Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-29 / 201. szám

1974. augusztus 29. 9 PETŐFI NÉPE 9 | Változások Tabdin Néhány hónappal ezelőtt több alkalommal is írtunk Tabdi község­ről. Sajnos, a szép eredmények mellett jó néhány hibát, hiányosságot is kénytelenek voltunk felemlíteni. Most, néhány hónap elteltével ér­deklődéssel, kíváncsian érkeztünk a faluba, hogy megtudjuk: mi tör­tént azóta, mi újság most Tabdin? Amit hallottunk, láttunk, öröm­re késztetett bennünket. A három és fél kilométeres bekötő utat megjavították, s szélesítették. Két és fél méterről hat méterre szélesedett a most már zökkenők nélkül járható'út, a tabdiak és az odaérkezők örömére. Molnár János tanácselnök el­mondta: a lakosság kívánságának tettek eleget, amikor ezt a fontos munkát elvégeztették. S akkor is amikor elkezdték a tágas parko­ló hely megépítését, vagy a téesz borfeldolgozóhoz a százötven mé­teres bekötőút kiépítését. Történt még Tabdin az elmúlt hónapok alatt egyéb is, amit di­csérni lehet. Nézzük sorjában: Az iskolaigazgató új szolgálati la­kásba költözött, a község jóvoltá- ^ ból; elkezdték a másik pedagó­guslakás építését, részben társa­dalmi munkában; a közvilágítást tizenkét utcai lámpatesttel bő­vítették; ez azt jelenti, hogy négy utcában lett világosabb ezután az este, s az éjszaka; megnyílt a szép és korszerű külterületi ve­gyesbolt;- új 'húsboltban vásárol­hatják a helybeliek az ebédnek, vacsorának valót; kezdik kiala­kítani az új, önkiszolgáló boltot; megépítették a hetvenöt négy­zetméteres alapterületű felvásár­ló telepet stb. Hamarosan elkez­dik — harmincezer forintos költ-* séggel — a sokat és jogosan bí­rált művelődési otthon felújítá­sát. A pozitív változásokhoz kell sorolni azt is, hogy végre — há­rom év után — ismét van ta­nácstitkára a községnek, Andris­ka László személyében. S új igazgatót — friss erőt — kapott a művelődési otthon is, amikor erre a fontos posztra a fiatal Sutus Etelkát kinevezték. Tőle várják elsősorban ezután, hogy a helyi közművelődés „kikecmereg­jen” a több éves válságból. Mit mutatnak a fentiek? Azt, hogy akik ezt a községet vezetik, azon vannak, hogy az ott élő la­kosságnak egyre jobb, egyre könnyebb és szebb legyen az éléte. Varga Mihály Salto Mortale Szépen befont copfok, ropogós­ra vasalt úttörőingek, piros, kék nyakkendők, gyerekeregető autó­buszok és „népszámlálásba” el­merült tanítónők, tipegő, galamb­ősz nagyik, nyüzsgés, lárma, jó­kedvű zsibongás a Fővárosi Nagy­cirkusz előtt. Délutáni előadás. Gyerpkelőadás. Messzi tájakról kanyarodtak idáig a különjára­tok. hozták a barnára sült, cir­kusznézésre kiéhezett srácokat a Dunántúlról, az Alföldről és a Felvidékről. Búcsúzzanak jóked­vűen a vakációtól, szórakozzanak kedvükre, mielőtt megkezdődne számukra is a komoly munka, a tanulás. Aki igazán jól akarja magát érezni a cirkuszban, gyerekelő­adásra váltson jegyet. A leg­őszintébb és a leghálásabb kö­zönség közé kerül, nyugodtan tapsolhat, amikor szeretne, senki sem vet rá. lenéző, vagy rosszalló pillantást. Persze, az is igaz, hogy a vakációból kifelé tartó kisdiá­koknak és a bennük gyönyörkö­dő nagymamáknak nyilván min­den gyönyörű, s nem tesznek, nem is tudnának különbséget tenni, különleges világszám és tucatprodukció között. Ok a cirkuszért mennek be a cirkuszba és hogy mit jegyeznek majd meg. életre szóló élmény­ként belőle? Hát igen, itt már számit, hogy színvonalas, vagy rossz előadást, néztek végig. A Salto Mortale felnőtt és gyerek­közönsége nem panaszkodhat: a színesen összeállított műsorban, mindaz megtalálható, ami klasz- szikus értelemben a jó cirkuszt jelenti és azt is. ami izgalmasan új. eredeti. A tradíciókat ezúttal igazi cse­megeattrakció képviseli, a hár­mas szaltó. ami olvan ritka artis- taieljesítmény. hogy Budapesten 45 évvel ezelőtt láthatott a kö­zönség, utoljára. És most újból meg lehet csodálni az öt Icar haj­lékony, izmos testét, ahogy hozzá­készülődnek a félelmetes ugrá­sokhoz. majd olyan könnyedén, biztonsággal repkednek, lengenek, pörögnek fent a kupolában, mint­ha kis rejtett, beépített szárnyak mozgatnák őket A nagy. bravúrattrakció az övék. vitathatatlanul! És siker változatlanul, a manézs örökös sztárjainak, az oroszlánoknak a megjelenése. A dán dogokkal kombinált mutatvány szép, lát­ványos. még humoros ötletekkel is tarkított. A legtöbb sző talán mégis a kutvarevüről esik majd, odahaza és később, az iskolában. A gyerekek ugyanis önfeledten ünnepelték a valóban aranyosan komédiázó. pompásan idomított öklömnvi kis keverékebeket, ké­nyes-kecsesen forgolódó uszkáro­kat. ezt a bájosan mozgalmas, mókás, kutyaparádét. A cirkuszi hagyományok sorában az egyik legelőkelőbb hely a bohócoké. A humor akrobatái valójában nem kisebb feladatra vállalkoznak, mint a levegő királyai, a légtor­nászok. hiszen a közönség meg- nevettetéséhez is legalább akkora ügyesség, tehetség kell. mint a borzongatásához. Talán nem is véletlen, hogy a világon csak igen kevés artista képes hármas szaltót ugrani és még ennél is kevesebb az igazi, nagy „drámai nevettetők”. a ió bohócok száma. A Salto Mortale bohócai nem kö­zülük valók.. A megújuló, korszerű cirkusz formajegyeit legsokoldalúbban a Virjoaga-család képviselte. Min­dent tudtak, amit a porondon tudni kell. kitűnő akrobaták ke- Tékpárművészek és leleményes újítók, az a szám például, amikor a szájukkal zsonglőröznek ping­ponglabdákkal — világszám. A gyerekek még a perecükről is elfeledkeztek a nagy bámész- kodásban. A nagymamák a lélegzetállítóbb számoknál be­hunyták a szemüket, a felnőttek meg arra gondoltak, hogy kell néha az embernek egv kis'kikap­csolódás. Tényleg kell!... V. Zs. Ahol a világítást tervezik 9 A VBKM Világítás­technikai Gyárában külön csoport foglalkozik a lakás- világítási eszközök tervezésével. Évente mintegy 25—30 féle csillárt, állé- és asztali lámpát terveznek. Képünkön: ÚJ típusú csillárok. (MTI foto — Csikós Gábor felv. — KS.) HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Térjen vissza „szabadságról” a Hírős Együttes Az ÉDOSZ művészeti csopor­tok gálaestjén, a szünetben, né­pes beszélgető csoport alakult ki a színházban. Baráti körömmel együtt azon a véleményen vol­tunk. hogy bizony a Hírős Együt­tesnek is itt volna a helye. A Petőfi Népében megjelent cikk csak megerősítette ezt a né­zetünket □ □ □ 19£7-ben ott voltunk az alaku­lás bölcsőiénél, éveken keresztül patronáltuk, segítettük. Előadáso­kat tartottunk. . kirándulásokat szerveztünk, . s együttes színház­éi mozilátogatást. Kalocsai, sze- remlei. érsekcsanádi. táncok ta­nulása idején a fiatalok helyszí­nen tanulmányozták a folklór élő hagyományait — a ruhák díszét, fodrát, hogy valóban eredetében adják vissza a táj táncait, éne­kéit. muzsikáját. A városi KISZ által szervezett bálok elképzelhe­tetlenek voltak a Hírős Együttes megnyitó táncai nélkül. A szüreti bál csősz legényei és leányai a Hírős Együttesből kerültek ki. A május elsejei felvonulásoknak éveden át pompás színfoltja volt a népviseletbe öltözőt együttes üde csoportja, fergeteges tánca. A „Szüret az aranvhomokon” ren­dezvényein ezrek tapsoltak az együttesnek. □ □ □ Az alakulás 10. évfordulóján a színházban — a Kelemen László Irodalmi Színpad és a Ciróka Bábegyüttes tagjaival együtt — két alkalommal adtak egész estét betöltő műsort. Rendszeresen látogatták az ideiglenesen itt állomásozó szov­jet alakulatokat mozgalmi ünne­peken, évfordulókon, amiért az MSZBT Országos Elnöksége aranykoszorús jelvénnyel tüntette ki az együttest. Kedd és péntek este 30—40. de sokszor 100 fiatalnak is rendsze­res programja' volt a Szilády Ká­roly utcai klubban, ahol a pró­bákat tartották. Munkás, diák. kereskedő és alkalmazott fiata­lok találkeztak ezeken, s énekel­tek. táncoltak jókedvvel. , Moderntáncklub tagozata „Bu­dapesttől Békéscsabáig” hozta el a pálmát különböző kategóriák­ban. Az Irodalmi Színpad me­gyei. országos versenyeken is ért el szép eredményeket. Bemuta­tói eseményszámba mentek a városban; ilyenek, mint .„Rózsák a temetőből". „Párizs”, s más mű­sorok. A Hírős Együttes így volt egész: népitánccsoport. modern- tánckar. irodalmi színpad, kama­rakórus. bábcsoport, valamint az alkalmi népi zenekar. Igen sok oklevél, emléklap ta­núsítja. tartalmas, sikeres mun­kásságukat. Ügy gondolom — gondoljuk —, hogy a cikk másokban is éb­resztett hasonló gondolatokat, emlékeket. □ □ □ Hamarosan átadják az új mű­velődési központot. Adjanak itt helyet a „szünetelő” 'csoportok­nak. s melléjük megfelelő szak­embereket. Az üzemek, tsz-ek, in­tézmények összeadott anyagi tá­mogatásával folytassák a meg­kezdett munkát. Tekintsük „sza­badságnak” e pár év kiesést, és készüljön együtt a kamarakórus, bábcsoport, s az újjá szervezen­dő népitánccsoport. modemtánc- kar. irodalmi színpad és a népi zenekar 1975-re. a felszabadulás 30. évfordulójára. Műsoraikkal köszöntsék az ipari és mezőgaz­dasági üzemek dolgozóit, a me­gyeszékhely — s a tágabb megye — lakosságát, a szovjet alakula­tokat a nevezetes évforduló al­kalmából. □ □ □ 1977-ben pedig ünnepeljék meg a 20. évfordulóját, ahol az alapí­tó tagok mellett mindazok vegye­nek részt, akik tagjai voltak az együtteseknek. P. I. A nagycenki Széchenyi múzeumvasúton I Ifjú utasok a múzeum vasú ton. Az ország egyetlen élő múzeumában, a nagycenki Széchenyi múzeum­vasúton csúcsforgalom van. A GYSEV kezelésében levő 5 kilométeres keskeny nyomtávú vasútvonalon ■muzeális értékű mozdonyok és vagonok közlekednek. A minivasút ' szolgálatát a GYSEV szak­embereinek irányításával 66 /soproni, nagycenki úttörővasutas látja el. A Lenin-mauzóleum alkotója KÖNYVESPOLC Olvasnivalók — színházról Alekszej Scsuszevet Lenin esz­méinek alkotó szárnyalása ragad­ta magával. 1918-tól dolgozott Moszkva első rekonstrukciós ter­vén, amelyet 1921-ben Lenin ha­gyott jóvá. Ugyancsak Scsuszevre bízták 1923-ban az első Mezőgazdasági Kiállítás megtervezését. A kiállí­tás a Krími hídnál, az egykori városi szemétlerakodó területén helyezkedett el, ott, ahol ma a moszkvaiak kedvelt üdülő- és szórakozóhelye, a Gorkij-park ta­lálható. Az épületegyüttesek tervezése egyébként a nagy építész egyik erőssége. Erre vall a Kazányi pályaudvar, amelynek építését a forradalom előtti években kezd­ték meg. Az orosz közélet 1913-tól, a tervezés első percétől élénk fi­gyelemmel követte a terv alaku­lását és megvalósulását. A terve­zési munkákba Scsuszev bevonta a legkiválóbb építőművészeket. Az építészeti elképzelések .szerint a pályaudvar egy „Keletre nyíló kapu”-t jelképez- Megformálásá­nak kompozíciós alapja az orosz népmesék kedvelt palotája, amely egymással összefüggő termek so­rát foglalja magába. Az építkezést már a szovjet hatalom éveiben fejezték be. Scsuszev élete utolsó napjáig megkülönböztetett szeretettel bő-' vitette, szépítette ezt az épületet. A Kazányi pályaudvar építészeti jelentősége nemcsak az, hogy az egyik fontos moszkvai tér, a Komszomol tér arculatát hatá­rozza meg, hanem arra is példát mutat, hogyan lehet modern kö­rülmények között alkalmazni az ősi orosz építészet jellegzetes vo­násait. Scsuszev minden munkájából sugárzik az orosz építészet törté­netének alapos ismerete. Áz 1914-es velencei világkiállításra készült pavilon például olyan, akár egy múzeum, s mind a mai napig ebben állítják ki a szovjet képzőművészeti alkotásokat. Ugyanebben az időben épült fel, ugyancsak az ő tervei alapján az olaszországi Bariban az orosz kolónia szállodája. A nemzeti építőművészeti mo­tívumok a leghatározottabban a mester utolsó munkájában, a metró Komszomol téri állomásá­nak megformálásában jelentkez­tek. A legkomolyabb alkotói próba­tétel elé az építőművész 1924 ja­nuárjában került. Minden mű­vészi erejét latba vetve egyetlen t A Vörös tér a Lenin-mauzóleummal. éjszaka alatt elkészítette Lenin mauzóleumának tervét. Az építő­művészeiben ez példa nélkül áll- Scsuszev olyan szónoki emelvényt álmodott meg, amely kristály - tisztán kifejezi azt a gondolatot, bogy „Lenin meghalt, de ügye tovább él”. Scsuszev a mauzóleum terveit több szakaszban dolgozta ki. Elő­ször egy ideiglenes épületet ter­vezett, fából. Abból indult ki, hogy nagy tömegek áramlását kell lehetővé tennie anélkül, hogy az érkezők a távozókkal talál­koznának. Az első mauzóleumot 1924. január 21. és 24-e között, három nap alatt elkészítették. Scsuszev néhány hónappal később lépcsőzetes épületet tervezett, amelynek külső borítását külön­böző árnyalatúra pácolt fenyőfá­ból készítették. A mester elmond­ta, hogy rendkívül gondosan ta­nulmányozta Moszkva ősi faépít­ményeit, hogy kiválassza a legin­kább odaillő árnyalatokat. öt .évig állt fenn a fából ké­szült mauzóleum, s úgy hozzánött a Vörös térhez, hogy elhatároz­ták, megépítik kőből. A' mauzó­leum tervezéséért és kivitelezé­séért megkapta a Szovjetunió ér­demes építőművésze címet és az Állami dijat. A mestert éveken át foglalkoz­tatták az üzbég népi építészet sa­játosságai. E munka betetőzését jelentette a taskenti Állami Ope­raház megépítése. Nehéz lenne felsorolni Alekszej Scsuszev vala­mennyi munkáját, hiszen vannak köztük lakó- és irodaházak, köz­épületek, hidak, teljes városre- konstruckiós tervek^ köztük Nov­gorod, Tuapsze és lsztra város tervei­Scsuszev azt vallotta, hogy az építésznek mindenekelőtt mű­vésznek kell lennie. Élete során készített ceruza- és krétarajzait, akvarelljeil. színházi díszletter­veit. útivázlatait, amelyek nagy művészi értéket képviselnek, az ő nevét viselő orosz építőművé­szet! múzeumban őrzik. \ Olrg Brlukorrckij Hamarosan új évadot kezdünk, ismét szorosabb kapcsolatba ke­rülünk a színházzal, nagyobb fi­gyelmet szentelünk a vele kap­csolatos dolgoknak is. Igazi szín­házi olvasmány — szórakoztató, elkápráztató, gondolkodtató és tanulságos Bulgakov nagyszerű regénye, a Moliére úr élete. Mi­hail Bulgakov szovjet író, A Mes­ter és Margarita alkotója — ná­lunk is népszerű. Az olvasók sze­retik képzeletgazdagságát, külö­nös, csúfondáros líráját, amely ezt a könyvét is átszövi. Bulga- kovot rendkívül foglalkoztatta a nagy francia drámaíró voltakép­pen mindmáig titokzatos egyéni­sége, pályájának törései és el­lentmondásai, az a kudarcokkal és sikerekkel szegélyezett út, amelyen Poquelin kárpitos fia a királyi udvarig jutott. Molére- életrajzában kutatásainak bősé­ges anyaga és a munka közben felmerülő gondolatok ötvöződnek színesen, szellemes közvetlenség­gel, de kiteljesedő portrét festve. Bulgakov könyvében arról ol­vashatunk, hogyan kezdődött Mo­liére vonzódása a színházhoz, ho­gyan vitte el a színházkedvelő nagypapa, a hasonló érdeklődésű fiút színdarabokat nézni a Hotel de Bourgogne-ba. Egy másik kötetben már kö­zelebbről tanulmányozhatjuk ezt a színházat, pontosabban ezt is. Staud Géza antológiájának címe ugyanis: A francia színház a XVIII. században. A szerző emlékiratok is naplók, egykori levelezések és új- ságbeszámolók, esztétikai fejte­getések segítségével igyekszik megmutatni a korabeli színját­szás kialakulását, jellemző voná­sait, és ma is megbecsülendő értékeit úgy, hogy közben meg­ismertet a piacok pódumain Ját­szó együttesekkel, bemutatja a főúri magánszínházak és a pol­gárság igényeit kielégítő hivatá­sos színtársulatok életét. Napjaink egyik legtöbbet vita­tott kérdéséhez szólnak hozzá vi­lághírű irók, rendezők és kri­tikusok. A dráma művészete ma című kötetben, amely Ungvári Tamás válogatásában tart tükröt a kortársi dráma elé. Az antoló­gia elsősorban a második világ­háború után kibontakozó világ- irodalmi elméleteket, Stílusokat, irányzatokat és alkotókat veszi szemügyre. A tájékozódást segíti a gyűjtemény okos szerkesztése, csoportosítása. V. M. 9 Horváth István állomásfőnök és az úttörővasnta- sok. (MTI foto: Fényes Tamás felv. — KS.) 9 Alekszej Scsuszev.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom