Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

1974. szeptember 4. • PETŐFI NÉPE • 5

EGY KIÁLLÍTÁS HÁTTERE

Amíg földet művel a törzs

Egy olyan kiállítást néznek meg sokan Kecskeméten, az tJjkollégium termeiben, amely mögött egész különleges háttér húzódik. Egy afrikai országból — Kenyából —, annak is egy törzséről, á masszáj népcsoport életéről adnak tárgyilagosan megdöbbentő tudósítást a bemutatott eszközök, fotók. Azokról az emberekről, akik a 20. században is kőkor- szakbeli színvonalon élnek.

A különleges háttér az, hogy civilizált fogalmainkkal pontosan tudjuk: 17 afrikai országban 25 millió ember az éhhalál küszöbén . áll. A sivatag terjeszkedése 100 kilométereket vesz el a műire élhető területekből. Mi ezt tudjuk, vöröskeresztes akciókkal és még sokféle módon igyekszünk, próbálunk is segíteni. De mindaddig nem nyeri el igazi ízét a kenyér és a hús sehol, amíg valahol emberek éhenpusztulnak.

Élő batyuk

Láttuk, különleges formájával szép lehet egy faragás, amely az egyenlítő környékéről származik. Az afrikai népművészet megtermékenyítette a huszadik századi európai kultúra sok ágát. A' Fekete Dekameron című kötet legújabban magyarul is hozzáférhetővé tette a néger szerelmi történeteket. elbeszéléseket. De a szemlélődés és az olvasás gyönyörűségét egyelőre vigasztalan tények keserítik meg. A művészeti és néprajzi érdekességeket beárnyékolja egy meglehetősen primitív, ám annál szívszorítóbb dolog: mindezeket a tárgyakat egy olyan nyomorúságos szükségállapot a megmaradás ösztönös kényszere hozta létre, amellyel a viszonylagos jólét földrészein már régen nem kell szembenézni.

Lehet, hogy nálunk is szívesen akasztaná valaki lakása falára a vad bivaly bőréből készült pajzsot, vagy a hosszú lándzsát. De ezekkel Kenyában, a masszáj törzs férfiai ma még a életüket védik az oroszlánok ellen. A dolgozó nő azért viszi állandóan hátán a gyermekét — élő batyuját —, nehogy beleessen a kunyhó közepén égő szabad tűzhelybe. A fából készült kis sámli sem csupán ülőalkalmatosságként szolgál, hanem a -vándorlások éjszakáin ezzel „pócolják fel” a fejüket. A hiéna ugyanis nem mar bele "rögtön az emberbe, ha a test nem kinyúlva, vízszintesen fekszik a földön. A férfiak csipesszel, egyenként tépik ki a serkenő szakállukat. a nők fejét kőpengével borotválják simára.

„Meghal a föld”

Egy ásatás során bebizonyosodott, hogy évezredekkel ezelőtt fejlettebb eszközöket használtak az itt élő ember.ek. mint a mai leszármazottak. akik kőkorszakbeli színvonalon élnek. A nomád masszáj törzs állataival együtt állandóan víz és fű után vándorol. A gyarmatosítók kiszorították őket a termékeny vidékről. Nekik azok a területek maradtak, ahol égető a szárazság, hónapokig nincs víz. a törzs tagjai évezredeken keresztül a vándorló életmódhoz szoktak hozzá, és el sem tudták képzelni, hogy másképp is lehet élni. Á hiedelemvilágukban

az szerepel, hogy nem szabad feltörni. művelni a talajt, mert akkor „meghal a Föld”. A „gyógymódok” is kuruzsláson. varázsló eljárásokon alapszanak.

A gyarmattartó rendszereknek nem volt érdekük, hogy bármi is változzék a sötétség tájain.

Csak együtt érdemes

Mit lehet tenni? Hogyan célszerű segíteni? Csákány István, aki a kiállítás anyagát összegyűjtötte, gazdaságfejlesztési koncepciót dolgozott ki a kenyai nomád pásztortörzseknek. Három éven át élt közöttük az egyenlítőtől délre. Református lelkész és agrármérnök egyszemélvben. A távoli kísérleti mezőgazdasági telepen érthető módon inkább a második diplomáját hasznosította.

— Elsősorban a gondolkodás- módon kell változtatni — vallja. — Azt megértetni, hogy ha így élnek tovább, akkor a pusztulás vár -rájuk. Ez viszont nem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik. Mindenekelőtt nehéz kapcsolatot teremteni a törzsbeliekkel, gyanakvással fogadják a külső közeledést. Nagyon fontos, hogy mindenben ott legyen a kezemunká- juk, együtt dolgozzunk, fölébredjen bénnük a többet akarás vágya. Az egyik segélyakció keretében a közelben hatalmas kórház épült. De be sem mernek lépni az épületbe, a környéken ugyanolyan a halandóság, mint korábban. A változásnak belülről kell elindulni. Eredmény csak akkor várható, ha nem a passzív „elfogadó” szerepébe kényszerítjük őket. hanem tevékeny emberekként számítunk ráiuk. Jómagam úgy teremtettem kapcsolatot, hogy elkezdtem játszani a gyerekekkel. Majd meggyógyítottunk egy embert, néhány állatot. Legközelebb

f A lándzsa és a pásztorbot szinte hozzánőtt a masszáj férfihoz. Még akkor sem teszi le ezeket az eszközöket, amikor gyermekét tartja a karjában.

már velük együtt építettük a víztárolót. az iskolát. A szakértők szerepe,, az hogy elindítsanak egy folyamatot, amit aztán a helybeliek visznek tovább. Szemléltetéssel. gépek fölvonultatásával, ember- és állategészségügyi példák bizonyító erejével igyekeztünk elterjeszteni az afrikai vadonban működő telepünk jelmondatát: ..Ha a bemutatott módon elkezded a munkát, megtermelheted. amire a családodnak szüksége van.”

Csákány István most hazulról igyekszik segítséget nyújtani. Egyebek között az Agrártudományi Egyetemen tanuló afrikai diákoknak adja át tapasztalatait. Nagyon sok múlik ugyanis rajtuk. Azon; hogy -miképp élnek, dolgoznak majd. miután hazatérnek.

Halász Ferenc

• Szól a doboz. Oktatás lemezjátszóval. 0

• Szénabálázási bemutató a mezőgazdasági kísérleti telepén. (Foto: Csákány István)

EGY TANÁR NOTESZÉBŐL

Vajthó tanár úr

Vajthó László a közelmúltban töltötte be nvolcvanhetedik életévét. S csak. látszólag van nyugdíjban. Csodás szellemi frissesége teszi lehetővé, hogy a nyolcvan éves kora óta is könyvekkel lepje meg régi és új olvasóit. Mert még mindig tervek sarkallják. Emlékezéseit rendezi sajtó alá.

Ki is Vajthó László? Tanár, írd. irodalomtörténész. Műfordító, irodalomszervező. De ez így — adatszerűén jelezve — túlzottan hivatalos. Hiszen nem úgy volt tanár, mint az átlag. Kitört a megszokottság korlátái közül. Egyik kedves tanítványa. Vas István mondta róla. hogy igazán nem bűvös katedraembernek ismerte. Hegedűs Géza pedig á következőképpen foglalta össze a róla alkotott véleményét: csak Vajthó óta sejtem, hogy milyen nagyszerű pedagógus lett volna Csokonai, ha hagyják, ö „kalanddá varázsolta” a tananyagot. Ügy tanította a magyar irodalmat, mintha az iskola ellenére, illegálisan tanítaná. Ez a „cinkosság” adta óráinak varázsát. Középiskolai tanár maradt mindig. Egyetemi katedrát nem kapott. A Zeneakadémián is csak ..mint tiszteletdíjas” tanított — emlékezik vissza Vajthó — több. mint tíz esztendeig. Nyugdíjaztatása után tanított általános iskolákban is. S mikor tanártársai panaszkodj tak a diákok rossz magatartására. ö mindig megértette őket, heveim próbálta, ahogy leírja a Tanári pályám emlékezete című könyvében

' Csipkelődő hangú epigrammákat ír. önmagát így jellemzi: Különös fajtából 'eredek én: Gyerekfővel satnya, koravén, Girhesen jut el férfikorig,

5 mire aggastyán lesz,

megifjodik.

Vas István, amikor a nyolcvan- éves Vajthó Lászlót köszöntötte, azt a nyugtalanító problémát vetette fel. hogy mi volna Vajthó Angliában? ..Sir”, „lovag”? Ne töprengjünk rajta, folytatta Vas, de tegyük hozzá, lelkiismeretfur- dalást ébresztőn, hogy „másfél- évtizeden át. azt pótolta, á Magyar Irodalmi Ritkaságok hatvanhárom kötetével, amit az Akadémia elmulasztott.” Igaza van Vas Isvánnak. Vajthó páratlanul ‘ értékes munkát végzett tanítványaival. amikor a magyar irodalom kiadatlan értékeit tárta az olvasók elér Bessenyei György müvével kezdte e sorozatot.'

Antológiákat szerkesztett. Ma is érdeklődéssel lapozgatom a Mai magyar Múzsa című 1930- ban megjelent kötetét, mely egy- egy verssel, rövid jellemzéssel és arcképpel mutatja be az alkotókat. Ma is példamutató versválasztása. Babits Hazám. Füst Milán Tél. Juhász Gyula ,Milyen volt. Karinthy Frigyes Martinovics. Kassák Lajos Mesteremberek. Kosztolányi Dezső Marcus Aurelius című ^versét vette fel e kötetbe. Éles szemére jó példa az, hogy a fiatal József Attila Megfáradt ember című versét közli. Ezenkívül számos magyar és német lírai antológiát szerkesztett.

Irodalomtörténeti kérdésekkel foglalkozott. Elsők közt írta disz- szertációját Advról. Az általa annyira kedvelt Bessenyeiről könyvet publikált. Halhatatlan magyar irodalom címmel rövid irodalomtörténetet. Szépírói munkái , például: a Tanári pályám emlékezete és a . Tanárok című regény. Ez utóbbi most jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál 1974-ben. Fordított Mauoassant-t . és Zolát. Pedagógiai cikkeket és könyveket írt (Tanulók szerepe az irodalom tanításában). A napjainkban újra írandó ..A tanítás problémái” című könyvsorozatot

6 indította el.

Sajnos, engem nem tanított Vajthó tanár úr. De egvszér találkoztam vele veiéék. Osváthék lakásán Kecskeméten 1967-ben. Lelkesedését sohasem felejtem. Optimista tanáralkatát sem. örömmel mondta akkor, hoév úgv marad meg az utókor emlékezetében. hogv ..MIR”. Úgv, hogy ő szerkesztette a Magyar Irodalmi Ritkaságok című könyvsorozatot. melynek rövidítése ezt a szót is jelenti: „béke”.

Szekér Endte :

A Lipcséi Néprajzi Múzeum

Müemléktömb Moszkva központjában

Közel 45 000 bel- és külföldi vendég látogatta meg ez év első felében a Lipcsei Néprajzi Múzeumot. Ez az 1869-ben alapított művelődési és kutatási intézmény, egyike a legjelentősebbeknek a világon.

Az állandó kiállítások mellett, mint „Közép-Ázsia” „Szibéria és Kelet-Azsia” — „A Közel-Kelet” — „Afrika a Szaharától délre” — „Amerika indiánjai” — „Ausztrália és Óceánia népei”, a múzeum külön kiállításokat is rendezett, többi között „Tanzánia — a TANÚ felépíti az országot” — „A mai Peru” és „Űjguinea” 'címmel.

A múzeum tudományos > munkatársai több mint 80 ország intézményeivel tartanak fenn szoros kapcsolatokat, elsősorban a szovjet testvérintézményekkel. A tudósok látogatásái Ázsia, Afrika és Latin-Amerika különböző országaiban erősítik a nemzetközi kapcsolatokát.

A fiatal nemzeti államokból már sokan szereztek itt gyakorlati képzést, mint etnográfusok. (BUDAPRESS—PANORAMA)

A Tretyakov képtárhoz közel, a főváros központjában levő egykori Kadasevi elővárost építészeti védett területté nyilvánítják.

E városrész a Moszkva-folyó kanyarulatánál régóta az egyik legforgalmasabb terület. Valamikor élénk feiaca volt, kereskedőbárkák kötöttek ki, tisztviselők, iparosok telepedtek itt le. Kadasevi elővárosa különösen a fegyverkészítőik ügyességéről, valanpnt a kádárjaik hozzáértéséről volt híres.

Az építészek már' elvégezték a szükséges vizsgálatokat és előkészítő munkálatokat. Részletesen megvizsgáltak minden házat és sikerült megtalálniuk az egykori „gyűlésházat”, a volt Kadasevi előváros közigazgatási központját. A helyreállított gyűlésház a XVl. —XVII. századi városi élet emlékeinek múzeuma lesz. A többi régi épületet ajándékboltokká és kávézókká alakítják.

Mégsem kerülnek Bajára 1 Türr István és Tóth Kálmán hamvai

Néhány héttel ezelőtt felröppent a hír: a fővárosi tanács hozzájárult a bajaiak kéréséhez, vagyis engedélyezte á város két híres szülöttének, Türr István 48-as tábornoknak és Tóth Kálmán költőnek a hamvait és síremlékét áthelyezzék a Kerepesi- temetőből az újonnan megnyitott bajai temetőbe. Az újsághír, érthetően nagy érdeklődést keltett, többen részletesebb felvilágosítást kértek, vagy a hazaszállítás pontos időpontját tudakolták szerkesztőségünktől. A fővárosi tanács közmű- és mélyépítési főigazgatóságán elmondták, hogy a főváros vezetői valóban megértéssel fogadták és támogatták a' bajaiak kérelmét. Hosszas mérlegelés után végül mégis úgv döntöttek: senkit sem adnak ki a temetőből.

— Most írtunk levelet a bajai tanácsnak — közölték —, hogy nem járulunk hozzá a kérésükhöz. Remélem megértik, hogy nem értetlenségből változtattak korábbi álláspontukon, de amennyiben a temető minden híres'„lakójáért” jelentkezne a szülőhelyük, alig maradnának. Sorra útrakelnének a magyar művészet és közélet kimagasló alakjainak földi maradványai.

Ez pedig nagyon sok látogatót megfosztana annak a lehetőségitől, hogy felkeresse az ország legnevezetesebb temetőjét, ahol azgk pihennek, akik valaha nagyon ,Js eleven, kimagasló szereplői voltak történelmünknek, vagy úttörői. felejthetetlen fényű csillagai á magyar színjátszásnak. Persze, az is igaz, hogy nagyon sok síremlék nincs olyan állapotból, hogy méltó lehetne annak az emlékéhez, akinek emelték.

— Folyamatosan dolgozunk a Kerepesi temető rendbehozatalán. Évente több, mint tízmillió forintot költünk rá. A nagy síremlékek javításával, felújításával lényegében elkészültünk, most következnek a kisebbek. Éppen most került sorra két színész, Tapoí- czai Gyula és Vízvári Mariska síremléke.

A Kerepesi temető neves halot- fai, köztük Türr Istvánnal, az 1848—49-és szabadságharc tábornokával és Tóth Kálmán költővel, nemcsak egy szűkebb közösség, hanem az egész nép büszkeségei. Nem az a fontos tehát, hogy hol nyugosznak. sokkal lényegesebb, hogy továbbéljenek az utókor emlékezetében.

■Vol

Moszkvában talán nincs még egy olyan épület, amelynek korábbi tulajdonosait és feltételezett építőjét annyi legenda övezné, mint azét a házét, amelyben jelenleg a Tudományos Akadémia elnöksége működik.

Az épület á XVIII. század kö-: zepén olyannyira biterjedt klasz- szicista stílusban készült. Ügy mondják, hogy Orlov-Csesz- menszkij grófé volt. A történészek azonban bebizonyították, hogy Orlov még nem volt gazdag ember abban1 az időben, sót, Moszkvától igencsak messze levő hadműveletekben vett részt, s ’ nem érdekelte a városépítés.

A városi rendőrkapitányság iratai között viszont szerepel „P. A. Gyemidov nemes és felesége* — Matrjona Antyipova kérelme egy palotaépítés “engedélyezésére”. Az 1756. április 10-én kelt kérvényhez tervrajzot is mellékeltek. Az építési engedély így szól: Megépíthető Jakovlev építész mellékelt tervrajza szerint. Azt azonban mindmáig nem sikerült tisztázni, hogy a terv valóban a kiváló építészmérnök, Vaszilij Jakovlev munkája, vagy csupán más tervét hagyta jóvá.

A Gyerpidov-ház kertjéről a következő feljegyzés maradt ránk: „Egész Orbszországban

nincs hozzá hasonlatos ... külön figyelemre méltó, milyen sokféle és ri^ka fát ültettek, a számuk évről évre gyarapszik”.

A forradalom után a palotában bútormúzeum nyílt, majd amikor 1934-ben a szovjet kormány határozatára Leningrád- ból Moszkvába költözött a Tudományos Akadémia — az elnökség kapott nelyet ebben a palotában.

1967 októberében országos pályázatot hirdettek a Szovjetunió Tudományos Akadémiája új elnökségi épületére. Ennek alapján a Platonov vezetésével dolgozó tervezőcsoport: Batir jeva, Zaharov, Zvjozgyin és Levenstein mérnök kapott megbízást a végleges terv elkészítésére.

Most, amikor a Tudományos Akadémia fennállásának 250. esztendejét ünnepli a Szovjetunió, megkezdődött az új központi épület építése. Helyét úgy jelölték kihogy a Kreml és a Lomonoszov- Egyetem épületiének tengeiyőbenj viaielyezkedjék .«huAi épülettömb ragyogóan illeszkedik a város rekonstrukciós távlat tervében megjelölt zöldövezet hez.

A Moszkva-folyó partjáról jól lehet látni az elnökség új épület tét. Az üléstermet szélesvásznú filmvetítővel, hangerősítő- és tolmácsberendezéssel, tv-közvétfe tésre alkalmas felszereléssel látják el. Az úgynevezett stilobat- ban egész föld alatti város alakul ki, az akadémia kommunális központjával és egy kétemeletes, 300 férőhelyes garázzsal.”

A másik oldalon épül a másfél ezer személyes tanácsterem, a könyvtár, az étterem. Az elnökségi épületet és a tanácstermet kiállítások- rendezésére alkalmas galéria köti össze. A második emeleten lesz a hat, 80—150 személyes kis előadóterem, a sajtó- központ, ahol természetesen telefonok, géptávírók és távírdák, állnak a hazai és a külföldi újságírók rendelkezésére. A köz-; ponti szárny 13. emeletén kapnak helyet az elnökség munka-; társainak dolgozószobái.

Az egész, szigorúan „akadémiai” stílusú épülettömböt világos műkölapokkal borítják. A. belsőépítészek fa, természetes kő/ műmárvány borítással dolgo&n nak. A belső tereket szobrok/ festmények, féldombormű vek,;

mozaikok díszítik majd.

A. Pavlova ,£ (APN—KS)^

• A Szovjetunió Tudományos Akadémiája jelenlegi épülete.

I-v

Épül a szovjet tudomány új központja

• Betegségmegelőző állategészségügyi eljárást tanulnak a törzsbeliek.