Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

4 * PETŐFI NÉPE • 1974. szeptember 21. TUDÓSOK, TUDOMÁNYOS MÜHEÚYEK Dr. Molnár Benedfek főigazgató és a műszaki főiskola A műszaki főiskola helyének kijelölésekor többen aggá­lyoskodtak: minek kilenc hektár egy oktatási intézmény­nek. Valóban hatalmas terület, mégis< félő, hogy a követke­ző évtizedben kicsinek bizonyul. A tanépületek, műhelyek, irodák, kiszolgáló helyiségek, kollégiumi szobák, vagyis a beépített légtér nagysága 70 ezer köbméter. Már készítik az új diákszálló terveit... Évről évre npvekszik — jelképesen szólván — a főiskola szerepe a táj, a megye gazdasági, tudományos életében. Mind több hasznot hajt az a bizonyos kilenc hektár, mind többfelé és többféleképpen mutatkozik az Izsáki úti műsza­ki, kulturális központ hatása. Különösen az elmúlt tanév no­zott gyors fejlődést. Birtokba vették az új főépületet. JŐ hírű professzor került az intézet élé­re. Nagy része van abban, hogy . a főiskola az eddiginél haté­konyabban segíti a termelést, ha- tárózottabban törekszik tudomá­nyos feladatok ellátására. Vele kezdjük tudósok, tudományos műhelyek sorozatunkat. Munkásból mérnök Dr. Molnár Benedekben sze­rencsésen találkozik az alkatá­ból, évei számából adódó hig­gadtság, alaposság a fiatalos temperamentummal, kezdemé­nyező készséggel. A felszabadíilás előtt megbe­csült szerszámlakatos volt az egyik pesti gyárban. Szeretettel és értően bánt az anyaggal, a láng­ban edzett fémek pontosan en­gedelmeskedtek akaratának. A rejtvényfejtők izgalmával oldotta meg az adódó műszaki feladato­kat. Tudása gyarapodásával nőt- tön-nőtt a szerkezetek, a folya­matok, az anyagban munkálko- dó erők, tulajdonságok ' titkait fürkésző kíváncsisága. Érezte, ta­nulnia kellene.' Felnőtt fejjel, 1949-ben iratko­zott be az egyetemre. A diploma megszerzése után a Ganz mű­veknél helyezkedett el, ahol szer­vezőkészségét, sokoldalúságát is bizonyíthatta. Mágnesként von­zották a szokatlan problémák. Keresve sem találhattak al­kalmasabb embert a Magyar Tu­dományos ' Akadémia beruházási főmérnöki posztjára, ö képviselte az Akadémiát a csillebérci kísér­leti atomreaktor építésekor; bo­nyolult, a holnap igényeivel, mércéivel számoló intézetek, ter­vezésekor. Egyetemi katedrán a hajdani lakatos Később az egyik kereskedelmi gépgyár főmérnökeként haszno­sította bővülő elméleti ismere­teit. Hajlam, alkalom, olykor a gyakorlat sürgetése, szorítása késztette a' mechanika és az elektrotechnika némely területei­nek elmélyült tanulmányozására. 0 bábáskodott az immár világ-, hírű magyar elektromos ered­ményhirdető tábla gyártásakor. Tulajdonképpen ő kísérletezte ki — mint ezt a szabadalmi hiva­talhoz 1960-ban benyújtott lé- frás is bizonyítja — a nagy ver­senyeken szükségessé vált auto­matikus, elektromos időmérés lehetséges módszereit, techniká­ját. Vizsgálódásaira hamar fölfi­gyeltek és meghívták a miskolci műszaki egyetemre. Eredményes, egy évtizedes oktatói tevékenység után «nevezték ki a Bánki Do- nátról elnevezett műszaki fő­iskolára, a mechanikai tanszék vezetőjévé. Doktori disszertációja nemzet­közi érdeklődést keltett. Csak­nem száz esztendeje kerestek olyan képletet, amely általános érvénnyel kifejezi a többtámaszú rudak (tartók), szerkezetek sta­tikai viselkedését.. A híres Cla- péyron-egyenletek továbbfejlesz­tésével, a fenti téma megoldásá­val hasztalan próbálkoztak ide­haza és külfödön. A dr. Molnár Benedek által felállított képlet meggyorsítja, biztonságosabbá teszi a tervezést. Hosszan idéz­hetnénk a tudományos probléma tisztázását követő elismerő nyi­latkozatokból, közleményekből.. Dr. Sályi István, a mechanika vi­lághírű tudósa — például — a szerző alapos tárgyismeretét, a téma bonyolultságát és az általa alkalmazott módszerek színvona­lát- emelte ki. Viszonylag ritkán publikál. Az az elve. hogy csak akkor kér he­lyet, ha lényeges és fontos mon­dandója van. Jelenleg két tanul­mányán végzi az utolsó [simításo­kat: remélhetjük, hogy ezek tovább gyarapítják dr. Molnár Benedek főigazgató szakmai , tekintélyét. Rövidesen tankönyvként is meg­jelenik a műszaki főiskolák szá­mára írt mechanika jegyzete. Nagyjelentőségű kutatások Tartottam attól, hogy a veze­téssel járó - elfoglaltságok, gon­dok elvonják a tudományos tevé­kenységtől, a tanulástól. Egy esztendő elteltével örömmel lá­tom, hogy sikerült a látszólag eltérő érdekeket egyeztetnie. A látszólag szót külön is hangsú­lyozom. A főigazgató úgy véli, hogy aki nem ~ képezi' magát, akinek nincsenek saját feladatai, az előbb-utóbb elbizpnytalano-’ dik, s „nagyobb hanggal”, ügyes­kedéssel igyekszik pótolni .a megapadt .tekintélyt. 'írtam már, hogy mindig ráta­lál az egyéniségére szabott fel­adatokra, a megfelelő partnerek­re. Ügy .is foglamazhatnék, hogy az ügyek megkeresik az alkal­mas embert. Közös témán dol­gozik a Kertészeti Főiskola ( !) igazgatójával és egy másikon a Zöldségtermesztési Kutató Intézet egyik osztályvezetőjével. (ígére­tet kaptunk, hogy a kísérletek ta­pasztalatairól, a remélt eredmé­nyekről először a Petőfi, Népé hasábjain tájékozódhatnak az ér­deklődők.) Folytatja az alakválto­zásokkal kapcsolatos készültségi állapotokat tisztázó, meghatározó vizsgálódásait is. Személyes tapasztalatokból tudja, hogy csak akkor képez­het jó mérnököket a főiskola, ha az oktatók folyamatosan kapnak információkat a népgazdaságról, ha a bőrükön érzik az üzemek gondjait. Ezért szorgalmazza, hogy . munkatársai kamatoztassák a megye iparában tudásukat. Olyan szerződéses megbízatá­sokat» támogat, segít, melyek az adott vállalat és a. főiskola szá­mára egyaránt hasznosak. 1972- ben 800 ezer forint értékű szer­ződéses munkát végeztek, idén előreláthatóan 5. millió forint­nyit. (A gyakorlati feladatok végrehajtása a továbbképzés egyik formája. Az oktató sokkal hatásosabban taníthatja azt, ami­vel maga is elmélyülten foglalko­zott.) Korszerű vezetési módszerek AZ óhaj, a szándék megvaló­sulását szervezeti intézkedések segítik. Arra. törekszenek, hogy mindenkinek legyen egy-két sza­bad napja. Talán jövőre sikerül elérni, hogy az egyik-másik ta­nár égj’ félévben adja le tár­gyait és a következőt egy na­gyobb műszaki probléma megol­dására fordítsa. Az ágazatok ed­digi szigorú elkülönültségének a mpgsgilpjetpseyel sikerült A,.f*r- lesleges átfedéseket megszüntet­ni; hasznos' energiákat másutt le-’ kötni. A' tudományos, műszaki haté­konyság érdekében különös gon­dot fordítottak arra, hogy min­denki a képességeinek, legmeg­felelőbb helyen bontakoztathassa ki tudását. Nemcsak azért kerül­tek fiatalok vézető posztokra, mert 30 év az oktatói kar átlag- életkora. Néhányan országos, sőt nemzetközi . fórumokon bizonyí­tották rátermettségüket. Ha idő­ben nem jutnak megfelelő fel­adathoz elkedvetlenednek, vagy elmennek. Éppen a napokban kö­zölte az egyik fiatal kutató, hogy visszautasította a megtisztelő Unesco ajánlatot: Kecskeméten marad, több fantáziát lát itteni munkájában. A megye iparával kialakított kapcsolat^ kétoldalú: az elméleti­leg legképzettebb szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy a főiskolán továbbíthassák ismere­teiket. Ezeken az elveken, mint pilléreken épül az együttműködés tartós­nak látszó hidjá. A főiskola korszerűsödő szervezete, a tudományos alkotómunkára serkentő légköre, a főigazgató példája, a megyei ve­zetők megértő támogatása azt Ígéri, hogy a műszaki felsőoktatási in­tézmény tekintélyes tudományos műhellyé fejlődik, mind nagyobb mértékben igazolja az alapításkor megfogalmazott reményeket. Az sem utolsó szempont, hogy milyen szellemi közegben tanulnak a jövő üzemmérnökei. A. főiskolán úgy tapasztaltam, hogy nincs ok nyugtalanságra. A kialakuló tudományos műhely számíthat és szá­mít az utánpótlásra. Heltai Nándor Gyűjtik a takarmányt Tiszaalpáron • A tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezetben 300 hektáron termesztenek silókukoricát. Mintegy két­száz mázsa takarmányt takarítanak be hektáronként. Naponta több száz mázsa silót készítenek a szakosított tehenészeti telep számára. (Opauszky László (elvétele) A kongresszusi munkaverseny eredményei a bajai hfitőházban A Magyar Hűíőipar bajai hü- tőházában átlagosan ezer forint mozgóbért osztottak ki a napok­ban a dolgozók között, ,a kong­resszusi versenyben elért több­letmunkáért. A hűtőház erre a célra, a munkaverseny-szerződé- sében 600 ezer forintot helyezett kilátásba, amelyből 400 ezret az utóbbi két hónapban — de túl­nyomó 1 többségét augusztus 20. alkalmával — fizették ki. A fennmaradó 200 ezer forintot a további eredményeik jutalmazá­sára fordítják majd. A hűtőház dolgozói ugyanis azt vállalták, hogy idei 878 vagonos termelési tervüket 99 vagonnal túlteljesítik; hogy parajból pél­dául 100 vagon helyett 125 va­gont „termeltek”. Ezt a tavasszal teljesítették is. Zöldborsóból 30 vagonos többletet ígértek, de 1Ö0 vagonnal többet raktároztak, mint a terv. A bajaiak ugyanis időközben értesültek arról, hogy a többi hűtőházban lemaradtak a munkával. Igyekeztek, hogy a mirelitzöldborsó-ellátás ne ro­moljon. Étkezési kukoricából a terv kétszeresét, vagyis 40 va­gont vállaltak, paradicsompapri­kából 10 vagonnal ígértek töb­bet. Földieperből a 13 vagonos tervvel .szemben 20 vagonnal tar­tósítottak. De a hűtőházban a munkaver­seny nemcsak többlettermelést eredményezett, hanem szocialis­ta együttműködés is született, üt bázisgazdaság — a- fajszi, a, dusnoki, a miskei és a bátaszéki tsz-ek és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság — munkacsapataival együttműködtek a hűtőház bri­gádjai. A tefmelést újszerű tech­nológiai megoldásokkal is segí­tették. A földieper .tartósításakor például hagyományos nehézség a csumázás.. Emiatt a rendkívül munkaigényes részfeladat miatt igen sok alkalmi munkásra lett volna szükség. Most azonban olyan munkafolyamatot szervez­tek, hogy a munkasorban dolgo­zókat teljesen kiszolgálták az anyagmozgatók. Azonkívül egyé­ni normákat vettek figyelembe, amelynek során kiugró teljesít­mények is születtek. így-, nem volt szükség arra, hogy — mint korábban «— iskolás gyerekekkel segítsék a földieper csumázágat. Mindössze 15 háziasszonyt al­kalmaztak a környékről. Az úgy­nevezett munkaerőgörbe, amely ilyenkor mindig felszökött, ezút­tal egyenletés maradt. Másik technológiai változtatás: a zöld- borsógyágtás munkaidejét, lerö­vidítették a felére. Vagyis, egy mázsa zöldborsó feldolgozásához 3 óra helyett most már csak másfél óra szükséges. Mindez rendkívül jó hatással volt a hűtőház bérgazdálkodásá­ra: azonos mennyiségű termelés­hez kevesebb bért használtak fel, mint korábban. Az így meg­takarított összeget termelési moz­góbérként fizetik ki a dolgozók­nak. A napokban kifizetett kö­zel 400 'ezer forintot munkaszer­vezéssel teremtették meg. % • , • F. D. A MEZŐGAZDÁSZOK VITAFÓRUMA A konstrukció finomításra szorul A biztosítás a világon talán mindenütt van, alapvetően ön­kéntes, de« mégis rengetegen igénybe veszik. Az Áillami Biztosító megyei igazgatóságának a kárhányadáról közölt számai is azt mutatják, hogy megyeileg, de lényegében országosán a mezőgazdaság által befizetett biztosítási díj és a kár­hányad között nincs lényeges differencia, illetve a különbség az ügyintézés költségeit foglalja csak magába. A továbbiakban teljesen egyet kell érteni azzal a megállapítással is, hogy nem le­het elvárni a mezőgazdasági kár­térítés összegének más ágazatok rovására történő növelését, és hogy a mezőgazdasági ágazatnak öneltartónak kell lennie.. Elvileg ez teljesen igaz és a kérdésnek ilyen megfogalmazása teljesen jogos. Mégis, ha a témá­nak üzemi oldaláról való megkö­zelítését nézzük, azt kell figye­lembe venni, hogy a felhozott panaszok mögött-is. az egyes üzem oldaláról' nézve is, van nem,keyés> ,igazs4g-> A. kárhányad átlaga ugyanis természetszerűleg egy adott közigazgatási egység, az ország átlagszámait tükrözi és ez azt is jelenti, hogy vannak üzemek, amelyek rendszeresen, vagy majdnem rendszeresen töb­bet kapnak, mint az általuk be­fizetett biztosítási díj,, míg má-' sok rendszeresen kevesebbet. Ez lényegileg természetes is, hiszen vannak fagyzugos, ' jégjá- lásos, homokveréses területek, amelyeken a kár majdnem me­netrendszerűen évenként ismét­lődik, míg másutt a gyakoriság elenyésző. Jóllehet, itt a biztosí­tási díjtarifa besorolása alacso nyabb, mégis a befektetés több év átlagában sohasem térül meg. Ezek az üzemek azt állítják, hogy az ő pénzükön térül meg rend­szeresen más vesztesége, #>a rá­adásul ezek az üzemek olyan üze­mek, amelyek amúgy is jó adott­ságokkal, megfelelő jövedelem­mel rendelkeznek, de ennek egy részét rendszeresen mások ter­melik ki. Az ilyen megállapítá­sok jogosultsága kevésbé. kérdő­jelezhető ' még. Ha ezek az üzemek a saját számlájukon, vagy gyorsan mobi­lizálható eszközökben tartalékol­ják korábbi biztosítási kötele­zettségeiket, vagy megfelelő nagyságú jövedelem-biztonsági alappal rendelkeznek, megérthe­tő, hogy a kötelező eszközbizto­sításon túl, mással nem kíván­nak élni. Szeretném azonban alá­húzni, hogy ezt csakis ilyen üze­mek esetében tudom elképzelni, ahol ténylegesen vannak olyan tartalékok, amelyek ilyen — egyébként a természeti csapá­soknak ritkán kitett területeken — agyagi veszteségeket is na­gyobb baj nélkül tudnak átvé­szelni. Ahol ez nincs meg, ott bizto­sítani keli még akkor is, ha a saldó rendszeresen negatív. Ha­sonló a helyzet az egy profilú gazdaságokban is, ahol az elérni károkra különösen érzékeny kul­túrák, mint például a szőlő és gyü­mölcs, vannak. Az egyes üzemek oldaláról felvetődő sok jogos pa­nasz arra mutat, hogy a konst­rukció feltétlen finomításra szo­rul. Horváth István kiskunsági TESZÖV-titkár Izotópgenerátor os világítótorony A Keleti-tenger észtországi szakaszain zátonyok, szirtek, ho­mokpadok nehezítik a hajózást. De a gyakori köd is akadályoz­za a biztonságos vízi, közleke­dést. A partvidék legveszélyesebb helye a tallinnmadali zátony* amely a tallinni kikötőbe tartó hajók útjába esik. Régebben e helyen jelzőhajó horgonyzott a vizen,- amelynek azonban télen vissza kellett vonulnia a jól vé­dett kikötőbe. Most különleges. alapozású rpo- dern világítótornyot építettek ezen a fontos tengerhajózási pon­ton. Az új, személyzet nélküli világítótorony 31 méterrel emel­kedik a víz színe fölé. Fény-,: és hangjelző berendezéseit Tallinn- böl távirányítással működteiiik. Jelenleg még Diesel-motorók hajtotta generátorok. látják el villamos energiával, de a közel­jövőben izotópgenerátorok ter­melte atomenergia-üzeműre ál­lítják át a világítótornyot. BOLTNÉZŐBEN A tőkehaiikra-konzervtől a sarlóig Kecskeméten az elmúlt hóna­pokban két korszerű áruházat nyitottak, mindkettőt a megye- székhely legnépesebb, lakóházá­ban, a ..hosszú” szalagházban. Az úi élelmiszerüzletnek neve van (végre!); Szalagházi ABC- áruház' — ez a felirat díszeleg a portálon. A viszonylag kis alap- területű üzletben a berendezők­nek a lehető leggazdaságosabban sikerült a területet kihasználni. A tőkehúst” árusító pultnál min­dig ízlésesen elrendezett hússze­leteket látni. Újdonságként a ke­nyérosztályon a tortaszeleteken kívül mini-tortát is kínálnak. (Tessék élni a lehetőséggel, a kis­gyermek születés- vagy névnap­járól megfeledkezett anyukák!) Az üdítő italoktól a Rubin vinja_ kig. illejve a Colától a paradi­csom-ivóiéig az italáru-választék szinté teljes. Árusítják a sikert aratott német gyártmányú egy­tálétel-levest és egv különleges pástétomot: tőkehalikra-konzer- vet., Megkóstoltam, kellemes az íze. Az ára nem Másik újdon­ság a lengyel gyártmányú keksz, az ánizsos.' váníliás és — ez a leg­sikerültebb — a csipetnyi kris­tálycukorral ízesített keksztal­lér A Korona utcából ideköltözött szerény vasbolt lakásfelszerelési áruházzá bővült. Az áruválasz­ték valóban remek. — persze' hi­ánycikk azért akad. Az edénvosztálvon nyomban szembetűnik, hogv az olcsó grá­nit-készleteket. tányérokat, ép­pen úgy árusítják,, mint a kalo. csai porcelánt és a zsolnai készle. teket. Rendkívül szépek a Tamara hőálló edények és a virág- vagy geometrikus mintával díszített, újvonalú zománclábosok, faze­kak. .(Igaz is: legtöbb darab vala­miféle átmenetet* ielent. A lábos­nál magasabb. ,a fazéknál lapo­sabb. Az edények műanyag fülét a gázláng megpörköli.- Tartalék­lángon kell benne főzni Csak bő­ven legyen hozzá idő. A Prestie angol Cég úgy látszik kimeríthelétlen az ötletes kések, fánkkanalak, krumplinyomók gyártásában. Űj fajta mini habke_ verőjük kis háztartásokban hasz­nosítható. A teflonedényeket is lassan megszeretik a , vásárlók. Bár a zománcedértvnél lényege­sen gondosabban kell velük bán ni. — soha nem sül le benne sem­mi, könnyen tisztán tartható. A teflontei-serpenvő lassan a kony- I ■ hák nélkülözhetetlen tárgyává lén elő. A műanyagosztályon a dobo­zok tornyai között a ROBEX fűszertartók, tálcák, tálak nyom­ban felkeltik a vevők figyelmét. Joggal. A barna és drapp fa- utánzatú műanyagból készüli tárgyak valóban ízlésesek, kár, hogy az áruk borsos. Itt láttam a SLATEX-panelt is. Azóta is tűnődöm azon, hogy kirakati de­koráción kívül mire használha­tók a csillogó, arany, ezüst, mál­naszínű dombornyomása lapok? Lakásba nem, árra túl dekoratív. Cukrászda tapétázására kicsit drága. Ötletes és hasznos a mű­anyag palackszállító kosár. Bár­milyen üveget, úgy szállíthat benne a vevő, hogy a törési esé­lye valóbán minimális. A VILE- DA Család az eddig ismert és használt törlő-, felmosó-, és egyéb kendői mellett most különböző méretű abroszokkal bővült. Szí­nesek, jól moshatók és ami a fő száradás után nyomban használ­hatók, mivel vasalni nem kell. . Alumínium tepsi is kapható minden méretben. (Nagy kár. hogy használatban szép fényes felületét elveszti!) Az egyik, pis­kótasütéshez hasznosítható ■■ ke­rek változatot valóban szellemes újítással látták el: az edény kö­zepére egy fém „kést” rögzítet­tek. Ilyenformán a tészta hiába sül le, egyetlen mozdulattal le­választható, — nem kell hozzá külön előzsírozási manőver. És a hiánycikkek. Mért ter­mészetesen az is van. Hetekig ke­restem ebben fáz üzletben egy sarlót. Csak nyelet tudtak adni. Most végre van sarló, de nyél nem kapható. Nincs konnektor sémii Megvigasztalnak: ez orszá­gosan hiánycikk. Biztosan így van. nem kételkedem. De ettől az én törött konnektorom még nem javul meg, azt továbbra is ki kellene cserélni. Ami pedig a legkellemetlenebb: a Rengeteg műanyag edény kö­zött nincs 1 gyümölcsösláda. Pe­dig ez nem hiánycikk! Budapes-' ten, a Rákóczi úti műanyagboll- ban gúlákban áll. A terjedelmes rekeszt azonban igazán npm könnyű szállítani, a télialma- vásár most kerül napirendre. De jó lenne az ízléses, könnyen tisz­tán tartható gyümölcsösládákat ebben az áruházban megvásárol­ni! Selmeci Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom