Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 216. szám Ara: 90 fillér 1974. szeptember 15. vasárnap 1 Első nap az őszi BN\-tíy ' Szombaton 10 órakor a nagy- közönség előtt is megnyílt a fo­gyasztási cikkek Budapesti Nem­zetközi Vására. A pénztárak már 9 órakoraiig győzték a munkát, a kapuk kö­rül ézrek várakoztak a nyitásra. Délelőtt benépesültek a nagy. vá- sárterüíet útjai, megélénkültek, megteltek a pavilonok, megkez­dődött a fogyasztók, a felhasz­nálók, a termelők és a kereske­dők kilencnapos nemzetközi ta­lálkozója. Az első vélemények egyébként főleg az élelmiszeripar, az öltöz­ködés, a ruházat és a bútoripar nagyszabású bemutatóját dicsér­ték és szokás, szerint rengeteg lá­togatót vonzott a személygépko­csik parádéja. A vásár vezetősége a hét végén negyedmillió látogatóra számít. A nagy forgalomra — legalábbis első látásra — ezúttal jól felké­szült a-vendéglátóipar is. Szombaton délelőtt a 10-es számú pavilon előtt emelt dobo­gón megtartották az első divat- bemutatót. A vásár időtartama alatt itt naponta nyolc alkalom­mal vonulnak fel a manekenek. Megnyílt az AGROMASEXPO ’74 Szombaton reggel a mezőgaz­daság, az élelmiszeripar és a fa­gazdaság. a külkereskedelem és a BNV vezetőinek, képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen meg­nyitották az AGROMASEXPO ’74 nemzetközi mezőgazdasági, élelmi- szeripari gép- és műszerkiállítást és vásárt a BNV területén. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a rendező minisztérium nevében köszöntötte a vendégeket, a hazai és a külföldi kiállítókat. Az AG­ROMASEXPO jelentőségét mu­tatja a szakbemutató iránti hazai és külföldi érdeklődés: a vásáron a tavalyinál több. összesen 21 or­szág'146 cége vesz részt. A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a kiállításon hangsúlyozni kívánják a szocialista országok közötti együttműködés jelentősé­gét, a KGST negyedszázados mun­kásságának eredményeit. Az AG­ROMASEXPO céljainak megfe­lelően a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés időszerű fej­lesztési feladataihoz kapcsolódik. A hazai mezőgazdasági gépek és berendelések gazdag anyaga rep­rezentálja. hogy gyártmányaink alkalmasak a nagy teljesítménye­ket és a szigorú technológiai fe­gyelmet megkövetelő gabona-, kukorica-. cukorrépatermelési rendszerek gépláncaiba. A láto­gatók tapasztalhatják azt is, hogy milyen nagy lépésekkel fej­lődik a kézimunka-igényes ipari­növény- és zöldségtermesztés gé­pesítése, az öntözés, a növényvé­delem, az állattartási technoló­giai berendezések, az élelmiszer- ipari gépek gyártása. Ezután arról szólt, hogy mező- gazdaságunk és élelmiszeripa­runk az alapvető gépekben a ba­ráti országokra támaszkodik. Ezért örvendetes — hangsúlyoz* ta —, hogy a kiállításon láthat­juk a szovjet gépgyártás olyan termékeit, mint a K—700 típusú traktor, az SZK—5 és —6-os ga­bonakombájn. a nagy teljesítmé­nyű cukorrépa-betakarító gép stb. A miniszterhelyettes köszöntötte a baráti országok kiállítóit, akik világszínvonalat képviselő gyárt­mányaikkal emelik kiállításunk rangját. Teljessé teszik a nagy­szabású gépbemutatót a szomszé­dos és a távolabbi tőkés orszá­gok cégei, amelyeknek berende­zései, gépei esetenként célszerű­en szolgálják termelésfejleszté­sünket. A megnyitó beszéd után a ven­dégek megtekintették a kiállítást, amely 10 órakor a fogyasztási cikkek nemzetközi vásárával egy’ időben a nagyközönség szá­mára is megnyitotta kapuit. Jól sikerült kezdeményezés fjtpesitétték a burgonya férmesziesei a társulás JZbVetkezéTéi Naponta 15 vagon termést szállít a kecskeméti Törekvés Tsz Javában tart a burgonya beta­karítása Bács-Kiskun megyében. Ä munka elhúzódik szeptember végéig, esetleg október elejéig. 8400 hektár termését kell össze­gyűjteni, és egyes burgonyafaj­ták csak ezután érnek. A beta­karítást az is nehezíti, hogy ke­vés szövetkezet tudja a munkát teljesen gépesíteni. Mindenképpen jó kezdeménye­zés a burgonyatermesztő társu­lás megalakítása. Mind. a hét szövetkezetben megfelelő termés ígérkezik, és kisebb területről, jóval több burgonyát takaríthat­nak be , a hagyományos módon termesztőknél. Tavasszal hét mezőgazdasági szövetkezet fogott össze Kecske­méten, Dunaegyházán, Jánoshal­mán, Kiskunfélegyházán, Duna- vecsén és Solton, hogy a MEZÖ- TERMÉK Vállalat közreműkö­Gyorsan halad a burgonyakombájn a Törekvés Tsz földjén. Lestár Imre traktoros, Kara Pál gépkezelő nagy igyekezettel dolgozik. 0 Szedés előtt vegyszerrel hervasztották el a burgonya szárát és levélzetét. Hegedűs Istvánnénak, Balogh 'Ilonának mégis akad tennivalója a válogató asztalon, hogy a szállító járműre csak a burgonya- gumót továbbítsa a szalag. (Pásztor Zoltán felvételei.) désével, iparszerűen termessze a burgonyát a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetemen kidolgozott eljárással. A szövetkezeti közös vállalat és a hét termelőszövet­kezet jelentős anyagi áldozatot hozott ennek érdekében. A kecs­keméti Törekvés Tsz például egymiljió 145 ezer forintért vá­sárolt ültető, töltögető, talajmaró, valamint betakarító gépeket, kü­lönleges szállító járműveket. A burgonya ültetésétől, növényvé­delmétől' a kombájnnal felsze­dett termés elszállításáig minden műveletet gépesített. Szmolenszky László tsz-elnök tájékoztatása szerinb- augusztus 20. óta dolgozik két burgonya­kombájn a Törekvés Termelőszö­vetkezetben. Segítségével a kö­zös gazdaság tizennégy tagja na­ponta tizenkét, tizennégy vagon termést szed fel és szállít az át­vevőhelyre. Tavaly, amikor még. nem volt ilyen gépe a termelő- szövetkezetnek, hétszáz személy­nek egész napi munkája kellett ugyanennyi burgonya összegyűj­téséhez. A gépesítéssel megszűnt a bur­gonyabetakarítás fárasztó mun­kafolyamata, meggyorsult a ter­més szedése, szállítása. Az ipar­szerű termelés -bevezetése előtt hektáronként legfeljebb 160— 170 mázsa burgonya termett a szövetkezetben. Az idén hektá­ronként 250—270 mázsára számí­tanak a szakemberek. A Törekvés Tsz-ben jövedelmező ,a burgonya nagyüzemi termesztése még ak­kor is, ha a két gépsor értéké­nek csökkenését figyelembe ve­szik. Nem messze ,a termelőszövet­kezet burgonyaföldjétől, a Kecs­kemét—Nagykőrös közötti or­szágút mentén már látható az új tároló, amelybe a Törekvés Tsz .száz hektárján termett bur­gonyát elhelyezik. A MEZÖTER- MÉK több milliós beruházása ez, amelyet a szövetkezeti közös vál­lalat saját kivitelezésben valósít meg, Kazinczy_ Gábor művezető irányításával tizenkét ‘kőműves és segédmunkás építette fel a négyhajós burgonyatároíó falait, tetőzetét. Két hajóba már elhgf lyezhető a burgonya, a másik kettővel is végez néhány héten belül a dicséretes igyekezettel dolgozó brigád. Rajtuk kívül több alvállalkozó foglalkozik a villany és egyéb közművek sze­relésével, de ők is hamarosan levonulnak az építkezésről. K. A. Magyar párt- és kormányküldöttség látogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács meghí­vására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szeptember végén magyar párt- és kormányküldöttség tesz hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. (MTI) Heti világhíradó 2. oldal Egy oktató, s nyolc leánya 3. oldal A nagyüzemi szarvasmarha­tenyésztés 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet $. oldal SZÉKEK DOBOZBAN 80 millió forintos beruházás Horváth István főmérnök külön hangsúlyozva kínált hellyel irodájában. A hangsúly a „mi szé- künk’:-ön volt. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy méginkább nevéhez méltó munkát végeznek a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyár­egységében. / A székgyártásra nagyon alaposan készültek fel. A gépekre 30 millió forintot költöttek. Nem egy országból vásárolták, mert különféle, speciális fa­megmunkáló berendezésekre volt szükség. Ilyen*, például a nyugatnémet Hildebrand-cégtől szerzett fűrészárut szárító gép. Egyszerre 35 köbméter fenyő- és bükkfa szárad, eddig ez a mennyiség mindössze öt köbmétert tett ki. Már dolgoznak azokon a célgépeken is, amelyeket a Szovjetunió­ban, Csehszlovákiában, Svédországban, Olaszország^ ban, Angliában és Spanyolországban gyártottak. A gépek beszerzése csak az egyik lépés volt, hiszen új csarnokokat, raktárakat, s nem utolsó­sorban szociális létesítményeket építettek, építenek. Ezekre 50 millió forintot fordítanak. A szekgyártásban 70 munkás vesz részt, de az év végére harminccal többen lesznek. Jelenleg négy­féle ülőalkalmatosságot készítenek. Laikus szem­mel sokkal többet, hiszen a szövet színskálája igen gazdag. Érdekes es hasznos kezdeményezés, hogy a szé­keket dobozba csomagolják. Egyelőre a belkereske­delem idegenkedik ettől, mert a 380 forintos ár­átlagot megemeli a dobozra fordított költség. A kül­földi megrendelőknek viszont tetszik ez a meg­oldás; könnyebb és olcsóbb a szállítás. Az előzetes tárgyalások alapján biztosra vehető, hogy a vevő­körbe Hollandig, Belgium és Svédország is bekap­csolódik. Az idén még „csak” 20 ezer Orient, Anni, Faun és Málta típusú széket gyártanak. Jövőre ez a szám 100 ezer lesz, 1976-ban pedig 300 ezer. Az új termék nem befolyásolta a régit. A kiváló gyáregységben az idén is jól megy a munka. Bi­zonyítja ezt, hogy az első féléves tervüket 108,9 százalékra teljesítették. A termelési eredmények növelése mellett sikeresen valósítják meg kong­resszusi és felszabadulási vállalásukat is. A Kodály Zoltán szocialista brigád például 300 méter kerítést épített a 6 hektáros, új gyártelep köré. H. P. *7) 0 Két szék fér el a dobozban. Kevés helyet foglal el, könnyű szállítani. Dudás Sándor mű­vezető bemutatta a csomago­lást. 0 A bemutatóteremből már nem hiányoznak a tetszetős kivi­telű székek. (Tóth Sándor felvételei.) 0 Ezen a gépen egy műszakban . 600 henger alakú székláb ké­szül. Az automata faeszterga, gépet Fehér Ferenc asztalos kezeli. Néhány évvel ezelőtt a szál-, litó vállalatok szakemberei már arról beszéltek, hogy tu­lajdonképpen nincs is ősszel csúcsforgalom, mert a szál­lítások minden évszakban szinte egyforma ütemben zaj­lanak. Ám az idei fuvarigé­nyek erre alaposan rácáfol­nak. A Bács-Kiskun megyei Szállítási és Hírközlési Bizott­ság adatai szerint 1974 máso­dik felében csupán vasúton 200 ezer tonnával több áru érkezésére és 100 ezer tonná­val több áru feladására szá­mítanak, mint az év első fe­lében. Hasonló a helyzet a közúton szállított áruk meny- nyiségét illetően. Bár mindez jelentős nehéz­ségeket okoz, a vasút és. a Volán munkájában, a gondo­kat előidéző okok jórészt mé­gis örvendetesek, ugyanis töb­bet termelt az ipar, a mező- gazdaság, több árut kap a ke­reskedelem,. Természetesen ez csak résiben van így, inert a problémákat többek között az időjárás szeszélye is tetézte azzal, hogy későbben ért be néhány gyümölcs- és zöldség­féleség, valamint a gabona. Annak is csak örülhetünk, hogy az elmúlt évben gazdag termést adtak a szőlőskertek, a tavalyi bor egy része azon­ban még a pincészetekben van, amit sürgősén el kell szállítani, hogy az idén leszü­retelt termést tárolni'■ tudják a gazdaságok. Nagy mennyi­ségről van szó, hiszen Bács- Kiskun megye adja az ország árubortermésének mintegy. 40 százalékát. Ugyanakkor bő termést ígér a cukorrépa is, amelynek szállítását rövide­sen megkezdik. A most következő időszak­ban kell elszállítani a bőséges almatermést, a konzervgyá­rakban most van a paradi- csomszezon, nemsokára a pap­rikaszezon, továbbítani kell a MEZÖTERMÉK Vállalat által felvásárolt árut, s gondoskod­ni az őszi mezőgazdasági mun­kákhoz szükséges üzemanyag helyszínre fuvarozásáról is. Az ipar sem dolgozhat nyers­anyag nélkül, ám a készáru rendeltetési helyére való to­vábbítása sem elhanyagolható feladat. Az időjárás kedvező, s így az építőiparnak is -meg­vannak a- maga fuvarigényei, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy közeleg a tél, és a lakosság részére a tüzelő­anyag-szállítások is fontosak. A MÁV-ra és a Kecskeméti Volán Vállalatra tehát nagy feladatok várnak az év hátra­levő részében. A szállítási fe­gyelem betartása azonban a fuvaroztatókon is múlik. Az újságíró szívesen írná le, hogy éjjel-nappal, ünnepeken és hétköznapokon egyaránt szü­net nélkül mennek a vonatok, az áruval megrakott gépjár­művek. Ez azonban nem egé­szen így van. A vagonok sok j esetben megrakottan vagy I üresen (mind a kettő helyié- 1 len) ott vesztegelnek a rám­pák mellett. Ennek oka, hogy a szállíttató vállalatok, gazda­ságok szombaton és vasárnap kevés kivétellel nem rakod­nak. Mire ß hét első napjai­ban áruval és anyaggal meg­rakott vasúti kocsik megér­keznek rendeltetési helyükre, már ismét hétvége van, s rendszerint nincs aki kirakja. Akadályozza a szállítójár­művek megfelelő kihasználá­sát az is, hogy a fuvaroztatók jó része nem készíti megfele­lően elő az árut szállításra. I Ilyen körülmények között hiá- I ba vannak a Volánnak és a I MÁV-nak korszerű rakodógé- I pei, autósdarui ha darabon- I ként, kézi erővel kell be-, il- I tetve kirakni az anyagot. Rá- I adásul egyre kevesebb a ra­kodómunkás is. Nem új gondolat, hogy a I szállítási feladatok sikeres I megoldása a szállító és a fu­varoztató vállalatok összefo­gásán múlik. Nem mondunk azzal sem meglepő dolgot, ha azt mondjuk, hogy az éves tervek teljesítése — mind az ' iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, mind a ke­reskedelemben ■*- függ az ide­jében lebonyolított szállítások­tól is. A MÁV és a Volán dolgozói I a kongresszusi munkaverseny- I ben vállalták, hogy maradék- I talonul teljesítik éves szállt- I tási kötelezettségeiket. Remél- I hetöen nem nézik ezt tétlenül I a' partnerek, a fuvaroztató 1 vállalatok dolgozói sem. Őszi csúcsforga lom

Next

/
Oldalképek
Tartalom