Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

/ 1974. szeptember 19. • PETŐFI NÉPE • 5 Fiatalodó Iá,■ |p|f pj MSZBT-tagcsoportok Nagy Mária főtitkár nyilatkozata a baráti társaság munkájáról Az idén 90Ö fölé emelkedett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak száma. A mozgalom milliós tábo­ra mind tevékenyebb részt vállal a magyar—szovjet barát­ság ápolásában, elmélyítésében. Külön figyelmet érdemel egy új jelenség; ugrásszerűen megnőtt a fiatalok érdeklődé­se. Az elmúlt esztendőben az MSZBT a diákok és ifjúmun­kások újabb ezreit nyerte meg a baráti társaság szép és ne­mes céljainak, mozgósította őket a népeink közötti barátság és együttműködés kibontakoztatásáért végzett munkára. Ma már szerte az országban 137- iskolai tagcsoport működik. Melyek voltak a közelmúlt leg­sikeresebb programjai, s milyen események gazdagítják a követ­kező Hónapok barátsági munká­ját? — erről tájékoztatta Nagy Mária, az MSZBT főtitkára az MTI munkatársát. —| Ez évi tervünk bővelkedik olyan programokban, amelyek a fiatalok körében is nagyon nép­szerűek. Figyelmet fordítunk ar­ra is, hogy az általános és kö­zépiskolák, szakmunkásképző in­tézetek diákjaival megismertes­sük. a sokszínű szovjet országot, a Szovjetunió népeinek, fiataljai-, nak életét. Különböző kiadványa­inkkal a pedagógusokat is segít­jük, hogy könnyebben, jobb ha­tásfokkal oktassák az orosz* nyel­vet. Az egyetemeket, főiskolákat továbbra is támogatjuk a magyar —szovjet testvérkapcsolatok ki­építésében és erősítésében. Igyek­szünk segítséget nyújtani abban, hogy a két ország felsőoktatási intézményeiben dolgozó tanárok és a hallgatók között rendszeres tapasztalatcserék alakuljanak ki, és szervezzenek közös építőtábo­rokat. Itt említem meg, hogy a Baranya megyei MSZBT-tagcso- portok kezdeményezésére baráti társaságunk ^ az illetékes szer­vekkel közösen keresi annak le­hetőségét, hogy az eddiginél több munkás- és parasztfiatal utaz- hassék kedvezményesen a Szov­jetunióba. Messzemenően támo­gatjuk a szovjet egyetemeken végzett magyar ösztöndíjasok és volt egyetemük közötti kapcso­latok fenntartását és fejlesztését. A volt ösztöndíjasok nyelvisme­rete és speciális szakmai tudása lehetővé teszi, hogy elsősorban a szovjet tudomány és technika eredményeinek magyarországi népszerűsítői legyenek — a mű­szaki tudományos propaganda aktivistái.J Nyelviskolánk Borsod, Heves, , Csongrád és Szolnok megyei ta­gozatán 2500 hallgató fejlesztette nyelvtudását. A oroszul tanulójk részére négyhetes nyári intenzív tanfólyamokat rendeztünk szov­jet tanárok közreműködésével. Júniusban megrendeztük a hall­gatók tanulmányi versenyét s a legjobbakat a Szovjetunióba küldtük kéthetes nyelvtanfolyam­ra, ezenkívül a KISZ-szel, az út­törőszövetséggel és a Művelődés­ügyi 1 Minisztériummal közösen tavasszal megrendeztük az álta­lános, közép- és szakközépisko­lai tanulók országos nyelvi olim­piáját. — Az idei esztendőt elsősorban az 1975. jubileumi év előkészíté­sének szánjuk. Társaságunk Is jövőre, júniusban lesz 30 eszten- *dős. Ez év szeptemberétől más szervekkel együtt vetélkedőt hir­detünk felszabadulásunk 30. év­fordulója ' tiszteletére. Célunk: bemutatni a Szovjetunió sikereit a nemzetközi politikai, tudomá­nyos, gazdasági és kulturális életben; a magyar—szovjet együttműködés fejlődésének átte­kintése, ezen belül testvérmegyé­ink és városaink sokoldalú kapcso­latainak megismertetése. A ver­seny az első magyar község, Bat- tonya felszabadulásának évfor­dulóján kezdődik és 1975. júniu­sában zárul. Nemrég meghirdet­tük az évfordulóhoz kapcsolódó fotópályázatot, amelynek díjnyer_ tes munkáiból jövőre az MSZBT fotókiállítást . küld Moszkvába. Egy sor érdekes kiállítás gazda­gítja a következő hetek kulturá­lis programját. Tárlat nyílik ne­ves szovjet művészek, • tudósok, közéleti személyiségek portréit ábrázoló képzőművészeti alkotá­sok reprodukcióiból. Baráti társaságunk továbbra is megkülönböztetett figyelmet for­dít a tagcsoportok munkájának segítésére, öntevékenységük fo­kozására. Tagcsoportjaink eleven, széles tömegmozgalomként mű­ködnek, méltón fejezik ki és rep­rezentálják népünk őszinte, ba­ráti érzéseit a szovjet nép iránt — fejezte be nyilatkozatát' Nagy Mária. SÖTÉT HAJSZÍN ÉS KÖZEPES TERMET A JELLEMZŐ — ERŐS KUN HATÁS Embertani vizsgálat Dunapatajon Kalocsa környékén jól isme­rik dr. Henkev Gvula antropoló­gust. Alapos, kiterjedt kutatást folytatott a környéken. Itteni vizsgálódásán alapult az az elő­adás is. melvet másfél esztendeje tartott a Magyar Biológiai Társa­ság szakülésén. Az értekezést most az Anthropológiai Közlemé­nyek is közölte. A szerző, ifjú Pastyik „ János adataira, hivatkozva, ismerteti a község legfontosabb földrajzi, tör­ténelmi jellemzőit, majd összeha­sonlítja a kétszáz év előtti csa­ládneveket a mostaniakkal. Mind­össze hét úi nevet, talált! 459 embert mért meg. hogy megállapíthassa: milyen testalka- túak a patajiak. milyen közös morfológiai (szem. orr. arc stb. formája, színe) jegyek találhatók. A férfiakat a nagyközepes, a nő­ket a közepes termet jellemzi. A megmért 'lakosok feje „hosszú” és „széles”. A férfiaknál (96 szá­zalék). a nőknél (98 százalék) egyaránt a sötét hajszín az ural­kodó. Ez a vidék egyike hazánk legsötétebb hajú emberektől la­kott vidékeinek. A nemzetközileg elfogadott hajszín-táblázatban nem szereplő koromfekete haj­szín előfordulása Dunapatajon lé­nyegesen gyakoribb, mint az ösz- szes szőke árnyalatok együtt. A Katona József Múzeum tu­dományos munkatársa összeha­sonlította a pataji adatokat fok­tői. fajszi. szabadszállási felméré­seivel. Így szemléletesebben kiraj­zolódnak a legfőbb sajátosságok. Dr. Henkey úgy véli. hogy a tura- nid. az előázsiai és a keleti-medi­terrán típusok a legelterjedtebbek. A turanid típus Dél-Szibériá- ban keletkezett. Az előázsiai — mongol hódítók és török őslakos­ság keverédéséből — Kazahsztán és KirgiziSztán sztyeppéin ala­kult ki. Helytörténeti szempontból így összegezi a szerző a pataji antro­pológiai kutatást: a falu népe eléggé eltér a fajsziaktól, kevés­bé a foktőiektől. igen közel áll a szabadszállásiakhoz. A község eredeti népessége lényegesen több hasonlóságot mutat a szabadszál­lási kunokhoz, mint azt koráb-. ban sokan gondolták és a Duna- patajra került kun menyecskék kis száma alapján várni lehet. A tekintélyes tudományos fóru­mon megjelent tanulmány egy so­rozat részének tekinthető. A Cu- mania várhatóan októberben for­galomba kerülő második köteté­ben kapott helyet dr. Henkey Gyulának lajosmizsei embertani Vizsgálatairól készített tanulmá­nya Lassan -1 assan. év t i z.edeifc,szor­galmas. és szakszerű munkájával megteremtődnek egy megyei ant­ropológiai összegezés feltételei. Heltai Nándor Radarral egy fáraó nyomában Mind a mai napig nem sike­rült nyomára bukkanni Cheops liának, Chefren fáraónak. CHef- ren i. e. 2500-ban építtetett ma­gának egy kisebb piramist, apjáé mellett. A világ valamennyi archeológusa arról átmodik, hogy sikerül megzavarnia a fáraó nyu­godt pihe'nését. A Kalifornia University pro­fesszora, Louis Alvarez megkísé­relte felkutatni a faraó szarko­fágját oly módon, hogy mérte a piramison áthaladó kozmikus ■ \ sugarak intenzitása közötti kü­lönbséget. Kísérlete csőddel vég­ződött. Ez alkalommal igen rö­vid hatósugarú radarkészüféket helyeztek el a jelenleg feltárt sírkamrában. Feltételezésük sze­rint ez a helyiség csupán arra szolgált, hogy tévútra vezesse a hajdani sirrablókat. Mindenesetre ha Alvarez kísér­lete eredményre vezetne, nagyobb jelentőségű lenne mint, Tutenká- men sírjának feltárása, ■ A vonzóerőt sohasem gyöngíti, ha ápolt, gondozott a művelődési ház környezete. , mint például öregcsertőn. (Pásztor Zoltán felvételei.) A vonzás törvénye Öregcsertőn / A közművelődésben érvényesü- lő vonzási törvénv inkább a mág­neses tér hatására hasonlítható, semmint a tömegvonzás általáno­san ismert, mechanikai meghatá­rozásához. Az óregcsertői művelő­dési ház is inkább megfelelő programjainak és rendben tartott szép környezetének kisugárzásá­val fejti ki erejét, semmint az épület puszta tömegével. A másfél éve felavatott intéz­ményben színház- és moziterem, könyvtár, szakköri szoba, presszó- és klubhelyiségek várják a láto­gatókat. Am mindez kevés lenne a színes rendezvények nélkül. A tárgyi feltételeket úgy kama­toztatják, hogy egyebek között speciális programokat szerveznek. Tsz-tagok részére például őket érdeklő, mezőgazdasági, műszaki és KRESZ-tanfolvamokat indítot­tak. A gyermekeket nevelő fel­nőttek a szülők akadémiáján kap­nak választ a kérdéseikre. A ha­gyományok ápolására .három kor­osztályt átfogó tánccsoportokat hívtak életre. A KISZ-fiatalok az irodalmi színpad deszkáin léphet­nek fel. a fényképezés szerelme­sei a fotoklubban hódolhatnak szenvedélyüknek, a gyermekeket mesefoglalkozásokkal, játékokkal, vetítésekkel kötik le a vasárnapi szabad délelőttökön. az 1300 la­kosú falu 400 rendszeres olvasója a könyvtár 3 ezer kötete között válogathat. A jó működésért 80 ezer fo­rintnyi támogatást kapott az öregcsertői művelődési ház a me­gyei tanácstól. Ebből részben a rendezvényekre jut az eddiginél több. illetve a tánccsoportokat segítik meg. amelyeknek á tagjai induláskor maguk szerezték be a ruhákat és a föllépések többi kel­lékét. A jutalom is azt a közmű­velődésben érvényesülő mágne­sességet. belülről sugárzó kezde­ményező készséget erősíti tovább, amelyik mind több és több em­bert vonz ide. H. F. NOTESZLAPOK Ellesett párbeszédek Két ember ballag az utcán. Szavaikat feltűnés nélkül jól hallhatom. — Ti jártok moziba? — Nem. A feleségem néha biz­tat, hogy menjünk de mindig elmarad. Tán két éve is van, hogy utoljára voltunk. — Miért? Nem szereted a fil­met?. — De, nagyon is. Csak hát... — Inkább a tévét nézed, ugye? '— Azt... A csoda tudja, elkéé­nyelmesedik az ember. — Pedig így elszalasztasz nem egyszer igazán művészi filmeket. A mozi mégis csak másmilyen élményt ad, mint a .tévét! — Tudom. Azt hiszem, rá is szánom magam eztán egyszer- kétszer.-— Meg aztán az a kis moz­gás, változatosság is kell, nem gondolod? Nagyobb kikapcsoló­dás, felüdülés, mint mindig ott­hon ülni egyhelyen. Hidd el, hogy így van! — Elhiszem ... □ □ □ Két nő beszélget a könyves­boltban. A polcok előtt beszél­getnek, halkan. — Sütő András... Ismered ezt a nevei? — Igen. Erdélyi magyar író. — Ö írta azt a... várjál csak ... Anyám könnyű álma vagy micsoda ... ? — Anyám könnyű álmot ígér; eez a címe a regénynek. Nagy visszhangja volt nálunk is, ami­kor megjelent. Egyesek Tamási Áron utódjának tartják, nagy író­nak. — Jelent meg több könyve is M agyarországon ? — Igen. Legutóbb például a Rigó és apostol című esszéköte­te. Az is nagyon jó könyv. — Te! Tudod mi a furcsa? Hogy én sose hallottam ezt a ne­vet azelőtt. Miért vajon? — Mert csak az utóbbi időben kezdjük sorban felfedezni, milyen sok igazi érték van a határokon túli magyar irodalomban. Olvas­tam erről egy cikket legutóbb. — Ide adod, ha megvan a cikk? — Oda. □ 1 fl Két gyerek az utcán. Az egyik egy szatyorban több könyvet visz. — A könyvtárban voltál? — Ott. — És ezt mind elolvasod? • — Nem én! — Hát akkor? Akkor minek viszed? Vagy kinek? — A testvéremnek. Meg anyu­nak. — És te nem is olvasol? — De. Csak viszem nekik is. ök nem szeretnek könyvtárba menni. Anyu nem is volt még sose. De mindig olvas. V. M. ® Balra: Guzsván Lászlóné igazgatónő egy névadó ünnepségre csinosítja a klubhelyiséget. 9 Lenn: a könyvtárban ki-ki megtalálja olvasni­valóját. ÚJ ÉVAD, ÚJ ARCOK Balogh Géza Az- évadnyitó társulati ülésen ismerősnek tűnő valaki biccent felém a széksor túlsó végéről. Ki is lehet? Nem a régiek közül való... A félhomályban néhány pilla­nat szükséges, amíg jobban ki­rajzolódnak az arcvonások. Ba­logh Géza Békéscsabáról. A ta­vaszon ő rendezte vendégként A négy süveg című mesejátékot. Azóta kicsit kikerekedett az ar­ca, bőrét a nyári nap kreolos barnára égette, de szemében ugyanaz a barátságos nyíltság, lényében a természetadta közvet­lenség, mint fél esztendeje. Mind­ezeket már a társalgóban állapí­tom meg, ahol jó néhányan üd- vözlik, idézik a közös .emléke­ket. Noha áprilisban csak néhány színésszel alakult ki munkakap­csolata, tizen is barátilag szólít­ják. Vállalva a rosszalló pillan­tásokat, kértem, hogy adjon in­terjút, a kialakult szokásoknak megfelelően mutatkozzék be a Petőfi Népe olvasóinak. — Kecskemétre is eljutott a penzai színházban, rendezésében bemutattott Tanítónő sikere. Ho­gyan került a Szovjetunióba? — Eddigi pályámat meghatá­rozta, hogy Prágában szereztem diplomámat. Ez a tény megszám­lálhatatlan sok tapasztalatot je­lent m^ is számomra. 14 év után is levelezek tanáraimmal, felke­resem őket, ha a cseh főváros­ban járok. Külföldi tapasztalataimmal ma­gyarázható, hogy nem magyar .: V' '■ nyelvterületen is gyorsan felta­lálom magamat, legalábbis eddi­gi vendégrendezéseim során min­dig így történt. Reméljük, hogy így lesz ebben az évadban is, amikor egy cseh meghívásnak: te­szek eleget. — Minek tulajdonítja a Bródy- mű kedvező fogadtatását? — Nagyon tanulságos volt, hogy egy olyan színdarab, amihez ná­lunk sok-sok közszokás tapad, mivé alakul elfogulatlanok köz­reműködésével. Erőteljesebb, nyersebb, vaskosabb lett az elő­adás, mintha itthon rendeztem volna. Kitűnő művészeket,.' nagy­szerű közösséget ismertem meg ennél a társulatnál. — Sajnos, kevesen foglalkoz­nak nálunk a szomszéd népek drámairodalmával, ön az örven­detes kivételek közé tartozik. Milyen nyelveken beszél? — A cseh, a szlovák, az orosz jól megy, de boldogulok a len­gyellel, a bolgárral is. A német, francia és a szerb nyelvek sem ismeretlenek számomra. Sokat; fordítok, eddig mintegy ötven színművet ültettem át magyar nyelvre, többnyire a Színháztu­dományi Intézet megbízásából.' Az általam . fordított művekből néhányat magam rendeztem, így — többek között — Iszidor Stok:. A világ teremtése, Fredro: Höl­gyek és huszárok, Ludvik Aske- nazy: Ellopták a Holdat címűt. — Kecskeméten is láttuk a Néphadsereg Művészegyüttesének erőteljes tolmácsolásában kitűnő rendezéséi, John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot cí­mű riportkönyvének színpadi változatát. Hogyan került az együtteshez és miért mondott vi­szonylag gyorsan búcsút, a tár­sulatnak? — Prágából hazatérve mindent elölről kellett kezdenem, senkit sem ismertem. A Bábszínház szerződtetett. Innen abban a re­ményben mentem a Néphadsereg Művészegyütteséhez, hogy itt ki­alakíthatok egy nálunk ismeret­len műfajt, a zenés politikai színházat. Ez két évig remekül ment, de azután úgy láttam, hogy nincsenek meg a továbblépéshez szükséges feltételek. Békéscsabán jól megértettük egymást Miszlay István igazgatóval. Sok mellékes tényező mellett ez vonzott Kecs­kemétre is. — Mikor, mivel mutatkozik be a hírős városban? — Idei vendégeskedésem során ismertem meg Grigorij Gorin: A gyújtogató című művét, az utób­bi évek legnagyobb szovjet si­kerét. Bátor, okos' mű, leszámo­lás a túlhaladott nézetekkel. Ta­lán a híres Illyés-verssor lehet­ne a mottója: „Mert növeli, ki elfödi a bajt”. Választásomat be­folyásolta a Kelemen László Színpad kötetlensége. Gondolati- i sága és korszerű dramaturgiá­ja egybevág a Katona József Színház műsorpolitikájával,' meg régi törekvésemmel, a sokeszkö-' zú, nyitott politizáló színházzal. Felelősségteljes, fontos munká­nak érzem másik feladatomat is: Pancso Pancsev: A medveölő cí­mű vidám játékának a színpadra állítását. Tisztelem a gyerekek őszinteségét! — Köszönöm a beszélgetést. H. N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom