Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

/

M íí V ELŐDÉS • ÍROD AJ. O M • MŰVES Z ET • IRODALOM • M Ü V ESZET

9 Pálfy Gusztáv: Hamlet

GOÓR IMRE:

■ a gyík ■ íwpBjBj

fémhordón szalad a gyík sebesen fémgömb iránt talpában aranytüzek szedi hát lábait szaporán

kinek hamu á temetője kinek fekete örvény rendet fial a törvény nagy égre törpe földre

szurokba rohan pihegő árva harmatos hüllő fekete földje süllyed szeme könyörgő ékkő

akinek meg kell halnia tudja már mitől retteg elévonulnak a kértek gyöngyház mezők apja fia

bottal emelném finoman ragacsostul kettészakad a lágy test kristály könny vize csordul

a költő mit tehet már most fortyogó sírba szórhat tövéről tépett vigaszt lila színű virágot

SIMONYI IMRE:

Itthon

Nézd, ma a hold, a narancs telihold a Körös tükörén lebegő.

Mondd, nem ez a kép, meg egy harapásnyi itthoni jcé Levegő

volt-é a hiány, ott, az idegenben ' ok jajra, panaszra — szegény?

Kéznél az a gally, kéznél az az emlék,, s - megkapaszkodni remény

kínálja magát. — Nézd, itt ha botolnál, kar nyúlna feléd, ölélő: felfogni esésed. — Még élsz. amíg élhetsz, csak itt lehet kedv meg erő

viselni a jót: az itthoni jót meg az itthoni fájást.

Lásd, talpad alá fut az itthoni gyep, s elföd a vihartól az itthoni nyárfás.

Nem járatták még eleget

véled a bolondját

távoli földek s messzi egek?

Ha kérdenéd, mi a dolgod (

— s hogy van-e még? — csak itt jöhet rá felelet.

OROSZ LÁSZLÓ MONOGRÁFIÁJA

Hiteles pályakép Katona Józsefről

Ki nem örül fontos ügyek, rokonszenves vállalkozások sikeré- i nek?

Jó hangulatban, mind nagyobb elégedettséggel olvastam Orqsz László Katona Józset-monográ- fiáját. A napokban adta ki a Gondolat Kiadó, a Nagy maéryai írók sorozat hete'1’'-: köteteként, 12 ezer pé’’áuyoan.

□ □ □,

A kecskeméti irodalomtörténész első Katona József-tanul- mánya éppen két évtizede jelent meg. A szerző alapos tájékozottsága, elemzőkészsége már akkor föltűnést keltett, noha a kiadvány módszertani útmutató jellege korlátozta mondandója teljes kifejtésében. 1955-ben az akkori Társadalom és Természet- tudományi (. Társulat központja bízta meg népszerű, szakszerű, a korszerű felfogással harmoni- - záló, a drámaíró életét, munkás- “ V: ságát11 bérnütátö' kalauz1 készítésé-'

Munka közben tapasztalhatta a Katona-pályakép fájó hiányait, küszködhetett a köztudatba felszívódott hiedelmekkel. Molnár Miklós kismonográfiája adott alkalmat az adósságok és tennivalók felmérésére. A dolgozatot a Katona József válogatott művei című kötet bevezetéseként közölték. Orosz László a Kiskunság első számában példás körültekintéssel méltatta a kismonográfiát, vitatkozott némely megállapításaival. Sajnálattal rögzítette, hogy Molnár elhanyagolta a drámaíró kecskeméti kapcsolatainak a feltárását, elemzését, noha Katona szemléletének, magatartásának sajátosságai csak a helyi hatásokkal, az országostól eltérő társadalmi, gazdasági viszonyokkal magyarázhatók. A bíráló azt is világosan látta, hogy a gyökerek felkutatása az itteni kutatókra vár. Egyáltalán: többet kell foglalkozni az akkoriban ki tudja hányadszor újjáéledő Katonával.

Az idő őt igazolta: „elérendő eredményeink nemcsak a lokálpatrióta öntudatunkat fogják

erősíteni, Jianem Katona helyesebb, alaposabb szeretetét is elősegítik”. Igaz, a kedvezőtlen kutatási feltételek miatt a munka lassabban haladt a vártnál, a szükségesnél.

Az irodalom- és helytörténészek napi nyolc órában dolgoznak, s csak a szabad idejükben foglalkozhatnak választott témájukkal. Sajnálatosan hiányos a könyvtár helyi gyűjteménye, hír- láptáráj; a Katona korabeli Kecskemétről számottevő írás alig- alig jelent meg. ■

□ , □ D(

Szerencse, hogy f Orosz Lászlót képesség, készség, . ügyszeretet mind erősebben ösztönözte az ügy nehezének a „fölvállalására”. Sürgették korábbi eredményei és a közhangulat. A szülőváros tanácsa által kezdeményezett emlékév műsorfüzetében is hangot kapott ez a fölfogás. „Elérkezett az "ideje Katona“ József életműVe teljek Telméréóénék; alkotásai széles körű népszerűsítésének.” Azóta felavatták a szülőház-kiállítást, s elhatároztatott a kritikai kiadás megjelentetése. A munkálatokat Orosz László irányítja, fogja össze. Az eddigiek után szinte mondanunk sem kell, hogy a kecskeméti irodalom- történész a Gondolat Kiadó megbízását igyekezett felhasználni a témára vonatkozó ismeretek ösz- szegereblyézésére, 1 rendszerezésére, elemzésére.

Hét fejezetben foglalja össze a „legszerencsétlenebb sorsú” író életét, munkásságát. Időrendi sorrendben halad; az életrajzzal sz,oros kapcsolatban tárgyalja a műveket, így is jelezve a személyes motívumok fontosságát. A külső körülmények a szokottnál is erősebben befolyásolták a drámaíró munkásságát! Hibát követnénk el, ha a tragikus elhallgatást csupán a sanyarú állapotokkal magyaráznék, mint oly sokan tették.

Orosz László a .'.rejtélyes költő” titkainak a fürkészésében is higgadtan mérlegel. Módszere: a hangosan gondolkodás. Felsorolja az adott megnyilvánulást, eseményt jellemző, magyarázó érveket, mozzanatokat,' a „környüi állást”, a lehetséges szempontokat. Véleményét nem titkolja, noha általában óvakodik az adott probléma egyoldalú bemutatásától, az ellentétes megnyivánulások éles ütköztetésétől. Arra törekszik, hogy az olvasó is a helyes vagy helyesnek vélt következtetésre jusson. Tehát gondolkodni is tanít, jó pedagógushoz illően.

Példaként hadd hivatkozzunk Katona kecskeméti fogadtatására. Meggyőzően bizonyította: „az irodalmi teljesítménynek becsülete van a kecskeméti tanács előtt”. Titokzatos hallgatását — okkal — sok munkájával magyarázta. Lelkiismeretes ember lévén, előbb hivatali kötelezettségeinek kívánt eleget tenni. Tehát nem az elkedvetlenedés ütötte ki kezéből a tollat, a vidéki közöny: az időhiány, a’ fáradság. Ügyvédi- és főügyészi munkája egész- embert -kívánt, tulajdonképpen két-állást töltött be.- -,

A Nagy magyar írók sorozat jellegéből következően nagy helyet kapnak Orosz László kötetében a műelemzések. (A cselekményleírást olykor túlzottan aprólékosnak érezzük. Nyilván a szerző és a szerkesztő arra gondolt, hogy még kévés családi könyvtár polcain őrzik Katona József válogatott műveit. Lehet, hogy nekik van igazuk; így tájékoztatják az életmű iránt érdeklődőket a valóban nehezen hozzáférhető művekről. Akinek ■ismerős a mű, lapozza át a tartalmi leírást.)

Elsősorban - azért méltatom ilyen lelkesen Orosz László monográfiáját, mert -hitelesnek, pontosnak, árnyaltnak érzem az elemzéseket. És frissnek! Közvetlen, közvetett formában érinti a Katona József műveivel kapcsolatos vitákat. Figyelembe veszi a sajtóban, tanácskozásokon, tudományos fórumokon elhangzott érveket. Ha szükségesnek látta, módosított korábbi, lényegében már 15—20 esztendeje kialakult és fő vonásaiban helytálló nézetein.

Korábban — például — Gert- rudisban csak az „igazi zsar- nok”-ot látja. Feltehetően a királynő jelleméről kialakult vitákra gondolva most megkülönböztetett figyelemmel rajzolja meg Katona művéből kitetsző alakját. Magatartását kora szemszögéből vizsgálja. Hivatkozik irodalmi példákra is. Vagyis —- elnézést a pongyolának tűnő. ám szemléletes kifejezésért — körbejárja a témát. Arra törekszik, hogy a társadalmi, gazdasági, tudati összefüggéseket feltárva bontson ki egy-egy problémát. ,

Orosz László cáfolja a Katonát „egykönyvű” írónak tekintő kritikusokat. Ö maga is az eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonit költeményeinek, nyomatékosan kiemeli — például a Zis- ka első részében található értékeket. Hangsúlyozza, kimondva- kimondatlanul érezteti, hogy a Bánk bán a fő mű. A korai drámákban is a híres' történelmi dráma előzményeit, csíráit keresi. Tájékozottan mutatja ki a születő, érlelődő, majd a Bánk bánban kiteljesedő gondolatok útját. *

Amennyire lehetséges a formával, az írói mesterséggel kapcsolatos problémákhoz a tartalom felől közeledik. A műfaji, verstani, stiláris elemzésekben is érvényesíti históriai szemleletét.

□ □ □

A szép nyelvezetű (könyv — véleményünk szerint — kitűnően összegezi a Katonára vonatkozó ismereteket, kedvet csinál műveinek tanulmányozásához. Nagy haszonnal olvashatják tanárok, irodalomkedvelők. Érdeklődéssel várták a kötetet az irodalomtörténészek is, hiszen a téma legjobb és legtájékozottabb szakértője kilenc esztendeje a hatkötetes magyar irodalomtörténetben meggyőző pályaképet rajzolt a Bánk bán szerzőjéről. Ez a mostani kiadás új szempontjaival, árnyaltabb megfogalmazásaival •további előrelépést jelent az irodalomtörténész pályáján és a Katona-irodalomban.

Hcltai Nándor

KATONA JÓZSEF:

Szabados Kecskemét alsó Magyarország első mezővárosa történetei

(Részlet az „Élőbeszéd”-ből)

Portré a festőről,

aki visszajár a falujába

Tóth Menyhért újra dolgozik

A múlt hét végén írták alá a Bács-Kiskun megyei Tanácsnál Tóth Menyhért festőművésszel a műveinek megvételéről szóló megállapodást. Az ünnepélyes aktust követően baráti eszmecsere alakult ki az idős mester és vele levő felesége. Landori Ilona festőművész, valamint a megye vezetői között. Sok mindenről szó esett; hajdani megpróbáltatásokról, gondokróL és sikerekről, a miskei évtizedekről, a művész betegségéről, amelyből még alighogy kilábalt.

Majd az újságírók kérdezték. Őszintén, szívesen válaszolt. Elmondta: álmodni sem merte, hogy

műveinek állandó nyilvánosságot teremt a megye, öröme most annál mérhetetlenebb.

Évek óta Budapesten lakik, de azért szűkebb hazájába, a Kalocsa környéki Miskére vissza-visz- szajár. A falu nélkül, amely ösztönzője volt művészetének, nem tudna meglenni. Pesten is, Miskén is vannak barátai, ezért nem érezte magát soha egyedül. Abban az időben sem. amikor túdtárá adták, hogy művei nem valók nyilvánosság elé. mert „érthetetlenek”. Akkori sérelmeit szerencsére baráti biztatások enyhítették. Nekik is köszönheti, hogy maradt, aki volt. A tőle idegen megbízásra — mondja nyomatékosan — sohasem tudott alkotni, csak a saját „megrendelésére”.

Aztán felfedezte a nagyközönség is. Eddigi nyolc önálló kiállítása közül hetet 1960 óta rendeztek.

Hetvenen túl nagy tervekbe már nem kezd —jelentette ki. Végül is kiderült: alig várta, hogy betegségéből felépülve, újra dolgozhasson. Sok mondanivalója van még a világról. Jelenleg eddigi munkáinak szintézisén dolgozik. Egyetlen képbe akarja sűríteni, amit külön-külön kifejezett 1 az ember, a munka, a természet örök kapcsolatát, a természetet formáló,. védelmező Embert.

Várhatóan jövőre Budapesten, az Ernst Múzeumban nyílik újabb Tóth Menyhért-ki állítás. Néhány szobrát is szeretné bemutatni.

Kívánjuk, alkosson még,sokáig — a szépet szerető emberek gyönyörködtetésére. És mielőbbi viszontlátásra, Kecskeméten.

Rapi Miklós

9 Káposztaszedők

Még gyermekkoromban (igazat szólván nem nagy ideje) sokszor sóhajtva állottam meg egyik vagy másik pusztatemplom mellett, és úgy tetszett, mintha 'egy valaki mindég, a rajtok levő hollóíé- szeken ült volna, és kérdező kíváncsiságomat kielégíteni igyekezne; csakhogy én nem érettem nyelvét, a- könyvekhez' futottam hát, mint megannyi szótárhoz; de végre tapasztaltam, hogy egyik a másik által már megnyúzott bakot szaggatja, és az én hollófészkeken ülő valakim szavait senki sem magyarázta meg. Bosszankodtam, valahányszor Virág Benedekünk Magyar Századai kezembe akadtak: „Ha nem tudod, mik történtek vala, minek- előtte születtél, gyermek vagy” — én az voltam.

Húsz-harmincad ' évi dolgokat még halljuk apánk vagy nagyapánktól, de századokról ki szólhat? A történet egy örökké futó óriás,, minden nap más könr fősben fut el előttünk; a visszhang tart ugyan egy ideig dö- römbölésből, de az újabbak elnyomjak ,..

Kecskemét néhaiságának emléke is gondatlanság alatt rothadt el, csak morzsalékokal, piszkálhatunk ki nagy nehezen. Hogy több legyen, az idegen morzsát is örömest hozzátartozónak,- hisszük, mert a talán, ez a legragadósabb enyve a reménységnek, elhiteti velünk. Minden csak á véleménytől, áz ítélettől függ! így válik egyiknek igazsága mesévé a másik előtt. Szentül szólt Pope, midőn azt monda: „Éppen úgy vannak ítéletekkel az emberek, mint óráikkal: egyike sem jár a másikéval egyaránt, mégis mindenik csak a magáéval tart." Hellyel-hellyel talál az ember valamit, de kapcsait előtte az időrozsda — mégis világot szeretne gyújtani — egyik valónakvéltet hozzáragaszt egy másik kétséges hazugsághoz, aztán bemázolván egy kis színével a igazságnak végre oly ködöt gőzöltet elé, melyen az ezermester se lát, vagy csak nehezen által.

A tudós meg- fog engedni a gyengének, mert tudja, hogy minden csak értéke szerint gazdálkodhat: aki ez ellen tudatlannak mond, annak pajtási, szívvel köszönök.

Azt mondották: hogy miért írtam magyarul — el nem kél — (le ezeknek csak a könyv titulusát mutatom. Ha másképp nem, elveszik ingyen, és én mégis célomat értem; mert megvallom, ha mincteh becs megtagadtatik munkámtól — én egész érdemét abban találom, hogy magyarul van írva.

Forrásaim, melyből merítettem, az első szakaszra ugyan; s itt- ott is nyomtatványok. A többire kéziratok, közönséges ős magányos levelestáruk, sok szóbeli hagyomány is; mert mivel az egész megírt históriánkban alig leljük fel háromszor Kecskemét nevét, ide kellett folyamodni. Minden első történetírás szóbéli hagyományon épül; de azért nem lehet minden hagyományt mesének mondani, minekelöite históriák irattattak. Csák ebben és közönséges dalokban szivárgott alá az ősük emlékezete, i Lám, mely so- kat.csevegjük most is Toldi Miklós erőségét, Kádár István vitézségét, és a históriákban nem találni; csak a kofáknál leljük a nótáját, de ki okoskodik meg belőle?

Így szakaszban lel hamvadt szemfedelöket, azoknak kiket szerette vidékünk szült, és szintúgy vígak, szintúgy búsak voltak, mint kiket ezennel a koporsójok felé vezetek. Meglátni tetteiket boldog érzék; midőn semmit se hagytak unokáiknak, mint nemléteknek bizonyságát. A szerencsétlenség is gyilnyörkodtethet: a történet csak abból áll. Aki tartományokat pusztít, halhatatlanságot nyer — aki virágzóvá teszi, alig érdemesíttelik egy-két sor írásra. Polybius, Tacitus. Livius ■ és Thukydides is az előttünk élt emberiségnek szomorú sirhalmáin írtak; az utóbbi történetírók a mieinken fognuk irkáini — szerencsére, ki nem szorul puszta kényükre! Vidságot és elégedést önt telkembe az az önkecsegtetés, hogy engem itt olvasni fognak akkor is. amidőn már ez a szóbácskai melyben most ülök, porhanyó düledékké válik, olvasni fognak azok, kik engemet sohasem láttak, sohasem esmérlek, és akiket én soha látni, soha es- mérni nem fogok.

9 Kuesmás fej

totó

I

A „zsákolők* dmf MbM