Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-31 / 203. szám
A korszerű gazdálkodás útján Lendítfierö a szocialista brigádmozgalom a Kiskunhalasi állami Gazdaságban e Másfél évtizedes hagyománya van a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban a szocialista brigádmozgalomnak. Még 1959- ben, a csepeli munkások előző évben tett kezdeményezésére alakult meg egy tizenkilenc tagú brigád a gazdaság sertéstelepén. A termelés fokozását, a társadalmi tulajdon megóvását, általános és szakmai műveltségük gyarapítását ‘vállalták. Mindezeken kívül a rendezvények közös látogatását tűzték maguk elé. / Céljaik végeredményben megegyeztek a mozgalom hármas jelszavával: szocialista-módon dolgozni, élni, tanulni. A brigádmozgalom kibontakozása a következő esztendőben kezdődött, amikor nemcsak az állattenyésztő-telep, hanem a többi munkahely dolgozói is látták, hogy milyen eredmé-, nyes a sertéstelepen működő brigád munkája. 1962-ben a gazdaság dolgozóinak 22 százaléka, vagyis kétszázhetvenhárom személy tevékenykedett tizenhat brigádban, és valamennyi megszerezte a szocialista címet. ,\Á mozgalom jelentős állomása yojt Kiskunhalason az 1963-as esztendő, amikor kiterjedt az ‘önálló női munkacsapatokra is, így: a szocialista brigádok tagjainak 8,8 százaléka nő volt. Ebben az évben egyébként har- ’íijipcnyolc brigád ötszázhatvan- két tagja viselte a címet, sőt tizenegy brigád száztizenhat dolgozója másodízben szerezte meg s .megkapta a szocialistabrigád- zaszlö.l is. Az állami gazdaság az erkölcsi elismerésen kívül anyagilag is megbecsülte a mozgalomban résztvevőket. Ezt bizonyítja, hogy 1961-ben 6100 forint, két évvel később már 88 850 forint pénzjutalomban részesítette a. brigádokat. 1963. és 1967. év között a brigádmozgalom fokozatosan fejlődött. 1967-ben az állami gazdasági dolgozók 58 százaléka a szocialista brigádokban tevékenykedett. De ennél többet mond az, hogy amíg 1965-ben hat, két évvel később már nyolc önálló termelési egység vett részt a mozgalomban. A számszerű fejlődés megállapítása mellett azonban szükséges visszapillantani a szocialistabri- gád-mozgalom eredményeire, mert ez fejezi ki a tartalmát. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság az 1963-as és 1967-es évek átlagában 3 millió 26 ezer forint eredményjavulást, nyereséget ért el. 1967-ben ez az összeg 2 millió 802 ezer forintot tett ki. Szőlőből a gazdaság például öt év alatt átlagosan 34 mázsás, lucernaszénából 28 mázsás . termést takarított be 1967-ig. Az 1967-es gazdasági év főbb mutatói igen kedvezően alakultak, mert a növénytermesztés 113,9, a kertészet 101,8, az állattenyésztés 114,3 százalékra teljesítette eredménytervét. A gazdaság halmozott termelési értéke 1967-ben az előirányzott 86 millió 386 ezer forinttal szemben 89 millió 611 ezer forint lett, amely 103,8 százalékos teljesítésnek felelt meg. Ezek az eredmények végső soron alátámasztották az állami gazdasági dolgozók aktivitását, kez- dfeményező készségét a szocialista munkaversenyben. Űj vonást jelentett a szocíalís- tabrigád-mozgalom fejlődésében a gazdasági irányítás reformja. 1968. és 1971. év között jelent meg a szocialista munkaversenyről szóló 1001-es kormányrendelet, amelynek hatására a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban a korábbi 58 százalékról 68-ra emelkedett a brigádmozgalomban résztvevők aránya. A számszerű emelkedésen túl még inkább megnyilvánult' a változás a feladatok vállalásában, az anyagi, erkölcsi elismerésben. Oklevelet szerzett négy brigád, amelyben hatvanhatan dolgoztak. Tizenegy brigád száznyolcvanegy tagja szerezte meg a szocialista címért járó zászlót. Hét brigád száznegyvenkét taggal a bronz, tizenkét brigád százkilencvenhat taggal az ezüstfokozatot, kapta. Hat brigád kilencvenhét taggal aranyjelvényes lett. Munkájuk anyagi elismeréseként jutalmul összesen 234 300 forintot kaptak a gazdaságtól. Ugrásszerű előrehaladás következett be 1972-ben, amikor a Kiskunhalasi Állami Gazdaság egyesült a Kunfehértói Állami Gazdasággal. Az egyesülés évében már kilencvenegy brigádban ezerháromszázhat dolgozó tette magáévá a mozgalom hármas jelszavát és vállalt többlet munkát. Közülük hetvenhét brigád ezerszázhuszonkét taggal az alábbi fokozatokat nyerte el: A Vállalat Kiváló Brigádja lett hat brigád százhuszoiiegy taggal, az arany fokozatot tizenhárom brigád kétszázhatvankét tagja, az ezüstöt húsz brigád kétszázhuszonhat tagja, a bronzot, huszonhárom brigád hároinszáztíz tagja szerezte meg. Megtartotta az előző értékelés időszakában kapott fokozatot két brigád harmincnégy ‘tagja. Zöld koszorús szocialista brigád lett tizenhárom munkacsoport százhatvánkilenc dolgozója. Az állami gazdaság száz- nyolcvan személynek, közöttük negyvenhárom nőnek adományozta a Kiváló Dolgozó címet. Az erkölcsi elismerésen kívül a gazdaság vezetősége a versenyben élenjárókat 3 millió 692 ezer forinttal jutalmazta meg. Az 1972-es és 1973-as gazdastá- gi év jeles esztendőnek számít. Éppen a szocialistabrigád-moz- galom sikerei folytán nyerte el a Kiváló Vállalat címet és oklevelet a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. A verseny alapvető formájává a szocialistabrigád- mozgalom vált, amelynek célja a termelés hatékonyabbá tétele, az ön- és szervezett továbbképzés, valamint a társadalmi összefogást igénylő feladatok megvalósítása. Termelési vállalásaikat a brigádok ágazatonként teszik meg, kivéve a szolgáltató egysé- ségeket, amelyeknél a szolgáltatás jellege határozza meg a munkafelajánlás tárgyát. Az eredményt, a munkavállalás teljesítését havonta rendszeresen értékelik. A múlt évben az állami gazdaság tajói kerületében húsz, Kiskunhalason hét, a gazdaság központjában négy, a szolgáltató kerületben öt, a borászatban hét, a borkősavüzemben kilenc, Ba- lotaszálláson tizenhét, a kunfehértói kerületben huszonkilenc, összesen kilencvenhét brigád működött ezerháromszázötvennyolc taggal. A brigádmozgalom serkentője a tanulásnak is, hiszen a gazdaságban a politikai és szakmai oktatásban, az általános, közép- és főiskolai, egyetemi -továbbképzésben, valamint a szakmunkás és betanított munkásképző tanfolyamokon a múlt évben háromszáz- huszonkilencen vettek részt. A társadalmi munkának olyan jelentős eredményei voltak, mint Kiskunhalason az óvoda felújítása és a kommunista szombat szervezése a kunfehértói óvoda, valamint az iskolai napközi bővítésének anyagi támogatására. Az idei munkavállalások formailag' és tartalmilag is eltérnek a korábbi évekétől. ‘Kettős célt határoznak még: a XI. pártkongresszus, valamint hazánk felszabadulása harmincadik évfordulójára tett vállalásokat. A brigádok 9 A Dóra szocialista brigád az állami gazdaság kunfebértói kertészeti kerületében dolgozik. a kongresszus tiszteletére ötmillió 19 ezer forintos költségmegtakarítást, 6 millió 117 ezer forintos többlethozamot vállaltak és felajánlottak 17 983 óra társadalmi munkát is. A szocialista brigádok segítik a területileg illetékes községek óvodáit, támogatják az általános iskolát és szocialista együttműködési megállapodást kötnek a községi tanácsokkal. A felszabadulás évfordulójának tiszteletére tett munkafelajánlások közül igen jelentősek azok, amelyek a gazdaság negyedik ötéves tervében előirányzott fajlagos hozamszintjének a túlteljesítésére irányulnak. Több kenyérgabonát húst, gyümölcsöt, borkősavat, karbavitidet, bort és szeszipari terméket adnak a népgazdaságnak 1975-ben, mint az idén. Javítják a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek minőségét, a fogyasztók igényeinek jobban megfelelő árukkal jelentkeznek. A pártkongresszus tiszteletére a társadalmi munkavállalás értéke 72 300 forintot tett ki. Ebből húszezer forintot a Vietnamban felépülő szakmunkásképző intézet, 50 ezer forintot pedig a kiskunhalasi tanyai kollégium létesítésének céljaira fizettek be. A növénytermesztésben dolgozó szocialista brigádok a tervezett 40,1 mázsa búza helyett hektáronként 42,30 mázsás hozam elérésére tettek vállalást. A betakarítási eredmény 45,35 mázsa búza lett hektáronként. A jó tenyésztő munka, valamint a tehenészetben dolgozó szocialista brigádok tagjainak derekas munkája folytán a Kiskunhalasi Állami Gazdaság lett az első Bács -Kiskun megyében a törzskönyvi ellenőrzésbe vont magyartarka-tehenészelek között a tejtermelésben. Egy tehén éves tejhozamát 3850 literre tervezték, de - az első félév értékelésekor 2069 liter lett a félévi fejési átlag. Más gazdaságokban ez 1400—1800 liter között alakult.' A jövőben még inkább a munka minősége lesz a jellemzője a szocialistabrigád-mozgalomnak. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban ennek a célnak a megvalósítására ösztönzik a szocialista brigádok tagjait. (x) IDEJÉBEN EL VÉGZETT, JÓ MINŐSÉGŰ MUNKA Az anyagi érdekeltségi módszer tapasztalatai a Helvéciái Állami Gazdaságban Kedvezőtlen közgazdasági adottságok között, eredményesen gazdálkodik 6932 hektár földjén a Helvéciái Állami Gazdaság, összes területéből 536 hektár gyümölcsös, 825 hektár szőlő. Jelentős az erdő is. A szántóföldi és kertészeti művelésre alkalmatlan homoktalajt fenyő- és nyárfatelepítéssel tudják hasznosítani. A gazdaság termelésének értéke elérte a 169 millió forintot. A gazdálkodás sikerének egyik titka ebben a nagyüzemben az az anyagi érdekeltségi módszer, amelyet néhány éve alkalmaznak. 1968-ban, 1969-ben a gazdaságban dolgozóknak 30—40 százaléka változtatta meg a munkahelyét, ma a munkaerő-vándorlás gyakorlatilag megszűnt, mert a fizikai és szellemi dolgozók egyaránt megtalálják a számításukat. Tavaly 28 932 forint volt az egyéves átlagkereset, az idén 30 300 forint fölé emelkedik. Az anyagi érdekeltség Helvécián alkalmazott módjának lényege az a premizálási rendszer, amely az idejében elvégzett és jó .minőségű munkára ösztönzi a gazdaságban dolgozókat. Nem a minden áron való többlettermelés, hanem a gazdaságos termelés a mérvadó. Az alapkereseten kívül járó prémiumnak egv részét havonta fizetik ki. Másik részét egy-egy termelési szakasz, mint például a metszés, a növényvéde- lém, a betakarítás végén, a fennmaradó részt pedig a gazdasági év befejeződésekor kapják meg az /érdekeltek. Van ágazati és munkahelyi premizálás, amikor például a szőlőben vagy a gyümöl- ■íésösben dolgozókat részesítik különkeresetben. Az ágazaton belül ugyanakkor az egyes munkafolyamatokra is megállapították a premizálás módját, összegét. Van egyéni és csoportos prémium, amikor az egyént, illetve a brigádot jutalmazzák meg a derekasan elvégzett munkájáért. A vállalati nyereségből a jó munkáért kifizethető rész az ösz- szes nyereségnek a 20 százaléka, amelyet a kollektív szerződésben rögzítettek. A részesedési alapban tartalékolt összegekből az egyes munkahelyek differenciáltan részesednek, de a legnagyobb százalékát a szocialista munkaversenyben élenjárók jutalmazására fordítják. Ezerkétszázan dolgoznak a Helvéciái Állami Gazdaságban, közülük nyojcszázhetvenketten abban a harminckét szocialista brigádban, amelynek tagjai a különböző termelési ágakban a munka oroszlánrészét végzik. Külön versenyt kezdeményeztek például az állami gazdaságban a baleset- mentes munkára, és a jutalmazásra 15 ezer forintot irányoztak elő. A múlt esztendőben öt munkahelyen már nem fordult elő üzemi baleset. Ebben a kezdeményezésben kiemelkedő szerepet vállalt a gépműhely, amely korábban balesetveszélyes helynek számított. A kunbaracsi és a miklós- telepi kerületben sem történt bal-' eset, holott mind a két kerületben igen sokan dolgoznak, közöttük számos időszaki dolgozó. Az állami gazdaság kezdettől fogva támogatta a családosokat, segítette letelepedésüket. Mindezeken túl a nagycsaládosok az eltartottak számától függően három-, ötezer forintos külön támogatást kapnak. A családjukat, gyermekeiket egyedül eltartó nőket ugyancsak különjuttatás illeti meg. Az illetményföldet nemcsak a családos dolgozók, hanem az egyedülállók is megkapják. Ez az intézkedés főként a fiatalokat, a nőket, a KlSZ-korosztálybelie- ket segíti abban, hogy a teljesítményükért járó keresetük mellett külön jövedelemhez jussanak. Minden esztendőben húsz, huszonöt lakás építéséhez ad anyagi segítséget a gazdaság. Nemcsak az új otthont alapítókat támogatja, hanem azokat is, akik felújítják, vagy bővítik a lakásukat. Erre a célra kedvezményes fuvareszközt, bontásból származó építőanyagot juttat az érdekeltek számára. Helvécián az állami gazdaság lakótelepén vagy az egyes kerületeihez közeli falvakban építkező dolgozókat ugyancsak sokoldalúan támogatja a mező- gazdasági nagyüzem. Segít az építési tervek, engedélyek beszerzésében, esetenként a gazdaság a saját brigádjával építteti fel a családi házat. Támogatja az ivóvíz és a villany bevezetését. Helvécián és Kunbaracson az állami gazdaság fizette be a családi otthont építő- dolgozói helyett a vil- • lanyhálózab építésének hozzájárulási összegét. A gazdaság állandó és időszaki dolgozói egyaránt élvezik a szociális juttatást. A helvéciai központban és három kerületben működik az üzemi konyha és ebédlő. Két kerületben, ahol konyha nincsen ugyan, szintén ebédlőben fogyaszthatják el az üzemi konyhákról odaszállított ételt. Így Ja- kabszálláson és Miklóstelepen is megfelelő körülmények között étkezhetnek az állami gazdaság dolgozói. A mezőgazdasági nagyüzemnek saját óvodája van, amelynek befogadóképességét tavaly a kétszeresére növelték. Üj berendezést, játékokat vásároltak negyvenöt kisgyermek számára. Helvécián az állami gazdaság négyszobás lakóépületet adott át a községi tanácsnak iskolai napközi céljára. Már az elmúlt tanévben is negyven kisdiák lakott ott és szakképzett pedagógus felügyeletével tanult a gazdaság költségén. A mezőgazdasági nagyüzemben dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülését jelzi, hogy az állami gazdaság folyamatosan gépesíti .a nehéz fizikai erőkifejtést igénylő munkát. A negyedik ötéves tervre egymillió forintot irányzott elő, de már tavaly 1 millió 180 ezer forintot fordíthatott erre a célra. A borászati üzemben dolgozók számára a közelmúltban készült el a szociális épület, amelyben pihenőhelyiségek, fürdők, öltözők vannak. Megkezdődött a szállítási és építészeti dolgozók számára egy kétszáz személyes szociális épület kivitelezése is, amely ugyancsak a munka- és életkörülmények megjavítását szolgálja. Valamennyi kerületben és munkahelyen a következő években is nagyobb összegeket fordítanak a kulturált munkakörülmények megteremtésére. A múlt esztendőben 605 ezer forintért vásárolt a gazdaság védőfelszerelést, 330 ezer forintot költött la balesetet előidéző okok megszüntetésére, ezen belül külön 16 ezer forintot az elektromos érintésvédelmi berendezések karbantartására. (x.) 9 Az állami gazdaság Segítségével felépült családi otthonok a lakó- 9 Az üzemi óvoda épülete és udvara, telepen. & I 9 A takarmánykeverő tartályát szereli össze a brigád egyik tagja a Dézsa- telepen. 9 Az állami gazdasági dolgozók munkásszállása Helvécián.
