Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

1974. október 18. 9 PETŐFI NÉPE $ A nyolcvanéves Déry Tibor A K.ISZ-HATÁROZAT ÚTJÁN 1 Segítenek a jó módszerek KENDŐZETLENÜL Sérti a fülemet Nem titkolom, nekem Bérli a füle­met — és remélem, másoknak is, so­kaknak —, amikor ilyen vagy hasonló mondatokat hallok: „Ez művészi, ez modern, ezt János bácsi és Mari néni úgy sem érti meg!” Vagy: ,.Ez nem szájbarágó alkotás, ezt a lisztéit „Nagyérdemű", eldobja magától!” Legutóbb egy rendező és egy drama­turg beszélgetését figyelhettem meg. Csak úgy -hemzsegett, a szájukon a kézlegyintéssel elintézett „Mari néni” és „János bácsi", s a gúnyosan kiej­tett „Nagyérdemű” szó. A gúnyosan és lebecsülően használt „Nagyérdemű" tulajdonképpen a „Nagyérdemű Közönséget" Jelenti rö- vldebb alakban. A vásári kikiáltók kedvelt és megszokott megszólítási módját alkalmazzák Ilyenkor a há- nyavetin hetvenkedő, egyszerű embert lebecsülő, nagyközönséget degradáló személyek: azok, akiknek vajmi ke­vés közük van az egyszerű, becsüle­tes és dolgos néphez. Azokhoz, akik ha nem is vértezték még fel magukat a tudás fegyverével, akiknek döcög is még a műveltségük, de legalább — ha olykor kevés is — van oizonyos ér­deklődésük, egészséges kíváncsiságuk a megismerni való dolgok iránt. Ha ilyet hall az ember, önkéntele­nül is felteszi a kérdést: kik ezek a „művészek”, a másokon gúnyolódó „alkotók”7 Hol élnek vajon, miféle képzelt felsőbb régiókban, hogy fgy, ilyen könnyedén gúnyolódnak azokon, akiknek százados lemaradást kell pó­tolniuk? S akik nagyon-nagyon meg­késve Jutottak el oda az ismert törté­nelmi viszonyok miatt, hogy végre önnön műveltségükkel törődhetnek? Elítélheti-e Jogosan azokat a — főleg Idősebb — embereket bárki is. ha a realitás talaján akar maradni? Arról nem is beszélve — pedig, de sokat lehelne szólni róla! —, hogy igenis, vannak '— sokan vannak — olyan idősebb dolgozók, munkások és parasztok egyaránt, akik már érzik a művelődés szükségességét. A derék és becsületes „Mari nénik", n példásan munkálkodó „János bácsik", akiket az ilyesfajta kézlegyintés, gúnyos megjegyzés nem gyengít, ök teszik a dolgukat, és élik a maguk egyszerű, de sokszor igazán nemes életüket. Beszéltem tanyai emberrel, alti ér­tően szólt az irodalomról: találkoztam egyszerű szavú, nyílt tekinteti: mun­kással, akinek volt véleménye a „mo- demek”-ről, láttam fejkendős asz- szonyt képzőművészeti tárlaton meg- megállnl az impresszionista festmé­nyek előtt, s láttam a szemén, hogy hatással van rá a mű. És sorolhatnám tovább annak a példáit, hogy az egy­szerűség még nem feltétlenül Jelent marad'iságot, hogy a „ianibácslk” és marlnénik” között is szép számmal van gondolkodó, az élet dolgait reá­lisan mérlegelő ember. Olyan ember, akikre a mi társadal­munknak nagy szüksége van. Talán még nagyobb szüksége, mint a „nagy­érdemű" nyeglékre, a becsületes em­bereken -gúnyolódó „okosakra”. V. M. Ezekben a napokban a csapat­parlamenteken megfogalmazott üzeneteket a küldöttek már el­vitték — vagy éppen most viszik — az illetékes tanácsi és párt­szervezeti vezetőknek. Tőlük vár­ják, igénylik a segítséget. A ké­rések között természetesen válla­lásaik is szerepelnek. A különfé­le társadalmi feladatok ellátása, az ügyeleti szolgálatok vállalása. Több csapatparlamenten elhang­zott az iskola környékének rend- bentartása. és a tavaszi parkosí­tás. A kérések pedig ... -Nos ezek­ből is akad elegendő. És tudjá­tok-e, hogy szinte valamennyi igényük jogos a pajtásoknak, még akkor is. ha megvalósításukra anyagiak híján nem kerülhet sor a közeljövőbe^. Egy csomó késés azonban nem "igényel pénzt. Nézzük hát a kívánságokat. Csapatotthont — ahol .„váltott” tanítás folyik, ifivezetőt pedig szinte mindenhol igényeltek. Bi­zonyára több iskolában megvaló­sulnak a becsületboltra vonatko­zó különböző javaslatok, hogy ez­zel egyidejűleg az iskolatej árusí­tási is megfelelő elintézést nyer­jen. A szemléltetőészközökre, vo­natkozó kérések is minden bi­zonnyal meghallgatásra találnak, hiszen a tanuláshoz valóban nél­külözhetetlenek. Sok-sok tanul­mányi kirándulást szeretnének tenni. A kívánság jogos, eseten­ként csak ió szervezésen múlik, hogy , kisebb-nagvobb úttörőkö- zösségek megismerjék hazánk vá­rosait. • különböző vidékeit. Október 31-én kerül sor a kecs­keméti járás úttörőinek parla­mentjére. a megyei pártbizottság dísztermében. Érről, valamint a többi járás vörösnvakkendősei- nek parlamentjéről folyamatosan közöljük a beszámolókat. * Hetényegyházáról Takács Marika küldött levelet. Arról számol be, hogy pajtásaival napközit .kértek az elmúlt napokban lezajlott parlamenten. « Petőfi Sándor úttörőcsapatok, figyelem! A sárospataki Petőfi Általános Iskola úttörőcsapata ké­rés veletek kapcsolatot. A levél­ben. amelyet Muha Ferenc, hete­dikes írt — a megyében épült, illetve a felszabadulás óta készült ipari, mezőgazdasági vagy egyéb létesítményről kérnek doku­mentumokat. Örömmel vennénk, ha sikerülne a pataki úttörőkkel kapcsolatba kerülnötök. Címük: Petőfi Sándor Általános Iskola, 3950. Sárospatak. Petőfi u. 1. * ötvenegy pajtás szólalt fel a bács- szőlösi úttörőcsapat parlamentjén! — írja Katanics Ilona csapatkrónikás. Kéréiseik között vállalás Is szerepelt: facsemetéket ültetnek el a községben! Déry Tibort a „szerencse fiá­nak” nevezi Sükösd Mihály az Új Írásban megjelent esszéjében. A magyár prózaitok életkorát vizsgálva, keserűen veszi észre, hogy Eötvös József ötvennyolc évet élt. Kemény Zsigmond hat­vanegyet, Móricz hatvanhármat. „Szerencsés, mert nyolcvan évig életben maradt. Irigylendő, mert az író javára 'fordította a ma­gánlény véletlenjeit: utolsó csep­pig kiszippantotta esendő életéből a sikereket és kudarcokat” — ír­ja Sükösd Mihály. Izgalmas viták kísérték Déry számos művét. Még diákkorom­ból emlékszem A fehér pillangó című alkotása nyomán kibonta­kozott polémiára. Ennél még visszhangosabb volt a Felelet. Ré­mi József bírálta a regényt, fő­leg a munkásábrázolást. Melyik a főműve? A befejezet­len mondat? A Felelet.? A G. A. úr X-ben? Talán az egyik leg­nagyobb sodrású A befejezetlen mondat, amelyet 1933-ban kezdett el írni, és 1937-ben fejezett be. De csak 1946-ban látott napvi­lágot. Illyés Gulya írta e könyv­ről az Életmű fiókban című cik­két, s talán Déry főművének érezte, örömmel vállalom az ismertetést, annál is inkább, mert az ismertetés válóban ismertetés: a mű nem jelent meg, és. alig van remény, hogy rövidesen meg­jelenik. „Meg nem alkuvóan" bátornak, azaz igazán irodalmi alkotásnak nevezte a regényt. Egy látszólag jelentéktelen Dé- iy-írást szeretnék idézői először. Évtizedekkel ezelőtt vettem meg Tóth Árpád válogatott verseit, melyhez Déry Tibor írt előszót. Meleg szavakkal emlékezik fia­talságukra, barátságukra. Pár ecsetvonással idézi elénk Tóth Árpád tiszta, szelíd alakját, tün- déri bús mosolyát, kecses moz­dulatait, „férfiúi ártatlanságát”. Számomra felejthetetlen a kis írás befejező része. Dery tanúja A ballószögi Kun Béla úttörő- csapattól Búzás Marika küldött beszámolót. Budapestre és Szent­endrére látogatott az elmúlt na­pokban a csapat húsz tagja. A remek tanülmánvutat budapesti KISZ-testvérszervezetük rendez­te részükre. A pesti vendéglátó­kat október végén a ballószö- giek szüretre hívták meg! * A baja-alsóvárosl Iskola úttörőcsa­patából Vörös János pajtástól hozott levelet a posta. Az elmúlt napokban Koszta István helytörténész kíséreté­ben a bajai Rókus temetőben nyugvó 48-as honvédek sírjait keresték fel. Vörös szegfűcsokrokat helyeztek el PerczeL ezredes. Oltványi' százados, Bajai Péter és Gál Péter honvédek sírjára. A pajtások elhatározták, hogy a hős katonákról fellelhető minden adatot összegyűjtenek, megőriznek. * A bácsalmási pajtások a Kuk­kantó című lapjuk legújabb 'szá­mát küldték el hozzánk. A csa­pat vezetőségének programján kí­vül Szalai Zsuzsa és Osztie Erika élménybeszámolót készített a Krímben, illetve Norvégiában tett táborozásáról, ötletes, apró hírei­ket is dicséret illeti! Rejtvényfejtőknek A kisdobosoknak szánt rejtvényt ügyesen fejtettétek meg! A helyes megfejtést beküldők közül könyvjutal­mat nyert: Mujkos Erika, Lajosmizse; Samu Mihály, Petőfiszállás: Baski Be­nedek, Csengőd; Kiss Fekete Beáta, Kiskunfélegyháza; Trója Éva, Kunfe- hértó: Fazekas Hajnalka, Bácsalmás; Lakatos Béla, Vaskút; Seres Ilona és Patkós Éva, Kecskemét; Feigl Marika, Baja. (A helyes megfejtés: VII—I=Vi; II+I=m; XI—'V—VI; 111—11=1) Most úttörők számára teszünk köz­zé érdekes fejtörőt. Egy magyar köl­tő vezetéknevét, születésének helyét és egyik költeményének címét kapjá­tok meg, ha a névjegykártyák betűit helye® sorrendben helyezitek egymás mellé. A megfejtéseket levelezőlapon október 28-ig küldjétek el szerkesztő­ségünk címére: Petőfi Népe szerkesz­tősége 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Levelezőlap címoldalára írjátok rá: Üttörőrejtvény. Selmeci Katalin ■ : w OTVOSRJÍARYj KENYÉRJESYE FÉM NOSZA KILÉPNI volt Tóth Árpád: Az új isten cí­mű forradalmi verse születésé­nek. Nála aludt, egy kifli alakú díványon. Reggel, rtiikor feléb­redt, már fenn találta a költőt, aki az ablaknál ült, hálóingben, térdére fektetett papírlapjaira írt. Azóta így tudja elképzelni a költőt, a Költészetet: fázósan összehúzódzkodva, hálóingben, csillogó szemüveggel, hajnali fényben. Egyik legkedvesebb Dery-köny- vem a Niki. A kisregény látszó­lag csak egy kutya története. De valójában sokkal több. Az An- csáékhoz kéretlenül betolakodó kutya sorsa is „emberi’ vonatko­zásokat rejt magában. S e törté­net mögött ott van Ancsa sorsa, letartóztatása, 1950-ben, szaba­don bocsátása úgy, hogy nem tudja meg, miért börtönözték be. A mű a személyi kultusz bírála­ta, „Az emberek egymáshoz való bizalma megcsappant, senki sem tudta, mit tartson a másikról.” A Szerelem című7 novellája nemcsak a feledhetetlen film óta nőtt a szívemhez. Hanem megje­lenése óta. (Bár Makk Károly remek rendezése, Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván játéka újra meggyőzött ez alko­tás remekmű voltáról.) A Szere­lem hőse: B., az ártalanul 'be­börtönzött ember, aki váratla­nul szabadul. Belekóstol a sza­bad levegőbe, megdöbbenve ve­szi észre, hogy mások nyugodtan élnek, sétálnak. Hazamegy, S hosszú évek után megroppanva, de nagy szerelemmel szorítja át asszonyát. S ö sírva öleli B-t. Szeretsz? — kérdezte B. — Soha senki mást nem szerettem — mondta az asszony." — (Déry­nék is kedves írása lehet e no­vella. Ezt olvasta fel Kecskemé­ten 1967. decembér 15-én. szer­zői estjén.) Az idős Déry új és új alkotás­sal lepi meg olvasóit. Az ítélet nincs szinte botrányízű emléke­A Czollner téri kerületi párt­székházba látogattam el hozzá­juk, a próbára. A huszonhat ta­gú együttest régóta jól ismerik a megyeszékhelyen. Hetente kétszer próbálnak; amikor náluk jártam, éppen a november hetediki fel­lépésükre készültek. Üj műsoruk^ ban szerepel Brahms Ötödik ma­gyar tánc című közkedvelt műve is. Farkas: Magyar népdalrondó, Juvento Rosas: Hullámok felett, valamint a magyar és a szovjet himnusz ugyancsak fellelhető a repertoárjukban. A szünetben beszélgetünk, s ki­bontakozik a zenekar változatos története. A gyökerek a korábbi évtizedekbe nyúlnak vissza; me­gyei munkásőrzenekar néven 1958 óta működnek. Az akkori­ban negyvenes létszámú együt­tesnek Bánó Gergely, majd Dan- kó Géza volt a karmestere. A lelkes muzsikusok élén évek óta Keresztes Ferenc áll. A' „Szocialista kultúráért" ki­tüntetésben részesült karmester büszkén újságolja: többen van­nak, akik kezdettől, egyfolytá­ban részt vesznek a zenekar mun­kájában. Virágh Mihály, Nagy Mihály, Holló Ferenc, Szatmári István, Fodor Ádám és Kállai Árpád az évek hosszú során át kitartóan munkálkodott. Nagy részük van\abban, hogy elisme­rést vívtak ki maguknak. Jó érzéssel hallgatom, milyen nagy szeretettel szólnak vala­mennyien a ma már nyugdíjas Jámbor Pálról, a megyei mun­kásőrség egykori parancsnokáról. Szatmári István ezt mondja róla: — Kevés ilyen lelkes embert is­mertem. Szívügye a zenekarunk. Támogatja őket a parancsnokság ma is; egyebek között frissen el­készült, szép galambszürke egyen­ruhájuk mutatja ezt a gondosko­dást. Remélik, hogy előbb-utóbb se­zéseivel. Vagy a Popfesztivál maiságával, fiatalosságával. (A sikerhez a színházi előadás — a kecskeméti bemutató is — hoz­zájárult.) Utóbb a Kedves bópeer öregkori bölcsességével, szerelmi íellobbanásával, fiatalságától va­ló búcsúzásával. Nekünk, tele­víziónézőknek Déry-bópeer Pá- ger Antal marad. Zsörtölődései, fájdalmai, gúnyolódásai, öniróni­ája Dléryé és Págeré egyszerre. Az öszikék nemcsak Arany műfaja. A magyar irodalomtör­ténet Illyés verseit is „őszikék­nek” nevezte. Déry őszikéi szá­momra a folyton gazdagodó „na­pok hordalékai”. Lírai jegyzetei­ben közelebb kerül hozzánk, emberekhez, lehajol egy földön heverő levélhez, lenéz a Tamás­hegyről a Balatonra. „Süt a nap, hálistennek, egész nap sütött. Kenese felől fúj a szél, holnap is jó idő lesz.” gítik őket hangszereik rendszeres javításában is. Ügy gondoljuk, hogy e jogos igényüket a város kulturális vezetői ugyancsak ki­elégíthetnék, hiszen sokat tesz­nek — önzetlenül — a városért. Térzenét adtak, felléptek a kü­lönböző ünnepségeken. Ellátogat­tak olykor — és ezt ezután is így akarják — az üzemekbe is. A város hírét elvitték Sarkadra, s Gyulára. A zenekar réz- és fa­fúvósai, valamint az ütőhangsze­resek mindenütt bizonyították: tudnák örömet nyújtóan, szépen, kulturáltan zenélni. Gondoskodnak az utánpótlásról is. A legújabb tagok: Vígh János gépszerelő, Radies' Tibor autó-mo­torszerelő. Ilyeneket mondanak: „Jól egészíti ki a zeneiskolai tanulmányaimat az itteni mun­ka." „Nagyon jó érzés a többiek­kel együtt muzsikálni, szerepel­ni.” Mihály István szintén fiatal: „Szeretem a’zenét; erre a pályá­ra készülök. Jó itt, kellemes a társaság.” A karnagyuk szeretettel ertüíti Nagy Mihályt, aki betegen is. el­járt a próbákra ;\ nem akar le­maradni. Megtudom, hogy aki éj­szakai műszakban dolgozik, s ha olyankor másnap reggel indulni kell a szereplésre, zokszó' nélkül jön. „Igyekszünk összekovácsolód- ni” — ezt mondják a közös mun­kájukról. Megemlítik: szóba ke­rült, hogy helyet kapnak az épülő megyei művelődési központban. Kérdezem őket a terveikről. • Elmondják, hogy több nép­szerű klasszikus művet akarnak bemutatni. Szaporítják repertoár­jukban a magyar művek számát is. Például megtanulják Erkel Dózsa-operáját. Ügy igyekeznek növelni a klasszikus alkotások számát, hogy közben meg akar­ják tartani műsoraik szórakozta­tó jellegét is. Varga Mihály • Mint arról tegnapi számunk­ban beszámoltunk, a Petőfi Népe szerkesztősége a Kommunista If­júsági Szövetség időszerű felada­tairól ankétot rendezett a közel­múltban. Résztvevői elmondták, hogy a KISZ Központi Bizottsá­gának áprilisi határozata tulaj­donképpen mit is jelent a diák KISZ-esek szervezeti életében. Az igény, mint a felszólalók szavai­ból is kiolvasható volt. egyértel­mű: az eddigieknél nagyobb ak­tivitást. lendületet vár a KISZ a fiataloktól. A megvalósítás útjai­ról az ankét résztvevőinek véle­ményét. javaslatait az alábbiak­ban foglaljuk össze. „Valamit nem értek a KISZ Központi Bizottságának- áprilisi határozatából. Ha az általános is­kola befejezése után dolgozni me­gyek valahova, s néhány hét múl­va kérem a felvételemet a KISZ- be. minden további nélkül fel­vesznek Ha viszont továbbta­nulok. az iskolai KlSZ-alapszer- vezetnek csak akkor lehetek tag­ja, ha megfelelek a Kilián-próba követelménveinek. Miért kell a középiskolásoknak vagy szak­munkástanulóknak próbázni, ami­kor a munkahelyeken nincs ilyen rendszer? És egyáltalán miért szükséges ilyen jellegű megkü­lönböztetés?” Az az első éves középiskolai ta­nuló. akivel erről beszélgettem, félreértette a Kilián-próba jelen­tőségét. A leendő KISZ-tagok kö­zötti megkülönböztetésről ugyanis szó sincs. Világosan kiderül ez a határozat szövegezéséből is, mely szerint: „A dolgozó fiatalok és az egyetemisták ismerkedjenek meg a KISZ történetével és a szerve­zeti szabályzattal, majd a tag­gyűlésen számoljanak be a kö­zösségnek. mit tettek addig... A Kilián-próba követelménye a KISZ történetének és szervezeti szabályzatának ismerete, tevé­keny részvétel a közösség életé­ben .. ............... A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség tehát semmiféle különbséget nem tesz az ifjúsági szövetségbe jelentkezők között. És nem teszi a mércét elérhetetlennek tűnő magasságra sem. nem kíván a belépőktől olyan tetteket, erédmé- . nyékét. amóíxskíoB JPt—lő/éves mozgalmi múlttal rendelkező KISZ-esek becsületére is válhat­na. De azt jogosan elvárja, hogy aki felvételét kéri a KISZ-be. mielőtt megkapná a piros tagsá­gi könyvet, ismerkedjen meg az ifjúsági szervezet történetével, múltjával, céljaival, a KISZ szer­vezeti szabályzatával. • Gs helytelen kérdésfelvetés az is. hogy ezzel a próbarend­szerrel „megrostálják” majd a mozgalom tagjait? Természetesen nem. hiszen ez éppen a szerveze­ti szabályzatnak mondana ellent. Márnedig: „A KISZ tagja lehet minden 14—26 éves fiatal, aki el­fogadja a szövetség célki­tűzéseit. szervezeti szabályzatát, határozatait, tevékenyen részt vesz valamely alapszervezet mun- •kájában és rendszeresen fizeti a tagsági diját." A KISZ tehát mint eddig, ezután is minden fiatalt vár soraiba. A tapasztalatok szerint a Bács- Kiskun megye szakmunkásképző intézeteiben, szakközépiskoláiban tanuló diákok többsége jól. he­lyesen értelmezte a Kilián-próba lényegét. A belépni szándékozók megértették, az ifjúsági szövet­ség csupán annyit vár tőlük, hogy a próbával bizonyítsák, a KISZ soraiba akarnak állni. Hogyan mutassák ezt meg? A Bács-Kiskun megyei diákok sok­helyütt úgynevezett Kilián-cso- portokat. ezen belül pedig körö­ket hoztak létre, s játékos vetél­kedőkön megismerik Kilián György életét, munkásságát, a KISZ múltját, s a szervezeti sza­bályzatot. A szakmunkásképzőan- tézet KISZ-es jelöltjei bekapcso­lódnak a szakköri munkába" is. Fényképes tablókat, dokurneitr tumgyűjteményeket készítenek Kilián Györgyről, iskolájuk élete­rői) A kecskeméti 607-es intézel diákjai felszabadulásunk 30 éves évfordulója alkalmából Tavasz Magyarországon címmel vetélke­dőt rendeznek. Az elsős osztály- közösségek bemutatkoznak a többi tanuló előtt. Ezejc a rendezvények igazán jó lehetőséget adnak a be­lépni szándékozók bizonyítására. Egyébként a nemrég megjelent KISZ ABC is útbaigazítást ad a Kilián-próba módszereire, amely annál jobb, minél mozgalmasabb, érdekesebb, színesebb. Egy főiskolai KISZ-titkár, így fogalmazott: „Annak van értéke, amiért meg kell küzdeni. Szerin­tem ez a Kilián-próba alapja, s ezzel természetesen nő a KISZ tekintélye is. Eddig a főiskolákon sok passzív KISZ tag volt./ ök az automatikusan lett KISZ-esek. A főiskolák KISZ-szervezeteinek is hasznos ez a próbarendszer, mert felkészültebb, érettebb fia­talok kerülnek a főiskolai ifjúáági mozgalomba. ‘ • Tehát nemcsak a jelöltek próbáznak. hanem minden KISZ- tag. Most az ő próbájuk elsősor­ban az akcióprogram végrehajtá­sa. az egyéni feladatvállalás. „Megszervezem a szellemi ve­télkedőt. megrendezem a kispá­lyás focibajnokságot. elintézem, hogy a szombati táncestre szabad legyen a klub..." — olvasom az akcióprogramokban az egyéni fel­adatvállalásokat Felmerül a kér­dés: egy KISZ-tag csak akkor végezhet eredményes munkát a KISZ-ben. ha szervez, rendez, el­intéz? ^ t Ezenkívül még nagyon sok a lehetőség. Például: természetes, hogv a 14—15 éves fiataloknak még nincs kiforrott világnézetük. Viszonylag jelentős még az ottho­ni. nagyszülői, szülői hatás. A vi­lágnézetünk alapjai elnevezésű tantárgyat, azonban csak a közép­iskola 4. osztályában tanítják^ Az ifjúsági mozgalom szempontjából jó lenne, ha ezt a tantárgyat már az első osztálvban is tanítanák, de ehhez bizonvos fizikai, kémiai ismeretekre lenne szükség. A ne­gyedikesek viszont vállalhatnák, hogv a világnézetről, a világ'-'ki­alakulásáról stb. beszélgetnek, esetleg vitát kezdeményeznek az elsőosztálvosok között Az egvéni feladatvállalások az iskolák életéhez, hagvomány^hoz is kötődhetnek. A kiskunhalasi Sziládv Gimnáziumban például gyakran rendeznek kulturális műsorokat. Az irodalmi színpad vagy a zenekar vagy a sportkör tagjainak miért ne lehetne egiyéni feladatvállalása az. hogy ver­seket szavalnak, valamilyen hang­szeren játszanak vagy sportolnak — ha ezzel a közösségnek is hasz­nálnak például azzal, hogy jő hír­nevet szereznek az iskolának vagy színvonalas előadásokat'tar­tanak diáktársaiknak. • A tanulmányi eredmény ja­vítása. a jó tanulók szakköri munkába való bekapcsolódása' is lehet egyéni feladatvállalás. A lé­nyege szerint tehát mindig az adott közösség döntse el azt, hogy mi az a minimális tett. amit a KISZ-szervezet a fiataloktól el­vár A feladatvállalás azokban folyamatos legyen, tehát. akiHdő- höz kötött feladatát már teljesí­tette. új megbízatásokat kérjen. Így tud majd a KISZ az ajs^jró- lis eseményekre gyorsan, lendü­letesen reagálni. Tamai László,. Szekér Endre ÚTTÖRŐÉLET A munkásorzenekar próbáján ' JÁTÉK (MTI foto — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom