Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-25 / 250. szám

1971. október 25. • PETŐFI NÉPE • 3 A színházi szabóműhely veze­tőjével együtt kopogtatunk a rendezői szobába, övé az elsőbb­ség, rövid a közlendője. A Tűvé- tevők bemutatójára befejezték munkájukat. Minden rendben. Így véli Pethes György is, aki vendégként állítja színpadra az Illyés—Simon—Rónai művet. Csak annyit kér, hogy Biluska Annamária a második részben piros harisnyanadrágot viseljen. • Nyugodtan készül a társulat a premierre, mert a harsány népi komédiáról bebizonyosodott Veszprémben, hogy kiválóan al­kalmas a közönség nevetőizmai­nak megmozgatására. Pethes György már korábban és többszö­rösen tanúsította, hogy van füle- szeme az efféle játékokra. Fekete Tiborról, Biluska Annamáriáról, Balogh Rózsáról és a többiekről sem árulunk el titkot, ha közöl­jük, hogy fejlett komikai véná­val rendelkeznek. — Hogyan illeszkedtek a tár­sulatba a most bemutatkozó fia­talok — így hangzik a bemutató előtti szokásos interjú első kér- ciése. — Rátaláltak mind a ket­ten a darab stílusára, ottho­nosan mozognak szerepükben. Jól felkészült, rokonszenves mű­vész Monyók Ildikó és Hidvégi Miklós. Minden bizonnyal siker­rel kezdik pályájukat. — A veszprémi színház prog­ramszerűen foglalkozik értékes irodalmi alkotások színházi meg­jelenítésével? — Feltétlenül. A színház talán sohasem volt annyira közügy, mint napjainkban. Kötelessé­günknek érezzük, hogy a magunk eszközeivel népszerűsítsük nem­zeti kultúránk értékeit és újabb színekkel gazdagítsuk műsorun­kat. A helység kalapácsa osztat­lan sikert aratott, hasonlóan Nagy Ignác Tisztújítás című művé­nek színpadi változatához, vagy a Noszty fiú esete Tóth Marival zenés változatához. Az új stí­lusú művek egyik alkotó közre­működője a kecskeméti színház volt karnagya, Rónai Pál. — Változott-e a rendezői fel­fogás a veszprémi ősbemutató óta? — Az emberi gyarlóságokat ki­figurázó mulatságos történet ma is ugyanazt mondja számomra, mint amikor először foglalkoz­tam vele. A stílusnak azonban mindig alkalmazkodni kell az adott együtteshez. Most is így történt. Kollégáim kitűnően vet­ték a lapot és ötleteikkel fűsze­rezték a bővérű komédiát. Iga­zán harmonikusan dolgoztunk. — Végül Pethes György to­vábbi terveiről szeretnénk hal­lani. — Már szombaton megkezdjük Veszprémben Karinthy Ferenc új művének a próbáit. A Hetvenes évek című alkotás azt hiszem, hogy az író legjobb művei közé tartozik. A Színművészeti Főis­kolán egy vizsgaelőadást rende­zek. A címe: A hajnalok itt csen­desek. A szerző: Borisz Vaszil- jev. Köszönjük, kezdődik a tőpróba. H. N. RENDELET KÉSZÜL a könyvtári ellátás szabályozására Készül a könyvtári ellátást sza­bályozó új törvényerejű rendelet tervezete, amelynek értelmében a könyvtárak az eddiginél hatéko­nyabban segíthetik elő a lakos­ság művelődését, az iskolai ok­tatást, a szakemberek sokoldalú tájékoztatását. Az új törvényerejű rendelet- tervezet erősíteni igyekszik a szakkönyvtárak információs fel­adatait. A lakosság szakirodalmi ellátásának javítása érdekében minden szakterületen nyilvános szakkönyvtár működik majd. Ugyanakkor nyilvános szakiro­dalmi ellátást biztosítanak a közművelődési könyvtárak is. A cél: olyan egységes könyvtári rendszer létrehozása, amely a kü­lönböző típusú könyvtárak együtt­működésével lehetővé teszi, hogy az állampolgárok az ország bár­melyik részében levő könyvtárak szakirodalmi anyagát a lakóhe­lyükön vagy munkahelyükön mű­ködő könyvtárak útján beszerez­hessék. Egyszer nyer, négyszer kap Ezzel az eredeti ötlettel hirdet nagy pályázatot a már most kap­ható 1975. évi Füles Évkönyv. A pályázóknak a mellékleten meg­jelent, Ősbemutató című óriás- keresztrejtvényt kell megfejte­niük, és akinek az első díj sor­solásán kedvez majd a szerencse, négyszer kap: tavasszal öltönyt vagy kosztümöt, nyáron kazet­tás magnóval egybeépített. VI­DEOTON táskarádiót, ősszel ren­geteg különféle gyümölcsöt, té­len, karácsonykor egy feldíszített fenyőfát, alatta 2000 forint érté­kű ajándékkal. A Füles Évkönyv egy másik meglepetése: közli, hogy 1827 férfi- és női személynév viselői az esztendő melyik napján ün­nepelhetik névnapijukat. A Füles Évkönyv vaskos kötetének leg­nagyobb része természetesen rejt­vény. A fejtörők legkülönbözőbb fajtái közül a népszerű kereszt- rejtvény vezet. Harmichetet ta­lálnak belőle a Füles Évkönyv­ben. Ismerteti az Évkönyv a ma­gyar keresztrejtvény félévszáza­dos történetét, mert az első ép­pen ötven éve, 1925-ben jelent meg. A sok érdekes írás közül meg­említjük a gépkocsivezetőknek szóló időjárási tanácsokat,' a hét­köznapi szokások eredetének ma­gyarázatát, a színházról, sport­ról, technikáról,- új tudományos eredményekről, a Magyar Rádió ötvenesztendős történetéről szóló cikkeket. A Füles Évkönyvben találnak az érdeklődők két képregényt és játékos pályázatot gyermekek ré­szére — sok játéknyereménnyel. Megtanulhatunk az évkönyvből ultizni; Rodolfó mester pedig ügyes kártyatrükkökre oktatja a bűvészetet kedvelőket, Hazai Nescafe A COMPACK Kereskedelmi Vállalat kooperációs szerződést kötött a világhírű. Nestlé S. A. céggel. A megállapodás értelmé­ben a svájci cég átadta elismert márkáját, a Nescafet, „cserébe” tőle vesszük a magyar ízlésnek megfelelő, az Omnia-keverék re­ceptje alapján gyártott kávét. A COMPACK a svájci cég ellenőrzé­sével a napokban megkezdte az eredeti Nescafe töltését: tetszetős, jól zárható üvegbe kerül a 33 csészéhez elegendő adag. Ebben a hónapban országszerte üzletek­be kerül az újfajta eredetű Nesca­fe. amelyből évi 250—280 tonnát hoznak forgalomba. (MTI) JÁTÉK ÉS MUZSIKA, MAGYAR ZENE Az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyei Kecskeméten Az iskolai oktatás és nevelés, valamint a közművelődés össze­kapcsolásának már két évtizedes múltra visszatekintő szép pél­dája az ifjúsági hangversenyek intézménye. Az utóbbi években egyre több helyen, az ifjúság mind szélesebb rétegeit érintve fejlődik ez a mozgalom szocia­lista államunk jelentős anyagi támogatásával. A fiatalok számára rendezett koncertek jelentősége abban van, hogy egyrészt ' kiegészítik, az élő zene bekapcsolásával tel­jesebbé teszik az intézményes is­kolai ének-zene oktatást; más­részt az olyan intézeteknél, ame­lyekben nincs hivatalosan ének­óra (sajnos, nagyon sok ilyen iskolatípus van!) kissé pótolja az iskola kényszerű mulasztásait. Az első feladatnak főként az ál­talános- Iskolai koncertek felél** nek még,’ A második feladat elvégzésére a szakközépiskolák és a szakmunkástanuló-intézetek tanulói között van elsősorban szükség. A rendező szervek — az Or­szágos Filharmónia és egyes so­rozatok esetében a tanácsi mű­velődésügyi osztályok — minden erőfeszítése hiábavaló lehet azonban, ha az iskolák vezetői, tanárai nem ismerik fel e prog­ramok, nemcsak a mának, ha­nem a jövőnek is szóló jelentő­ségét. Akkor következik be az a furcsa eset, amilyennek néhány éve itt Kecskeméten is tanúi le­hettünk: érdeklődés hiányában kudarcba fulladt kezdeményezés .volt a középiskolások bérleti hangversenyeinek megrendezése! Éppen a hangversenyek nevelési és közművelődési szerepét kell felismernie az iskolai vezetők­nek, és emiatt kell szorgalmaz­niuk azokat. Nemcsak a zenei szakemberek, az énektanárok, a hivatásos népművelők gondja le­gyen az ifjúsági hangversenyek ügye! Amint bizonyára előnyben van az az énektanár, akivel diák­jai szót válthatnak egy filmről, képzőművészeti vagy irodalmi él_ ményről is... Az 1974—75-ös évadban Kecs­keméten két ifjúsági sorozatot rendeznek. Az egyik az általános iskolások öt koncertből álló programja, a másik — éppen az ifjúságpolitikai és a közműve­lődési határozatok és irányelvek gyakorlati megvalósításaként — a szakmunkástanuló fiataloknak. Vcnzó és szép programnak ígér­kezik mindkettő. Igazán haté­konnyá akkor válhatnak, ha a hangversenyekre ellátogató fiata­lok valamilyen módon fel is készülnek: a műsorokra tanáraik vezetésével, „ ha az ott kapott élmények ■ * tovább *''gyűrűznek í a fiatalok körében. Mindkét sorozat november 26- án kezdődik a felszabadulási év- forduló jegyében megrendezendő Játék és muzsika 60 percben cí­mű műsorral. Az általános isko­lások bérletében helyet kapott Zempléni Kornél és Szabó And­rea koncertje, melyen a zongora- irodalom mestereinek műveit mutatják be, Schuberttól Bartók­ig.' 1975-ben lesz Bach születésé­nek 290. és halálának 225. év­fordulója: Neves fiatal művészek — Perényi Eszter (hegedű), Varga Csilla (zongora) és Pröhle Henrik (fuvola) szerepel az ápri­lisi műsorban. Az ipari tanulók vendégei az MRT Gyermekkóru­sa és a 25 éves KISZ Központi Művészegyüttes Rajkózenekara lesznek. A kórushangversenyen négy földrész dalaiból hallhatnak a fiatalok összeállítást, míg a ze­nekari műsorban főként a ver­bunkos muzsika legnemesebb hagyományait képviselő művek csendülnek fel. Nagy érdeme mindkét sorozat­nak, hogy sok jelentős feladatot ad a helyi muzsikusoknak. Sze-» repel a „Kecskemét” Vonósnégyes három ízben a Városi Szimfoni­kus Zenekar. Kemény Endre ve­zető karnagyon kívül — a ma­gyar szerzők koncertjén — fellép az együttessel az Operaház és a Bajai Kamarazenekar fiatal kar­nagya, Bolberitz Tamás. Roman­tikus operaesten, Lehoczky Éva és a fiatalok körében tavaly is nagy sikert aratott Bordás György társaságában, mutatkozik be az ifjúmunkások előtt Hevesi András, a Katona József Színház vezető karnagya. Századunk Hásszíkü^ mesterinek,, Kodály, r fiák ' “és Bartóknak kőrushiűyéit KÍárdös“ 'ftií ’li&ít-díjas ^vébéifiV- letével az Ének-Zenei Iskola kó­rusa mutatja be az általános is­kolások márciusi hangversenyén. Az előadógárda jó kiválasztása, a szép műsorok alapján sikert jósolhatunk mindkét sorozatnak. A programokban azonban min­den gazdagságuk ellenére is egy súlyos hiányosságot találhatunk: a kortárs muzsika és századunk külföldi nagy mestereinek ze­néje szinte teljesen hiányzik! A korszerű civilizációba beleszüle­tik az ember. Miért fosztjuk meg a kortárs művészet megismerésé­től? Eleve bizonyos fajta művé­szeti konzervativizmusra neveljük így a mai fiatalokat, a leendő' felnőtteket! A közművelődésnek zenei téren így is törődnie kell a mával, hogy a jövőre nevel­hessen ! Ittzés Mihály .Doktor úr, a maga szíve sose fáj?” Október elsejével kezdte meg munkáját Kecelen dr. Sebők Já­nos, így most már vele — az ed­digi három helyett — négy körze­ti orvos működik a nagyközség­ben. Egy újsághírnek ennyi is meg­felel. Ha a megyei lap ezt nem írja meg, aligha vonja kérdőre valaki a szerkesztőséget.' Ha pe­dig ebben az égy mondatban is hírül adja a tényt — egy orvos­sal több van Kecelen —. megtet­te a magáét: tájékoztatott. A nagy- és kisvárosi olvasó egy pillantással fel fogja a hírt, s már napirendre is tér fölötte. Jól van, új orvos került egy helységbe. Talán már nem is gondol a köz­ség nevére. Nem azért „nem olyan nagy újság" számára az „eset”, mert nincs tisztában az orvosi el­látás fontosságával, csak hát vá­rosi ember mégis könnyebb hely­zetben van. Habár ott sem dús­kálnak doktorokban, baj esetén csak könnyebben jutnak egyvala­kihez Az orvoshiánnyal küszködő helység lakója már inkább meg­áll a hírnél. Legalább egy gon­dolatra, aminek esetleg hangot is ad; „Szerencsések ezek a kece­ljek ...” A közvetlenül érdekelt lakos­ság megint másként értékeli a hírt. Jólesik írásban is lefektetve látni, amiről- ők már előbb tud­tak, mint a szerkesztőség. Ismét átérzik a megkönyebbülést, ami­vel a változást fogadták. Hány tanácsválasztás kívánságlistáján szerepelt — panaszba ágyazottan: „Több orvos kellene...” S vajon hányszor továbbítot­ták a nagyközség vezetői is fel­sőbb fórumoknak az óhajt, meg­győző érvekkel, nem éppen vi­gasztaló tapasztalatokkal alátá­masztva a statisztikákat. Hogy például az utóbbi idők­ben is túlzott teher nehezedett a három orvosra, akik 10 600 lakos egészségvédelmét, gyógyítását lát­ták el. Több mint 3500 ember ju­tott egyre-egyre. (Ráadásul Imre- hegyen is helyt kellett állni, míg nem volt orvos.) A betegségen túl mennyi óha­tatlan konfliktus, idegesség, türel­metlenség. igaztalan vádaskodás, méltatlan hangnem forrása volt az a helyzet, hogy az orvos, akit hatfelé hívtak „sürgősre”, ugyan­abban az időben csak egyhez siethetett. Mert egy ember — csu­pán egy ember, hat felé nem sza­kadhat egyszerre. Viszont aki be­teg, akit fájdalmak kínoznak, aki úgy érzi, itt a vég. ha azonnal nem segítenek — s hozzátartozói, akik vele éreznek, érte aggódnak — megérthetően nem képesek ilyenkor bölcs mérlegelésre. Mi, kliensek sem vagyunk min­dig és mindannyian angyalok. Hát­ha még olyan objektív körülmé­nyek is nehezítik a helyzetet, hogy egy orvos három és. fél ezer ember egészségéért felel. Gondol­kodjunk, micsoda kötelesség- és hivatástudat kell hozzá, hogy ün­nep- és .hétköznap, nappal és éj­jel zokszó nélkül, amikor talán — járványok idején — lábára is alig tud állni a fáradtságtól az orvos, veszi a táskáját, és siet. mert hívják. önfegyelem. Logaida József, a keceli tanács vb-titkára beszélt a nagyközség egyik orvosáról, aki jő régecske már. elesett motorjá­val — munkaút közben. Leg­utóbb. amikor éppen azt számít- gatták, hogy a negyedik kolléga megjelenésével majdnem • ezer­ezer emberrel kevesebb esik or­vosonként — az említett doktor egyszer csak feltűrte egyik nad­rágszárát. Megmutatta, hogy tér­dén még ma is gumiszorítás van. Annak idején alaposan elintézte a ráeső motor. — Ha más jön hozzám ilyen sérüléssel, hosszú hetekre ki kell írnom, olyan komoly ... Ö nem íratta ki magát. Min­denekelőtt arra gondolhatott, hogy ha ezt megteszi, a másik két kartárs vállára teszi saját három és fél ezres körzetének gondját. De erről nem „lírázott” a vb-tit- kárnak. Csak azt az egy monda­tot fűzte az „illusztrációhoz”. Persze, a hírhez az is hozzá­tartozik. hogy nem felső szerv oldotta meg az orvoslétszám­emelést Kecelen sem Jó ideje ez is 'a helyi tanácsok önállóságára van bízva: gondoskodjatok róla magatok. Kecelen sem ment ez tárgyi előfeltételek megteremté­se nélkül. A tanácsháza mellett bárki átutazó láthatja az új, eme­letes- rendelőt — az egészséghá­zat. Utána még egy újabb emele­tes épületet 2 rendelővel, s fö­lötte 2 szolgálati lakással... Az újonnan érkezett orvos kiskertes lakást kapott... Lám, ugye mennyire szüksége­sek az anyagi feltételek ahhoz, hogy egy településen az emberek ezreinek „egészségügyi közérzete” harmonikusabbá. kölcsönösen megértőbbé váljék. Tóth István A felszabadulás útján Építkezni jó: Tompa Minden hatodik család az el­múlt tíz esztendőben épített la­kásban él Tompán. Tudomásom szerint a megyében az itteni á legjobb arány. Kicsit túlozva azt lehet mondani, hogy háromféle ember él a községben: aki már túl van az építkezés örömein és gondjain, az új otthon megterem­tésén most fáradozók és akik a tervezés stádiumában vannak. Aranybányát Tompán sem nyi­tottak és így természetes a kér­dés: miből telik a családi „beru­házásokra”. Könnyen megfejthető a titok: szorgalmasan dolgoznak az emberek a jól vezetett két kö­zös gazdaságban. Megtalálja min­denki a számítását. Talán a magánháztartásokban a kultúrára egyelőre kevesebb pénz jut. A község viszont ilyen cé­lokra is sokat áldoz. Példaként, bizonyságként hadd hivatkozzunk az új, 380 személyes művelődési házra, amelyben rendszeresen ve­títenek filmet is. • Ilyen szép házakkal gyarapszik Tompa. Nagybaracskai tudósítás Nagybaracskán a víz az örö­mök és a gondok egyik forrása. A termelőszövetkezetek korán fel­ismerték az öntözés jelentőségét. A Haladás már 1967-ben terüle­tének nyolcvan százalékán mes­terségesen pótolta az időnkénti csapadékhiányt A halászok panaszkodnak a csökkenő halállomány, a víz szennyeződése miatt. Annyit azért mindig zsákmányolnak a hálók­kal, hogy legyen munkája a csár­da híres halfőző mesterének. Változik a baracskai táj is. El­tűntek a partról a ruhát tisztító, sulykoló asszonyok?1 ma >mór>'cső­hálózat szállítja a legtöbb -lakás*-' ba a vizet. Csak az idősebbek emlékeznek a régi pontonhídra. Az 1966—69 között készített vas­betonalkotmány íveli át a csator­nát. Az úttestet magasan a víz­tükör fölött helyezték el: a távla­ti tervek szerint hajók is közle­kednek errefelé. • A hidat állami költségvetésből készítették A 9 új tanterembe, a művelődési házba, a napközi otthonba és óvodába sok községi pénzt, munkát is beépítettek. Nagybaracskán azzal a tudattal köszönthetik felszabadulásuk 30. évfordulóját. hogy nem sajnálták iefejulíef gfc ^5&sseg gyara{5|táj«(j ^pniácj^^JgHo^ülásaért. n$mg^ • Az 55 méteres híd. Egy falu, egy termelőszövetkezet: Csátalja A csátaljaiaknak is töméntelen bosszúságot okoz az esőzés. Aka­dozik a szüret, noha a szőlő a falu gyarapodásának egyik forrá­sa. Szerencse a bajban, hogy legalább benn a községben nem kell a sarat dagasztani. Egy rö­vid szakasz kivételével szilárd burkola fedi a járdákat. A ter­vek szerint ez év végére befe­jezik a járdaépítési programot. A környéken úgy tartják, hogy nagyon jó a csátaljai üzletháló­zat, hála az ÁFÉSZ erőfeszíté­seinek és a termelőszövetkezet gondoskodásának. A húsfeldolgo­zó üzem termékeinek egy részét az Oj Tavasz által fenntartott boltban értékesítik. A lakosság kívánságára létesítették ezt az üzletet, mivel átalakulóban van a parasztság életformája. Sokan dolgoznak ipari szervezeti kere­tekben a Tiszai Nádgazdaság csátaljai üzemében, a pincegaz­daságban, a termelőszövetkezet melléküzemágaiban. Az itt ké­szített „nádszövet” iránt egyre nagyobb külföldön is a kereslet. Többen a községben élnek a megye egyik legelső közös gaz­daságának, az 1948 októberében szervezett Budai Nagy Antal tszcs-nek az alapítói közül. Az idő őket igazolta, az összefogás­ban bizakodókat. Ma egyetlen termelőszövetkezet gazdálkodik a falu hatalmas határában és csak így, együttes erővel, a tekinté­lyes géppark segítségével érhet-' tek el olyan termésátlagokat, mint az elmúlt esztendőkben, és lesznek úrrá a mostanihoz hason­ló nehézségeken. Szöveg: Heltai Nándor Kép: Pásztor Zoltán Mindig élénk a forgalom as üzletházban. A BEMUTATÓ ELŐTT Pethes György a Tűvétevökről

Next

/
Oldalképek
Tartalom