. Már most megállapíthatjuk, hogy az elért eredmények bizakodással tölthetnek el bennünket. A párt következetes, marxista-le­ninista elvű politikája eredményeként szocialista építőmun­kánkban a terveink megvalósulnak. A propagandamunka egyik feladata éppen az volt az el­múlt négy év alatt, hogy sajátos eszközeivel segítse elő a szó- cialista építőmunka tudatos végzését. Így azok az elméleti kérdések álltak a középpontban, amelyekben az egyetértés megteremtésével leginkább segíthetünk pártunk X. kongresz- szusa határozatainak érvényesülését. A figyelem arra irá­nyult, hogy az eszmei-politikai egység kiformálódjon a helyi feladatok megoldásához. Bács-Kiskunban a párt- éstö- megszervezetek — 3100 propa­gandista révén — . csaknem 90 ezer dolgozóval, köztük 17 ezer párttaggal folytattak rendszere­sen eszmecserét pártunk politi­kájáról, annak gyakorlati meg­valósulásáról. Alapvető feladatnak tekintet­tük, hogy megértessük a mun­kásosztály vezető szerepének szükségességét, és bizonyítsuk gyakorlati megvalósulását. Sok szó esett a párt szövetségi poli­tikájáról, a munkás—paraszt szövetség erősödéséről. A politi­kai oktatás résztvevői megfelelő­en értékelik a mezőgazdasági szövetkezetek átszervezésének, történelmi jelentőségét, a mun­kás—^paraszt szövetség alakulá­sában. A fejlett technika alkal­mazása a mezőgazdaságban le- I hetővé teszi a hehéz fizikai munka csökkentését, a falusi életmód megváltozását, a lakos- I ság kulturális, szociális lehetősé­geinek bővítését. Emellett gya­korta tapasztaljuk, hogy a munkás—paraszt szövetséget a jövedelem, a szociális problémák és az életszínvonal nézőpontjából í< vizsgálják. A propagandában továbbra is jelentős helyet kaptak a gazda­ságpolitikai kérdések. A figye­lem elsősorban a tervgazdálko­dás bemutatására, a IV. ötéves terv országos és helyi céljainak 1 ismertetésére, a végrehajtás so- 1 rán'elért eredményekre, a meg­oldandó feladatokra irányult. Sok szó esett a gazdasági haté­konyság növelésének, a terme­lékenység fokozásának, a mun­kafegyelem szilárdításának, az P üzem- ég. munkaszervezés javí­tásának tennivalóiról. Szinte min- • denütt azt tapasztaltuk, hogy a célok és a valóságos helyzet is­meretében megfogalmazódtak a gondok, a megoldásra váró fel- ádatok is. Ritkábban, de megtalálható a túlzott türelmetlenség, ami fő­ként a felismert gondok elhárí­tásának ütemét jelenti. A szán­dék egyébként érthető. A párt politikájának helyességét éppen az bizonyítja, hogy reálisan szá­mol a meglevő erőforrásokkal, pontosan veszi számba társadal­munk fejlődésének soron levő feladatait, és elérhető célokat jelöl meg, amelyek a munkásosz­tály történelmi1 hivatásának tel­jesítését szolgálják,- illetve meg­felelnek valamennyi dolgozó, az egész nép érdekének. A propagandamunka során azért talált helyeslésre hazánk­nak a KGST-ben való egyre je­lentősebb részvétele. Tapasztal­juk, hogy a szocialista országok­kal egyre bővülő együttműködé­sünk a biztos, tervezhető kap­csolatok legjobb példája. A nyu­gati gazdasági kapcsolatok — különösen az utóbbi egy évben világosan láthatóan — bizonyta­lanságot is jelentenek, mert a megállapodásokat nem mindig a kívánt időben — és gyakorta jé- lentős 'áremelkedésekkel teljesí­tik. Szinte minden településen, termelő üzemben szemléletes- példáit tapasztaljuk, hogy a tu­domány termelőerővé válik. A mezőgazdaságban a zárt terme­lési rendszerek gyors terjedése, az iparszerű gazdálkodás fel- gyorsulása is ezt bizonyítja. ; Sokszor, néha talán unásig hangoztattuk, az alapigazságot: csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Közösen igazol­hatjuk: nem hiába. Érzékelhető az életszínvonal állandó, szaka­datlan növekedése. Vannak, akik elfeledkeznek az . életszínvonal megítélésekor például arról, mi­ként fejlődtek a társadalmi jut­tatások. Elegendő most arra hi­vatkozni, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek létrejöttekor álom­nak is túl szép lett volna a szö­vetkezeti tagok nyugdíjáról, a munkásokéval azonos társadalmi biztosításról beszélni. Akkor ez hihetetlennek tűnt. Ma valóság! A szocializmus és a jólét nem Idegen egymástól. Társadalmunk­ban a dolgozók végzett munká­juk mennyisége és minősége ará­nyában részesülnek az elosztható javakból. Hogyan élünk ezekkel a javakkal,? Értük élünk-e vagy velük? Mennyire szolgálják ezek az értelmes emberi életet? Ezek a kérdések egyre nagyobb vitá­kat váltanak ki. A résztvevők mindig azt kutatják, hogyan lesz szebb,; jobb, emberibb at életünk. A kultúra, a művelődés — annak a tudomány és technika gyors fejlődése révén is egyre gazda­godó — lehetőségei, formái ke­rülnek életközeibe; A propaganda nyomán éppen a politikai műveltség, a marxiz­mus—leninizmus tanításai ter­jednek. Szóban és írásban egy­aránt. A propaganda írásos for­máit számba véve politikai iro­dalom terjedését kifejező számok beszédesekké válnak. Négy év alatt évi másfél millió, forintra növekedett az eladott politikai könyvek értéke. De folytathatjuk: hatezren fejezték be a X. kong­resszus óta a marxista—leninista esti középfokú iskolát. Gyakor­latilag minden esti egyetemi helyre két jelentkező jut, és közben 30- ról 42-re emelkedett az osztá­lyok száma A -pártszervezetekben a propa­gandamunka eredményeit össze­gezve most így teszik fel a kér­dést a pártvezetőségek: mennyi­ben segítette a propaganda az alapszervezet előtt álló feladatok megoldását a X. kongresszus óta? A válasz alapvetően és minde­nütt kedvező lesz. A propaganda középtávú tervei megvalósultak. Az oktatás rendszere differen­ciáltabb lehetőséget nyújtott a politikai igények kielégítéséhez. Fejlődött a propagandisták poli­tikai és módszertani hozzáértése. A résztvevők pedig egyre gyak­rabban térnek haza egy-egy téma megvitatása után azzal, hogy érdemes volt megjelenni a politi- kiai oktatáson. Brenyó Mihály A megye legnagyobb mezőgazdasági nagy­üzemében, a 16 ezer hektáros Bajai Állami Gazdaságban is sok ezekben a napokban a tennivaló. A munkaszervezés, az erők helyes csoportosítása, a rendkívüli időjárás miatt számos gondot okoz a vezetőknek. Scheid József főmérnökkel a határt jár­juk. A terepjáró gépkocsi egyszer a tégelyig érő sárral birkózik, máskor kisebb-nagyobb vízállásokon, apróbb tavakon próbál átjutni. A két legfontosabb betakarításra váró ter­mény a szőlő és a kukorica. A főmérnök el­mondja, hogy az ezerhektáros szőlőskert több mint 80 százalékán már leszedték a termést. Sajnos, a kedvezőtlen időjárás miatt a ta­valyinál kevesebb kerül a pincékbe. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem diákjai segítenek a szőlőszedésben. Képünkön Illésy Flóra és Juan Efua, aki Guineából jött hazánkba tanulni. fm Ahogy a talajra rá lehetett menni, megindultak a kukorica­betakarító kombájnok. Fél év a harmincból Kecskemét felszabadulási kiállítása A Katona József Múzeum szél­ső, otthonos hangulatú termében nyílt meg vasárnap délelőtt a Kecskemét felszabadulása című dokumentumkiállítás. A rendez­vény a múzeumi hónap utolsó mozzanatát jelenti Bács-Kiskun megye székhelyén. Mészáros János, a városi párt- bizottság titkára azzal kezdte megnyitóját, hogy még néhány nap, és jelentős évfordulót ünne­pelünk. Október 31-én lesz har­minc éve annak, hogy a szovjet hadsereg felszabadította Kecske­métet. A mostani, fél évet átfogó bemutató arra emlékeztet: hon­nan és hogyan indultunk el, mi­lyen' erőfeszítéseket tettek a ha­ladó erők, hogy megteremthessék azt az alapot, amelyre biztonság­gal építhettünk a későbbiek so­rán. A harcok elcsitulása után ro­mos és kifosztott otthonokat ta­láltak a visszatérő lakosok. A most bemutatott tárgyak a város életének mélypontját tárják fel. A múzeumban fellelt anyagok­hoz hozzátette sajátját az. MSZMP Bács'-Kiskun megyei archívuma és a levéltár. Így tel­jesebb köbből válogathatott. a rendező Nagy Adóm,' fiatal mu­zeológus. Arra törekedett, hogy minél átélhetőbbé tegye az em­lékeket mindenki számára. A tablókon korabeli okmányok, felhívások, jelentések, újságcik­kek, rendeletek, plakátok váltják egymást. 1944. november 27-i dá­tummal kelt például az a grafit­ceruzás jelentés, amely tudatja: kizárólag szoptatós anyáknak osztanak kenyeret, de hiányosan, mert „a létszám sokkal több, mint a kenyéradag”. A színes plakátok a „Földért, kenyérért, szabadságért!” harcba hívó Ma­gyar Kommunista Párt erőfeszí­téseit idézik, egy nyomtatott ' meghívó ifjúmunkás gyűlésre szólítja a fiatalokat. ' Egymás mellett láthatók azok a kiadványok is, amelyek fel­dolgozták ezt az időszakot: a Kiskunság és a Forrás egyes számai, dokumentációs kötetek, a megyénk felszabadulásáról *szó- ló könyv, és dr. Weither Dániel ■ „A felszabadulás előestéje Kecs­keméten” című munkája., A köz- igazgatást és közélelmezés meg­szervezését, a pártélet és a ter­melés megindulását, a földreform bejelentését a tablók fölé helye­zett, kinagyított fotók kapcsolják az országos eseményekhez. A kiállítás — amely november 24-ig ■ lesz nyitva — végezetül Tóth Lászlóról, a város volt pol- ' gázmesteréről emlékezik meg ha­lálának tizedik évfordulóján. H. F. Mészáros János megnyitja a dokumentumklállítást. Tapasztalatcsere a klubokról Vasárnap befejeződött Hódme­zővásárhelyen a II. országos mód­szervásár. A háromnapos rendez­vénysorozat tulajdonképpen ta­pasztalatcsere volt. amelynek cél­ja az ifjúsági klubok munkájának vonzóbbá, színesebbé, tartalma­sabbá tétele. A politikai és kultu­rális ismeretterjesztés terén alkal­mazott legjobb módszereiket „for­gatókönyvekben” rögzítették, s ebben a formában népszerűsítet­ték. A program keretében vasár­nap hazánk 25 legjobb ifjúsági klubjának életét bemutató tárlat nyílt. Ezzel egy időben került sor a tulajdonképpeni „módszer- vásár”-ra. amikor a klubok kép­viselői kicserélték egymás között a leghasznosabb ötleteket tartal­mazó „forgatókönyveket”. ZSIGULI — ÜDÜLÉS A könyvsorsjáték főbb nyereményei A 38. könyvsorsjáték húzásának főbb nyereményei: Zsiguli sze­mélygépkocsit nyert az V. osztály 10 419. számú sorsjegy. Tízezer forintos vásárlási utalványt nyert: VII. osztály 14 042-es. illetve a IX. osztály 3539-es számú sorsjegy. Egy darab ötezer forintos vásár­lási utalványt nyert az V. osztály 13 910-es számú sorsjegy, vala­mint a VI., osztály 3533. számú sorsjegy. NDK körutazást nyert a XIV. osztály 3161-es számú; Le­ningrad—Helsinki utazást a IX. osztály 1776. számú sorsjegy; Na­pospart—Isztambul utazást a VI. osztály 13 099. számú sorsjegy; Leningrád—Moszkva utazást a; XIII. osztály 13107-es szá­mú sorsjegy; erdélyi kör­utazást a X. osztály 261-es számú sorsjegy; salzburgi üdü­lést a X. osztály 6750. számú sorsjegy; rovinyi üdülést a III. osztály 4024-es számú sorsjegy; prágai utazást a VI. osztály 11941-es sorsjegy; tátrai üdülést a IX. osztály 13 481-es számú sorsjegy; jugoszláviai körutazást a XII. osztály 4550 számú, sors­jegy. Ezenkívül számos könyv­nyereményt húztak ki. A nyere­ményjegyzék október 30-tól meg­tekinthető és beváltható a köny­vesboltokban. (MTI) 0 Az ikerszárító nem győzi kapacitással. Napi teljesítménye a jelen­legi nedvességtartalom mellett 38 vagon. (Tóth Sándor felvételei) Az egyik szőlőültetvényen a bu­dapesti Közgazdaságtudományi Egyetem diákjai serénykednek. Több, mint négyszáz egyetemi hallgató segít a szüretben. A fő­mérnök felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes iskolák között egészséges verseny alakult ki, di­cséretre méltó eredményeket ér­tek el a fiatalok. — A bajai középiskolákat, a 111. Béla. valamint a Tóth Kál­mán Gimnáziumot külön elisme­rés illeti, hasonlóképpen a vízügyi főiskolát is — teszi hozzá. Változatlanul a legnagyobb • gond a kukorica betakarítása. — Ez annál is inkább szív­ügyünk — tájékoztat a főmérnök — mert mi vagyunk a gazdái a bajai kukoricatermesztésí rend­szernek. Csaknem 4300 ■ hektáron termelünk kukoricát takarmányo- ,zás. ezenkívül kereken 1950 hek­táron magtermesztés céljára. Ahogy az időjárás lehetővé tette és rá lehetett menni a talajra, azonnal megindult 15 E—512-es NDK kukoricabetakarító kom­bájn. ezenkívül három Claas-do- minátor. valamint két francia csőtörő. Megállunk a végtelennek tűnő kukoricatábla szélén. Impozáns látványt nyújt a tíz NDK kom­bájn, amint egyszerre nyeli a ku-' koricasorokat. A tartályok gyor­san megtelnek, sajnos nincs ele­gendő szállítóeszköz. Ezért, néha állnak a gépek Az állami gaz­daság 12 teherautót kért. hét már megérkezett, ebből öt honvédségi gépkocsi. ;oHoSajnos.;n®mzbÍFja az igényeket . í kiszolgálni a DSZP—32-es típusú . szovjet iker. ■ szári tótorony sem. Elsősorban azért, mert a kukori­ca nedvességtartalma rendkívül magas. A jelenlegi körülmények között naponta 38 vagon szárított termény hagyja el a berendezést, 24 órás üzemeltetéssel. A kom­bájnok által betakarított termés- mennyiség pedig naponta megha­ladja az 50 vagont. — Ügy segítünk a gondjainkon, ahogy tudunk — magyarázza Scheid József. Ötven-száz vagonos tételekben gödrökben tároljuk a szemesterményt. Egy részét lup- rosillal tartósítjuk Fóliával véd­jük az időjárás viszontagságaitól. A mostoha időjárás ellenére mintegy 60 mázsa hektáronkénti termést várnak kukoricából, má­jusi morzsoltban számítva. Eddig a termés közel felét törték le. K. S. KÉT EZÜST-, HÁROM ARANYKOSZORŰS KÓRUS Magasabb osztályba léptek Vasárnap délelőtt hét énekkar részvételével, a fenntartó szer- .vek támogatásával rendezte meg a nagymúltú kecskeméti Kodály Zoltán Férfikar minősítő hang­versenyét. A tizedik kórusminő­sítésben öt együttes kérte „kate­gorizálását”. Közülük négy ének­kar Bács-Kiskun megyei szövet­kezeti támogatással működik. Már számszerűen is szép ered­ménynek tarthatjuk ezt. Egyes kórusoknál a korábbi színvonal megtartása, másoknál pedig a ha­tározott fejlődés tölti el örömmel a szakembereket és a dalosokat, s nem utolsósorban a közönséget. Az eredmények azt bizonyítják, hogy érdemes áldozatot hozni a kórusokért. A most hallott előadások hosz- szú, fáradságos és sok ügybuz­galmat kívánó munka eredmé­nyeként jöttek létre, ami. köte­lez a. további fejlődésre. A me­gyei művelődési központ szerve­zésében induló karnagyi tovább­képzés, a november végére terve­zett újabb kórustalálkozó is ezt a célt szolgálja. A, kórusvezetők tanfolyamának irányítója Kardos Pál Liszt-díjas karnagy, a KÓTA megyei művészeti bizottságának elnöke lesz. A kórusok minősítése három kategóriában zajlik az idei évtől kezdve. A legmagasabb csoport az úgynvezett hangversenykóru­soké, külön elbírálás alá esnek a fejlettebb kamarakórusok. Me­gyénk énekkarai az általános ka­tegóriában kérték minősítésüket, hiszen jellegüknek, munkakörül­ményeiknek ezek az előírások fe­lelnek meg. A kiskunhalasi Er­kel Ferenc Vegyeskar Hajdú Im­réire vezetésével „ezüstkoszorú, diplomával” fokozatot ért el. Biz­tató fejlődésükkel, tiszta és han­gulatos előadással érdemelték ki ezt. Ugyancsak a diplomával megerősített, ezüstkoszorú foko- ‘ zatra értékelte a zsűri Kapus Bé­la vezetésével működő kiskunfél­egyházi Petőfi Énekkar szereplé­sét. Az átszervezés miatt egy mi­nősítést kihagytak, így voltakép­pen először léptek a bizottság elé. Az eredményt lelkes énekkel, telt hangzással érte el a főként fia­talokból álló együttes. A Jánoshalmi Vegyes Kórus Gerhát László irányításával kul­turált, tiszta .éneklésre törekszik. Műsorukból a helyi népdalokból összeállított csokor és Josquin „Búcsúzás". című műve emelke­dett ki. Ha még nem is egészen kiegyenlített színvonalú a pro­dukciójuk, méltán kapták meg az aranykoszorús, minősítést. Örömmel hallgattuk a kecske­méti SZMT Művelődési Központ Női Kamarakórusának új műsor­számait, a megmutatkozó gazda­gabb hangzást. Sipos Károly kar­nagy és együttese már évek óta érdekes színfoltot képvisel a kecskeméti kóruséletben. Mostani . „aranykoszorú, diplomával” fo­kozatuk is megerősíti azt a re­ményt, hogy legközelebb már magasabb igényű kamarakórus kategóriában lépnek fel. Vendégként szerepelt a Jász­apáti Szövetkezeti Kórus és a Budapesti Tavasz ’67 kamara­kórus, amely a közelmúltban alakult vegyeskarrá. Sajnálatos, hogy szervezési nehézségek miatt a Kecskeméti Pedagógus Kórus nem vett részt a találkozón. Végül, de nem utolsósorban szólnunk kell a Kodály Zoltán Férfikarról. Zsiga László és Zsi­ga Lászlóné vezetésével az együt­tes ismét aranykoszorús minősí­tést kapott. A régi dalárdahagyo­mányokat félretéve, korszerű tö­rekvéseket szolgál az együttes. Éppen ezért látnánk szívesen, ha a szövetkezetek fiatal tagjai is jelentkeznének, és átvennék a jó­részt idősebb korosztályhoz tarto­zó tagok lelkesedését, daloló ked­vét. A kórus értékei elsősorban névadójuk igényes, változatos da­rabjában, a „Kit kéne elvenni?” című kompozícióban mutatkoz­tak meg. A vasárnapi találkozó a koráb­biaknál színvonalasabb minősítő hangversenyt hozott.' IttZés Mihály Nehéz terepen Meggyőződéssel cselekedni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom