Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-14 / 215. szám
1974. szeptember 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Gyümölcsöző együttműködés Ez év szeptemberében ünnepeljük a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködés 25. évfordulóját. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete vállalta, hogy a szeptember 19-én megnyíló jubileumi kiállításra összefoglaló képet ad erről az együttműködésről. Bemutatja, hogy mit kapott a megye mezőgazdasága a Szovjetuniótól 25 év alatt és milyen termékeket és egyéb segítséget adott a megye ennek ellenében. A már elkészült értékelésekből kitűnik, hogy az együttműködés legdinamikusabban 1965-től kezdett fejlődni. Megállapítható az, hogy a Szovjetunió éppen abban az időszakban nyújtotta a legnagyobb támogatóst a megye mezőgazdaságának, amikor erre a leginkább szüksége volt, amikor a szövetkezeti gazdálkodás alapjainak lerakása után a omp- lex gépesítés megvalósít; i volt az egyik legfőbb cél. A k.aönlpö- ző vállalatok, intézmények ősz-, szesítése alapján kitűnt, hogy az utóbbi egy évtizedben mintegy1 íélmilliárd forint értékű erő- és munkagépet kaptunk. Érdemes néhányat felsorolni. Több mint 600 SZK—4 és SZK—5-os kombájnt, csaknem 2300 V)'; .iO-es traktort, 260 fűkas*, .t, mir tégy 200 fejőberendezé: - \l nos egyéb munkagépet az üzemek. ’ 1962 óta termelünk inogj ében szovjet búzafajtáka1 Enni Ic köszönhetően ez idő alatt,-a termésátlagok megkétszerez.'<! ek/f 1970- ig az összes búzavetés 30—50 százaléka volt szovjet fajta, 1974- ben pedig már több mint 70 százaléka. Sokféle együttműködés alakult ki a megye intézményei és hasonló szovjet szervezetek között. A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet' szoros kapcsolatot épített ki a paradicsom, a fű- szerpaprika, a triticale kutatásában, nemesített vetőmagtételek és tudományos dolgozatok cseréjét is megszervezték. Érdemes néhány szovjetunióbeli intézetet felsorolni, amelyekkel különösen jó az együttműködés. Ezek: VIR Leningrád, Országos Mezőgazdasági és Növény nemesítő Intézet Krasznodar, Össz-szövetségi Nő - vénynemesítő Kísérleti Intézet Ogyessza, Növénynemesítő Kutató Intézet Harkov, Tudományos Kutató Intézet Moszkva, Szovjet Tudományos Akadémia fő botanikus kertje, Moszkva. A világhírű Bezosztája, Auróra és Kavkaz búzafajták nemesítő- jével, P. P. Lukjanyenko akadémikussal szoros kapcsolatot tar. tott fenn az intézettel haláláig. Az ő kérésére 1971-ben kezdték meg a közös triticale- nemesítést Kecskemét és Krasznodar közreműködésével. Kecskemét adja a nemesítési alapanyagot, a hibrideket és a tör zseket, míg Krasznodar elv'-r,"i a íe,bér je- és a Üzinvjzsgálatokii.. A mag.:*, f 'hérje- és liziniarlai - p>\i torz. j populációit Kraszrio- pHn és annak kísérleti telepein fagy- és betegséggel szembeni nagyobb ellenállóságra és alkalmazkodó képessé,gre tovább nemesítik. A KGST-ben ;• búzakutatás koordinátora a Szovjetunió. A tanács javaslatiéra á KGST-n belül a triticale-laboratóriumai. Kecskeméten hozzák létre. Érdemes szólni a tudományos ibgvüttműködésen túlmenően arról is, hogy például i.HUH-tol 1974-ig 1 millió 800 ezer gyöke-! rfes szőlőoltványt exportált szovjet megrendelésre a megye mező- gazdasága. Ezen felül a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság több mint 110 ezer alma. és 64 ezer kórteoltványt küldött a baráti ország mezőgazdaságának. A megye termékeiből is sok kerül a Szovjetunióba. 1966 óta almából 4600, , őszibarackból "7, kajsziból 24 vagon. Borból 1970.- től 382 ezer hektoliter. A jubileumi év alkalma!,■'■( összegezve a magyar—szovjd műszaki tudományos együttműködés tapasztalatait í és eredményeit, megállapíthatjuk, hogy az igen gyümölcsöző. Hozzátehetjük azt is, hogy azi együttműködés évről évre továbo bővül. Suba Sándor a MAE megyei titkára • Az idén jelentek meg először a szovjet SZK—5-ös gabonabetakarító kombájnok a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek földjein. Szovjet filmsorozat a tévében Űj. háromrészes szovjet filmújdonság szerepel a televízió műsorán a közeljövőben. A nálunk- is megjelent népszerű regény a „Repül a nehéz kő” a kormányválasztás történetét meséli el egy amerikai államban, feltárva a korrupció, a hivatali hatalommal való visszaélés jelentkezéseit, ösz- szefüggéseit. Az első epizódot szeptember 29-én vetítik. Egyébként szeptemberben láthatjuk még a Viharos nyárutó című szovjet filmet, s az Egy kis alibi című NDK-produkciót. Az NSZK stúdióiban készült az „Egon Müller különös nekrológja”, a franciáknál pedig a „Három szoba Manhattanban’’ című mű. Bizonyára a képernyőn is nagy sikert arat Cole Porter Cancan című musicaljének amerikai filmadaptációja, a szerepekben olyan neves sztárokkal. mint Shirley McLaine, Frank Sinatra és Maurice Chevalier. A második műsorban láthatják majd a nézők: a „Fanny” című francia és a ..Románc” című csehszlovák alkotást. és az „Egészen a holnapig” című NSZK feldolgozást. Öntözőberendezések Kazahsztánban Tíz hatalmas víztárolót építettek Kazahsztánban az utóbbi három év alatt, amelyek több mint 100 ezer hektár földet öntöznek az aszályos sztyeppéken és előhegységekben. A jelenlegi ötéves tervben Kazahsztán nagy összegeket fordít öntözőrendszerek építésére. Megközelítően 420 ezer hektár aszályos föld kerül művelés alá. Ez lehetővé teszi a rizs, a búza vés más gabonafélék vetésterületének jelentős növelését. Az öntözött és lecsapolt földek, a Szovjetunióban a mezőgazdasági termelés mintegy egynegyedét adják. Keserű csemege A Fáklya új száma Tizenöt éve tették közzé a szovjet kormány nyilatkozatát az általános ér, teljes leszerelésről. Ebitől az alkalomból a Fáklya új számának, vezércikke a Bécsben folyó I'özén < i rónai kölcsönös fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalások eredményeit, perspektíváit cl' főzi. ' A tői tém lmi-meeemlékező cikk sorozatban' Ivor Kallión. tallinní tanácselnök mutatja be a mai Tallinnt — a város (elszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Folytatódik a szovjet—magyar tudomápyos-míjszakí együttműködési szerződés megkötése 25. évfordulójának szentelt cikkek közlése is. Ezúttal Mihail Rakovsz- kij. a Szovjet—Magyar Műszaki- Tudományos Együttműködési Kormánybizottság Állandó Bizottsága elnöke ad részletes tájékoztatást i két ország eredményeiről, terveiről. A szovjet—magyar járiprogram kapcsán a Zsiguli- < s űádot, illetve az Ikarus Gyár legújabb termékeit mutatja be a lap. A természettudományos rovat az Északi-sark távlati fejlesztési terveiről és a modern szovjet géoló- giai kutatások legújabb eredményeiről számol be. A kulturális szemle ezúttal a Revizor leningrádi előadásainak magyar vendégszereplőjét, a polgármestert alakító Kállai Ferencet szólaltatja meg, a régészeti rovat pedig színes képriportban mutatja .be a Dnyeper partján feltárt, páratlan értékű szkíta leleteket. A sakk kedvelői érdekes portrét olvashatnak Karpov nagymesterről, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának rendszeres látogatói pedig a Ház programjáról tájékozódhatnak. Alig van olyan hónap, hogy el\ne hangzana, írásban meg ne jelenne: 50 ezer j hektáron terem szőlő a, megyében, s hogy Bács- Kískunból kerül ki az ország összes termésének több mint 40 százaléka. Mindezek után jogos kívánság lenne, hogy az ellátással ne legyen baj. A borral nincs is, annál inkább akad a csemegeszőlővel. Igaz, mióta a szezon megkezdődött, mindig volt a boltokban, de tény, hogy sóhajtva fizették meg a vevők. Szeptember első harmada már eltelt és az árak változatlanul jól tartják magukat. Rosszabb minőségű csemegeszőlőt már lehet kapni- 12 forintért is, de az átlag 14 forint körüli. Pontos adat arról, hogy az 50 ezer hektárból mennyi a csemege kategóriába tartozó szőlő, nincsen. Az azonban bizonyos, hogy tavaly óta nem csökkent a terület. Olyan mértékben semmiképp, ahogy az ár növekedett. Lévén szabadáras termék, a kínálat—kereslet határozza meg, mennyiért juthat hozzá a fogyasztó. A kereslet nagyjából változatlan — ha az említett köz- gazdasági törvény érvényes, akkor az áru kevesebb a piacon. Hangsúlyozni kell, hogy csak a piacon, avagy az üzletekben, mert a tőkéken termett annyi mint tavaly. A rendelkezésre álló adatok szerint a megyeszékhelyen tavaly a csemegeszőlő piacon való megjelenésekor 13 forint volt a kilónkénti ár, az augusztusi átlag pedig 8 forint. Az idén 26 forintért lehetett'kezdetben kapni, augusztusban pedig átlagosan 13,80-ért. Szeptemberben szintén. Jogos a kérdés, hová lett a szőlő, ha megtermett? Érdekes módon nagyon szigorúvá vált az idén a termelő is, a kereskedelem is. Csemegeszőlő csak a Szőlőskertek királynője, a Pannónia kincse és társai. A Kocsis Irma zömében már kint maradt a tőkéken, mivelhogy a gazdaságoktól kapott vélemény szerint: „a kereskedelem nem igényli”, tgy aztán bor lesz belőle. Ez a fajta ugyanis az úgynevezett kettős hasznosításúnk közé tartozik. A gazdaságoknak viszont ez esetben is illenék kihasználni a több csatornás értékesítés lehetőségét, lia az állami kereskedelem nem kéri ezt a fajtát, más úton piacra juttatni. Elhangzott másfajta kifogás is: „Nincs munkaerő, nincs, aki leszedje”. Egyrészt tavaly sem volt több ember a gazdaságokban, másrészt pedig nem szabadna megfeledkezni a kongresszusi versenyvállalásokról. Mert ha az eredeti felajánlások között nem is szerepelt, utólag még be lehetett volna iktatni, szabad szombaton szervezni egy-egy kommunista műszakot a szedésre, és küldeni az üzletekbe á szőlőt. Igazságot tenni az újra megismétlődő termelő—kereskedelem vitában aligha lehetne. Érv mindkét oldalon akad elegendő. A fogyasztónak viszont nem magyarázatokra van szüksége, - hanem csemegeszőlőre. S ha egyszer már megtermett,- nem mindegy, milyen áron juthat hozzá. Ez, a tavalyihoz képest 70 százalékos áremelkedés semmivel sem indokolható. Arra mindenesetre jó, hogy ezt az idén amúgy édes — csemegét ■ megkeserítse. Dénes Éva BÁCS-KISKUN MEGYEI ÉPSZER VÁLLALAT művezetői tanfolyamot szervez Kecskeméten, 1974. október 1-től 12 hónapos időtartammal §3 építőmesteri, ács-állványozó és mélyépítő szakmában A tanfolyam sikeres elvégzéséről országos érvényű bizonyítványt adunk. A tanfolyam anyagát a hallgatók munkaidő után sajátítják el. Tanfolyamra jelentkezhetnek: a vállalat állományába tartozó, illetve a vállalatnál munkaviszonyt létesítő azon szakmunkások, akik legalább 5 évi szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A tanfolyamon részt vevők részére munkásszállást és napi egyszeri étkezést biztosítunk térítés ellenében. Jelentkezni lehet a vállalat szervezési és munkaügyi osztályán, Kecskemét, Tatársor 1/a. szám nla+t. 4024 TURISTAUTAKON Az Adrián A Mi magyarok könnyekig *■ • meghatódunk, ha valaki idegen beszéli a nyelvünket. Istenem, mennyi fáradságába kerülhetett! És milyen aranyosan töri... Merő udvariasságból, meg hogy kimutassam, mennyire szeretlek benneteket, én is igyekezni fogok — gondoltam. S használtam ütre a Tamástól tanult tíz szót: — Molim! — Kértem udvariasan az eladót, hogy figyeljen rám. — Hvala lépó — köszöntem- meg az étteremben a pincérnek, amikor elém tette az1 ételt. Meg kell mondjam, nem volt olyan elsöprő sikerem, mint amilyet nálunk arat efféle gesztussal a vendég. ..; Omosaljban már Ötödször szólok az álmos pincérfiúnak: — Molim! Rám se hederít... Na, megállj !'..:. Amikor a terasz túlsó felen van éppen, hangosan ^szólok:-— Bitte!!! — Ja! — feleli, s máris jön. Két perc se telik bele, az asztalomon párázik a jéghideg sör.' Távozáskor már nem is kísérletezem horvátul: — Bezahlen!... (Fizetni.) Azonnal jött. meg se kísérelhetem felsorolni. Röptében egy nap alatt néztük meg az Isztriái félszigetet. Láttuk Pulát, a festő ecsetjére méltó csodavárost, Rovinjt és Porecst, amely Opatija után a legkedveltebb nyaralóhelynek számít. Pulából a legemlékezetesebb élmény az amfiteátrum. Jobb állapotban őrződött meg, mint a párja Rómában. Lenyűgöző méretek! Fénykép semmit sem mondhat arról az érzésről, ami elfogja az embert ilyen monumentális építmény tövében. Hasonlóképpen nehéz ' leírni azt, ami az aréna alatti termekben elfogja az embert. — Itt tartották a vadállatokat — mutatja a helybeli idegenvezető. — Ebbe a zárkába csukták az utolsó három nap a küzdelemre kiszemelt ' gladiátorokat... Azon a föld alatti folyosón egyenesen a ■ hajóról terelték be az oroszlánokat. A tetemeket pedig — állatot, embert egymás he-\ gyén-hátán — ezen az úton csúsztatták le a tengerbe, hogy ne kelljen bajlódni az eltakarításukkal, majd elvégzik a halak, és még híznak, is tőle... Jól szervezett halálgyár. Mint egy krematórium. Hitler és mérnökei csak technikailag álltak magasabb fokon. • A pulai kikötő. (Pásztor Zoltán felvételét) Ma aztán olyan tömegben záporoztak rám az élmények, hogy — Délen tüzesebb a Nap, magasabban áll az égen... — Ugyan kérem! Tessék ránézni a térképre. Alig két Bács- megyényivel vagyunk délebbre, mindössze másfél fok a különbség. Opatija magasabban fekszik a földgömbön, mint Belgrád. —i Mégis, nekem mégis... A napsütés színe is más. I Otthagyom őket. Kifekszem újra a tengerre. Heverészek a vízen arcomat kitárva a napnak és álmodozom. ... Tengerre születtem ... Most tudtam meg, hogy természetes életelem a tenger. Most nemcsak ismereteim vannak róla, most érzem, hogy évmilliárdokkal ezelőtt itt születtem. Innen szöktem ki a partra, s elmulasztottam, hogy visszajöjjek. így lettem hüllő, emlős, végül ember, megőrzött homályos sejtésekkel és tele később szerzett félelemmel is minden nagy víztől, amely úgy hittem, már nem az otthonom. Barlangokba bújtam és havas pusztákon kóboroltam,. mígnem évmilliárdok óta egy élet- szél velem először most visszamerészkedett a bölcsőhöz, az ős- elemhez.' Generációk százezrein át nem került egyetlen ősöm se kapcsolatba vele, annyi nemzedékből én vagyok az első, akiben végre találkozunk. S lám, mintha hazatértem volna, milyen anyáskodón simogat, milyen biztonságosan tartja ölében megtért fiát... * — Akármit mondanak — szólok a parton — nekem tetszik ez a sós víZ. — Na, akkor vigyél majd egy zacskóval otthon az uszodába is. — Uhüm. De tudod-e mennyi kellene ahhoz, hogy az a víz is ugyanilyen sós legyen?... Gyors fejszámolás: ötvenszer hússzor két méter, az annyi mint kétezer köbméter, azaz kétezer tonna. Az Adria sótartalma 38 ezrelék, a kecskeméti fedett uszoda vizébe tehát 76 tonna, azaz kereken négy vagon sót kellene belezúdítani... Minden feltöltésnél... * Az utolsó reggel mégegyszer. levitt bennünket Tamás a tengerre búcsúzni. Csak néhányan voltunk, akik felkeltünk háromnegyed ötkor. De megérte! A víz melegebbnek tűnt, mint a reggel, s a levegő sem volt hideg. Híg pára lebegett az Adrián, az árnyékba borult néptelen part álmosan várta az errefelé erőtlen- dagályt. S amint lassan tempóztunk a vízben, túl a cápák ellen kifeszített rácson, egyszerre fellángolt a keleti'hegyek fölött a Nap. Tizenöt kilométer hosszú fénylő hidat vert az Adria hallgatag tükrére Fiúmétól Opatijáig. Arra indulunk majd haza egy óra ipúlva —• néztük a tündöklő ívet, és (kelletlenül szedelőzköd- tünk. Szép volt, kár, hogy vége... (Folytatjuk.) 9 Az amfiteátrum nézőtere.
