Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

\­1974. szeptember 4. • PETŐFI NÉPÉ • 3 Béke és barátság különvonat A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa — több vállalat .javaslata alapján — megyénk .felszabadulásának 30. és a szo­cialista brigádmozgalom 15. év­fordulója tiszteletére, méltó meg­ünneplése céljából különvonatot szervez. A Béke és barátság vo­nattal 300 megyénkben dolgozó látogat a Szovjetunióba. Azok utaznák ez alkalommal — októ­ber 22—29-ig — Kievbe és Moszkvába, akik a szocialista brigádmozgalom élenjárói. Kije­lölésüket a gazdasági és társa­dalmi szervek együttesen végez­ték, Természetes tehát, hogy az útiköltség nagyobb részét a vál­lalatok, üzemek fedezik. KÉPERNYŐ Történelmi ismereteink Négy' megkérdezett tévénéző közül hárman szeretik, igénylik a történelmi sorozatokat, tudatta szerda este dr. Szecskő Tamás, a Tömegkommunikációs Kutató- központ vezetője. örvendetes adatnak tűnik, hiszen a históriá­val foglalkozó könyvek iránt jó­val kisebb a kereslet. A korsze­rű történelemszemlélet ugyanak­kor a szocialista demokrácia, a fejlett nemzeti közgondolkodás fontos eleme. Csak az szólhat bele érdemlegesen egy ház épí­tésébe, aki ismeri az alapokat, a felhasznált anyagokat és a ta­pasztalatokkal szembesíti a ter­veket. Közérdek, hogy minél- többen tudjanak a történelem valódi mozgatóiról, a változásokat meg­határozó, befolyásoló törvénysze­rűségekről. Csak így érzékelhet­jük pontosan a világban a múlt­ban és a jelenben elfoglalt he­lyünket, alakíthatjuk ki állás- foglalásunkat, határozhatjuk meg ■ cselekvésünk irányát és módját, így formálódhat ki a szocialista nemzeti egység, csak így oszlat­hatók el a felhalmozódott illúzi­ók, félreértések. A tévé joggal hivatkozik arra, hogy a „kor elektronikus regőse­ként” va tájékozódáshoz szüksé­ges tények sokaságát közli t a képernyő^alőtt ülő míHiókkájp^ gyakranJf„észrevétlenül”, ..szóra*»! koztatva". A szórakoztatás szán­déka azonban olykor tévútra vi­szi a legjobb szándékot. Előfor­dul, hogy — jelképesen szólva — a tévé egyik kezével elveszi, amit a másikkal ad. Kinek higgyen a néző; a nagyszerű, izgalmas dokumentumfilmeknek, összeál­lításoknak, vagy a tömegigényt rosszul kiszolgáló, tápláló ka­landfilmeknek. Szokták mondani, hogy az élet izgalmasabb a legagyafurtabb kitalációnál. Ezért is káros, va­lószínűtlen sztorikból összef ér­ceim egy-egy eseményt, korsza­kot felidéző sorozatot. A tájéko­zatlanabbak nehezen tudják megkülönböztetni az írói „le­leményt” a tényéktől. A Bors és a hasonló jellegű hazai és. külföldi kalandfilmek hatása meglehetősen felszínes. (Szerep­lői, fordulatai hamar elfelejtőd­nek, szerencsére.) A kívánság- műsorok műsorszerkesztőitől is több történelmi dokumentumot, mint játékos feldolgozást kérnek. A vasárnap este sugárzott — eddig, kiemelkedően legjobb — összeállításban is láthattunk egy részletet a Nagy csaták című, most befejezett francia doku­mentumfilmből. Érdemes össze­gezni az egész sorozat tanulsá­gait. Helyenként vitatható a foréa- tókönyv szemlélete. A valósá­gosnál nagyobb jélentőséget tu­lajdonít a seregeket vezető tá- bornokok képességeinek, a kidol­gozott haditervek színvonalá­nak. A világ legzseniálisabb fő­tisztjeivel sem nyerhette volna meg Németország a háborút. A legügyetlenebb parancsnokok is előbb-utóbb legyűrték volna a nácikat. Az adott gazdasági, társdalmi viszonyok meghatároz­ták a dolgok menetét. Az ará­nyokon, V a szemléleten olykor vitatkozva sem tagadhatjuk meg a film készítőitől elismerésün­ket. A megvalósítás méltó volt a hatalmas vállalkozáshoz. Jel­lemző, meghökkentő, elgondol­koztató dokumentumfelvételek idézték milliók szenvedését. A szigorú objektivifásra törekvő alkotók éppen a tények hűséges közvetítésével váltak időnként pártossá. Érzékeltették, hogy a második világháború nemcsak különböző erejű,, fegyverzetű hadseregek összecsapása volt. Az események megértéséheznem elegendők a hadtörténeti kutatá­sok. Jól tette a televízió, hogy ma­gyar tudósok segítségével igye­kezett tisztázni a Nagy csaták vitatható, félreérthető megállapí­tásait, megvilágítva a hatalmas freskó homályos részleteit. Heliai Nándor Ittas, szabálytalankodó járművezetők Közlekedési ellenőrzés Kiskunfélegyházán A jól bevált gyakorlatnak megfelelően a rendőrség közle­kedési járőrei nemcsak az országutakon, de a nagyobb for­galmú, s ezért balesetveszélyesebb városok közútjain is rend­szeresen ellenőrzik a járműveket, járművezetőket. Egy ilyen ellenőrzésre kaptunk meghívást a minap, amelynek készsé­gesen tettünk eleget azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a tapasztalatokat olvasóink elé tárjuk. Az indulást követően már Kecs­keméten intézkedniök kellett a járőröknek, ugyanis a Csáktor­nyái utcában egy vontató mögé kapcsolt pótkocsiról hiányzott a rendszám. A VD—20—07 forgal­mi rendszámú vontatót Nagy Jó­zsef. a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. Kecskemét, Városföld 68. szám alatti lakos, a közös gazdaság alkalmazottja vezette. A pótkocsin a következő hiányosságokat találták: nem mű­ködött az irányjelző. a féklámpa, sőt még a fék is üzemképtelen volt. A vontatóvezető mindezzel tisztában volt. ennek ellenére La­kitelektől Kecskemétig vontatta a szállítmányt. Igaz. erre Bara Jó­zseftől. a fatelep vezetőjétől ka­pott utasítást, aki kihangsúlyozta, hogy ne törődjön a pótkocsi mű­szaki állapotával. Habár ezt meg­tagadhatta volna, mégis elindult, feljelentették. A kora estére tervezett ellenőr­zés Kiskunfélegyházán a késő éj­szakába nyúlt a rendkívül sok szabálysértés miatt. Szabó Lajost, a kunszállási Alkotmány Tsz gép­kocsivezetőjét azért állították meg. mert az SC—92—27 forgalmi Rendszámú tehergépkocsival úgy hajtott fel az 5-ös számú főútvo­nalra. hogy az Állj! Elsőbbség­adás kötelező! jelzőtáblát figyel­men kívül hagyta. A műszaki el­lenőrzés során kiderült, hogy a gépkocsi jobb hátsó világítása nem jó. a kézifék nem működik, s a jobb oldali hátsó gumiabroncs teljesen lekopott. Akadt még más­fajta szabálytalanság is. Azonkí­vül, hogy a kétszemélyes fülké­ben hárman utaztak, a gépkocsi- vezető déli 12 órától „elfelejtette” vezetni a menetlevelet. Kunszál­lásról pálinkáért indult el, s még­is gázolajos hordók voltak a pla­tón. Nyilván magánfuvarozást végzett Szabó Lajos. Nem véletlen, hogy Kiskunfél­egyházán nagyon sok az olyan közlekedési szerencsétlenség, amelyet az ittasság okoz. Erről győződtünk meg az ellenőrzés so­rán. is. Vidéki Ferencet. Kiskun­félegyháza. Katona József utca 12/a. szám alatti lakost a Kossuth utcában állították le. Az ÜF—83— 75 forgalmi rendszámú személy- gépkocsi vezetője, amikor az al­koholszondát kezébe nyomták, bevallotta: nem sokkal ezelőtt egy üveg sört ivott. Ezt az alkohol- szonda is kimutatta. Nem sokkal később Király László. Kiskunfélegyháza, Jósika utca 24. szám alatt lakó kerék­páros futott a rendőrök karjaiba. Róla sem gondolták volna, hogy „bekapott” három decit, messzi­ről ugyanis csak kerékpárjának kivilágítatlansága tűnt fel. Az al­koholszonda bizonyított az ő ese­tében is. Nagy László. Kiskunfélegyháza, Irinyi utca 3. szám ‘ alatti lakos egy deci pálinka hatása alatt nyomta a pedált. Szász Ferenc, Kunszállás. Tanya, 388. szám alatt lakó fiatalember segédmotoros kerékpárját talán azért vezette ittas állapotban, mert így akart bátorságot szerezni' a jogosítvány nélküli közlekedéshez. S hogy minden szabálysértés együtt legyen. Gondi József 20 éves, Kiskunfélegyháza. Mikszáth utca 20. szám alatti lakost azért kellett - megállítani kölcsönkért lovas fogatával, mert nem égett a viharlámpa. Motalkó volt a lámpában, s a lovas kocsi hajtó­jában is, ugyanis az alkoholszon­da alaposan elszíneződött. Gondi nem is tagadott, három deci bort ivott meg. mielőtt felült a bakra. Valamennyi szabálysértőt név szerint felsorolni lehetetlen vol­na. hiszen a járőrök több száz járművet állítottak meg. vizsgál­tak át műszakilag, ellenőrizték az okmányokat, s természetesen a gépkocsivezetőket. A tapasztalat e néhány óra alatt kikristályoso­dott: a szigorú büntetések — nagy összegű pénzbírság, vezetői engedély bevonása — ellenére még mindig nagyon sok a sza­bálytalankodó. az ittasan közle­kedő járművezető. Az ellenük va­ló küzdelem, a veszélyhelyzetek elhárítása nemcsak jogossá, de szükségessé is teszi a jelenlegi szigor fenntartását, sőt fokozását. Gémes Gábor A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz rendszám nélknii pótkocsija. t Feketefuvarban a, kunszállási Alkotmány Tsz gépkocsija. Szeptemberre ajánlja a Halasi műsorkalauz Az immár jó ideje rendszere­sen, havonta megjelenő „Halasi műsorkalauz” több figyelmet ér­demlő rendezvényt, kulturális eseményt ígér szeptemberre. Ezek közül hívjuk fel most — a kiadvány kézhezvétele után frissen — olvasóink figyelmét. Mindenekelőtt a kanizsai na­pok rendezvénysorozatát ígérik a halasi kulturális élet vezetői. Szeptember 28—29-én a jugosz­láviai Kanizsa község — mely gazdag irodalmi és művészeti hagyományairól ismert nálunk — kulturális életéből kapnak íze­lítőt a kiskunhalasiak. A műve­lődési központban rendezik meg a Kanizsa fejlődése című kiállí­tást, s ugyanott tekinthetik meg majd az érdeklődők a kanizsai képzőművészek tárlatát is. Be­mutatkoznak a kanizsai színját­szók is, és pályára, lépnek a két helység női kézilabdázói. Az egyre népszerűbbé váló Szilády Galériában megrendezik a Kossuth-díjas érdemes művész, Hincz Gyula festőművész tárla­tát. Az ismert alkotó műveivel egyidőben láthatják majd a képzőművészet barátai a szintén Kossuth-díjas Varga Imre szob­rait is. A közös kiállítást szep­tember 2S-án dr. Molnár Ferenc államtitkár nyitja meg. A meg­nyitó után — hagyományosan — dr. Bereczky Lóránd művészet- történész vezetésével beszélgetést szerveznek a kiállító művészek­kel. A Jurinovits Miklós Ifjúsági Klubba látogat el szeptember 17-én Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő és Merényi Ju­dit előadóművész. Hatodikán dr. Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője találkozik ugyan­ott az olvasóival. CIKKÜNK NYOMÁN A tanácstag véleménye A Petöji Népe augusztus 29-i számában található „Vizsla a homokozóban’' című írását úgy­is, mint leninvárosi lakos, úgyis, mint leninvárosi tanácstag, örömmel olvastam. A jelenleg érvényes előírások tudomásom szerint nem rendezik egyértelműen a kutyatartás fel­tételeit. Nehéz megkövetelni, hogy néhány többé vagy kevésbé jó helyzetben levő személy ne fertőzzön egész nagy létszámú gyerekcsoportot. Ez ügyben már korábban is lépéseket tettem, de be kell vallani, eredménytelenül. Bízom benne, hogy a Petőfi Né­pe segítségével a kutya is, meg a gyerekek is megfelelő körülmé­nyek közé kerülnek a mi város­részünkben is. Meleg László Kecskemét, Schönherz tér 7. t Kincses Ferenc, a Bajai Városi Tanács elnöke és Suzicz Bozo, a Zombori Városi Tanács elnöke aláírja a testvérvárosok közötti 1975. évre szóló megállapodást. Űjabb egy évre szóló megállapodást írtak alá Baja és Zombor testvérváros vezetői Mint lapunk-^ ban hírül ad­tuk, négytagú delegáció uta­zott Bajáról Zomborba, hogy az 19^-> ban felvett és azóta évente megújított testvérvárosi kapcsolatokat értékeljék és megállapodja­nak az 1975-ös feladatokban. A delegációt Kincses Fe­renc, a Bajai Városi Tanács elnöke vezette. Tagjai voltak: Papp György, az MSZMP Bajai Városi Bizottságának első titkára, Szabó Imre, az MSZMP Bajai Járási Bizottsá­gának első tit­kára és dr. Nagy Károly, a Bács-Kiskun megyei Tanács Bajai Járási Hivatalának elnöke. Az első nap értékelték az 1974- es megállapodások egyes pontjai­nak végrehajtását. Suzic Bozo, a Zombori Városi Tanács elnöke igen gyümölcsözőnek értékelte a két város kulturális és sportkap­csolatait, valamint az egyes üze­mek között létrejött, tapasztalat- cserével egybekötött látogatáso­kat. Az 1975-re szóló kölcsönös megállapodások a kapcsolatok szélesítését segítik elő. Mindkét részről igen fontosnak tartják a tudományos együttműködés fej­lesztését, kölcsönös előadások keretében. Az üzemi munkások cserelátogatásai során a tapasz­talatok átadása lesz az elsődle­ges. Tovább bővítik a különböző kultúrcsoportok, zenekarok szerepléseinek lehetőségeit, vala­mint a sportrendezvények szá­mát. _ Mindkét részről helyesnek tar­tanák a testvérvárosok közötti kereskedelmi kapcsolatok felvé­telét. Erre vonatkozó kérésüket mindkét részről az illetékes mi­• Baja és Zombor Városi Tanácsának elnöke ki­cseréli az egy évre szóló megállapodás hivatalos okmányait. nisztériumokhoz továbbítják. Két év múlva. lesz tíz éve. hogy a két város első ízben írta alá a közös megállapodást. Ennek tisz­teletére színes nyomású könyvet adnak ki, amely bemutatja a vá­rosok tízéves fejlődését, tudomá­nyos-, kulturális- és sportéletét. A magyar delegáció a négyna­pos látogatása során megtekintet-- te a Vaskapu-szorosban épült jugoszláv-román közös vízierő­művet, ■ valamint Zombor több üzemét és novemberben átadásra kerülő új dunai hidat, melyet a Ganz-MÁVAG dolgozói készítet­tek. Az 1975-re szóló megállapodás mindkét részről a felszabadulás 30. évfordulójának jegyében ké­szült. A Bajai Városi Tanács el­nöke meghívta a zombori párt­ós tanács vezetőit Baja felsza­badulásának 30. évfordulójának tiszteletére rendezendő ünnepi tanácsülésre és a felszabadulási ünnepségre, október 20-ra. Szabó Ferenc BULGÁRIA LEGSZEBB HONAPJA A faekétől - a gépekig Tizenkét millió parcel- la, 1,1 millió parasztgaz­daság, 500 ezer faeke. Primitív földművelés jellemezte a hábo­rú előtti bolgár mezőgazdaságot. Néhány évvel ezelőtt mintegy 850 termelőszövetkezet és 150 állami gazdaság volt Bulgáriá­ban. Az új gazdasági mechaniz­mus keretében, annak szerveze­ti formájaként most körülbelül 65 állami (gazdasági egyesülés­nek nevezett) trösztbe több ál­lami és szövetkezeti gazdaságot pedig 150 agráripari komplexum­ba vonták össze. Például Pleven megyében 55 tsz és nyolc álla­mi gazdaságból lett 12 agráripa­ri komplexum. Hogy mennyire eltávolodtak már a faekétől (a fiatalok is csak a múzeumban ismerhetik már meg), a mező- gazdaság megközelítő pontosságú gépesítése a következő: minden négyezer hektárra 86 traktor, 17 kombájn és 18 tehergépkocsi jut. A harminc éves fejlődés utóbbi évei főképp a mezőgaz­dasági termelés korszerűsítésére irányultak és irányulnak. Mezőgazdasága számára döntő fontosságú enyhe délies klímá­ja : különlegesen melegigényes növények, primőrök termeszté­sére alkamasi. Bulgária földjé­nek fele dombvidék, másik fe­le egyenlő arányban síkság és hegyvidék. Így a gazdag Trákia, a termékeny dunai síkság és az acélos gabonát termelő Dobrud­zsa mezőgazdasági termékeiken kívül bőségesen adják a fát,, az építőanyagot és még a modern ipar számára nélkülözhetetlen Vízi energiát is. Bulgária kicsi ország, mégis mindent nyújt földje. Igen, eh­hez a „mindenhez” szükség volt egy felszabadult nép alkotó ked­vére, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének növelésére. Ar­ra a kérdésre, hogy az agráripa­ri komplexumok hogyan váltak be, a következő volt a válasz: A Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának 1970. ápri­lisi ülésén hozott határozatával vette kezdetét a mezőgazdasági fejlődésének új, magasabb sza­kasza, a nagyméretű koncentrá­ció, a szakosítás, a széles körű iparosítás korszaka. Feltárult az új szervezeti forma, az agráripa­ri komplexumok fejlődésének útja. Ezzel a mezőgazdaságban is megkezdődött az ipari módsze­rek alkalmazása az' irányításban. Nem egy alkalommal hangsú­lyozták, hogy az állattenyész­tés a mezőgazdaság gyengébb ágazata, annak ellenére, hogy jelentősége a közélelmezésben hihetetlenül megnőtt. Bíznak azonban abban, hogy a gyökeres átalakulások megteremtik annak feltétjeiéit, hogy az állattenyész­tés is elfoglalja méltó helyét és teljes mértékben megfeleljen a szocialista társadalom szükség­letének. Nagyon fontosnak tart­ják a háztáji üzemágak fejlesz­tését A lakosság jól ismeri a Mi­Kombájnok a bolgár« mezőgazdaságban. (Foto SOFIAPRESS — KS) nisztertanács határozatát, mely kimondja: „Elő kell segíteni a szövetkezeti tagok háztáji gaz­daságainak fejlesztését". Opera­tív csoportokat hoztak létre, amelyek ismertetik a falusi la­kossággal, milyen előnyökkel jár, ha a fogyasztási szövetkeze­tekkel szerződést kötnek több borjú, juh, malac hizlalására és ha tejfeleslegüket a tejbegyűjtő­be viszik. Az említett határozat az agráripari komplexumok, termelőszövetkezetek feladatává teszi, hogy támogatást nyújtsa­nak a háztáji állattenyésztéshez. . R. J. (Következik: önálló minden családnak.) lakás

Next

/
Oldalképek
Tartalom