Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-17 / 217. szám
1 Megdöbbentő számadatok A napokban készült el a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályán az a statisztikai felmérés, amely rögzíti az év első nyolc hónapjának közúti baleseteit, s egyúttal alkalmat ad az összehasonlításra is. Sajnos, arról kell beszámolnunk olvasóinknak, hogy a közlekedési balesetek száma tovább nőtt, s ezen belül is jelentős az emelkedés a halálos és súlyos kimenetelű szerencsétlenségek kategóriájában. Igaz, ezek a számadatok nem rögzítik a balesetek okait, de rendkívül könnyű rámutatni azokra: a gyorshajtásra, a szabálytalan előzésre és kanyarodásuk, az elsőbbségi jog meg nem adására, a szabálytalankodásra, a meggondolatlanságra, a figyelmetlenségre. r Az alapszervezeti munka . kulcsembere: a PÁRTBIZALMI 1974. szeptember 17. # PETŐFI NÉPE • 3 Vizsgáljuk meg Uizetesőbben a számokat. Az elmúlt évben augusztus 31-ig a megyében 696 sérüléssel járó közúti szerencsétlenség történt, amelynek során hatvanötén veszlették életüket, 345-en sérültek meg súlyosan és 286-an könnyebben. Ebben az esztendőben — a számok önmagukért beszélnek — 846 baleset történt, amelynek során nyolcvanhármán vesztették életüket, 423-an súlyosan, 340-en pedig ’ könnyebben sérültek meg. Már ez az összehasonlítás is mutatja, hogy igen jelentős az emelkedés, s még ennél is megrázóbb,-ha elmondjuk: a sérüléses balesetek száma 21,5, a halálos balesetek száma pedig 27,7 százalékkal növekedett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1974 első nyolc hónapjában tizennyolccal többen haltak meg és hetvennyolccá^ többen sérültek meg súlyosan, mint egy évvel korábban. A legnagyobb emelkedést a kecskeméti járásban tapasztalták. A múlt évi huszonhattal szemben ebben az évben 33 halálos baleset történt, s az összes balesetek számát tekintve a növekedés 36,4 százalék, gyakorlatilag tehát több mint egyharmadá- va.l emelkedett. Hasonlóképpen nőtt a halálos balesetek száma a bajai, a kiskunhalasi és a kalocsai járásban. Annak ellenére, hogy a kiskunfélegyházi járásban — s itt a várost is beleértjük — néggyel kevesebb volt a halálesetek száma, összességében a növekedés 30,4 százalék. Csupán a kiskőrösi járásban bészél- hi tünk csökkenésről, de ez is relatív, ugyanis a 85 balesettel 'szemben ez évben 84 következett Környezetünkért mi magunk vagyunk a felelősek. Éppen ezért kötelesség az adott lehetőségeken belül maximálisan arra törekedni. hogy v minél kellemessebbé, esztétikusabbá tegyük. Nagyon sok múlik az anyagiakon —, korlátot szabnak — de az - emberek szemléletén is. Az elmúlt napokban Udvardi Lajossal, a Bács megyei Tervező Vállalat belsőépítészével, a megyei tanács mellett működő építészeti esztétikai bizottság tagjával belvárosi sétára indultunk, Kecskeméten, hogy szemügyre vegyük a kirakatokat, amelyek esz- titikai színvonala, állapota meghatározza az utca- és a városképet, környezetünk minőségét. A szakember szeme azonnal megakadt a Szabadság téri gyógyszertár kirakatán, amelynek eredeti színű fakeretét átfestették, nem törődve azzal, hogy így elüt a szomszédos üzletek portáljaitól. A Katona József Könyvesbolt portálját az önkiszolgáló rendszernek megfelelően átalakítják majd — raktárja kicsi, ezért erre a célra a szomszédos, önálló üzletnek is megfelelő helyiségei kénytelenek használni. Ez pocsé- kulás a hellyel, de esztétikai szempontból is hátrányos, mert megtöri az egységes kirakatrendszert. Az Opera Illatszerbolt portálja szépen illik a szecessziós épület homlokzatához öntött díszítőelemeivel,' csak ■ éppen elhanyagolt. Évtizedek óta elfeledkeztek arról, •hogy" karban is kellene tartani. — Valamilyen módon változ- tetoi. kellene\aá(in_.a._rossz szemlélete» ‘hogy egy egységes^épü-' leHörm^ ''í'^elüü üzletek portáljaiMS^^w^^®'‘k’n -í^kít- sák ki. Az építéSL£<£'!^v' a r>ői ' rültekintőbben kellene lüadnií'áz engedélyeket, s megakadályozni, hogy hozzá nem értő üzemben tartók döntsenek a kirakatok ügyében —: summázza véleményét a belsőépítész. Erre példát is találtunk a Nagykőrösi utcában.. Egy épülettömbön belül három üzlet, a népművészeti. az Alfa cipőbolt és a MEZŐ- TERMÉK boltja, mind más, egymáshoz nem illeszkedő portált alakított ki. Egyiket sem hangolták össze a másikkal. A Rákóczi úti játékbolt egységes kirakategyüttesét egv funkcionális zavar rombolja szét, ugyanis két ajtót be. A halálos balesetek száma eggyel, a könnyű sérüléseké hárommal csökkent, ám a súlyos sérülések száma hárommal növekedett, Sokan azt, tartják, hogy a járművek számának 1 növekedése nem befolyásolja a balesetek számának emelkedését. Nos, ez az elmélet nem egészen helytálló, kétségtelen azonban, hogy ilyen mértékű emelkedés nem törvényszerű. Ez megfelelő magatartással — a közlekedési szabályok betartásával — megelőzhető, a balesetek száma csökkenthető. Ehhez azonban tovább kell növelni a járművezetők közlekedési kulturáltságát, elméleti és gyakorlati tapasztalatát. Arra sem lehet hivatkozni — különösen a nyári hónapokban —. hogy a balesetek zömét külföldi állampolgárok okozzák. A felmérések szerint a balesetek számához viszonyítva ez elenyészően kevés A balesetek zömét a magyar állampolgárok okozzák, közöttük főleg a motorkerékpárosok, a kj- világítatlan járművel közlekedő kerékpárosok, az eszeveszetten száguldó személyautósok, akik olykor még vezetői engedélyt sem szereztek, szeszes italt fogyasztottak, s nem tartják be a közlekedési szabályokat. Halottak, sebesültek, családi tragédiák, bánat, könny, anyagi kár kíséri ma közúti közlekedésünket. Álljt kell parancsolnunk ennek az újkori kórnak, s ez csak egy módon lehetséges: az írott és íratlan szabályok betartásának megkövetelésével, az udvarias és előzékeny magatartással, a közlekedési morál erősítésével. fez valamennyiünk kötelessége és létérdeke. G. G. nem használnak. Fölösleges. Raktára pedig szintén egy önálló üzlet helyét foglalja el. mint a Szabadság téri könyvesbolt esetében. A Boldogulás Termelőszövetkezet virágboltja korszerű. ízlésesen kialakított. Mint jó példára felhívta a figyelmem Udvardi Lajos, Itt karban tartják a kirakatot, nem sajnálnak néhány kiló festéket. Viszont a mellette levő sportbolt primitív kialakítása, portálja lerombolja a hatást. A Rákóczi út 26. számú ház földszintjén a 161-es s?ámú papírbolt feliratozása ízléstelen, korszerűtlen, a portál elüt a szomszédos cipészszövetkezet szalonjának kirakatától, Az Expressz iroda beFOL YÓIRA TSZEMLE A Kortárs új száma Gazdag tartalmú, változatosán sok jó olvasnivalót nyújt a szeptemberi Kortárs. Elég egy pillantást vetni a tartalomjegyzékre, hogy felcsigázód jék az érdeklődés. Nagy László, Pilinszky János, Szécsi Margit tömör versei mellett ott találjuk a megyénkben Kiss Benedek és Raf- fai Sarolta műveit is. A kalocsai kaltőnő A végeken című verséből idézünk ízelítőnek négy szép sort:„Esendő vagyok. Itt ténfergek bicsakló bokámig alázva süket kövek közt. Szűzi bokrok talán bizony elrejtenének?" A most már kecskemétinek is számító Páskándi Géza szintén publikál a folyóirat új számában. A sokoldalú író dramaturg a Katona József Színháznál; eddig tizennégy könyve jelent meg. »A haladék vagy „ezt még kivár-> juk”, avagy á vándorremény alkalmai» — ezt a furcsa címet viseli legfrissebb színjátéka, mellnek most az első részét olvashatjuk. S ha már a megyénkbeli szerzőket említettük, folytassuk a sort: a Kortársban a kiskunfélegyházi születésű Szántó Piroska festőművész képeiről- ín értően Szabó Magda írónő! „Művészetének látásmódja mindig közel állt a népi teremtő fantázia szemléletéhez, a balladák, a szerelmesek szívéből sarjadó, emberi hangon megszólaló növényeink erejével, - a csodafiú-szarvasok a mindenség elemei között teljes természetességgel való elhelyezkedésének egyszerűségével mondja el felfedezését, küzdelme eredményét.” így vall az írónő a művésznőről. , Az akasztói születésű Kiss Benedek költészetéről pedig Monoki György ír. Külön értéke a folyóirat új számának Vargyas Lajos tudós nagylélegzetű tanulmánya, amely az alábbi címmel jelent meg: „A népballada: a parasztság alkotása.” Ebből idézzük az alábbi mondatokat: „A népköltészetnek félreismerhetetlen saját 'Stílusa van. Ha áll az, hogy a „stílus az ember”, akkor még inkább áll, hogy „stílus az alkotó”. Akié a megformálás, azé a mű. A ballada a parasztság alkotása.” V. M. járat melletti faliszekrényeipé- dig szinte kiabálnak az azonnali eltávolításért. — Mint szakembertől, s mint a városépítészeti esztétikai bizottság tagjától kérdezem, hogy az ön megítélése szerint melyik vállalat a legrendetlenebb a kirakatok szempontjából ? — Én a Bács-Kiskun megyei Iparpikk-kereskedelmi Vállalat üzleteire szavaznék. 1 Befejezésül. Közeledik a vá- ‘ ros felszabadulásának 30. évfordulója és nem mindegy, hogy a kirakatok, az utcák ékszerei milyen állapotban köszöntik az évfordulót. Csató Károly A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának 28. pontja így hangzik:- „Az alapszervezetekben pártcsoportokat létesítettek, ahol a pártcsoport tagjainak munkáját, magatartását, pártmegbízatások teljesítését rendszeresen értékelik. A pártcsoportok munkáját pártcso- portgyűlésen megválasztott bizalmiak irányítják.” A szervezeti szabályzat — érthető módon — azt rögzíti, amit a pártcsoportoknak tenniük kell. Ám ennél jóval tágabb az a kör — ugyancsak érthető módon —, amely a pártcsoportok tevékenységének lehetőségeit fogja át. A pártcsoportok egy részében még a kötelezettségek teljesítése sem problémamentes, a kommunisták e legkisebb közösségeinek tekintélyes hányada viszont jó érzékkel, felelősségtudattal hasznosítja lehetőségeit. Az okok, némi leegyszerűsítést megengedve, mindkét esetben a pártbizalmi személyében kereshetők. Sokféle követelmény Megtörtént, hogy a ‘pártalap- szervezetben, ahol ismétlődő gondok 'voltak a tájékozottsággal, a taggyűlések előkészítésével és akti vitás á^áh-2 pártmegbízatások ellátásával, ugrásszerűen javult a murin». Halott a vezetőség ugyanúgy dolgozott, 'Tnip/t' aöéóg, a megtárgyalandó kérdések sem változtak. Csupán a három pártcsoport élére új ember került. Korábban úgy választották ki a bizalmiakat: te ülsz az íróasztalnál, te vagy a legkönnyebben elérhető, légy te a bizalmi. S nem az igyekezettel volt a baj, hanem az alkalmassággal, a körülményekkel. Az íróasztaltól — a munka jellege miatt — nem lehetett felállni. Késve, vagy még úgy sem jutottak el az információk a pártcsoportok tagjaihoz, akik viszont az egész gyárban mozogtak. A bizalmiak úgy vélték, ami fontos, azt úgyis megtudják elvtársaik a taggyűlésen ... ám oda már felkészülten kellett volna érkezniük ... Hasonló gondokkal jó néhány pártáiapszervezet küzd. A fentebb említett kommunista kollektívában is időbe telt, míg fölismerték: a pártcsoportok tevékenysége nem formalitás, a\ bizalmi feladata sokkal összetetA kártevő rovarok elleni vegyszeres védekezés egyik fő problémája, hogy a hatóanyagok zöme más állatfajokra és az emberre nézve is ártalmas, azaz nem szelektív hatású. Az olyan rovarirtó szer az ideális, amely csak a rovarra hat károsan, más állatcsoportra és emberre azonban ártalmatlan. Ilyen szelektív rovarirtó szert fedezett fel néhány holland kutató. A szer ké-> miai jellegét tekintve diklórben- zol-diklórfenil-karbamid, amit a feltalálók DU 19111-nek neveztek el. E szer azért különlegesen jó hatásfokúnak ígérkezik, mert a rovarokat a vedlés időszakában károsítja és pusztítja el. Edtebb, mintsem, . hogy befejeződjön a tagdíjak- beszedésivel, a rendezvényekre való mozgósítással. Rájöttek: a bizalmi kulcsember, sokféle követelménynek kell megfelelnie. Emberi alkalmasságán, kapcsolatteremtő készségén túl legyen érzéke a lényeges és a lényegtelen szétválasztásához, ne féljen kezdeményezni, ha szükségét érzi, terven kívül hívja össze a pártcsoportot, ne várjon mindenben a vezetőség, a taggyűlés állásfoglalására. Nem Iátszattisztség E rövid felsorolás is tanúsítja, hogy a bizalmi nem látszattisztség viselője, vagy ha az, akkor nem képes jól ellátni a dolgát. A hibákért, mulasztásokért ilyen esetben legkevésbé ő kárhoztatható. Sokkal inkább azok, akik megválasztották, akik úgy gondolták — mert eléggé általános gyakorlat ez még a pártalapszer- vezetek egy részénél —, könnyű munka, s a más feladatokkal, otthoni gondokkal amúgyis leterhelt elvtársuk megbirkózik vele. A pártcsoport tevékenységét irányító bizalmi egész embert kívánó tisztség! Mégis, a vezetőség, a taggyűlés, mint az alapszervezeti munka legfőbb fóruma, a szükségesnél kevesebb figyelmet tanúsít a pártcsoportok, a bizalmiak működése iránt, s amit még szűkebb marokkal mér, az a segítség, az értő útbaigazítás. Az alapszervezet munkatervében a kelleténél ritkábban szerepel sok helyen a pártcsoportok helyzetének áttekintése,- az értékeléssel összekötött beszámoltatás. Van. ahol két esztendő is eltelik enélkül, a vezetőség csak arra ügyel, hogy megtartsák a pártcsoport-értekezleteket, s a tagdíjakkal időben leszámoljanak a bizalmiak. Ami ilyenkor elsikkad, az éppen a lényeg: a munka tartalmi része. Az, mi történik a pártcsoport-megbeszélése- ken, a tagok miként’ vesznek részt minden időben és minden helyzetben á politizálásban. A feladatok szabta hatáskör Akad persze ellenvetés. Így az, hogy a pártcsoportoknak, a bidig — «r babl evélte tűki vétel ével — minden rovarlárva énén hatásos szanaek bizonyult. Tápnövényekről a zöld növényi részeket rágó kártevőkkel .meg lehetett etetni laboratóriumi kísérletekben is, sőt talajba keverve vagy vízbe juttatva talajlakó és vízben fejlődő rovarlárvák is elpusztulták, tőle. Állandó hőmérsékletű állatokra nézve veszély-^ teilen, mivel hatását kifejezetten a rovar vedlési időszakában fejti ki. Környezetünk védelme érdekében az ilyen szelektív hatású insekticidek jelenthetik a megoldásba jelentős károkat okozó ■'rovarok elleni, küzdelemben. malmiaknak nincs hatásköre. Igaz, papíron, jog szerint nincsen döntési joga, határozathozatali lehetősége. Ám hatásköre mégis tág a bizalminak éppúgy, mint a pártcsoportnak. Mert bár nem számoltathatja be a gazdasági vezetőt, de meghívhatja a pártcsoport-értekezletre, ‘felvilágosítást kérhet minden ügyben, magyarázatot bizonyos intézkedésekre. A pártcsoport nem hoz határozatot, de valamenyi kérdésben, s főként égető, aktuális problémákban állást foglalhat, javaslatokkal léphet fel a taggyűlés elé. A pártcsoportnak akkora a hatásköre, amekkorát kíván magának — a nagyüzemi párt- bizottság titkára fogalmazott így, gyakorlati tapasztalatai alapján. Nálunk ugyanis a szó jó értelmében, szabadjára. engedték a pártcsoportokat. Nem a pártbizottság diktálja, mikor mivel foglalkozzanak, hiszen ezt az egyes területeken tevékenykedő kommunisták a maguk szűkebb körében jobban tudják. Azt viszont nagyon is „diktálják”, hogy a pártcsoportok jelezzék, továbbítsák <■ a véleményeket, gyűjtsék össze a javaslatokat, s persze, arról sem feledkeznek el, hogy ezekre a véleményekre, javaslatokra válasz érkezzék a pártcsoportokhoz. A feladatok alakítják a hatáskört — itt ez a gyakorlati munka vezérlő elve, s az eredményről mond valamit, hogy a pártbizottság ülésein, a taggyűléseken megtárgvalt témák egyharmada eredeti pártcsoport- értékezleten vetődött' fel, fogalmazódott meg. A lényeg ugyanis abban van, hogy a legkisebb kommunista közösségekben nyíltan, kötetlenül mindenről lehet beszélni, még a magunk és mások fogyatékosságairól is... Ahol így irányít a bizalmi, ahol ráérez a dolga, felelőssége nagyságára, ott nem vállvonogatva mennek pártcso- port-megbeszélésre a tagok, hanem őszinte érdeklődéssel, és közlési vággyal. Mert tudják — tapasztalataik alapján —, hogy amiről és ahogyan beszélnek, az holnap már a pártszervezet mindennapi munkájában kamatozik. M. M. Avarkori leletek Már ősidőktől fogva lakták a mohácsi síkságot A mohácsi síkságon, a Duna árterületének szegélyén a Kárpát-medence eddig ismert legnagyobb avarkori települése került napvilágra. A régészek csaknem “ félszáz földbe vájt házacskát tártak fel mostanáig. A falú a VI. század végétől a VII. 'század-végéig létezett, lakói földművesek lehettek. i 'öt- .évvel ezelőtt a mohács— eszéki út mentén — építkezés közben — avarkori temetőre bukkantak. Mintegy* hétszáz sírt tárták fel a régészek és a sírokból gazdag leletanyag került elő. Dr. Kiss Attila kutatni kezdett a település után, amelynek la- kóTitt temetkeztek, s néhány száz méterre — a mohácsi Űj Barázda Tsz- földjén — meg is találta a falucska maradványait. Az idei nyáron földgyaluval tisztították meg a, terepet és akkor előtűntek a földbe vájt házak körvonalai. A Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum támogatásával 4800 négyzetméternyi területet tárt fel eddig a régész házaspár. A kisebb-nagyobb lakások között gabonásvermeket és szabadtéri kemencéket, valamint egy nagyobb kutat találtak. A házakból kerámiák, bronztárgyak, állatcsontok és malomkövek kerültek elő. Kiástak egy különös körárokrendszert is. A 4—5 méter széles és három méter mély árok talán a település vezetőjének szálláshelyét védelmezte.. Az avarkori település ásatásának érdekes „mellékterméke” egy kora vaskori temető. A VI— VII. századi embereknek nyilván sejtelmük sem volt, hogy éppen egy több ezer éves temető helyére települtek. A régészek mintegy hatvan sírra bukkantak, amelyekből ékszereket, urnákat, emberi csontokat emeltek ki. Nyilvánvalóan a közelben lehet — valahol a föld alatt — a kora vaskori település. Ez is arra vall, hogy a kedvező fekvésű, termékeny mohácsi síkság ősidőktől fogva megült hely volt. Az ásatás elsődleges célja persze az avarkori falu teljes feltárása. A Kárpát-medencében ugyanis eddig csak az erdélyi Malomfalván és Dunaújvárosban találtak e korból való települést. A kiásott házak számát tekintve a mohácsi síkon levő település a legnagyobb! Az Expressz vitrinjei eltávolításra várnak. 9 A Technika Háza Rákóczi út felölt oldalán a szép ruhához a kitűnően-^.'* sikerült tatarozáshoz illő kirakat is elkelne a tejbolt részéről. • A Szabadság téri illatszerbolt portálja kevéske csinosításra szorulna. Duna-Tisza közi napok Tekintse meg a "Vw V i d l A KERESKEDELMI VÁLLALAT kiállítását szeptember 17—18-ig, nyitva: 8 órától 18 óráig Korszerű konyhai és fűtéstechnikai berendezések. — sütés-főzés, — melegvíztermelés, , — egyedi és központi fűtés céljára szolgáló termékek bemutatása. SZAKTANÁCSADÁS! Kecskemét, Kada Elek utca 9. (DÉGAZ-bemutatóterem.) I • 1751 KÖZÉRDEKŰ SÉTA KECSKEMÉTEN A belváros kirakatai Új szelektív rovarirtó szer