Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
szövetkezetben. t Hat évvel ezelőtt épült a szövetkezet korszerű tehén- istállója. 1 A szalkszentmártoni Hunyadi Termelő- szövetkezet jogelődje az 1949. szeptember 20- án alakult Békéért Termelőszövetkezet. A huszonöt évvel ezelőtt szerveződött közös gazdaságban 49 család 509 hektáron kezdte meg a munkát. Egy körmöstraktor és négy ökör volt összes vagyonuk. Negyedszázad alatt dinamikusan fejlődött a szalkszentmártoni Hunyadi Termelőszövetkezet ben a juhtartás jól jövedelmező ágazat.- Mintegy ezerötszáz mái gyar-fésűsmerino anyajuh és szaporulatát gondozzák. Bevezették a sűrített elletést, ami annyit jelent, hogy két évente háromszor ellenek az anyák. Az évi bárányszaporulat meghaladja a 2200-at. Ennek egy részét értékesítik, de a megfelelő jerkéket tovább nevelik. Egyrészt az elöregedett anyák pótlására, másrészt az állomány gyarapítására használják. A tejes- és pecsenyebárányok legtöbbjét exportra szállítják. Az önköltségi árak is jól mutatják a juhászat gazdaságosságát. Például a pecsenyebárányok kilónkénti súlygyarapodása 18 forintba kerül, s ennek több mint duplájáért adják el. Tavaly a juhászat árbevétele 2,3 mijlió forint volt. Az idén ennél 200 ezer forinttal többre számítanak, melyből a tiszta nyereség meghaladja a félmillió forintot. Elkészítették a juhászat fejlesztési tervét. Hat év múlva már 3 ezer anyajuh és szaporulatát gondozzák, valamint új gépesített juhhodályok építésére is sorra kerül. Űj fíaztatókkal bővült a sertéstelep. A gazdaságból évente 1500 hízót szállítanak el, amely 3 millió 500 ezer forint árbevételt jelent és 800 ezer forint tiszta nyereséget hoz a szövetkezetieknek. Az év végéig — a jelenleginél 20 százalékkal több — mintegy 170 anyakoca lesz a gazdaságban. Az állattenyésztés bruttó árbevétele tavaly 11 millió forint volt, az idén 12 millió forintra számítanak. Egész évi foglalkoztatás A község másik szövetkezete 1960 végén alakult és Hunyadi János nevét vette fel. Itt 156 család 910 hektár földterületet művelt. A két termelőszövetkezet 1966-tól — Hunyadi Tsz néven — közösen gazdálkodik. Az összes vagyonuk ekkor 24 millió forintot tett ki. Osgyepek, homokos és ártéri területek tarkítják a két és fél ezer hektáros gazdaságot. A 60-as évek elején a gabonafélékből 26 mázsát sem tudtak betakarítani hektáronként. Az állattartáshoz nem volt épület, ezért elkezdték a sertéshizlalda és -fiaztaló, ló- és szarvasmarha-istálló építését. Először akkor lehettek elégedettek a tsz-gazdák, amikor is az 1967-es év eredményeiről adott számot a vezetőség. Búzából rekordtermést takarítottak be, hektáronként átlagosan 35 mázsát. A termelési értékük meghaladta a 26,7 millió forintot. A további egyenletes fejlődést a gépesítés fokozása segítette, de a kedvezőtlen időjárás többször — például az 1970-es esős, jégveréses nyár — cudarul elbántak a gazdagnak ígérkező terméssel. A halmozott termelési értékük 1970-ben csaknem 31 millió forint volt, az árbevétel összege meghaladta a 33,5 millió forintot, a szociális és kulturális célokra pedig 556 ezer forintot költöttek. A szövetkezetiek okos gazdálkodását jelzi, hogy az idén már negyedik éve hitel nélkül valósítják meg terveiket, fejlesztik a közös gazdaságot. Az eredmények növeléséhez nemcsak a jobban és időben elvégzett munka járul hozzá, hanem az is, hogy az iparszerű termesztést bevezették, a munkaszervezésben lényeges változtatásokat hajtottak végre és több vegyszert használnak. Ez utóbbihoz még egy adat: 1968-ban 800 ezer forintot, az idén pedig több mint 4 millió forintot költöttek műtrágyárá és növényvédő szerre. Az állattenyésztésben a párt és kormány húsprogramjának megvalósítását határozták el. Évről évre fejlesztik a juhászatot, eredményes a sertéshizlalásuk, a jövőben pedig a szarvasmarha-hizlalásban szeretnének elérni jó. eredményeket. Önálló ágazatok A Hunyadi Termelőszövetkezetben az év elején elfogadott tervet ágazatokra bontják. Az öt ágazatvezető a költség és bevételi tervek birtokában önállóan megszervezi a munkát, a rábízott egység irányítását. Az ágazatvezetők felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Az irányításuk mellett dolgozó brigádvezetők és tsz-tagok a munka eredményességétől függően részesülnek prémiumban, illetve az év végi nyereségben. A horizontális integráció elve érvényesül a géphasználatban. Ezen kissé változtatnak a jövőben. ugyanis az eszközöket, valamint az erőgépek nagy részét ál• Traktorjavítás a gépműhelyben. Egyszerűsített vetésszerkezet Szinte a „vegyes kereskedés” jelleget viselte hosszú éveken át a szövetkezet növényösszetétele. Csaknem húszféle termett a gabonaféléktől a virágmagig. Három évvel ezelőtt a kalászosokon kívül csak cukorrépa, kukorica, lucerna valamint olajlen és Korsó díszlett a szántóföldeken. Tavaly már borsót és olajlent sem termesztettek. Az utóbbi nem volt gazdaságos, a borsó helyett pedig a fehérjében gazdagabb szójabab termesztésébe kezdtek. Az egyszerűsített vetésszerkezet tette' lehetővé, hogy a takarmány és árunövények területét növeljék. Második éve tagja a gazdaság a Bajai Kukoricatermesztési Rendszernek. Korábban kisebb, most 445 hektáron terem a kukorica. Tavaly 43 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés, az idén a rossz időjárás ellenére is többre számítanak. A termelés önköltsége figyelemre méltó, ugyanis egy mázsa kukoricát 150 forintért megtermelnek. Rekord mennyiséget takarítottak be őszi búzából. Hektáronként 43,7 mázsa termett. 12 százalékkal több, mint tavaly. Igaz a 870 hektáros terület learatása 11 nappal tovább _ tartott, mint a múlt' évben, bár egy NDK és öt szovjet kombájn járta a határt. A 24 napig elhúzódó betakarítás is az időjárás számlájára írható. A cukorrépa termőterületét 60 százalékkal növelték és most csaknem száz hektár termését kell felszedni. Nehéz napok várnak gépre és emberre, hiszen az átázott talajon megerőltető munkát jelent a tavalyinál is nagyobb cukorrépamennyiség betakarítása, A növénytermesztésben várható és elért magasabb termésátlagok a tavalyi jó talajelőkészítés, a nagy műtrágyaadagok alkalmazása. valamint a szakszerű munka eredménye. A hektáronként kiszórt műtrágya mennyisége hatóanyagba számolva meghaladja a 360 kilogrammot A növénytermesztés bruttó árbevétele a tervek szerint 15 millió 415 ezer forint. Ez a tavalyinál 18 százalékkal több. A termelőszövetkezetben bizakodnak, hogy az árbevételi tervüket túlteljesítik, s a növénytermesztés nyeresége is meghaladja a tervezett 6 és fél millió forintot. Ci «Ti rr •• ••« Szóló, gyümölcs landó jelleggel egy-egy ágazat rendelkezésére bocsátják. A tsz vezetőinek döntése gyorsan eljut a dolgozókhoz. A jó irányítást, szervezést éppen az ágazati rendszer teszi lehetővé. A mostani mostoha időjárás, a betakarítást késleltető esőzés idején úgy meg tudják szervezni a munkát. hogy az idő jobbra fordultával minden dolgozó pontosan ismerje a feladatát. A vetés és betakarítás mielőbbi elvégzése érdekében a tagság mindent elkövet Nyújtott műszakra, sőt éjszakai. vasárnapi munkára is készen állnak a gépkezelők, kombájno- sok traktorosok. Szántók és vetők A szőlő- és gyümölcsterület a gazdaságban 124 hektár. Tíz év-'1, vei ezelőtt fagyzugos helyre telepítették a szőlőt. Ez okozza, hogy minden második évben a tavaszi fagy tönkreteszi, s emiatt a következő év termése is alacsonyabb. Többször bebizonyították, hogy gazdaságtalan a szőlő- termesztés. Jobban járna a gazdaság, ha a tőkéket kivágnák. Annál is inkább, mert a 'telepítés módja nem megfelelő a gépesítéshez, de a fajtaösszetétel sem mondható jónak. Erre azonban nincs lehetőség, ezért kísérletképpen az alacsony művelés helyett néhány hektáron a magas művelésre térnek át. A mélyfekvésű fagyzugban telepített 56 hektáros ültetvény gazdaságossága azonban így sem garantált. A gyümölcsösük 68 hektáron díszük. Csaknem a felén kajszit termesztenek. Évek óta nagy mennyiségű barackot adnak el. Az idén 160 tonnát értékesítettek annak ellenére, hogy a tavaszi fagy károsította és jégverés is érte a barackot. Az értékesítésből a szövetkezetnek 800 ezer forint árbevétele származott. Rövidesen új tStepitésge' teräl sog. js. év múlva már1 a i&jsíSl 6Ó hek.^ tárról szüretelhetik a tsz-tagok. Nagy mennyiségű gyümölcs termett a meggy-, cseresznye- és szilvafaültetvényekben. A gyümölcstermesztés gazdaságosságát mutatja, hogy az idén mintegy 450 ezer forint haszna lesz ebből az ágazatból a szövetkezetnek. • A savanyító üzemben megoldották a nők egész évi foglalkoztatását. Nem a nyereségre való törekvés, sokkal inkább a folyamatos foglalkoztatás megoldása vezette 2§la gazdaság irányítóit, amikor. ,a gjjsij Vanyí té3i^;é|ha^ SStározták. Itt ',3aí§?iWí^5dÖÍgözöi kaptak munkát. Az idén szociális helységekkel bővítették az üzemet, amelyre 200 ezer forintot költöttek. A szövetkezet kis kertészetében termelt paprikát, uborkát, káposztát, paradicsomot dolgozzák fel és évente KI—12 vagon savanyúságot értékesítenek. Jelentős ágazat, nemcsak a foglalkoztatás, de a jövedelmezőség szempontjából is a bányakavics (sóder) „bányászása” és szállítása. Tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a kör- nyék, de az ország távolabbi vidékeinek építkezési alapanyag-^ ellátásához. A tagság a háztáji földeken megtermelt, valamint az otthonukban felnevelt állatokat atsz- nek eladják. A nagyüzemi felárat felezi a tsz-gazdákkal a közös. A háztáji bizottság foglalko- « zik, |iennote i1 megsmrvézéséve! : és lebonyolításával is. A szövetkezőt takarmánnyal és egyéb juttatásokkal segíti a háztáji termelést. Gyepgazdálkodás és hizlalás A termelőszövetkezetnek és a községnek nagy a legelőterülete. A Hunyadi Tsz-ben már évek óta gondozzák a gyepet. Most áttérnek az intenzív gyepgazdálkodásra. A műtrágyázás és művelés mellett 200 hektár gyep esőztető öntözésére is sor kerül. A gyep fűösszetétele alkalmasabb a húshasznú . állatok tartására. Jövőre már a szarvasmarhákat a szabadban tartják, kora tavasztól, őszig. Felvezetőutas, villanyka^á- mos szakaszos legeltetést valósi-. tanak meg. A gyepgazdálkodás megjavítására, a fűhozam növelése érdekében beléptek a Zagy- varékási Gyepgazdálkodási Rendszerbe. Most 250 szarvasmarhát tartanak. Jövőre ennél ötvennel A tagság és község érdekében többet. A gazdaságosság, p az említett körülmények késztetik arra a szövetkezetét, hogy, a fejés megszüntetése után csupán szarvasmarha-hizlalással foglalkozzanak. A juhászaiban is,a hizlalás jelenti a nagyobb jövedelmet. Ugyanakkor számottevő a gyap- iúértékésítés, mivel egy-egy anyáról 6.3 kilogramm nyersgyapjút tudnak lenyírni. A gazdaságban hagyományos a juhászkodás. Az ágazat fejlesztéséhez alapul szolgált a már említett gyepterület, valamint a gondozással megbízott a szakemberek telkiismeretes munkája. Eredményes tevékenységüknek köszönhető, hogy a szövetkezetA szalkszentmártoni Hunyadi Termelőszövetkezetben az eredményes gazdálkodás és a megalapozott pénzügyi helyzet lehetővé teszi a tagság szociális segítését. valamint a község kulturális életének fellendítését. A rászoruló idős tagok járadékkiegészítésben részesülnek, ezenkívül minden nyugdíjas egv mázsa kenyérgabonát és ugyaneny- nyi takarmánygabonát kap díjtalanul. A háztáji művelésért sem kell fizetniük. Minden nyugdíjba vonuló 2 ezer forint jutalomban részesül. A családi házépítkezőknek féláron végzik a fuvarozást. Jól működik a nőbizottság. Évente sok rendezvényt szerveznek. Többek között létrehozták a hímzőszakkört. Hetente 25—30 nő jön össze a tsz-központban, ahol a hímzés közben a nőbizottság elnöke tájékoztatja az asz- szonyokat a tsz-ben történtekről, és egy-egy ismeretterjesztő előadás is elhangzik. Minden május elsején kiállítást rendeznek a nők hímzéseiből, az idén a megyei kiállításon is bemutatták munkájuk egy részét. A község felszabadulásának évfordulójára szintén kiállítást rendeznek. Az idén csaknem minden tsz- tag és családtagja részt vett belföldi kiránduláson, azonban többen a jugoszláv tengerparton is tölthettek néhány napot. Rendszeres a színházlátogatás. Évente háromszor a szövetkezet költ- * ségén a művelődési otthonban művelődési estre is sor kerül. A szövetkezet a községben élők gyermekeinek zeneoktatását segítette azáltal, hogy két zongorát vásárolt a művelődési otthon részére. így az idén 30 gyermek kezdhette meg a zenetanulást. A helyi általános iskolának 50 ezer forintot adnak minden évben szemléltető eszközök vásárlására. Az idén a napközi otthon korszerűsítéséhez 50 ezer forinttal, valamint társadalmi munkával járultak hozzá. Létrehozták a népi tánccsoportot is. Az együttesben főleg fiatalok táncolnak. A ruhák, és hangszerek vásárlására nemrég 114 ezer forintot költött a szövetkezet. Segítik a községi sporttevékenységet. A fut- ballpálya mellett 60 ezer forint költséggel megépítettek egy fürdővel ellátott öltözőt. Jelentős elhatározás született az idén a termelőszövetkezetben. A kötelező védőfuha mellett i minden egyes tag kap munkaruhát, függetlenül attól, hogy hol dolgozik. 0 Évente 1500 sertést értékesítenek. 0 A jövőben csak szarvasmarha- hizlalással foglalkozik a szalkszentmártoni Hunyadi Termelő- szövetkezet. Kettős jubileumhoz érkezett Szalkszentniárton. A Hunyadi Termelőszövetkezet 25 éves és november 2-án lesz 30 éve, hogy felszabadult a község. A felszabadulás után a szocialista gazdálkodás útját választó földművesek szép eredményeknek örülhetnek. E negyedszázad utolsó négy évében még dinamikusabban fejlődött a közös gazdaság. A X. párt- kongresszus határozatainak és a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása még jobb munkára sarkallta a tsz-gazdá- kat. Ma már 70 millió forintot érő vagyonuk van, modern gépekkel dolgoznak és úgy igyekeznek, hogy minden 100 forint után 26 forint nyereséget érjenek el. Tavaly ez sikerült: 8,7 millió forint volt a nyereségük. A lelkiismeretes jó munkájuk után, a kedvezőtlen időjárás ellenére is bizakodnak, hogy tavalyi eredményeiket túlszárnyalják. (x) 0 1980-ra már 3 ezer anyajuh és szaporulatát gondozzák
