Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-15 / 216. szám
Nagy Lajos és a szülőföld Az apostagi születésű Nagy Lajos válogatott műveit veheti kézbe egy kötetben az olvasó a Szépirodalmi Könyvkiadó vállalkozásának, a JVIagyar Remek_ írók sorozatának jóvoltából. A magyar realizmusban új csapá-. sokat törő, a hazai faluszociográfiát is megalapozó nagy prózaíró munkásságából ad keresztmetszetet a könyv másfél ezer oldalon. önéletrajzi «regénye, A lázadó embé'r visszakísér a szülőhelyre, az Apostag melletti Tabáni-telek pusztára és a községbe, ahol hat évet töltött a gyermekkorából. A szülőhelyet szociográfiai írásaiban, regényeiben és novelláiban is újra meg újra feltérképezte. Munkássága során végig vele voltak az itt megismert, később a hazalátogatások során megfigyelt, határozott körvonalú jellemék — köztük a nagyszülők, a béresek, a pászoremberek alakjai. Kegyetlenül pontos, tényszerűen súlyos novellák formálódtak a szegények és megalázottak mellett mindvégig elkötelezetten kitartó Nagy Lajos tollából. Az első világháború után a Képtelen természetrajz rövid rajzai-“* ban és a karcolatok darabjaiban szatirikus és maróan gúnyos miniatűröket tett közzé teljesen egyértelmű, társadalomkritikai kicsengéssel. Mindenféle pszichologizáló 'szándékot félretéve, érdekes megfigyelni — legalábbis apró villanások erejéig —, hogy. a gyermekkori élmények hogyan és milyen nagy számban tűnnek fel a legkülönfélébb műfajú alkotásokban. A kiindulási alapot éppen az önéletrajzi regényében érdemes kereni, amely jóval többet árul el róla — önmagáról — mint a vele foglalkozó tanulmányok. Az első elbeszélések egyikében, az özvegy asszonyokban a dédnagymama és a nagymama figurája tűnik fel, akiről olyan bensőséges szeretettel írt visszaemlékezéseiben, akárcsak az általa is nagyrabecsült Gorkij. Az 1917-es Tanyai történet a gulyások és béresek kiszolgáltatottsága, illetve a csendőri önkény ábrázolásának környezetéül a solti út mentén elterülő, egykori pusztát' választotta. A lázadó ember egyes fejezeteiben vissZa-visszatérnek a gyerNAGY LAJOS: A hal A hal vízben élő állat. Van kis hal, középszerű hal és nagy hal. A nagy hal . megeszi a kis halakat, de viszont a kis hal is szeretné megenni a nagy halakat. A hal kopoltyúval lélegzik, ami üzért jó, mert bármennyire meg is hűl, nem kaphat tüdőgyulladást. Persze ehelyett kaphat másféle betegségeket, legrémesebb, ezek közt a víziszony; képzeljék el, milyen rémes lehet az, mikor egy hal víziszonyban szenved. A hal tápláléka a másik hal, ami őszinte és becsületes lélekre vall. Vannak olyan halak is, amelyek kis férgeket és zsemledarabkákat esznek, ezek nyilván vegetáriánusok. A halat az emberek halászás által fogják ki a vízből, ami úgy történik, hogy az ember.vesz egy horgot, rátűz egy kukacot, és azt egy hosszú fanyél és a rákötött spárga segítségével belelógatja a vízbe; a kukac kellemeffeú hely- zétében váló gyönyörködés céljából sok kis hal gyülekezik a kukac köré, mire jön a nagy hal, és a kis halakat, megeszi, étkezés után pedig folbukkan, és szemébe röhög a halásznak. Ez így megy órákón át, végül a nagy hal megfog egy kis halat,.és azt rátűzi a horogra csak azért, hogy -a halász másnap is eljöjjön. A halász persze diadallal rántja' ki a horgot a vízből, zsebre vág- ' ja az icipici kis halacskát, s azzal marhasággal vigasztalja magát, hogy:, kleine Fische gute Fische — pedig, sokkal jobban szeretett volna egy harcsát fogni. Apropos harcsa! A harcsának bajusza van, de végtagjai, mint j** a halaknak általában, nincsenek: a halaknak csak uszonyaik vannak, amikkel a vízben úszkálnak, de lábuk nincsen, ezért nem tudnak a folyók, tavak és a tengerek fenekén mászkálni, sem kezük nincsen, ami különösen a harcsának kellemetlen, mert nem tudja a bajuszát kipödörni. rfiekkori, családi vonatkozások — . feloldva a szigorúbban vett időrendi sorrendet. A* történet örök színtere cím alatt a tanyai cselédházat írja le, amelynek „két szobája volt, a közös konyhától jobbra és balra. Az. egyik szobában a nagyszüléim laktak, a másikban a másik bérespár. A szoba szót nem használták, csak így mondták: benn van a házban.” ' Egész 16 éves koráig' egyik „fix pontjakérll” maradt meg Apostag. Az eszmélkedés idejét élte itt, rányílt a szeme arra az embertelen törvényű - világra, amelyet később már, tudatosan sern akart elfeledni. A legkoráb- ' bi élményeket így. jeleníti meg önéletrajzában: „Amikor születtem, lámpa égéit a szobában. Ez volt az első világosság, amely ért. Tudatos emlékem persze nincs róla. És nem tudom, hogyan érzékeltem a külvilágot, a szobában levő tárgyakat, láttam- e a mennyezet gerendáit, hallottam-e hangokat, amint az emberek ^beszéltek, nem tudom, mi mikor vált nekem ismerőssé, vagy mikor láttam meg először az eget, a felhőket, a napot,este a holdat és a csillagokat. A házat kívülről. Azután a tanyai épületeket és kutakat. Az . állatokat: a kutyát, macskát, tehenet, ökröt. Régóta élhettem már, amikor egy ökör még annyira foglalkoztatott, hogy még ma is emlékszem rá. Csákó, ez volt az egyik ökör neve, füstös-fehér volt az ökör, és oldalt ágazó, hosszú, de nem egyforma szarvai voltak.” Csaknem 30 év elteltével azután a Képtelen természetrajzban feltűnő állatok nevei is erről a vidékről valók. A pesti tanulöévek közti vakációban, amikor hazaindult, olykor horgászbótot vett a vállára és elindult halat fogni. Az ilyesféle előzmények is belejátszhattak abba, hogy a Tanácsköztársaság bukását követő fehérterror idején a Képtelen természetrajz sorozatában megszületett A hal című karcolat — immár, allegorikus jelentéssel, vádló társadalmi utalásokkal a könnyed forma felszíne alatt. Halász Ferenc Érdekes különbség az ember és a hal közt az, hogyha az ember öngyilkossági vágyat érez bizseregni a szíve táján, akkor beugrik a vízbe, a hal ellenben, hasonnemű vágy esetén kiugrik a vízből. A halak közül szigorúságáról nevezetes a cápa, ez a fürdőző emberek ijesztésével tölti szabad idejét, ami úgy történik, hogy odaúszik a fürdőzők közé, és egyiket közülük megeszi, miáltal a többiek nagyon megijednek. Különösen Fiúméban szoktak ’ ilyen cápák előfordulni, amelyek annál félelmetesebbek, mert észrevétlenül, sőt láthatatlanul lepik meg az embereket, olyannyira láthatatlanul, hogy Fiúméban már évtizedek óta nem is láttak cápát. Igen megható a cápa és a hajós küzdelméről szóló történet, amely tragikus hatásának nyitját abban leli, hogy elolvasása után mély szomorúsággal gondoljuk el, mennyit és mekkorát kell a szegény íróknak és újságíróknak olykor csekély honoráriumért hazudniok. Kétféle halak vannak, úgymint tengeri halak és édesvízi halak. Nekünk, szegény magyaroknak, bár már Széchenyi István sürgette, hogy tengeri halakra is igyekezzünk szert tenni, csupán édesvízi halaink vannak; van pontyunk, csukánk, harcsánk, tokunk, pisztrángunk, ebihalunk és kárászhalunk és egy igen kellemetlen, . szomorú kis halunk, az. hogy előbb-utóbb éhen halunk. Van egy közmondás, aryeiy szerint fejétől büdösödik a hal. Ez a közmondás — eltéröleg a többi közmondásunktól — igazságot fejez ki, ezért van az, hogy a szardíniának, mielőtt a dobozba beteszik, levágják a fejét. Voltak korok, amikox ezt — nyilván tévesen — az emberre vonatkozólag is hitték, mondjuk a világháború korában. (1921) Szimtonikus költemény - színes üvegablakokra... Látogatás Bolmányi Ferenc festőművésznél Elvarázsol a színeivel. Mágikus kört húz körém. az ólomkeretek fekete foglalatából kicsapó Vörösek lángcsóváiból. A hatalmas, kör alakú kompozíció csupa lázas lüktetés, mese. költészét, zene, még tánc is. hiszen minden kis része a mozgás örömétől harsog. Szabálytalan és harmonikus. Felkavar és lecsillapít. Látása izgalmas vizuális élmény: különös formák népesítik tje. szétfolyó, sejtszerűen hullámzó alakzatok, mindegyik más. látszólag nincs is kapcsolat közöttük, mégis öss’ze- kujcsolódnak. kiegészítik egymást, egymásra épülnek, különbözőségük a teljességet adja, a mű formai és érzelmi egyensúlyát. Nem ríehéz elképzelni, milyen lenyűgöző hatást tesz majd eredeti alakjában és anyagában a kecskeméti járókelőkre. A most még festményként pompázó hatalmas rózsáablak színes üvegmása» a nemrég átadott kecskeméti Tudomány es Technika Házának homlokzatára kerül majd. A többi ablakot is Bolmányi Ferenc képzelete színesíti meg. Már kész mind a tíz ablak terve, csak az apróbb simításokat, finomításokat végzi rajtuk. -Szeptember végére várja a hivatalos átvevőket —I köztük Bács-Kiskun megye székhelyének a vezetőit —, belesűrítení annyi élményt, hogy az feltétlenül kiváltson, elindítson pgy érzelmi, .vagy gondolkodási folyamatot. A színes üvegablakok erre kiválóan alkalmasak, hiszen állandóan szem' előtt vannak, csak az' a fontos, hogy hatással legyenek arra. aki rájuk pillant. Milyen eszközökkel lehet ezt elérni. vagy fokozni? — Mindig arra törekszem, hogy minél atmoszférikusabb legyen a látvány. \.Vagyis egy-egy ólomkerétbe nemcsak a pusztán sík üveg kerül, hanem többféle színárnyalatból tevődik össze. A szín- és valőrdifferenciák teszik ennyire mozgalmassá ezeket az* ablakterveket is. A tervezésnél az 'sem hagyható figyelmen kívül, hogy amíg a nagy katedrá- lisok üvegablakai csak nappal és. a templom belsejéből nézve mutatkoztak meg teljes szépségükben, a kecskeméti üvegablakokat esténként is kivilágítják. Az emberek tehát már messziről észreveszik, felnéznek rá, szemükbe villan a rózsaablak szétáradó ragyogása. A hatalmas korong szintézise lesz a többinek, a kisebbeknek, tőle jobbra a piros. balra a kék. alatta pedig a zöld szimfóniának. A többi hat pedig oldalról emeli majd a szép mór stílusú épület fényét, művészi értékét. Az eredeti, festői elgondolásokat. természetesen ösz- sze kellett hangolni jó néhány i A rózsaablak és alkotója. Kár, hogy a színeket nem látni! ha ők is | jónak tartják, kezdődhet az ablakok elkészítése. Jövő év elején talán már a- helyükre is kerülhetnek! A színes üvegek Franciaországból érkeznek és bár a műfaj megtévesztő elnevezése az üvegfesté_ szét —, egyáltalán nem festik őket . , — Ilyen, hogy üvegfestészet nincs — világosít fel- és rögtön beavat a színesablaküveg-készítés titkába. Szavakkal is ért a látta- tás művészetéhez. . Szinte látom, hogyan válogatjái xi egy-egy szín tízfajta tónusvariációjából azt, amely legközelebb áll a megálmodott és megfestett árnyalathoz. majd addig maratják, égetik, amíg megkapják a kívánt kéket, zöldet, sárgát: vöröset. Ezt .a mun-, kát budapesti iparművészek végzik. □ □ □ ;1 Nem ez az első színes ablaküvege, de ez az első ilyén nagyságú rnegbízás az országban. Tíz kompozíció — összesen harminc négyzetméter —. a munkálatok összköltsége ötszázezer' forint. A tervek elkészítésére pályázatot írtak ki és a zsűri Bolmányi Ferenc pályamunkáját tartotta a legjobbnak. Nem véletlenül. Régóta izgatja ez a páratlanul szép és nehéz műfaj. A szekszárdi Garay Szállót díszítő üvegablakai és a budapesti Korányi Frigyes tüdőszanatórium aulájának festett üvegkupolája — tehetségét dicsérik és azt bizonyítják, hogy a középületek díszítésében is mennyi alkalom kínálkozik festőművészeinknek a közlésre. De miben különböznek a mostani üvegablakok, klasszikus elődeiktől, például a gótikus templomok káprázatos üvegremekeitöl? — Régen egy ólomkereten belüli sík formával értek el dekoratív hatásokat. A mai festészet, ezzel nem elégedhet meg, tükröznie kell azt a feszültséget, ami korunk emberére jellemző. Kinek van ma ideje hosszan .elmerülni a részletekben? Pillanatokba kell ■Ei í3 — egy sarokban... • A vastag fekete vonalak az ólomkeretet jelölik, köztük jól látszik milyen sok árnyalatból keverték ki a színeket. (Foto: Kotroczó István.) Több korszak gyakorlati követelménnyel. Ehhez nyújtott sok segítséget az átépítés tervezője: Kerényi József. □ 1 1 A mű lényegében kész, most már csak a kivitelezés van hátra, és alkotójuk talán még türelmetlenebbül várja, hogy elkészüljenek. mint a kecskemétiek. Akik nem ismerik, nem is sejtik, hogy a hatalmas lélegzetű, tíztételes mű, ez a színes üvegablakokra álmodott, szárnvalóan szép szimfonikus költemény, önvallomásnak is beillenék. Bolmányi Ferenc nyugtalanul felizzó. új formákat teremtő, folyton megújuló alkotókedve és minden változásban a harmóniát, eszményt, értelmet kereső embersége- hatja át minden képét, egész, több korszakot felölelő művészetét. Mindent ismer, mindenütt otthon van: mesében, valóságban, múltban, jelenben, sőt a távoli csillagrendszerekben. Művészetének lényegét legtalálóbban a költő-barát. Berda József fogalmazta verssé: □ □ H Küzdelmes, de művekben gazdag, szép. hosszú élet áll mögötte. Az elismerés sem maradt el: a 70 esztendős művészt nemrég a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. „Mese és valóság vibráló játékát játszod, mindazt, mi eddig csak égi látomásnak látszott.’’ Küzdelmes, de művekben gazdag, szép, hosszú élet átl mögötte. Az elismerés sem maradt el: a 70 esztendős művészt nemrég a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. - Vadas Zsuzsa 9 Orosz István: Ablak. NADASDI ÉVA: Dalok hatalmával A letisztult távolságban, az ékkő nyugalmában, kérdő gyermekszemben, névtelen százezerben, a munkás munkájában, szeretők bizalmában, minden nevetésben, szótlanul — szenvedésben: vegyülök jövőn-munkálóval, tisztulok emberiség-kohóban, lerázom láncát a restségnek, hogy megtalálja szavait az ének: dalok hatalmával, a küldetés szigorával éltetnek az évek, eljövendő nemzedékek. TÁRNÁI LÁSZLÓ: Ősz jön újra Most ősz jön újra láz-piros sörényét szél tépi zúzza Lábamnál mélyülő tócsa harminc-szikla magányom fordított cifra-tornya Élek négyablak világban fény-hasadással nyüó csillámló atom-virágban Elek robbanásba zárva mondd szerelmem közülünk ki igazán árva? Lombhullás némasága te szomorú-szivárvány Vállamon magam keresztfája Nem oszthatom meg mással Most ősz jön újra mennydörgős égi-Niagarával «
