Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

naQrr/ rjAT^i«i o» • PETŐFI NEPE

9 1974. «September 25.

HÁROM ÉS FÉL EV MERLEGE

Kiállta a próbát a tanácstörvény

0 A számadás időszakában — •a párt XI. kongresszusára készülődve — az állami és társadalmi élet legfontosabb' térülőiéin történt előrehaladást is mérlegre tesszük. Hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését a szocializmus teljes felépítésének egyik időszerű, központi feladatként je_ lölte meg, amelyet úgy kell megoldani. hogv közben erősödjék a központi hatalom, növekedjen a kormányzati szervek munkájának hatékonysága, s ezzel párhuzamosan a helvi szervek önállósága és a lakosság tevékeny részvétele az állami munkában. E feladat végrehajtásának fontos része és feltétele — a tanácsok tevékenységének fejlesztése, népképviseleti- önkormányzati és államigazgatási szerepkörük folyamatos növelése.

Az 1971. évi I. számú törvényi (mely sorrendben a harmadik tanácstörvényünk) megalkotását társadalmunk fejlődése tette lehetővé. Ha az azóta eltejt három és fél esztendő tanácsi munkájáról megállapíthatjuk, hogy a törvény jelentős állomás a tanácsok életében: megőrizte és a szocialista fejlődés követelményeihez igazodva új elemekkel gazdagította a már bevált alaoelveket és szabályokat. figyelembe véve a többi szocialista országok gazdag tapasztalatait is.

Pártunk X. kongresszusának határozata hangsúlyozta: a tanácsok munkáját úgy kell fejleszteni, hogy erősödjék mind népképviseleti-önkormányzati jellegük. mind pedig államigazgatási funkciójuk A tanács önállóságának növelése, hatáskörük bővítése, felelősségük fokozása — a szocialista osztálypolitika fonti is része. Társadalmunk általános fejlődése. *a közügyekért érzett állampolgári felelősség növekedése olvan feltételeket termtett, amelyek lehetővé és időszerűvé Is tették a tanácsok tevékenységének fejlesztését. Hatáskörük növelésének szükségességét maga az élet igazolta.

és mindinkább érdemben foglalkoznak a település, a terület fő kérdéseivel, a lakosság gondjaival. Javult a testületi munka tervszerűsége, a tanácsi tervek megalapozottsága is bár még nem ritka, hogy az előterjesztéseket esetenként nem készítik kellően elő. nem tárják fel a helyi adottságokból eredő tényleges lehetőségeket. Nyilván elsősorban ezzel függ össze, hogv azután a megoldás javasolt módozatai sem mindig helyesek. n.em eléggé reálisak. Javítanivaló van azon a téren is, hogy a helves döntések végrehajtását nagyobb felelősséggel szervezzék meg. illetve ellenőrizzék.

0 Űj vonása az 1971-es tanácstörvénynek. hogy meghatározta a tanácsok népképviseleti- önkormányzati feladatainak ellátásához szükséges gazdasági hatásköröket és önállóságot, amely e téren is növelte a kezdeményezési lehetőségeiket.

A felesleges kötöttségek megszüntetése növelte a tanácsok önállóságát és kezdeményezőkészségét, fokozta a megyei tanácsok felelősségét területük összehangolt, arányos fejlesztését. A pénzügyi szabályozórendszer elősegítette a tanácsok gazdasági önállóságának kibontakozását. Különösen fontos ebből a szempontból, hogy a költségvetési törvény öt évre előre meghatározta pénzügyi forrásaikat. az azokból való részesedés mértékét, valamint az állami hozzájárulás összegét. A helyi tanácsok bevételeit ugyanilyen rendszerben a megyei tanácsok állapították meg. Ezzel a tanácsok gazdálkodása megalapozottabbá. perspektivikusabbá vált.

Az elmúlt három és fél esztendő alatt mindjobban megvalósult a tanácstörvénynek az a célkitűzése. hogy növekedjék a tanácsok szerepe a lakossági igények kielégítésében és hogv hatékonyobban használják fel az erre szolgáló, a népgazdaság adott lehetőségeihez mérten rendelkezésükre álló anyagi eszközöket A helyi tanácsok kezdeményezőkészsége.

929;

1

lavüssBEorűségét bizonyítják ?íi'A' taná csők munkájában mind határozottabban tükröződnek a tanácstörvény követelményei: a tanácstestületek meghatározó szerepe, az önállóság és felelősség fokozódása. a kezdeményezőkészség, a lakosság részvétele a helyi feladatok megoldásában, a tisztség- viselők szerepkörének megváltozása, illetve bővülése — hogy csak • a legfontosabbakat említsük.

Tapasztalatok bizonyítják, hogy a tanácsok többségükben jól élnek megnövekedett önállóságukkal. hatáskörükkel és4 tervszerűbbé vált ugyanakkor a központi célkitűzések megvalósítása is. A testületek általában jól élnek a kibővített hatáskörrel: a legfontosabb kérdésekre koncentrálva

I kipé KapcsolátoKát éá minden lehetséges helyi ^forrást is fokozottan fel kell használniok annak érdekében, hogy az elmúlt években hozott, a közoktatás, a köz- művelődés fejlesztésével, a népesedés-. az ifjúságpolitikai határozatokkal körvonalazott követelményeknek a maguk részéről meg tudjanak felelni.

0 Összegezve. elmondhajuk, hogy az 1971. évi tanácstörvényünk jó'keretet, lehetőséget biztosít a tanácsok még eredményesebb tevékenységéhez. Három év tapasztalatai alapján ez a célkitűzés reális, hiszen megvalósításának legfontosabb feltételei adva vannak,

U. L.

Ne csak az orvos gondja legyen az iskolafogászat

Csendben nyílik az ajtó az SZTK bajai fogászati rendelőjében. Fiatal mama tuszkolja befelé második általános iskolás kislányát, aki szemmel láthatóan idegenkedik a fogászattól.. A kislány dr. Muity Imre csoportvezető főorvoshoz kerül. I

— Na mi újság Katika? —kérdi mosolyogva a főorvos, aki már névszerint ismeri páciensét.

— Már nem is fáj — szöpögi Kati, pedig még hozzá sem ért a „doktor bácsi”.

Aztán kezébe veszi az orvos a hegyes szerszámot, hogy megvizsgálja vele__a lyukas fogat.

— Nézzen ide — szól nekem a főorvos — ennek a gyereknek •öt-hat foga elszuvasodott. Még szerencse, hogy több mint fele tejfog.

— Na nyisd ki szépen a szád.

— Aí á! ál

— De miért jajgatsz, még hozzá sem értem.

Aztán bekapcsolja a fúrógépet, két ujja közé veszi, de úgy, hogy mindezt jól lássa a gyerek.

— Na látod, nem is fáj. Most fogd meg te!

Kati félénken nyúl a zizegő „micsoda” felé, hozzáér, elkapja a kezét, aztán nekibátorod.va gyengén megfogja. Pörög, zizeg.

— Na látod. Most mutasd a fogad.

— Azt nemi Nyöszörgi Kati.

— „De az előbb magad mondtad, hogy nem fáj!

Anyuka megfogja Katii fejét, az lerántja a kezét, és mérgesen mondja. Ne te, majd én magam! A doktor bácsi végtelen türelemmel- közelít a gyerek fogához, de közben észrevétlenül kicserélte a fúrót, az „igazira". Gyengén a foghoz érinti, majd kiveszi. i

— Fájt?

— Nem.

Űjra megismétli, de most már kicsit hosszabb ideig. Aztán kiveszi és helyére teszi n fúrót.

„Gyorsított”

vetőgép

Az egyik amerikai mezőgazdasági gépgyár olyan vetőgépmo- dellt hózott forgalomba, jamely lehetővé teszi avctésfofyapiatá- nak jelentős meggyorsítását. A vetőgép légkompresszora a mag- tartályra szerelt, gyorsan forgó dob segítségével szinte „belövi” a vetőmagot a földbe. A vetés mélységét a kompresszorban felhasznált levegő mennyiségével szabályozzák. A dobon eszközölt csekély változtatással gyakorlatilag minden fajta magot lehet -vetni a géppel, amelyre ráadásul különleges tartályt szeretlek az egyidejű■ trágyázás céljaira. Ez folyékony és szilárd trágya kiszórásához vagy permetezéséhez egyaránt megfelel.

A traktorra szerelt vetőgép naponta 40 hektár bevetésére és trágyázására alkalmas.

iiiilÄwillliillli

Kecskemétről a vendég szemével

Szabó Istvánná budapesti olvasónk külföldi ismerőse társaságában tett körutat nemrég a megyeszékhelyen. Tapasztalatairól levélben számol be. Soraiból a többi között kiderül, az itteni modern lakótelepek és a különféle rendeltetésű új létesítmények csak az őszinte elismerést válthatják ki a látogatóból. Nekik is tetszett az intenzíven fejlődő, gyarapodó „hírős” város. De hát nemcsak az élményszámba menő dolgokra figyeltek fel, hanem a gondokra is, pontosabban a belváros egyes részeiben,' s annak perifériáján szabadon kóborló háziállatokra, a baromfikra és serMennyit ér negyven forint?

Sükösdről Bajára, a Török u.

30. számú házba költözött a kö- ■ zelmúltban Hordási Mihály. Mivel propán-bután gáz fogyasztó — olvassuk levelében —, s jól ismeri kötelességét, bejelentette lakásváltozását a Dél-magyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat bajai üzemegységénél, ahol címét feljegyezték egy nyilvántartó könyvbe, aztán ezért az adminisztrációért negyven forintot fizettettek vele. Ez az összeg kissé felháborította Olvasónkat, aki eddig úgy tudta, hogy a régiből az új lakásba átvitt és ott felszerelt készülék működését is ellenőrzi a cég, s e munkáért, állapít meg dijat. Am a Duna-parti

tésekre. Ez az utcát, teret pisz- kító, tehát a közegészségügy szempontjából is kifogásolható állattartás korántsem a nagyvárosi jelleget hangsúlyozza. Sokkal inkább arra enged következetetni, ‘hogy a helyi hatóság nem szerez kellően érvényt — az utcai plakátokon is közhírré tett — rendeletnek, amely pontosan meghatározza, hogy mely városrészben és milyen feltételek között tenyészthető állal. „Vajon ma is muszáj emlékeztetni a Kecskeméten járókat, hogy a településnek mezővárosi múltja van?” — kérdezi a levél írója. v

város illetékes szerelői szerint ilyesfajta szolgáltatás nem létezik. A lényeg csupán, hogy a fogyasztó pontos lakáscíme rendelkezésre álljon. Nos, a DÉGÁZ- osok utóbbi óhaja teljesült is, néhány szó, vagyis a . módosított lakáscím írásos rögzítése által. Az ezzel kapcsolatos ténykedés — figyelembe 'véve a szükséges okmány és az írószer előkeresését is —• körülbelül öt percet vett igénybe. A pár tollvonás ellenértéke, a negyven forint — mely egy magas szinten kvalifikált szakmunkás két órai bérével egyenlő — kissé irreálisnak tűnik ... vagy talán jogtalan is?

Szerkesztői üzenetek

Bodrisán János, Kecskemét: A megyeszékhely Volker- és Dárdaltelepén az illetékesek által jóváhagyott területrendezési terv alapján alakítanak ki új utcákat, valamint a középületek és a családi házak építéséhez megfelelő telkeket. Hogy a nagyarányú fejlesztési program megvalósítása egységes legyen, szükség van arra, hogy a környék magántulajdonban levő lakóházainak felújítását, átalakítását, bővítését is hatósági engedélyhez kössék. Mint megtudtuk, ön a közelmúltban hasonló kérelmet nyújtott be a városi tanács vb műszaki osztályához, amely nem járult hozzá á munkák elvégzéséhez. Tájékoztatásul közöljük, a helyszíni szemlén a szakemberek megállapították, hogy a Dárdaitelep m. u. 17/a számú telken levő házának átépítésé- nem egyeztethető össze a már említett rendezési tervben foglaltakkal.

Fogarasl Györgyné, Kecel: Bejelentése megfelelt7'a valóságnak, ugyanis — mint arról hivatalosan informáltak bennünket — a helyi TOZEP-telepen idén Június végétől szeptember elejéig hiánycikk volt a berentei darabos szén. A megrendelést sajnos, csak' késve teljesítették a szállítók, akik nemrég csupán 54 tonna ilyen tüzelőt hoztak a helyszínre. Rövidesen ismét érkezik Kecélre berentei szén, amelyből az ön igényét is kielégítik az előjegyzés alapján.

Ozv. Majláth Istvánná, Szabadszállás: Panaszát felkérésünkre kivizsgálta a megyei tanács vb kecskeméti járási hivatala. A megállapítás szerint ön a családi házának tulajdonjogát ajándékozási szerződés révén ruházta át a nemrég elhunyt tejére, aki végrendeletében élettársáf, Hopka Sán- dornét jelölte még az ingatlan örököseként. Ezek után következett be az a rendhagyó helyzet, hogy bérlőként kénytelen lakni abban az épületben, amely korábban a tulajdona volt. Egyébként tévesen állítja, hogy a nevezettel eltartási szerződéses viszonyban áll. De ilyen megállapodásra az új tulajdonos nem is kötelezhető.

Összeállította: Velkei Árpád

— Mára. végeztünk.

— Hát egyiket sem. tetszik betömni? — kérdi anyuka csodálkozva.

— Nem bizony, súgja az orvos, miközben Kati már az ajtó felé somfordái. Ha most végigcsinálnám a fúrást, tömést, többet nem tudná elhozni a gyereket. Örökre elriasztaná.

Másik kislány érkezik. Mind- anyiukat a szeremlei általános iskolából rendelték be iskolafogászatra.

— Szombati Zsuzsi a reklámunk — mondja a főorvos mosolyogva.

Valóban egyetlén nyikkanás nélkül tűrte a fúrást a gyerek. Aztán átadja a rendelést a fiatalabb orvosnak, hogy nyugod- laboan beszélgethessünk. :

— Nagyon szép, de nagyon lelkiismeretes munkát követel az iskolafogászat — mondja. Baján 120 osztály gyerekeit látjuk el. Ezt a feladatot eddig Pataki Anna végezte ■ minden elismerést megérdemelve. Á gyereklétszám 3800—4200 között változott. Sajnos ő elköltözött, így új módszerhez kellett folyamodnunk. Az idén bevezettük az 5+1-es ellátást, ami annyit jelent, hogy minden fogorvos heti 5 nap általános fogorvosi ellátást végez, 1 nap iskolafogászaton rendel.

—■ A rendelés . egy részét, a gyermekkórházban > végezzük, ahol vízhűtéses, turbinás fúrógép áll rendelkezésünkre. Ennek egyik előnye, hogy kevesebb a fájdalom, a másik, hogy a felnőtt betegektől elkülönítjük a gyerekeket. Az iskolások, másik részét sajnos itt kell kezelnünk

Bosnyák Kati nem nagyon örül a doktor bácsinak. Dr. Dudinszki Attila türelmesen nyúl a „beteghez”.

az SZTK-ban. Itt nincs turbinás fúrógép és így fájdalmasabb a kezelés.

— Amit most mondok nagyon szeretném, ha az újságba kerülne: Sok szülő félreérti az iskola- l'ogászati szolgáltatást. Évi két kezeléssel sok gyermeknél nem lehet szanálni a fogazatot. A szülő nyugodt, azt hiszi, hogy az iskola megtette a kötelességét, minden rendben van és nem hozza el többet a gyerekét. Hiába rendeljük be kétszer-háromszor, nem jón be a gyerek, s a rossz fog tovább romlik. Ez a dolpg egyik oldala. El kell mondánbm azt is, hogy munkánkat nagyon megnehezíti a rossz anyagellátás. A második negyedévi, rendelésünket szeptemberben kaptuk meg. Szinte nevetséges, , hogy az augusztusra megrendelt 1000 db fúróból 48-at(ü!) kaptunk.

, — Befejezésül felhívnám a szülők figyelmét valamire. Baján a szeszgyár előtti artézi kút megfelelő mennyiségben tartalmaz fluort, ami; nagyon alkalmas a fogszuvasodás megakadályozására.. A dávodi strand előtti artézi kút az előbbinek dupláját tartalmazza, s így még hígítva is jó hatású.

— Az iskolafogászat jó úton halad Baján, stép eredményeket értünk el. Ezek azonban rnég jobbak .'lehetnének, ha az iskolafogászat nemcsak az orvos, hanem a szülők gondja is lenne — fejezte be nyilatkozatát dr. Muity Imre- főorvos.

Szabó Ferenc

AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL

A továbbtanuló dolgozók kedvezményei

1974.: szeptember hó 1. napján lepett hatályba a: munkaügyi'miitisztet ' 23^1974. számú Ytíndtlét'é;6 aniély á tovább-' tanuló dolgozók kedvezményeit szabályozza.

Kedvező munkaidő-beosztás

Az alsó-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató dolgozó nem foglalkoztatható olyan munkaidő-beosztásban, illetőleg nem kötelezhető olyan mértékű éjszakai és túl- - munkára, amely őt a kötelező foglalkozásokra és Vizsgákra történő felkészülésben, illetőleg az azokon való aktív részvételében

akadályozza. Az itt említett dolgozó csak beleegyezésével kötelezhető más helységben végzébdő munkára a tanítási napokon és az esedékes vizsgát megelőző egy havi időtartam alatt, a tanulmányokat * befejező ' vizsgaidőszak (érettségi, államvizsga) esetén pedig, az azt megelőző három hónap alatt.

Tanulmányi munkaidő-kedvezmények

Az áhalános iskola esti és levelező tagozatán, valamint általános iskolai tanfolyamon tanüló dolgozónak — ha nem biztosít-' ható számára olyan munkaidőbeosztás, hogy a kötelező iskolai foglalkozás kezdetére odaérkezhessen — engedélyezni kell, hogy a napi munkaidő befejezése előtt abbahagyhassa a munkát; ez a munkaidő-kedvezmény tanítási naponként legfeljebb i egy .óra lehet.

A felsőfokú oktatási intézmény esti tagozatán tanulók számára olyan munkaidő-beosztást kell előírni, amely az előadások látogatását lehetővé teszi. Ha ez nem volna lehetséges, engedélyézni kell, hogy a munkát a napi munkaidő befejezése előtt olyan időpontban abbahagyhassa, hogy az elődások kezdetére beérkezhessen. E címen azonban a munkaidő-kedvezmény tanítási naponként két óránál több nem lehet.

Az alsó-, középfokú- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló dolgozókat a vizsgákon való részvétel érdekében jolyan mértékű szabad idő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézményhez beérkezhessenek és a vizsgán részt vehessenek.

A felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán tanulók számára az oktatási intézmény ál- ' tál előírt kötelező foglalkozásokon való részvételre szabadnap jár. Ennek mértéke tanévenként nem haladhatja meg a harminc napot a műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és ‘ide- gennyevű szakképzés esetén. Az egyéb szakképzés esetén négy évet el nem érő tanidejű képzésnél a tizenöt,' négyéves és azt .meghaladó tanidejű képzésnél a tizennyolc munkanapot.

A felsőfokú oktatási intézmények előkészítő tanfolyamain részt vevő szakmunkásokat, akiknek a tanfolyamra való felvételét a vállalat javasolja, hat munkanap külön tanulmányi szabadság illeti meg, és a felvételi vizsgára szabád idő.

Tanulmányi szabadság

Az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve általános iskolai tanfolyamon, valamint a ■ gimnázium esti tagozatán tanulókat hat, a gimnázium levelező tagozatán és a szakközépiskola esti tagozatán tanulókat tíz, a szakközépiskola levelező tagozatán tanulókat tizenöt munkanap tanulmányi szabadság illeti meg minden tanévben.

A szakmunkás-bizonyítványt . szakmunkásképző tanfolyam vagy . egyéni tanulás útján megszerző dolgozót á szakmunkásvizsgára • történő felkészüléshez hat munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. Ugyanilyen mértékű szabadság jár az érettségi vizsgára való felkészüléshez.

Az alsó- és középfokú oktatásban vizsgára egyéni tanulással felkészülő dolgozó, ha vizsgára való jelentkezését elfogadták, a levelező tagozaton tanulókat megillető szabadságra, illetve az érettségire biztosított szabadságra jogosult.

A felsőfokú oktatási intézményben tanulók tanulmányi szabadságának mértéke aszerint ala- 1 kul, hogy a képzés négy évet el nem érő, vagy azt meghaladó.

A négy évet el nem érő tanidejű képzés esetén esti tagozaton tizenöt, levelező tagozaton huszonegy munkanap tanulmányi szabadság jár tanévenként.

A négyéves és az azt meghaladó .tanidejű képzés^, esetén esti, tagozaton huszonegy, levelező tagozaton huszonhét nap a tanulmányi szabadság mértéke.

Mind az esti, mind a levelező tagozaton tanulókat a szakdolgozat vagy diplomaterv elkészítéséhez, valamint az államvizsgára való felkészüléshez megilleti a tanulmányok folyamán összesen — négy évet el nem érő tanidejű képzés esetén tizenöt munkanap, a négyéves és az azt meghaladó tanidejű társadalomtudo-. mányi szakképzés esetén huszonegy, műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és idegennyelvű szakképzés esetén pedig harminchárom munkanap külön tanulmányi szabadság.

A marxizmus—leninizmus esti egyelem általános és szakosított tagozatain és a politikai főiskolán továbbtanuló dolgozót a négyéves és az ezt meghaladó tanidejű képzés szerint illetik meg a tanulmányi kedvezmények.

A tanulmányi szabadság a dolgozónak az- őt megillető rendes szabadságon felül jár. Nein adható ki utólag a tanulmányi szabadságnak az a része, amelyet a dolgozó a tanévre vonatkozó vizsgái sikeres letételéhez nem vett igénybe. Tanévismétlés esetén a dolgozó kérésére az előző évben igénybe nem vett tanulmányi szabadság fennmaradó részét ki kell adni.

Az ismertetett tanulmányi kedvezmények teljes tartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg.

A felsőfokú intézményben tanuló dolgozót az átlagkereset a tanulmányi kedvezmények teljes tartamára csák akkor illeti meg, ha' munkakörére előírt szakképzettségét szerzi meg, nappali tagozatos képzés befejezéseként előírt esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt, vagy a vállalattal tanulmányi szerződést kötött. A marxizmus—leninizmus esti egyetem általános és szakosító tagozatain, valamint a politikai főiskolán tanulókat úgy kell tekinteni, mint akik a munkakörükre előírt szakképzettséget szereik meg.

Ha a dolgozó tanulmányi kö- i telezettségeinek igazolatlanul nem tett eleget,' és emiatt tanulmányait nem folytathatja, vagy lá- nulmányait saját hibájából abbahagyja — az igénybe vett tanulmányi kedvezmények idejére a tanévben kifizetett átlagkeresetet, illetőleg költségtérítést köteles a vállalatnak megtéríteni.

Dr. Kerék Lajos . csoportvezető ügyész