Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

I \ A BNV-ről Bécsbe Kiskunhalasi tervek, kalocsai virágok 0 A BNV-t megelőző divatbe­mutatón nagy sikert arattak a kalocsai hímzéssel díszített esté- lyiruha-modellek. amelyek hama­rosan Becsben képviselik a me­gye színeit. • Ez aztán luxus a javából: kis kabát, óriási szőrmeujjakkal. A magunknak szánt ruhákat gyakorlati szemmel nézzük, vizs­gáztatjuk. a külföldre induló ru­hakölteményeket engedékenyeb­ben, úgy is mondhatnám hazafi­as büszkeséggel. Ha pedig a BNV-n megnézzük a HUNGARO- TEX modelljeit, amelyek a hazai bemutató után a kényes ízlésük­ről nevezetes bécsieket indulnak meghódítani — el kell ismer­nünk. hogy nincs okunk a szé­gyenkezésre. Ezt igazolja az is, hogy a válla­lat a nemzetközi kereskedelem fejlesztésében és a forgalom nö­velésében elért kimagasló ered­ményeiért ebben az évben meg­kapta Rómában az Arany Mer- kur-díiat. A fejlődés, amely részben a textil- és ruházati ipar rekonst­rukciójának eredményeként köny­velhető el. valóban hatalmas: a vállalat szocialista országokba irányuló exportja az idén megkö­zelíti a 120 millió rubelt, a tőkés export értéke pedig várhatóan megközelíti a 140 millió dollárt. A BNV-t megelőző sajtótájé­koztatón azt is elmondták, hogy az elmúlt években több hazai téxtilgyár lépett kapcsolatba külföldi partnerekkel és ez a gyümölcsöző együttműködés to­vább folytatódik. A tervek közül kiemelték a Kiskunhalason léte­sítendő. évente 550 tonnás terme­lésre előirányzott kötőüzemmel kapcsolatos elképzeléseket. Jelen­leg francia, nyugatnémet,, olasz és japán partnerekkel tárgyal a HUNGAROTEX annak érdeké­ben. hogy a gvár termékeinek jelentős hányadát, hosszúlejárati szerződésben már most 'lekössék. Űj liccnc-szerződéseket is köt­nek Magyarországon eddig nem alkalmazott gyártási eljárások be­vezetésére. így például az oszt­rák Getzner-cégtől megvásárol­ják azt a márkát, illetve az ezzel kapcsolatos gyártási, eljárást, amely a pamutból és pamutke­9 A bécsi vendéglátók tisztele­tére drindl-ket is terveztek, vi­rágmintás bársonyból. 0 Szépvonalú esti köpeny, ka­pucnival. 0 A HUNGAROTEX parádés divatbemutatóján a férfiakról sem feledkeztek el: íme, a leg­újabb divatú férfizakó. Fotó: Kotroczó István verékből készült áruk méretál­landóságát garantálja. Rövidesen nálunk is megjelennek az olyan pamutingek, amelyek a mosásban nem mennek össze. Amikor tehát a HUNGARO­TEX világviszonylatban is kifo­gástalan termékeit megcsodáljuk, ne fájjon a szívünk, a sok szép ruha láttán: az a rendeltetésük, hogy a hazai textil- és ruházati ipar hírnevét növeljék és ennek maradéktalanul eleget is tesznek. Ugyanakkor a vállalat a belföldi vásárlókról sem feledkezik meg, hiszen a nemzetközi kooperációk, licenc-vásárlások nemcsak az export-pozícióinkat erősítik, ha­nem együtt járnak azzal, hogy itt­hon is egyre több korszerű és di­vatosan öltözködő emberrel talál­kozhatunk az utcákon. V. Utánam, srácok! Új ifjúsági tv-sorozat készül A következő hetekben, hón» pókban jó néhány újdonsággal szolgál a legifjabb nézőknek a Magyar Televízió. Mint Pápai Lajos, a gyermekosztály veze­tője elmondta az MTI munkatár­sának, befejezték új, színes, hat­részes gyermeki;' msr>rozatukat, amelynek forgatókönyvét Berkes Péter írta. Az egyenként 40 per­ces epizódokból álló film,„U'í nam, srácok!” címmel kerül kép­ernyőre. A történet egy iparvi­dék új lakótelepé:' játszódik, ahol két konkurrens yereksereg vetélkedik. A küzdelemben igye­keznek felhasználni mindazt, amit kémiából, illetve fizikából az is­kolában tanultak. A szereplők között több ismerőst láthat a közönség. Például Kovács Krisz­tiánt, Jelisztratov Szergejt, va­lamint a „Keménykalap”-soro- zatból megismert Berkes Gabit, Kiss Gabriellát és Losonczi Gá­bort, akit „Az öreg bánya titká”- ból ismerünk. A felnőtt színé­szek: Pathó István, Szabó Éva, Juhász Jácint és Szerencsi Hugó. Ősztől újra indul a „Papír- sárkány” és a „TTT”-sorozat. A gyerekeknek „Perpetuum mobi­le” címmel új sorozatot is indí­tanak. Ebben különböző tudo­mányos kérdések kerülnek gór­cső alá összefüggésükben. Szeptember 29-én kerül képer­nyőre a „Diákabrak”. Ez színes magazinműsor lesz á kicsinyek­nek. Októberben a „Síppal, dcj- bal” műsorsorozat folytatja lá­togatását a legjobb zenei általá­nos iskolákban. Gazdag őszi program a megye múzeumaiban Közeledvén az ősz, szaporod­nak a művészeti, kulturális ren­dezvények. Ilyenkor mindig kí­váncsian várjuk, mit nyújtanák majd számunkra a közművelő­dési intézmények?- A kérdéssel ezúttal a múzeumok megyei igaz­gatóságát kerestük fel. Elmondták, hogy az intézmény- hálózat legtöbb őszi rendezvé­nyére most is októberben, a ha­gyományos múzeumi hónapban kerül sor. Számos kiállítás nyí­lik, és sok más munka foglalkoz­tatja a muzeológusokat. Ásatá­sokat, gyűjtéseket, tudományos feldolgozásokat kezdenek meg vagy folytatnak megyeszerte. Kezdjük a megyei múzeummal. ­Felszabadulási emlékkiállítás A Kecskeméti Katona József Múzeum első őszi tárlatán,. szép- j tember 29-én László Gyula mű- vészportré-sorozatának második részét mutatja be. A tárlatot dr. Szelesi Zoltán, ‘ a szegedi Móra- múzeum művészettörténésze ren­dezi. Október 20-án egytermes, a megyei levéltárral közös doku­mentumkiállítás nyílik a mú­zeumban, Kecskemét felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszte­letéré. Nagy Ádárh legújabbkori történész rendezésében. Az ő irá­nyításával egyidejűleg gyűjtik az ország felszabadulásának 3Ő. év­fordulója, 1975. április 4. tiszte­letére rendezendő nagy szabású megyei emlékkiállítás anyagát is, amelynek bemutatási helyéről később döntenek.^ A múzeumi hónap keretében október 27-én nyitják meg Horó- czi Margit kecskeméti festőmű­vész-tanár első önálló kiállítását. Földvár-feltárás A héten újabb érdekes ása­táshoz kezd a kecskeméti mú­zeum Tiszaalpáron. A jövőre 900 éves . Árpád-kori településen, bronzkori földvárat tár fel dr. Bóna István, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem régész docense és Horváth Attila régész, megyei múzeumigazgató. Remél­hető, hogy a település jubileu-' mára már be is tudnak mutatni valamit belőle. Befejeződött a kecskeméti Fe­rences-templom körüli ásatás. Ennek anyagát a következő hó­napokban dolgozza fel Biczó Pi­roska, a kiskunhalasi múzeum régésze, az ásatás vezetőjé.' Kü­lönösen értékesek az itt felszín­re került XIV. századbeli emlé­kek, köztük a középkori csont­ház, amelyet Szent-Mihály ká­polnává egészítettek ki. Az Archeológiái Értesítőben a közelmúltban jelent meg a Kis­kunfélegyházán 1970-ben feltárt honfoglaláskori igen értékes le­letegyüttesének értékelése. A ta­nulmányt H. Tóth Elvira, régész, a kecskeméti múzeum tudomá­nyos főmunkatársa írta. E kor kutatását most egy lovassír elem­zésével folytatja, amelyet a nyár elején Izsák-Balázspusztán ' tár­tak fel. A sírban egyebek közt csontfaragású, palmettás díszíté­sű nyerget, ezüst tarsolylemezt, szív alakú vereteket találtak. Kü­lönösen értékes egy honfoglalás­kori nyereg, amelyből eddig mindössze három került felszín­re az ország területén. Roxolán-kutatás, posztumusz-tárlat Baján Baján október 6-án nyílik a múzeumi hónap, Cserepes István festőművész emlékkiállításával. A posztumusz-tárlatot dr. Sós Klá­ra, a Nemzeti Galéria művészet- történésze rendezi a Türr Ist­ván Múzeumban, a galériá anya­gából. A múzeum őszi munkái közé tartozik a madaras: roxolán sír­mező feltárásának folytatása, le­letanyagának folyamatos értéke­lése, valamint a Bácska vidéki néprajzi gyűjtés és feldolgozás. A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum október 20-án Novák András és Pataki' Ferenc festő­művész közös tárlatát rendezi meg. A múzeumi hónap kereté­ben a könyvtárban megemlékez­nek majd Móra Istvánról, az író öccséről. Előadónak Fazekas Ist­vánt, a helyi múzeum igazgatóját és Tripolszki Gézát, a zentai múzeum igazgatóját kérték fel. A kalocsai múzeumban a vá­ros népművészetét bemutató ál­landó kiállítás várja továbbra is az érdeklődőket. A kiskunhala­si Thorma János Múzeumban újabb rendezvényekre nem kerül­het sor, mert napirenden van az intézmény teljes felújítása. Csu­pán kivitelezői kapacitáshiány az oka annak, hogy még nem kezdték meg. A tudományos munkát ter­mészetesen akadálytalanul foly­tatja a múzeum, amely egyéb­ként most ünnepelné fennállásá­nak 100. évfordulóját. Rapi Miklós 1974. szeptember 19, 0 PETŐFI NÉPE 0 3 Nyári tapasztalatok 0 Ismét elmúlt egy nyár, ha nem is naptár szerint. Érezhetjük, hogy megkoptak a fények, hűvösek, sőt, hidegek az éjszakák, á hajnalok. Elviharzott a sok megpróbáltatást okozó kánikula, amelyre most még­is némi nosztalgiával gondolunk vissza, s ma már megszépültek ■ az egy-két hónappal ezelőtti kellemetlen emlékek, a kirándulások, üdü­lések, utazások alkalmával szerzett kedvezőtlen tapasztalatok, ame­lyek néhány percre, órára megkeserítették az ember életét. Gazdagab­bak lettünk élményekben, világot láttunk, hiszen alig van olyan csa­lád, amelynek tagjai ne kerestek volna fel valamely hazai, vagy kül­földi üdülőhelyet, ne pihentek volna néhány napot, hetet a megszo­kottól eltérő környezetben más emberek, más lehetőségek^ más vidék és más körülmények között. Ezen a nyáron is bizonyára sokan vol­tak. akik a szabadság ideje alatt családi házat építettek, tataroztak, festettek saját maguknak, rokonnak, munkatársnak, barátnak. Gazdagabbak lettünk tapasztalatokban. Mert bár előfordultak azok az „évelő bosszúságok”, amelyek évek óta visszatértek: langyos a sör, sorba kell állni fagylaltért, lángosért, nem minden nap van friss ke­nyér az üdülőhely büféjében stb., ugyanakkor észre kellett vennünk, hogy néha udvariasak a pincérek, az eladók, néha jéghideg sört ka­punk, s mindössze perceket kell várni a megrendelt ebédre. Az üzle­tekben több és jobb minőségű árut kínáltak, megszaporodtak a gyü­mölcspavilonok, s a nap bármely szakában vehettünk barackot, megy- gyet, almát, málnát. Mondom, ez azért nem volt még általános, de több helyen fordult elő, mint tavaly nyáron, s ez azt jelenti, hogy az oly sokszor emlegetett fejlődés kitapintható, érzékelhető. Ha voltak bosszúságok, mert voltak, azok nem rontják az általános képletet, ha. nem arra figyelmeztetnek bennünket- hol kell még javítani. 0 Mert javítani való bizony akad, s nem csak Bács-Kiskun megyé­ben, hanem általában mindenhol. De maradjunk a saját házunk tá­ján: a vendéglátásnak élénkebbnek, rugalmasabbnak kellene lennie. Nyáron több kerthelyiséget szeretnének az emberek Kecskeméten, s általában a városokban, nagyközségekben. Ezen túl nagyobb válasz­tékot az üdítő italokból, hiszen nem egyszer előfordult, hogy csak jaf- fát, vagy csak málnaszörpöt ihatott az ember, és nem találta az any- nyira kínált Márka italokat, a különböző cólákat stb. Hasonlóan nem találták a vendégek a kedvelt, tájjellegű ételeket sem, de tapasztalat az is, hogy egyes éttermekben, vendéglőkben nemkívánatos személy­ként kezelték az embereket. Lehetőségeinket sem használjuk ki ésszerűen. Igen sok külföldi ér­kezett hozzánk ezen a nyáron is, akik őszinte érdeklődést tanúsítanak irántunk. De a szalkszentmártoni Petőfi-ház igazgatója arról panasz­kodik, hogy az ország legnagyobb ilyen emlékhelyén — ahol tavaly 15 ezer turista fordult meg Japánból, Kanadából, Angliából, Franciaor­szágból, a Szovjetunióból stb. — nem tud semmit kínálni az emberek, nek. Sem emléktárgyat, sem ebédet, sem egy pohár bort abban a ház­ban. ahol a pincét kitűnően átalakítva, hangulatos helyiséget rendez­tek be, s ahol a „jó öreg kocsmáros” annak idején étellel és itallal várta a betérőket. 0 Szóval, gazdagabbak lettünk tapasztalatokban. Többek között az­zal, hogy rájöttünk: túlságosan zajosak az üdülő- és pihenőhelyek mindenhol az országban. Rádiók, zenekarok ontják a hangorkánt, mit- sem törődve azzal, hogy az emberek elsősorban és szinte kizárólag a csendet keresik, ha elmennek valahová a szabadságukat tölteni. Túl­ságosan sok a hangforrás és néhány vendéglátó egység kötelességének tartja a muzsika szolgáltatását közvetlenül az üdülő szomszédságában, s hiába a tiltakozás, a fenyegetés, a szép szó, ordítanak a szaxofonok, üvöltenek a trombiták, remegted a levegőt az elektromos gitár és or­gona. Ezen is változtatni kell, s feltétlenül szükség lenne úgynevezett dzsessz-mentes övezetek létrehozására. A v kikapcsolódás, a jókedv ugyanis az emberek nagyon kis százalékának jelenti egyben a zene fülsértő áradását is. Ilyen és ezekhez hasonló tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak a nyá­ron. Hogy ebből mennyi a jó és mennyi a rossz, ki-ki saját élményei alapján döntse el. De, hogy jövőre már feltétlenül, a kedvező benyo=. mások legyenek túlsúlyban, azt nes csak reméljük^ de tegyünk is érte. G. S. A Krimszkaja Pravda írja A Krím-félszigeten 1966-ban kezdték meg a ’ földgázforrások kiaknázását. Az azóta kitermelt 5 milliárd köbméter földgáz 6,6 millió tonna szén fűtőértékével egyenlő energiát adott, amely 33 millió rubellel volt olcsóbb a szénenergiánál. Az eddig megépí­tett 350 kilométer hosszúságú fővezetéken napi kétmillió köb­méter gázt kapnak a félsziget városai: Szimferopol, Szevaszto- pol, Dzsankoj, Bahcsiszeráj és Jevpatorija. Jelenleg újabb lelő­helyek feltárásán és a központi vezetékbe való bekapcsolásán dolgoznak. Jövőre kezdik meg a Szimferopol—Jalta—Alusta gáz­vezeték építését, mely a déli partvidék üdülővárosait látja el olcsó és tiszta tüzelővel. * Ünnepélyes külsőségek között adták át Alusta mellett a „Krím” szanatórium-komplexumot, me­lyet rekordidő alatt építettek. A 16 hektárnyi területen négy ti­zenkét emeletes épületben helyez­kednek el az összkomfortos la­kószobák, az orvosi rendelők és a gyógykezelést szolgáló beren­dezések, a‘fedett uszoda és a két, egyenként 400 személyes étte­rem. 9 i A nemzetközi hírnévnek ör­vendő „Masszandra” barkombi- nát hat fajta borral vett részt a lipcsei vásáron. A déli partvidék borait többek között: a „Csornij doktor”, a „Szolnecsnaja dolina” és a különleges eljárással készí­tett „Masszandra” reprezentálták a vásáron. * A szimferopoli taxipark 609 gépkocsivezetője csak a kötelező orvosi vizsgálat után veheti fel a szolgálatát. Az ügyeletes orvos azután írja alá a menetlevelet, miután meggyőződött a gépko­csivezető egészségi állapotáról. Az egészségügyi szolgálát figye­lemmel kíséri a munkaidő betar­tását, a pihenőnapok célszerű ki- análását, Ha valakin a fá­radtság jeleit észlelik, nem enge­délyezik a szolgálat felvételét. S. B. Idézzük fel a magyar népgaz­daság negyedik ötéves tervéről szóló törvényt — elfogadta az országgyűlés 1970. október 3-án —, mely a többi között kimon­dotta: „Az ipari beruházásoknál központi állami eszközökkel első­sorban a népgazdaság műszaki fejlődése és korszerű struktúrája szempontjából alapvető és á táv­lati iparfejlesztést is szolgáló cé­lokat kell megalapozni...” S a törvény felsorolja azt a hat — később eggyel gyarapodó — terü­letet, amelyeken ezeket az elve­ket érvényesíteni kell, s amelye­ket ma központi fejlesztési prog­ramokként jsmer, tart számon a közvélemény. Gyorsuló léptek->1968 és 1973 között több mint a másfélszeresére növekedett az iparban realizált tiszta jövede­lem. Ebben döntő része az ipar­szerkezet változásának van, amit viszont^ alapvetően a központi fejlesztési programok mozdítot­tak elő. A negyedik ötéves terv eddig eltelt három és fél eszten­deje -alatt ugyanis, a hatvanas évekhez mérten, meggyorsult a munka hatékonyságának javulá­sa. Ezt igazolja, hogy a nemzeti jövedelem — a hozzáadott új ér­ték — a társadalmi terméknél gyorsabban bővült, tavaly pél­dául hét százalékkal. S bizonyít­ja a fentieket az is, hogy ugyan­csak 1973-ban az ipari termelés növekedésének négyötöde, a me­zőgazdaságban az egésze a mun­ka termelékenységének emelke­déséből szárrpazott. Tetemes haszonnal fizetnek te­hát már ma — a nem kevésbé tekintélyes befektetések fejében — a központi fejlesztési progra­mok. Végrehajtásuk ugyanis — két ötéves "tervidőszakot figye­lembe véve — hozzávetőleg 170— 175 milliárd forintot követel, s ebből az összegből mintegy 75— 80 milliárd a mostani középtávú tervben került, kerül felnaszná- lásra. Meghatározó erő Jogos a kérdés: | nagy »sum­ma kiadása mit tesz a mérleg másik, a bevételeket összefogó serpenyőjébe? A korábban emlí­tett példák után nyúljunk most egyszerűbbekért. Az alumínium- ipar központi fejlesztési prog­ramja — amelynek végrehajtá­sáról 1974. július 4-i ülésén tár­gyalt a Minisztertanács — egye­bek mellett lehetővé tette, hogy az iparág teljes exportján belül az 1970-es 15 százalékról 1973- ban már 30 százalékra növeked­jék a készáruk kivitele. Tehát a teljesen feldolgozott, s ezért ér­tékesebb termékeké. Még az alu­míniumiparnál maradva: tavaly 40 százalékkal túlteljesítette exporttervét. A számítottnál is gyorsabban növelte az építőipar, a járműipar számára átadott alumínium félgyártmányok meny- nyiségét, jelentősen bővítette a lakossági felhasználásra szánt cikkek — alumínium edények, radiátorok, aerosolos palackok stb. — körét. Ez már beszédesebb bizony­ság arról, vajon ''kamatozik-e, s miként az alumíniumiparban a jelen középtávú tervben befek­tetésre kerülő nyolcmilliárd fo­rint. Tegyük azonban hozzá, hogy teljes legyen a kép:, nemcsak eredmények, hanem gondok is vannak. Ahogy másutt, úgy itt sem valósulnak meg könnyedén, erőfeszítések nélkül a -központi fejlesztési program célkitűzései; elég utalni azokra a nehézségek­re, melyek a sószint növekedése miatt most. átmenetileg á tim­földgyártásnál mutatkoznak. Az azonban bizonyos, hogy a prog­ram — a többi területen szintén — meghatározó erőként formálja az iparág jövőjét. Szoros kapcsolatok E meghatározó erő kisugárzása jóval túlterejd a hét iparterület határain. Hiszen a közúti jármű­gyártás, azon belül elsősorban az autóbuszok termelése — idén, az év glsö hat hónapjában 4177 ké­szült, 10.5 százalékkal több, mint tavaly, a hasonló időszakban — a kapcsolódó iparágak, üzemek sorát érinti. ■ Tehát ezeken a he­Uvhnulo a gvárl munka háté ^növelését. így valahogy haladhatnánk u- repszemlét tartva a további ko/ ponti fejlesztési programoknál is. A textilipar rekonstrukciója a hazai ellátás mindenki-által el­lenőrizhető javítása mellett biz­tosítja, hogy 1971 és 1975, kozott 80 millió dollárral növekedjék a tőkés export, a Szovjetunióba ke-, rülö szállítmányok értéke pedig ugyanezen idő alatt 127-röi i'ki millió rubelre emelkedjék Ami­nek következtében érthetően vá­sárlási képességeink szintén na­gyobbak lesznek;' a haszon, a többlet az égész népgazdaság vérkeringését serkenti. Változó sorrend A központi fejlesztési progra­mok — ezek a teljes ipari ter­melésnövekedés 30—35 százalékát adják a jelenlegi ötéves tervben — lényegesen átformálják a gaz­daságszerkezetet, az egyes ipar­ágak helyzetét. A vegyipar az ipar teljes bruttó termelésének 10,7 százalékát adta 1970-ben, 1973-ban 12,4 százalékát, egy ti­zed híján annyit, mint amennyit a terv eredetileg 1975-re irt elő. Egészen más területre átlépve: a földgázprogram végrehajtása lehetővé teszi, hogy 1980-ra a la­kások 65—67 százalékában hasz­nálhassák' a mindennapok ' meg­könnyítésére e természeti kin­cset. Két példa, de mögöttük továb­bi tények serege húzódik. Egyet kiragadva: a kőolajtermékek vegyipari feldolgozásának fej­lesztése — ami szintén, központi program — módot nyújt arra, hogy a műszálak felhasználása öt év alatt megkétszereződjék. Az 1969-ben megkezdett munka — mert a központi fejlesztési programok kialakítása ettől az időponttól számítható — első gyü­mölcsei nemcsak beérnek, ha­nem már el is fogyasztottuk azo­kat. Izük arra biztat, hogy érde­mes fáradozni az újabb, még za­matosabb gyümölcsökért. M. O. A központi fejlesztési programok haszna lyeken is kiköveteli a giák korszerűsítését, many fejlesztési; a konyságának 4» $ \ A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom