Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-16 / 242. szám
1974. októbér.l«. • PETŐFI NÉPE # 5 Kisugárzó erő Bizonyára máskor is megtörtént inar. de a maga „éiessegéoen” most mutatkozott meg előttem a látszólag „tormai” megoldás jelentősége. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége elé ilyen fcímmel került egyik napirendi téma: ..Jelentés a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny termelési és közművelődési vállalásainak alakulásáról”. Miben látom itt az újat? Hogy nem külön-külön előterjesztés alapján, s kivált nem másmás időpontban tárgyalt e két kérdéskomolexumról a megyei szerv. Ebben is kifejezésre jut, hogy az ember termelő tevékenysége és. művelődése szorosan együvé tartozó folyamat. Amit napjainkban így is megfogalmazunk: a' szocializmus építésében minden előttünk álló hagy feladat megoldása jórészt közművelődési tevékenységünk hatékonyságától. népünk műveltségétől függ. A termelési vállalások tartalmi tapasztalatairól, tehát' a kérdés- csoport „egyik feléről” szeptember elején írtunk lapunkban. Féloldalas volna azonban a tájékoztatás. és a termelés-műve- - lődés egyűvétartozását bontanánk meg. ha nem szólnának a téma „másik feléről” is. A kongresszusi munkaverseny a neveléssel, a művelődéssel kapcsolatos tevékenységnek is lendületet adott — állapította meg az elnökség. Lássuk ezt tényekkel alátámasztva. A vállalásokban előtérbe került a tanulásban való részvétel, az alapműveltség megszerzése, a politikai ismeretek továbbfejlesztése. a szellemi vetélkedőkön való fokozottabb részvétel. Különösen jó módszerekkel élnek a MEDOSZ területén. Állami gazdaságok. vállalatok, kötöttek szerződést általános iskolákkal (Hosz- szúhegyi ÁG. bajai MEZŐGÉP) ; önálló üzemi osztályokat szerveznek (Kiskunhalasi, Szikrai, Kiskőrösi ÁG, Bajai Erdőgazdaság). s rendszeresen megjutalmazzák az eredményesen vizsgázókat. Hasonló kezdeményezésekkel találkozunk Kecskemét ipari üzemeiben: a dolgozók iskolája 9 munkahelyen és 4 városszéli iskolában működtet kihelyezett osztályt, ahol mintegy 400 dolgozó- végzi az általános iskola osz- táivairti. Xééaimunkahelyi vezetők eg.^re ■ntö.bto>! helyen vállalják az üzemi osztálfaStn- fenntartásává!1 járó 5—6000 forintos költséget. Érdeklődés mutatkozik a szakmunkások 1974-ben induló hároméves középiskolája iránt. Kecskeméten 160 dolgozót iskoláztak be ebbe az oktatási típusba, amelynek kihelyezett tagozata működik 40 hallgatóval a konzervgyárban. Az általános és szakműveltség megszerzése, gyarapítása mellett megnőtt az igény a politikai és világnézeti képzés iránt. A tavalyi 17 000-rel szemben 1974— 75-re közel 19 000-en jelentkeztek a szakszervezeti politikai oktatás különböző formáira. Mit tükröznek az eddig elmondottak is? Hogy a közművelődési párthatározat megjelenése óta mind a szakszervezetben, mind közművelődési intézményrendszerünk e fontos területén, mind az anyagi értékeket termelő munkahelyeken erősödőben van a közművelődési szemlélet. Egyre többen belátják, hogy általános műveltségbeli hiányok miatt, legjobb akaratuk, igyekezetük ellenére is mindinkább küszködés számukra akár eddigi munkakörük ellátása. Új gépek, rafinált berendezések, bonyolult technológia. Számolni kell tudni, eligazodni egyszerű műszaki vázlaton, s nem ritkán a saját teljesítmény megmérése sem problémamentes. A továbbtanulók megértették, hogy a tegnap szerzett ismeretek gyorsan, esetleg már holnapra elavulnak, újak szerzése mellőzhetetlen,1 ha boldogulni akarnak. Egyszerűen: a tanulással, művelődéssel nem lehet megállni, sőt még a megszakítás is visszavetheti az embert... S míg el nem felejtjük: mindez egyaránt áll általános műveltségre, szakmai képzettségre, politikai tájékozottságra. Hogy csak e legutóbbinál maradjunk: múlt évi külpolitikai ismeretekkel eligazodnánk-e a ciprusi vagy portugál kérdésben? Akik eljutnak e felismerésig, azoknál jellemformálódással is jár a művelődés. Előrelátóbbak, , áttekintik a következményeket, erősödik bennük a készség az újonnan szerzett ismeretek hasznosítására. alkalmazására, munkájukban. Minthogy a munkahelyeken közösségekben dolgozik az ember, tehát eredményei nemcsak önmagától, hanem a kollektíva többi tagjának _igyekezetétől is függnek, a művelődés értékteremtő szerepét másokkal is iparkodik megértetni. Ha ugyan már a példája is meg nem győzte őket. Nyilván a műveltségnek ezt a sokirányú kisugárzását, értékteremtő. emberformáló erejét tapasztalták azok á gazdasági vezetők, ukik nem fukarkodtak anyagiakkal — fizetésemelés, jutalmazás, előléptetés — honorálni munkatársaik törekvését a szünte- Jen kulturálódásra. Arról is szólt az elnökség elé 'terjesztett jelentés, hogy a szocialista brigádok kulturális vállalásai között jelentős szerepet kapott az SZMT elnöksége és a KISZ megyei bizottsága által meghirdetett szellemi vetélkedő. Minden arra vall. hogy ez a művelődési forma a szocialista brigádok igen széles körét fogja érinteni. Kiskunhalason például több mint 100 brigád jelezte részvételi szándékát. Baján szinte valamennyi munkahely képviseltetni akarja magát a versenyen. — Ez — miként a gyarapított szakismeret hasznosítása a termelőmunkában — ugyancsak azt mutatja, hogy a művelődés nemcsak Ismereteit, befogadása, ha- - nej^'csélekjjj tolySfjrtsk is. Alka- l<äjL arra. hogySjfótáfoí ■ &™$e- rek minél több irányban kiéljék képességeiket. Aki vetélkedik, beszokik a könyvtárba, úgy figyeli a tévét, rádiót, vitatkozik a klubban. jár el -ismeretterjesztésre, író—olvasó találkozóra, szakkörbe. hogy minél színesebben, sokoldalúbban „feltankoljon” a versenyre. Amit kedvvel, játékos, korrekt komolysággal, tanulva és tanítva él végig. S az egyéni kvalitások kibontakoztatása ugyanakkor közösségi együttműködésben történik, tehát a vetélkedő művelődési forma kollektív élményt nyújt Jó lenne, ha az említett példák megveszerte általánossá válnának. Mert a' biztató tendenciák mellett vannak még fogyatékosságok. Sok még a formális vállalás. Több helyen túlzottan a ter- melés-centrikusság érvényesül, s az értékeléseknél.nem jutottak kellő rangra a közművelődési vállalások. Bízunk benne, hogy a kongresszusi, felszabadulási munkaversenyben részt vevő több mint 4000 szocialista, illetve szocialista címért küzdő brigád közel 50 000 tagjának lelkessége, törekvése a műveltség magasabb grádusaira olvan kisugárzó erő. aminek hódítása feltartóztathatatlan. Tóth István Poleszje márványa 'A Zsitomir közelében fekvő hatalmas erdős területen kísérleti márványbányát nyitottak a közelmúltban a feltárt nyegrebovsz- Jti lelőhelyen. A geológiai kutatások szerint ez lesz az ország egyik legnagyobb márványlelő- hélye. A laboratóriumi vizsgálatok tanúsítják,' hogy az itt található márvány 'művészi és dekoratív sajátosságait tekintve semmivel sem marad el a legjobb, köztük az uráli márványtól. A zsitomiri márvány csodálatosan fehér és szinte áttetsző. Építészeti díszítésekre és szöbor- anyagnak egyaránt alkalmas. Kiváló minőségű porcelán es szi- nesüveg készítésére, valamint a kohászatban, az elektrotechnikai iparban és a műtrágyázásban is felhasználható. Zsitomir közelében tucatnyi dekoratív kőzetlelőhely található. Az építészek szívesen alkalmazzák a poleszjei labradorítot (ásvány, füldpát, az észak-amerikai Labrador-l'élsziget nevéről), a szürke és a vörös márványt, is. Ezekből a kőzetekből Olaszország. az NSZK és számos más állam is vásárol. (APN — KS) 400 éves enciklopédia egy novgorodi könyvraktárban 400 éves kézírásos értelmező szótárt és enciklopédiát fedeztek fel az egyik' novgorodi könyvraktárban. Az enciklopédia ismeretlen szerzője, aki körülbelül 10 ezer, a kor művelt embere által leginkább használt címszót gyűjtött össze, részletesen ír Arisztotelészről", DémokritSsz- ról, Epikuroszról, ArisztophanészrőF és az ókor más nagy írójáról, filozófusáról. Asztronómiai, ásványtani, állat- és növénytani ismereteket 'sorol fel. A delfinekről például így ír: „Tengeri állat. Amikor meglát a tengerben egy hullámok dobálta embert, felveszi a hátára és kiviszi a partra.” (APN—KS) Aranygyűrűs pedagógus Hivatalában kerestük meg dr. Matyasovszki Lajosnét, a jánoshalmi külterületi általános iskola igazgatóját. Szabadkán született, és ott kezdte meg tanulmányait, majd' a Baján ■ végzett négy polgárit követte Kalocsán a tanítóképző. Édesapja városi hivatalnokként nevelte négy családját, akik közül három lett pedagógus. — Kicsi korom óta vágyam az volt, hogy pedagógus legyek. Ez sikerült is. Testvéreim is általam szerették meg ezt a pályát. Nem gondoltam nehézségekre, aki erre gondol, nem lesz jó pedagógus. Első férjem is pedagógus volt élete végéig, akivel együtt az első munkahelyünk tanyai iskola volt Kéleshalmán, ami akkor nem volt önálló község. Abban az időben egy nevelőre 120 gyerek jutott. Nehéz volt a gyerekek sorsa is, hiszen korszerűtlen körülmények között tanítottunk. Nem volt kövesút, és télen különösen nehéz volt a közlekedés. Egy pad ban 6—8 gyerek is ült. Amikor írni kellett, egy csomó gyereket a katedrára, a tanítói asztal köré ültettünk, ogy a többi bírjon írni — mondja az igazgatónő. Látszik rajta, hogy nem szívesen beszél az 1938-as időkről, amikor kezdte pályafutását. Ne is írjon a régiről — mondja — inkább arról, hogy milyen szép és jó most. A mai fiatalok úgysem hiszik mi volt. Az idősebbek meg ha felébrednének eltévednének, annyi sok jó változás történt az utóbbi években. Huszonegy évig volt a tanyai iskolában és 1969. óta a tanyai iskolákkal foglakozik, mint a külterületi iskolák igazgatója. Nagy szeretettel beszél a máról, melyben vágyai teljesülnek. Igen szép számú tanyai fiatal került komoly funkciókba, akik szeretettel keresik fel volt tanítójukat. Mindennek örül, ami a célt segíti. — A legnagyobb örömöm iskoláink szép felszerelése és, hogy nevelőink is mind képezik magukat. Gyermekeink szépen öltöznek és még parkettás tanyai iskoláink is vannak — mondja. Hétfőn és pénteken tanít, a többi napokon látogatja az iskolákat. Minden iskolában televízió van és rádió, melyet különböző szervek ajándékoztak a tanyai gyerekeknek. Elgondolkodik. Milyen öröm volt, mikor kigyulladt a villany, úgy örültek a gyerekek, még nappal is kérték, hogy engedjem meg felgyújtani. Dr. Matjyasovszky Lajosné nemcsak jp pedagógus, de jó anya is. Két fia közül az egyik repülőorvos, a másik Pesten egy üzemben csoportvezető. Most egyedül él, de nagyon elfoglalt. Minden erejét az iskolának szenteli. Szabad ideje? Reggel 7 előtt és esíe 7 után. Az iskolai idő mellett jut ideje a társadalmi tevékenységre is. Kéleshalom község társadalmi tanácselnök-helyettese, HNF elnökségi tagja. Vasárnaponként is kimegy választóihoz, elbeszélget velük, problémáikról. — Ezért is kevés a szabad időm — mondja —, de nem sajnálom. Én is olyan vagyok mint a többi, dolgozom. Szeretem a gyerekeket, az embereket és ezért élek. Munkájáért több esetben kapott miniszteri elismerést, jutalmat. Nemrégen adta át a 35 éves szolgálat elismeréseképpen Harczi János tanácselnök dr. Matya- sovszky Lajosnénak a külterületi általános iskolák igazgatójának az arany pecsétgyűrűt, melyhez mi is gratulálunk. Az aranygyűrű jelképe a harmincöt éven keresztül végzett kitartó nevelő munkának, mely tanyán kezdődött és tart jelenleg is és megfelelően segíti tanyapolitikánk megvalósítását. Lusztig József NYELVŐR Barátnak mutatkozik vagy mutatja magát Mutatkozik és mutatja magát. Mind a kettő azt fejezi ki, hogy a cselekvés visszahat az alanyra. Most tehát a visszaható igéket tárgyaljuk Nyelvünk a visszahatást kétféle módon fejezheti ki. Elsősorban képzővel, de lehet német mintára visszaható névmással is (magamat, magadat stb.). Nyelvhelyességi szabályként megjegyezhetjük, hogy ha eredeti, képzős, visszaható igénk van, akkor általában azt használjuk, mert az a magyarosabb. De lássunk néhány példát! A mosakodik, törülközik, betakarózik, unatkozik igék csak így helyesek. A mossa magát, betakarja magát, unja magát (saját magát?) alakokat nem használhatjuk, nem magyarosak. A visszaható névmásos alakok ugyanis elszíntelenítik a nyelvet, rontják stilisztikai kifejező értékét, és főként lazítják a kifejezés tömörségét, anélkül, hogy jelentés- beli; árnyalatbeli többletet jelentenének. Nem minden esetben van így. Az elbizakodik, megsértődik, védekezik mellett megtaláljuk az elbízza magát, sértve érzi magát, védi magát igealakokat is. Néhány visszaható névmásos alak annyira meggyökerezett a köznyelvben, hogy ínár nyelvművelőink közül is sokan elfogadják. Mégis ajánlatos az ilyen kifejezéseket módjával használni a fentebb mondottak miatt is. Tagadhatatlan, hogy sokszor van jelentésbeli, árnyalati különbség a képzős és a névmással kapcsolt igék között Megfigyelhetjük, hogy az utóbbiak határozottabban fejezik ki a visz- szahatást. Kezdhetjük mindjárt a címben szereplő igével! Aki barátnak mutatkozik, az valóban barátunk, aki csak annak mutatja magát, az csak színleli a barátságot és sokszor ellenségünk. A szégyenkezik és a szégyelli magát sem azonos értelmű. így kell mondanunk: Az én kis ajándékom ott szégyenkezett a sok drága ajándék között De ha valakire rápirítunk, nem azt mondjuk, hogy szégyenkezzék, hanem azt, hogy szégyéllje magát. A rossz magaviseletű gyerek rosszul viseli magát, a felnőtt pedig tapintatlanul viselkedik a társaságban. Az elvágódott és földhöz vágta magát között is érzünk különbséget Elvágódni akaratlanul lehet, földhöz vágni magunkat pedig készakarva. Ugyanígy aki megalázkodik más előtt, azt szolgalelkűen meghunyászkodónak, tehát erkölcsi fogyatkozásénak tartjuk, aki pedig megalázza magát, az gőgjét küzdi le, tehát a magunk megalázását erénynek tartjuk. Különbséget teszünk a rázza magát — rázkódik és ismétli magát — 'ismétlődik között is. Az első változatot általában személyre mondjuk, a másodikat nem személyekre (a kocsi rázkódik, az események ismétlődnek). Említsük' meg a megüti magát és a megütődik valamin (kellemetlenül meglepődik, enyhén megbotránkozik) ellentétét is. Nem minden igének van képzős visszaható alakja, ezért az ilyen esetekben a visszaható névmásos alakot kell használni: jól érzi magát, kapja magát (és bemegy a .városba), áltatja magát, kelleti, kéreti, türtőzteti, fegyelmezi magát, beleártja magát (más dolgába). Az igekötös igéket is általában így használjuk: befészkeli magát valahova, elunja magát, megembereli, megadja, belelovalja magát. Ugyanígy mondjuk ezeket is: föláldozza, megérteti, alárendeli, rászánja magát. A helytelenül használt visszaható névmásos igékről legközelebb lesz szó. Kiss István »vvfcxvr'iVAV.ÄVÄC1.: Változatok egy témára — önnek asszonyom mi jut eszébe az őszről? — Az, hogy cipőt, ruhát kell venni a gyerekeknek télire. — Más nem? — Hát ami másnak is. Hullik a fáról a levél. Azt mondják, gyönyörű ilyenkor az erdő, de itt városon ez nem érzékelhető. Reggel hideg van, köd, sokszor esik az eső. Délben kisüt a nap, de már nem melegít. A levegő ezért csípős, könnyen megfázhat az ember, — Mit érez az ősszel kapcsolatosan? — Szomorúságot. Valami ilyent. Elköszönök. Ahogy távolodik^ a sok-sok ősz hajszál beleolvad kontya feketeségébe. ft — Ülj le — mondja a barátom. — Van borom, igyunk egy pohárral. Asztalán papírtekercsek. Mellette félkörivben kivágott karton. Borotvapenge, tustoll, ceruzák, enyhe cigarettafüst. — Dolgozom. — Közben az asztalra teszi a Hárslevelűt, tölt. — Tudod, most valahogy megy. Olyan idő van. Nincs kényszer az emberben csavargásra. * Iszunk. Föláll az asztaltól, visszaül munkájához. — Mit csinálsz? —i'■ Emlékművet. Három tavasz: 48., 19., meg 1945. Három hatalmas betonvitorla. Szemetel az eső. A kirakatfények a flaszteron csillognak. ősz: munka, gondolatok évszaka? ft Rekviem Mit mondanák az emberek? „Jobb otthon a meleg szobában," „Csodálatos lehet ilyenkor a Mátra és a Bükk. Vasárnap föl kellene menni.” „Szüretelni kell. Időben be kell takarítani a termést, mert köny- nyen megtizedelheti az eső." „Ha haza megyek, emlékezem a nyárra. Csodálatos volt az Adrián. Minden meleg, fény. fehér, zöld és kék, kék. Minden csupa lüktetés. Mindig a tavaszra és a nyárra készül az ember. Ilyenkor sokat olvasok, ősszel csend van.” „Ősszel sok munka van a földeken.” „Megnyugszik az ember. A nyugalom évszaka ez.” Csaté Károly A prímabalerina Natalja Besszmertnova Csajkovszkij: Csipkerózsika című balettjének Auróra szerfepében mu- ■tálkozott be. A fiatal balerina a Lenini Komszomol nagydíjasa, a várnai nemzetközi balettverseny aranyérmese azon ritka balett- táncösnők egyike, akik megkapták a Párizsi Táncakadémia Anna Pavlova díját. A Moszkvai Nagy Színház szólótáncosnője új szerepében meghódítja nézőit csodálatosan magas, hosszú ugrásaival. Natasa már gyermekkorában táncolni akart. Az úttörőpalota balettkörébe járt, majd a Koreográfiái Intézetbe. Ez- több ezer szovjet kislány szokásos útja a balettfellépéséig. A szokatlan az volt, hogy mindössze egyéves nagy színházi munkája után Giselle szerepét ajánlották fel neki a hasonló című balettben, amely köztudottan a klasszikus balett repertoár egyik gyöngyszeme. E szerepben bontakozott ki Besszmertnova dFámai tehetsége. A kiváló táncosnő jelenleg a színház műsorának csaknem valamennyi balettjében főszerepet játszik. így Mását táncolja a Diótörőben, Kitrit a Don Quijo- tében, Júliát a Rómeó és Júliában, Odetta-Odiliát a Hattyúk tavában, Sirint a Legenda a szere lemről-ben. (APN — KS) § Csajkovszkij: Csipkerózsika cimű művében Natal ja Bessemertnova Auróra szerepét táncolja. •
