Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

I KÖZLEMÉNY : a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak,^ a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és 'Minisztertanácsának meghívására Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának a vezetésével 1974. szeptember 25—30. közötti hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség szovjetunióbeli tartózkodása során járt >Lenin- grádban, ipari és mezőgazdasá-' gi létesítményeket tekintett meg, találkozott a dolgozók képvise­lőivel, a párt- és állami szervek munkatársaival, közéleti szemé­lyiségekkel. 'A leningrádi Kirov gyárban magyar—szovjet barát­sági nagygyűlést tartottak, amely nagy erővel demonstrálta a Ma­gyar Népköztársaság és a Szov­jetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti meg­bonthatatlan egységet. A magyar párt- és kormány- küldöttséget mindenütt meleg, szívélyes fogadtatásban részesí­tették, ami a magyar és .a szov- - jet népet összekötő mély testvé­ri érzelmek újabb tanúbizony­sága. A látogatás sórán a két fél tárgyalásokat folytatott, amelye­ken részt vettek magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt 'Központi Bi­zottságának első titkára; Fock Jenő, az MSZMP Politikái Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára; Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának .tagja, a Társadalmi" Szemle szerkesztő bizottságának elnöke; Huszár István, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese: Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügymi­niszter; Bapai Gyula, az.MSZMP. Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete. A tárgyalásokon jelen volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabad­ság főszerkesztője; Bérhez János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, Szűrös Mátyás, , Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei és , Tóth József, a külügyminisztérium főosztályvezetője. Szovjet részről: L. ff. Brezsnyev, a. Szovjetunió Kommunista pártja Központi Bizottságának' •főtitkára; N« V.,Podgprnijy áffi^^KPKB-Po-' litikai Bizottságának tágja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; A. N. Ko­szigin, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke;. M. A. Szuszlov, az SZKP KB Politi- kai Bizottságának tagja, ,a Köz­ponti Bizottság titkára; K. F. Ka- tusev, az SZKp KB titkára; Ni K. Bajbakov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének helyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke; V.'V- Kuznyecov,' az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese; V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió nagykövete a Ma­gyar Népköztársaságban. A tár­gyalásokon jelén volt: K. V. Ru- szakov, az SZKP KB tagja, az SZKP főtitkárának' munkatársa, N. Rogyionov, az SZKP KB ja; külifgyminiszter-helyettes, G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osz- tályvzetö-helyettese és N. N. Szi- kacsov, a külügyminisztérium V. gurópaj, osztályának vezetője. A szívélyesség és a kölcsönös megértés'légkörében lezajlott tár­gyalásokon a felek megelégedés­sel állapították meg, hogy magas színyonalúák a két országnak a . politikai; gazdasági és kulturális élét minden területére kiterjedő testvéri kapcsolatai. A gyümöl­csöző magyar—szovjet együttmű­ködés a. szocialista internaciona­lizmusra, valamint a barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződésben lefek­tetett elvekre épül. A tárgyalások valamennyi rnegvitatótt kérdés­ben megerősítették a két párt és ország nézeteinek és álláspontjá­nak teljes egységét.' ■ A szovjet küldöttség tájékozta­tást adott a szovjet népnek a kom­munista társadalom építésében el­ért sikereiről, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak 'meg­valósításáról, a Szovjetunió gaz­dasági erejének' növekedéséről, a szovjet társadalom szóciálpoliti- kai és szellemi fejlődéséről. Hang­súlyozta, hogy a Szovjetunióban a kommunista építés jelenlegi szakaszát a szovjet nép magas fo­kú munkaaktivitása. r a szocialista munkaverseny újabb fellendülésé jellemzi, amely biztosítja a ter­melési tervek sikeres teljesítését. A szovjet fél tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységéről, az SZKP XXIV. kongresszusán- meghirdetett prog­ram megvalósításában elért sike­rekről. A 'magyar vezetők nagyra érté­kelték a testvéri szóvjet nép nagy eredményeit a kommunizmus épí­tésében, az SZKP XXIV.' kong­resszusa határozatainak megvaló­sításában. a Szovjetunió, gazdasá­gi erejéhek növelésében, a dolgo­zók anyagi és kulturális színvo­nalának emelésében - Hangsúlyoz­ták az SZKP és a Leonyid Jljics Brezsnyev elvtárs vezette Köz­ponti Bizottság kiemelkedő szere­pét, jelentőségét e sikerek eléré­sében. A magyar vezetők úgy értéke­lik, hogy az SZKP XXIV. kong­resszusán 'felfogadott békeprog­ram valóra váltása kedvezően befolyásolná' a nemzetközi hely­zetet. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és békeszerető' lenini külpolitikáját, hozzájárulását a konfliktusok és vitás -nemzetközi kérdések alkotó megoldásához, az enyhülési ,fo- - lkamat elmélyítéséhez Európában és az egész világon. Növekszik a Szovjetunió, és hasonlóképpen az összes testvéri szocialista ország szgfép.ei' äbjpan ' á . Vjlágpt átfogó küzdelémben” ámély a szocializil mus ‘’éi’~áJ'kombrühiZmüs eszméi| nek győzelméért, a népek béké­jének, szabadságának, független­ségének biztosítósáért és az imC,; perialista reakciónak a haladás*, a béke és a népek biztonsága el­len irányuló támadásai vissza­veréséért folyik. ' A magyar párt- és kormány- . küldöttség tájékoztatást' adott a magyar népnek a szociálista épí­tésben elért sikereiről, az MSZMP X. kongresszusán ho­zott határozatok eredményes megvalósításáról. A Magyar Nép- köztársaság fejlődését az jellem­zi, hogy erősödik a társadalom erkölcsi-politikai egysége, tovább növekszik a párt és a munkás- osztály vezető szerepe’ Tökélete­sedik a tervezés és gazdaságirá­nyítás rendszere, fokozódik a pártnak az -ideológia, a kultúra és az oktátás területén kifejtett tevékenysége. A magyar vezetők kiemelték az M^ZMP közelgő, XI. kongresszusának jelentősé­gét, amely meghatározza a szo­cialista építés további feladatait, és elfogadja a párt új program- nyilatkozatát. Az egész magyar dolgozó nép lelkes- hangulatban, növekvő munkalendülettel készül a kongresszusra, és a. fasiszta el­nyomás alóli felszabadulásának 30. évfordulójára. A szovjet vezetők nagyra ér­tékelték azokat az eredményeket, amelyeket (a testvéri magyar nép a szocialista társadalom építésé-. • ben, az ország termelőerőinek 'to­vábbi növelésében, a társadalmi termelés hatékonyságának foko­Lemondott Spinola tábornok (Folytatás az 1. oldalról.) Spinola köztársasági elnök le­mondása végső 'soron annak tu­lajdonítható. hogy az elnök ne­vét adta ahhóz. a szélsőjobból-' dali mozgalomhoz, ■ amely a „csen­des többség” megtévesztő leplé- ■ ben a demokratikus rezsim meg­döntésére szövetkezett. Hétfőn délután érkezett jelen­tések szerint a Pórtugál Állam­tanács és a Némzet Megmenté­sének Juntája Costa Gomes tá­bornokod a fegyveres erők eddi­gi vezérkari főnökét, .äz állam­tanács; és a junta tagját nevezte ki Portugália új köztársasági el- ' nőkévé. . Costa Gomes tábornok azok •közé a katonatisztek közé tarto­zik, akik magukévá tették a fa­sizmust megdöntő Fegyverés Brők Mozgalmánák (MFA) társa- dalmi-politikai programját, A Fegyveres Erők Mozgalmá- - nak koordinációs bizottsága hiva­talosan közölte, hogy a nemzet inegmerttésének juntájából me­nesztették Carlos Gálvo Meló, Jaime Silverio Marques és Ma­nuel Diogo ' Neto tábornokot. A juntában tehát az államfővé ki­nevezett Costa Gomesén kívül Antonio Alya Épsa Coutinho el-’ lentengernagy ,és Jose Paptista Pin heir o Azeéedo altengemagy • foglal helyet. zásában, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelé­sében elért. Ezek a sikerek a munkásosztály kipróbált élcsa­pata, a Magyar' Szocialista Mun­káspárt és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizott­sága hatékony és- alkotó vezeté­sének köszönhetők. A Magyar Népköztársaság ; aktív külpoliti­kájával jelentős mértékben hoz­zájárul a szocialista államok egyeztetett külpolitikai irányvo­nalának eredményeihez.' A Magyar . Népköztársaság eredményesen • és alkotó módon vesz részt a testvéri országok kollektív szervezeteiben — a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában —, erősítve ezzel a szocialista közösség erejét és te­kintélyét. Az MSZMP, a többi párttal együtt, következetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom erősítéséért, és korunk összes antiimperialista - erőinek gyarapításáért. N A felek véleménycserét foly­tattak a magyar—szovjet kapcso­latok fejlődéséről a. fe I. Brezs­nyev elvtá.rs, SvSzovíjsítunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára által vezetett szovjet párt-,és kormányküldött­ség 1972. évi magyarországi hiva­talos, baráti látogatása óta. Ki­emelték, hogy ez a látogatás újabb ösztönzést’adott a magyar ‘—szovjet együttműködésnék, az MSZMP és az SZKP ■ Központi Bizottsága, Valamint a két or­szág kormányzati és törvényho­zó szervei^ közötti munkakapcso­latok erőteljes fejlesztésének. Hatékonyabbá váltak a két or­szág helyi párt- és társadalmi szervezeteinek, minisztériumai­nak és. főhatóságainak, megyéi­nek és városainak kapcsolatai. A felek megelégedéssel nyilat­koztak a magyar—szovjet j mű­szaki-tudományos együttműködés jelenlegi helyzetéről és távlatai­ról, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti áruforga­lom dinamikus növekedéséről. Kedvezően'értékelték a magyar és a szovjet népgazdaság ‘követ­kező ötéves terveinek összéhan- golása terén végzett munkát. ’Ki­emelték a két ország fűtőanyag-, és energiahordozó-tartalékainak további - kiaknázására, s , a leg­fontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszé­lesítésére hozott közös intézke- • dések nagy jelentőségét: | A felék;,; egyetértenek ’óbban,'' hőgyraz''ötéves tervek további összehangolásakor megkülönböz­tetett figyelmet. kell fordítani a szocialista . gazdasági integráció komplex programjában előirány­zott új, korszerű gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési formák szélesebb körű al­kalmazására. A tárgyalások résztvevői ki- "emelték, hogy a magyar—szovjet műszaki-tudományos megállapo­dás — amelynek az idén' ünne­pelték 25. évfordulóját -—, mind­két fél számárá'. hagy haszonnal jár, elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. E Rámutattak, hogy, a felek erőfeszítéseket tesz- í nek a tudományos kutatásban és a tervező munkában megvalósuló együttműködés további bővítésé­re, a koordináció további tökéle­tesítésére, mindezzel fokozva a népgazdaság hatékonyságát. A felek aláhúzták, hogy a két­oldalú > gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés fejlesz­tése szerves része annak az együt­tes munkának, amelyet a testvéri szocialista országok folytatnak a szociálista gazdasági integráció komplex programjának megvaló­sítására. Megállapodtak: meg­bízzák illetékes szerveiket, Hogy fokozzák az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, így jobban kihasználják az egyes kulcságazatok és ter­mékfajták közös tervezésének le­hetőségeit, szélesítsék a termelés si és műszaki-tudományos együtt­működést a hatékonyság fokozá­sára, és országaik népgazdasági fejlődésének meggyorsítására. A magyar és a szovjet küldött­ség, megelégedéssel állapította meg, hogy a, két ország kapcsola­tai jelentősén bővültek az ideoló­giai'munkában, az oktatás, a tu­domány éS a kultúra területén.. Megerősítették, mindent megtesz­nek, hogy elősegítsék e kapcsola­tok továbbfejlesztését, a két or­szág . tudományos és művészeti szervezetei, intézetei és intézmé­nyei közötti szoros ’ együttműködés tökéletesítését. Aláhúzták a marxista-leninista elmélet idő­szerű kérdéseinek kidolgozását szolgáló közös ■ tevékenység, a burzsoá ideológia1 elleni harc fo­kozásának fontosságát. A felek kiemelték: eredménye­sen fejlődik a magyar—szovjet együttműködés a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok területén. Nagyra értékelték az e területen összegyűlt tapasztalatokat, és ál­lást foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és • az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország külügymi- nisztériumg szélesítse még to­vább a külpolitikai konzultáció­kat és munkatalálkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésé­ben meghatározó, .szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézet- azonosságnak és testvéri egyqtt- \ működésnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően mind teljesebb mér­tékben felhasználják a szocializ­■ mus és a kommunizmus építése során szerzett tapasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfe­szítéseit, s minőségileg magasabb ■ szintre emeljék a magyar—szov­jet barátságot. A Magyar Népköztársaság és a • Szovjetunió megerősítette szilárd ■ eltökéltségét, hogy továbbra is fáradhatatlánul törekszik a szo­cialista országok egységének erő­sítésére, sokoldalú együttműködé­sük . kiszélesítésére és tökéletesí­tésére, nemzetközi tevékenységek összehangolására, Ez a nemzet­közi politikai légkör javításának, az enyhülési folyamat megszilár­dításának egyik legfontosabb té­nyezője. - Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerző-1 dés szervezetének, a baráti or­szágok politikai , együttműködése kollektív szervének, jelentős, ha­tékony szerepét a béke és a biz­tonság erősítésében. A felek' kölcsönösért tájékoztat­ták egymást az MSZMP-nek és az SZKP-nak más -testvérpártok képviselőivel az - utóbbi .időben lezajlott találkozóiról és tárgya­lásairól. Megelégedéssel állapí­tották meg,' hogy az imperializ­mus elleni harcnak a kommunis­ta és munkáspártok 1969. évi • nemzetközi tanácskozásán megje­lölt irányvonala alapján nagy eredmények születtek: számos or- ' szágban — annak ellenére, hogy a reakció és . az imperializmus makacs ellenállást tanúsított, és megpróbált ellentámadásba át­menni — megerősödött a demok­ratikus és haladó erők helyzete. • Internacionalista kötelezettség­ből kiindulva az MSZMP és' az ■ SZKP a jövőben is minden módon elő fogja segíteni a kommunista és munkáspártok egységének ésösz- szeforrottságának további’ erősí­tését, a marxizmus—leninizmus ,elvei alapján. Mindkét párt ha- , tározottan síkraszálí az antikom­munizmus, a naciorjalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és „bal- - oldali” opportunizmus minden megnyilvánulása elleni megalku­vás nélküli harc folytatása mel­lett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget ; tulajdonít,, ar kom­munista- és munkáspártok regio­nálisan és világméretekben vég­zett közös-' munkájának, A két , párt megerősíti, készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gya­korlati lépések megválósítását. 0 Az alapvető nemzetközi prob­lémákról folytatott . nemzetközi eszmecsere során . egyetértettek 1 abban, hogy a jelenlegi nemzetkö­zi helyzetet a feszültség enyhülé­se irányába végbemenő- mélyre-, ható változások, jellemzik. A nem-zetk’özi kapcsolatok gyakor­latában elfogadottá válik a kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élé­sének elve. Mindez kifejeződik •az európai' helyzet javulásában, a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős , normalizálódásában, a ■ szocialista és a tőkés országok , közötti konstruktív párbeszéd ki­bontakozásában, valamint több más fontos eseményben és jelen­tőségben. Az európai földrész helyzetének megvitatásakor a felek kiemelték, hogy a szocialis­ta országok egyeztetett, aktív ■külpolitikai tevékenysége dön­tően elősegíti — a békés egymás méllett élés elveinek alapján —' az európai enyhülési folyamat elmélyülését, a különböző társa­dalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesíté­sét. Aláhúzták azoknak a nemzet­közi szerződéseknek és egyezmé­nyeknek a jelentőségét — és kö­vetkezetes végrehajtásuk szűk- - ségességét —; amelyek megala­pozták áz európai enyhülést és békét 'lehetővé- tevő jelentős for-/ dulatot. A felek kijelentették; lehetsé­ges és szükséges, hogy az euró- ' paí _ biztonsági és együttműködé­si értekezlet jelentős történelmi 1 mérföldkő legyen azon az úton, amelynek végén Európa a tar­tós béke és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés kontinensé­vé válik. Fontos szakaszt jelent­het a világméretű enyhülési fo­lyamat megszilárdításában és visSzafordíthátatlánná tételében is. Kiemelték annak jelentőségét, ’ hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet máso­dik, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés született. Ügy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfogadható megállapodásra valamennyi ed­dig nem egyeztetett kérdésben, A felek úgy vélik, a tartós euró­pai béke és biztonság megterem­tése azt kívánja, hogy az ossz-;' európai, értekezlet, a legközelebbi időben fejeződjék be, és záró­szakaszára a legmagasabb szin­ten kerüljön sor, A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törekszik, hogy. az európai politikai enyhü­lést egészítsék ki a katonai eny­hülést célzó intézkedések. E te­kintetben megerősítették d Var­sói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületé 1974. áprilisában Varsóban megtartott ülésén ki­fejtett álláspontjukat. Annak az élvnek at elismerése, hogy a tár­gyalásokon részt vevő egyik fél biztonsága sem károsodhat —fi­gyelembe véve az összes európai állam biztonságát —teljes mér­tékben lehetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek, . csökkentéséről konstruktív meg- állapqdás szülessék. A ■ közép-eu­rópai fegyveres erők és fegyver­zet csökkentéséről folyó tárgya­lások sikere lényeges eleme len­ne a katonai enyhülésnek, és kedvező feltételeket teremtene ahhoz, hogy a jövőben ‘ugyan­ilyen tárgyalásokra kerüljön sor Európa más körzeteiről. A véleménycsere során meg-' győződésüket fejezték ki", hogy hatékony intézkedéseket kell ten­ni a fegyverkezésig hajsza meg­szüntetésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósítására, ami —( megfelelő nemzetközi el­lenőrzés mellett — felölelne mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyverfajtákat. Ennek elérésére időszerűnek és hasznosnak látszik, hogy gya­korlati lépéseket tegyenek az ösSzés nukleáris hatalom részvé­telével megtartandó leszerelési világértekezlet összehívására. A felek nagy jelentőséget tu­lajdonítanak 'az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakán beterjesztett „Egyezmény a természeti kör­nyezetre és az éghajlatra ható, a nemzetközi biztonságot, az embe­rek jólétét és egészségét/ károsító katonai és más célú intézkedés sek eltiltásáról” című szovjet ja­vaslatnak. Ügy vélik, hogy a fentieknek megfelelő megállapo­dás megkötése a ,világ mihden országának és- népének érdekét szolgálná. • A Magyar Népköztársaság és. a Szovjetunió síkraszálí a nemzet­közi | enyhülés övezetének továb­bi kiszélesítése mellett. Abból indulnak ki, hogy' ez megfelel minden nép érdekeinek és' tö­rekvéseinek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az ázsiai biztonsági és együttműködési rendszer. létrehozásának eszméje: konstruktív jellegű. E rendszert valamennyi ázsiai állam kpllek- Mív erőfeszítéseivel lehetne kiala­kítani, ae erőszak álkalmazásá- ■: ,rpl való', lemondás,! a szuvereni­tás ’ és _ a. határok sérthetetlensé­gének kölcsönös 'tiszteletben tar­tása, az egymás belügyeibe való • be nem avatkozás elvei alapján. Ez jelentős mértékben kiszélesí­tené; a gazdasági . és kulturális együttműködés lehetőségeit. A tárgyalás résztvevői megvi-. tatták a közel-keleti helyzetet, és megállapították, hogy a Sinai- félszigeten, és a Golan-fennsí- kon végrehajtott csapatszétvá- lasztást csupán első lépésnek te­kintik a közel-keleti ‘ konfliktus általános: rendezése felé. A felek ismét megerősítik1s azt az elvi álláspontjukat, frogy tartós és. igazságos béke febben /a térség­ben; kizárólag az izraeli csapatok­nak az 1967-ben elfoglalt összes arab területekről való kivonása, és' a palesztinai arab nép tör- ‘ vényes jogainak biztosítása alap­ján lehetséges, A felek síkraszálí- . nak a genfi közel-keleti béke- konferencia munkájának -mielőb­bi felújítása mellett, a paleszti­néi arab nép képviselőinek tel­jes jogú részvételével. E konfe- . rencia keretében kell megvizs- ■ gálni és megoldani, a közel-kéle- ti rendezés valamennyi kérdését. A Magyar Népköztársaság és’ a Szovjetunió újból megerősítik-, változatlanul ’ támogatják' a viet­nami nép igazságos harcát, s a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormánya és a Dél-Vietna- mi Köztársaság Ideiglenes For­radalmi Kormánya erőfeszítéseit az 1973. január 27-i párizsi egyez­mény előírásainak r következetes és maradéktalan teljesítésére. Határozottan elítélik a saigoni rendszernek az imperialista kö­rök támogatásával az egyezmény szabotálására irányuló politiká­ját,' és kijelentik, hogy csakis a Párizsban elért megállapodások pontos és maradéktalan teljesíté­se biztosíthatja a szilárd és igaz­ságos békét Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik, elé­gedettek a laoszi politikai ren­dezés; ügyében elért haladással, \ és készek arra, hogy elősegítsék á független és semleges laoszi állam fejlődését. Sikraázállnak a kambodzsai’ kérdésnek a kambod­zsai nép nemzeti érdekeivel összhangban történő ' mielőbbi megoldása mellett. I A Miagyar Népköztársaság és á Szovjetunió továbbra is támo­gatja a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság konstruktív javaslatait Korea békés, demok­ratikus egyesítésére, valamint azt a követelését, hogy Dél-Ko- ■ reából vonják ki a külföldi. csa­patokat. A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és •Latin-Amerika népeinek, igazsá­gos harcával az 'imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonia- lizmus ellen, a nemzeti felsza­badulásukért, a politikai függet­lenség megszilárdításáért, a gaz­dasági, önállóság |s kivívásáért, a társadalmi haladásért. Kifejezik a nemzeti felszabadítást mozga­lom ■ sikerei fölötti mélységes megelégedésüket, és ^üdvözljli;- Bissau-Gúinea és| Mozambik függetlenségének megszilárdulá­sát. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió -következetesen fellép az apartheid politikája, a faji megkülönböztetés minden forihája elleh,« azért, hogy hala­déktalanul váltsák valóra a gyar­mati, országók és népek, függet­lenségének megadásáról Szóló ENSZ-nyilatkozatot A felek pozitívan értékelik az el nem kötelezett országok poli­tikájának antiimperialista * irány­zatát, és Hozzájárulásukat a nem- « zetközi. enyhüléshez,- a háború és az agresszió ellen vívott küzdé­semhez, ä népek békéjéért és a nemzeti függetlenségért folyó , harchoz. ; ' A Magyar! Népköztársaság és , a Szovjetunió határozottan 'elíté­lik a ‘chilei-fasiszta katonai ál­lamcsínyt, ’a nemzeti hazafias ■ erők elleni terrort és, megtorlást. Teljes támogatásukról . biztosít­ják a chilei nép harcát a fasisz­ta katonai' junta ellen. Követe­lik, hogy vessenek végéi az" em­beri jogok durva megsértésének, a chilei hazafiak üldözésének, s Chile hazafias érőinek; támogató-' sára hívnak1 fel minden államot . és a világ közvéleményét. A- felek üdvözlik a -fasiszta diktatúra megdöntését és a de­mokratikus átalakulás megkezdő­dött folyamatát,; Portugáliában. Sikereket kívánnak a haladó erőknek/ amelyek arra töreksze- : hek, hogy erőfeszítéseiket egyesít­ve, köjáöS frontba tömörülve har­coljanak a reakció mesterkedé-. sei ellen, a demokratikus rend­szer megteremtéséért és fejlesz- ’ téséért az országban. A1 félek megelégedéssel szólnak a; Görögországban végbem éjit demokratikus változásokról,' a politikai pártok, köztük a kom-. -munita párt tevékenységének le­galizálásáról, Rókonszenvüket fe- r j azik ki a görög haladó erők te­vékenysége iránt, amely az or- .szág; függetlenségének és. . szuve­renitásának megerősítésére és rAélyrébátó 'megújnbcflsárá ií’ó-' nyúl. Á Magyar | Népköztársaság , és a- Szovjetunió határozottan és következetésen síkraszálí a Cip- ;rusi Köztársaság függetlensége! i Szuverenitása és" ‘ területi épsége megvédéséért. Véleméhyük sze­rint haladéktalanul ölyan intéz­kedéseket kell foganatosítani, amelyek megvédenék a Ciprusi Köztársaságot a külső beavatko­zástól, és biztosítanák az összes külföldi csapatok kivonását Cip­rus területéről. A Magyar Nép-' ‘ köztársaság és a Szovjetunió ez­zel kapcsolatban hangsúlyozta az 'ENSZ keretében Ciprustól tar­tandó tekintélyes nemzetközi konferencia mielőbbi^ összehívá­sának fpntpsságát. A véleménycsere során hang­súlyozták, hogy a nemzetközi fej­lődés jelenlegi szakaszát egyrészt — a szocialista közösség országai az összes haladó erők következe­, tes, célratörő tevékenységének eredményeképpen — áz enyhü­lés folyamata jellemzi. Másrész­ről, tovább I tevékenykednek a , reakciós erők/ amelyek a .hideg- háborús időkét akarják vissza­hozni. Az enyhülés ellenfelei meg- , • kísérlik megzavarni a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyának' .normalizálását, szit- . ják az antikommunizmust, ide­ológiai aknamunkátr.folytatnak a szocialista országok ellen. Mind­ez megköveteli, hogy, a'szocialis­ta államok, különleges figyelmet fordítsanak a nemzetközi hely­zet problémáira, arra' a határo­zott küzdelemre, amely a nem­zetközi enyhülés terén elért ered­mények megszilárdításáért és to­vábbfejlesztéséért folyik, a reak­ciós erőkkel szemben. A Magyar Népköztársaság és' a; Szovjetunió külpolitikájában a jövőben is ■következetesen' ezt az irányvona-. lat követi. ■:'%.{■ < A magyar és szovjet fél teljés megelégédését fejezte ki ,a tár­gyalások menetével és, 'eredmé­nyeivé! kapcsolatban. Meggyőző­désük, hogy a párt- és körmónyr küldöttség látogatása újabb je­lentős hozzájárulás a • Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti' sokoldalú testvéri együttműködés további fejlesztéséhez. ' * A magyar küldöttség szovjet párt- és kormányküldöttséget hí- Vott meg magyarországi látoga­tásra. Szovjet részről a meghívást köszönettel. elfogadták. Moszkva, 1974. szeptember 30. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom