Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
I Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet jubileumi számvetése • A gyenge talajminőség ellenére az idén rekordtermést takarítottak be kenyér* gabonából. 1060 kh átlagában 05 mázsa kenyérgabona termett az előző évi 21 mázsával ■ szemben. A felszabadulás előtt négy nagygazdának volt 510 hold földje Érsekcsanádon. 1949. szeptember 9-én a Vörös Csillag néven alakult érsekcsanádi termelőszövetkezetnek 43 tagja rendelkezett ekkora földterülettel. A leltárukban az állatállomány címszó alatt mindössze ennyi állt: 1 pár ló. A gépi berendezésük leltára is csak három adatot tartalmazott: 1 eke, 1 fogas, 1 vetőgép. Az akkori elnök Döme József volt, a főkönyvelő Félix Lajos. Az ásó, kapa és a kasza nem valami nagy termelési eredményeket hozott az első esztendőben. Búzából holdanként 6 mázsa termett, kukoricából 13. Ezenkívül még árpát és gyapotot termeltek. Az alacsony termésátlagok miatt egy munkaegység értéke nem haladta meg a 14 forintot, egy 10 órás munkanap alatt pedig átlagosan másfél, két munkaegységet tudtak teljesíteni-a tagok. A nehéz fizikai munka, a gyenge kereset sokaknak elvette kedvét a közös gazdálkodástól, és az első, majd a második évben többen kiléptek a termelőszövetkezetből. A közös gazdaságban 1953-ban 92-re emelkedett a taglétszám, az átlagéletkor viszont 50—60 év között volt 1953-ban nemcsak a taglétszám, de a földterület is megnőtt 510 holdról 750 holdra. Az asszonyok viszont akkor még csák besegítő családtagként dolgoztak a szövetkezetben, A változás tehát még mindig nem jelentett igazi értelemben nagyüzemi gazdálkodást, mert a termelési struktúra maradt a régi, éppen úgy, mint a munkaegység értéke. Gyakran váltották egymást a szövetkezet elnökei is, akik között olyan is akadt, aki csak néhány hónapig viselte a tagság bizalmából az elnöki címet. 1953-ban „már” 5 lófogat, 4 anyakoca, 12 tehén képezte a gazdaság állatállományát. Gyapotot már nem termeltek, csak búzát, kukoricát és burgonyát. A nehéz fizikai munka megkönnyítésére először 1955-ben került sor, ekkor egy K—25-ös traktort vásároltak. A szövetkezet megerősödését az 1960-as esztendő jelentette. Ekkor az 1956-ban 46-ra lecsökkent taglétszám 497-re kerekedett Ez azonban még mindig csak számbeli erősödést jelentett, mert a határ leggyengébb földterületein gazdálkodtak. A termelőszövetkezet földjeinek aranykorona értéke jelenleg is 7,88 kataszteri holdanként. Még ma is nehéz nagyüzemi táblákat kialakítani, mivel beékelődnek a táblák közé az .állami gazdaság területei. A már említett 1960-as nagy taglétszám-növekedés nem járt azonos arányú munkaerőnövekedéssel, mert a tagság 70 százaléka közel járt a 60 évhez. Ezt igazolta az 1961-es esztendő, amikor a tagok közül 106-an munkaképtelenek, illetve öregsé- gi járulékosok lettek. A tagosítás után a szövetkezet megművelhető területe 4100 holdra emelkedett. A szövetkezet közös vagyona elérte a 4 millió forintot Ebben az időszakban szűntek meg a gépállomások, s azok használt gépeiből vásárolt a tsz 8 traktort, talajművelő gépeket és pótkocsikat. Ebben az évben az 1 kh-ra vetített halmozatlan termelési érték 5500 forint volt Az átszervezés évétől 1968-ig beruházásaik csak szerfás épületekre, sertésólra, istállóra korlátozódtak. A legfőbb gondjuk a munkaerő megtartása volt. Ezt pedig csak a jövedelem növelésével tudták elérni. 1961-ben húsz forintra emelték a munkaegység értékét, s fokozatos fejlődéssel 1967-ben már 65 forintot tudfak fizetni munkaegységenként A szövetkezet életében 1968 volt a fordulat éve. Űj vezetőség vette át az irányítást. Ekkor került a szövetkezet élére Szebellé- di Nándor elnök, és a főkönyvelőn kívül valamennyi szakember. Ebben az évben a tagok évi jövedelmének megtartása mellett megkezdték a szövetkezet nagyvolumenű beruházásait. Ekkor készült el a szövetkezet első ötéves terve., A szövetkezet fő ágazatának az állattenyésztést jelölték meg. Ezen belül is elsődleges volt a szarvasmarha-tenyésztés. 1968-ban 370 szarvasmarhája volt a szövetkezetnek, amely 1972-re 800-ra gyarapodott. Ezzel párhuzamosan elkezdték a tojástermelésre alkalmas shever jér- ce nevelését. ' ■ / - . • Sbever — tojás termelésre előnevelt — Jércék. Bor Sándorné és i A baromfitelep szocialista, brigádja társadalmi munkában vállalta Samu József né évi 186—*00 eser darab jércét nevel. a telep parkjának gondozását. A növénytermesztésen belül a kertészeti ágazat került előtérbe. 1967- ben 50 holdon kezdték, jelenleg 360 holdon kertészkednek, ezen belül elsősorban paprikatermeléssel foglalkoznak. Az első nagyobb beruházás 1968-ban kezdődött a szövetkezet új irodaházának építésével. Ezt követte két 96—96 férőhelyes tehénistálló építése, befejeződött az 1967-ben megkezdett 35—35 férőhelyes kocaellető, s új major épült Hat MTZ-traktor, 1 tehergépkocsi és 2 kombájn is ekkor került a szövetkezet tulajdonába. A szövetkezet tiszta vagyona 1968-ban elérte a 15 millió forintot. Az új vezetés 4 millió forint hitellel vette át a szövetkezetét 1968- ban. 1970 óta egyáltalán nincs hiteltartozásuk. A halmozatlan termelési érték 1 kh-ra vetítve 1968-ban 9 ezer forint volt, ma 18 ezer forint. 1968-ban önálló pártszervezet alakult a szövetkezetben. Azóta nemcsak szervezetileg, de lét- számbelileg is megerősödött, taglétszáma megduplázódott és a jelenlegi három termelőszövetkezeti pártcsoport rendkívül sok és hasznos segítséget nyújt az eredményes gazdálkodáshoz. A hatvanas évek végén megalakultak az első. szocialista brigádok. A szövetkezetek közötti járási versenyben. 1968—69-ben I. helyezést ért el az érsekcsanádi Búzakalász Tsz. 1970-ben a nagykategóriájú szövetkezetek versenyében a Minisztertanács vándorzászlaját és a Kiváló szövetkezet kitüntető címet nyerték el. 1971—72-ben is Kiváló szövetkezet címmel jutalmazták a Búzakalász Tsz tagjainak jó munkáját. 1972—73. a gyarapodás újabb jelentős évei voltak. Felépítettek hat, egyenként 100 férőhelyes szarvasmarha-istállót, három 10— 10 ezres baromfiólat és valamennyi szarvasmarha-istálló padlását alkalmassá tették ba- romfinevelésre. Az 1968-ban vásárolt első tehergépkocsi mellé újabb ötöt vásároltak és a gépparkjuk hasz- náláti fokát 90 százalékra növelték. Felépült a savanyítóüzem 3 millió forintos költséggel. Mindkét majorhoz portalanított utat építettek. • A szövetkezet nyugdíjas asszonyai Is részt vesznek a termelésben. A nyugdíjasok brigád vezetője Felső Istvánná. 1 • Kellner Ferencné uoclalista brigádja pritaminpaprika gyomtalanítását végzi. • A szövetkezet központi majorjának egy része a 3 db, egyenként II ezret baromiléllaL
