Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-24 / 249. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 24. Megvalósulás átján a zöldségtermelési program I. Mi történt az elmúlt években A hallgatás ára A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója a mező- gazdaság fejlesztését úgy összegezte, hogy a III. ötéves terv időszakában a növénytermesztés — és így a kertészet is — hz előirányzatoknak megfelelően, kedvezően fejlődött. Ez a megállapítás megyénkre különösen vonatkozott. Bács-Kis- kun ugyanis az ország egyik legnagyobb kertészeti termeléssel foglalkozó megyéje. Az ágazat helyzetéi a megyei pártértekezlet 1970-ben úgy határozta meg, hogy a kertészeti termesztésre a gyors fejlődés volt jellemző az előző pártérte- kezlét óta eltelt években. Bizonyíték erre, hogy a megye zöldségtermesztése az 1960—70-es években mind területben, mind «a hozamok tekintetében számottevően fejlődött. Ugyanakkor a pártértekezlet azt is megállapította, hogy lemaiadás van a gépesítésben. a technológia fejlesztésében. A munkaerő csökkenésének ismeretében egyik legfontosabb feladatként a termelés, a feldolgozás, a tárolás és a for-: galmazás korszerűsítését jelölte meg. Az utóbbi években sokat foglalkoztak hírközlő intézményeink, a sajtó, a rádió és a televízió az ellátási gondokkal. Nem kevesebbet került szóba a háziasszonyok között a zöldségárak ugrásszerű emelkedése. Mi is történt ebben az ágazatban a X. pártkongresszus óta? Megyénk adja az ország zöldségtermesztésének 14—16 százalékát. Gondjaink többsége azonos az országos problémákkal. A zöldségtermelés csaknem 70 százalékát a megye mezőgazdasági nagyüzemei adják, főként a mezőgazdasági szövetkezetek. Harminc százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságokban termelik. Az utóbbi években 17—18 ezer hektáron — a szántóterület mintegy 4 százalékán — termeltek zöldségféléket Ez a terület csaknem 2 ‘"ezer hektárral volt kevesebb, mint 1969-ben. Az utóbbi négy évben a megye összes zöldségtermelése eléggé változóan, 18—23 ezer vagon között alakult, csupán 1972-ben érte el az 1969 évi szintet. Egyes zöldségfélék termelése nőtt, másoké erősen csökkent. A vöröshagymánál hálom év alatt csaknem 60 százalékkal esett vissza a termelés. Jól emlékszünk az elmúlt esztendei burgonyagondokra, egyik legszükségesebb élelmezési cikkünket csak alig-alig tudtuk beszerezni, mert kevés termett, importra szorultunk. A termelésnövekedés elsősorban az ipari nyersanyagbázist érintette, a csökkenés pedig a lakosság friss zöldséggel való ellátását. A termelés csökkenésének, az ellátás romlásának okainál szükséges utalni a pártértekezleten megfogalmazott feladatokra, a munkaerőhelyzet alakulására, a korszerűsítés szükségességére. A zöldségágazat — hagyományosan nagy kézi munka igényével — nem tudott lépést tartani a többi növény termelésével. A műszaki fejlesztés, a gépesítés nem váltotta fel a csökkenő munkaerőt. A jövedelmezőségi viszonyok is kedvezőtlenül alakultak, a kézi munka egyre drágább lett, a költségek nőitek, a felvásárlási árak pedig nem követték ezeket. A zöldségtermelésben eléggé általános a részesművelés. Ennek korábban fontos szerepe volt, ma már viszont akadályozza a korszerűsítést. Közismert, hogy a zöldségféléknek jelentős a vízigénye, ennek ellenére alig 30 százalékát öntözik á vetésterületnek. Alacsony szinten áll a gépesítés. Néhány zöldségféle kivételével teljesen megoldatlan a betakarítás gépesítése. Az is köztudott, hogy ebben az ágazatban legnagyobb a kockázat. Egyaránt veszélyeztet a korai vagy a késői fagy, a homokverés vagy a szárazság. A jövedelmezőség alacsony voltának több oka van. Általában kevés a hozam. Mind a fel- vásárlási árrendszer, mind a közgazdasági szabályozók magasabb átlagtermést feltételeznek. Hangzanak el olyan megállapítások, miszerint a termésátlagok megfelelő magasra emelésével a jelenlegi területen — vagy csak kis mértékű területnöveléssel — elegendő mennyiségűt lehetne termelni, mind az iparnak, mind exportra, mind pedig a lakosság ellátására. ~A termés közel egyharrnadát, mint ahogy már utaltam rá — a háztáji, valamint a kisegítő gazdaságokban termelik. A kisüzemek jelentősége továbbra is megmarad, elsősorban a szabadpiac szempontjából, de a nagyüzemben nehezen megtermelhető zöldségfélék esetében is. Az árutermelés növelését szol, go Ina, ha a nagyüzemek befolyása erőteljesebben érVénvesüine. Az anyagi-műszaki ellátásban a szövetkezetek — tekintve, hogy termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagság tömegeiről van szó — sok támogatást 1 adnának adni. A szövetkezeteknek iilig egyötödében van háztáji agronó- mus, aki jól, vagy kevésbé jól, de mégis összefogja a kisgazdaságok termelését. Sajnos, nem tudjuk megfelelően kielégíteni a háztájiak kisgépigén.vét. A kisgazdaságokhoz soroljuk az egyre nagyobb számban jelentkező hobbyíöldeket. is. Ezeknél a termelés elsősorban saját ellátásra történik. Némi árutermelésre is lehetőségük van, amit bizonyít a kecskeméti hobby földeknél létesített felvásárlóhely. Uegsurkalntosabb feltételként /szokták emlegetni a termelési és értékesítési biztonságot. Voltak évek, amikor üzemeinknek gondjaik voltak az értékesítéssel, a nagy termés miatt. A zöldségtermelésben meglevő gondokat úgy összegezhetjük, hogy csökkent, az ágazat jőve-' delmezősége, a műszaki fejlesztés nem volt megfelelő ütemű. Ez utóbbi következményeként azért is csökkent a ~termelés, mert nincs elegendő kézi munkaerő a kertészetekben. Következmény: nem volt megfelelő az ellátás, emelkedtek agarak. Mindezek miatt mezőgazdaságunk kertészeti ágazatát joggal érte szemrehányás. Molnár István a megyei pártbizottság munkatársa (Folytatjuk) nemhasznáiszó A téli közlekedés veszélyei Egyéb témák megbeszélése után, a szabálysértési panaszok gyakorisága felől érdeklődtem a keceli tanácsnál. Logaida József vb-titkár kérésére már hozta is a múlt évről összeállított kimutatást, illetve az . idei 'ügyekről vezetett iktalóküny vet >«T Polgár József igazgatási csöpörtVezető. Anélkül, hogy túlságosan a részletekbe merültünk volna, gyors összehasonlítást végeztünk a múlt (egész) évi helyzet, és a/, idei esztendő eddig' eltelt .szakaszáé között. Tavaly összesen 228 feljelentés 'érkezett a tanácshoz ilyen szabálysértési ügyekben, mint — iskolai hiányzás, köztisztasági szabályok megsértése, tulajdon elleni vétség, honvédelmi—polgári védelmi, mezőgazdasági, növényvédelmi, gazdálkodási s egyéb vétségek. A'panaszok el bírálása alapján 149 esetben vetett ki bírságot a tanács. Az átlagos pénzbüntetés valamivel több mint 400 forint. A múlt évi 228-cal szemben idén október 6-ig 221 feljelentési dolgozott fel a csoport, s abból 174 esetben szabtak ki pénzbüntetést. E néhány összetevő adat bizonyos mérvű emelkedésre mutat. Még két és fél hónap van hátra az évből, tehát — ha nem is várják — bizonyára lesz még munkája a szabálysértési csoportnak. A tavalyi összesítés szerint például a köztisztasági szabályok áthágásáért 33 esetben vetetlek ki bírságot. A feljelentések mennyiségi sorrendjében ez foglalja el a „második" helyei. Miként Polgár József megjegyezte, ebben az esztendőben tovább szaporodtak a köztisztaság, . a környezet rendjének megsér- ' léséért, beadott panaszok. —i Ügy is felfoghatjuk e/.l. hogy az idén még „rossz-ibbak”, rendetlenebbek .az emberek? mS kérdeztem. — Az van inkább emögött — hangzott a válasz —. hogy a lakosság mindjobban őrködik lakóhelyének, környezetének tisztasága, Sértetlenség!* felett. Nem hatástalan tehát az a ^ok előadás, ankét, megbeszélés, amivel a tanács és népfront együttesen a környezetvédelem .jelentőségére neveli a választópolgárokat. Egyre jobban tudatosul az emberekben, hogy amit szabad idejükből — társadalmi munkában — a nagyközség. szépítésére, rendjére áidoznak immár hosszú évek óta. ne engedjék tönkremenni, bepiszkolni, eltiporni. S míg a szép szó nem hasz nál, addig a .//..sebbe vágó" érvek szigorú alkalmazásával kell védeni a közösség érdekeit. —th —n A kellemes nyár után beköszöntött a zord, esős, ködös ősz, majd jön a hideg tél. Már csak emlék a nyári autózás öröme, jönnek a nehezebb feladatok,,, a különböző időjárási kürülmény$|f ( között való közlekedés gondjai. A közlekedési balesetek megelőzése érdekében a Kecskeméti Közlekedésbiztonsági Tanács segítséget kíván nyújtani néhány jó tanáccsal az őszi-téli közlekedéshez. Az esőzés az út felületét csúszóssá teszi, de ezt még fokozza, hogv a földútró] a szilárd bur- -kolatú útra felhajtó mezőgazdasági gépek a sarat szétszórják és így az méginkább veszélyes lesz a közlekedésre. Ezért kérjük a mezőgazdasági gépek vezetőit, valamint a fogatosokat, hogy mielőtt a járművel felhajtanának az úttéslre. tisztítsák meg a rátapadt sártól. A járművezetés a legveszélyesebb a sáros, síkos úton. Ilyen körülmények között, nagyon gondosan és fokozott figyelemmel kell bánni a kormánnyal. gázzal és a fékbrende- zéssel. A nedves, síkos úton az úttest hajlásszöge is kedvez a jármű keresztbe csúszásának. A vizes úton a gépjármű fékberendezése sokszor Jiedves lesz, amely csökkenti -a hatásos fékezést. Ilyen esetben ajánlatos többszöri enyhe fékezéssel a fék- • dobot, kiszárítani a bejutott nedvességtől. A fék kiszárítása biztonságot nyújt a jármű vezetőjének az esetleges hirtelen fékezésnél, mert a fékek egyenlően hatnak a jármű kerekeire. • Az indokolatlanul gyanúsít- gatókat. az" alaptalanul rágalmazókat. a rosszhiszemű bejelentő- ket-á törvény ereiével is felelősségre vonja a társadalom. Senki nem ütközik meg. ellenkezőleg, helyesléssel fogadja, ha egy rágalomhadiárat 1 elindítója elnyeri példás büntetését. Jogos a védekezés. hiszen áz áskálódás van annyira veszélyes, mint a csalás,, vagy a lopás, fölér a társadalmi ‘ tulajdon megkárosításával. A rágalom fölbolydítia a nyugodt munkahelyi légkört, embereket sodor méltatlan helyzetekbe, időt, energiát von eh a hasznos tevékenységtől. tehát végső soron forintokban kimutatható kárt okoz. I> igaz ugyanennek a fordítottja, is. A kár semmivel sem kevesebb, ha a látszólag nyugodt légkör fenntartásáért tények, megalapozott vélemények elhallgatásával kelj megfizetni. Nagy ár a hallgatás. Roncsolja az egészséges munkahelyi légkört, aljái' a meggondolatlan fecsegés. Baljós feszültséggel telíti meg á levegőt, sérelmeket halmoz, szabad utat biztosít a törtetőknek és a hatalmukkal visszaélőknek, teret enged a hibák halmozódásának • Fejlődését a hallgatás táplálja. Növekedését azok segítik elő, akik maguk is viselik következményeit. Az óvatosságból, kényelmességből kimondatlanul maradt szavak előbb-utóbb maguk is a legnagyobb kényelmetlenséget okozzák. A hibákat úiabb hibák tetézik, eltemetik a tisztességes ^szándékol, s .nem marad más megoldás, mint erőszakos beavatkozással megszabadulni tőlük. Ilyenkor azután, hiúba a halogatás. nemcsak a vétkesek, a néma szemlélők is kénytelenek megszólalni. A bírósági tárgyalásukon, a fegyelmi eljárások során egyszerre kiderül: u történtek nem okoztak meglepetést, látható előzmé- • nyei voltak, sokan észre is vették a jeleket, csak éppen nem szóltak miatta. Egyszerűbbnek vélték a hallgatást, meggyőzték magukat, hogy amit észrevették, nem rájuk tartozik, elég ha a saiát. dolgukkal törődnek Kisebb-nagyobb ügyekben elszántan hallgatók többnyire az ilyen esetek során jönnek rá. hogy hallgatásuk tárgya igenis a saját dolguk. A rákérdezésre megoldódik a nyelvük, mintha csak a biztatásra vártak volna. Megszűnik az óvátoskodás. van véleményük. gyakran az adót ügytől független észrevételeket, sérelmeket is fölsorolnak. Legfeljebb akkor hallgatnak el ismét, ha azt is megkérdezik tőlük:, miért nem szóltak idejében? • Erre a kérdésre valóban nehezen lehet választ találni. A hallgatók nemcsak a szájukra ügyelnek, hanem úgy tűnik, a fülüket, szemüket is becsukják, nem hajlandók észrevenni a társadalom számos biztatását. Bebújnak óvatoskodásuk bástyái mögé és csak akkor lépnek elő. ha név szerint hívják őket. kíséretet adnak melléjük. Mintha nekik lenne okulf félelemre, restellkedésre, nem azoknak, akik a hibákat elkövetik. Hiába zárják ki önmagukat környezetük életéből a hallgatással. hiába próbálnak meg- menekedni a felelősségtől. Előbb vagy utóbb kötelességmulasztókká lesznek, ha akarják, ha nem. Bekövetkezik amitől tartottak, mert rájuk nehezedik a hallgatás súlya. Senki nem ismeri be szívesen saját gyávaságát, a -közömbösség sem erény, sokáig nem lehet károsodás nélkül ilven tulajdonságokkal élni. dolgozni. Aki mindenekelőtt á saiát kényelmét, nyugalmát tartja fontosnak, egy idő után magára marad. Elveszíti kapcsolatát munkatársaival, úgy érzi. kiszolgáltatottjává lett az eseményeknek, mert nem vesz részt alakításukban. • Az üzemi demokrácia fejlesztése. az egyéni véleményeket közös álláspontra hozó munkahelyi közösségek kialakítása ma minden gyárban, hivatalban, az érdeklődés, a figyelem középpontjába került. Gyakorlása közben nyílt, bátor szókimondást várnak az emberektől, mert nincs más módja, hogy egyetértő légkörben. a célokra összpontosított energiával, a munkában örömet találva lehessen dolgozni. Akik hibákat látva is némák maradnak és saját vélt érdekeiket fontosabbnak tartják a mulasztások helyrehozásánál, a hibák kijavításánál. ennek az egész társadalmat átfogó törekvésnek szegülnek ellen. A közösség életére, munkájára bármilyen formában kiható ügyekkel kapcsolatban mindenki rendelkezik a szólás jogával. És vétkessé válik, ha jogát nem gyakorolja. V. E. Szalkszentmártoni gondok rejtegetnek az erdősávok között falevéltel borított utak is. A lehullott falevelek elszigetelik a jármű gumiabroncsát, az úttest felületétől. mely a meghajtott kerék túlpörgetőiéhez vezet. Ugyanis a gumiabroncs nem tud közvetlen érintkezni az úttest felületével, így a futófelület pereme nem tudja tapadó hatásai kifejteni, ezéj-t a jármű közlekedése bizonytalanná válik. A falevéllel borított úton a levél alá került eső nehezebben párolog el, ezért nagyon fontos, hogy a jármű vezetője mindenkor .számoljon ezzel a veszéllyel. Közlekedés közben síkos úton a járművünk könnyen megcsúszik. Ne veszítsük el uralmunkat a jármű vezetése felett azzal, hogy a kormányt más irányba fordítjuk, vagy hirtelen gázadással mentsük magunkat a veszélyes helyzetből. Ilyenkor legfontosabb,- hogy mindig a csúszás irányába kormányozzuk a járművet. A kormányt ilyen eset-: ben nagyon óvatosan szabad elfordítani. A gázadással is vigyázni kell, csak annyit adhatunk, amennyi a megcsúszás pillanatában volt. A tengelykapcsolót és féket nem ajánlatos ilyen esetben használni. Fontos megjegyezni, hogy a jármű csúszását még a jármű tehetetlenségi erejéből fakadó lendület Ks .elősegítheti. Így a lendület a jármű haladási irányát más irányba tereli és ez legtöbbször balesethez végjét. Az őszi—téli közlekedés közben járművünk akár indításkor, de főleg fékezéskor is megcsúszhat. A közlekedés biztonságára veszélyt A közlekedés biztonságára leselkedő másik veszély a köd, amely több kilométer hosszú útszakaszt elborít és láthatatlanná tesz. A párás, ködös időjárás szükségessé teszi, hogy gépjárművünket ködlámpával is felszereljük. Ködlámpa hiányában ilyen időjárási és látási viszonyok között mindenkor tompított fénnyel haladjunk. Ködben városi világítással soha ne közlekedjünk, mert nem veszik észre kellő időben járművünket és ez könnyen balesethez vezet. Ilyen körülmények között a fényszóró bekapcsolása sem nyújt biztonságát, ugyanis a lény a szélvédőre csapódó ködeseppeken megtörik és látásunkat nagy mértékben, zavarja. Vannak olyan esetek is, amikor a köd sűrűsége szinte megbénítja a forgalmat. Ilyen körülmények között a legjobb ködlámpa sem nyújt kellő biztonságot. A legbiztonságosabb ilyenkor a járművel megállni. Járművel ne álljunk meg forgalmas útszakaszon. Ha megállni kényszerülünk a rossz látási viszonyok miatt, minden esetben világítsuk ki az álló járművet. Télen a “frissen esett hó jelenti a legkisebb veszélyt, mert ha a jármű gumiabroncsának felülete jó. akkor a Vezetés aránylag körítfyű. Az úttestre fagyott hó már sokkal veszélyesebb. Az egymásra rakódott és megfagyott hóbuckák könnyen megváltoztatják a jármű haladási irányát, mert a jármű ezeken könnyen megcsúszik. Ilyen útviszonyok között csak a legminimálisabb sebességgel közlekedjünk. Nagyon sokan a jeges úton járműveikét áz I. sebességi. - fokozatban vezetik abból a meggondolásból. hogy a sebességük így a legkisebb és legbiztosabb. A valóság azonban áz, hogy a jármű motorja a legnagyobb vonóerőt ebben a sebességi fokozatban adja le. Ennek alapján a jármű meghajtott, kerekei hamarabb felpörögnek és így annak keresztbe fordulása is hamarabb bekövetkezik: A jeges úton a biztonságosabb közlekedés érdekében ajánlatos a jármű sebességét a II-es, III-as fokozatba kapcsolni még akkor is, ha tudjuk, hogy a motor időnként kedvezőtlen alacsony fordulaton jár. A , téli közlekedés biztonsága megköveteli, hogy a jármű futófelületének állapota is kifogástalan legyen. Soha ne közlekedjünk lefutott gumiabroncsokkal. Ha tehetjük, a nagyobb járművek kerekeire alkalmazzunk hóláncot, ezt azonban csak hóval borított úton használjuk. A jármű vezetője a hideg ellen meleg ruházattal és ne rumos teával vagy egyéb Szeszes itallal védekezzen. A szeszes ital nem véd a hideg ellen, csak bizonytalanná teszi a közlekedést. A Kecskeméti Közlekedésbiztonsági Tanács kéri a járművezetőket, hogy a tanácsokat fogadják el és azt a balesetmentes közlekedés érdekében a gyakorlatban helyen alkalmazzák. . Lizák László Mire föleszmélek a nyárutó langy sugarai, és a gépkocsi rin- gása-duruzsolása okozta bódulatból, már a nemrég renovált Pe- tőfi-emlékház. az öreg Petrovics mészárszékének hatalmas boltíves ablaka előtt gurulunk. Még néhány méter, jobbról műemlék- jellegű épületek, balról református templom, s máris a későklasz- szicista stílusban épült egykori kúria, a mai tanácsháza előtt merül meg félig cipőm az aranysárga homokban. A panorámából — mint később kiderül — nincs mit sajnálnom, mert aki ezen a 200 méteren járt. szinte mindent látott Szalkszentmártonból. Miután végigcsattogok az Tidon hangulatú oszlopsoros nyitott tornácán. rögtön az első irodában a titkárnő állja utamat. Udvariasan a vb-titkár után érdeklődőm, tőle, erre beljebb csalogat, hellyel kínál. nyugtatólag köti a lelkemre: hamarosan előkeveredik. így is lett. Pár pillanat múlva Naszvadi Mária irodájának foteljeibe süppedtünk. Mivel jövetelem céljáról — a községfejlesztési tervekről, elképzelésekről és azok megvalósításáról — még a bemutatkozáskor felvilágosítottam, az én tevékenységemre a továbbiakban jobbára a figyelmes jegyzetelés ■ jellemző. — A 3400 lakosú Szalkszent- márlon sajnos, eléggé elmaradót! település — fog bele mondókájába gondterhelten sóhajtva, de aggodalommal is a hangjában a tanácstitkár — Különösen ami a létesítményeket illeti. Az idei fejlesztési alapunk — és most nevesen — a költségvetés besegítésével 91« ezer forint volt. Felbecsülni. megérteni, hogy milyen parányi összeg ez. ahhoz ilt kellene élni. No de hagyjuk. tényleg lejárt lemez ... A pénzt elsősorban oktutási célokra használtuk fel. Ugvaniselég mostoha körülmények között' tengődött eddig nálunk a tanítás. Az nlsótagoznt például négy egymástól távol eső épületben volt szétszórva. Célunk a Bíjcsó Béla úton egv iskolaközpont kialakítása volt., ami — mármint a felúiítás. a bővítés — a iárási tanács külön 500 ezér forintos hozzájárulásával és rengéteg társadalmi munkával sikerült is AZ 1974—75-ös tanév már itt kezdődött minden kisdiáknak. A falu másik részén a napközi otthon új helyiségekkel való kiegészítéséhez, az ebédlő átalakításához — ez csaknem 400 ezer forintot emészt, fel —. jelentős társadalmi összefogással tudtunk csak hozzákezdeni, s bízom benne, hogy ez év végéig befejezik. Köszönetét kell mondanom a tsz-eknek. vállalatoknak — például a Hunyadi Tsz-nek 30 ezer forintos, vagy az Országos Állattenyésztési Felügyelőségnek 39 ezer forintos — felajánlásaikért. Az orvosi rendelőnk szerencsére még tavaly elkészült, a berendezésre. a felszerelésre — melyek folyamatosan érkeznek — ennek ellenére még 50 ezer forintot muszáj költenünk. Égető gondunk volt a vágóhíd létesítése, illetve korszerűsítése, A kivitelezői kapacitás adva van, a költségek 100 ezer forintot emész- ’ lenek ugyan fel. mégis mindenkepp tető alá keli hozni áz idén. Szintén a legsürgetőbb építkezések egvike az a Néphadsereg utcai pedagóguslakás, amely 3 csáládot fogad be. Az egyik részben már laknak, a másik keltőbe is hamarosan beköltözhetnek. E beruházás értéke több mint 550 ezer forintra rúg. A vízhálózat kiterjesztésére 400 ezer forint, OTP-hitelt vettünk igénybe. A Jókai utcában folynak most a munkák, a temető melletti új utcába — itt még csak a telekértékesít ésekét végzik — viszont később, valószínűleg jövőre lesz bevezetve a víz. Feltétlen szólnom kell még — s szó ami szói örömmel teszem — a község járdafelületeinek növeléséről. Tizenötezer forintot irányoztunk elő. ami első hallásra nagyon kevésnek tűnik. Am ha hozzáteszem hogy csupán az építőanyagot kell megvásárolnunk, a többit KISZ-istáink elintézik, mindjárt másképp fest a dolog. Így megérti azt is. hogv nem sajnálunk 10 ezer forintot az újonnan kialakítandó ifjúsági klub berendezéseire — Hát így állunk Rengeteg tennivalónk közül a legszükségesebbekkel célba értünk, vagy a következő hetekben, hónapokban ..futunk be". Hogv ez még mindig kevés? Szép lassan egyszer majd utolérjük magunkat — 'fejezte be végül is optimistán „beszámolóját” Naszvadi Mária, a Szalkszentmártoni Községi Ta-' nács V. B. titkára. K. F. /