Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA « ■ -J---------------------------------------------------------­XXIX. évf. 209. szám Ara: 90 fillér 1974. szeptember 7. szombat Németh Károly hazaérkezett Moszkvából Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára és kísérete pénteken hazaérkezett Moszkvából. A Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára és dr. Szűrös Mátyás, a KB osztályvezető-helyettese fogadta. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) MA G YAR—SZÓ VJET MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS Megnyílt a jubileumi kiállítás a KGM Technika Házában A magyar--szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködés 25. évfordulója alkalmából pénteken, a KGM Rákóczi úti Technika Há­zában. valamint a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Házában jubi­leumi kiállítás nyílt, amely át­tekintést nyújt a két ország tu- dományps-műszaki együttműkö­désének negyedszázados eredmé­nyeiről. a Szovjetunió életéről, gazdaságának, műszaki kultúrájá­nak nagymérvű fejlődéséről. A KGM Technika Házában megrendezett ünnepélyes meg­nyitón részt vettek Borbándi Já­nos és Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Mik­lós, az OMVB elnöke, a KB tagja. Jelen volt az ünnepségsorozatra hazánkba érkezett szovjet delegá­ció V. A. Kirillinnek. az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökhelyettesének vezetésével, ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A kiállítást V. A. Kirillin nyi­totta meg. majd dr. Ajtai Mik­lós, az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány nevében üd­vözölte a megnyitó résztvevőit. Ezután a vendégek megtekin­tették a kiállítást. (MTI) W/fl ii'A' 0 . Harminc éve szabad Bulgária Ünnepi nagygyűlés az Egyesült Izzóban A Bolgár Népköztársaság nem­zeti ünnepe, az ország felszaba­dulásának 30. évfordulója al­kalmából pénteken délután az Egyesült Izzóban nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az Or­szággyűlés elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnök­helyettese, Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Roska István külügy­miniszter-helyettes, Király And- rásné, a budapesti pártbizottság titkára, továbbá .a Fővárosi Ta­nács, a XIII. kerület s az Egye­sült Izzó számos párt- és állami vezetője, a társadalmi és to- megszervezetek, az eredménye­sen dolgozó munkáskollektívák több képviselője. Az elnökség tagja volt Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) ÉPÜL A 2000 KILOWATTOS ÜJ KOSSUTH-ADÓ Alapkőletétel Solton „Közös együttműködéssel a hírközlés sikeréért!” — „Éljen a szovjet—magyar műszaki együttműködés!” Ezek a jelmon­datok és szovjet, magyar zászlók díszítették azt az emelvényt, melyről Horn Dezső, közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes üdvözölte az új Kossuth-adó alapkőletétel i ünnepségének résztvevőit. Köztük Huszár Ist­vánt, a Minisztertanács elnökhe­lyettesét, Tömpe Istvánt, a Ma­gyar Rádió és Televízió vezér- igazgatóját, Horváth Istvánt, az 9 V. A. Sarnsin miniszterhelyettes aláírja az alapító okmányt. Mel­lette Rödönyi Károly miniszter áll. sorszóró állomás, melynek szü­letését a mai napon ünnepeljük, számunkra nemcsak azért jelen­tős, mert egyik fontos feladatunk megoldását biztosítja. hanem azért is. mivel ez a létesítmény szovjet—magyar együttműködés­sel készül, példázva népeink elv­társi, baráti összefogását a békés építőmunkában. A mai alapkőle­tételnek külön jelentőséget ad, hogy most ünnepeljük a ma­gyar—szovjet műszaki-tudomá­nyos együttműködési megállapo­dás aláírásának 25. évfordulóját.” Válaszbes^édet V. A. Sarnsin mondott. Utolsó mondatát így fo­galmazta: ..A felépülő új Kos­suth-adó a szocializmus és az igazság hangját, szavát juttassa el minden magyar családhoz!” Az ünnepség ezután az alapító oklevél aláírásával folytatódott, majd a kivitelezésben részt vevő vállalatok, üzemek fiataljainak képviseletében KlSZ-védnökséget fogadtak a jelenlevő ifjúkommu­nisták. Az aláírt alapító oklevelet, kü­lönböző sajtótermékeket, a forga­lomban levő pénzegységeket tar­talmazó fémhengert Rödönyi Ká­roly helyezte el. majd a helyére került alapkövet a tegnapi nap dátumával ékesített kőműves (Folytatás a 2. oldaton.) 9 Az alapkő letétele után Huszár István, Horváth István, Kéri Áré* rás, a KISZ KB képviseletében és V. A. Sarnsin az usolsó simítá­sokat végzi. (Tóth Sándor felvételei) Munkásművelődés Bács-Kiskun megyében A szakszervezeti szerveknek a közművelődésben végzett tevékenységéről készített jelentést vitatta meg a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának tegnap délelőtt Kecskeméten tar­tott ülése. Heiner János, az SZMT elnöke méltatta a téma fontosságát, majd Némedi' Sán­dor, az SZMT titkára szóbeli ki­egészítést fűzött a tartalmas írá­sos előterjesztéshez. Hangoztatta, hogy — politikai, ideológiai, tár­sadalmi és gazdasági megfontolá­sok egyaránt indokolják a mun­kásművelődés ügyének erőtelje­sebb fejlesztését. Bács-Kiskun megyében a gyors iparosodás ellenére kevés a nagy. üzem. Egy-egy munkahely átla­gos létszáma 125. Ez a viszony­lagos szétszórtság megnehezíti a hatékony kulturális tevékenysé­get. A megye hat városában 48 ezer, a falvakban 15 ezer munkás lakik. Ezek az adatok is sejtetik, hogy a kétlakiság, az ingázás milyen sok gondot jelent. A viszonyok azonban kedve­zőbbek, mint a korábbi években. Egy évtizeddel ezelőtt az ipari munkavállalóknak mindössze 25 százaléka rendelkezett általános iskolai végbizonyítvánnyal, ma ez az arány 43 százalék. A munkásosztály felemelkedé­séért és felemeléséért folytatott tevékenységben elöl járnak a szo­cialista brigádok. Nehéz lenne eddigi eredményeiket túlbecsül­ni. A tanácsülésen azonban a fej­lődést lassító hibákra is felhív­ták a figyelmet. Megállapították: „a szocialista brigádokat az a törekvés yezeti, hogy a hármas jelszót — szocialista módon élni, dolgozni, tanulni — a gyakorlat­ban is valóra váltsák. Az ehhez vezető utat és módszereket azon­ban megfelelő segítség nélkül nem mindig sikerült megtalál- niok. Sok még a formális elem a brigádok munkájában és érté­kelésében.” A jelentés és több felszólaló is foglalkozott a nagyszámú női dolgozó sajátos helyzetével. A tanácsülés mérlegelte, hogy mi­ként használták fel eddig a kul­turális nevelés különböző esz­közeit, formáit. Dicséretesnek tartották, hogy a politikai okta­tásban évről évre többen vesz­nek részt. Elismeréssel szóltak a könyvtárosok munkájáról. Meg­állapították, hogy a megyében működő színház és a moziválla­lat fejlődésében része van a szak- szervezeti közönségszervezők mind jobb munkájának. Az utóbbi tíz esztendőben visz- szaesett a művészeti tömegmoz­galom. Több csoport megszűnt és a meglevők közül is jó néhány gondokkal küzd. A MEDOSZ és a KPVDSZ területén működnek csupán a megye határain túl is ismert együttesek. A SZMT és a TIT javuló együttműködésének a hatása el­sősorban az ismeretterjesztő elő­adások színvonalának a javulá­sában mutatkozik. Munkásakadé­miát még mindig kevés helyen szerveznek. A tartalmas tanácskozáson részt vettek a. megye kulturális intézményeinek vezetői. Az el­nökségben helyet foglalt Gere Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Forgács Istvánná, a SZOT alosztályvezetője és Bo­dor Jenő, a megyei tanács osz­tályvezetője, valamint Borsodi György, az SZMT vezető titkára. H. N. Nemzetközi szövetkezeti tanácskozás Budapesten Száznyolcvanhárom új diplomás vízgazdálkodási szakember A KGST-tagországok központi szövetkezeti szövetségei, illetve tanácsai elnökeinek részvételével pénteken kétnapos tanácskozás kezdődött az OKISZ szabadság­hegyi üdülőiében. Dr. Molnár Frigyesnek, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács elnö­kének megnyitó szavai vezették be a tanácskozást, amelynek fő témája a szövetkezetek gazdasági integrációja, az együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetőségei. Megvitatják a szövetkezeti szer­vek között megvalósult gazdasági, tudományos műszaki együttműkö­dés eredményeit, s azt is, hogy nemzetközi összefogással hogyan fejleszthető tovább a tagországok szövetkezeteink kis- és nagyke­reskedelmi tevékenysége, a me­zőgazdasági felvásárlás, a tudo­mányos-műszaki információcsere, a külkereskedelem és a turizmus. Egyebek mellett szó lesz a külön­böző típusú kereskedelmi vállala­tok együttműködéséről, az élelmi­szerek tárolását, szállítását és for­galmazását szolgáló berendezések gyártásának közös kifejlesztésé­ről. s közös, felvásárló-feldolgozó komplexumok építésére vonatko­zó javaslatok kidolgozásáról. Megvitatják egy nemzetközi szö­vetkezeti külkereskedelmi társu­lás létrehozásának lehetőségeit is. A tanácskozást hazai szövetke­zeteknél sorra kerülő tapasztalat­csere-látogatás követi. (MTI) A közép- és általános iskolai tanévnyitóknál valamivel később kezdődik az élet a főiskolákon és az egyetemeken. Az idén az or­szág 55 felsőoktatási intézményé­ben — hazánk neveléstörténetér ben először — együttvéve több mint százezren folytatják tanul­mányaikat. A nappali tagozato­kon a létszám meghaladja a hatvanezret, az esti megközelíti a tízezret, a levelező fakultáso­kon pedig harmincezernél is több a hallgatók száma. Az első évfolyamokon együttvéve több, mint harmincháromezren kezdik meg tanulmányaikat. Bács-Kiskun megye felsőokta­tási intézményeiben e hét végén és a jövő hét elején rendezik az ünnepélyes tanévnyitókat. Első ként pénteken Baján, a Budapes­ti Műszaki Egyetem Vízgazdálko­dási Főiskolai Karán tartották meg a tanévnyitó és diplomaki­osztó ünnepélyt, amelyen 183 végzős hallgató kapott diplomát. A Központi filmszínház zsúfo­lásig megtelt az egyetem ünnepi tanácsülésére meghívott szülők­kel, hallgatókkal. A Himnusz után Czédli György igazgató nyi­totta meg az ünnepséget, majd Kovács László, adjunktus, nevelő­tanár emelkedett szólásra. Bevezetőként méltatta azt1 a nagy erőfeszítést követelő mun­kát, ^amellyel a hallgatók évről évre készültek, hogy elnyerhes­sék az üzemmérnöki oklevelet. Ebben az évben llll-en kaptak üzemmérnöki oklevelet, 32-en műszaki oklaloi oklevelet, 50-en pedig a már meglevő szaktechni­kusi oklevél mellé ugyancsak megszerezték az üzemmérnöki | diplomát. 1982 óta 767-en nyertek Baján műszaki diplomát, 79-en pedig műszaki pedagógusként végeztek. Az idén tizenheten tanultak tár­sadalmi ösztöndíjjal. Jellemző a vízügyi szakemberek hiányára, hogy az idén a meghirdetett 174 állásra 55. végzett hallgató jut, a többi már előre lekötötte munka­helyét. Ebben az évben a magyar felsőoktatás a 607. tanévet nyit­ja meg a Budapesti Műszaki Egyetem a 193-at, Baján pedig a 13. tanév kezdődik. 1985-re el kell érni, hogy Ma- gyarbrszágon a közműves vízel­látás elérje a 85 százalékot. Hin­nék egyik feltétele, hogy csupán falun 50—60 új vízmüvet kell építeni. Az ünnepi beszéd végén Kovács László sok sikert kívánt a pálya­kezdő üzemmérnököknek. Ezután került sor az ünnepi tanácsülés kiemelkedő eseményére az üzem­mérnöki diplomák kiosztására. A végzett hallgatók meghatódottan vették át a diplomát Czédli György igazgatótól, majd Maklá- ry András üzemmérnök a diplo­mások nevében mondott köszö­netét a tanári kar munkájáért. Az Országos Vízügyi Hivatal nevében Hadházi ■ László fő­osztályvezető i átadta a ju­talmakat a legjobb szak- dolgozatot készítő hallgatók­nak. Ezután átadták a Duna- menti Regionális Vízmű Vízgaz­dálkodási Vállalat díját Kelemen Katalin üzemmérnöknek kiváló szakdolgozatáért. Az ünnepi tanácsülés második felében került sor az új tanévre felvett száz hallgató eskütételére. Az első évesek között van öt af­rikai diák is. Sz. F. Vegyipari kombinát Devnyában 9 Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, az államtanács elnöke Devnyában ünnepélyesen átadta rendeltetésének az szocialista országok segítségével épí­tett vegyipari kombinátot. Képünkön; Todor Zsivkov beszédet mond az átadáskor. (Telefotó—BTA—MTI—KS) I $ MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei ta­nács elnökét, a Szovjetunió kép­viseletében megjelent V. A. Sam- sin postaügyi miniszterhelyet­test, I. I. Kabin rádióipari mi­niszterhelyettest. ' Rajtuk kívül jelen voltak hazánk és megyénk közéleti képviselői, a kivitelező vállalatok vezetői, dolgozói. Az ünnepség szónoka Rödönyi Károly közlekedési és postaügyi miniszter volt. Beszédében töb­bek között ezt mondotta: „E mű­

Next

/
Oldalképek
Tartalom