Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
Nő a nemzetközi tiltakozás a chilei terrorperek ellen A DlVSZ-iroda rendkívüli ülése "VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VÁLLALTAK — TELJESÍTIK Bizonyítanak az UNIVER dolgozói Pártmnnka személyes ügyben 3. oldal AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 188. szám Ára: 90 fiUér 1974. augusztus 13. kedd Huszonnégy szocialista brigád dolgozik az UNIVER Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél. Elhatározták, hogy a közelgő pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére 9 ezer óra társadalmi munkát fordítanak a lakossági szolgáltatás további javítására. A felajánlás óta alig pár hónap telt el, s máris teljesítették vállalásukat. Erről adott tájékoztatást Övári Péter, a szövetkezet politikai csoportjának vezetője és Jakubek Tibor,1 a szakszervezeti bizottság titkára. Az UNIVER szövetkezet több új beruházásán végezték és végzik társadalmi munkában az alapozást,' vagyis a munka nehezét választották. A Tyereskova aranykoszorús szocialista brigád is amely adminisztrátorokból áll — csákányhoz, ásóhoz nyúlt, hogy megmozgasson 8—10 ezer köbméter földet Kecskeméten, a Hunyadivárosban és a Homokbányán épülő új ABC-üzletek alapozásainál. Eredetileg ez a brigád 460 órai munkát vállalt, de már a 800-on is túl ván. Csontos Lászlóné brigádvezető szerint ez még csak a kezdet. A szövetkezet helvéciai szeszfőzdéjének dolgozói, akik mindannyian szocialistabrígád-tagok, szintén túlszárnyalták már vállalásaikat. A mázsaház, kazánház, . kerítés és egyéb építkezésekre 1200 társadalmi munkaórát fordítottak. Ezenkívül még 400 órát festenek, parkosítanak — közölte Búzás József egységvezető. Az UNIVER szövetkezet dolgozói az év végéig 17 ezer társadalmi munkaórát szándékoznak elérni. Emellett 100 százalék fölött teljesítik termelési terveiket, s a jó minőségre törekednek. H. P. Nemzetközi tábor Jánoshalmán é. oldal Hol tart a Pannónia kecskeméti műterme? Sport S. oldal 7. oldal Krími úttörők Bács-Kiskun megyében Sem a nemzeti jogrendszerek, sem a nemzetközi jog nem Ismeri el azt a minden logikának ellentmondó jogi intézményt, hogy egy újonnan meghozott jogszabálynak visszajutó hatálya legyen, ami azt jelenti, hogy a rendelkezés megszövegezését megelőző időre is érvényesítik. Chilében, ahol a politikai és jogi intézményeket sutba vágták a katonai junta vezetői, ilyen „visszaható” jogerejű rendelkezések alapján állítják bíróság elé a hazafiak sokaságát, azo- kat a chileieket, akik a fasiszta rendszer ellenére is hűek maradtak a Népi Egység — törvényesen megválasztott — kormányához. Mindezt személyes tapasztalatai alapján mondta el Budapesten egy francia ügyvéd, Jules Borker, aki nemrégiben Chilében járt, és most beszámolót tartott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség fővárosunkban működő irodájának rendkívüli ülésénElmondta a francia jogász, liogy a DÍVSZ, a Nemzetközi Diákszövetség és az ENSZ égisze alatt működő nemzetközt diákmozgalom megbízásából utazott a fasiszták által uralt dél-ameri- kal országba, azzal a feladattal, hogy segítse a junta által letartóztatott politikai foglyok jógi 'Védelmét. Ez a feladat ismerős a magyar közvélemény előtt is, hiszen más nemzeti küldöttekkel agyütt a mi képviselőink is ott voltak nemrégiben Helsinkiben, a chilei fasiszta junta háborús bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság ülésén, ahol — egyéb követelések sorában — a bebörtönzött chilei hazafiak jogvédelmét szQrgalmazták.. i Jules Borker beszámolt arról is, hogy kétkulacsos politikát folytat a chilei fasiszta junta: kifelé — a nemzetközi közvélemény megtévesztésére — a liberalizmus álarcát ölti magára, az országon belül azonban könyörtelenül üldözi a legigazibb chilei hazafiakat. Az utóbbi hónapokban — politikai okokból — egyre több embert tartóztattak le, és bírósági színjátékkal igyekeznek őket eltenni láb alól. Tájékoztatta a francia ügyvéd a DÍVSZ irodáját a chilei nép fokozódó ellenállásáról a juntával szemben. Elmondta, hogy ottani jogászok és különböző társadalmi rétegek képviselői úgy informálták őt: Chile haladó népe soha nem. törődik bele, hogy elvegyék szabadságát, megfosszák emberi méltóságától, eltérítsék arról az egyszer már megtalált helyes útról, amely a társadalom felemelkedéséhez vezet. Ügy foglalt állást rendkívüli ülésén a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája, hogy nemzetközi méretekben fokozni kell a szolidaritást a chilei néppel. Ehhez az erősödő szolidaritáshoz — amint az ülésen részt vett Kovács Jenő, a DÍVSZ magyar al- elnöke az MTI tudósítójának elmondotta — Magyarországon széles társadalmi bázis ad politikai alapot, cselekvő erőt. (MTI) A Szovjetunió krími területéről, Bács-Kiskun testvérmegyéjéből július 31-én érkezett húsz úttörő magyarországi üdülésre a Bács-Kiskun megyei Tanács és a megyei úttörőelnökség meghívására. A szovjet pajtások kéthetes zánkai táborozás után tegnap délután érkeztek meg Kecskemétre. A 6ö7-es Ipari Szakmunkás- képző Intézetben ünnepélyesen fogadták a kis csoportot. Sávolt Béla, az intézet párttitkára üdHanyatlik az „ingázó”, a csá- nyiak nevéhez fűződő görögdiny- nye-termesztés. Ez a forma idejét múlta, lejárt a nagyüzemi földek részes művelésének kora, sürgetővé vált az ágazat felújítása. Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben ennek megfelelő nemesítési, 'termeléstechnológiai kutatások folynak. Az új hibvözölte a gyerekeket, akik nemsokára meg is kezdték az ismerkedést a várossal. Ellátogattak a konzervgyárba, majd a megyei pártbizottságra. Ma délelőtt kecskeméti pajtásokkal találkoznak az úttörőházban. A további program is kellemesnek ígérkezik. Szerdán kirándulás Tiszakécskére, baráti találkozó a művelődési központban, fürdés, tábortűz, csütörtökön Bajával ismerkednek a ridek alkalmasak a fajtaváltásra, a választékbővítésre. A kissúlyú — egy-másfél kilogrammos •—, vékony héjú. garantált minőségű görögdinnyének van korlátlan piaca. Elszaporítása a nagyüzemi gazdaságok feladata. Az egyéb kertészeti növényekhez hasonlóan, a görögdinnye is szovjet úttörők. Pénteken egész napos kirándulás lesz a gemen- ci erdőben, szombaton pedig városnézés Kalocsán, fürdés, pihenés a Szelidi-tónál. Augusztus 18-án és 19-én a csillebérci úttörőtáborban folytatódik a magyarországi üdülés. 20-án, kedden indulnak vissza a pajtások a Szovjetunióba. Jó nyaralást — és nyári időjárást — kívánunk Ms vendégeinknek! szakosodást sürget. Kialakításához korszerű termeléstechnológiai rendszert dolgoztak ki a kutató- intézetben. E szerint megoldott a görögdinnye gépi vetése, palántázása, vegyszeres gyomirtása. Júliustól késő őszig tartó idényét különböző, egymást váltva érő fajtákkal tudják biztosítani. Nagyüzemi feladat a görögdinnye zárt termesztése Most meg ilyen az idő Szinte órák alatt fordult az időjárás rekkenő hőségből esős hűvösre. A fenti képét fotóriporterünk Pásztor Zoltán tegnap készítette Kecskeméten. Az alsó kép az üdülőkről készült. A bátrabbak is csak esernyő alatt merészkedtek a Balaton vizébe. (MTI foto — Ruzsonyi Gábor felvétele.) érem másik oldala Mostanában gyakran érdeklődtünk a párt közművelődési határozatának végrehajtása felől a községek, városok vezetőitől, valamint a művelődési intézmények dolgozóitól. Megszoktuk már, hogy olyan helyeken, ahol bizony vérszegény eredményt tudnak felmutatni, így érvelnek-ma- gyarázkodnak: Kérem, mi megtennénk mindent, de a közönség inkább a könnyű műfajt igényli.' Komolyabb, tartalmasabb műsort nem rendezhetünk, mert azokra ráfizetünk. Ilyen és hasonló mondatokkal próbálják meggyőzni az érdeklődőt — legyen az újságíró vagy járási, megyei szakember — arról, hogy nem ők tehetnek rtóla, amiért „pangás” van a helyi kulturális életben. Állításukat sok esetben nagyon alaposnak látszó tényekkel is alátámasztják. Például, hogy meghívtak egy írót találkozóra, szétküldtek kétszáz meghívót, személyesen is csalogattak legalább száz személyt, végül mégis csupán négy-öt irodalombarát „lézengett” a könyvtárszobá ■ ban. Sok szót ejtettünk már arról — e lap hasábjain is —, hogy az ilyesfajta magyarázkodás elfogadhatatlan. Elsősorban azért, mert a közművelődési szakembereknek nemcsak az a dolguk, hogy kiszolgálják, kielégítsék az igényt, hanem az is, hogy felkeltsék azt az emberekben. Hogy felébresszék a kíváncsiságot másokban — sokakban — a megismerni való dolgok iránt. Enélkül szó sem lehet korszerű közművelődési munkáról. Mindez az érem egyik oldala. Ám van ennek a köz- művelődési „érem”-nek egy másik oldala is. A lakosság, a közönség. Azok, akikért épülnek az intézmények, akikért intézményesen képezik — egyetemeken és főiskolákon immár — a művelődési szakembereket. Akiknek a részére terveket, programokat csinálnak, s akik — sajnos — gyakran nem élnek a felkínált lehetőséggel. Mert ne legyünk igazságtalanok: ne marasztaljuk el általánosságban azt a községi művelődésiház-igazgatót, aki társadalmi munkákat szervez, s így csinosítja az intézményt kivül-belül, azután — figyelembe véve a helyi sajátosságokat és várható igényeket — összeállítja a szép programot, meghívja a szereplőket, előadókat vagy közreműködőket, gondoskodik a kellő szóbeli és írásos propagandáról, majd várja a közönséget — és hiába várja. Mert a közönség nem mindig megy. A közönség esetleg otthon marad; mással van elfoglalva. Érdemes lenne többször és alaposabban azt vizsgálni: mi-mindennel vannak elfoglalva az emberek, mi az oka annak, hogy „nincs idő” résztvenniük a kulturális rendezvényen? Nem emlékszem — akár évekre visszamenően —, hogy valamely község néhány lakója vagy egy-egy személy tollat fogott volna azért, hogy sürgesse a helyi kulturális élet gazdagodását, felelevenítését. Még olyan eset sem fordult elő, hogy abból a községből, ahol felháborító lel- ketlenséggel vezették az intézményt éveken keresztül, egész a teljes „lerobbanásig”, valaki — mondjuk egy jó Ízlésű pedagógus vagy más értelmiségi, esetleg egy élelmes diák, egy igényesebb szakmunkás — rászánta volna magát arra, hogy valahová írjon a segítség, a közbelépés reményében. Felmerül a kérdés: ha az ilyen helyre nem téved be a felsőbb szerv képviselője, akkor tán az idők végezetéig tart a tarthatatlan állapot? Pedig elsősorban nem is a felsőbb szervekhez, vagy a sajtóhoz, a rádióhoz kellene fordulniuk. Hanem szót emelni a helyi fórumokon, például a párt- vagy KlSZ-taggyű- léseken, a tanácsülésen, tan- testületi értekezleten meg a közélet egyéb helyi fórumain. Megannyi jó lehetőség, alkalom az ilyen arra, hogy valaki másokkal elfogadtassa a szépnek, hasznosnak gondolt elképzeléseit. De hányán élnek vele? Kimutathatóan sok példa van arra mindennapi gyakorlatban, hogy a helybeli lakosok felszólalnak egy -községben, városban annak érdekében: legyen több járda, vízvezeték, javuljon a közlekedés, az áruellátás stb. Ez mind nagyon szép, nagyon fontos, örvendetes, ha tényleg kiállnak az emberek a jogaik mellett, s ha sürgetik a fejlődést. De miért nem állnak ki a „fórumra” a kultúra gazdagításáért, a helyi hagyományok ápolásáért, a művelődési igények kielégítéséért? Vagy miért nem elégszer és mért nem elég hangosan, követelőzőn szólnak? A közművelődés közügy — ez régen közhelyszámba megy már. De tényleg az, mindenütt? Nemcsak papíron, s szavakban? Közügy így is, hogy mindenki — tanácselnök, könyvtáros, művélődési- ház-igazgató, gazdasági vezető, értelmiségi, munkás és paraszt — egyaránt részt kíván venni az ilyen jellegű munkában? Hogy a többség nem úgy gondolkozik: „fogjuk meg és vigyétek”, hanem úgy, hogy „gyertek és csináljuk”? Százféle tapasztalai mutatja, hogy ettől még messze vagyunk. De nem mondhatunk le róla. Varga Mihály Véget ért a nyári vásár Szombaton zárult á kedvezményes nyári ruházati vásár, s a kereskedelmi szakemberek tegnap már az akció eredményességéről, sikeréről, számolhattak be. A legnagyobb forgalmat Kecskeméten az idén is a Centrum Áruház bonyolította le. A kecskeméti és a kiskunfélegyházi üzletben a kiárusított cikkek eredeti áron összesen 4.5 millió forintot tettek ki. A lakosság megtakarítása ennek több. mint 30 százaléka, tehát mintegy másfél millió forint volt. Mint megtudtuk. különösen kiugró eredménynyel zártak Félegyházán, ahol a kereslet-kínálat és a bevétel is megközelítette a megyeszékhely boltjáét. A legkapósabbak a méteráruk. a nyári ruhaanyagig voltak. Szinte a teljes választék elkelt, pedig az utóbbi évek leggazdagabb készletével indultak. Félmillió forintért adtak el női és bakfisruhákat. ezenkívül több száz fürdőruha, rövid ujjú pulóver talált vevőre. Az Alföld Áruházban másfél millió forint körül forgalmaztak, amin a vásárlók megközelítőleg félmilliót nyertek. Itt a női fürdőruha, férfi úszó- és kemping- nadrág. valamint a férfiing volt a sláger. Körülbelül 850 ezer forint összértékben fogytak el. A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál elmondták, hogy mintegy 3 és fél millió forintnyi ruházati cikkéi kereskedtek, ezáltal 1.2 millió forintot „ajándékoztak” a vásárló- közönségnek. Csak a Szivárvány Áruház 1.3 millióval vette ki részét a kiárusításból. A nyári áruk 80 százaléka „kifutott”, a pálmát itt is a fürdőruhák, á konfekció- ipar termékei vitték el. Végezetül mindhárom kereskedelmi egységnél közölték, hogy az őszi ruhaneműk nagy része máris megérkezett, illetve folyamatosan szállítja azt a nagykereskedelem. Fennakadás nem lesz. Az iskola- szezon cikkeit is nagy választékban és viszonylag olcsón árusítják már. K. F. Az érem másik oldala
