Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

1974. október 23. • PETŐFI NÉPE • * ÜNNEPÉLYES AVATÁS NOVEMBER 4-ÉN Kapunyitás előtt a kiskunhalasi kórházban November 4-én ünnepélyesen avatják fel Kiskunhalas büsz­keségét, a 11 szintes új kórházat. A Budapesti Középület Tervező Vállalat és a Bács megyei Álla- mj Építőipari Vállalat dolgozói illeg az utolsó simításokat végzik az épületen, a falak mögött azonban már a kórház dolgozói serénykednek. - \ Felkészültek-e már mindenre? Milyen kérdések foglálkoztatják jelenleg a kórház igazgatóját, a gyógyító munka megindításával kapcsolatban? Mit remélhet az, akinek az egészsége függ az új kórház jó munkájától? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel dr. Makay Lászlót, a kiskunhalasi kórház igazgatóját. — Honnan toborozták az áj g kórház vezető orvosait és az egészségügyi középkádereket? — ötvenhárom orvosa volt a régi kiskunhalasi kórháznak. Az új létesítménnyel bővült intéz­ménynek kilencvenkettőre, s az ugyanott működő rendelőintézet­nek újabb tizenkét orvosra van szüksége. Az új kórházban tizen­nyolc vezető főorvosi állás betöl­téséről kellett gondoskodni. Kétszáz új egészségügyi közép­káderre is szükség van. A Szi- lády Áron Egészségügyi Szakkö­zépiskolában 26 leány érettségi­zett az idén. Közülük tizenhatan jöttek az új kórházba. Jelenleg mintegy 110—120 leány tanul az egészségügyi szakközépiskolában, akiket szintén ide várunk. Emel­lett minden évben hároméves ápolónői - tanfolyamon képezünk ki 25—30 nyolc' általánost vég­zett, 17—32 év közötti felnőtt jelentkezőt. !— Az egészségügyi szakká­dereken kívül van-e munka­erőgondja a kórháznak? — Az új létesítménnyel bővült kórház 811 beteget tud egyszer­re ellátni. Ehhez azonban az ed­digi 460 dolgozó helyett — a ■ szakorvosi rendelővel ‘ együtt — megközelítőleg ezer dolgozóra van', szükség. A létszámot tehát több. mint kétszeresére kell nö­velni. Az egészségügyi szakkáde­reken kívül száz betanított mun­kást és mintegy 150 olyan spe­ciális , szakképzettséggel rendel­kező személyt kell munkába állí­tani, amilyenre azelőtt nem volt szükség. Ilyenek: nyolc-tíz lift­kezelő, három-négy telefonkeze­lő, tizennégy-tizenhat hőköz- pontkezelő, s még negyven-öt- ven technikai alkalmazott, akik­re a korszerű berendezések üze­meltetése vár. Felvételükre szep­tember 1-től nyílt lehetőségünk, és néhány szakterülettől elte­kintve jó ütemben halad a lét­szám feltöltése. — A lakosság nagy érdeklő­déssel kísérte az új kórház építésének minden mozzana­tát. Mit látna most belül, me­lyik szinten, milyen osztályo­kat találnánk? 9 A kiskunhalasi új kórház. • Az új kórház műtője. — A tizenegy szintes — úgy­nevezett hoteiszárny — földszint­jén van a felvételi iroda, a fi- zikotesápia, a tornaterem és a ruhatár. 'Az első emeleten az igazgatási rész és az étterem. A következő két emeleten a szülé­szet és nőgyógyászat, ■ valamint >az' intenzív ■ és koraszülöttosz- tály található. A negyedik eme­leten az általános sebészetet, a traumatológiát és a baleseti se­bészetet helyeztük el. Egy emelettel feljebb az álta­lános sebészet további részeit és az urológiát, a fölötte levő há­rom szinten pedig a belgyógyá­szatot, a fül-orr-gége osztályt és a szemészetet, a kilencedik eme­leten a csecsemő- és gyer­mekosztályt találjuk. A legfelső szinten kapott helyet a klub- helyiség, a társalgó és a tanács­terem. A hotelszárny mögött szeré­nyen húzódik meg a hatszintes műtőszárny és a kétszintes ren­delőintézet. A műtőszárny föld­szintjén van a cjolgozók közpon­ti öltözője, az első emeleten a fogadó és a laboratórium, a má­sodikon a szülőszobák, a harma­dikon a központi sterilizáló. A negyedik emeleten helyezkedik el a sebészeti urológia és trau­matológiai műtőblokk. A legfel­ső szintre a klímaberendezéseket szerelték fel. A rendelőintézetben van a köz­ponti röntgen, a központi labo­ratórium. A kórházi, valamint a bejáró betegek röntgen- és la­boratóriumi vizsgálatát ugyan­azon a helyen látják el. Ebben az épületrészben kapott még he­lyet a kórbonctan, a véradó­állomás és a kórház gyógyszer- tára. — Hogyan ítéli meg a kór­ház felszerelésének és felké­szültségének szintjét? — A kiskunhalasi új kórház gyógyászati felszerelése jelenleg a legmodernebb. A méltán vi­lághírű magyar .kórházi felszere­léseken és gyógyászati berende­zéseken kívül az Egyesült Álla­mokból és Nyugat-Európából hozatott berendezések, műszerek állnak orvosaink rendelkezésére. Érzékeltetésül csupán annyit, olyan felszereléssel is rendelke­zünk, amely a gyomor belső fe­lületéről tud fényképfelvételeket készíteni,...Vannak, agy- .és., ideg­sebészét! észkdzéítík % / Kórházunk"orvosai' jöl'félké- ‘ szültek és képesek a korszerű technikát a korszerű gyógyítás szolgálatába állítani. Kórhá­zunkban egyébként gyakorlati­lag a mai orvostudomány min­den szakterülete megtalálható, az ortophédia kivételével. Az új kórház Kiskunhalas vá­ros és járás, valamint Kiskőrös város és járás lakosságának egészségügyi ellátásában nagyon lényeges javulást hoz. Ezúton is köszönetét mondok a tervezők­nek, az építőknek, s mindazok­nak, akik elősegítették a kiskun- halasi új kórház létrehozását — mondotta végül dr. Makay László kórházigazgató. Kispéter Imre A felszabadulás útján A híres Madaras Miről híres? A legtöbbet a haj­danán határában élt szarmaták­kal kapcsolatosan emlegetik. Kő­hegyi Mihály ásatásairól rendsze­resen beszámolnak a hazai hír­közlő szervek. Mús leletek arról tanúskodnak hogy szívesen lak­ták az emberek ezt a tájat. A mostaniak is ragaszkodnak az ősi földhöz s tesznek érte, hogy to­vább gazdagítva adják át az utá­nuk következő nemzedékeknek. Itt működik a járás legnagyobb termelőszövetkezete, amelyben hí­resen körültekintően gondoskod­nak a legkisebbekről és az idő­sekről. Ha a község büszkeségei felől érdeklődünk sokan a böl­csődét, a napközit, a termelőszö­vetkezeti segítséggel most alaku­ló iskolai sportudvart emlegetik. Mások a kibővített művelődési házra, a jeles sakkcsapatra meg a megye határain túl is kedvelt úttörőzenekarra szavaznak. Vala­ki a diplomások növekvő ará­nyával jelezte a fejlődést. 56 fő­iskolai és egyetemi végzettségű dolgozik a faluban. A legtöbben annak örülnek, hogy mindenkinek van munkája. A közelmúltban hallottuk, hogy az Irodagéptechnikai Vállalat ma- darasi részlegéhez újabb 30—40 fiatalt keresnek. A község lakói közül jelenleg 750-en dolgoznak az iparban, Madarason és másutt. Én úgy gondolom, hogy legin­kább szorgalmas lakosairól híres a bajai1 járás egyik leggyorsab­ban gyarapodó községe. • A lakóház termelő­szövetkezeti tagoké. • A művelődési ház ablakaiban függönyök, az épület előtt virágok, növények tanúsítják, hogy Madarason igénylik az emberek a szépet. A fölfelé törekvő Mélykút Nehezen döntöttem el írásom címét. Az első fo­galmazványban még ez állt a cikk élén: Érdemes fiatalnak lenni Mély kúton. Érdemes bizony! A köz­ségben járva-kelve gyakran találkozhatunk fiatal, legalább is vezetőnek viszonylag fiatal, irányító munkakörben dolgozókkal. A pártbizottság titkára, az Alkotmány Termelőszövetkezet főállattenyész­tője, az Új Élet főkertésze tartozik — többek kö­zött — az ifjabb vagy a középnemzedékhez. Jó a legfiatalabb fiataloknak, a bölcsődések- nek, az óvodásoknak. Hány olyan település van a megyében, ahol minden jelentkező kapott helyet a „gyermekkertben”. Mélykút közéjük tartozik, hála az összefogásnak, a . .közelmúltban átadott , ,ő£4d’ánák. ■. '''^ ■ Á^^''W^Snterem7^'eg"iávifotta az oktatás tár­gyi feltételeit, a felszabadulás utáni évtizedek első nagy létesítménye a mozi, a szabad idő eltöltését segíti. Maradjunk a fiataloknál, akik családot ala­pítván ingyentelket kapnak a jól működő termelő- szövetkezetektől. Természetesen a közös gazdaságok tagjait illeti meg ez a kedvezmény. Feltehetően ennek is köszönhető, hogy csökken a termelőszö­vetkezetek átlagéletkora. Mélykút tanácselnöke mosolyogva tájékoztatott arról, hogy kicsit elszámították magukat. Ügy gon­dolták, hogy három esztendő alatt 120 lakást épí­tenek a faluban. 180-at adtak át 36 hónap alatt, havonta ötöt, két-három szobásat! Az újotthon­teremtésben is hamar fölismerték az összefogás jelentőségét: öt kétemeletes társasházat, 14 egy­emeletes lakóházat „húztak föl” az utóbbi években. A modern kor igényeinek megfelelően fölfelé tö­rekszik a városiasodó Mélykút, amely az ország felszabadulásának 30. évfordulóján avatja föl új • Most költöznek a lakók a fiatalok házába. A 15 család átlagos életkora: 25 év. vízmüvét, és tavaszra ötven kilométeres vízháló­zatát. Szöveg: Heltai Nándor. Kép: Pásztor Zoltán A munkában is helytállnak Vasárnap reggel. A hideg, őszi cső csendesen, de kitartóan esett. A Szikrai Állami Gazdaság bor- bási üzemegységében 60 hektá­ros paradicsomtáblán dolgozott az a százötven kecskeméti kato­na, akik önként vállalták ezt a nem mindennapi feladatot. A bo­káig érő sárral, az állandóan sze­merkélő esővel mit sem törődve, serényen gyűjtötték ládába a pi­ros gyümölcsöt, válogatták a ja­vát és közben leheletükkel mele­gítették a hidegtől megdermedt üjjaikat. Márta Dezső honvéd és Szaták András őrvezető párban dolgozott. — Tíz ládával gyűjtöttünk már eddig — mondta Márta honvéd —, de estig ennek tízszerese is meglesz. — Bizony kellemetlen idő — vette át a szót Szaták őrvezető. — Á bakancs is átázott, mégis szívesen segítünk, mert ez vala- tnennyiünk érdeke. Csupán egyet­len dologgal nem vagyok kibé­külve: megfájdult a derekam... Sebaj, legalább az is izmosodik. A katonák, akik e rövid be­szélgetésre odagyűltek, nevettek, a hangulat a szomorú idő ellené­re, is vidám. — Gyerünk fiúk, mindjárt dél lesz — vágta ketté a beszélgetést. Tóth Ferenc vontatóvezető, aki a lényerő állomásra szállította kétpótkocsis vontatójával a pa­radicsomot. Kár volt kiáltania, ugyanis né­hány perc múlva már a kato­nák évődtek vele, - mert segíte­niük kellett kitolni a sárba ra­gadt vontatót: A tábla végén Magyar Ferenc, az állami gazdaság igazgatója már a következő napok tenni­valóit beszélte meg Tóth Zoltán őrnaggyal, s mindjárt meg is kérdeztük: mi a véleménye, ho­gyan dolgoznak a katonák, mi­lyen segítséget nyújtottak a gaz­daságnak? — Nem akarok nagy szavakat használni — kezdte Magyar Fe­renc —, de nélkülük nagyon nagy bajban lennénk. Három nap óta szedik a fiúk a paradicsomot, s ezzel mintegy 150 vagonnyit tud­nák megmenteni a népgazdaság számára. A teljesítményük meg­haladja az állami gazdaságban dolgozókét, nagyon elégedettek vagyunk munkájukkal. Az ala­kulat parancsnoksága megszer­vezte a hivatásos állomány tár­sadalmi munkáját is. Ok a csa­ládtagokkal együtt almát szed­nek. Naponta hatvanan-hetvenen jelentkeznek munkára, mentik az értékes gyümölcsöt. Még ennél is nagyobb segítséget jelent azon­ban a gépi munka. Az alakulat naponta hét terepjáró gépkocsit adott kölcsön, amelyek már ötö­dik napja végzik a szállítást a földekről a közútig. Erre rendkí­vül nagy szükségünk van, hiszen szeptember 25-e óta nem tudunk járművel rámenni a felázott ta­lajra. Az állami gazdaság igazgatója és munkatársai gondoskodtak is katonafiainkról, hiszen a meleg tea, a meleg ebéd idejében el­készült. Mondani sem kell, hogy to­vábbra is igényt tártanak az ala­kulat támogatására. A teljes be­takarításig, még két-három hétig kellene ugyanennyi erő, s ha le­hetne, még több gépkocsi, köz­tük tartálygépkocsi is, hogy a mustot elszállíthassák. A meg­egyezés gyorsan megszületett Bár az alakulatnak el kell lát­nia katonai feladatát, de a pa­rancsnokok ennek ellenére úgy •döntöttek, hogy továbbra is segítik a gazdaságot éppen-úgy, mint a kecskeméti Törekvés Termelőszö­vetkezetet, ahol almát szedtek a fiúk. Gémes Gábor 9 Tóth Ferenc vontatóvezető nem győzi üríteni a ládákat. • Csatakos szárak közül szedik a paradicsomot katonáink. Válaszolnak az illetékesek ISMÉT KAPHATÓ A LEPKE KERÍTÉS Lapunk augusztus 24-i és a szeptember 12-i számának Olva­sóinké a szó rovatában arról ír­tunk, hogy megyénkben hosszú ideje hiánycikk a Lepke nevű kerítés. Bizonyító tényként a szakmári 13-as számú ÁFÉSZ- üzletet említettük, ahol február óta várják a több tízezer forint értékű rendelt szállítmány meg­érkezését. Közzétettük Papp Já­nos kisszállási lakos sérelmét is. A panaszokra levélben vála­szolt a Bács megyei Fogyasztá­si Szövetkezetek Alföld Keres­kedelmi Vállalatának igazgatója, Bessenyi István. Soraiból többi között megtudtuk, hogy a tet­szetős külsejű és az olcsó áron forgalomba kerülő Lepke kerítés a törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat kisújszállási gyáregysé­gében. készül. Az év első felében sajnos alapanyaghiány miatt a minimálisra csökkent, sőt egy ideig szünetelt a termelés, tehát a megrendelések teljesítése is. Később rendeződtek a dolgok, így júliustól kezdődően újból teljes kapacitással gyártják a. Lepkét. Ebből máris jelentősebb mennyiséget kapott a kereskedel­mi vállalat. Szakmáron már áru­sítják e kerítést, de azt a kis- szállásiak is rövidesen mégvá­sárolhatják. A gyártól kapott tá­jékoztatás szerint a jövőben nem kell számolni hasonló ellátási zavarokkal megyénkben. MEGOLDHATÓK A CSENGŐDI IVÓVlZGONDOK Ugyanezen lapszámunkban je­lentettük meg az Ivóvízgondok Csengődön című sorokat. Ebben — Sülé Mihály olvasónk levele alapján — szóvá tettük, hogy a község Horváth Kálmán utcájá­ban levő szivattyús kutat régeb­ben leszerelték, ám a vízellátás­ról azóta sem gondoskodnak az illetékesek. A közművesítetlen házakban lakó családok — kik­nek udvarában nincs csap — je­lenleg igen távolról cipelik a vizet. így tesznek az utcai szesz­főzde dolgozói is. Az ügyben a Csengődi Községi Tanács elnökétől, Gyulai István­tól kaptunk választ. Tájékozta­tása szerint a reklamált közkút magánterületen volt, s leszerelése azért vált szükségessé, mert a tulajdonos ott szándékozik épít­kezni a közeljövőben. Mivel az említett utcában két éve lefek­tették a vízvezetéket, így azóta lehetőség van az úgynevezett házi bekötésekre_ is. Sok ottani lakó korszerűsítette már ily mó­don a lakását, s jelenleg mind­össze három családi ház nélkü­lözi a vízvezetéket. Ha e csa­ládok is igénylik a közművesítést, a munkát soron kívül végzik el a helyi vízműtársulat, illetve a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat dolgozói. Ami a szeszfőzdét illeti, annak vízellátása a saját konst­rukciójú készülék segítségével történik. Ezt a jó minőségű vizet a levél írója is fogyaszthatja ad­dig, míg lakását bekapcsolják a vízhálózatba. Összeállította: Velkei Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom