Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
• A kalászosok bálába préselt Málnáját kszUwák u aratás befejeztével. Harminc nemesnádudvari gazda rizster- mesztő csoportot alakított 1949 tavaszán. A község határában 30 holdnyi területet müveitek, s munka közben beszélték meg, hogy létre kellene hozni a termelőszövetkezeti csoportot. Megkezdték az agitációt, és 1949 augusztus 20-án, a községházán tartott új kenyér ünnepén a szónok bejelentette, hogy 42 gazda aláírta a belépési nyilatkozatot, s megalakította Nemesnádudvaron a Kossuth Termelőszövetkezeti Csoportot. A szorgalmas munkával eltöltött, nem egyszer küzdelmes, mindig sikeresebb esztendők után a negyed- százados fennállását ünneplő közgyűlésen is tisztelettel emlékeznek meg a hajdani alapítókról. tár. Ot traktorral és két pótkocsi val rendelkeztek. Azóta 200 hektáron telepítettek szólót, kiépítették a központi majort, a sertéstelepet, a gépműhelyt, modern gépeket szereztek be. Állóeszközeik értéke az idén már 30 millió forint. A növény- termesztést. s az állattenyésztést egyaránt fejlesztették, a két fó- ágazat mellett kialakították a szolgáltató ágazatokat: a javítóműhelyt és az építő tevékenységet. A növénytermesztésben bekövetkezett a specializálódás, mind kevesebb növény szerepelt a termelési szerkezetben, duplájára nőttek a hozamok. Az új telepítésű szőlők termőre fordulása után ez lett a szövetkezet fő bevételi forrása, tavaly 11 millió 500 ezer forintot produkált az ágazat. .Az állattenyésztést is fejlesztették: a szarvasmarha-állományt csaknem megháromszorozták, jelenleg 809-et tartanak. Csaknem 1300 sertés van az ólakban, és 670 a juhok száma. A szántókon a munkálatokat -10 traktor. 8 kombájn, több száz munkagép végzi és van még 5 tehergépkocsi is. A modern műhelyben 30 szakmunkás dolgozik, az építőbrigád 30 főt számlál. Az elmúlt esztendő jóLsikeriilt a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetben. A 300 dolgozó tag összen 57 millió 206 ezer forint értéket állított elő, s több, mint 8 millió forint nyereséget ért el. A brigádokban, munkacsapatokban szervezetten folyt a munka: a szarvasmarha-ágazatnál 1971-hez viszonyítva az egy napra jutó hozamérték 35 százalékkal növekedett. Különösen jó ez a hízómarhatartásnál. ahol a növekedés 228 százalékos. A tejtermelés pedig a megelőző esztendőhöz képest 27 százalékos emelkedést mutatott. Szüretkor is születtek rekorderedmények, előfordult, hogy egy-egy munkás 9—11 mázsa szőlőt is leszedett naponta, s néhány puttonyozó 50 mázsánál többet vitt egy nap alatt a pótkocsira. Ha a más területeken dolgozóknál nem is születtek kiugró eredmények, a szorgalmas, fegyelmezett munka mindenütt jellemző volt. A kijuttatott, hol-i dankénti 170—180 kilogramm műtrágya-hatóanyagot a búza jó termésátlaggal hálálta meg, a kalászosok összesen 52 vagon szemet adtak. A betakarítást optimális időn, két héten belül sikerült befejezni. Dicséretére szolgál ez a kombájnosoknak. szállítóknak, magtárosoknak egyaránt. A fáradozás pénzben is visszatérült; a búzáért minőségi felárat fizetett a gabonafelvásárló vállalat. ' Á kukorica hozamai, ha nem is kiválóak, de elfogadhatóak, s további javulást lehet remélni, miután a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet is csatlakozott a nádudvari kukoricatermesztési rendszerhez 1973-ban. Az élőmunka-felhasználás azonban már tavaly is kedvezően alakult ennél a növénynél, hiszen egy mázsa kukorica előállítására mindössze V Az összesen 360 holdas területen Bognár István^ Bedzsula Mi- hályné, iíj. Balázs János, Dibuz' .Lajos, Gömöri János, Hunyissától kezdve volt csaknem minden ott élőnek valamicske szőlője. A Kossuthba tömörültek is rendelkeztek egy 23 holdas ülAz ötvenes évek elején a fejlődés rendkívül lassú volt, a földterület 1200 holdra növekedett, a taglétszám kétszáztízre. A szántókon volt búza, árpa, kukorica, burgonya, mák, gyapot, földimogyoró és kender. Gépet csupán a szántásnál és az aratásnál használhattak. Az állatállomány juhokkal és baromfival gyarapodott. Nem lévén a szövetkezetnek istállója, az állatokat szétszórtan, a tagságnál helyezték el, szó sem lehetett igazi, szakszerű állattartásról, tenyésztésről. A termelőszövetkezeti csoportból 1951-ben lett termelőszövetkezet. Sok gonddal, erőfeszítéssel 1955-ben sikerült elérni, hogy egy munkaegység értéke 27 Ft lett. A következő esztendő tavaszán viszont a dunai jegesár elöntötte a termelőszövetkezet földjeinek zömét, a víz levonulása után szinte mindent újra kellett kezdeni. Mivel a szövetkezet állatállománya még ekkor is 12 istállóban volt elhelyezve, a sükösdi országút mellett megkezdték a sertéstelep építését. Elkészültek — a következő évben a Duna völgyi Főcsatornán'túl, a Külboka Mihály, Haris László, Haris József, Haris Sándor, Harangozó Ferenc, ifj. Kerekes Sándor, Kollár József, id. Kerekes Sándor^ Kovács János, Kelemen Géza, Kerekes Barnabás, Kelemen Lajos, Keceli Péter, Kirschner Mihály, Kanyó Istvánná, Kiss Ferenc, Miklai Antal, Jagicza János, Nagy Pál, özv. Kiss Sándor- né, Miklai Rozália, id.. Regős Géza, Regős Lipót, Sári Máténé, Sági Sándor, Sábli Mihályné, Szajkó Ferenc, Szabó Antalné, Ivanics Sándor, Szabó Frigyes, Tóth Gábor, Takács, János, Tóth Ferenc, Varga János, Zaj Sándor és Zuber István kezdte meg a munkát. A megalakulás után nem egészen egy hét múltával választották elnökül az első közgyűlésen Kelemen Gézát, a könyvelő Takács János lett. Agronó- musuk még nem volt A rizs betakarítását, az őszi szántást, vetést már közösen végezték kézi erővel és fogatokkal. Saját gépekkel nem rendelkezvén a földművesszövetkezettől, majd a dusnoki gépállomástól bérelt traktorral dolgoztak. Az állatállomány a tagság által behozott néhány lóból, egy-két tehénből állt. Az alapítás évének őszén a földbe főként búza került. 1950 tavaszán már gyarapodott a csoport: húszán léptek be ismét, 420 holdra nőtt a terület. Nemesnádudvaron a fő bevételi forrást mindig is a szőlőtermesztés jelentette, a község alapítátetvénnyel a Márkusz-dülőben. A legelő 50 holdat tett ki, a szántó majdnem 350 holdat, 1950-ben a búzán kívül még kukoricát, napraforgót, és ricinust vetettek. Növekedett az állatlétszám, 20 anyakoca és tíz tehén vásárlására kaptak hitelt a gazdák. Kaszával, aztán aratógéppel vágták a búzát, géppel csépelték, és augusztus 20-án már a maguk termesztette búzából őrölt lisztből süthették az új kenyeret. Jó munkájukért ekkor már oklevelet kaptak. December 9-én, a községi tanács által időközben kiutalt épületben, a csoport székházában tartották az első zárszámadó közgyűlést. A beruházott vagyon 116 ezer 700 forint, a haszonállatok értéke 27 ezer 600 forint volt, a termékeké 44 ezer 900 forint. Mindent összevetve sem tett ki az összes vagyon félmillió forintot, s ez is főként természetbe- niekből adódott. Gabonával, zöldségfélékkel, musttal, szőlővel, süldővel fizették a gazdákat. Egy munkaegység 16,10 Ft-ot ért. A búza fejadag szerint járt, a többi terményből viszont mindenki a saját illetve a család szükséglete szerint választott, s vitt haza. Az első évben az egy tagra jutó átlagos jövedelem három és fél ezer forintot tett ki, nem egészen 300 forintot havonta. Ami otthon nem fogyott él. az a piacokon talált gazdára, s az így kapott pénzből lett ruhanemű vagy egyéb iparcikk. • A KITE gépsorához tartozó gépekkel végzik a tarlóhántóst. # Az idén több mint ezer hízót értékesítenek. Felét már feldolgozták a Hosszúhegy! Állami Gazdaság vágőhídján. gyiszló felé vezető út mellett — megépítendő szarvasmarhatelép tervei is. ' Az első nagyobb előrelépés azonban 1958-ban következett be, amikor is hosszú évek után szakképzett emberek kerültek a szövetkezet élére. Hozzáláttak a gazdálkodás. rentábilissá tételéhez. A helyi adottságokat figyelembe vevő terveket dolgoztak ki, a növénytermesztés mellett az addiginál nagyobb súlyt kaoott az állattenyésztés. Ágazatonként megszervezték a brigádokat, élükre jó szaktudású és szervezőkészségű vehetőket állítottak. Mindezek eredményeként a gazdálkodás jövedelmezővé vált. A közös vagyon 8 millió forintra növekedett, s 1960-ban 28.20 Ft-ot ért egy munkaegység, ebből 16 Ft volt a készpénz. 1958—1960 között Nemesnádudvaron még három termelőszövetkezet alakult: az Aranykalász, a Petőfi és az Oj Tavasz, 1961 januárjában mindegyik gazdaságban közgyűléseket tartottak, s elhatározták az egyesülést. Az ezt véglegesen kimondó. 1961 február elsején összehívott közgyűlésen egyben úgy döntöttek, hogy az új gazdaság neve Nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet legyen. Á vezető posztokra képzett. hozzáértő szakemberek kerültek. az állóeszközök- értéke ekkor 4 millió forint volt. a szövetkezet területe a községi legeltetési bizottságtól átvett' legelővel együtt több mint háromezer hek9 Tavaly csatlakoztak a nádudvari kukoricatermesztési rendszerhez. A kukorica még sosem volt olyan szép, mint az idén, a terméskilátások is jók. • A kiválónak blaonyúlt Vörös Csillag sisrtaltsts brigád tagjai Jutalomként Miskolctapolcára látogattak. fél órát fordítottak, s ez országosan is szép eredménynek számít.- Jól jövedelmezett a fontos Ipari növény, a napraforgó. Árbevétele a tervezettnél több. 1 millió 445 ezer forint voll Lucernából és fűszénákból 103 vagonnal takarítottak be. lényegesen jobb minőségben, mint a megelőző esztendők során. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságnál készítettek belőle bérszárítással lisztet a takarmányozáshoz. Csaknem 18 hektáron foglalkoztak az uborka termesztésével is. hogy a női munkaerő nyári foglalkoztatása megoldott legyen. Áz asszonyok szorgalmát dicséri, hogy a tervezettnél 300 mázsával többet, összesen 1800 mázsa uborkát szedhettek le, s így az árbevétel csaknem 800 ezer forint volt. A szövetkezet gazdálkodásában fontos helye van a szőlőtermesztésnek. Tavaly az évszázad legnagyobb termését szüretelhették, holdanként 64 mázsát, és ezzel a gazdaság a megyei elsők közé került. A hozamok növekedésének egyik biztosítékát látják a Hosszúhegyi Állami Gazdasággal kötött kooperációs szerződésben. A gazdaság vállalta, hogy a szövetkezet ültetvényeire kidolgozza a megfelelő agrotechnikát, a szőlőt a hajósi borkombinátban feldolgozza. kezeli, tárolja, értékesíti. (Egyébként ugyanebben, az 1972-ben kötött megállapodásban szerepel a Kossuth Termelőszövetkezet hizlaldáiból kikerülő sertések feldolgozása, értékesítése is. előbbre akarnak lépni e területen. A hizlalásnál új .technológiát vezettek be. egy ember 500—600 sertést gondoz. A súlygyarapodás havonta 15 kg volt 1973-ban. A két fő ágazatot kiszolgáló mellék- és segédüzemek dolgozói ugyancsak jól megállták helyüket. .Javult a traktorosok teljesítménye, egy hold megművelésére 2,4 órát használtak fel átlagosan. Áz építőbrigád mintegy 2 millió forint értékű beruházás kivitelezője volt a szövetkezetben, és ugyanilyen értékű az egyéb területeken végzett munka is. A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetben élénk a versenymozgalom. Tavaly 10 brigád indult a szocialista cím megszerzéséért. A szövetkezetben a balesetmentes munkavégzésre is indítottak mozgalmat, és jó eredmény született: 1971-ben 21 esetben fordult elő üzemi baleset, s emiatt 702 munkanap esett ki, Tavaly viszont már csak öt sérülés volt, és 48 a betegállományban töltött napok száma. Egy-egy szövetkezet, munkájának milyensége arról is megállapítható, gyakran, hogy mennyi az átlagéletkor, hiszen a fiatalok kis jövedelemért csak ritkán vállalnak nehéz munkát. A nemesnádudvari szövetkezetben az átlag-. életkor 34 év, s az egy tagra jutó éves jövedelem 32 ezer forint. A tagság 40 százaléka már nyugdíjas, járadékos. Róluk sem feledkeznek meg. Az elmúlt esztendőben a szociális bizottság és a nőamit ugyancsak az állapii gazdaság .végez.) Az elmúlt esztendőben 221 hízómarhát adott el a szövetkezet, a tehenészetben jó a szaporulat — 276 darab —. és a tejtermelés is mindinkább javul. Az itatásos borjúnevefésben elérték a havi 22,5 kg-os súlygyarapodást. A sertéstenyésztési ágazat eredményei ugyancsak jók. azonban az elkövetkező időszakban a szerfás éltetőkét újakra kell cserélni, ha bizottság tagjai felmérést készítettek életkörülményeikről, hogy a támogatást reálisan állapíthassák meg. A megalakulás óta eltelt negyedszázad eredményeire büszke lehet minden nemesnádiwvari gazda. Szorgalmuk, kitartásuk, biztosítéka a Kossuth Termelő- szövetkezet további fejlődésének, a valóban nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének. <X) • A hízóbikák 80 százalékát exportálják.
