Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

4 • PETŐFI NEPE • 19*4. október 3. A konstruktőr fantáziája A szervező, tervező embert — akárcsak a művészeket — fantáziája is dicséri az invenciózus tehetség bizonyítékaként. Ez a csillogó szó: fantázia — sokak számára a valóságtól való elszakadást jelenti. No, de egy konstruktőr elveszíthe­ti-e — akár egy pillanatra is — valóságérzékét szakmai kép­zelőereje bűvöletében? A kategorikus válasz: nem, hiszen a gyártmányszerkesztő fantáziájával a gyárak jövőjét, több ezer ember boldogulását befolyásolja. A konstrpktőr azon­ban, mert alkotó ember és nem reprodukáló — a szakmai képzelet szárnyalása nélkül sem dolgozhat, rossz kontsruktőr fenne önmaga és a vállalat kárára. Ezért a gyártmányszer­kesztőtől valósághű fantáziát kívánunk. Napjainkban persze a konst­ruktőrt rengeteg minden 'csábít­ja: a technikai haladás és a technikai forradalom számtalan új lehetősége csillan fel előtte: praktikumban, ' korszerűségben, élettartamban, minőségben. Meg­annyi szirénhang a technikai fejlődés óceánján a vitorlázó konstrutőr-hajósok fülében, és hol az árboc, amelyhez odaköt­heti magát, nbgy el ne térjen a hazai gazdaság realitásaitól? Naponta kísértő veszély ez az elcsábíttátás a gyártmányfej­lesztő munkájában, amire több jelenség utal. Ezek közé tartozik például a gyártási költségek emelkedése. Ez ugyan több ok­ból növekedhet, ott is, ahol eset­leg új gyártmányt nem is indí­tottak. Másfelől az is igaz, hogy a termelési ráfordítások egy korszerű, új gyártmány beveze­tésénél bizonyos mértékig ter­mészetszerűen növekszenek: új szerszámok, új gépek, új anya­gok kellenek, s itt az új kézen­fekvőén nem mást, hanem korsze­rűt, tehát magasabb értékűt is jelöl. Ha ez az indokolt ráfordí­tástöbblet az értékesítésben megtérül, akkor a konstruktőr bizonyosan jól, - a realitásoknak megfelelően dolgozott. A konstruktőrök munkájának szíqvonalárá következtethetünk abból is, há az új gyártmányra több lesz a panasz, mint a régire és megnövekszik a selejtkár, a .garanciális költség. Persze az új termék kapcsán a gyártásban is keletkezhetnek hibák — mond­ják a szerkesztők ilyenkor —, amelyek nem. a konstrukció gyengeségéből adódnak. No, de éppen ez a pont az, amire nem figyelnek eléggé az új termékek indításakor. Tehát:-ha-a régi-ter- mékeftóBg^és selejtüS flörtöltük,s s az újnál magas lesz a selejt­arány — akkor ezt"fÄeftf lehfet csak a gyakorlatlanság számlájá­ra írni. Ne feledjük ugyanis, hogy mondjuk a rádiógyárban, vagy a tömegcikkgyártó gépipari üzemben vagy a cipőgyárban a munkásokra háruló feladat jel-lé­ge általánosan és gyökeresen so­hasem változhat meg. Például a szakmunkás a tömeggyártás ke­retében kialakult munkamegosz­tásban többnyire szakadatlanul szerel, forgácsol, vagy — cipő­gyárban: ragaszt. Képzettségé­nek megfelelő rutinmunkát vé­gez — megfelelő eszközökkel. Ha ennél a munkáját jól ismerő és begyakorlott, embernél a hibák sokasodnak, akkor itt aligha az emberben — sokkal inkább az új feladatban kell keresni . az okot, amely megbontotta a ki­alakult munkafogások és addig megfelelő gyártó eszközök közti összhangot. Az új konstrukció ps s ez a lényeg — még átmenetileg sem szakadhat el az üzemben létező technikai szinttől, szemé­lyi felkészültségtől és adottsá­goktól. Kibúvó, ha ilyen helyzet­ben elhangzik a mondat: majd beletanulnak... Sokszor tapasztalhatjuk példá­ul, hogy a prototípusból csak hosszú idő után lesz sorozat­ban gyártott termék. Amikor az. ötlettől a sorozatgyártás megin­dulásáig különösen hosszú • idő, évek telnek el, ez árulkodik ta­lán a legékesebben a gyártmány- szerkesztői elképzelés túlzásairól. Ebben az időszakban zajlik ugyanis a konstruktőrök és a technológusok birkózása: a szer­kesztői elképzelést be kell szorí­tani a vállalat műszaki lehetősé­gei, a dolgozók szakképzettsége, és a fejlesztési alap szabta kor­látok közé. Azt is meg kell néz­ni, hogy az új termék szabta kö­vetelmény összhangban áll-e a kooperáló' partnerek képességei­vel: minőségben, árban, mennyi­ségben. Ha ezeket a tényezőket nem vizsgálják meg alaposan és nem teremtik meg a megfelelő összhangot az adottságok és az új konstrukció között, akkor a gyártás igen kockázatos vállal­kozás lesz: örökös kompromisz- szumokkal, magas selejttel, költségekkel és a szállítási ha­táridők szüntelen megsértésével. Hol az árboc tehát, amelyben a konstruktőr megkapaszkodhat, -hogy fantáziája ne szakadjon el 'á‘ váloSágtóI? 'Ezt1 äz? „árbocot” -társaiban -kell megtalálnia: első- sorbáYV' ’á"' technológusban, aki a kivitelezés realitását nyújtja a szerkesztő elképzeléseihez. Társa a piackutató: létezik-e már az új termékre kereslet. Társa a köz­gazdász, aki a pénzügyi lehető­ségek és az új termék fejleszté­si szükségletei közt teremtheti meg a harmóniát. Ez a szakem­bercsoport adhatja meg nagy bi­zonyossággal a legmegfelelőbb iránytűt a gyártmány tervező számára: velük szoros és harmo­nikus együttműködésben ölthet testet a szerkesztő alkotó fantá­ziája.. G. F. Nem lesz többé szükség a telefonkönyvre • A korszerű Iroda című kiállítás stuttgarti bemutatóján látható ez a telefon komputer. Mint a képhez írt rövid tudósítás állítja, ezentúl nem szükséges a telefonhoz távbeszélő- aévsor, mert a komputer egy-egy betáplálás atán 60 számra emlékezik. DS—613 típusú Diesel-elektromos 60 kW erőműberendezés stabil kivitelben, igény esetén helyszíni szereléssel kedvezményes áron eladó Ganz-MÁVAG gyáregysége/ Kiskunhalas, ügyintéző: Deák Sándorné.' Telefon: 122. Telex: 26-342. 1019 Munkában az üzemi négyszög Nem elég magyarázni!... Számtalan lehetősége — fóru­ma, formája — van az üzemi demokrácia gyakorlásának. Egyik sem elhanyagolható. Főleg azok nem, amelyekén a dolgozók be­leszólhatnak munkahelyükkel kapcsolatos kérdésekbe. Az alap­vető döntés mégis a gazdasági és társadalmi vezetők feladata, gon­dosan ügyelve a dolgozók véle­ményére, érdekvédelmére, s nein utolsósorban a népgazdasági ér­dekekre. Tehát, az üzemi négyszög tag­jaira mindenütt nagy felelősség hárul. Ennek egyik jó példájá­val találkoztunk a Bács-Kiskun megyei Épitési és Szerelőipari Vállalatnál. Tóth Ernő igazgató vezetésével Mészáros Gyula meg­bízott párttitkár, Besenczi Mi­hály szakszervezeti titkár és Ba­logh András KISZ-titkár tanács­kozott. öt napirendi pontot tár­gyaltak meg. A tanácskozáson lezajlott párbeszédből részleteket ismertetünk. 1. Tájékoztató a vállalat gazdasági helyzetéről Igazgató: Sajnos, arról kell számot adni, hogy 1—2 millió fo­rintos lemaradás tapasztalható a tervteljesítésben. Az okokat. ku­tatva megállapítottuk, hogy ez a gazdálkodással függ össze. Ob­jektív tényezők is vannak: ke­vesebb "a jobban jövedelmező munka, csökkent a szabadáras építkezéseink száma, sok volt az át nem hárítható anyagáremel­kedés. Közben pedig nőtt- a la­kásépítések száma, melyeket igen szétszórt területen hajtunk végre, így nagy a költségkihatás. Az viszont igen biztató, hogy nőtt a termelékenység. A lemaradás pótlására több intézkedést is kell tenni: Első­rendű feladat az építkezések át­futási idejénk lerövidítése. Jobb szervezési munkát igényel a fel­újításokra való felkészülés. Csökkenteni kell az anyagkészle­tet. Szükségesnek tartom, hogy ezekkel kapcsolatban intézkedési tervet adjunjc ki. Szakszervezeti titkár: A lakás­építések arányainak megnö­vekedése gondot jelent. Milyen elképzelések vannak e téren a nyereségesség javítására? Igazgató: Elengedhetetlen á technológiai fejlesztés, kevesebb emberi1 erőt,-; több" 'gépi munkát1 kívánunk felhasználni! :'A hágyó- mányös’ sfeerkézié'tü épüréfélf nhé-’ lyett szerelhetőt kell vállalni. Továbbfejlesztjük az UNIVÁZ- építkezési formát. KISZ-titkár: Az .anyagáremel­kedéseket egyértelműen kell vál­lalnunk? Igazgató: A hatósági árválto­zásoknál nincs probléma. A töb­bit viszont alig lehet követni. Az is baj, hogy raktárra érkeznek az anyagok, s nem épületekre. KISZ-titkár; Sok új gépet ka­punk, lesznek kezelők? Igazgató A gépek kezelését már tanfolyamokon sajátítják el a dolgozók. Sajnos, sokan ide­genkednek az - újtól, még a kö­zépvezetők között is akadnak ilyenek. Ezen a szemléleten is kell változtatnunk. Ehhez kérem a társadalmi szervek segítségét. A jelenlevők úgy döntöttek, hogy a tájékoztatót elfogadják, melyet a vállalati híradóban tár­nak a dolgozók elé. 2. Létszám­és bérgazdálkodás Igazgató: Ismeretes az építő­ipar munkaerőgondja. Ennék több oka is van, például az, hogy távol élnek a családtól, vagy so­kat utaznak naponta, szabadban dolgoznak, nehéz fizikai munkát végeznek, keveslik bérüket. Mindezeket figyelembe véve úgy kell döntenünk, hogy szeptem­ber 1-től — visszamenőleg — sa­ját erőből — egyszázalékos bér- fejlesztést hajtsunk yégre. Szakszervezeti titkár: A szak- szervezeti bizottság már tárgyalt erről, s egyetért a javaslattal. Párttitkár: A gond előttünk is köztudott. Éppen ezért világo­san, nyíltan beszélgettünk a dol­gozókkal. Meg is értették az át­meneti nehézségeket, ^különösen a törzsgárdatagok. A társadalmi vezetők egyönte­tűen kérték, hogy a bérfejlesz­tésből csak a termelésben részt vevő munkások részesüljenek. 3. A kollektív szerződés felülvizsgálata Igazgató: Kollektív szerződé­sünk 1975. végén lejár, módosí­tani fogjuk. Ennek érdekében javaslom, hogy a szakszervezet irányításával alakuljon egy bi­zottság, amely megkezdi a felül­vizsgálatot. Változás várható a jövedelemszabályozás és az üze­mi demokrácia fórumainak, ren­dezése tekintetében. ■;' Szaks^eriug^{ja5t}{íp^.]aj J^vas- Tbm, hagy az -üzemi demokráciá­val kapcsolatos tervezetet már január elsején vezessük be. KISZ-titkár: Minden érintett szervet vonjanak be. Párttitkár: Főleg tartalmában erősítsük az üzemi demokráciát. Igazgató: Helyes. E három szempont alapján kezdjünk hoz­zá. 4. Továbbképzés, továbbtanulás A téma tárgyalására Benke Jánosné személyzeti vezetőt és Tóth Rózsa oktatási előadót is meghívták, akik kitértek tájékoz­tatójukban arra, hogy a vállalat­nál 112-en tanulnak szakmát, az egyéb beiskolázottak száma 56. KISZ-titkár: Korrepetálják-e a szakmunkástanulókat? Oktatási előadó: Több egye­temet, főiskolát,, technikumot végzett dolgozónk vállalná a hátrányos helyzetű szakmunkás- tanulókkal Való külön foglalko­zást. Ezt még egyeztetni kell az iskolával. Igazgató: A 8. általánost néni végzetteket beiskolázták? Személyzeti vezető: Csak Du- navecsén jelentkeztek, 12-en. De ott sem túlságosan kedvezőek a tanulási lehetőségek. Igazgató: Minden körülmények között segíteni kell ezen! Egyéb­ként is több mint százan nem végezték el a 8. osztályt. Készít­senek intézkedési tervet, gondo­san mérlegelve a lehetőségeke,t. Ugyancsak megoldásra vár a bel­ső szemináriumok szervezése. A szakmunkástanulókkal kapcso­latban csak annyit, hogy keres­sük annak lehetőségét, minél több fiatal nyerjen kollégiumi el­helyezést. 5. A dolgozók lakásépítkezéseinek támogatása Előre kidolgozott írásos jelen­tés került az üzemi négyszög tagjai elé. A számok kedvezőek: 1976-ig 57 lakáshoz jutnak a dol­gozók. A névsorban 33 munkás, 38 fiatal, 30 három-négycsaládos vállalati dolgozó neve szerepel. A támogatás összege 2 millió 26 ezer forint. A gondosan megtárgyalt — tijbb fórumot is megjárt a név­szerinti javaslatot azzal fogad­ták el, hogy az előtörlesztést minden esetben JwefLJfeil. .köve­Holman Péter Amennyiben rendelkezésemre állnának statisztikai adatok, pon­tosan citálnám hány ezren, tíz*" ezren sétálunk-iDarkodunk-robo- gunk munkába nap mint nap. Ballagunk, mezt rendszerint még ilyenkor ébredezünk, mert any- nyira jólesik egy kis mozgás, olyan kellemes az üde, reggeli levegővel kiöblíteni a tüdőt. Sie­tünk, mert előbb még1 be kell ug­rani a patyolatba, kiszaladni a piacra, mert különben is késés­ben vagyunk, s a főnöktől köny- nyen kitelik egy leszűrés. S vé­gül rohanunk, iszkolunk, mert a kisgyereket feltétlen el kell kí­sérni áz oviba, vagy a suliba, ami egészen más irányban fek­szik, ráadásul a kölyök ettnög, piszmog, és milyen lassan má­szik ... Hogy mégis szolgáljak két kis számmal, íme Kecskeméten, a Kaszap utcai néhány perces meg­figyelés eredménye: hétfőn reggel az Óvónőképző Intézet óvodáját a túloldalról kicsinyével megkö­zelítő 14 felnőtt közül egyetlen egy kelt át szabályosan az úton. Tizenhármán — akarva-akaratlan — megfeledkeztek a KRESZ elő­írásáról —, vagy egyáltalán nin­csenek is tisztában vele —, mi­szerint a gyalogos1 csak a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ennek hiá­nyában a járda meghosszabbított vonalában mehet át az úttesten. A vétkesek 50—60 fokos szögben, az intézményt már messziről meg­célozva, átlósan vágtak keresztül. Nem. semmi esetre sem lehet ilyen sürgős a dolgunk, ennyire rohasem lehetünk megkésve! Fö­lösleges bizonygatnom, hogy ezek az apróságok egy idő után ön­állóan, egyedül indulnak el, s többségük — a máskór kezüket fogó anyuka, apuka, hevenyészett körültekintését nélkülözve — hű­ségesen követi a megszokott irányt. A legalsófokú tanintézetekben — dicséretes módon — korán elkezdik „rávenni” a nebulókat a helyes utcai jövés-menésre, a legfontosabb szabályokra. De mi­haszna mindennek, ha az egyéb­ként féltő, aggódó, mégis oly gyakran felelőtlen szülők, roko­nok, a gyakorlatban rendeleteket felrúgó, életüket és mások testi épségét veszélyeztető közlekedést prezentálnak nekik. Ne feledjük hát: oldalunkon a gyermekkel sehol — az utcán kiv&üképp! — nem elegendő, ha csupjín kioktatunk! Észnél kell lepminkv^s Példái kell mutatni mintilg/Üíégpeilig a legjobbat! Halasi István A MEZŐGAZDÁSZOK VITAFÓRUMA A helyi adottságok ismerete nélkül nem lehet jó biztosítási formát kidolgozni Életre keltett tavak Az urbanizáció és az iparoso­dás fokozódásával, az agrotech­nikai eljárások korszerűsödésé­vel párhuzamosan egyre több káros anyag jut az édesvízi ta­vakba, természetes vizeinkbe, ha­lastavainkba. A háztartási, gaz­dasági és ipari szennyvizek zöme még ma is derítetlenül ömlik a vízgyűjtő rendszerekbe. Eltekint­ve a határozottan mérgező anya­goktól, a szerves anyagban gaz­dag szennyvizek főként az oxi­génhiány és a káros bomláster­mékek miatt hatnak kedvezőtle­nül a vízi életre. A szennyezett­séget jobban tűrő vízi szerveze­tek élettevékenységének hatásá­ra a szennyvízbeomléstől távo­labbi vízszakaszokon bizonyos öntisztulás következik be, ennek során a vízi élettérben helyre áll a természétes egyensúly — hacsak újabb szennyezés nem sú­lyosbítja a helyzetet. Miután azonban a vízszennyezés rend­szerint állandó folyamatként je­lentkezik, az utóbbi időben egyre több hírt hallunk egyes tavak biológiai „haláláról”. Ezek életre keltésére csak akkor van re­mény, ha a szennyeződés meg­szűnik és a tó természetes „gyó­gyulására” legalább egy évtizedet túdunk várni. Üjabban a svédországi lundi egyetem Limnológiai intézetében olyan módszert dolgoztak ki, amelynek segítségével, a holt ta­vak „életre kelthetők”. Ezt az el­járást „limno”-nak nevezték > el, s segítségével a biológiailag ha­lott tó vizét mechanikus úton „restaurálni” lehet. Az eljárás lényege abban áll, hogy a vfz természetes hőmérsékleti rétege- ződését mesterségesen (magas nyomású levegő befúvatásával) megzavarják, ez új feltételeket teremt a vízi szervezetek, számá­ra, megjavulnak az öntisztulás feltételei stb. Ezzel az eljárással a Plön melletti Grebiner-tó vizét sikerült úgy „regenerálni”-ok, hogy az oxigéntelítettség ismét 90 százalékot ért el és a víz át­látszósága 5 méterről 11 méterre növekedett. Nagy érdeklődéssel olvastuk a Petőfi Népe hasábjain „A mié-» zőgazdászok vitafórumát”, a biz­tosításról. Ügy vélem nagy fe­lelősség valamely gazdaságban annak eldöntése, hogy nem biz­tosítanak. Különösen a szakoso­dás viszonyai között, amikor is mindössze egy-két ágazat hoza­ma határozza meg lényegében az illető gazdaság egy-egy évi ered­ményességét. Elöljáróban el kell .mondanom, hogy termelőszövet- kezetünk azok közé a gazdasá­gok közé tartozik, melyek már több éve nem biztosítanak. 1972- ben tagságunk elé tártuk a bizto­sítás több éves tapasztalatait. és sokoldalú közgyűlési vita után határoztunk úgy, hogy nem biz­tosítunk, de nem várt károk ese­tére 3 millió forintot helyezünk el tartós .betéten a bankban. Miért döntöttünk így? Mert a gabonatermesztés fagykárai jó agrotechnikával, helyes fajta- - megválasztással elkerülhetők; az apostagi meteorológiai megbízott adatai szerint, a jelentősebb te­rületet érintő jégesők gyakorisá­ga ezen a vidéken nem nagy; az 1960-as évek elején kétévenként nagy területen pusztító belvizek megszűntek a környéken, nem­régen befejeződött az általános vízrendezés. Árbevételünk és éves nyeresé­günk döntő hányadát a kajszi- termesztés adja. A legvalószínűb­ben, legtöbbször előforduló ká­rok esetére itt célszerű lett vol­na biztosítani. Az évente jelent­kező tavaszi fagyok többnyire március 31, illetve április 15 után is károsítanak. Ezért. a biztosítá­si konstrukció merevsége miatt mégsem biztosítottunk. Ezen fe­lül a jég- és viharkárok mérvét és gyakoriságát kellett még mér­legelnünk végső döntésünk meg­hozatala előtt. Az idevágó adatok és tapasztalatok úgy befolyásol­tak bennünket, hogy ne biztosít­sunk. Az állattenyésztésben ha be­tartják a tenyésztési és állat­egészségügyi előírásokat, ha fe­gyelmezett, körültekintő a gon­dozók munkája _— nem szabad, hogy a tervezettnél . (maximum 6—10 százalék) több legyen az elhullás. Természetesen ilyen és hasonló érveket a biztosítással kapcso­latban minden közös gazdaság szakvezetése fel tudna sorakoz­tatni. A kérdést a nem biztosí­tás javára mégis az illető üzem anyagi helyzete dönti el. Itt azon­nal felhívnám a figyelmet arra, hogy a gazdaságilag erős, tarta­lékalapokkal rendelkező terme­lőszövetkezetek szinte mind a nem biztosítás mellett törtek lándzsát. Tehát akkor úgy áll ez a kérdés, hogy a nem biztosítás — a jelenlegi biztosítási kon­strukciót figyelembe véve 1— könnyen indokolható. A gazdasá­gilag még nem kellően megala­pozott üzemeknek mégis aján­latos, hogy* biztosítsanak, mert egy esetleges elemi károkkal teli esztendő nagyon tönkretenné őket. Ezt a kérdést nyilván min­denki üzemének helyzetéből, adottságaiból, a környékre vo­natkozó meteorológiai, vízháló­zati adatokból, ismeretekből ki­indulva közelíti meg. Számunkra például az jelenti a merevséget, hogy a megyét a jégkárok szempontjából eléggé magas díjosztályba sorolták. A kajszit érthető, közvetlen és köz­vetett károsodást (például ágdör­zsölés a gyümölcsön), valamint a szél- és viharkárokat nem té­rítik. A helyi adottságok, gondok is­merete és figyelembe vétele nél­kül nem lehet jó biztosítási fel­tételeket kidolgozni. A termény- és állatbiztosítás megszüntetését megelőző 5 évben ha az átlagokat tekintjük, a té­rítések aránya kedvező volt, és meghaladta a befizetett díjak összegét. És megsem biztosítot­tunk, mert az 1972. évi fizeten­dő díj 1 313 526 forint lett vol­na. Ebben az évben volt 3 millió forintnyi többlet bevételünk. Ezt az összeget az MNB-nél tartós betétre elhelyeztük. Ezt 1973- ban újabb 2 millió forinttal meg- toldottuk. Ha fizetjük a felemelt biztosítási díjat, több mint 3 millió forint távozott ‘volna< el haszontalanul termelőszövetkeze­tünkben az elmúlt 3 évben. Kétségtelen az, hogy a tartós­betéten levő összeg' jobban is szolgálhatná a gazdaság érdeke­it, ha például hasznos beruhá­zásokra fordítanánk. Azonban a meglevő biztosítási feltételek mellett még így is jobban járunk, mintha biztosítást fizetnénk. Korom Ferenc a dunavecsei „Virágzó” Tsz párttitkára Mágneses porszűrő a kohászatban Kettős előnye van a Zadanovi Kohászati Intézet­ben nemrég kidolgozott mágneses porszűrőnek. Egyrészt visszatartja a porkohászat! üzemek cirku­láltatott levegőjébe kerülő port, másrészt pedig összegyűjti az apró fémszemcséket, amelyek újra felhasználhatók. Egy ilyen készülék évente 25 tonna fémport képes összegyűjteni. Mérleg — mozgó alkatrészek nélkül Az egyik amerikai cég olyan elektronikus szerke­zetű mérleget hozott forgalomba, amelyben nincse­nek mozgó, tehát kopásnak kitett alkatrészek, nUnt például feltámasztó ékek. A laboratóriumi célokra szerkesztett mérleg Í200 g súlyhatárig használható. Ha nagyobb súlyt tesznek rá, automatikusan ki­kapcsolódik. Pontossága:-0,01 g.

Next

/
Oldalképek
Tartalom