Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

’TÖFI NÉPE t 1974. szeptember 11. A í chilei évforduló Ä z emberiség lelkiismere­y&E téré régen hatott ese­* T mény olyan nyílt és drá­mai S'ővel, mint egy esztendővel ezelőtt a chilei demokrácia vér- befojfásándk. híre. A helyi há­borúikról szóló tudósításokon\ ed­ződött és nevelődött világközvé- leméíty megdöbbenése és őszinte szembefordulása, a terror elleni tiltaÚ>zása azóta sem szűnt meg, sőt fokozódott. Mintha egy bé­késen repülő galambot lőtt vol­na lét valaki a nyílt utcán min­denki szemeláttára, olyan sokko­ló vált a hatás. Ennél egysze- rűbbí'és az átlagpolgár számára is érthetőbb képletét már régen adta | a jobboldali terror saját brutcnis természetének, s a ha­ladási tiszta ügye is jobban ki­világlott, mint máskor, hiszen olyan időszakban érte támadás, amikőr az „utca”, a világ képe a békésebb átmenethez volt kö­zel. I A chilei forradalom is békés úton jafcart eljutni céljaihoz. Azt az uyai'választotta, amelyről oly sok vita folyik világszerte a ha­ladást hívei és a szimpatizánsok között,' s amelynek győzelme szép \példa lett' volna az egész emberiség számára. Hogy nem így tprtént, nem a ■chilei haladó ' mozgalmakon, Allende elnökön és szövetségesein, szocialistákon és kommunistákon múlott. Hol köveitek el hibát, ezt ma már sokáéi elemzik, az utólagos ta- nápsádók többen vannak, mint a kellői időben segítők és támoga­tók. Nekünk, magyaroknak már i ‘annak hasonló történelmi ta­pasztalataink, s tudjuk, hogy nem f törhetünk pálcát a chilei hazafiak feje fölött. A tévedé­seket% utólag könnyebb észreven­ni, sít főleg tértől és időtől elvá­lasztja könnyű ítéletet mondani. A tanulságokat levonták és le­vonjak majd chilei elvtársaink is, sijez elsősorban az o felada­tuk, 3helyettük nem Végezheti el senki,, sem. A világnak viszont látnia kell a tényeket: a chilei haladó rendszert a kívülről tá­madd erőszak döntötte meg, s nem la nép akarata. A nemzetkö­zi imperializmus, s főleg az ame­rikai^ Matalmi tényezők túlságo­san sokat veszítettek már ezen a földrészen ahhoz, hogy ne tet­tek iíolna meg mindent a „lavi­na” ^megállítása érdekében. Ku­ba titán most már Chile is — s a példa, amely azt bizonyítja, hogy1 vér nélkül is lehel győztes a forradalom... Az amúgy is gyorsjan érő kontinensen egy ilyen, folyamat elindulása túlsá­gosan veszedelmes lett volna számukra. Meg kellett találniuk és meg is találták tehát Q.z esz­közöltet saját céljaik elérésére, s ezjik megválogatásában nem voltak olyan tisztességesek és jóhisíeműek, mint az Allende- korhiány. Alapvetően tehát a külső, erőszak volt'az oka adu­iéi tragédiának, s ezt nem tudják elleplezni azok a nyugati mellé- beszélők sem, akik mostanában elmeheteket gyártanak a „chi­lei níodell” tanulságairól. Amikor 1970. szeptember 4-én Salvador Allende chilei szocia­lista 6 politikus törvényes válasz­tások, útján az elnöki tisztségbe került, még senki sem tudhatta előre, hogy csupán három év áll a Népi Egység kormányának ren­delkezésére az ország érdekében álló ireformok, a demokratikus folyamat, az idegen tőke beha­tolása elleni intézkedések meg­valósítására. Sok minden sike­rült, s még több, ami véghezvi­telre^ várjt. A reakció mesterke­dései, a belső elégedetlenség szitája, a középrétegek' szembe­állítása a törvényes hatalom­mal, I a nép érdekeivel, s nem utolsósorban a tábornokok ösz- szeéiküvése a külső és belső imperialista körökkel akadályoz­ta rrmg a nagyszerű tervek való- raváyását. Ma egy éve, 1973. szeptember 11-éff Allende kormányát véres fasiszta puccsál íjiegdöntötték, az elnököt és sok-sok társát megöl­ték, *a haladás tízezernyi hívét, harcisát koncentrációs táborokba hurcolták és ma) is fogságban tartják. A chilei nép soraiban azonban sokkal erősebb a sza­badság utáni Vágy, mint valaha. S ott, ahol évtizedeken át élet­ben judták tartani és fejleszteni a dolgozók forradalmi szerveit, a kommunista és szocialista párta[t, a baloldali szakszervezet mellett dz antiimperialista és an­tifasiszta ' polgári mozgalmakat, sokkal mélyebbek a gyökerek annáf, hogy egy tábórnokokból- átló, méptpl elszakadt „vezérkar” és ányomó gépezete ki tudná tépni ezeket la szívék mélyéről. Egy psztendő| telt el és a junta hatafma ma is ingatag, de egyre több | hír érkezik az1 illegalitás­ban i; újjászerveződő pártról, a terror ellen védekezőkről, a munkások és parasztok összefo­gásából. A |nemzetközi szolidaritás ki$ bontakozó hulláma is egyre erő­sebb| A chilei népen a világ ha­ladói, közvéleményének tiltako­zása í sokat segíthet. Nem lehe- tünklmi sem közömbösek! T. P. Aláírták Bissaii-Guinea Köztársaság függetlenségét elismerő okmányt (Folytatás az 1. oldalról.) ,badí]tási ’ mozgalom , elfolytására. A fasiszta rezsim 1970-ben pa­rancsot adott Sekou Tpuré Gui­neájának niegszállására, hogy megsemmisítse a PAIGC után­pótlási vonalait, az akció azon­ban kudarcot vallott. Salazarék 1973. január 20-án kétségbeesett tettre vetemedtek. Conacryban meggyilkolták Amil- car Cabrált. a PAIGC azonban nem szűnt meg, sőt az alkotmá- nyozó nemzetgyűlés Boé'-ban szeptember 24-én demokratikus, népi alkotmány elfogadásával ki­kiáltotta Bissau-Guinea államot. Raul Roa kubai külügymi­niszter Lisszabonba érkezett, hogy a portugál vezetőkkel a két ország kapcsolatairól tárgyaljon. Raul Roa az első olyan politi­kus, aki a szocialista Kuba kép­viseletében portugál földre lép. A kubai diplomácia vezetője megérkezésekor kijelentette: bi­zonyos abban, hogy látogatása hozzájárul a ' két ország kapcso­Jichak Rabin izraeli miniszteri- elnök kedden négynapos hivata­los látogatásra az Egyesült Ál­lamokba repült. A Tel Aviv-i repülőtéren tártott sajtóértekez­letén kijelentette: a Ford elnök­kel és az Egyesült Államok más Az államtanács elnökévé ' Luiz Cátiralt, a PAIGC főtitkárává pedig Aristide Pereirát választot­ták^' meg. Az alkotmányban az áll, hogy Risáau-Guinea szuverén, demok­ratikus, antikolonialjsta és aníi- impérial-ísta ;köztársaság; támo­gatja minden nép felszabadítási harcát és el nem kötelezettsegi politikát folytat. A fasiszta portugál kormány miniden igyekezete ellenére egy sor ' ország' már akkor elismerte az új államot és az ENSZ is üd­vözölte népének függetlenségét. A bissau-guineai nép valójában az április 25-i portugáliai fordu­latainak fejlesztéséhez, és mind a portugál néppel, mind kormá­nyával elmélyíti a barátságon és a szolidaritáson -.alapuló együttműködést. Raul Roa hétfőn este Mario Spares külügyminiszterrel tár­gyalt, majd Spinola elnök és Vasco Goncalves kormányfő fo­gadta őt. vezető személyiségeivel tartandó tárgyalásain kifejti, hogy a je­lenlegi helyzetben Izraelnek -mi­lyen eszközökre van szüksége, és tájékoztatót ad a Közel-Kelet legújabb fejleményere vonatkozó izraeli álláspontról. (Reuter, DPI) lat után nyerte el önrendelkezé­sét. A Szovjetunió, a szocialista or­szágok, a gyarmati sorból fel­szabadult afrikai és ázsiai orszá­gok népei kezdettől fogva erköl­csi és anyagi támogatásban ré­szesítették a Bissau-Guinea né­pének felszabadulási harcát. A lisszaboni aláírás a London­ban elkezdett és az- Algírban folytatott függetlenségi tárgyalá­sok betetőzése. Bissau-Guinea az ENSZ Biztonsági Tanácsának au­gusztus 12-i javáslatára minden bizonnyal hamarosan a világszer­vezet tagjává válik. (MTI) \ Ecevit a ciprúsi helyzetről Bülent Ecevit török miniszter- elnök a dán tv-nek hétfőn' adott nyilatkozatában követelte: te­gyék lehetővé a ciprusi törökök­nek, hogy a törpk hadsfereg ál­tal ellenőrzött területeken tele>- pedjének lé. A szigetországi el­lenségeskedések esetleges kiúju- lásával kapcsolatban kijelentet­te, 1 reméli, hogy erre nem kerül sor,. Hozzáfűzte, „nem akar fe­nyegetőzni”, és még korai lenne arról beszélni, hogy a török kor­mány milyen intézkedéseket fo­ganatosít, ,ha nem sikerülne sza­vatolni a görög övezetekben élő ciprusi törökök biztonságát. Ecevit szerint a menekült gö­rögök ' visszatérését a törőkök általi ellenőrzött övezetekbe az nehezíti,, hogy sem Athén, sem Nicosia nem mondott le „geril­la-terveiről”. (AFP) Megadták magukat a mozambiki lázadók Lourenco Marauesbeh kedden délután megadták magukat a rendőrhatóságoknak a lázadó fe­hértelepesek. miután helyzetük fokozatosan tarthatatlanná vált az elfoglalt rádióépületben. A délelőtt folyamán Lourenco Marques afrikai negyedeiben fo­kozódott a feszültség, a fekete la- kősságí egyre türelmetlenebbül követelte a zendülés'- felszámolá­sát: A portugál hádáéreg több vá­rosrészt lezárt és ezzel gyakorla­tilag elszigetelte a lázadókat. A reakciósok délelőtt már azt jelen­tették az elfoglalt rádión, hogy tárgyalásban állnak egy „FRELI- MO-küldöttséggel”. Néhány óra múlva pedig bejelentették, hogy átadják a rádiót a rendőrségnek. Nyomban a lázadók kivonulása után a rendőrfőnök felszólította az épület körül csoportosunkat, hogy tér jenek haza otthonukba és működjenek együtt a rendfenn­tartókkal. A lázadók sorsáról egyelőre nem érkezett hír. (AFP, UPI. Reuter) Kéthónapos per a Baader-Meinhof «ügyben • Megkezdődött tegnap délelőtt a nyugat-berlini moabiti bíróságon a több mint két hónapra tervezett monstre per Ulrike Meinbof, Horst Mahler és Hans-Jürgen Bäcker — a terrorista bűncselek­ményekkel és bankrablásokkal vádolt Baader—Meinhof-csoport kemény magvának tagjai. — ellen. Képünkön erősen fölfegyverzett biztonsági személyzet igazoltatja a különleges engedéllyel rendel­kező hallgatóságot, mielőtt a tárgyalóterembe engednék őket. (Telcfoto — AP—MTI—KS.) Raúl Roa Portugáliába érkezett Az izraeli -kormányfő Washingtonban CARMEN PAZ ALLENDE: Apám utolsó órái Egy évvel ezelőtt, 1973. szeptember 11-én érkezett el hozzánk a tragikus hír Salvador Allende chilei elnök halá­láról. Megyénk dolgozó népe azótá is őszinte rokonszenvvel figyeli a chilei nép elkeseredett harcát a törvényes jogokat tipró katonai junta ellen. A tragikus esemény évfordulója alkalmából három részben közöljük az elnök lánya, Carmen Paz Allende cikkét, amely hiteles emléket állít a megrendítő eseménynek. 1 Apám nem adta meg ma- I • gát. Akik bementek a dol- gozószpbájába azon a tragikus reggelen, géppisztolyt láttak mel­lette. A csöve még meleg voHT, s egyetlen'golyó sem volt benne. Amikor már az ész erejével semmit äem lehetett tenni, akkor apám fogta a fegyvert — Fidel Castro ajándékát — és védte ma­gát a félig lerombolt palotában. Apám hosszú ideig harcolt azért, hogy Chile előre haladjon a szocializmus útján, Napról nap­ra kénytelen volt elhárítani az akadályokat, amelyeket a jobbol­daliak gördítettek az útjába. S fegyverrel a kezében kellett meg­halnia, hogy a saját testévSl aka­dályozza az állameljenes táma­dást. Az ő vére pirosra festette á chilei ellenforradalmat. Kedden az elnöki dolgozószobá­ban, 9 és 11 óra között szinte szü­net1 nélkül csengett a telefon. Né- hányszor Pinochet tábornok pró­bálta meggyőzni1, hogy legjobban teszi, ha megadja magát. Az utol­só „hívására apám ezt felelte: „Árulókkal sosem fogok tárgyal­ni!” Jose Toribi Merinu tenger­nagynak; aki 10 óra 45 perckor telefonált, ezt, mondta: „Nem va­gyok gyáva áruló, mint önök, s innen csak a holttestemet vihetik ki!” Apám meg akarta állítani azt a folyamatot, amely hosszú idő óta visszatérő jelenség Latin-Ameri- ^kában. Véget akart vetni annak a tankokkal való menetelésnek, amely miatt a törvényes államel­nököknek menekülniük kellett. Most legalább tudják ennek a kontinensnek a tábornokai, hogy nem minden politikus gyáva és romlott. A munkások és más ha­ladó szellemű emberek szembe­szegülnek azokkal, akik tankok­kal akarják eltaposni áz ország > törvényes alkotmányát. Néhányszor hallottam apámat, amjnt azt válaszolta a telefonba, hogy nem mond le. Az ilyen jel­legű beszélgetések az utóbbi idő­ben gyakran megismétlődtek. Az egyik beszédében azt mondta: „A Moneda palotából csak oly módon távolíthatnak el, hogy koporsóban visznek ki. Sosem fogom elhagyni azt a helyet, amelyre a nép állí­tott!” Sajnos, a tábornokok meg­szakították- a mandátumát, s ép­pen úgy, hogy -/holtan vitték ki a palotából. A holtteste panchóba volt csavarva, dpl-amerikai felöl­tő Volt rajta. Lehet; hogy meg­érezte saját tragédiájának bekö­vetkezését? Apám hétfőn nagyon gondter­helten jött haza. Vacsora előtt a többi között egy tábornokot is fo­gadott. Többször is megismételte: „A helyzet valóban súlyos!” Ezen . az estén több barátunkat meghív­tunk a Tomas Moro villába, kö­zöttük Augusta Olivarest, (az ál­lami televízió igazgatóját is. Va- j csora közben Olivarqs tréfálkozni próbált. Vidámságot színlelt. Va­lójában apámat akarta felvidítani, akinek gyakran fel kellett állnia az asztaltól, hogy válaszoljon a telefonhívásokra. Néhány órával később jelentést vett át a tengeré­szek terveiről. Carlós Prat tábor­nok, egykori kormányhű belügy­miniszter pedig arról értesítette telefonon, hogy egyes főhadosztá­lyok is átálltak a tábornokokhoz. Anyám látta apám gondterhelt arcát, odament hozzá és megcsó­kolta. Akkor még nem tudhatta, hogy. utoljára... (Folytatjuk.) NAPTAR 1974. szeptember ,11., szerda NéVnap: Teodóra Napkelte; 5 óra 15 perc. Napnyugta: 18 óra 06 perc. Holdkelte,:. — Holdnyugta: 15 óra 01 perc. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszérvátórium jelenti; Szeptember &-én a középhőmérséklet 18.3, (az öt­ven éves átlag 17,9), a legmagasabb hőmérséklet 26,6 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 11 volt. Szep­tember 10-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 15,5, a délben 1 órakor mért 26,9, a legalacsonyabb 12,6 Cél* sius-fok volt. MOZIMŰSOR 1974. szeptember 11.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! NE HAGYD MAGAD PITKIN Angol filmvígjáték KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! ELZA KÖLYKEI Színes, magyarul beszélő, angol film. — A székesfehérvári Finn— Magyar_ Baráti Kör tagjait látják . vendégül szeptember 15-én, va­sárnap 10 órakor a kalocsai mű­velődési központ Kalevala-köré- nek soron következő foglalkozá­sán. A találkozóra á tv-teremben kerül sor.' V — Ismét megkezdődött a rend­szeres túravezetés a cseppkőkép­ződményekben gazdag lillafüredi István-barlangban. Korszerűsítet­ték a világítást, és megnyitották a látogatók előtt az eddig meg­közelíthetetlen „Tordai hasadék” nevű ágat is. t — Napraforgó-termesztési or­szágos tanácskozás és bemutató színhelye lesz szeptember 18-án a Bácsalmási Állami Gazdaság. A növényvédelmi és gépbemuta­tók után konzultációkra, továbbá a dokumentációs kiállítás megte­kintésére kerül sor. — Kettős szabálytalanság miatt történt baleset Kecskemét hatá­rában. az 52-es számú úton. Husz- ka Ferenc. Hetényegyháza, Lenin utca 48. szám alatti lakos sze­mélygépkocsijával szabálytalanul előzött, s ezért összeütközött a ve­le. szemben személyautójával ugyancsak előző Birvard Fülöp laioskomáromi lakossal. A két géokocsi elsodorta Orosz Ferenc- né 19 éves. Kerekegyháza, Repülő dűlő 44. szám alatti kerékpárost. Szerencsére a (kerékpáros csak könnyebben sérült meg. — A Duna—Tisza közi napok keretében szeptember 22-én, va­sárnap Laiosmizsén autós ügyes­ségi versennyel és lovasbemuta- tóyal egybekötött találkozót szer­vez a Bács-Kiskun' megyei Autór klub. A rendezvényre a kecske­méti és bajai körzet 4300 klub­tagjának küldték ki a meghívó­kat. — Mintegy ezer Bács-Kiskun megyei fiatal külföldi — főként romániai. NDK-beli és bulgáriai — nyaralását szervezte meg az idén az Expressz. Két-háromna- pos belföldi túrákon több mint 1600-an vettek részt. Leglátoga­tottabb a sopron—kőszegi, az eger—lillafüredi és a siklós— harkányi utak voltak. — Üj iparcikküzletet létesít Katymáron a1 helyi ÁFÉSZ. Az 1.6 millió forint , beruházással épülő áruházba még ez év végén beköltözik a vas-műszaki boltT 1975 közepére pedig megnyílik a kultúrcikkrészleg is. Ugyancsak az ÁFÉSZ a gazdája a Sport ven­déglőnek, ahol az új, százszemé­lyes konyha novemberben készül el és 400 ezer forintba kerül. Személyi hír A Magyar Honvédelmi Szövet­ség főtitkára 'Bugarszki Lászlót, az , MHSZ Kecskemét városi tit­kárát érdemeinek elismerése mel­lett, beosztásából , felmentette, egyben az MHSZ. városi titkárá­vá Adámi Leventét népétté ki. Az MHSZ kiskunhalasi városi titká­rát, Vetési Sándort, miután más beosztásba került, felmentette, s kinevezte az MHSZ kiskunhalasi városi titkárává Kenyeres Lász­lót. Elhunyt Licsicsányi Mihály b alezredes A megyében állomásozó egyik katonai alakulat parancsnoksága és párjbizoltsága mély fájdalom­mal tudatja, hogy Licsicsányi Mihály alezredes 1974. szeptem­ber 7-én, 46 éves korában tragi­kus körülmények között, gép- kocsibalCset következtében, el­hunyt. Licsicsányi Mihály alezredes 1949-ben önként vonult be a néphadseregbe, 1951 óta tiszt­ként különböző beosztásokban dolgozott politikai munkásként. Hosszú idő óta az alakulat párt- bizottságának tagja. Kiváló mun­kájáért hét alkalommal részesí­tették kitüntetésben, parancs­nokai, beosztottjai, jóbarátai harcos kommunistának, szeretet­reméltó embernek ismerték. A magyar néphadsereg Licsi­csányi Mihály alezredest saját halottjának tekinti, temetése ka­tonai diszpompával, 1974. szep­tember 13-án délelőtt 10 órakor lesz a csongrádi temetőben. Licsicsányi Mihály emlékét az alakulat parancsnoksága és párt- bizottsága kegyelettel megőrzi. — A JUGOSZLÁVIAI Magyar Szó Dunatáj című , melléklete egész oldalas összeállításban szá­molt be Baja társadalmi és■ po­litikai vezetőinek szeptember ele­jén Zomborban tett 4 napos lá­togatásáról, s Baja és Zombor közötti együttműködési szerző­désről. Mint azt a zombori lap hangsúlyozza, a tárgyalások to­vább szélesítették a magyar vá­ros és a jugoszláv község eddigi kapcsolatát. — A Kalocsai Népművészeti Házba látogat és népitánc-bemu- tatón vesz részt ezekben a na-- pókban csaknem negyven svájci turista. Az IBUSZ, szervezte prog­ramok keretében a Mecsekben, a Bükkben gyalogtúrákon is részt vesznek, s ellátogatnak az abali- geti Cseppkőbarlangba. — Eddig 800 ezer, év végéig pedig 1 millió 20Ö ezer palack Carmen. Olimpia és Pompadour márkájú tankpezsgőt készít a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A Parment az almaborból állítják elő. a többinek a Hajóson, Ne- mesnádudVaron és környékén ter­mesztett szőlő az alapanyaga. — A solti ÁFÉSZ az 1973. évi 68 ezer forinttal szemben ez év­ben 300 ezret fordít a dolgozók szociális ellátottságának javításá­ra. A tagok egyébként a jubileu­mi évforduló tiszteletére kiállítást rendeznek szövetkezetük 25 éves fejlődéséről. — Elkészült Szolnokon az új nyomda épülete és folyik a tech­nológiai szerelés. Négy új szedő­gépet várnak-' a Szovjetunióból, három ofszet gép pedig már (si­keres próbanvomással vizsgázott. A két épületrészből álló nyomda teljes beruházási költség^ 62,7. millió forint. — A LUDAS MAGAZIN c. hdvi folyóirat nyomdai okok Ami­att szeptember 16-án jelenik meg. Névnap Első pillantásra úgy tűnik, mintha virágárus üzletben készült volna képünk. Pedig egészen másról van itt szó. Csesznok Rozália név­napját ünnepük a Kis­kunhalasi Dohánybevál­tó Vállalatnál. Nem túl­zás ez hiszen -ö az egész üzem Rózsika né­nije. 1952 óta dolgozik a vállalatnál. Az&ta há­romszor kapta meg a vállalat kiváló dolgozó­ja* egyszer pedig az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést. Csoportvezetőként száz­húsz dolgozó ' munkáját irányítja. Néey évvel ez­előtt nyugdíjba mehe­tett volna már, de any- nyira szereti munkáját, őt pedig a dolgozók, hogy nem tudta a bú­csúra rászánni magát. (Pásztor . Zoltán felvétele:)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom