Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-03 / 231. szám
4 • PETŐFI NEPE • 19*4. október 3. A konstruktőr fantáziája A szervező, tervező embert — akárcsak a művészeket — fantáziája is dicséri az invenciózus tehetség bizonyítékaként. Ez a csillogó szó: fantázia — sokak számára a valóságtól való elszakadást jelenti. No, de egy konstruktőr elveszítheti-e — akár egy pillanatra is — valóságérzékét szakmai képzelőereje bűvöletében? A kategorikus válasz: nem, hiszen a gyártmányszerkesztő fantáziájával a gyárak jövőjét, több ezer ember boldogulását befolyásolja. A konstrpktőr azonban, mert alkotó ember és nem reprodukáló — a szakmai képzelet szárnyalása nélkül sem dolgozhat, rossz kontsruktőr fenne önmaga és a vállalat kárára. Ezért a gyártmányszerkesztőtől valósághű fantáziát kívánunk. Napjainkban persze a konstruktőrt rengeteg minden 'csábítja: a technikai haladás és a technikai forradalom számtalan új lehetősége csillan fel előtte: praktikumban, ' korszerűségben, élettartamban, minőségben. Megannyi szirénhang a technikai fejlődés óceánján a vitorlázó konstrutőr-hajósok fülében, és hol az árboc, amelyhez odakötheti magát, nbgy el ne térjen a hazai gazdaság realitásaitól? Naponta kísértő veszély ez az elcsábíttátás a gyártmányfejlesztő munkájában, amire több jelenség utal. Ezek közé tartozik például a gyártási költségek emelkedése. Ez ugyan több okból növekedhet, ott is, ahol esetleg új gyártmányt nem is indítottak. Másfelől az is igaz, hogy a termelési ráfordítások egy korszerű, új gyártmány bevezetésénél bizonyos mértékig természetszerűen növekszenek: új szerszámok, új gépek, új anyagok kellenek, s itt az új kézenfekvőén nem mást, hanem korszerűt, tehát magasabb értékűt is jelöl. Ha ez az indokolt ráfordítástöbblet az értékesítésben megtérül, akkor a konstruktőr bizonyosan jól, - a realitásoknak megfelelően dolgozott. A konstruktőrök munkájának szíqvonalárá következtethetünk abból is, há az új gyártmányra több lesz a panasz, mint a régire és megnövekszik a selejtkár, a .garanciális költség. Persze az új termék kapcsán a gyártásban is keletkezhetnek hibák — mondják a szerkesztők ilyenkor —, amelyek nem. a konstrukció gyengeségéből adódnak. No, de éppen ez a pont az, amire nem figyelnek eléggé az új termékek indításakor. Tehát:-ha-a régi-ter- mékeftóBg^és selejtüS flörtöltük,s s az újnál magas lesz a selejtarány — akkor ezt"fÄeftf lehfet csak a gyakorlatlanság számlájára írni. Ne feledjük ugyanis, hogy mondjuk a rádiógyárban, vagy a tömegcikkgyártó gépipari üzemben vagy a cipőgyárban a munkásokra háruló feladat jel-lége általánosan és gyökeresen sohasem változhat meg. Például a szakmunkás a tömeggyártás keretében kialakult munkamegosztásban többnyire szakadatlanul szerel, forgácsol, vagy — cipőgyárban: ragaszt. Képzettségének megfelelő rutinmunkát végez — megfelelő eszközökkel. Ha ennél a munkáját jól ismerő és begyakorlott, embernél a hibák sokasodnak, akkor itt aligha az emberben — sokkal inkább az új feladatban kell keresni . az okot, amely megbontotta a kialakult munkafogások és addig megfelelő gyártó eszközök közti összhangot. Az új konstrukció ps s ez a lényeg — még átmenetileg sem szakadhat el az üzemben létező technikai szinttől, személyi felkészültségtől és adottságoktól. Kibúvó, ha ilyen helyzetben elhangzik a mondat: majd beletanulnak... Sokszor tapasztalhatjuk például, hogy a prototípusból csak hosszú idő után lesz sorozatban gyártott termék. Amikor az. ötlettől a sorozatgyártás megindulásáig különösen hosszú • idő, évek telnek el, ez árulkodik talán a legékesebben a gyártmány- szerkesztői elképzelés túlzásairól. Ebben az időszakban zajlik ugyanis a konstruktőrök és a technológusok birkózása: a szerkesztői elképzelést be kell szorítani a vállalat műszaki lehetőségei, a dolgozók szakképzettsége, és a fejlesztési alap szabta korlátok közé. Azt is meg kell nézni, hogy az új termék szabta követelmény összhangban áll-e a kooperáló' partnerek képességeivel: minőségben, árban, mennyiségben. Ha ezeket a tényezőket nem vizsgálják meg alaposan és nem teremtik meg a megfelelő összhangot az adottságok és az új konstrukció között, akkor a gyártás igen kockázatos vállalkozás lesz: örökös kompromisz- szumokkal, magas selejttel, költségekkel és a szállítási határidők szüntelen megsértésével. Hol az árboc tehát, amelyben a konstruktőr megkapaszkodhat, -hogy fantáziája ne szakadjon el 'á‘ váloSágtóI? 'Ezt1 äz? „árbocot” -társaiban -kell megtalálnia: első- sorbáYV' ’á"' technológusban, aki a kivitelezés realitását nyújtja a szerkesztő elképzeléseihez. Társa a piackutató: létezik-e már az új termékre kereslet. Társa a közgazdász, aki a pénzügyi lehetőségek és az új termék fejlesztési szükségletei közt teremtheti meg a harmóniát. Ez a szakembercsoport adhatja meg nagy bizonyossággal a legmegfelelőbb iránytűt a gyártmány tervező számára: velük szoros és harmonikus együttműködésben ölthet testet a szerkesztő alkotó fantáziája.. G. F. Nem lesz többé szükség a telefonkönyvre • A korszerű Iroda című kiállítás stuttgarti bemutatóján látható ez a telefon komputer. Mint a képhez írt rövid tudósítás állítja, ezentúl nem szükséges a telefonhoz távbeszélő- aévsor, mert a komputer egy-egy betáplálás atán 60 számra emlékezik. DS—613 típusú Diesel-elektromos 60 kW erőműberendezés stabil kivitelben, igény esetén helyszíni szereléssel kedvezményes áron eladó Ganz-MÁVAG gyáregysége/ Kiskunhalas, ügyintéző: Deák Sándorné.' Telefon: 122. Telex: 26-342. 1019 Munkában az üzemi négyszög Nem elég magyarázni!... Számtalan lehetősége — fóruma, formája — van az üzemi demokrácia gyakorlásának. Egyik sem elhanyagolható. Főleg azok nem, amelyekén a dolgozók beleszólhatnak munkahelyükkel kapcsolatos kérdésekbe. Az alapvető döntés mégis a gazdasági és társadalmi vezetők feladata, gondosan ügyelve a dolgozók véleményére, érdekvédelmére, s nein utolsósorban a népgazdasági érdekekre. Tehát, az üzemi négyszög tagjaira mindenütt nagy felelősség hárul. Ennek egyik jó példájával találkoztunk a Bács-Kiskun megyei Épitési és Szerelőipari Vállalatnál. Tóth Ernő igazgató vezetésével Mészáros Gyula megbízott párttitkár, Besenczi Mihály szakszervezeti titkár és Balogh András KISZ-titkár tanácskozott. öt napirendi pontot tárgyaltak meg. A tanácskozáson lezajlott párbeszédből részleteket ismertetünk. 1. Tájékoztató a vállalat gazdasági helyzetéről Igazgató: Sajnos, arról kell számot adni, hogy 1—2 millió forintos lemaradás tapasztalható a tervteljesítésben. Az okokat. kutatva megállapítottuk, hogy ez a gazdálkodással függ össze. Objektív tényezők is vannak: kevesebb "a jobban jövedelmező munka, csökkent a szabadáras építkezéseink száma, sok volt az át nem hárítható anyagáremelkedés. Közben pedig nőtt- a lakásépítések száma, melyeket igen szétszórt területen hajtunk végre, így nagy a költségkihatás. Az viszont igen biztató, hogy nőtt a termelékenység. A lemaradás pótlására több intézkedést is kell tenni: Elsőrendű feladat az építkezések átfutási idejénk lerövidítése. Jobb szervezési munkát igényel a felújításokra való felkészülés. Csökkenteni kell az anyagkészletet. Szükségesnek tartom, hogy ezekkel kapcsolatban intézkedési tervet adjunjc ki. Szakszervezeti titkár: A lakásépítések arányainak megnövekedése gondot jelent. Milyen elképzelések vannak e téren a nyereségesség javítására? Igazgató: Elengedhetetlen á technológiai fejlesztés, kevesebb emberi1 erőt,-; több" 'gépi munkát1 kívánunk felhasználni! :'A hágyó- mányös’ sfeerkézié'tü épüréfélf nhé-’ lyett szerelhetőt kell vállalni. Továbbfejlesztjük az UNIVÁZ- építkezési formát. KISZ-titkár: Az .anyagáremelkedéseket egyértelműen kell vállalnunk? Igazgató: A hatósági árváltozásoknál nincs probléma. A többit viszont alig lehet követni. Az is baj, hogy raktárra érkeznek az anyagok, s nem épületekre. KISZ-titkár; Sok új gépet kapunk, lesznek kezelők? Igazgató A gépek kezelését már tanfolyamokon sajátítják el a dolgozók. Sajnos, sokan idegenkednek az - újtól, még a középvezetők között is akadnak ilyenek. Ezen a szemléleten is kell változtatnunk. Ehhez kérem a társadalmi szervek segítségét. A jelenlevők úgy döntöttek, hogy a tájékoztatót elfogadják, melyet a vállalati híradóban tárnak a dolgozók elé. 2. Létszámés bérgazdálkodás Igazgató: Ismeretes az építőipar munkaerőgondja. Ennék több oka is van, például az, hogy távol élnek a családtól, vagy sokat utaznak naponta, szabadban dolgoznak, nehéz fizikai munkát végeznek, keveslik bérüket. Mindezeket figyelembe véve úgy kell döntenünk, hogy szeptember 1-től — visszamenőleg — saját erőből — egyszázalékos bér- fejlesztést hajtsunk yégre. Szakszervezeti titkár: A szak- szervezeti bizottság már tárgyalt erről, s egyetért a javaslattal. Párttitkár: A gond előttünk is köztudott. Éppen ezért világosan, nyíltan beszélgettünk a dolgozókkal. Meg is értették az átmeneti nehézségeket, ^különösen a törzsgárdatagok. A társadalmi vezetők egyöntetűen kérték, hogy a bérfejlesztésből csak a termelésben részt vevő munkások részesüljenek. 3. A kollektív szerződés felülvizsgálata Igazgató: Kollektív szerződésünk 1975. végén lejár, módosítani fogjuk. Ennek érdekében javaslom, hogy a szakszervezet irányításával alakuljon egy bizottság, amely megkezdi a felülvizsgálatot. Változás várható a jövedelemszabályozás és az üzemi demokrácia fórumainak, rendezése tekintetében. ■;' Szaks^eriug^{ja5t}{íp^.]aj J^vas- Tbm, hagy az -üzemi demokráciával kapcsolatos tervezetet már január elsején vezessük be. KISZ-titkár: Minden érintett szervet vonjanak be. Párttitkár: Főleg tartalmában erősítsük az üzemi demokráciát. Igazgató: Helyes. E három szempont alapján kezdjünk hozzá. 4. Továbbképzés, továbbtanulás A téma tárgyalására Benke Jánosné személyzeti vezetőt és Tóth Rózsa oktatási előadót is meghívták, akik kitértek tájékoztatójukban arra, hogy a vállalatnál 112-en tanulnak szakmát, az egyéb beiskolázottak száma 56. KISZ-titkár: Korrepetálják-e a szakmunkástanulókat? Oktatási előadó: Több egyetemet, főiskolát,, technikumot végzett dolgozónk vállalná a hátrányos helyzetű szakmunkás- tanulókkal Való külön foglalkozást. Ezt még egyeztetni kell az iskolával. Igazgató: A 8. általánost néni végzetteket beiskolázták? Személyzeti vezető: Csak Du- navecsén jelentkeztek, 12-en. De ott sem túlságosan kedvezőek a tanulási lehetőségek. Igazgató: Minden körülmények között segíteni kell ezen! Egyébként is több mint százan nem végezték el a 8. osztályt. Készítsenek intézkedési tervet, gondosan mérlegelve a lehetőségeke,t. Ugyancsak megoldásra vár a belső szemináriumok szervezése. A szakmunkástanulókkal kapcsolatban csak annyit, hogy keressük annak lehetőségét, minél több fiatal nyerjen kollégiumi elhelyezést. 5. A dolgozók lakásépítkezéseinek támogatása Előre kidolgozott írásos jelentés került az üzemi négyszög tagjai elé. A számok kedvezőek: 1976-ig 57 lakáshoz jutnak a dolgozók. A névsorban 33 munkás, 38 fiatal, 30 három-négycsaládos vállalati dolgozó neve szerepel. A támogatás összege 2 millió 26 ezer forint. A gondosan megtárgyalt — tijbb fórumot is megjárt a névszerinti javaslatot azzal fogadták el, hogy az előtörlesztést minden esetben JwefLJfeil. .köveHolman Péter Amennyiben rendelkezésemre állnának statisztikai adatok, pontosan citálnám hány ezren, tíz*" ezren sétálunk-iDarkodunk-robo- gunk munkába nap mint nap. Ballagunk, mezt rendszerint még ilyenkor ébredezünk, mert any- nyira jólesik egy kis mozgás, olyan kellemes az üde, reggeli levegővel kiöblíteni a tüdőt. Sietünk, mert előbb még1 be kell ugrani a patyolatba, kiszaladni a piacra, mert különben is késésben vagyunk, s a főnöktől köny- nyen kitelik egy leszűrés. S végül rohanunk, iszkolunk, mert a kisgyereket feltétlen el kell kísérni áz oviba, vagy a suliba, ami egészen más irányban fekszik, ráadásul a kölyök ettnög, piszmog, és milyen lassan mászik ... Hogy mégis szolgáljak két kis számmal, íme Kecskeméten, a Kaszap utcai néhány perces megfigyelés eredménye: hétfőn reggel az Óvónőképző Intézet óvodáját a túloldalról kicsinyével megközelítő 14 felnőtt közül egyetlen egy kelt át szabályosan az úton. Tizenhármán — akarva-akaratlan — megfeledkeztek a KRESZ előírásáról —, vagy egyáltalán nincsenek is tisztában vele —, miszerint a gyalogos1 csak a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ennek hiányában a járda meghosszabbított vonalában mehet át az úttesten. A vétkesek 50—60 fokos szögben, az intézményt már messziről megcélozva, átlósan vágtak keresztül. Nem. semmi esetre sem lehet ilyen sürgős a dolgunk, ennyire rohasem lehetünk megkésve! Fölösleges bizonygatnom, hogy ezek az apróságok egy idő után önállóan, egyedül indulnak el, s többségük — a máskór kezüket fogó anyuka, apuka, hevenyészett körültekintését nélkülözve — hűségesen követi a megszokott irányt. A legalsófokú tanintézetekben — dicséretes módon — korán elkezdik „rávenni” a nebulókat a helyes utcai jövés-menésre, a legfontosabb szabályokra. De mihaszna mindennek, ha az egyébként féltő, aggódó, mégis oly gyakran felelőtlen szülők, rokonok, a gyakorlatban rendeleteket felrúgó, életüket és mások testi épségét veszélyeztető közlekedést prezentálnak nekik. Ne feledjük hát: oldalunkon a gyermekkel sehol — az utcán kiv&üképp! — nem elegendő, ha csupjín kioktatunk! Észnél kell lepminkv^s Példái kell mutatni mintilg/Üíégpeilig a legjobbat! Halasi István A MEZŐGAZDÁSZOK VITAFÓRUMA A helyi adottságok ismerete nélkül nem lehet jó biztosítási formát kidolgozni Életre keltett tavak Az urbanizáció és az iparosodás fokozódásával, az agrotechnikai eljárások korszerűsödésével párhuzamosan egyre több káros anyag jut az édesvízi tavakba, természetes vizeinkbe, halastavainkba. A háztartási, gazdasági és ipari szennyvizek zöme még ma is derítetlenül ömlik a vízgyűjtő rendszerekbe. Eltekintve a határozottan mérgező anyagoktól, a szerves anyagban gazdag szennyvizek főként az oxigénhiány és a káros bomlástermékek miatt hatnak kedvezőtlenül a vízi életre. A szennyezettséget jobban tűrő vízi szervezetek élettevékenységének hatására a szennyvízbeomléstől távolabbi vízszakaszokon bizonyos öntisztulás következik be, ennek során a vízi élettérben helyre áll a természétes egyensúly — hacsak újabb szennyezés nem súlyosbítja a helyzetet. Miután azonban a vízszennyezés rendszerint állandó folyamatként jelentkezik, az utóbbi időben egyre több hírt hallunk egyes tavak biológiai „haláláról”. Ezek életre keltésére csak akkor van remény, ha a szennyeződés megszűnik és a tó természetes „gyógyulására” legalább egy évtizedet túdunk várni. Üjabban a svédországi lundi egyetem Limnológiai intézetében olyan módszert dolgoztak ki, amelynek segítségével, a holt tavak „életre kelthetők”. Ezt az eljárást „limno”-nak nevezték > el, s segítségével a biológiailag halott tó vizét mechanikus úton „restaurálni” lehet. Az eljárás lényege abban áll, hogy a vfz természetes hőmérsékleti rétege- ződését mesterségesen (magas nyomású levegő befúvatásával) megzavarják, ez új feltételeket teremt a vízi szervezetek, számára, megjavulnak az öntisztulás feltételei stb. Ezzel az eljárással a Plön melletti Grebiner-tó vizét sikerült úgy „regenerálni”-ok, hogy az oxigéntelítettség ismét 90 százalékot ért el és a víz átlátszósága 5 méterről 11 méterre növekedett. Nagy érdeklődéssel olvastuk a Petőfi Népe hasábjain „A mié-» zőgazdászok vitafórumát”, a biztosításról. Ügy vélem nagy felelősség valamely gazdaságban annak eldöntése, hogy nem biztosítanak. Különösen a szakosodás viszonyai között, amikor is mindössze egy-két ágazat hozama határozza meg lényegében az illető gazdaság egy-egy évi eredményességét. Elöljáróban el kell .mondanom, hogy termelőszövet- kezetünk azok közé a gazdaságok közé tartozik, melyek már több éve nem biztosítanak. 1972- ben tagságunk elé tártuk a biztosítás több éves tapasztalatait. és sokoldalú közgyűlési vita után határoztunk úgy, hogy nem biztosítunk, de nem várt károk esetére 3 millió forintot helyezünk el tartós .betéten a bankban. Miért döntöttünk így? Mert a gabonatermesztés fagykárai jó agrotechnikával, helyes fajta- - megválasztással elkerülhetők; az apostagi meteorológiai megbízott adatai szerint, a jelentősebb területet érintő jégesők gyakorisága ezen a vidéken nem nagy; az 1960-as évek elején kétévenként nagy területen pusztító belvizek megszűntek a környéken, nemrégen befejeződött az általános vízrendezés. Árbevételünk és éves nyereségünk döntő hányadát a kajszi- termesztés adja. A legvalószínűbben, legtöbbször előforduló károk esetére itt célszerű lett volna biztosítani. Az évente jelentkező tavaszi fagyok többnyire március 31, illetve április 15 után is károsítanak. Ezért. a biztosítási konstrukció merevsége miatt mégsem biztosítottunk. Ezen felül a jég- és viharkárok mérvét és gyakoriságát kellett még mérlegelnünk végső döntésünk meghozatala előtt. Az idevágó adatok és tapasztalatok úgy befolyásoltak bennünket, hogy ne biztosítsunk. Az állattenyésztésben ha betartják a tenyésztési és állategészségügyi előírásokat, ha fegyelmezett, körültekintő a gondozók munkája _— nem szabad, hogy a tervezettnél . (maximum 6—10 százalék) több legyen az elhullás. Természetesen ilyen és hasonló érveket a biztosítással kapcsolatban minden közös gazdaság szakvezetése fel tudna sorakoztatni. A kérdést a nem biztosítás javára mégis az illető üzem anyagi helyzete dönti el. Itt azonnal felhívnám a figyelmet arra, hogy a gazdaságilag erős, tartalékalapokkal rendelkező termelőszövetkezetek szinte mind a nem biztosítás mellett törtek lándzsát. Tehát akkor úgy áll ez a kérdés, hogy a nem biztosítás — a jelenlegi biztosítási konstrukciót figyelembe véve 1— könnyen indokolható. A gazdaságilag még nem kellően megalapozott üzemeknek mégis ajánlatos, hogy* biztosítsanak, mert egy esetleges elemi károkkal teli esztendő nagyon tönkretenné őket. Ezt a kérdést nyilván mindenki üzemének helyzetéből, adottságaiból, a környékre vonatkozó meteorológiai, vízhálózati adatokból, ismeretekből kiindulva közelíti meg. Számunkra például az jelenti a merevséget, hogy a megyét a jégkárok szempontjából eléggé magas díjosztályba sorolták. A kajszit érthető, közvetlen és közvetett károsodást (például ágdörzsölés a gyümölcsön), valamint a szél- és viharkárokat nem térítik. A helyi adottságok, gondok ismerete és figyelembe vétele nélkül nem lehet jó biztosítási feltételeket kidolgozni. A termény- és állatbiztosítás megszüntetését megelőző 5 évben ha az átlagokat tekintjük, a térítések aránya kedvező volt, és meghaladta a befizetett díjak összegét. És megsem biztosítottunk, mert az 1972. évi fizetendő díj 1 313 526 forint lett volna. Ebben az évben volt 3 millió forintnyi többlet bevételünk. Ezt az összeget az MNB-nél tartós betétre elhelyeztük. Ezt 1973- ban újabb 2 millió forinttal meg- toldottuk. Ha fizetjük a felemelt biztosítási díjat, több mint 3 millió forint távozott ‘volna< el haszontalanul termelőszövetkezetünkben az elmúlt 3 évben. Kétségtelen az, hogy a tartósbetéten levő összeg' jobban is szolgálhatná a gazdaság érdekeit, ha például hasznos beruházásokra fordítanánk. Azonban a meglevő biztosítási feltételek mellett még így is jobban járunk, mintha biztosítást fizetnénk. Korom Ferenc a dunavecsei „Virágzó” Tsz párttitkára Mágneses porszűrő a kohászatban Kettős előnye van a Zadanovi Kohászati Intézetben nemrég kidolgozott mágneses porszűrőnek. Egyrészt visszatartja a porkohászat! üzemek cirkuláltatott levegőjébe kerülő port, másrészt pedig összegyűjti az apró fémszemcséket, amelyek újra felhasználhatók. Egy ilyen készülék évente 25 tonna fémport képes összegyűjteni. Mérleg — mozgó alkatrészek nélkül Az egyik amerikai cég olyan elektronikus szerkezetű mérleget hozott forgalomba, amelyben nincsenek mozgó, tehát kopásnak kitett alkatrészek, nUnt például feltámasztó ékek. A laboratóriumi célokra szerkesztett mérleg Í200 g súlyhatárig használható. Ha nagyobb súlyt tesznek rá, automatikusan kikapcsolódik. Pontossága:-0,01 g.
