Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-04 / 206. szám
\1974. szeptember 4. • PETŐFI NÉPÉ • 3 Béke és barátság különvonat A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa — több vállalat .javaslata alapján — megyénk .felszabadulásának 30. és a szocialista brigádmozgalom 15. évfordulója tiszteletére, méltó megünneplése céljából különvonatot szervez. A Béke és barátság vonattal 300 megyénkben dolgozó látogat a Szovjetunióba. Azok utaznák ez alkalommal — október 22—29-ig — Kievbe és Moszkvába, akik a szocialista brigádmozgalom élenjárói. Kijelölésüket a gazdasági és társadalmi szervek együttesen végezték, Természetes tehát, hogy az útiköltség nagyobb részét a vállalatok, üzemek fedezik. KÉPERNYŐ Történelmi ismereteink Négy' megkérdezett tévénéző közül hárman szeretik, igénylik a történelmi sorozatokat, tudatta szerda este dr. Szecskő Tamás, a Tömegkommunikációs Kutató- központ vezetője. örvendetes adatnak tűnik, hiszen a históriával foglalkozó könyvek iránt jóval kisebb a kereslet. A korszerű történelemszemlélet ugyanakkor a szocialista demokrácia, a fejlett nemzeti közgondolkodás fontos eleme. Csak az szólhat bele érdemlegesen egy ház építésébe, aki ismeri az alapokat, a felhasznált anyagokat és a tapasztalatokkal szembesíti a terveket. Közérdek, hogy minél- többen tudjanak a történelem valódi mozgatóiról, a változásokat meghatározó, befolyásoló törvényszerűségekről. Csak így érzékelhetjük pontosan a világban a múltban és a jelenben elfoglalt helyünket, alakíthatjuk ki állás- foglalásunkat, határozhatjuk meg ■ cselekvésünk irányát és módját, így formálódhat ki a szocialista nemzeti egység, csak így oszlathatók el a felhalmozódott illúziók, félreértések. A tévé joggal hivatkozik arra, hogy a „kor elektronikus regőseként” va tájékozódáshoz szükséges tények sokaságát közli t a képernyő^alőtt ülő míHiókkájp^ gyakranJf„észrevétlenül”, ..szóra*»! koztatva". A szórakoztatás szándéka azonban olykor tévútra viszi a legjobb szándékot. Előfordul, hogy — jelképesen szólva — a tévé egyik kezével elveszi, amit a másikkal ad. Kinek higgyen a néző; a nagyszerű, izgalmas dokumentumfilmeknek, összeállításoknak, vagy a tömegigényt rosszul kiszolgáló, tápláló kalandfilmeknek. Szokták mondani, hogy az élet izgalmasabb a legagyafurtabb kitalációnál. Ezért is káros, valószínűtlen sztorikból összef érceim egy-egy eseményt, korszakot felidéző sorozatot. A tájékozatlanabbak nehezen tudják megkülönböztetni az írói „leleményt” a tényéktől. A Bors és a hasonló jellegű hazai és. külföldi kalandfilmek hatása meglehetősen felszínes. (Szereplői, fordulatai hamar elfelejtődnek, szerencsére.) A kívánság- műsorok műsorszerkesztőitől is több történelmi dokumentumot, mint játékos feldolgozást kérnek. A vasárnap este sugárzott — eddig, kiemelkedően legjobb — összeállításban is láthattunk egy részletet a Nagy csaták című, most befejezett francia dokumentumfilmből. Érdemes összegezni az egész sorozat tanulságait. Helyenként vitatható a foréa- tókönyv szemlélete. A valóságosnál nagyobb jélentőséget tulajdonít a seregeket vezető tá- bornokok képességeinek, a kidolgozott haditervek színvonalának. A világ legzseniálisabb főtisztjeivel sem nyerhette volna meg Németország a háborút. A legügyetlenebb parancsnokok is előbb-utóbb legyűrték volna a nácikat. Az adott gazdasági, társdalmi viszonyok meghatározták a dolgok menetét. Az arányokon, V a szemléleten olykor vitatkozva sem tagadhatjuk meg a film készítőitől elismerésünket. A megvalósítás méltó volt a hatalmas vállalkozáshoz. Jellemző, meghökkentő, elgondolkoztató dokumentumfelvételek idézték milliók szenvedését. A szigorú objektivifásra törekvő alkotók éppen a tények hűséges közvetítésével váltak időnként pártossá. Érzékeltették, hogy a második világháború nemcsak különböző erejű,, fegyverzetű hadseregek összecsapása volt. Az események megértéséheznem elegendők a hadtörténeti kutatások. Jól tette a televízió, hogy magyar tudósok segítségével igyekezett tisztázni a Nagy csaták vitatható, félreérthető megállapításait, megvilágítva a hatalmas freskó homályos részleteit. Heliai Nándor Ittas, szabálytalankodó járművezetők Közlekedési ellenőrzés Kiskunfélegyházán A jól bevált gyakorlatnak megfelelően a rendőrség közlekedési járőrei nemcsak az országutakon, de a nagyobb forgalmú, s ezért balesetveszélyesebb városok közútjain is rendszeresen ellenőrzik a járműveket, járművezetőket. Egy ilyen ellenőrzésre kaptunk meghívást a minap, amelynek készségesen tettünk eleget azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a tapasztalatokat olvasóink elé tárjuk. Az indulást követően már Kecskeméten intézkedniök kellett a járőröknek, ugyanis a Csáktornyái utcában egy vontató mögé kapcsolt pótkocsiról hiányzott a rendszám. A VD—20—07 forgalmi rendszámú vontatót Nagy József. a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. Kecskemét, Városföld 68. szám alatti lakos, a közös gazdaság alkalmazottja vezette. A pótkocsin a következő hiányosságokat találták: nem működött az irányjelző. a féklámpa, sőt még a fék is üzemképtelen volt. A vontatóvezető mindezzel tisztában volt. ennek ellenére Lakitelektől Kecskemétig vontatta a szállítmányt. Igaz. erre Bara Józseftől. a fatelep vezetőjétől kapott utasítást, aki kihangsúlyozta, hogy ne törődjön a pótkocsi műszaki állapotával. Habár ezt megtagadhatta volna, mégis elindult, feljelentették. A kora estére tervezett ellenőrzés Kiskunfélegyházán a késő éjszakába nyúlt a rendkívül sok szabálysértés miatt. Szabó Lajost, a kunszállási Alkotmány Tsz gépkocsivezetőjét azért állították meg. mert az SC—92—27 forgalmi Rendszámú tehergépkocsival úgy hajtott fel az 5-ös számú főútvonalra. hogy az Állj! Elsőbbségadás kötelező! jelzőtáblát figyelmen kívül hagyta. A műszaki ellenőrzés során kiderült, hogy a gépkocsi jobb hátsó világítása nem jó. a kézifék nem működik, s a jobb oldali hátsó gumiabroncs teljesen lekopott. Akadt még másfajta szabálytalanság is. Azonkívül, hogy a kétszemélyes fülkében hárman utaztak, a gépkocsi- vezető déli 12 órától „elfelejtette” vezetni a menetlevelet. Kunszállásról pálinkáért indult el, s mégis gázolajos hordók voltak a platón. Nyilván magánfuvarozást végzett Szabó Lajos. Nem véletlen, hogy Kiskunfélegyházán nagyon sok az olyan közlekedési szerencsétlenség, amelyet az ittasság okoz. Erről győződtünk meg az ellenőrzés során. is. Vidéki Ferencet. Kiskunfélegyháza. Katona József utca 12/a. szám alatti lakost a Kossuth utcában állították le. Az ÜF—83— 75 forgalmi rendszámú személy- gépkocsi vezetője, amikor az alkoholszondát kezébe nyomták, bevallotta: nem sokkal ezelőtt egy üveg sört ivott. Ezt az alkohol- szonda is kimutatta. Nem sokkal később Király László. Kiskunfélegyháza, Jósika utca 24. szám alatt lakó kerékpáros futott a rendőrök karjaiba. Róla sem gondolták volna, hogy „bekapott” három decit, messziről ugyanis csak kerékpárjának kivilágítatlansága tűnt fel. Az alkoholszonda bizonyított az ő esetében is. Nagy László. Kiskunfélegyháza, Irinyi utca 3. szám ‘ alatti lakos egy deci pálinka hatása alatt nyomta a pedált. Szász Ferenc, Kunszállás. Tanya, 388. szám alatt lakó fiatalember segédmotoros kerékpárját talán azért vezette ittas állapotban, mert így akart bátorságot szerezni' a jogosítvány nélküli közlekedéshez. S hogy minden szabálysértés együtt legyen. Gondi József 20 éves, Kiskunfélegyháza. Mikszáth utca 20. szám alatti lakost azért kellett - megállítani kölcsönkért lovas fogatával, mert nem égett a viharlámpa. Motalkó volt a lámpában, s a lovas kocsi hajtójában is, ugyanis az alkoholszonda alaposan elszíneződött. Gondi nem is tagadott, három deci bort ivott meg. mielőtt felült a bakra. Valamennyi szabálysértőt név szerint felsorolni lehetetlen volna. hiszen a járőrök több száz járművet állítottak meg. vizsgáltak át műszakilag, ellenőrizték az okmányokat, s természetesen a gépkocsivezetőket. A tapasztalat e néhány óra alatt kikristályosodott: a szigorú büntetések — nagy összegű pénzbírság, vezetői engedély bevonása — ellenére még mindig nagyon sok a szabálytalankodó. az ittasan közlekedő járművezető. Az ellenük való küzdelem, a veszélyhelyzetek elhárítása nemcsak jogossá, de szükségessé is teszi a jelenlegi szigor fenntartását, sőt fokozását. Gémes Gábor A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz rendszám nélknii pótkocsija. t Feketefuvarban a, kunszállási Alkotmány Tsz gépkocsija. Szeptemberre ajánlja a Halasi műsorkalauz Az immár jó ideje rendszeresen, havonta megjelenő „Halasi műsorkalauz” több figyelmet érdemlő rendezvényt, kulturális eseményt ígér szeptemberre. Ezek közül hívjuk fel most — a kiadvány kézhezvétele után frissen — olvasóink figyelmét. Mindenekelőtt a kanizsai napok rendezvénysorozatát ígérik a halasi kulturális élet vezetői. Szeptember 28—29-én a jugoszláviai Kanizsa község — mely gazdag irodalmi és művészeti hagyományairól ismert nálunk — kulturális életéből kapnak ízelítőt a kiskunhalasiak. A művelődési központban rendezik meg a Kanizsa fejlődése című kiállítást, s ugyanott tekinthetik meg majd az érdeklődők a kanizsai képzőművészek tárlatát is. Bemutatkoznak a kanizsai színjátszók is, és pályára, lépnek a két helység női kézilabdázói. Az egyre népszerűbbé váló Szilády Galériában megrendezik a Kossuth-díjas érdemes művész, Hincz Gyula festőművész tárlatát. Az ismert alkotó műveivel egyidőben láthatják majd a képzőművészet barátai a szintén Kossuth-díjas Varga Imre szobrait is. A közös kiállítást szeptember 2S-án dr. Molnár Ferenc államtitkár nyitja meg. A megnyitó után — hagyományosan — dr. Bereczky Lóránd művészet- történész vezetésével beszélgetést szerveznek a kiállító művészekkel. A Jurinovits Miklós Ifjúsági Klubba látogat el szeptember 17-én Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő és Merényi Judit előadóművész. Hatodikán dr. Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője találkozik ugyanott az olvasóival. CIKKÜNK NYOMÁN A tanácstag véleménye A Petöji Népe augusztus 29-i számában található „Vizsla a homokozóban’' című írását úgyis, mint leninvárosi lakos, úgyis, mint leninvárosi tanácstag, örömmel olvastam. A jelenleg érvényes előírások tudomásom szerint nem rendezik egyértelműen a kutyatartás feltételeit. Nehéz megkövetelni, hogy néhány többé vagy kevésbé jó helyzetben levő személy ne fertőzzön egész nagy létszámú gyerekcsoportot. Ez ügyben már korábban is lépéseket tettem, de be kell vallani, eredménytelenül. Bízom benne, hogy a Petőfi Népe segítségével a kutya is, meg a gyerekek is megfelelő körülmények közé kerülnek a mi városrészünkben is. Meleg László Kecskemét, Schönherz tér 7. t Kincses Ferenc, a Bajai Városi Tanács elnöke és Suzicz Bozo, a Zombori Városi Tanács elnöke aláírja a testvérvárosok közötti 1975. évre szóló megállapodást. Űjabb egy évre szóló megállapodást írtak alá Baja és Zombor testvérváros vezetői Mint lapunk-^ ban hírül adtuk, négytagú delegáció utazott Bajáról Zomborba, hogy az 19^-> ban felvett és azóta évente megújított testvérvárosi kapcsolatokat értékeljék és megállapodjanak az 1975-ös feladatokban. A delegációt Kincses Ferenc, a Bajai Városi Tanács elnöke vezette. Tagjai voltak: Papp György, az MSZMP Bajai Városi Bizottságának első titkára, Szabó Imre, az MSZMP Bajai Járási Bizottságának első titkára és dr. Nagy Károly, a Bács-Kiskun megyei Tanács Bajai Járási Hivatalának elnöke. Az első nap értékelték az 1974- es megállapodások egyes pontjainak végrehajtását. Suzic Bozo, a Zombori Városi Tanács elnöke igen gyümölcsözőnek értékelte a két város kulturális és sportkapcsolatait, valamint az egyes üzemek között létrejött, tapasztalat- cserével egybekötött látogatásokat. Az 1975-re szóló kölcsönös megállapodások a kapcsolatok szélesítését segítik elő. Mindkét részről igen fontosnak tartják a tudományos együttműködés fejlesztését, kölcsönös előadások keretében. Az üzemi munkások cserelátogatásai során a tapasztalatok átadása lesz az elsődleges. Tovább bővítik a különböző kultúrcsoportok, zenekarok szerepléseinek lehetőségeit, valamint a sportrendezvények számát. _ Mindkét részről helyesnek tartanák a testvérvárosok közötti kereskedelmi kapcsolatok felvételét. Erre vonatkozó kérésüket mindkét részről az illetékes mi• Baja és Zombor Városi Tanácsának elnöke kicseréli az egy évre szóló megállapodás hivatalos okmányait. nisztériumokhoz továbbítják. Két év múlva. lesz tíz éve. hogy a két város első ízben írta alá a közös megállapodást. Ennek tiszteletére színes nyomású könyvet adnak ki, amely bemutatja a városok tízéves fejlődését, tudományos-, kulturális- és sportéletét. A magyar delegáció a négynapos látogatása során megtekintet-- te a Vaskapu-szorosban épült jugoszláv-román közös vízierőművet, ■ valamint Zombor több üzemét és novemberben átadásra kerülő új dunai hidat, melyet a Ganz-MÁVAG dolgozói készítettek. Az 1975-re szóló megállapodás mindkét részről a felszabadulás 30. évfordulójának jegyében készült. A Bajai Városi Tanács elnöke meghívta a zombori pártós tanács vezetőit Baja felszabadulásának 30. évfordulójának tiszteletére rendezendő ünnepi tanácsülésre és a felszabadulási ünnepségre, október 20-ra. Szabó Ferenc BULGÁRIA LEGSZEBB HONAPJA A faekétől - a gépekig Tizenkét millió parcel- la, 1,1 millió parasztgazdaság, 500 ezer faeke. Primitív földművelés jellemezte a háború előtti bolgár mezőgazdaságot. Néhány évvel ezelőtt mintegy 850 termelőszövetkezet és 150 állami gazdaság volt Bulgáriában. Az új gazdasági mechanizmus keretében, annak szervezeti formájaként most körülbelül 65 állami (gazdasági egyesülésnek nevezett) trösztbe több állami és szövetkezeti gazdaságot pedig 150 agráripari komplexumba vonták össze. Például Pleven megyében 55 tsz és nyolc állami gazdaságból lett 12 agráripari komplexum. Hogy mennyire eltávolodtak már a faekétől (a fiatalok is csak a múzeumban ismerhetik már meg), a mező- gazdaság megközelítő pontosságú gépesítése a következő: minden négyezer hektárra 86 traktor, 17 kombájn és 18 tehergépkocsi jut. A harminc éves fejlődés utóbbi évei főképp a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére irányultak és irányulnak. Mezőgazdasága számára döntő fontosságú enyhe délies klímája : különlegesen melegigényes növények, primőrök termesztésére alkamasi. Bulgária földjének fele dombvidék, másik fele egyenlő arányban síkság és hegyvidék. Így a gazdag Trákia, a termékeny dunai síkság és az acélos gabonát termelő Dobrudzsa mezőgazdasági termékeiken kívül bőségesen adják a fát,, az építőanyagot és még a modern ipar számára nélkülözhetetlen Vízi energiát is. Bulgária kicsi ország, mégis mindent nyújt földje. Igen, ehhez a „mindenhez” szükség volt egy felszabadult nép alkotó kedvére, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének növelésére. Arra a kérdésre, hogy az agráripari komplexumok hogyan váltak be, a következő volt a válasz: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1970. áprilisi ülésén hozott határozatával vette kezdetét a mezőgazdasági fejlődésének új, magasabb szakasza, a nagyméretű koncentráció, a szakosítás, a széles körű iparosítás korszaka. Feltárult az új szervezeti forma, az agráripari komplexumok fejlődésének útja. Ezzel a mezőgazdaságban is megkezdődött az ipari módszerek alkalmazása az' irányításban. Nem egy alkalommal hangsúlyozták, hogy az állattenyésztés a mezőgazdaság gyengébb ágazata, annak ellenére, hogy jelentősége a közélelmezésben hihetetlenül megnőtt. Bíznak azonban abban, hogy a gyökeres átalakulások megteremtik annak feltétjeiéit, hogy az állattenyésztés is elfoglalja méltó helyét és teljes mértékben megfeleljen a szocialista társadalom szükségletének. Nagyon fontosnak tartják a háztáji üzemágak fejlesztését A lakosság jól ismeri a MiKombájnok a bolgár« mezőgazdaságban. (Foto SOFIAPRESS — KS) nisztertanács határozatát, mely kimondja: „Elő kell segíteni a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságainak fejlesztését". Operatív csoportokat hoztak létre, amelyek ismertetik a falusi lakossággal, milyen előnyökkel jár, ha a fogyasztási szövetkezetekkel szerződést kötnek több borjú, juh, malac hizlalására és ha tejfeleslegüket a tejbegyűjtőbe viszik. Az említett határozat az agráripari komplexumok, termelőszövetkezetek feladatává teszi, hogy támogatást nyújtsanak a háztáji állattenyésztéshez. . R. J. (Következik: önálló minden családnak.) lakás