Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

1974. szeptember 13. • PETŐFI NÉPE 9 5 ÚJ KÖNYVEK Szakszervezet és közművelődés Hazánkban, ahol a termelési eszközök társadalmi tulajdon­ba kerültek, a szakszervezeteknek, érthetően, sajátos fel­adataik vannak. A különböző érdekvédelmi funkciók .telje­sítése mellett ténykedésükben fokozott szerepet játszik a művelődési igények felkeltése és kielégítése. 9 Ennek szem előtt tartásával a szakszervezeti bizottságok —el­sősorban a munkahelyeken — számos elismerésre késztető ered­ményről számolhattak be az el­múlt esztendőkben. A Szakszervezetek Bács-Kis­kun megyei Tanácsa á legutóbbi — szeptember 6-i — ülésén meg­vitatta a szakszervezeti szervek közművelődési tevékenységét — amint arról’ lapunkban beszámol­tunk—, és megfelelő határozato­kat hozott. A tanácsülés elé tér-, jesztett jelentés részletesen fog­lalkozik az elért eredményekkel és a még hátralevő hibákkal, gondokkal. Ezek közül említünk meg most néhányat. A gyors ütemű iparosodás köz­ben a munkások széttagoltsága igen nagy. A városban dolgozók közül még sokan községekben és külterületen élnek. Nem meg­nyugtató a munkásszállásokon élő dolgozók művelődési helyze­te. Az általános és szakmai mű­veltséggel kapcsolatban még sok a javítani való. Az új, fiatal szakemberek munkahelyi beil­leszkedése még nem mindeneset­ben zavartalan. A felsorolt nehézségek ellené­re sok tekintetben értek el a szakszervezetek figyelmet érdem­lő eredményt. Néhány számadat jól mutatja ezt. Negyvennyolc­ezer ember vesz részt megyénk­ben a szocialistabrigád-mozga- lomban; huszonötezren rendsze­resen látogatják a munkahelyi könyvtárakat; az utóbbi hét év­ben összesen harmincezer dolgo­zó gyarapította szakmai tudását különböző munkahelyi tanfolya­mokon; évente átlagosan tizen­hétezer szakszervezeti tag vesz részt szervezett politikai oktatás­ban; az IBUSZ és a TIT szerve­zésében húszezren országjáráson gyarapíják ismereteiket; tizenhat munkahelyi ifjúsági klubban mű­velődhetnek, szórakozhatnak a fiatalok. 9 Az SZMT kulturális bizott­sága évek óta alaposan előké- szitett, a valóságos körülménye­ket figyelembe vevő, a megálla­pított igényekre és a meglevő le­hetőségekre épülő munkaterveket készit. Ugyanezt igyekeznek meg­tenni — ha nem is mindig úgy, hogy megelégedésre adhatnának alkalmat — a szakszervezeti bi­zottságok, a munkahelyi kulturá­lis élet irányitói. Gyakran látha­tunk mostanában egy-egy gyár­ban, vállalatnál lelkes, fáradha­tatlanul dolgozó kulturális veze­tőkét, aktívákat. Az ilyen mun­kahelyen érthetően jobban érzik magukat a dolgozók. Egyrészt mert érzik, látják a velük való törődést, másrészt mert művelő­dési vágyaik kielégítéséért nem kell a szomszédba menniük. A jó tapasztalatokat sokáig so­rolhatnánk. Most csak néhányat említünk meg ezek közül. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál a színházi közönség- szervezéséért, a filmkultúra ter­jesztéséért, s áz irodalmi, mű­vészeti élet iránti érdeklődés fel­keltéséért tesznek sokat. A Kecs­keméti Konzervgyárban eredmé­nyes a könyvtári munka, a mű­vészeti nevelés. A Zománcipari Művek fiataljai a sokoldalú kul­turális tevékenységükkel tűnnek ki évek óta. A bajai Finomposz­tóban a klubélet és általában az oktatás, a Kecskeméti Építőipari Vállalatnál az ismeretterjesztés érdemel figyelmet. A Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság példát mu­tat áz iskolákkal való kapcsolat sokoldalú kiépítésében; ugyan­ezt mondhatjuk el a Kiskunha­lasi Állami Gazdaságról is. S há már ennél a kérdésnél tartunk: az SZMT központi könyvtára Kecskeméten eredményesen mű­ködik együtt a Czollner téri, és a Zrínyi Ilona Általános Iskolá­val, többek között. 9 Ezeken a munkahelyeken, az ott munkálkodó szakszervezeti bizottságok felismerték, hogy a közművelődés állandó fejlesztése, az emberek műveltségének eme­lése nélkülözhetetlen megválto­zott társadalmunkban. Szem előtt tartották és tarják, amit az MSZMP KB legutóbbi közműve­lődési határozata leszögezett: „Vonják be hatékonyabban az üzemi értelmiséget a munkahe­lyi közművelődési tevékenység­be. Tegyenek nagyobb erőfeszí­téseket az önművelődés igényei­nek felkeltésére és a művelődé­si feltételek tervszerű bővítésé­re. Elsősorban saját szakszerve­zeti mozgalmi munkájuk keretei között nyújtsanak több segítséget a dolgozók igényeinek kielégíté­séhez, fokozzák a kúlturális ér­dekvédelmi tevékenységet.” De nemcsak jó példák vannak, hanem rosszak is. Akadnak mun­kahelyek még, ahol sem a veze­tők, sem a szakszervezeti bizott­ságok tagjai nem érzik felada­tuknak a kulturális kérdésekkel, a közművelődéssel való rendsze­res foglalkozást. Sajnos,'"gyakori, hogy az üzemi könyvtár ' nem kap anyagi támogatást. Sokszor még a legszükségesebb kis helyi­séget sem. Nemegy helyen hiába fordulnak kéréssel a fiatalok a vezetőkhöz: szeretnének egy klu­bot; nem szorítanak ki nekik egy icipici szobát legalább. Kevés még megyénkben a hozzáértő; hivatá­sát szerető, függetlenített nép­művelő a munkahelyeken. Nehéz elképzelni, hogy ne lehessen ezen változtatni, akár egy kevéske jó­indulattal. • A Szakszervezetek Megyei Tanácsának említett ülésén meg­felelő határozatokat hoztak. A szakszervezeti bizottságok veze­tőin, s valamennyi szakszerve­zeti közművelődési munkát vég­ző emberen a sor, hogy a szép határozatok, a jó elképzelések valóra váljanak. Olykor egyesek kétségbevonják a munkahelyi közművelődési munka feltétlen szükségszerűségét, azt hangoztat­va, ‘ hogy a tömegkommunikációs eszközök, s a lakóhelyi kulturá­lis ellátás elegendő lehetőséget nyújt a művelődés széles körű el­terjesztéséhez. Ezzel szemben most ismét hangsúlyozzuk: ma még nem lehetünk meg a rend­szeres, tervszerű és sokoldalú munkahelyi közművelődési cse­lekvés nélkül. Varga Mihály A Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában most jelent meg Fahmi Dzsihangir könyve. A Török Köz­társaság fél évszázada. A könyv ennek a jelenlegi nemzetközi események szempontjából is ér­dekes országnak forrongó öt év­tizedét, új arculatának kialakulá-x sát ismerteti. A Szépirodalmi Könyvkiadó a Darvas József művei sorozatban megjelentette a nemrég elhunyt író egyik korai regényét, mely­nek címe Elindult szeptemberben. Ugyancsak a kiadó gondozásában látott napvilágot Koroda Miklós: Bolondok tornya, az Olcsó Könyvtár sorozatban pedig Lion Feuchtwanger Simone című re­génye. Királyhegyi Pál: Csak te! Es ők címmel megjelent kötete újab karcolatait, novelláit, vala­mint A becsület nem szégyen cí­mű komédiáját tartalmazza. Ur- bán Ernő riportkötete, Vilá­gunk varázsa is most került a könyvesboltokba. Harmadik ki­adásban jelent meg Gergely Sán­dor könyve, az Achrem fickó és a Hidat vernek című regények­kel. Újból megjelent Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony, a Diák- könyvtárban pedig az Arany em­ber. A Déry Tibor munkái soro­zatban két kötetben látott nap­világot híres 'regénye, A befeje­zetlen mondat. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó is több érdekes újdonság­gal jelentkezett. A népszerű Bú­vár zsebkönyvek sorozatában je­lent meg Patay László: Vadak című kötete. Halász Zoltán érde­kes útikönyvének címe: Képesla­pok Amerikából. Reich Károly illusztrálta a második kiadásban megjelent szép meséskötetet: Icinke-picinke a címe és óvo­dásoknak tartalmaz népmeséket Ismét megjelent Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regénye; a Grimm mesék válo­gatása; . Mikszáth Kálmán köny­ve, A beszélő köntös; Palotai Boris Örök harag című könyve, mely gyerekeknek írt története­ket tartalmaz, Würtz Ádám il­lusztrációival. Valentin Katajev: Hétszínvirág című meséjét Hinc? Gyula illusztrálta. A Műszaki Könyvkiadónál je­lentek meg — második, javított kiadásban — a személygépkocsi­vezetői vizsga tesztkérdései, Frölich János szakkönyve Hideg­kötések az elektronikában cím­mel került a könyvesboltokba. Az Akadémiai Kiadó a Nyelv- tudományi értekezések Sorozat­ban jelentette meg , Kemény Gá­bor: Krúdy képalkotása című könyvét. Ugyaneben a sorozat­ban adták ki Havas Ferenc: A magyar, a finn és az észt nyelv tipológiai összehasonlítása című füzetet, továbbá egy vaskos köte­tet, Jelentéstani stilisztika cím­mel. Érdekes kultúrtörténeti do­kumentum Szemere Gyula most megjelent nyelvészeti tanulmá­nya, Az akadémiai helyesírás tör­ténete 1832—1954. Pór Anna mű­ve, Balog István és a XIX. szá­zad elejének népies színjátékaaz Irodalomtörténeti füzetek soroza­tában került kiadásra. A Terra gondozásában jelent meg a Ma­gyar—bolgár ' (bolgár—magyar) útiszótár. Két fontos ipargazda­sági mű is napvilágot látott. Az egyik Mód Aladárné—K<jzák Gyu­la: A munkások rétegezödése, munkája, ismeretei és az üzemi demokrácia a Dunai Vasmű két gyárrészlegében, a másik Kiss Ti­bor : A szocialista nemzetközi vál­lalat (KS) Már tíz éve sincs a pisai ferdetoronynak? PISA OLASZ VAROS ferdetor. nyáról híres. Európában azonban vannak más városok is, amelyek ilyen tornyokkal büszkélkedhet­nek. Kopernikusz szülővárosá­ban, a lengyelországi Torunban van például egy XIV. században épült torony, amely földcsuszam­lás miatt alaposan megdőlt. A sziléziai Zabkowicében áll a má­sodik lengyel „ferdeto'rony", amelynek hajlásszöge még na­gyobb. Ez már 600 esztendős; ma­gassága 34 méter, kerülete 40 méter, falainak vastagsága 2,5 méter. A torony még 1598-ban dőlt meg. Ez az építészeti műem­lék szintén állami védelem alatt áll, és különösen népszerű a tu­risták körében. Kiegyenesithető-e a ferdeto­rony? A legutóbbi vizsgálatok szerint a híres pisai ferdetorony csak 1980-ig tarthatja magát, ha a szakemberek nem találnak vala­mi módot megóvására. ötletben nincs hiány. Azt kel? lene most már megállapítani, hogy melyik közülük a legreáli­sabb. A probléma mintegy 800 év óta okoz gondot a pisai ható­ságoknak. A torony első építésze, Bonan- no már tudta, hogy a talaj nem eléggé szilárd, ezért tömör kőré­teggel erősítette meg a torony alapzatát. Ez azonban nem volt elegendő. Amikor elkészült két és fél emelet (1184), a torony má­ris dőlni kezdett. Ekkor abbahagyták a munkát. 1275-ben azonban Giovanni di Simone építész (aki „mindenha­tónak" nevezte magát) elhatá­rozta, hogy befejezi a müvet, jól­lehet a torony tengelye addigra már 25 centiméterrel tért el a füg­gőlegestől. Simone három további szintet épített, és az új emeletek a ten­gelyhez bizonyos szögben készül­tek, hogy a torony némiképp ki­egyenesedjék. Az építkezést 1350-ben fejezték1 be. Tommaso Pisano a kiegyene- sitésnek Simone által javasolt elvét követte, és ennek eredmé­nyeként a torony kissé tért el a függőlegestől. Évek múltán azon­ban a torony mindjobban elfer­dült, és ez az eltérés jelenleg 17 láb (vagyis körülbelül 5 méter). MAR TÖBB ÍZBEN megkísé­relték a torony alátámasztását. 1934-ben például betonnal in­jekciózták az alapját — 900 ton­na betont építettek belé. Ez va­lószínűleg segített, 1944-ben azon­ban lövedék talált a toronyba, és attól kezdve a szakértők már csak figyelték a fejleményeket. A szakemberek naponta két­szer ellenőrzik a torony állapo­tát, szeles időben még ennél is gyakrabban. A legutóbbi időben több mint 4000 javaslat érkezett a híres épí­tészeti remekmű megmentésére, de egyiket sem fogadták el. Az egyik terv óriási szobor építését javasolta, amely kitárt■ karjával támogatná a tornyot. Benyújtot­tak egy olyan javaslatot is, hogy a tornyot szedjék szét tégláira, és építsék fel másutt. Olyan ta­nácsok is érkeztek, hogy villa­mosvonalat kellene építeni a kö­zelben, s a talaj könnyű rezgése visszatérítené a tornyot a függő­leges helyzetbe. EGY MAGÁT meg nem neve­ző argentin iskolásfiú azt java­solta, hogy a torony alapzata tö­vében, a dőléssel átellenes olda­lon ássák ki a földet, hogy a to­rony ott lesüllyedjen, és az egész így kiegyenesedjék. A szakemberek ezt a javasla­tot hibátlannak találják. Ami azonban gyakorlati megvalósítá­sát illeti, előbb-utóbb kiderül, mennyire reális és végrehajtható az argentin iskolásfiú terve. Kecskemét legnagyobb tanyai iskolájában Néhány esztendeje jártam utoljára az E 5-ősből ívelő, kifutó benei úton. Alig győztem jegyezni a változásokat. Már termőre fordultak a gonddal ápolt szőlőtáblák és kivirult a Görbe fához címzett vendégfogadó. (A falhoz támasztott kerékpárok sejtetik, hogy nincs munka nélkül a csapos.) A kis erdő mellett megszűnt a Dobos iskola (így emlegetik messze környéken). Két kilomé­terrel odább számomra ismeretlen rendeltetésű épületek felkiál­tójelei hirdetik az új időket. (Tán ez a Kossuth Termelőszövetke­zet húsfeldolgozó üzeme?) Virágos és cifra házak Utam végcélja, a ménteleki ta­nyaközpont bőségesen tartogat örömet és bosszúságot. Új, nagy alapterületű családi házak jel­zik, hogy az itteni nép nincs híján sem a szorgalomnak, sem a pénz­nek. Kedves meglepetés: virágok a házak előtt. Egyik-másik kert kiállításon is pályázhatna. Jut már idő arra, hogy szép kör­nyezetben éljenek, hogy csino­sítsák otthonukat. A jó szándék azonban valahol eltéved. Harso- -gó színekkel pingált kerítések, pallérízlést hirdető építészeti „megoldások” rontják az összké­pet, a hangulatot. Közvetlenül a modern, mutatós ménteleki központi iskola szom­szédságában örökítette meg kol­légám a múltat és jelent jelké­pesen kifejező látványt. A vi­haroktól, forróságtól, fagytól megrokkant házban egy villany- szerelő lakik. A városban dol­gozik, mint oly sokan a tanyai­ak közül. Űjabb és újabb igények Kovács István igazgató panasz­kodik, hogy a fiatalok körében eddig sikertelenül próbálkoztak a mezőgazdasági szakmák nép­szerűsítésével. Az új húsüzem­ben dolgozik néhány volt tanít­ványa, s egy fiú az állatgondo­zók között. Jól fizet a téesz, csökkent a munkaidő, hiába. Nyaranta örömmel vállalnak munkát, véglegesen nem kötele­zik el magukat. Szívesen dolgoz­nak a gyakorlókertben is. Így év elején van mit rendbe tenni. Hi­ányzik a diplomás szaktanár, az igazgató csak „félkézzel’^ foglal­kozhat a gyakorlatok vezetésé­vel. Elkelne egy barkácsműhely, télen nincs mit csinálni a sza­badban. A belsőnyíri, ménteleki .határ­ban jól ismert Kovács Istvánt szüntelenül az foglalkoztatja, 9 Önkéntes pályamunkások. hogy miként lehetne még jobban, kedvezőbb körülmények között tanítani. Nincs megállás. A tel­jesülő igények újabb, indokolt kívánságot szülnek. Sikerült megszüntetni az alsó tagozatban is az osztott tanítást. Igenám, de több tanulócsoportnak több tanteremre van szüksége. Egye­lőre; lenne. Bizakodik az igazgató A 12 esztendeje tanácstag igaz­gatói bizakodó. Rövidesen bőví­tést kapnak, „ha ennem viszik a keretet a központi: iskolák; ott is helye van a pénznek”. A szakos ellátás is — hiszi — egyre jobb lesz. Most elkelne néhány fiatal tanár. Az év vé­gén pályázatot hirdettek,, jelent­kezett egy matematika-fizika szakos. Megállapodtak, de he­lyette egy levél jött: meggondol­ta, az egyik szakmunkásképző intézetben fog tanítani. Mit csi­náljanak? Belenyugodtak. A na­pokban hallották, hogy egy har­madik iskolában kötött ki végül az ifjú kartárs. A ménteleki pedagógusok nem várják a sült galambot. A folyo­són alkalmi tornatermet alakí­tottak ki, még a bordásfalaknak is jutott hely. ötletesen gazda­gítják a szertárakat. Sportpályá­jukra a legbüszkébbek. Megér­tem lelkesedésüket. Sportpálya, összefogásból Az igazgató közeli dimbes- dombos területre mutat a pom­pás gyakorlótér széléről. Tavaly így nézett ki ez a terület is. A tantestület vezetésével először a talajt egyengették, simították. Érdemes lenne kiszámítani, hogy hány köbméter homokot mozgat­tak meg. A neheze ezután következett. „Honnap vegyünk salakot?” A konzervgyár sietett segítségük­re. A szállítást a Kossuth Ter­melőszövetkezet vállalta. Rájuk (Pásztor Zoltán felvételét) 9 Ifjú kertészek. mindig számíthatnak. A tanács 20 ezer forintot juttatott a szük­séges anyagok megvásárlására. Az összefogás, a közös fára­dozás eredményeként ma 190 ménteleki diák ápolt kézilabda- és röplabda-, 80 méteres futópá­lya, távol- és magasugróhely bol­dog tulajdonosa. Kozla Lukács igazgatóhelyettes és Tóth Anna tanár irányításával itt tartják a testnevelési órákat, amíg az idő engedi. Legtöbbször engedi, mert a fagy beálltával korcso­lyát köthetnek a tanyai gyere­kek. A tsz és a diákok Ügy tervezik, hogy idén meg­hosszabbítják a futópályát, kis- puskás lőteret és melegedőt épí­tenek. Ismét számítanak a Kos­suth Termelőszövetkezet és az Aranyhomok Szakszövetkezet tá­mogatására. Aligha csalatkoznak. Hozzájárultak az úttörők tábo­roztatásához, az országjárás költ­ségeihez. Természetesen az iskola sem fejőstehénnek tekinti a kö­zös gazdaságot, nemcsak kéré­sekkel keresik meg a vezetőket. Jól felfogott kölcsönös érdeke­ken alapszik a példaszerű együtt­működés. A termelőszövetkezet, a szakszövetkezet elnöke, párttit­kára tudja, hogy a tagok gyer­mekei tanulnak az iskolában, ezért szószólói a pedagógusok javaslatainak. A gyerekek gond- tálan tanulását a szülők kiegyen­súlyozott munkahelyi körülmé­nyei lényegesen megkönnyítik. A cím azt ígérte, hogy egy ta­nyai iskoláról tudósít ez a cikk. Úgy érzem, hogy csak így teljes a kép, így a környezet felvillan-, fásával, így érzékelhető valame­lyest Kecskemét legnagyobb és legszebb külterületi iskolájának sajátos helyzete, így méltányol- hatók dicséretes'eredményeik. Heltol Náadar I Tanyaépület 1974-ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom