Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

részt vesz az őszi termény be­takarításban. A traktorral von­tatott terményszállító eszközt be­látható időn belül kiiktathatják a BKR gazdaságaiból, mert korsze­rűtlen és drága. A Bajai Állami Gazdaságnak a BKR-ben tevékenykedő szakem­berei ezekben a napokban az őszi betakarítás szervezésén és technológiai előkészítésén fára­doznak. Szeptember elején mind az öt megyében körzetenként is­mertetik a betakarítási és ter­ményátvételi ütemterveket, ame­lyeket a gazdaságokkal közösen úgy állítanak össze, hqgy a nagy A szüretre készülnek A Kiskőrösi Állami Gazdaság bócsai kerületének szőlőfeldolgo­zó és tárolóüzemében szerelik az új palackozó gépeket. Óránként hatezer, évente pedig tizenkét, tizenhárom millió palackot tölte­nek majd meg az állami gazda­ság, valamint a környező szövet­kezetek bortermésével. Az állami gazdaság ugyanis a szomszédos mezőgazdasági szövetkezetekkel társult a palackozó üzem telje­sítőképességének gazdaságos ki­használására. Á BRK ugyanis a kukoricán kívül a szója, a napraforgó, a lu­cerna és a búza termesztésére is kidolgozta a korszerű eljárást és változatlanul a KGST-orszógok- ban gyártott erő- és munkagé­pekre alapozza a technológiáját Jellemző, hogy egyetlen nyugati gyártmányú traktor árából 6 da­rab D—1KB—130-as típusú ma­gyar gyártmányú erőgépet lehet vásárolni, amelynek teljesítménye alig kisebb a nyugati típusúénál. A Dutra traktorok pótlására 1975-ben várhatóan megkezdi a kereskedelem a nagy teljesítmé­nyű K 701-es, valamint a T 150- es szovjet erőgépek szállítását is. Ugyancsak megbízható mun­kaeszköz az NDK-gyártmányú, E 512-es típusú gabonakombájn, amely a nyári betakarítás idő­szakában 12—14 óra alatt na­ponta 840 mázsa terményt ara­tott és csépelt le. Ráadásul en­nek az arató-cséplő gépnek a motorja van beépítve, az ugyan­csak NDK-gyártmányú IFA LAZ és LAK típusú, két, illetve össz- kerék-meghajtású tehergépko­csikba. Ezt széles körben használ­ja a mezőgazdaság, mert a leg­rosszabb útviszonyokkal is meg­birkózik a jármű és nélkülöz­hetetlen eszköze a termény- és anyagszállításnak. E Gépkocsik­ból a harmadik negyedévben már több érkezik a BKR-hez társult gazdaságokba, és közvetlenül • A Bajai Állami Gazdaság gépesítési üzemében már sorakoznak a kombájnok a kukorica betakarítására. • Oj terménytárolót építenek Soltvadkerten a kecskeméti MEZŐ­GÉP dolgozók (Pásztor Zoltán felvételei) munkában minél kevesebb legyen a zökkenő. Jó termésre számíta­nak mind a 82 ezer hektáron a szövetkezetek és az állami gaz­daságok,' mert a korszerű ter­mesztési eljárás, a talajerőpótlás, a növényvédelem, számos szövet­kezetben az öntözés, valamint az utóbbi hetek esőzései megtették a hatást A termés biztonságos elhelye­zése népgazdasági érdek. A BKR ezért szorgalmazza és minden esz­közzel támogatja a terménytá­rolók építését. A kalocsai járás­ban már több szövetkezet épí­tett különböző befogadóképessé­gű magtárat színt, a hajósi Jó­zsef Attila Tsz-ben pedig a kö­zeljövőben készül el egy. 50 va- gonos terménytároló. A Bajai Állami Gazdaságnak összesen 2500 vagon szemestermény elhe­lyezésére alkalmas tárolója van, szükség esetén még bővíteni tudja a tárolóteret, ennek elle­nére a BKR társgazdaságai még így is a felét tudják magtárba tenni a várható kukoricatermés­nek, a többit a szükségtárolók­ban kell elhelyezniök. A terménytárolás megoldásában az ötödik ötéves terv időszaká­ban várható nagyoibb előrelépés. A BKR az idén tovább fejleszti a szervizhálózatot. Most terve­zik meg, hogy az öt megye ter­melési körzeteiben hol, milyen sűrűn építsék fel a műtrágya-, nö- vényvédőszer-tároló, valamint a terményátvevő és -elhelyező központokat, hogy 1975-től kezd­ve a munka gyors ütemben meg­indulhasson. K. A. Hol vannak a tanulás, az ismeretszerzés határai? Tör­vényszerű-e, hogy a különbö­ző fokozatú iskolák elvégzése után rövidebb-hosszabb időre megszakad, esetleg be is fe­jeződik az önművelés folya­mata? Felkésziti-e az iskola a tanulókat ismereteik továb­bi bővítésére? Ezek, s a hasonló kérdések századunk végéhez közeled­ve egyre inkább foglalkoztat­ják a pedagógusokat, s a mű­velődés szakembereit. Az álta­lános műveltség tartalmát már sikerült meghatározni, erről vitatkozni ma már feles­leges. Előtérbe került azonban a művelődés folytonossága, az iskola és a kulturális intézmé­nyek egymásra utaltsága. Akik azt állítják, hogy az iskola- rendszerű tanulás életre szóló ismeretekkel vértezi fel az if­júságot, igazat mondanak, de ez csak részigazság. Mert az iskolában elsajátítható isme­retek, jártasságok és készsé­gek csak annyiban egész élet­re szólóak, hogy nélkülözhe­tetlenek az alapvető ismeret- rendszer kialakításában. Nem elvont eszmék, hanem az érdekek józan megfontolá­son alapuló mérlegelése kész­teti a művelődésügyi irányító szerveket a műveltség tartal­mának, a tanulás időbeni ter­jedelmének korszerűsítésére. Ezt kitünően szemlélteti a ma­tematikaoktatás világszerte tapasztalható fejlődése. Az Egyesült Államokban annak idején a „szputnyiksokk” volt a fejlesztés mozgatórugója. A tudományos-technikai téren való lépéstartás kényszere megszülte a matematikataní­tás új módját, s az a „neic math" mostanában az egyik leghasználatosabb pedagógiai fogalom. Az óvódások matematikai oktatása jelképezi a tanulás időbeli terjedelmének növelé­sét — „lefelé". Ami a felfelé ívelő ágat illeti, ennek meg­hosszabbítása már jóval több nehézségbe ütközik. Ahhoz ugyanis, hogy a termelés, az élet minden szintjén belássuk a folytonos önművelés, a szin­te „sírig” tartó ismeretszerzés jelentőségét, gyökeres szemlé­letváltozásra van szükség. Hazánknál fejlettebb orszá­gokban sikerrel hosszabbítot­ták meg a kötelező iskolába járás, a rendszeres tanulás idejét. A mi társadalmi-gaz­dasági viszonyaink között ma még korai lenne a kötelező középfokú oktatás bevezeté­séről gondolkodni, bár a meg­nyugtató megoldásnak ez nél­külözhetetlen eleme. A jelen helyzetben arra kell töreked­ni, hogy átgondolt, megalapo­zott stratégia alapjón lehetővé tegyük a művelődést, az isko­lai éveken túli tanulást — mindenki számára. Az első lépés az legyen, hogy az iskola /elkelti az igényt a további művelődésre. Másodikként el kell érni, hogy megfelelő légkör fogadja ezt az igényt. Harmadszor: le­gyen mit és hol tanulni. Mindehhez pedig — ismétel­ten hangsúlyozva — elsősor­ban szemléletváltozásra van szükség. A pedagógusoknak az igény felkeltésére kell töre­kedniük, a gazdasági vezetők­nek fel kell ismerniük hogy az iskolai bizonyítvány egyál­talán nem a tudás teljessége, a közművelődés és az isme­retterjesztés szerveinek és szakembereinek gondoskodni­uk kell az ismeretszerzés fel­tételeiről, mégpedig minden dolgozó réteg számára. Legjobb most azonnal ehhez a munkához látni. K. Gy. ■■■■■■■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szovjet javaslat a BT előtt A7. MS/.Ml' KACS KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. áví< I!>8. szám Ára: 90 fillér . 1974. augusztus 25. vasárnap Kukorica 82 ezer hektáron Betakarításra készülnek a BKR-ben társult gazdaságok Nyolcvankétezer hektá­ron terem hazánkban a ku­korica, a Rajai Állami Gaz­daságban kidolgozott BKR módszer szerint. Ennek a te­rületnek a nagyobbik fele Bács-Kiskun megyében van, a kalocsai járásban, a Bács­kában és a kecskeméti járás több szövetkezetében. Igen jelentős azonban az egyszerű társulás érdekeltségi terüle­te Baranya, Békés, Szolnok és Tolna megyében. Üjab- ban Komárom megyéből is számos szövetkezet jelentke­zett, hogy 1975-től kezdve a bajai módszer szerint akarja termeszteni a kukoricát és a többi növényt. Jólértesült ENSZ-körök szerint a Biztonsági Tanács valószínűleg kedden vagy szerdán ül össze annak a szovjet javaslatnak a megvi­tatására, hogy a ciprusi kér­désről hívjanak össze kibő­vített nemzetközi értekezle­tet. A konferencián Ciprus, Görögország és Törökország, valamint a Biztonsági Ta­nács 15 tagja és néhány el nem kötelezett ország venne részt. Ily módon a ciprusi válság megoldásáról nem a NATO szűk keretei között, hanem az ENSZ fórumán lehetne tárgyalni. Jakov Malik, a Biztonsági Ta­nács soros elnöke pénteken a tanács tagjaival több óra hosz- (Folytatás a 2. oldalon.) I Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának felhívása a szocialista brigádokhoz Megyeszerte széles körű visszhangra ta­lált a XI. pártkongresszus és a felszabadu­lás 30. évfordulója tiszteletére indított mun­kaverseny, amelyhez Bács-Kiskun vala­mennyi jelentősebb ipari és mezőgazdasági üzeme csatlakozott. A szocialista brigádok a helyi adottságoknak, munkahelyük termelé­si célkitűzéseinek megfelelően, a leglénye­gesebb gazdasági feladatokra összpontosít­va erejüket, tették meg vállalásaikat. A lendületesen kibontakozó munkaversenv nyomán az ered­mények máris tükröződnek a féléves tervek teljesítésében. A megye ipara az év első 6 hónap­jában 12 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A hatéko­nyabb gazdálkodásra utal, hogy a termelés növekedésének 74 szá­zaléka a termelékenység emel­kedéséből származott. Tovább növelte termelését az állami épí­tőipar is. Ez év első felében 12 százalékkal volt több az építési és szerelési munkák értéke, mint a bázisidőszakban, amit teljes egészében a termelékenység eme­lésével ért el. Több növényféle­ségből rekordtermést takarított be a mezőgazdaság —a becslé­sek szerint a hektáronkénti búza átlagtermés 40 mázsa —, s to­vább javultak az állattenyésztés eredményei is. Hasonló kimagas­ló munkasikerek születtek a ke­reskedelemben és a közlekedés­ben. A megye különböző népgazda­sági ágazataiban dolgozók azon­ban nemcsak a hatékonyabb ter­melésre. hanem környezetük, la­kóhelyük gyarapítására is tettek felajánlásokat. A városokban, községekben elterjedt a 30 év 30 óra társadalmi munkamozgalom, amelynek keretében szocialista szerződéseket kötöttek többek kö­zött iskolák, óvodák építésére, a települések építésére, szépítésére. Mint ismeretes, a Politikai Bi­zottság határozata szerint a ver­seny első szakasza 1974. második szakasza pedig 1975. végén zá­rul. A cél a IV. ötéves terv sike­res teljesítése, ezzel a szocializ­mus még lendületesebb építésé­nek megalapozása, az életszínvo­nal további gyors növelése. Az első szakaszban legjobb ered­ményt elérő 22 vállalatnak, szö­vetkezetnek a Központi Bizottság 1975. május 1-én kongresszusi zászlót, a kétszáz legjobb brigád­nak pedig kongresszusi oklevelet adományoz. A zászlóval kitünte­tett vállalatok a kiváló címmel eddig adott pénzjutalom kétsze­resét. a kitüntetett brigádok tag­jai pedig személyenként 5 ezer forint pénzjutalmat kapnak. A XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évforduló­ja tiszteletére kibontakozott ver­seny eddigi eredményeit érté­kelve már látszik, hogy a ver­seny rendkívül szoros. Sok olyan vállalat és brigád lesz a megyé­ben is, amely csak igen kis kü­lönbséggel szorul az országos el­sők mögé. Az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsága ezért úgy határozott, hogy a 12 legjobb eredményt elérő szocialista bri­gádnak külön oklevelet, a válla­lat kiváló brigádja címet, tagjai­nak pedig személyenként 5 ezer forintot adományoz. Ezt a kitün­tetést és pénzjutalmat csak azok a brigádok nyerhetik el, ame­lyek országos kitüntetésben nem részesülnek. A megyei pártbizottság a ver­senyt az országos versenyszem­pontok alapján értékeli. Az ok­levelet és a pénzjutalmat a mi­nisztériumi gépiparban és nehéz­iparban; a tanácsi iparban (az élelmiszeripar kivételével); a mi­nisztériumi könnyűiparban; a minisztériumi és tanácsi építő­iparban; a tárca és tanácsi élel­miszeriparban: a közlekedésben (Közúti Igazgatóság. VOLÁN, MÁV. Posta stb.); az állami és tanácsi kereskedelemben; álla­mi és erdőgazdaságokban; ipari szövetkezetekben: ÁFÉSZ-ekben, mezőgazdasági termelőszövetke­zetekben; mezőgazdasági szak- szövetkezetekben dolgozó brigá­dok nyerhetik el. A megyei pártbizottság fel­hívja a megye vállalatainál, üze­meiben. szövetkezetiben dolgozó brigádokat a verseny fokozásá­ra. a munkasikerek növelésére, amellyel népünk boldogulásának, népgazdaságunk további erősö­désének útját egyengetik. Felké­ri a városi, járási pártbizottságo­kat, nyújtsanak segítséget az üze­mek párt-, gazdasági és tömeg­szervezeteinek a verseny nyilvá­nossá tételében, a brigádok meg­felelő tájékoztatásában, nem utolsósorban pedig a munkaver­seny országos és megyei szintű értékelésében. Határozatok az alapszervezetben J. oldal A sarkkörön túl S. oldal Találkozásom egy izotóppal 4. oldal Életveszély Művelődés, irodalom, művészet Az első siker 4. oldal 5. oldal $. oldal KÜ11 ilkiUim reaB ■ ,d. ' r _ ■ [mgmmMMH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom