Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-24 / 249. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 24. Megvalósulás átján a zöldségtermelési program I. Mi történt az elmúlt években A hallgatás ára A Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusán a Közpon­ti Bizottság beszámolója a mező- gazdaság fejlesztését úgy össze­gezte, hogy a III. ötéves terv időszakában a növénytermesztés — és így a kertészet is — hz előirányzatoknak megfelelően, kedvezően fejlődött. Ez a megállapítás megyénkre különösen vonatkozott. Bács-Kis- kun ugyanis az ország egyik leg­nagyobb kertészeti termeléssel foglalkozó megyéje. Az ágazat helyzetéi a megyei pártértekezlet 1970-ben úgy ha­tározta meg, hogy a kertészeti termesztésre a gyors fejlődés volt jellemző az előző pártérte- kezlét óta eltelt években. Bizonyíték erre, hogy a megye zöldségtermesztése az 1960—70-es években mind területben, mind «a hozamok tekintetében számot­tevően fejlődött. Ugyanakkor a pártértekezlet azt is megállapí­totta, hogy lemaiadás van a gé­pesítésben. a technológia fejlesz­tésében. A munkaerő csökkené­sének ismeretében egyik legfon­tosabb feladatként a termelés, a feldolgozás, a tárolás és a for-: galmazás korszerűsítését jelölte meg. Az utóbbi években sokat fog­lalkoztak hírközlő intézmé­nyeink, a sajtó, a rádió és a te­levízió az ellátási gondokkal. Nem kevesebbet került szóba a háziasszonyok között a zöldség­árak ugrásszerű emelkedése. Mi is történt ebben az ága­zatban a X. pártkongresszus óta? Megyénk adja az ország zöld­ségtermesztésének 14—16 száza­lékát. Gondjaink többsége azo­nos az országos problémákkal. A zöldségtermelés csaknem 70 szá­zalékát a megye mezőgazdasági nagyüzemei adják, főként a me­zőgazdasági szövetkezetek. Har­minc százalékát a háztáji és ki­segítő gazdaságokban termelik. Az utóbbi években 17—18 ezer hektáron — a szántóterület mint­egy 4 százalékán — termeltek zöldségféléket Ez a terület csak­nem 2 ‘"ezer hektárral volt ke­vesebb, mint 1969-ben. Az utób­bi négy évben a megye összes zöldségtermelése eléggé válto­zóan, 18—23 ezer vagon között alakult, csupán 1972-ben érte el az 1969 évi szintet. Egyes zöld­ségfélék termelése nőtt, másoké erősen csökkent. A vöröshagy­mánál hálom év alatt csaknem 60 százalékkal esett vissza a termelés. Jól emlékszünk az el­múlt esztendei burgonyagondok­ra, egyik legszükségesebb élel­mezési cikkünket csak alig-alig tudtuk beszerezni, mert kevés termett, importra szorultunk. A termelésnövekedés elsősor­ban az ipari nyersanyagbázist érintette, a csökkenés pedig a la­kosság friss zöldséggel való ellá­tását. A termelés csökkenésének, az ellátás romlásának okainál szükséges utalni a pártértekezle­ten megfogalmazott feladatokra, a munkaerőhelyzet alakulására, a korszerűsítés szükségességére. A zöldségágazat — hagyományosan nagy kézi munka igényével — nem tudott lépést tartani a töb­bi növény termelésével. A mű­szaki fejlesztés, a gépesítés nem váltotta fel a csökkenő munka­erőt. A jövedelmezőségi viszo­nyok is kedvezőtlenül alakultak, a kézi munka egyre drágább lett, a költségek nőitek, a fel­vásárlási árak pedig nem követ­ték ezeket. A zöldségtermelésben eléggé általános a részesművelés. Ennek korábban fontos szerepe volt, ma már viszont akadályozza a korszerűsítést. Közismert, hogy a zöldségféléknek jelentős a víz­igénye, ennek ellenére alig 30 százalékát öntözik á vetésterü­letnek. Alacsony szinten áll a gépesítés. Néhány zöldségféle ki­vételével teljesen megoldatlan a betakarítás gépesítése. Az is köztudott, hogy ebben az ágazatban legnagyobb a kocká­zat. Egyaránt veszélyeztet a ko­rai vagy a késői fagy, a homok­verés vagy a szárazság. A jövedelmezőség alacsony voltának több oka van. Általá­ban kevés a hozam. Mind a fel- vásárlási árrendszer, mind a közgazdasági szabályozók maga­sabb átlagtermést feltételeznek. Hangzanak el olyan megállapí­tások, miszerint a termésátlagok megfelelő magasra emelésével a jelenlegi területen — vagy csak kis mértékű területnöveléssel — elegendő mennyiségűt lehetne ter­melni, mind az iparnak, mind exportra, mind pedig a lakos­ság ellátására. ~A termés közel egyharrnadát, mint ahogy már utaltam rá — a háztáji, valamint a kisegítő gazdaságokban termelik. A kis­üzemek jelentősége továbbra is megmarad, elsősorban a szabad­piac szempontjából, de a nagy­üzemben nehezen megtermelhető zöldségfélék esetében is. Az árutermelés növelését szol, go Ina, ha a nagyüzemek befolyá­sa erőteljesebben érVénvesüine. Az anyagi-műszaki ellátásban a szövetkezetek — tekintve, hogy termelőszövetkezeti és szakszö­vetkezeti tagság tömegeiről van szó — sok támogatást 1 adnának adni. A szövetkezeteknek iilig egyötödében van háztáji agronó- mus, aki jól, vagy kevésbé jól, de mégis összefogja a kisgazda­ságok termelését. Sajnos, nem tudjuk megfelelően kielégíteni a háztájiak kisgépigén.vét. A kisgazdaságokhoz soroljuk az egyre nagyobb számban je­lentkező hobbyíöldeket. is. Ezek­nél a termelés elsősorban saját ellátásra történik. Némi áruter­melésre is lehetőségük van, amit bizonyít a kecskeméti hobby föl­deknél létesített felvásárlóhely. Uegsurkalntosabb feltételként /szokták emlegetni a termelési és értékesítési biztonságot. Voltak évek, amikor üzemeinknek gond­jaik voltak az értékesítéssel, a nagy termés miatt. A zöldségtermelésben meglevő gondokat úgy összegezhetjük, hogy csökkent, az ágazat jőve-' delmezősége, a műszaki fejlesz­tés nem volt megfelelő ütemű. Ez utóbbi következményeként azért is csökkent a ~termelés, mert nincs elegendő kézi mun­kaerő a kertészetekben. Követ­kezmény: nem volt megfelelő az ellátás, emelkedtek agarak. Mindezek miatt mezőgazdasá­gunk kertészeti ágazatát joggal érte szemrehányás. Molnár István a megyei pártbizottság munkatársa (Folytatjuk) nemhasznáiszó A téli közlekedés veszélyei Egyéb témák megbeszélése után, a szabálysértési panaszok gyakorisága felől érdeklődtem a keceli tanácsnál. Logaida József vb-titkár kérésére már hozta is a múlt évről összeállított kimu­tatást, illetve az . idei 'ügyekről vezetett iktalóküny vet >«T Polgár József igazgatási csöpörtVezető. Anélkül, hogy túlságosan a részletekbe merültünk volna, gyors összehasonlítást végeztünk a múlt (egész) évi helyzet, és a/, idei esztendő eddig' eltelt .szaka­száé között. Tavaly összesen 228 feljelentés 'érkezett a tanácshoz ilyen sza­bálysértési ügyekben, mint — is­kolai hiányzás, köztisztasági sza­bályok megsértése, tulajdon el­leni vétség, honvédelmi—polgári védelmi, mezőgazdasági, nö­vényvédelmi, gazdálkodási s egyéb vétségek. A'panaszok el bírálása alapján 149 esetben ve­tett ki bírságot a tanács. Az át­lagos pénzbüntetés valamivel több mint 400 forint. A múlt évi 228-cal szemben idén október 6-ig 221 feljelentési dolgozott fel a csoport, s abból 174 esetben szabtak ki pénzbün­tetést. E néhány összetevő adat bizo­nyos mérvű emelkedésre mutat. Még két és fél hónap van hátra az évből, tehát — ha nem is vár­ják — bizonyára lesz még mun­kája a szabálysértési csoportnak. A tavalyi összesítés szerint például a köztisztasági szabályok áthágásáért 33 esetben vetetlek ki bírságot. A feljelentések mennyiségi sorrendjében ez fog­lalja el a „második" helyei. Miként Polgár József megje­gyezte, ebben az esztendőben to­vább szaporodtak a köztisztaság, . a környezet rendjének megsér- ' léséért, beadott panaszok. —i Ügy is felfoghatjuk e/.l. hogy az idén még „rossz-ibbak”, rendetlenebbek .az emberek? mS kérdeztem. — Az van inkább emögött — hangzott a válasz —. hogy a la­kosság mindjobban őrködik la­kóhelyének, környezetének tisz­tasága, Sértetlenség!* felett. Nem hatástalan tehát az a ^ok előadás, ankét, megbeszélés, ami­vel a tanács és népfront együt­tesen a környezetvédelem .je­lentőségére neveli a választópol­gárokat. Egyre jobban tudatosul az emberekben, hogy amit sza­bad idejükből — társadalmi munkában — a nagyközség. szé­pítésére, rendjére áidoznak im­már hosszú évek óta. ne enged­jék tönkremenni, bepiszkolni, el­tiporni. S míg a szép szó nem hasz nál, addig a .//..sebbe vágó" érvek szigorú alkalmazásával kell vé­deni a közösség érdekeit. —th —n A kellemes nyár után be­köszöntött a zord, esős, kö­dös ősz, majd jön a hideg tél. Már csak emlék a nyári autózás öröme, jönnek a ne­hezebb feladatok,,, a külön­böző időjárási kürülmény$|f ( között való közlekedés gond­jai. A közlekedési balesetek megelőzése érdekében a Kecskeméti Közlekedésbiz­tonsági Tanács segítséget kí­ván nyújtani néhány jó ta­náccsal az őszi-téli közleke­déshez. Az esőzés az út felületét csú­szóssá teszi, de ezt még fokozza, hogv a földútró] a szilárd bur- -kolatú útra felhajtó mezőgaz­dasági gépek a sarat szétszórják és így az méginkább veszélyes lesz a közlekedésre. Ezért kérjük a mezőgazdasági gépek vezetőit, valamint a fogatosokat, hogy mie­lőtt a járművel felhajtanának az úttéslre. tisztítsák meg a ráta­padt sártól. A járművezetés a legveszélyesebb a sáros, síkos úton. Ilyen körülmények között, nagyon gondosan és fokozott fi­gyelemmel kell bánni a kor­mánnyal. gázzal és a fékbrende- zéssel. A nedves, síkos úton az úttest hajlásszöge is kedvez a jármű keresztbe csúszásának. A vizes úton a gépjármű fékbe­rendezése sokszor Jiedves lesz, amely csökkenti -a hatásos fé­kezést. Ilyen esetben ajánlatos többszöri enyhe fékezéssel a fék- • dobot, kiszárítani a bejutott ned­vességtől. A fék kiszárítása biz­tonságot nyújt a jármű vezető­jének az esetleges hirtelen féke­zésnél, mert a fékek egyenlően hatnak a jármű kerekeire. • Az indokolatlanul gyanúsít- gatókat. az" alaptalanul rágalma­zókat. a rosszhiszemű bejelentő- ket-á törvény ereiével is felelős­ségre vonja a társadalom. Senki nem ütközik meg. ellenkezőleg, helyesléssel fogadja, ha egy rága­lomhadiárat 1 elindítója elnyeri példás büntetését. Jogos a véde­kezés. hiszen áz áskálódás van annyira veszélyes, mint a csalás,, vagy a lopás, fölér a társadalmi ‘ tulajdon megkárosításával. A rá­galom fölbolydítia a nyugodt munkahelyi légkört, embereket sodor méltatlan helyzetekbe, időt, energiát von eh a hasznos tevé­kenységtől. tehát végső soron fo­rintokban kimutatható kárt okoz. I> igaz ugyanennek a fordí­tottja, is. A kár semmivel sem kevesebb, ha a látszólag nyugodt légkör fenntartásáért tények, megalapozott vélemények elhall­gatásával kelj megfizetni. Nagy ár a hallgatás. Roncsolja az egészséges munkahelyi légkört, aljái' a meggondolatlan fecsegés. Baljós feszültséggel telíti meg á levegőt, sérelmeket halmoz, sza­bad utat biztosít a törtetőknek és a hatalmukkal visszaélőknek, te­ret enged a hibák halmozódásá­nak • Fejlődését a hallgatás táplál­ja. Növekedését azok segítik elő, akik maguk is viselik következ­ményeit. Az óvatosságból, kényel­mességből kimondatlanul maradt szavak előbb-utóbb maguk is a legnagyobb kényelmetlenséget okozzák. A hibákat úiabb hibák tetézik, eltemetik a tisztességes ^szándékol, s .nem marad más megoldás, mint erőszakos beavat­kozással megszabadulni tőlük. Ilyenkor azután, hiúba a haloga­tás. nemcsak a vétkesek, a néma szemlélők is kénytelenek megszó­lalni. A bírósági tárgyalásukon, a fegyelmi eljárások során egyszer­re kiderül: u történtek nem okoz­tak meglepetést, látható előzmé- • nyei voltak, sokan észre is vették a jeleket, csak éppen nem szóltak miatta. Egyszerűbbnek vélték a hallgatást, meggyőzték magukat, hogy amit észrevették, nem rájuk tartozik, elég ha a saiát. dolguk­kal törődnek Kisebb-nagyobb ügyekben el­szántan hallgatók többnyire az ilyen esetek során jönnek rá. hogy hallgatásuk tárgya igenis a saját dolguk. A rákérdezésre meg­oldódik a nyelvük, mintha csak a biztatásra vártak volna. Megszű­nik az óvátoskodás. van vélemé­nyük. gyakran az adót ügytől független észrevételeket, sérelme­ket is fölsorolnak. Legfeljebb ak­kor hallgatnak el ismét, ha azt is megkérdezik tőlük:, miért nem szóltak idejében? • Erre a kérdésre valóban ne­hezen lehet választ találni. A hallgatók nemcsak a szájukra ügyelnek, hanem úgy tűnik, a fü­lüket, szemüket is becsukják, nem hajlandók észrevenni a társada­lom számos biztatását. Bebújnak óvatoskodásuk bástyái mögé és csak akkor lépnek elő. ha név szerint hívják őket. kíséretet ad­nak melléjük. Mintha nekik len­ne okulf félelemre, restellkedésre, nem azoknak, akik a hibákat el­követik. Hiába zárják ki önmagu­kat környezetük életéből a hall­gatással. hiába próbálnak meg- menekedni a felelősségtől. Előbb vagy utóbb kötelességmulasztókká lesznek, ha akarják, ha nem. Be­következik amitől tartottak, mert rájuk nehezedik a hallgatás sú­lya. Senki nem ismeri be szíve­sen saját gyávaságát, a -közöm­bösség sem erény, sokáig nem le­het károsodás nélkül ilven tulaj­donságokkal élni. dolgozni. Aki mindenekelőtt á saiát kényelmét, nyugalmát tartja fontosnak, egy idő után magára marad. Elveszíti kapcsolatát munkatársaival, úgy érzi. kiszolgáltatottjává lett az eseményeknek, mert nem vesz részt alakításukban. • Az üzemi demokrácia fej­lesztése. az egyéni véleményeket közös álláspontra hozó munka­helyi közösségek kialakítása ma minden gyárban, hivatalban, az érdeklődés, a figyelem közép­pontjába került. Gyakorlása köz­ben nyílt, bátor szókimondást várnak az emberektől, mert nincs más módja, hogy egyetértő lég­körben. a célokra összpontosított energiával, a munkában örömet találva lehessen dolgozni. Akik hibákat látva is némák marad­nak és saját vélt érdekeiket fon­tosabbnak tartják a mulasztások helyrehozásánál, a hibák kijavítá­sánál. ennek az egész társadalmat átfogó törekvésnek szegülnek el­len. A közösség életére, munkájára bármilyen formában kiható ügyekkel kapcsolatban mindenki rendelkezik a szólás jogával. És vétkessé válik, ha jogát nem gya­korolja. V. E. Szalkszentmártoni gondok rejtegetnek az erdősávok között falevéltel borított utak is. A le­hullott falevelek elszigetelik a jár­mű gumiabroncsát, az úttest fe­lületétől. mely a meghajtott ke­rék túlpörgetőiéhez vezet. Ugyan­is a gumiabroncs nem tud köz­vetlen érintkezni az úttest felü­letével, így a futófelület pereme nem tudja tapadó hatásai kifej­teni, ezéj-t a jármű közlekedése bizonytalanná válik. A falevéllel borított úton a levél alá került eső nehezebben párolog el, ezért nagyon fontos, hogy a jármű ve­zetője mindenkor .számoljon ez­zel a veszéllyel. Közlekedés közben síkos úton a járművünk könnyen megcsú­szik. Ne veszítsük el uralmunkat a jármű vezetése felett azzal, hogy a kormányt más irányba fordítjuk, vagy hirtelen gázadás­sal mentsük magunkat a veszé­lyes helyzetből. Ilyenkor legfon­tosabb,- hogy mindig a csúszás irányába kormányozzuk a jár­művet. A kormányt ilyen eset-: ben nagyon óvatosan szabad el­fordítani. A gázadással is vigyáz­ni kell, csak annyit adhatunk, amennyi a megcsúszás pillana­tában volt. A tengelykapcsolót és féket nem ajánlatos ilyen eset­ben használni. Fontos megjegyez­ni, hogy a jármű csúszását még a jármű tehetetlenségi erejéből fakadó lendület Ks .elősegítheti. Így a lendület a jármű haladási irányát más irányba tereli és ez legtöbbször balesethez végjét. Az őszi—téli közlekedés közben jár­művünk akár indításkor, de fő­leg fékezéskor is megcsúszhat. A közlekedés biztonságára veszélyt A közlekedés biztonságára le­selkedő másik veszély a köd, amely több kilométer hosszú út­szakaszt elborít és láthatatlanná tesz. A párás, ködös időjárás szükségessé teszi, hogy gépjár­művünket ködlámpával is felsze­reljük. Ködlámpa hiányában ilyen időjárási és látási viszonyok között mindenkor tompított fénnyel haladjunk. Ködben vá­rosi világítással soha ne közle­kedjünk, mert nem veszik észre kellő időben járművünket és ez könnyen balesethez vezet. Ilyen körülmények között a fényszóró bekapcsolása sem nyújt bizton­ságát, ugyanis a lény a szélvé­dőre csapódó ködeseppeken meg­törik és látásunkat nagy mérték­ben, zavarja. Vannak olyan ese­tek is, amikor a köd sűrűsége szinte megbénítja a forgalmat. Ilyen körülmények között a leg­jobb ködlámpa sem nyújt kellő biztonságot. A legbiztonságosabb ilyenkor a járművel megállni. Járművel ne álljunk meg forgal­mas útszakaszon. Ha megállni kényszerülünk a rossz látási vi­szonyok miatt, minden esetben világítsuk ki az álló járművet. Télen a “frissen esett hó je­lenti a legkisebb veszélyt, mert ha a jármű gumiabroncsának felülete jó. akkor a Vezetés aránylag körítfyű. Az úttestre fa­gyott hó már sokkal veszélyesebb. Az egymásra rakódott és megfa­gyott hóbuckák könnyen meg­változtatják a jármű haladási irányát, mert a jármű ezeken könnyen megcsúszik. Ilyen út­viszonyok között csak a legmi­nimálisabb sebességgel közleked­jünk. Nagyon sokan a jeges úton járműveikét áz I. sebességi. - fo­kozatban vezetik abból a meg­gondolásból. hogy a sebességük így a legkisebb és legbiztosabb. A valóság azonban áz, hogy a jár­mű motorja a legnagyobb vonó­erőt ebben a sebességi fokozat­ban adja le. Ennek alapján a jármű meghajtott, kerekei hama­rabb felpörögnek és így annak keresztbe fordulása is hamarabb bekövetkezik: A jeges úton a biztonságosabb közlekedés érde­kében ajánlatos a jármű sebes­ségét a II-es, III-as fokozatba kapcsolni még akkor is, ha tud­juk, hogy a motor időnként ked­vezőtlen alacsony fordulaton jár. A , téli közlekedés biztonsága megköveteli, hogy a jármű futó­felületének állapota is kifogásta­lan legyen. Soha ne közlekedjünk lefutott gumiabroncsokkal. Ha tehetjük, a nagyobb járművek kerekeire alkalmazzunk hóláncot, ezt azonban csak hóval borított úton használjuk. A jármű veze­tője a hideg ellen meleg ruhá­zattal és ne rumos teával vagy egyéb Szeszes itallal védekezzen. A szeszes ital nem véd a hideg ellen, csak bizonytalanná teszi a közlekedést. A Kecskeméti Közlekedésbiztonsági Tanács kéri a járművezetőket, hogy a taná­csokat fogadják el és azt a bal­esetmentes közlekedés érdekében a gyakorlatban helyen alkalmaz­zák. . Lizák László Mire föleszmélek a nyárutó langy sugarai, és a gépkocsi rin- gása-duruzsolása okozta bódulat­ból, már a nemrég renovált Pe- tőfi-emlékház. az öreg Petrovics mészárszékének hatalmas boltíves ablaka előtt gurulunk. Még né­hány méter, jobbról műemlék- jellegű épületek, balról reformá­tus templom, s máris a későklasz- szicista stílusban épült egykori kúria, a mai tanácsháza előtt me­rül meg félig cipőm az aranysár­ga homokban. A panorámából — mint később kiderül — nincs mit sajnálnom, mert aki ezen a 200 méteren járt. szinte mindent lá­tott Szalkszentmártonból. Miután végigcsattogok az Tidon hangulatú oszlopsoros nyitott tor­nácán. rögtön az első irodában a titkárnő állja utamat. Udvariasan a vb-titkár után érdeklődőm, tőle, erre beljebb csalogat, hellyel kí­nál. nyugtatólag köti a lelkemre: hamarosan előkeveredik. így is lett. Pár pillanat múlva Naszvadi Mária irodájának foteljeibe süp­pedtünk. Mivel jövetelem céljáról — a községfejlesztési tervekről, elképzelésekről és azok megvaló­sításáról — még a bemutatkozás­kor felvilágosítottam, az én te­vékenységemre a továbbiakban jobbára a figyelmes jegyzetelés ■ jellemző. — A 3400 lakosú Szalkszent- márlon sajnos, eléggé elmaradót! település — fog bele mondókájá­ba gondterhelten sóhajtva, de ag­godalommal is a hangjában a ta­nácstitkár — Különösen ami a létesítményeket illeti. Az idei fej­lesztési alapunk — és most ne­vesen — a költségvetés besegíté­sével 91« ezer forint volt. Felbe­csülni. megérteni, hogy milyen parányi összeg ez. ahhoz ilt kelle­ne élni. No de hagyjuk. tényleg lejárt lemez ... A pénzt elsősorban oktutási cé­lokra használtuk fel. Ugvaniselég mostoha körülmények között' ten­gődött eddig nálunk a tanítás. Az nlsótagoznt például négy egymás­tól távol eső épületben volt szét­szórva. Célunk a Bíjcsó Béla úton egv iskolaközpont kialakítása volt., ami — mármint a felúiítás. a bő­vítés — a iárási tanács külön 500 ezér forintos hozzájárulásával és rengéteg társadalmi munkával si­került is AZ 1974—75-ös tanév már itt kezdődött minden kis­diáknak. A falu másik részén a napközi otthon új helyiségekkel való kiegészítéséhez, az ebédlő átalakításához — ez csaknem 400 ezer forintot emészt, fel —. jelen­tős társadalmi összefogással tud­tunk csak hozzákezdeni, s bízom benne, hogy ez év végéig befe­jezik. Köszönetét kell mondanom a tsz-eknek. vállalatoknak — pél­dául a Hunyadi Tsz-nek 30 ezer forintos, vagy az Országos Ál­lattenyésztési Felügyelőségnek 39 ezer forintos — felajánlásaikért. Az orvosi rendelőnk szerencsé­re még tavaly elkészült, a beren­dezésre. a felszerelésre — melyek folyamatosan érkeznek — ennek ellenére még 50 ezer forintot mu­száj költenünk. Égető gondunk volt a vágóhíd létesítése, illetve korszerűsítése, A kivitelezői kapacitás adva van, a költségek 100 ezer forintot emész- ’ lenek ugyan fel. mégis minden­kepp tető alá keli hozni áz idén. Szintén a legsürgetőbb építke­zések egvike az a Néphadsereg utcai pedagóguslakás, amely 3 csáládot fogad be. Az egyik rész­ben már laknak, a másik keltőbe is hamarosan beköltözhetnek. E beruházás értéke több mint 550 ezer forintra rúg. A vízhálózat kiterjesztésére 400 ezer forint, OTP-hitelt vettünk igénybe. A Jókai utcában folynak most a munkák, a temető mellet­ti új utcába — itt még csak a te­lekértékesít ésekét végzik — vi­szont később, valószínűleg jövőre lesz bevezetve a víz. Feltétlen szólnom kell még — s szó ami szói örömmel teszem — a község járdafelületeinek növeléséről. Ti­zenötezer forintot irányoztunk elő. ami első hallásra nagyon ke­vésnek tűnik. Am ha hozzáte­szem hogy csupán az építőanya­got kell megvásárolnunk, a töb­bit KISZ-istáink elintézik, mind­járt másképp fest a dolog. Így megérti azt is. hogv nem sajná­lunk 10 ezer forintot az újonnan kialakítandó ifjúsági klub beren­dezéseire — Hát így állunk Rengeteg tennivalónk közül a legszüksége­sebbekkel célba értünk, vagy a következő hetekben, hónapokban ..futunk be". Hogv ez még min­dig kevés? Szép lassan egyszer majd utolérjük magunkat — 'fe­jezte be végül is optimistán „be­számolóját” Naszvadi Mária, a Szalkszentmártoni Községi Ta-' nács V. B. titkára. K. F. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom