Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-22 / 195. szám

KÉPERNYŐ Cimborával cimborálni Remélem, hogy kevés felnőttet „tanácsolt el" u Cimbora alcí­me: Irodalmi magazin gyerekek­nek. A műsor idősebbeket és fia­talabbakat egyaránt kitűnően szórakoztatott, fölemelt. Játszva gazdagította ismereteinket és okosan tanított játszani. Éppen ezért alkalmas a kisdiákok ér­deklődésének a tágítására, ízlé­sük finomításara. Érdemes a Cimborával cimborálni. Vígjáték? Népszínmű? A színház volt Móricz nagy szenvedélye. Ma bizonyára a te­levízió lenne. Hatni akart, fó­rumot, szószéket keresett. Fontos közlendői voltak az életről,- a nemzet állapotáról. Hitte, hogy a való, az igazság felmutatása, az apróbb és nagyobb erények, a gyarlóságok tükrözése a jobbra ösztönöz. A polgári színjátszás nehezen tűrte a nyers igazságo­kat, a közízlés feleselt Móricz törekvéseivel. Az 1909-ben előadott Sári bíró valahol a népszínmű forrás vidé­kén kereste a magyar színpad megújításának a lehetőségeit. J művet és az előadást vegyes ér­zelmekkel fogadták: az író nem tudott vagy nem akart elszakadhi teljesen a kialakult sablonoktól. Ráadásul — panaszolta — iúljúl- szották a szerepeket, a helyze­teket, nem találták meg | meg­felelő stílust. A jóízű történetet, falusi élet- képsorozatot Félix László rende­ző irányítéísával próbáltál össze- békíteni a képernyő sajátos kö­zegével. Sajnos, az átdolgozás és a képi közlés hangsúlyozta a népszínmű dramaturgiai gyengé­it, a rendezői felfogás és a szí- ítészi játék, a mű idillikus eleme­it. Az alkotók a kisebbik rosszat választották: komorabb. iragiku- sabb i'agy a bonyolult falusi vi­szonyokat egynémely Móricz re­gényhez hasonló hangnemben, keménységgel feltáró szemlélet meghamisította volna a Sári bí­rót. A típusokat megformáló színé­nek közül György László, Soós Lajos találta el a legjobban a mű hangulatát. Szemes Mari és Musz- te Anna jókedvűen mókázott; olykor egy csipetnyivel „falusia­sabbak" voltak a kellettnél. H. N. Kopasz barack júliustól szeptemberig A Kertészeti Egyetem kutatói dr. Tamássy tolván tanszékvezető egyetemi tanár i rá nyílásával új őszi­barack laj lát nemesitellek ki: ennek páratlan érdekessége, hogy a gyü­mölcs felületén nincsen ..pihe“, a ba­rack ugyanolyan sima. mini például az alma vagy a ringló. Nőtt a gyü­mölcs szállíthatósága nx, az új lipusu barack kevésbé törődik az úton. Jó tulajdonságának tartják még. hogy nagyobb a snvlnrtalma. lehál. jobban oltja a szomjat. A Kertészeti Egyelem kollektívája tízféle különböző érési idejű faj tavai- tozaitot nemesített ki. ezek július első hetétől szeptember középéig folyama­tosan érnek be, s ily módon a nyári piac állandó színfoltjai lesznek. (MTI) Az első szikrai telepítő Felavatták az új algyői hidat A múlt század hetvenes évei nek elején órákig gyalogolhatott valaki a szentkirályi és a laki- teleki csárda közötti vad. műve­letlen vidéken, míg füstplgn ké­ményt látott. Még az árvízszabá­lyozás után is elhagyatott volt az erdőkkel fedett, másutt ingo­ványos, vagy baromtartással hasz­nosított táj. Kerülte, aki tehette, kinek kedves volt az élete, féltet­te érékeit A szeged.i. kecskeméti utasokat riogató betyárok itt ké­szültek az újabb akciókra, itt bújtak meg az üldözők elől. Muraközy Imre vette magának azt a bátorságot., líögy elsőként kertté szelídítse az ősfákkal, sű­rű bokrokkal telehintett határ egy darabját. A tölg.verdő közelé­ben téli almákat, burgonyát ül­tetett, szőlőt telepített. Tizenkét holdat egyszuszra! A nagy munka közben, a vá­ratlan akadályok láttán döbbent rá, hogy mihe^ is fogott. Kitar­tott, mert ez náluk családi ha-' gyomány. Végigcsinálta, amit el­kezdett: átlagon felüli fizikai erővel, talentummal áldotta meg a sors. Testvére, Muraközy János messze földön híres volt bátorsá­gáról, roppant izmairól. Jókai Mór többször is álmélkodva szá­molt be kecskeméti barátjának roppant teljesítményeiről, ügyes­ségéről. Imre mindössze négy-hat esztendős volt, amikor Móricz a kecskeméti Jogakadémián diá- koskodott, így ő csak később ke­rült érdemleges kapcsolatba a már népszerű íróval. A neves Muraközy-család ak­kor legifjabb sarjadéka hamar megunta a pesti iskolát, hová né­met * szóra adták. Gazdálkodott előbb szülei birtokán, majd a nagy kecskeméti határban elszórt kisebb tanyáin. A szikrai vásár­lás volt első önálló, kitűnő sze­mét, vállalkozó kedvét bizonyító kezdeményezése. Annyira meg­szerette a környéket, hogy elvál­lalta a pusztabirói tisztséget. Ma ga Nagy Lajos polgármester ik­tatta be pompázatos beszéddel hivatalába. Az volt a feladata, hogy ügyeljen a rendre, a város érdekeire, birtokaira. Hamarost meggyűlt a baja a betyárokkal. Elhajtották a lovakat. Amikor megbéklyózták a legelő jószágot, lefűrészelték a zsivánvok a bék­lyóért a lovak lábát... Közben gazdálkodott, okszerű­en, az új, a jobb iránti hallatlan fogékonysággal. A lassan bené­pesülő határban mintagazdaság, továbbképző iskola és kísérleti intézet volt egyszerre birtoka. Tapasztalatait felhasználták,1 ki­alakítóit módszereit, eljárásait alkalmazták. A vad vidék megsze­lídült és egyre bővebben fizetett az emberi munkáért. ö beszélte rá bátyját, a gaz­dasági tanácsnokként tevékeny­kedő hajdani festőművészt a vá­ros szikrai gazdaságának a meg­alapítására. Ö hívta fel a vezetők figyelmét a környék parcellázásá­ra. Élelmes ember lévén sokat fog­lalkozott az áru értékesítésével. Tőle lesték el a környékbeli gaz­dák a kereskedelmi fogásokat. Kétnapi járóföldre hordták a szikrai, alpári burgonyát, gyü­mölcsöt a Tiszántúlon. Megpró­bálkozott a dohánnyal. Sikerrel. Talán legelsőnek ő vásárolt csép­lőgépet. Bognárműhelyt nyitott a fa feldolgozására, téglát égetett. A kiállításokról nyalábszámra hozta el a díjakat. Nélküle szegényebb, elesettebb maradt volna a Kecskemét és á Tisza között húzódó terület. Gya­korlati érzékével diplomásokat segített ki. Még Herman Ottó is segítségéi kérte. Hetekig járták ladikon a Tiszát, amikor a nagy tudós az ősi halászmesterségeket bemutató könyvén dolgozott Az 19U9. augusztus 22-én el­hunyt Muraközy Imre a Jókai tollára méltó regényalakok sorá­ba tartozott. Egyike a kecskeméti szóló- és gyümölcskultúra meg­alapozóinak. Heltai Nándor Értesítjük a közületeket vállalatokat, intézményeket, hogy megkezdtük a csatornatisztítási munkálatokat magasnyomású csatornatisztító géppel Csatornatisztítúsl végzünk, dugulást megszüntetünk megrendelésre, illetve bejelentésre a megrendelő állal kért időpontokban. Szerződést kötünk csatornahálózat folyamatos tisztítására üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel. Nagy volumenű munkáknál több éves szerződést kötünk. Megrendeléseket az alábbi címre kérjük: SZERVESTRÄGYAGYÜJTÖ ÜZEM 6000 Kecskemét, Vörösmarty u. 16. Telefon: 13-649. 11-089. ügyintéző: Farkas Géza művezető. 5 Hétfőn átadták a forgalomnak az új szeged—hódmezővásárhe­lyi közúti Tisza-hidat. Részt vet* az avatáson Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Rödönvi Károly közlekedés- és posta ügyi miniszter, Csongrád me­gye és Szeged több párt és álla­mi vezetője. Ott voltak az épít­kezésben részt vett vállalatok ve­zetői, dolgozói. A Szeged—Algyő határában épült új hídon felállított dísz­emelvényen — a különautóbu- szokkal odasereglett több ezer fő­nyi közönség előtt — Rödönvi Károly miniszter mondott beszé­det. Rámutatott, hogy a csaknem 160 millió forintos beruházással épült 470 méter hosszú híd fű­zképpen a Szeged—Debrecen kö­zötti 47-es számú főközlekedési út forgalmának javítása szem­pontjából jelentős. <MTI) A MAGYAR—SZOVJET EGYÜTTMŰKÖDÉS LEGÚJABB FEJEZETE Öt nagyvállalat ígéretes jövője Az öt nagy gépipari vállalat — a Magyar Hajó- és Daru- gyár, a Ganz-MÁVAG, a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára, a Csepel Autó, a Vörös Csillag, s a Beton- és Vasbe­tonipari Művek neveiből a tájékozott olvasó nyomban rájön, hogy őkét támogatják központilag a szükségessé vált nagyobb szabású profilmódosításban. Az utóbbi időben ritkán említik a Beton- és Vasbetonipari Műveket, miután rendezték gyá­rainak termelési profilját. A Vörös Csillag beolvasztása a győri Magyar Vagon- és Gépgyárba ugyancsak eredményes­nek bizonyult. De mit gyártson a másik négy nagy gépipari vállalat, és egy újabb, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár az ötödik ötéves tervben? A kérdésre változatlanul kor­mányszinten is keresik a választ. Sőt a magyar—szovjet gazdasági, műszaki-tudományos kormányközi bizottság legutóbbi moszkvai ülés­szakán szintén megkülönböztetett figyelmet fordítottak e nagyvál­lalatok fejlődésének távlataira. A két ország miniszterelnök-he­lyettesei a magyai- és a szovjet szakemberek bevonásával meg­vizsgálták. hogy milyen profil­módosítással és más intézkedések­kel lehetnék az öt magyar nagy- vállalat termelését gazdaságosab­bá. Sok javaslatot vitattak meg és több konkrét megállapodást is aláírtak. Hajók: tipuselemekből A Magyai- Hajó- és Darugyár a tárgyalások eredményeként szűkíti termékeinek választékát és a számára leggazdaságosabb hajó- és darutipusok gyártását fejleszti. A magyar vállalatot sza­kosítják például az öttonnás ki­kötői portáldaruk gyártására. Vagyis megszüntetik az öttonnás portáldaruk párhuzamos gyártá­sát a Szovjetunióban és a szovjet üzemek pedig kooperációs szállí­tásaikkal teszik még gazdaságo­sabbá e típus magyarországi gyártását. Tárgyalások kezdődtek továbbá arról, hogy szovjet ter­vek alapján és a Szovjetunió anyagi támogatásával rekonst­ruáljak a magyar hajógyártást. A rekonstrukció célja az, hogy az egyedi és manufakturális jellegű sóját éri hajóépítésről áttérhesse­nek a hajóleslek különböző ele­meinek automatizált előre gyár­tására és szekciós rendszerű épí­tősére. Ahogyan — ugyancsak a Szovjetunió előzetes segítségével — a bulgáriai Várnában már a nagyobb tengeri áruszállító hajó­kat gyártják. A rekonstrukció nyomán azonos elemekből készül­hetnek majd a Magyar Hajó- és Darugyárban az Európa típusú, különböző teherbírású folyami áruszállító hajók, illetve a toló- hajók. A tőkés világ energiaválsága ismét ráirányította á figyelmet a gazdaságos folyami hajózásra. Az áruszállítás fajlagosenerga-igé- nye ugyanis - vasúton 10-szer, közúton 100-szor, repülővel pedig 1000-szer akkora, mint hajóval. A Duna—Majna—Rajna csatorna elkészülése, illetve a Szovjetunió sokoldalúan összekapcsolt folyam­rendszere, megteremti az inter­kontinentális folyamhajózás le­hetőségeit, növeli a hajók gaz­daságos gyártásának és értékesí­tésének lehetőségeit. Új, hatrészes motorvonatok A másik profilgondokkal küzdő magyar nagyvállalat, a Ganz- MÁVAG az új felvonóprofil, a meglevő hídszerkezetek és vízgé­pek mellett a vasúti járművek fejlesztésében a jövőben is érde­kelt lesz. A magyar—szovjet kor­mányközi bizottság moszkvai ülé­sén új hatrészes motorvonatok gyártását és szállítását határozták el. így 1978-tól magyar—szovjet közös fejlesztéssel nemzetközi szakosítás és kooperáció alakul­hat ki. Az új hatrészes motorvo­natok szovjet motorral, illetve csehszlovák villamosberendezé- sekkel készülnek. A Szovjetunió pedig kész lemondani a motor­vonatok párhuzamos gyártásáról és hajlandó részt venni a Ganz- MÁVAG rekonstrukciójában is. így e nagyvállalat korszerű fel­tételek között, gazdaságosan kap­csolódhat majd be a nemzetközi munkamegosztásba. Szovjet sebességváltók — magyar alkatrészekből A moszkvai tárgyalások további két vállalati; a Csepel Autógyár, illetve a Hajtómű- és Festőberen­dezések Gyára előtt elsősorban a közúti járműgyártásban tártak fel uj perspektívákat. A csepeli gyár, amely eddig is szállított szervokormányokat az Ikarusz autóbuszokba építve, illetve külön is a Szovjetuniónak, a jövőben a teljes szovjet igényt kielégíti e közúti járműrészegységből. A Hajtómű- - és Felvonógyár pedig tovább növeli kooperációs szállítá­sait a Szovjetunióba készülő automata sebességváltókhoz. így 1980-ban már 8 ezer automata sebességváltó készülhet a Szovjet­unióban magyar fogaskerekek és tengelyek felhasználásával. Ké­sőbb 1985-ig pedig a Háfe vállal­hatja — de ehhez már na'gyobb beruházás is szükséges —, mind a 20 ezer darab szovjet automata sebességváltó alkatrészeinek szál­lítását. Már 1976-tól a kooperá­cióban készülő szovjet automata sebességváltókat építik be egye- ’ bek között a szovjet rendelésre készülő magyar Ikarusz, autóbu­szok sok kapcsolást, gyakori in­dulást. megállást igénylő városi típusaiba. A Hajtómű- és Festőberendezé­sek Gyára által készített elektro- statikus és clektroforelikus be­rendezések közös feljesztésröl. termelésének szakosításáról és kooperációjáról külön megálla­podás születeti. A megállapodás értelmében a magyar gyár az 1976—1980-as időszakiján összesen öt milliárd forint értékű festő­berendezést szállít a Szojetunio- ba. Végül az érintett ötödik ma­gyar vállalat a Beloiannisz Híra­dástechnikai Gyár szamára pedig a viszonylag kis vonalszámű kvá­zi-elektronikus alközpontok kö­zös fejlesztése, a gyártás szako­sítása és kooperációja nyit új liívla tokát. A legutóbbi magyar—szovjet kormányközi tárgyalások eredmé­nyei. a megállapodások tényei, a feltárt új együttműködési lehető­ségek önmagukért beszélnek. Nagy előrelépést jelentenek a két ország sokoldalú kapcsolatainak elmélyítésében és a szocalista gaz­dasági integráció inján Szemle­letesen példázzak, hogy negyed századdal a KGST megalakulása és az első magvar—szovjet mű­száki-tudományos kormány közi megállapodás aláírása után merő­ben mások a gondok, de mások a megoldás módszerei, eszközei is. S a 10 millió lakosú Magyaror­szág és a 250 milliós Szovjetunió, egy kis nép és a gazdasági-mű­szaki világhatalom, közös erőfe­szítéssel mindenkor megtaláljak a legjobb megoldást, mert kap­csolataik barátiak, egyenjogúak, mert a segítő és együttműködő készség negyedszázada változat­lan. K. J. Turistautakon Romániában Harminc éve szabadították fel Romániát a szovjet csapatok. Az új szocialista rendet építő Románia tájait, városait nyaianta sok ezer turista látogatja hazánkból is. (Pásztor Zoltán felvételei) 9 Az évszáza­dos laházak mellett ultramodern gyárépületek magasodnak. 9 Sinaia-ban régen királyi üd&lö volt, most a világ minden Iájáról ideseregló turisták pihenőhelye, termeiben múzeum vau. 9 A Szent Anna-tó mint csodás smaragd csillog a felhőbe burkolt hegyek között. 9 Vajda - hunyad ősi várának ablakából mogkapó látvány az aeélmű füstölgő kéményerdeje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom