Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-25 / 250. szám
1971. október 25. • PETŐFI NÉPE • 3 A színházi szabóműhely vezetőjével együtt kopogtatunk a rendezői szobába, övé az elsőbbség, rövid a közlendője. A Tűvé- tevők bemutatójára befejezték munkájukat. Minden rendben. Így véli Pethes György is, aki vendégként állítja színpadra az Illyés—Simon—Rónai művet. Csak annyit kér, hogy Biluska Annamária a második részben piros harisnyanadrágot viseljen. • Nyugodtan készül a társulat a premierre, mert a harsány népi komédiáról bebizonyosodott Veszprémben, hogy kiválóan alkalmas a közönség nevetőizmainak megmozgatására. Pethes György már korábban és többszörösen tanúsította, hogy van füle- szeme az efféle játékokra. Fekete Tiborról, Biluska Annamáriáról, Balogh Rózsáról és a többiekről sem árulunk el titkot, ha közöljük, hogy fejlett komikai vénával rendelkeznek. — Hogyan illeszkedtek a társulatba a most bemutatkozó fiatalok — így hangzik a bemutató előtti szokásos interjú első kér- ciése. — Rátaláltak mind a ketten a darab stílusára, otthonosan mozognak szerepükben. Jól felkészült, rokonszenves művész Monyók Ildikó és Hidvégi Miklós. Minden bizonnyal sikerrel kezdik pályájukat. — A veszprémi színház programszerűen foglalkozik értékes irodalmi alkotások színházi megjelenítésével? — Feltétlenül. A színház talán sohasem volt annyira közügy, mint napjainkban. Kötelességünknek érezzük, hogy a magunk eszközeivel népszerűsítsük nemzeti kultúránk értékeit és újabb színekkel gazdagítsuk műsorunkat. A helység kalapácsa osztatlan sikert aratott, hasonlóan Nagy Ignác Tisztújítás című művének színpadi változatához, vagy a Noszty fiú esete Tóth Marival zenés változatához. Az új stílusú művek egyik alkotó közreműködője a kecskeméti színház volt karnagya, Rónai Pál. — Változott-e a rendezői felfogás a veszprémi ősbemutató óta? — Az emberi gyarlóságokat kifigurázó mulatságos történet ma is ugyanazt mondja számomra, mint amikor először foglalkoztam vele. A stílusnak azonban mindig alkalmazkodni kell az adott együtteshez. Most is így történt. Kollégáim kitűnően vették a lapot és ötleteikkel fűszerezték a bővérű komédiát. Igazán harmonikusan dolgoztunk. — Végül Pethes György további terveiről szeretnénk hallani. — Már szombaton megkezdjük Veszprémben Karinthy Ferenc új művének a próbáit. A Hetvenes évek című alkotás azt hiszem, hogy az író legjobb művei közé tartozik. A Színművészeti Főiskolán egy vizsgaelőadást rendezek. A címe: A hajnalok itt csendesek. A szerző: Borisz Vaszil- jev. Köszönjük, kezdődik a tőpróba. H. N. RENDELET KÉSZÜL a könyvtári ellátás szabályozására Készül a könyvtári ellátást szabályozó új törvényerejű rendelet tervezete, amelynek értelmében a könyvtárak az eddiginél hatékonyabban segíthetik elő a lakosság művelődését, az iskolai oktatást, a szakemberek sokoldalú tájékoztatását. Az új törvényerejű rendelet- tervezet erősíteni igyekszik a szakkönyvtárak információs feladatait. A lakosság szakirodalmi ellátásának javítása érdekében minden szakterületen nyilvános szakkönyvtár működik majd. Ugyanakkor nyilvános szakirodalmi ellátást biztosítanak a közművelődési könyvtárak is. A cél: olyan egységes könyvtári rendszer létrehozása, amely a különböző típusú könyvtárak együttműködésével lehetővé teszi, hogy az állampolgárok az ország bármelyik részében levő könyvtárak szakirodalmi anyagát a lakóhelyükön vagy munkahelyükön működő könyvtárak útján beszerezhessék. Egyszer nyer, négyszer kap Ezzel az eredeti ötlettel hirdet nagy pályázatot a már most kapható 1975. évi Füles Évkönyv. A pályázóknak a mellékleten megjelent, Ősbemutató című óriás- keresztrejtvényt kell megfejteniük, és akinek az első díj sorsolásán kedvez majd a szerencse, négyszer kap: tavasszal öltönyt vagy kosztümöt, nyáron kazettás magnóval egybeépített. VIDEOTON táskarádiót, ősszel rengeteg különféle gyümölcsöt, télen, karácsonykor egy feldíszített fenyőfát, alatta 2000 forint értékű ajándékkal. A Füles Évkönyv egy másik meglepetése: közli, hogy 1827 férfi- és női személynév viselői az esztendő melyik napján ünnepelhetik névnapijukat. A Füles Évkönyv vaskos kötetének legnagyobb része természetesen rejtvény. A fejtörők legkülönbözőbb fajtái közül a népszerű kereszt- rejtvény vezet. Harmichetet találnak belőle a Füles Évkönyvben. Ismerteti az Évkönyv a magyar keresztrejtvény félévszázados történetét, mert az első éppen ötven éve, 1925-ben jelent meg. A sok érdekes írás közül megemlítjük a gépkocsivezetőknek szóló időjárási tanácsokat,' a hétköznapi szokások eredetének magyarázatát, a színházról, sportról, technikáról,- új tudományos eredményekről, a Magyar Rádió ötvenesztendős történetéről szóló cikkeket. A Füles Évkönyvben találnak az érdeklődők két képregényt és játékos pályázatot gyermekek részére — sok játéknyereménnyel. Megtanulhatunk az évkönyvből ultizni; Rodolfó mester pedig ügyes kártyatrükkökre oktatja a bűvészetet kedvelőket, Hazai Nescafe A COMPACK Kereskedelmi Vállalat kooperációs szerződést kötött a világhírű. Nestlé S. A. céggel. A megállapodás értelmében a svájci cég átadta elismert márkáját, a Nescafet, „cserébe” tőle vesszük a magyar ízlésnek megfelelő, az Omnia-keverék receptje alapján gyártott kávét. A COMPACK a svájci cég ellenőrzésével a napokban megkezdte az eredeti Nescafe töltését: tetszetős, jól zárható üvegbe kerül a 33 csészéhez elegendő adag. Ebben a hónapban országszerte üzletekbe kerül az újfajta eredetű Nescafe. amelyből évi 250—280 tonnát hoznak forgalomba. (MTI) JÁTÉK ÉS MUZSIKA, MAGYAR ZENE Az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyei Kecskeméten Az iskolai oktatás és nevelés, valamint a közművelődés összekapcsolásának már két évtizedes múltra visszatekintő szép példája az ifjúsági hangversenyek intézménye. Az utóbbi években egyre több helyen, az ifjúság mind szélesebb rétegeit érintve fejlődik ez a mozgalom szocialista államunk jelentős anyagi támogatásával. A fiatalok számára rendezett koncertek jelentősége abban van, hogy egyrészt ' kiegészítik, az élő zene bekapcsolásával teljesebbé teszik az intézményes iskolai ének-zene oktatást; másrészt az olyan intézeteknél, amelyekben nincs hivatalosan énekóra (sajnos, nagyon sok ilyen iskolatípus van!) kissé pótolja az iskola kényszerű mulasztásait. Az első feladatnak főként az általános- Iskolai koncertek felél** nek még,’ A második feladat elvégzésére a szakközépiskolák és a szakmunkástanuló-intézetek tanulói között van elsősorban szükség. A rendező szervek — az Országos Filharmónia és egyes sorozatok esetében a tanácsi művelődésügyi osztályok — minden erőfeszítése hiábavaló lehet azonban, ha az iskolák vezetői, tanárai nem ismerik fel e programok, nemcsak a mának, hanem a jövőnek is szóló jelentőségét. Akkor következik be az a furcsa eset, amilyennek néhány éve itt Kecskeméten is tanúi lehettünk: érdeklődés hiányában kudarcba fulladt kezdeményezés .volt a középiskolások bérleti hangversenyeinek megrendezése! Éppen a hangversenyek nevelési és közművelődési szerepét kell felismernie az iskolai vezetőknek, és emiatt kell szorgalmazniuk azokat. Nemcsak a zenei szakemberek, az énektanárok, a hivatásos népművelők gondja legyen az ifjúsági hangversenyek ügye! Amint bizonyára előnyben van az az énektanár, akivel diákjai szót válthatnak egy filmről, képzőművészeti vagy irodalmi él_ ményről is... Az 1974—75-ös évadban Kecskeméten két ifjúsági sorozatot rendeznek. Az egyik az általános iskolások öt koncertből álló programja, a másik — éppen az ifjúságpolitikai és a közművelődési határozatok és irányelvek gyakorlati megvalósításaként — a szakmunkástanuló fiataloknak. Vcnzó és szép programnak ígérkezik mindkettő. Igazán hatékonnyá akkor válhatnak, ha a hangversenyekre ellátogató fiatalok valamilyen módon fel is készülnek: a műsorokra tanáraik vezetésével, „ ha az ott kapott élmények ■ * tovább *''gyűrűznek í a fiatalok körében. Mindkét sorozat november 26- án kezdődik a felszabadulási év- forduló jegyében megrendezendő Játék és muzsika 60 percben című műsorral. Az általános iskolások bérletében helyet kapott Zempléni Kornél és Szabó Andrea koncertje, melyen a zongora- irodalom mestereinek műveit mutatják be, Schuberttól Bartókig.' 1975-ben lesz Bach születésének 290. és halálának 225. évfordulója: Neves fiatal művészek — Perényi Eszter (hegedű), Varga Csilla (zongora) és Pröhle Henrik (fuvola) szerepel az áprilisi műsorban. Az ipari tanulók vendégei az MRT Gyermekkórusa és a 25 éves KISZ Központi Művészegyüttes Rajkózenekara lesznek. A kórushangversenyen négy földrész dalaiból hallhatnak a fiatalok összeállítást, míg a zenekari műsorban főként a verbunkos muzsika legnemesebb hagyományait képviselő művek csendülnek fel. Nagy érdeme mindkét sorozatnak, hogy sok jelentős feladatot ad a helyi muzsikusoknak. Sze-» repel a „Kecskemét” Vonósnégyes három ízben a Városi Szimfonikus Zenekar. Kemény Endre vezető karnagyon kívül — a magyar szerzők koncertjén — fellép az együttessel az Operaház és a Bajai Kamarazenekar fiatal karnagya, Bolberitz Tamás. Romantikus operaesten, Lehoczky Éva és a fiatalok körében tavaly is nagy sikert aratott Bordás György társaságában, mutatkozik be az ifjúmunkások előtt Hevesi András, a Katona József Színház vezető karnagya. Századunk Hásszíkü^ mesterinek,, Kodály, r fiák ' “és Bartóknak kőrushiűyéit KÍárdös“ 'ftií ’li&ít-díjas ^vébéifiV- letével az Ének-Zenei Iskola kórusa mutatja be az általános iskolások márciusi hangversenyén. Az előadógárda jó kiválasztása, a szép műsorok alapján sikert jósolhatunk mindkét sorozatnak. A programokban azonban minden gazdagságuk ellenére is egy súlyos hiányosságot találhatunk: a kortárs muzsika és századunk külföldi nagy mestereinek zenéje szinte teljesen hiányzik! A korszerű civilizációba beleszületik az ember. Miért fosztjuk meg a kortárs művészet megismerésétől? Eleve bizonyos fajta művészeti konzervativizmusra neveljük így a mai fiatalokat, a leendő' felnőtteket! A közművelődésnek zenei téren így is törődnie kell a mával, hogy a jövőre nevelhessen ! Ittzés Mihály .Doktor úr, a maga szíve sose fáj?” Október elsejével kezdte meg munkáját Kecelen dr. Sebők János, így most már vele — az eddigi három helyett — négy körzeti orvos működik a nagyközségben. Egy újsághírnek ennyi is megfelel. Ha a megyei lap ezt nem írja meg, aligha vonja kérdőre valaki a szerkesztőséget.' Ha pedig ebben az égy mondatban is hírül adja a tényt — egy orvossal több van Kecelen —. megtette a magáét: tájékoztatott. A nagy- és kisvárosi olvasó egy pillantással fel fogja a hírt, s már napirendre is tér fölötte. Jól van, új orvos került egy helységbe. Talán már nem is gondol a község nevére. Nem azért „nem olyan nagy újság" számára az „eset”, mert nincs tisztában az orvosi ellátás fontosságával, csak hát városi ember mégis könnyebb helyzetben van. Habár ott sem dúskálnak doktorokban, baj esetén csak könnyebben jutnak egyvalakihez Az orvoshiánnyal küszködő helység lakója már inkább megáll a hírnél. Legalább egy gondolatra, aminek esetleg hangot is ad; „Szerencsések ezek a keceljek ...” A közvetlenül érdekelt lakosság megint másként értékeli a hírt. Jólesik írásban is lefektetve látni, amiről- ők már előbb tudtak, mint a szerkesztőség. Ismét átérzik a megkönyebbülést, amivel a változást fogadták. Hány tanácsválasztás kívánságlistáján szerepelt — panaszba ágyazottan: „Több orvos kellene...” S vajon hányszor továbbították a nagyközség vezetői is felsőbb fórumoknak az óhajt, meggyőző érvekkel, nem éppen vigasztaló tapasztalatokkal alátámasztva a statisztikákat. Hogy például az utóbbi időkben is túlzott teher nehezedett a három orvosra, akik 10 600 lakos egészségvédelmét, gyógyítását látták el. Több mint 3500 ember jutott egyre-egyre. (Ráadásul Imre- hegyen is helyt kellett állni, míg nem volt orvos.) A betegségen túl mennyi óhatatlan konfliktus, idegesség, türelmetlenség. igaztalan vádaskodás, méltatlan hangnem forrása volt az a helyzet, hogy az orvos, akit hatfelé hívtak „sürgősre”, ugyanabban az időben csak egyhez siethetett. Mert egy ember — csupán egy ember, hat felé nem szakadhat egyszerre. Viszont aki beteg, akit fájdalmak kínoznak, aki úgy érzi, itt a vég. ha azonnal nem segítenek — s hozzátartozói, akik vele éreznek, érte aggódnak — megérthetően nem képesek ilyenkor bölcs mérlegelésre. Mi, kliensek sem vagyunk mindig és mindannyian angyalok. Hátha még olyan objektív körülmények is nehezítik a helyzetet, hogy egy orvos három és. fél ezer ember egészségéért felel. Gondolkodjunk, micsoda kötelesség- és hivatástudat kell hozzá, hogy ünnep- és .hétköznap, nappal és éjjel zokszó nélkül, amikor talán — járványok idején — lábára is alig tud állni a fáradtságtól az orvos, veszi a táskáját, és siet. mert hívják. önfegyelem. Logaida József, a keceli tanács vb-titkára beszélt a nagyközség egyik orvosáról, aki jő régecske már. elesett motorjával — munkaút közben. Legutóbb. amikor éppen azt számít- gatták, hogy a negyedik kolléga megjelenésével majdnem • ezerezer emberrel kevesebb esik orvosonként — az említett doktor egyszer csak feltűrte egyik nadrágszárát. Megmutatta, hogy térdén még ma is gumiszorítás van. Annak idején alaposan elintézte a ráeső motor. — Ha más jön hozzám ilyen sérüléssel, hosszú hetekre ki kell írnom, olyan komoly ... Ö nem íratta ki magát. Mindenekelőtt arra gondolhatott, hogy ha ezt megteszi, a másik két kartárs vállára teszi saját három és fél ezres körzetének gondját. De erről nem „lírázott” a vb-tit- kárnak. Csak azt az egy mondatot fűzte az „illusztrációhoz”. Persze, a hírhez az is hozzátartozik. hogy nem felső szerv oldotta meg az orvoslétszámemelést Kecelen sem Jó ideje ez is 'a helyi tanácsok önállóságára van bízva: gondoskodjatok róla magatok. Kecelen sem ment ez tárgyi előfeltételek megteremtése nélkül. A tanácsháza mellett bárki átutazó láthatja az új, emeletes- rendelőt — az egészségházat. Utána még egy újabb emeletes épületet 2 rendelővel, s fölötte 2 szolgálati lakással... Az újonnan érkezett orvos kiskertes lakást kapott... Lám, ugye mennyire szükségesek az anyagi feltételek ahhoz, hogy egy településen az emberek ezreinek „egészségügyi közérzete” harmonikusabbá. kölcsönösen megértőbbé váljék. Tóth István A felszabadulás útján Építkezni jó: Tompa Minden hatodik család az elmúlt tíz esztendőben épített lakásban él Tompán. Tudomásom szerint a megyében az itteni á legjobb arány. Kicsit túlozva azt lehet mondani, hogy háromféle ember él a községben: aki már túl van az építkezés örömein és gondjain, az új otthon megteremtésén most fáradozók és akik a tervezés stádiumában vannak. Aranybányát Tompán sem nyitottak és így természetes a kérdés: miből telik a családi „beruházásokra”. Könnyen megfejthető a titok: szorgalmasan dolgoznak az emberek a jól vezetett két közös gazdaságban. Megtalálja mindenki a számítását. Talán a magánháztartásokban a kultúrára egyelőre kevesebb pénz jut. A község viszont ilyen célokra is sokat áldoz. Példaként, bizonyságként hadd hivatkozzunk az új, 380 személyes művelődési házra, amelyben rendszeresen vetítenek filmet is. • Ilyen szép házakkal gyarapszik Tompa. Nagybaracskai tudósítás Nagybaracskán a víz az örömök és a gondok egyik forrása. A termelőszövetkezetek korán felismerték az öntözés jelentőségét. A Haladás már 1967-ben területének nyolcvan százalékán mesterségesen pótolta az időnkénti csapadékhiányt A halászok panaszkodnak a csökkenő halállomány, a víz szennyeződése miatt. Annyit azért mindig zsákmányolnak a hálókkal, hogy legyen munkája a csárda híres halfőző mesterének. Változik a baracskai táj is. Eltűntek a partról a ruhát tisztító, sulykoló asszonyok?1 ma >mór>'csőhálózat szállítja a legtöbb -lakás*-' ba a vizet. Csak az idősebbek emlékeznek a régi pontonhídra. Az 1966—69 között készített vasbetonalkotmány íveli át a csatornát. Az úttestet magasan a víztükör fölött helyezték el: a távlati tervek szerint hajók is közlekednek errefelé. • A hidat állami költségvetésből készítették A 9 új tanterembe, a művelődési házba, a napközi otthonba és óvodába sok községi pénzt, munkát is beépítettek. Nagybaracskán azzal a tudattal köszönthetik felszabadulásuk 30. évfordulóját. hogy nem sajnálták iefejulíef gfc ^5&sseg gyara{5|táj«(j ^pniácj^^JgHo^ülásaért. n$mg^ • Az 55 méteres híd. Egy falu, egy termelőszövetkezet: Csátalja A csátaljaiaknak is töméntelen bosszúságot okoz az esőzés. Akadozik a szüret, noha a szőlő a falu gyarapodásának egyik forrása. Szerencse a bajban, hogy legalább benn a községben nem kell a sarat dagasztani. Egy rövid szakasz kivételével szilárd burkola fedi a járdákat. A tervek szerint ez év végére befejezik a járdaépítési programot. A környéken úgy tartják, hogy nagyon jó a csátaljai üzlethálózat, hála az ÁFÉSZ erőfeszítéseinek és a termelőszövetkezet gondoskodásának. A húsfeldolgozó üzem termékeinek egy részét az Oj Tavasz által fenntartott boltban értékesítik. A lakosság kívánságára létesítették ezt az üzletet, mivel átalakulóban van a parasztság életformája. Sokan dolgoznak ipari szervezeti keretekben a Tiszai Nádgazdaság csátaljai üzemében, a pincegazdaságban, a termelőszövetkezet melléküzemágaiban. Az itt készített „nádszövet” iránt egyre nagyobb külföldön is a kereslet. Többen a községben élnek a megye egyik legelső közös gazdaságának, az 1948 októberében szervezett Budai Nagy Antal tszcs-nek az alapítói közül. Az idő őket igazolta, az összefogásban bizakodókat. Ma egyetlen termelőszövetkezet gazdálkodik a falu hatalmas határában és csak így, együttes erővel, a tekintélyes géppark segítségével érhet-' tek el olyan termésátlagokat, mint az elmúlt esztendőkben, és lesznek úrrá a mostanihoz hasonló nehézségeken. Szöveg: Heltai Nándor Kép: Pásztor Zoltán Mindig élénk a forgalom as üzletházban. A BEMUTATÓ ELŐTT Pethes György a Tűvétevökről