Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-27 / 226. szám

1974. szeptember 27. • PETŐFI NÉPE • 3 SZOVJETUNIÓ: Több, korszerűbb fogyasztási cikk MUNKÁSOK A HEGYEN BÉKEVONAT A SZOVJETUNIÓB\ SZAKMAI TAPASZTALATCSEREK Száz kirándulás Már aludt néhányat Markó An­tal és felesége, a Szöllősi házas­pár a bakonyi kirándulás után, de még gyakran szóba jön a sok látott-tapasztalt élmény. A há­rom Kovács lány; Judit, Mária, Ilona is a lábában érzi még a frissítő gyaloglások jó ízeit, pó­rusaikban a tüdőtágító magaslati levegőt, ök is. a COOPTOURIST Bács-Kiskun megyei irodája szá­zadik programjának többi részt­vevői is a MEZŐGÉP Vállalat dolgozói. Többségükben szak­vagy segédmunkások. Most negy- venketten járták meg a dunán­túli tájakat. Badacsony és Zirc környékiét. Sokat vártak a, kirándulástól, sokát is kaptak. Mindennek megvárt a maga oka. nincsenek véletlenek. Tóth László, a villanyszerelő­részleg fiatal művezetője is így tartja. Amikor néhány esztende­je fölvállalta * a „kirándulás-szer­ver".” tisztséget alaposan tájéko­zódott. majd utazási programo­kat dolgozott ki. Sokszorosítva eljuttatta ezeket a vállalat szin­te valamennyi dolgozójához. A többség akarata döntött. így ha­tározták el a bakonyi kirándu­lást is. Módot talált árra, hogy minél több ember figyelmét előre fölhívja a várható élményekre. A vállalat igazgatósága is tá­mogatja, segíti. Az országjárás mind népszerűbb a. MEZŐGÉP üzemeiben. El ne feledkezzünk a szakszervezeti bizottság sokoldalú támogatásáról! Utaznak hát fiatalok és öre­gek, saját szemükkel győződhet­nek meg hazánk fejlődéséről. Utaznak, okosan utaznak. Lekop­tak. akik a kocsmákban vagy a cukrászdákban akartak kikapcso­lódni. Inni. enni itthon is lehet, azért kár a Balatonhoz buszoz­ni. a Mecsekig utazni. A bakonyi kiránduláson csak a vacsorát rendelték meg előre. Ott és ak­kor ebédeltek, ahol és amikor idejük és kedvük engedte. Így szabadon mozoghattak. alakít­hatták a programot. Veszprém­ben például a varázslatosan szép állatkert kisvendéglőjében fala­toztak A túrát a COOPTOURIST me­gyei irodája szervezte, Régen ír­tunk már róluk." csendben dol­goznak, kedvezőtlen körülmények között. A lelkes beszámolókat hallgatva a MEZŐGÉP-ben ha­tároztuk el; hogv felkeressük őket. tájékoztatjuk olvasóinkat terveikről. Hiába a sok eligazító tábla, majd eltévedtem a COOPTOU- RIST-irodát keresve. Pedig már jártam ott... Mikor költöznek a régóta várt, munkájukhoz-méltó hélype; ezzel a kérdéssel állítot­tam bfe Tóth István kirendelt­ségvezető parányi birodalmába. Ha négyen a szobában vannak csak akkor jöhet be egy új ügy­fél. ha valaki kimegy .. — Az úgynevezett sétáló ut­cában az igényeknek megfelelő irodát, kapunk. Lesz ott hely min- deh szükséges tevékenységre. Ba­rátságos körülmények között fo­gadhatjuk vendégeinket, dolgoz­hat tanácsadó-szolgálatupk. A va­lutaváltástól szállásrendelésig az utazók rendelkezésére állunk. Alig várjuk, hogy költözködjünk. A telet már biztosan nem éljük meg itt. Reméljük, hogy a no­vembert se. örömmel tapasztaljuk, hogy növekszik az érdeklődés mun­kánk iránt. Több szövetkezet, társulás kérte segítségünket szak­mai tapasztalatcserék szervezésé­hez. A 1 kiskőrösi iáVás borászai­nak egy csoportja a Lenz Moser gazdaságot tanulmányozta. Felte­hetően jól kinyitották a szemü­ket,’s egvet-mást idehaza is hasz­nosítanak. Sorolhatnám a példá­kat. Most kezd mutatkozni a sza­bad szombat hatása. Egyre több helyen ismerik föl. hogy a jó) előkészített utazás, kirándulás a kikapcsolódás, a szórakozva ta­nulás kitűnő formája. Az igé­nyeket nehéz kielégíteni, mert -kevés az autóbusz. A VOLÁN Vállalat segítségével eddig boldo­gultunk. Kívánatos a tömegköz­lekedést szolgáló gépkocsik szá­mának a növelése, már csak a közösségformáló kollektív kirán­dulások miatt is. Az iskolák kedvezményesen jutnak szolgáltatásainkhoz. Mi igyekszünk levenni a pedagógu­sok válláról a szervezés millió gondját. Természetesen — folytatta a tájékoztatást Tóth István — igyekszünk a magunk eszközeivel közösségi céljainkat szolgálni. Né­mi részünk nekünk is van a fizikai dolgozók utazási kedvének erő­södésében. Jellemző, hogy az idei századik programunk résztvevői­nek tekintélyes része a MEZÖ- GÉP-vállalat munkása. Biztató a falusi szövetkezetek növekvő ér­deklődése. A falusi emberek ré­gebben nehezen mozdultak, el hazulról.- Üjabb vendég érkezett, lassan be kell fejezni az érdekes be­szélgetést. Végezetül a COOP- TOURIST terveiről érdeklődök. — Már megkezdtük az első negyei szövetkezeti békevonat szervezését. Novemberben több- százan látogatnak el a Szovjet­unióba. találkoznak szovjet dol­gozókkal. szövetkezeti szakembe. rekkel. A szakmunkástanulók egy csoportja Leningrádba látogat. Heltai bándor Közügy ma a Szovjetunióban _ a rogyasztasi cikkek termetese és kereskedelme. Olvan kérdés ez, amellyel minden lorumon a XXIV. pártkongresszus irányel­vei szerint megkülönböztetett fi­gyelemmel- íogjaikoznak. Azi el­múlt években a" togyasztási cik- ,’kék termelésének gyorsítására fordított pénzösszeg megkétszere­ződött. így a fogyasztási javak termelésének növekedési ütem'e az oda iránvitott óriási anyagi és tecnnikai erőknek köszönhe­tően meghaladja a nehézipar gyarapodásai. Minlegy bflö tex­til-, kötöttáru-, konfekció- és ci­pőipari kombinátot építettek vagy újítottak lel a legkorszerűbb be­rendezések. technológiák felhasz­nálásával. A helyes gazdaságfej­lesztési politika eredményeként a fogyasztási cikkek termelésének mennyiségi problémáit megoldot­ták; ■ a központi kérdés most a minőség javítása, a választék szélesítése. A vásárlók igénye megnőtt ' szép. divatos könnyű­ipari termékeket, korszerű ipar­cikkeket keresnek Az SZKP KB nemrégiben ele­mezte a . fogyasztási cikkek uk­rajnai termelési tapasztalatait, s olyan következtetéseket ,vont le, amelyek túlnőnek a köztársaság határain. Nagyon sok üzem ugyánis megelégszik azzal, hogy teljesíti a terv mennyiségi mu­tatóit. Ezért egy sor termék vá­lasztéka, csomagolása, formája el­marad a kívánalmaktól. Az SZKP KB dokumentuma a párt-, állami és gazdasági vezetők leg- ' fontosabb feladataként jelöli meg a fogyasztási cikkek minőségé­nek javítását. Harcot indít az olyan szemlélet ellen, amely meg­elégszik az alacsony színvonalú, elavult konstrukciójú termékek-^ kel. Ha a vállalatok a jövőben nem a lakossági keresletnek megfelelő árucikkeket. bocsátanak ki, azt úgy kell, tekinteni, mint az álla­mi előírások, a tervfegyelem meg­sértését. Az SZKP KB útmutatá­sa felhívja a figyelmet, hogy a fogyasztási cikkek minőségjavítá­sáért. választékbővítéséért folyta­tott széles körű küzdelemben á ■mostaninál sokkal nagyobb teret kell adni a nehézipari vállalatok­nak. A szovjet közgazdászok azt javasolják, hogy a népgazdasági érdekek még, teljesebb érvénye- . sítésére változtassanak a mostani. tervteljesitési rendszerem, az el­képzelések szerint az iparválla­latok csak akkor lennének ele­get kötelezettségeiknek, amikor a terméket a boltokban eladták. Szakmai körökben az. '-•áriák az új rendszertől, hogv még job­ban növekedjék a termelői vál­lalatok érdekeltsége a korszerű, keresett termékek gyártásában. Tervelőírások é" közgazdasági eszközök kombinálásával kíván­juk tehát megoldani a Szovjet­unióban a vásárlók igényeinek megfelelő fogyasztási cikkek ter­melését. KONGRESSZUSTÓL KONGRESSZUSIG Az eltelt négy év alatt a kong­resszusi határozat szellemében egészségügyi hálózatunk tovább bővült. 0 Csongrádban, Mórahalom nagy­községben négy és fél millió forint beruházással 1973-ban új egészségügyi központ épült. (Jobb oldalt.) '• 1973 májusában adták át a Tétényi úti kórház 70 ezer lakos ellátására alkalmas szakorvosi rendelőintézetét Budapesten. (Jobb oldali alsó képünk.) 0 1973 decemberében avatták fel Mosónmagyaróvárolt az alsó képen látható 50 millió forint költséggel felépített 126 ágyas városi kórházat. (MTI foto — KS.) EZERKÉTSZÁZ BRIGÁD JELENTKEZETT Készülődés a vetélkedőre i Ez év júniusában a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa és a • (SZ Bács-Kiskun megyei Bizott­sága közös felhívással fordult a szocialista brigádok tagjaihoz: vegyenek részt minél" nagyobb számban azon a vetélkedősoro- zatorf. amelyet felszabadulásunk harmincadik évfordulójának tisz­teletévé’'rendéznek. A felhívás és azt követően' az SZMT kulturá­lis munkabizottsága által közre­bocsátott útmutató alapján szep­tember 10-ig lehetett a részvételi szándékot bejelenteni. A napokban összesítették a je­lentkezéseket. Megállapították, hogy összesen ezerkétszáz brigád kíván részt venni a vetélkedőkön. Számításaik szerint így mintegy hatezer dolgozó kezdte meg met gyeszerte a felkészülést. Néhány munkahelyen különösen nagy ér­deklődés mutatkozik a brigádve­télkedők iránt. Az Alsó-duna­völgyi Vízügyi Igazgatóságtól hat­van, a kecskeméti ZIM-ből negy­ven szocialista brigád jelentette be részvételi szándékát. Sokan jelentkeztek a kalocsai és a kis­kunfélegyházi műányaggyárból. Általában mindenfelé nagy az érdeklődés a vasasok, építőipari dolgozók és a KPVDSZ-hez tar­tozók között. Bajáról kétszáz, Kiskunfélegyházáról hatvan, Ka­locsáról hatvanhat. Kiskunhalas­ról száztíz, és Kecskemétről há­romszáz szocialista brigád küldte el a nevezési lapot. Megtudtuk, hogy az idén vala­mivel kevesebben vesznek részt a már hagyományossá váltve­télkedősorozaton, mint az elmúlt esztendőben. Most viszont ma­gasabbak a követelmények, s ál­talában a színvonal emelésére akarják helyezni a hangsúlyt. Ezt célozza többek között a már említett — s időben, jóelő­re kibocsátott — útmutató is. Eb­ből az érdekeltek megismerhetik az összes tudnivalókat, s az iro­dalomjegyzék segítségével köny- nyebb lesz számukra a felké­szülés. Hamarosan elkezdődnek az üzemi szintű vetélkedők, ezeket kőveti mindenütt a városi, majd — áprilisban — a-megyei döntő. A TIT szervezetei az egyes vá­rosokban sok segítséget nyújthat­nak — és nyújtanak is — a bri­gádoknak. Az útmutatóban felso­rolt témakörökben előadásokat tartanak; a szabadegyetemek, előadássorozatok tematikáját, ahol erre mód van, egyeztetik a vetélkedők anyagával. A könyv­tárak és az egyéb közművelődési intézmények a maguk sajátos eszközeivel ugyancsak sokát te­hetnek azért, hogy a szocialista brigádok vetélkedője minden szinten elérje a célját. V. M. Látomás a sorompónál Hajszálon múlott — Hát ez az angol autóbusz mit keres; itt? Első pillanatban ez villant át a fotóriporter agyán, midőn Kecskemét Nagykőrös felöli be­járatánál meglátta a számunkra szokatlan külsejű járművet. A szakmával együttjáró kép­zettársítási készség révén, a cso­dálkozáson túl, nem kis rrtegille- tődéssel tette föl a kérdést ön­magának. — Szent Westminsterre! Csak nem a nagy sikerű tévésorozat, a „BUSZON” szereplői járnak errefelé?! Miért ne? Ebben a vi­lágméretű idegenforgalmi felfu­tásban könnyen lehetséges, hogy, az a bizonyos angol vállalat mi­felénk is kihosszabbította távol­sági járatainak útvonalát. Mind­annyiunk által megkedvelt há­rom illusztris alkalmazottját — a pilótát, kalaúzt,' s az ecetmö- solyú ellenőrt — ebbe a „külön­járatba” _ ültette, mondván: „Eriggyeték, járjátok be nékünk Bács-Kiskun megyét. Kezdjétek .Kecskeméttel. Lássuk, miről is „hírős” az a város) ha zománc­kádjain, zakuszkáján, pálinkáján kívül — ó, be' megszédült ez utóbbitól szegény megboldogult walesi hercegünk egykoron! — közúti forgalmának áteresztő se­bességét is megvizitáljuk.” S hőseinknek pont a barne- váli sorompóba kellett ütköz­niük. Igaz — talán egy ki-, s bejáró út kivételével — bármely más útvonalon ugyanígy járhat­tak Volna. Még; ez az egy meg­torpanás elmegy valahogy, ám­bár tény, hogy a megyeszékhely túlsó" végein ugyancsak ' sorom­pó edzi majd idegeiket, mielőtt kihajtanának a városból. — Nái.ésl — vett erőt a pro­vinciális önérzet riporterünkön, miután korrigálni akarta a „nyu­gati” busz láttán önkéntelenül támadt, csökevényként bénne megbújt, hirtelen megrendülését. — Kecskemét összes sorompói el­lenére is gyorsabban áthaladnak szeretett városunkon, mint az ő ködös, miazmás Londonukon. Annyira beleélte magát az anglo-képzelődésbe, hogy szinte várta: mindjárt kinyílik a „Sun- decker”. ajtaja, s collstockmoz- dulatokkal kifarol belőle a tim— sós ajkú ellenőr.' Kezében a map­pa, s megfeledkezve róla, hogy nem otthon’ van, szenvedélyesen hadonász. •— Majd én móresre" tanítom magukat! Miért álltak itt. meg? Persze, lazsálni. Vegyék tudo­másul, jelenteni fogom a főnök­ségnek. Ez abszurdum! Mire a sofőr. — Jobb lesz, ha lejön a sín­ről, ha (nem akarja, hogy négy másodpercen belül még laposabb­ra mángorolja az a vörös moz­dony. — Mi? Vörös?! Hát aztán. Én nem vagyok kapitalista, csak csó­ró alkalmazott. Kizsákmányolt. — Jó, de a mozdony ezt hon­nan tudja, ha nem ugrik el elő­le? ... Na ugye, így is majdnem leborotválta az ülepét... De he civakodjon velünk még idegen-' ben is. Inkább pislantsón át a túlsó oldalra, -olvassa el, hol ál­lunk. A rozoga ellenőr betűzi. — Ba-rom-fi.., —j Nem is tudtuk, hogy kül­földön is felismeri a nagybetű­ket ... Látja, olyan gyár ez, ahol a sok finom pipi, meg tyúk... — Ne folytassa, maga kujon! Nem azért kapja a napidíjat, hogy a kecskeméti szoknyákat lesse. Majd adok én maguknak. Semmi pipi, semmi tyúk, értik?! ... Fotóriporterünk kellemetlen lökést érzett gépkocsijában. Há­tulról belekoccant egy sorstárs a lökhárítójába; Ez a józan va­lóságra ébresztette. Kiszállt, hogy étkezés előtti imáját kártevőjé­re olvassa. Vele egyidőben ugrott le az angol busz vezetőfülkéjé­ből az a pulóveres, vászonsapkás szakállövezte arcú fiatalember, így a kiskunsági stílusú veszeke- . dés helyett a szakmai ingernek engedett. Udvarias kérdő tekin­tetére — hogy szabad-e lefény­képezni, avagy netán szigorúan bizalmas turisták? — németül hangzott a beleegyezés. Mire az objektív vigyázzba meredt, a busz két másik utasa is mutat­ta magát. Szűkös német szókincsét kife­jező taglejtésekkel kiegészítve, fotóriporterünk szóbaegyeledett velük az exponálás befejeztével. Volt idő, a sorompó rendületríe-: nül lekonyulva állt még. Sikerült annyit megtudnia, hogy négy osztrák fiatál — 2 fiú, 2 lány < az emeletes kocsi utasa. Világjárásra támadt kedvük, ösz- szeadták pénzüket, megvásárol­ták ezt a kimustrált angol buszt, és nekivágtak a nagy útnak. Isztambul a végcél. Reméljük, mire visszaérnek, Kecskemét másik „végén”, kap­nak sorompót. Tóth István— Tóth Sándor Színhely: Kecskeméten, a Batthyány u. 32. sz. ház-fala. An­nak dől kezét, lábát kitárva egy huszonöt év körüli férfi. Rendü­letlenül ölelné a rideg vakolatot, de karja mindannyiszor remény­telenül hull alá. valahányszor megkísérli az épület átkarolását. Rozsdás fálevél színű .haja elöl a homlokára bukik, s a tincsek mögül dacos szempár mered a végtelenbe. Lebiggyedt száján ha­ragos elszánás. Csak szóljon hoz­zá valaki, megadja a szájaízét! A vele szembejövők azzal a furcsa irtózattal nézik végig, ahogy a gusztustalanságig besze- szelt embereket szokás. Akik a háta mögül jönnek, félig visz- szafordítják rá a fejüket, vagy éppen csak szemük sarkából lesik. ökelme . pedig, szinte 1 „hálá­ból” a nagy figyelemért, olyan mozdulatokat tesz. mintha lel akarna mászni a falra. Persze, — elég neki a puszta földön meg­állni. Jönnék-mennek mellette. Ki-ki legfeljebb gondolatban szentel még rá pár pillanatot. Talán ilyesmi jár legtöbbjük eszébe: „Nem irigylésre méltó az a fele­ség — család —. akihez ez a pa­sas hazatér... ” A belváros felé tartók iszonya­tos fékcsikorgásra torpannak meg. A betonúton eev öreg «Wart­burg fékezett, mögötte két moto­ros stoppolt le oly hirtelen fé­kezéssel. hogv a tehetetlenségi erő szinte egymáshoz lendítette a két járművet. Azért is, mert ugyanakkor kormányaikat is fél­rekapták a motorvezetők, hogy- bele ne rohanjanak a Wartburg hátuljába. így aztán kétfelöl a lökhárító, két végénél álltak meg első kerekeik. A motorosok közé aligha fér­hetett volna be az utánuk futó Skoda, ha pilótájának nem olyan kiválóak a reflexet s nem cö- vekel le 2—3 centiré a két rend­számtáblától. A Leninváros fe­lől szaladó többi jármű" már „normális’’ ütemben tud megáll-» ni. A gépkocsi-motor-torlasz előtt pedig a vörös hajú atyafi imbo- lyog. Áll. s végtagjai tudatától függetlenül várják azt az „egyen­súlyállapotot.*’ amelyből úgy len­dülhetnek tovább, hogv gazdá­jukat odébb mozdítsák a beton­úton. Az ipse képén látszik, fo­galma sincs róla. hol van, mi történik vele. Mielőtt azonban ki- vagy leszállnának a járművek­ről. hogy odébb tessékeljék, illet­ve felvezessék a járdára, mégis­csak sikerül megindulnia. Átvág szép hosszú rézsútban az úton. szempillája se rezzen, amikor az ellenkező oldalon okoz olyan íféksikongatást. hogy a frász kerülgeti a járókelőket. Akik ed­dig is csak dérmedten . figyeltek, mi lesz ezzel az eszeveszettel. ö pedig jobbára előre-hátra in­gadozva. mégTmeglódulva, mint egy kihagyó hajtóművű rakéta, szinte becsörtet az átelleni mel­lékutcába. ' Az emberek csak néznek egy­másra. fejüket csóválják, mélye­ket lélegeznek. Ocsúdnak, této­ván továbbállnak. ...Nem a Vöröshaíún múlott, hoav 1974. szepterhber 21-én nem került a Petőfi Népébe ilyen cí­mű hír: „Autó alá került a ré­szeg gyalogos”. —th—n

Next

/
Oldalképek
Tartalom