Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-30 / 202. szám

1974. augusztus 30. • PETŐFI NCPE • 3 SZÓDAGYÁR A FONODÁBAN Négyszáz éve született Szenczi Molnár Albert M a négyszáz esztendeje an­nak, hogy megszületett a magyar ellenreformáció idejének egyik sokat szenvedett, hányatott életű, de sokoldalú tevékenysége folytán máig is emlékezetes, te­kintélyes alakja: Szenczi Molnár Albert. Fordító, nyelvtudós és filológus iolt egyszemélyben, meg korát messze megelőző irodalomszerve­ző, akit az egyik életrajzírója ta­lálóan így. jellemzett: „A ván­dorlásnak és nélkülözésnek szinte mondái alakjává lett" a múló időben. A szegénysorsú székely mol­nárok ivadéka rendkívül sokat nélkülözött; volt úgy, hogy a napi betérő, falatot is meg kellett vonnia magától. Mindvégig anya­gi gondokkal küzdött. Bejárta szinte az egész akkori művelt vi­lágot: Wittenber.gben, Drezdában, Heidelbergben tanult. Strassburg- ban Frankfurban dolgozott, és járt Angliában, Olaszországban, Svájcban és Lengyelországban. Rudolf császárral, Moritz hesse- ni fejedelemmel és Bethlen Gá­borral állt szoros kapcsolatban, meg Keplerrel, a híres csillagász- szal. Munkálkodott egy ideig Ka­rolt Gáspár mellett is, akinek se­gítségére volt a híres biblia ki­adásában. Hányatott élete során volt se­gédtanító, kántor és lelkész; utolsó esztendeit Kolozsvárott töl­tötte — ott halt meg elhagya­tottan, ismeretlenül, szinte a tár­sadalomból kirekesztve. A kitű­nő Négyessy László így jellemez­te őt: „az irodalom szenvedé­lyének tán első rabja magyar fajunfcból”. Tolnai Gábor szerint meg olyan ember volt ő, aki „könnyen férkőzött be a nép szi­vébe”, Hasonlított a kalandos életű kortársához, Szepsi Csom­bor Mártonhoz, akipek napjaink­ban * épp egy megyénkben em­ber, Csorba Tibor író—festőmű­vész kutatja nyomait Lengyelor­szágban. A Misztótfalusi Kis Miklósok, az Apáczai Csere Já­nosok fajtájából való volt ö, akikről azt írta Szerb Antal, hogy „a nemzeti kútáráért küzdöttek a legsötétebb, leghálátlanabb esztendőkben”. Latin—magyar szótárával, ma­gyar nyelvtanával, zsoltárfordí­tásaival egyaránt a rajongással szeretett magyar kultúra ügyét igyekezett ■ szolgálni. Kálvin fő-' művét, az Institutiót is magyar­ra fordította, ezzel is a haladást sürgette a maga sajátos eszkö­zeivel. Simon István említi iro­dalomtörténetében, hogy Szenczi Molnár Albert' máig is énekelt szép zsoltáraival mindig is erő­sítette a magyarságtudatot a nép­ben. A „Mint a szép híves pa­takra ...” kezdetű énekét széles körben ismerték mindenkor. Sokszor leirt, sokat hangozta­tott igazság, hogy a magyar kul­túra egészébe nemcsak az első vonalbéli szellemi óriások tartoz­nak bele — mint mondjuk Pe­tőfi, Arany, Ady és József Atti­la —, hanem azok a szenvedélyes és rajongó alakjai is az iroda­lomnak, tudománynak, akiknek szorgos munkája nélkül nem tar­si tana ott, ahol tart a mi népünk a fejlődésben. Fontos hát, hogy visszafelé tekintve az időben alakjukat, életüket és munkáju­kat olykor-olykor felidézzük, magunk elé képzeljük, s gondos­kodjunk tanításaik, dolgos éle- ■ tűk szellemében élni. Varga Mihály Az Oktatási Minisztériumban a pedagógusok kötelező óraszá­mainak csökkentéséről a követ­kező tájékoztatást adták Szőke Sándornak, az MTI munkatársá­nak: A kormány határozata szerint a pedagógusok heti kötelező óra­számának csökkentése a negye­dik ötéves tervidőszakra előirány­zott munkaidő-csökkentés szerves > része. Ezzel azonban még nem tekinthetői teljesnek az- oktatás­ügyi dolgozók általános munka­idő-csökkentése. Ahhoz például, hogy a pedagógusok — az általá­nos munkaidő-csökkentés kereté­ben — a kéthetenkénti második pihenőnapot megkaphassák, a tanév szerkezetét kell átalakíta­ni. Be kell vezetni a kéthetes ta­nítási ciklust, amely 11 tanítási napból és egy szabadnapból áll. Ennek gyakorlati megvalósításá­ra már jelenleg is folynak kísér­letek, tapasztalatai kedvezőek. A kéthetes ciklus széles körű ki- terjesztésére is megszülettek már a részleteiben is kidolgozott és átgondolt javaslatok. Remélhető tehát, hogy az óraszámcsökken­tésen túlmenően a munkaidő­csökkentés a 11 napos tanítási rendszer útján a következő terv­időszakban megvalósítható. A kormányhatározat nem csu­pán az óraszámokat mérsékli, hanem szeptember elsejétől az alsó-, közép- és felsőoktatásban lehetővé teszi a csökkentett, heti 44 órás munkaidő általános be­vezetését Ez egyebek között azt is jelenti, hogy az oktatási intéz­mények gazdasági, műszaki, ad­minisztratív és kisegítő munka­körben foglalkoztatott dolgozói­nak munkaideje az új tanévtől kezdve 44 órára csökken. A pedagógusok tervezett óra­számcsökkentését. két szakasz­ban hajtják végre. Az első sza­kasz az idei tanév szeptemberé­ben, a második pedig a követ­kező tanév szeptemberében kez­dődik Az óraszám csökkentésének el­ső szakaszában a most .^kezdő­dő tanévbe!) ■—r a következő 1 n- tézkedéseket teszik: a kollégiu­mi nevelők heti óraszáma a ren­delet szerint 36 lesz. Az óvónők órái általában hárommal csök­kennek a következők szerint: a függetlenített óvodavezetők heti hat, háromcsoportos óvodák ve­zetői 30, az egy- vagy kétcsopor­tos óvodák vezetői 33 órában, a beosztott óvónők 36 órában kö­telezhetők foglalkozásra. Az általános iskolákban a nyel­veket, fizikát, kémiát tanító szak­tanárok kötelező óraszáma 21 lesz, ha tárgyukat legalább 11 órában tanítják; az ének-, rajz­és testnevelés órái — amennyi­ben 12 vagy ennél több órában tanítják — 23'; a gyakorlati okta­tás tanárainak pedig 26, ha leg­alább heti 13 órában tanítják tantárgyukat. Az általános iskola többi fel nem sorolt szaktanárá­nak 23-ról 22-re csökken a köte­lező órája. A középiskolákban szintén ará­nyosan vezetik be a könnyítést. A szakközépiskolákban a mű­helyfőnökök órái 12-ről 11-re mérséklődnek. A szakközépisko­lákban és a gimnáziumokban ál­A Krímszkaja Pravda írja Interjút közöl a Krímszkaja Pravda, melyet a lap külső munkatársa, Gu­lyás László kért Horváth István elv- társtól, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának első titkárától. A tudósító kérdéseire válaszolva Horváth elvtárs kifejtette, hogy a testvérme­gyék több mint egv évtizedes barát­sága új, fejlettebb szakaszához érke­zett. Míg az első időszakot a kölcsö­nös ismerkedés jellemezte, a jelenlegi szakaszra a tapasztalatcserékben rejlő lehetőségek minél jobb kihasználására való törekvés a jellemző. Az 1074—75. évi együttműködési tervben művészeti csoportok, sportcsapatok cseréje, va­lamint képzőművészeti kiállítások rendezése szerepel. „Köztudott, hogy az emberek közvetlen kapcsolatai a legtermékenyebbek. Szemléletesen bi­zonyította ezt az N. Kiricsenko elv­társ, az UKP területi bizottságának el­ső titkára által vezetett krími küldött­ség nemrégen lezajlott látogatása” — hangsúlyozta a lapnak adott nyilatko­zatában az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának első titkára. * Eddig 133, a Krím üzemeibe^ készí­tett áru kapta meg az állami j „Minő­ség jele” megkülönböztető jelzés hasz­nálatának jogát. Ez évben a „Krupsz- kaja” szimferopoli rúhagyár hat mo­dellje és a „Kirov” konzervgyár egy terméke nyerte el a kiváló minőséget tanúsító jelzést. . ♦ Eddig ismeretién település romjait tárták fel a Kacsa folyó mentén, Bah- siszeráj járásban. A Vm—X. századi városkát kőfal övezte, ezen belül he­lyezkedtek el a lakó. és gazdasági épületek, melyek maradványai arra engednek következtetni, hogy lakóik meglehetősen primitív körülmények között, félig földbe vájt, 4x6 méteres kunyhóban éltek. Az eddig feltárt le­letek alapján feltételezik, hogy a te­lepülés a nomádok váratlan támadásá­nak esett áldozatul a X. században. S. B. falában egy órát csökken a szak­tanárok kötelező óraszáma: 19 lesz- A nyelveket, fizikai, kémiai, biológiai, pedagógiai tárgyakat, a pszichológiát, gimnáziumokban ej szakmai gyakorlatok elméletét, szakközépiskolákban a szakmai előkészítő és szakmai elméleti tárgyakat, tanító tanárok kötelező óraszáma 19, ha legalább 10 órá­ban tanítják tantárgyukat. A testnevelés, rajz, szakrajz és sza­badkézi rajz, műszaki rajz, kert­rendezési ismeret, éhek-zene órá­it 23-ban maximálták, ha leg­alább heti 12 órában tanítja a pedagógus; a középiskolában a gyors- j;s jgépíráj^óráit pedig — ha .legalább ált sorában tanítják — alapítóit* k -wieg. A gimnáziumokban és a szakközép- iskolákban a szakmai gyakorla­tokat vezető pedagógus kötelező óraszáma 26, ha legalább 13 órá­ban végzi. (Szakközépiskolában az úgynevezett nem elméletigé­nyes, szakmai gyakorlatról van szó.) A világnézetünk alapjait legalább 9 órában tanító peda­gógus kötelező óraszáma heti 18. A fel nem sorolt középiskolai tarjárok óraszáma általánosan 21. A zeneművészeti szakközépisko­lákban a művészeti tantárgyak tanárainak óraszáma 19, a kép­ző- és iparművészeti szakközép- iskolában szintén 19. A szakmun­kásképző iskolákban a közisme­reti tantárgyak tanárainak 21 a kötelező óraszámuk. Zeneiskolai tanár és fiók zenei vezetők órá­ja 21. 1975 szeptemberétől a középis­kolában általában 19, az általá­nos iskolában pedig általában 21 lesz a kötelező óraszám. A pedagógusok heti kötelezd óraszámának csökkentéséről in­tézkedő miniszteri utasítás a kö­zeljövőben jelenik meg a Műve­lődésügyi Közlönyben. (MTI) • Megnézhetik, hogy üzemi KISZ-alapszervezetünk , legköze­lebb mikor végez társadalmi munkát — magyarázta nemrég jogos felháborodással egy kecske­méti fiatalember. A történet, amit elmondott, valóban megdöbbentő. Az üzemi KlSZ-esek bekapcso­lódva & ..30 ev 30 óra” elnevezé­sű akcióba, társadalmi munkára jelentkeztek. Néhány nap múlva megbízást kaptak, hogy két kecs­keméti utcában ültessenek fákat. Az egyik szabad szombaton, s az azt követő vasárnap több, mint 30 ifjúkommunista kétszáz fát ül­tetett el. Az ismerősöm nemrég megdöbbenve vette észre, hogy a két utcában a kiszedett facse­meték helyén markológéppel ár­kot ásnak. Csatornáznak! Sajnos, nem kivételes esetről, egy sajnálatos tévedésről van szó. A Hazafias Népfront Kecs­keméti Városi Bizottságának nem­rég megtartott ülésén egyebek között a lakosság aktivitásáról, a társadalmimunka-akciókról be­szélgettek az aktivisták. | Budai Ferenc a népfrontbizottság tag­ja panaszolta: „A Ceglédi úton már régóta húzódik egy autó­buszváró felépítése. Tavasszal a Béke Termelőszövetkezet egy ta­nyaépületet adott erre a célra. A környékbeli lakosság május elején társadalmi munkában el­kezdte az átalakítást, elsősorban az ottani hulladékok elszállítását. Május végén felkerestem a ta­nács illetékes osztályát, hogy ad­janak támogatást építőanyag vá­sárlására. Átküldték egy másik „illetékes” osztályra, aztán egy harmadik, negyedik, ötödik iro­dába. ahol ígéretet ugyan kap­tunk. de anyagilag a mai napig sem segítették a buszváró felépí­tését. Hamarosan beköszönt az ősz. A hideg, esős időben gyere­keink isfnét a szabad ég alatt vá­rakoznak. Többre kellene becsül­ni negwen-ötven ember áldozat­kész társadalmi munkáját, tenni- akarását. Igaza van. Mert a lakosság ak­tivitásból. lendületes tenniakarás- ból már több alkalommal jelesre vizsgázott. Burján Sándorné, a városi pártbizottság munkatársa által a népfrontbizottsági ülésen említett példa is jól bizonyítja, hogy a lakosság mindig részt vál­lal a nagyszabású társadalmi ak­ciókban A hunvadivárosi lakók például a „30 év 30 óra” elneve­zésű társadalmimunka-akció ke­retében néhány nap alatt renflbe- tétték lakótelepük környékét." 9 * • Egy-egy utca lakói, munka­helyek kisebb-nagyobb kollektí­vái mindig szívesen vállalkoz­nak arra. hogy szebbé, csinosab- bá tegyék környezetüket. Kecs­keméten. s másutt is a megyében, városokban, községekben egy­A posta szeptemberben több új bélyeg kiadásával örvendezteti meg a filatélistákat. Szeptember 4-én Czóbel Béla 91. születésnapja alkalmából 1 fo­rintos emlékbélyeg kerül forga­lomba­Szeptember 5-én kezdik áru­sítani a magyar—szovjet műsza­ki-tudományos együttműködés 25. évfordulójáról megemlékező 1 és 3 forintos bélyegből álló általá­nos forgalmi bélyegsorozatot. Az 1 forintos ibolya- és azúrkék szí­nű bélyeg az Interszputnyik űr- távközlési földi állomás antenná­ját ábrázolja, a 3 forintos túr­aránt egyre több parkot, teilet, játszóteret létesítenek a helybe­liek társadalmi ..munkában. S ami ugyancsak lényeges: sajátjuknak tekintik, ápolják, őrzik és féltik, örvendetesen egyre kevesebb azoknak a száma, akik fákat, vi­rágokat törnek ki, parkokat tesz­nek tönkre, mondván: „Miért sajnálod, talán a tied ...?” Igen. a mienk! Üj szókapcsolattal bővült a ma­gyar nyelv: közösségi emberek. Több példa bizonyítja, hogy ez a viszonylag új fogalom nemcsak anyanyelvűnkben él. hanem a tettekben is kifejeződik. Éppen ezért szükséges, hogy minden erőnkkel megőrizzük, sőt, tovább­fejlesszük az emberekben ezt az igyekezetét. S a közösségi ügy el­len vét az. aki nemtörődömség­ből, hanyagságból gátolja, meg­akadályozza a tenniakarást. Milyen módon lehetne bebizo­nyítani a fentebb említett üzemi KISZ-alapszervezet ifjúkommu- nistáinak azt, hogy hiábavaló, fe­lesleges munkájuk ellenére rájuk is feltétlenül számít a közösség? Miképpen győzhetnénk meg a Ceglédi úti lakókat arról, hogy nagy szükség van további tár­sadalmi munkájukra? Nehéz fel­adat. hiszen csalódtak, mert meg­fékezték őket lendületükben, hol­ott éppen ennek az ellenkezőjét várták. Fontosabban azt, hogy segítsék elő társadalmi munkáju­kat. amelyért egy jó, elismerő szót is megérdemelnének. • Az alkotmány ünnepére ad­ták át a felújított, bővített kerek­egyházi óvodát. Előtte való na­pokban jártam ott, még javában tartott az építkezés. Tóth Sándor és Lőrincz Pál. a MEZŐGÉP Vál­lalat kerekegyházi gyáregységé­nek dolgozói társadalmi munká­ban játékokat-készítettek az óvo­da udvarán a gyerekeknek. A nagyközség vezetői megköszönték fáradozásukat. Bizonyára jól esett nekik az elismerő szó. A munkahelyek vezetői nem fukarkodnak a jogos dicséretek­kel. A gépek mellett, vagy az iro­dákban dolgozókkal, szocialista brigádtagokkal való beszélgetés közben kiderült, milyen értéke vart az elismerő szónak. Gyakran mutatják az okleveleket.’íme, ezt kaptuk vezetőinktől: „Elismerő oklevél a társadalmi munkáért.” S hogy ez a közösségben milyen ■rangot jelent, -csak azok tudják, akik szabad idejükben ásót, ka­pát vesznek a kezükbe, s társa­dalmi munkát végeznek, ők azok, akik mindig többes szám első személyben fogalmaznak. Igazi közösségi emberek, megérdemlik, hogy segítsük és becsüljük őket. Tárnái László kiszkék és ibolyavörös színű bé­lyegen pedig a Béke távvezeték, a Barátság kőolajvezeték száz­halombattai állomása és a visán­tái Gagarin hőerőmű egy-egy részlete látható. Bélyeggel emlékezik meg a pos­ta Pablo Nerudáról is. Szeptem­ber 11-én kerül forgalomba — az „Évforduók—események 1974" sorozaton belül — a chilei költő portréját ábrázoló 1 forintos bé­lyeg, amit Kékesi László grafikus- művész tervei alapján négyszínű mélynyomással az Állami Nyom­da készített. Szeptemberi bélyegújdonságok Még ha indexelnének... Csali vidéken élnek még ilyen nyugodt marhák, mint ezek a sükösdi illetőségű tehenek. Főút­vonal ide, KRESZ-előírások oda, őkelméket mindez abszolúte nem zavarja. Városi marha ekkora vakmerőségre n«n képes már koi- runkban. Egy Kecskeméti vagy bajai marhát rá se lehetne ven­ni, hogy akár gazdája- kalauzo­lásával —-kötőfékvezérléssel — is átplattyogjon mondjuk a Ka­tona József Színháznál, illetve a Tóth Kálmán térnél. A nagyvá­rosi zenebona, motorzúgás, jár­műfolyam a szarvasmarhák ide­geit is, kikezdte. Mint látják, az egészséges fa­lusi tehenek még messze vannak a kiborulástól. Tévednek, ha azt hiszik, hogy akár egy méla pil­lantást is vetettek volna először balra, majd jobbra, mielőtt rá- caplaltak a betonra. • Ördögöt. Amikor a gépkocsivezető rájuk ■tülköli — hátha utat engedné­nek? —, éppencsak csápoltak egy-kettőt szurtos farkukkal. Vagy szerintük ez indexelés volt? Vidéken még él a marhák •évezredes nyugalma. Holmi autó­duda hozná ki őket a sodrukból? Hogyne! Még majd hozzáfognak kocogni azon az átkozott kopo­gós izén. Majd éppen hazatérés­kor zilálják össze az alkonyati ófak idillikus , hangulatát. Egész álltó nap „üzemeltek” odalent a Duna menti smaragdzöld lapá­lyon. Feltankoltak -a hersegő, za­matos mezőből, s alig várják, hogy az istállóban elszámoljanak a tejtermeléssel. Megkapják a házi csemegét, aztán napszálltá­val átadják magukat a jámbor kérődzésnek. Ha tudnák az emberek, meny­nyi jó marhaötlet szülője a za­vartalan emésztés. De nem hi­szik el. Egymást uszítják azokban a bőgő masinákban — gyorsab­ban, mert lehagylak! —, s aztán csodálkoznak, hogy Andaxinnal meg szódabikarbónával tudnak elcsitulni esténként. Honnét ez a marhabölcsesség? Ez az ösztönös, lekezelő fölény a motorizált világ fölött... Talán a marhaléttel azonosult bizton­ságérzet, amit persze az ember magyaráz a természetükbe, hogy jelentőségüket úgy sem veszé­lyezteti a világ százezernyi gé­pe sem. Próbálják csak azokat „megfejni”, ha tejre éheznek! Hogy egyébről ne is beszéljünk. Ez rendben is volna, drága marhák. Kétségtelenül elismeri a világ pótolhatatlan becseteket. (Igaz, konstruáltak már műtehe­net, de megette a fene, amikor annak lenne kitéve az ember, hogy hol egy kis 'fáradt olaj, hol pár csöpp szuper ízesítené a gépi te­jet. S akkor még hol a hús?!) Mondom, hátsó gondolat nélkül leszögezhetjük: a marhák nap­jainkban is megérik a pénzüket. Nem restelltünk „programot” ki­dolgozni értetek, hogy minél gyü­mölcsözőbb életkedvvel álljatok rá hízásra, tejhozamnövelésre, mind gyakoribb frigykötésre jó­vágású. bikákkal. De éppen, mert ennyire oda­vagyunk minden szem marháért, aggódunk is értetek, amikor így hozzátok ránk a frászt, mint itt a sükösdi főútvonalon. (És so­rolhatnánk azon a tájon más helységeket is.) Azt gondoljátok, mindig ilyen marha szerencsétek lesz? Hátha síkos a sima kőor- szágut, I olyankor aztán hiába határozza el magát a pilóta, hogy okosabb enged, nem képes ide­jekorán fékezni. Vagy éppen el­takarja valami a kilátási-viszo­nyokat, amikor pont felbaktat­tok a betonra, s megnézhetitek magatokat! Meg — meg ne sértődjetek, hisz’ ti is így vagytok magatok­kal — azért számúnkra összeha­sonlíthatatlanul értékesebb, pó­tolhatatlanabb az ember az| akár­hány aliós tőgyű marhánál. Nem érné meg, hogy mert titeket nem zavar ez a tehénsoros átkelés, ta­lán emberélettel kelljen (fizetni őmarhaságtok szabály talapkodá- sáért. Ha megérkeztek, a kérődzés bé­kés óráiban töprengjetek el ezen. S ha nem is vagytok képesek em­beri nyelven értésére adni gaz­dáitoknak, hogy ez az állati jó­pofa sétátok pem vezet jóra, va­lamiféle összbőgési mozgalommal érjétek el: Legyen ott valaki ve­letek, míg átvonultok a betonon. Így — saját szakállatokra — nagy marhaság, amit csináltok. Legalább nektek legyen esze­tek. (Tóth István—Tóth Sándor) MEGJEGYZÉS Egy üzlet rangjáról A megyeszékhely legnagyobb „laká­sában”, a szalagházban lakók, öröm­mel nyugtázták nemrég az új élelmi­szer önkiszolgáló bolt megnyitását. A korszerű, külsőleg is tetszetős üzlet egyik napról a másikra hírnévre, rang­ra tett szert. Bőséges az áruválaszték, pontosak, figyelmesek az eladók. So­kan dicsérték, $ a házbeliek nem kis büszkeséggel mondogatták (aligha, nem jelenleg is) — lám, milyen kiváló a mi boltunk Bizonyára az olvasónak feltűnt, hogy múlt időben fogalmazunk. Talán meg­változott minden? Nos, korántsem er­ről van szó. Csak hát a „mundér be­csületére” nem elég akkor vigyázni, amikor már sok rajta az oda nem illő folt. Ezért szóvá tesszük: Reggelenként előfordul, hogy semmiféle felvágottat, töltelékárut nem lehet kapni. A tasa­kos kakaó is néha hiányzik. Késő dél­után (vásárlási csúcsidő!) esetenként nincs friss kenyér, csak az előző nap­ról megmaradt vekniket kínálják. A kiflik, zsemlék olykor sületlenek, de­formáltak és tisztaságukról is lehetne mondani egyet s mást... Az utóbbiakért nyilván nem az üz­let vezetői felelősek, az áruellátás fo­lyamatosságáért már inkább. Mindezt a bolt rangjának, a vásárlók jó köz­érzetének és előlegezett bizalmának megőrzése érdekében irtuk le. Szán­dékunk szerint, még időben. Szaló Attila V 0 A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi gyárában nemcsak a nagy zaj, hanem a meleg is nehézzé teszi a munkát. A gyár vezetői most harmincezer forintért egy szódavízgyártó automatát vásároltak, s ez ellátja a dolgozókat hűtött szódavízzel. (Opauszky László felvétele.) Csökken a pedagógusok kötelező óraszáma Kormányhatározat intézkedik arról, hogy az oktatásügy területén is bevezetik a csökkentett munkaidőt. Ennek kere­tében valóra váltják a pedagógusok régi, jogos kívánságát: a heti kötelező óraszám mérséklését is. ; A közösség emberei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom