Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-25 / 172. szám

f 1974. július 25. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁSÁRI MODELLEK A BUDAPESTI ÜZLETEKBEN Az őszi BNV-re készül a könnyűipar Űj nagy hatású növényvédő szer A könnyűipari vásárbizottság útmutatásai alap.ián az ágazatba tartozó több mint 100 vállalat és szövetkezet megkezdte felkészülé­sét a fogyasztási cikkek szakosí­tott nemzetközi kiállítására, az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sárra. A könnyűipar a BNV-n három szakmai csoport kiállításában ér­dekelt; részt vesz az öltözködés, az otthon, valamint a szabad idő bemutatóján. A minisztérium ve­zetői úgy döntöttek, hogy a há­rom szakosított kiállításon kívül — ahol a vállalatok önállóan tár­ják látogatóik elé a hazai és a külföldi cégeknek ajánlott termé­keiket — külön pavilonban mu­tatják be a ruházati ipar rekon­strukciójának eredményeit. A Könnyűipari Minisztérium a vásár alkalmából külön pályáza­tot is hirdetett, amelyen női, fér­fi-, gyermek- és bébi-felhőruháza- ti cikekkel, textil és kötszö- vött konfekciótermékekkel, vala­mint cipőkkel lehet részt venni. A pályázaton elfogadott modelleket az öltözködéskultúra központi ki­állításán. s a hozzá csatlakozó di­vatbemutatókon szemlélhetik majd meg a látogatók. A gyer­mekruhákat ugyancsak központi pavilonokban. „A gyermek vilá­ga” elnevezésű kiállításon mutat­ják be a közönségnek. A könnyűipari kiállítók a sza­kosított vásáron a korábbinál ak­tívabb kereskedelmei tevékeny­ségre készülnek. Számítanak az 1975. évi szállításokra vonatkozó üzletkötésekre, ezért többségében sorozatban gyártható termékeik kollekciójával jelennek meg a BNV-n, ahol így viszonylag keve­sebb lesz az úgynevezett 'előre­mutató. a későbbi divatot jelző termékösszeállítás. A minisztérium vásárbizottsága felkérte az érdekelt vállalatokat, hogy a BNV-t használják fel a közvélemény- és piackutatásra, szervezzenek árukezelési bemuta­tókat. vevőtalálkozókat és termé­szetesen divatbemutatókat. A kiállítók felkészülnek arra is, hogy legújabb termékei­ket a BNV-vel egy időben bu­dapesti mintaboltjaikban, illetve a kereskedelemmel együttesen ki­jelölt áruházakban, üzletekben árusítsák, ezzel is kifejezve, hogy a vásáron látott modellek nem­csak mintadarabok, hanem soro­zatgyártás termékei. Üj növényvédő szert állítottak elő a magyar—szovjet növény- védőszer-kutatási együttműkö­dés keretében a Veszprémi Ne­hézvegyipari Kutató Intézet és a Moszkvai Össz-szövetségi Nö­vényvédőszer Kutató Intézet szákemberei. Az új nagy hatású atkaölő szer laboratóriumi előál­lítása a szovjet szakemberek ér­deme, gyártási technológiája pe­dig a veszprémi kutatók munká­ja. Az új növényvédő szer kísér­leti gyártására a Nitrokémia rendezkedik be és a tervek sze­rint évi 1000 tonnát készít belőle. Az új atkaölő szer egyébként a magyar—szovjet növényvédő- szer-kutatási együttműködésnek már a második sikeres terméke. A néhány évvel ezelőtt előállí­tott Izofosz nevű rizsgyomirtó szert már széles körben alkal­mazzák. Üj látnivalók a Balaton-parti múzeumokban A Balaton-part nagyobb üdü­lőtelepein és a közvetlen környék kirándulóközpontjaiban több mint húsz múzeum és kiállító- helyiség várja az érdeklődőket felfrissített anyaggal, kiállítások­kal. A Balaton egyik leglátogatot­tabb múzeumában, a tihanyiban, az állandó anyagon és a hajózás­történeti kiállításon kívül, egész nyáron megtekinthető a báblör- téneti kiállítás. A tihanyi nép- művészeti házban a Sárköz nép­művészetét szemléltetik. Nagy az érdeklődés a badacso­nyi Egry-házban megnyitott kiál­lítás iránt. A Balaton modern festőjének 70 alkotását — köztük számos, magángyűjtőtől megvá­sárolt festményét — láthatják itt az érdeklődők. A déli parti emlékmúzeumok közül a somogytúri Kunfi Kép­tár, a siófoki Kálmán Imre, va- lamint a Beszédes József Mú­zeum, a balatonszárszói József Attila Múzeum a leglátogatot­tabb. Balatonszemesen, az egy­kori lóváltó állomáson a posta­történeti tárgyakból és szemlélte­tő anyagokból rendeztek kiállí­tást. A Balatonfelvidéken és a Ba­konyban ezenkívül tucatnyi hely- történeti és emlékmúzeum várja az érdeklődőket. Újdonságnak számít a sümegi vár szomszédsá­gában levő lovas múzeum és a bakonybéli skanzen. Balaton- szentgyörgyön, Tihanyban és Nagyvázsonyban tovább gyarapí­tották a szabadtéri néprajzi mú­zeumok anyagát. Érdekes látni­valókat tárnak a közönség elé a balatonfüredi, a badacsonyi és a sümegi irodalmi emlékmúzeu­mok is. Keszthelyen sok ezer érdeklő­dőnek kínál látnivalót a nemré­gen megnyitott balatoni nyári tárlat. (MTI) SZENDREY JÚLIA: VENCZEL VERA Üj magyar tv-játékok a képernyőn A következő hónapok televíziós programjában számos magyar szerző műve kerül a képernyőre. Ezk között elősorban Bródy Sán­dor A medikus című drámájá­nak adaptációja érdemel figyel­met, amelyet Ádám Ottó ren­dez. A játék középpontjában egy fiatál orvostanhallgató sorsa és szerelme áll. A címszerepet Pau- dits Béla alakítja. Sarkadi Imre Hannibál-drámája töredékként maradt fenn, kéziratban. Most Siklás Olga dolgozta át a tele­vízió számára az eddig sehol meg nem jelentetett művet, amely a háború és béké kérdéseit boncol­gatja mához szóló aktuális ta­nulságokkal. A rendező Hajdúfy Miklós. Szendrey Júlia életét kíséri vé­gig Mátis Lívia és Mészáros Márta Szeptember végén című műve. Ebben azt az érzékeny, nem mindennapi adottságokkal rendelkező fiatalasszonyt állítják élénk, akinek alapvető élménye a forradalom és benne a nagy köl­tővel élt szerelme volt és maradt. A főszereplő Venczel Vera, Győry Emil, Kútvölgyi Erzsébet, Keres Emil és mások. Hubay Miklós Római karne­válja egy hajdani primadonnáról szól, aki jelenleg páholynyitogató öregasszony. A játékban Tolnay Klárit, Gellei Kornélt, Gábor Miklóst és Tomanek Nándort lát­hatjuk. Parasztfiú a főhőse Végh Antal Állványokon című játé­kának. Reményét vesztett fiatal lány­ról szól Rákosy Gergely Tigris­ugrás című tévéjátéka. A lány úgy véli, nincs semmilyen kü­lönleges képessége, amivel ki­emelkedhetne a „szürkeségből”. A szereplők: Kútvölgyi Erzsébet, Harsányi Gábor, Lukács Sándor, Avar István, Tábori Nóra. (MTI) A világ legmagasabb antennatornya Gabinban Gabin környékén, az egykori Konstantynów falu területén emelkedik a varsói központi rá­dióadó óriási antennatornya, amely a legmagasabb az egész vi­lágon. A 646,38 m magas épít­mény 86 szegmensből áll, ame­lyek összsúlya mindössze 420 ton­na. A tornyot a Mostostal vál­lalat építette. A gabini 2000 kW teljesítményű adótorony-óriás jó­voltából a Lengyel Rádió adásait kiválóan hallani lehet majd az egész ország területén. Érdemes megjegyezni, hogy az új adó tel­jesítménye kétszerese lesz a lu­xemburgi rádióénak. Házon kívül A kecskeméti Tudomány és Technika Háza egyaránt a büszke­sége a városnak, ahol áll, egész Bács-Kiskun megyének és azon túl is felveszi a versenyt nívó­díjas épületekkel. A régi zsina­gógát zömében üzemek és intéz­mények felajánlásaiból alakítot­ták át a célnak megfelelően. A Kecskeméti és Kalocsai Konzerv­gyár átutalt 600 ezer forintot, a BRG üzeme félmilliót... Így jött össze legalább 12 millió fo­rint, a beruházáshoz szükséges öSszeg nagyobb fele, hogy méltó otthonhoz jusson értelmiségünk ezen az iparosodó területen. Most viszont, nem sokkal az ünnepélyes átadás után, ha a szerelőszalag mellől elindulva, egy-két munkás kíváncsi arra, hogy mi lett a közös pénzből, nem biztós, hogy megláthatja. Márpedig sokan érdeklődnek. Akadnak, akiket az ajtóból egye­nesen az idegenforgalmi hivatal­hoz utasítottak, hogy váltsanak csoportos belépőt, mintha nem a Vacsi közből,, hanem a Missisipi mellől jöttek volna. A belépési árat 3 forintra tervelték ki, ame­lyen osztozott volna a szervezést végző idegenforgalmi hivatal és a látnivalókat nyújtó MTESZ- szervezet. Az elképzelésről még idejében letettek. Az épületet fenntartó és hasz­náló szerv, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetségének megyei szervezete ugyanakkor bizonyos feltételeket szabott meg. Gyülekezés déli 12 órakor a bejáratnál. Vagy; láto­gatás csak csoportosan, előzetes bejelentésre. Szombat, vasárnap minden zárva, amit az MTESZ- tagok is vitatnak. Az óvórend- szabályokat magyarázza, hogy minél tovább megőrizze eredeti szépségét a létesítmény. Az ál­landó villanykapcsolgatások megnövelnék az áramszámlát. Attól is félnek az MTESZ-nél, hogy valaki netán eltéved oda­benn. De — mintha a kozmetikai rek­lám felkiáltása visszhangzana éppen a tudomány és ' technika háza öblös mélyéről. Az embe­rek többségének nem felel meg a déli 12 órai sorakozó, mert nap­közbeni munkából él. Az embe­rek egy része beérné a sokat sej­tető előtérrel és a klubbal, hogy némi ízelítőt kapjon az újjávará­zsolt műemlék jellegű épület be­rendezéséből, nem mindenki akar följutni a kupolába, a nyers­tégla kirakású elnöki fogadószo- bába. Emberek tehát bőven akadnak a 15-ös létszámból, akik alkalmasak lennének a kisebb, akár spontánul összeverődő cso­portok kalauzolására — leg­alábbis szeptemberig, ameddig a műszaki értelmiség „évi rendes” szabadságát tölti és a társadal­mi-mozgalmi élet gyakorlatilag fel van függesztve, vagyis a 24 millió forintos intézményben nincs érdemleges rendezvény egyelőre. Jellemző, hogy végül kiszorult innen a művészfilmek vetítésének szép terve. Pedig olyan fiatalokat is megnyerhet­tek volna így, akik később eset­leg MTESZ-tagnak jelentkeznek. Maga az értelmiség köre is sok­kal szélesebb a műszakiaknál. “A műszaki tudományok sem nélkü­lözhetnek bizonyos kölcsönössé­get, a művelőik még bizonyos művészeti hatásoktól sem függet­leníthetik magukat. Ennek a belátása pusztán mű­veltség dolga. Nem csupán intel­ligencia kérdése viszont megala­pozni a megyei pártbizottság jú­niusi határozatának végrehajtá­sát, ámely kimondja, hogy „a Tu­domány és Technika Háza legyen a tudományos élet, az ismeretter­jesztés, és közművelődés egyik, szervező központja”. Az egyik nyilatkozat szerint a megye ve­zetői azt szeretnék, „ha a tudó­sok és a szakmunkások itt az asztal egyazon felén lennének majd”. Ezek komolyan veendő megfogalmazások. Vajon mi értelme van idegen vegyszerekkel átszínezni azt a fo­lyamatot, amely az értelmiség és a társadalom más osztályait, ré­tegeit közelíti egymáshoz? Mert ha valakit egyszer elküldenek a ház ajtaja elől, az legközelebb először tízig számol, mielőtt egy közösségi intézmény felé venné az irányt. Legalább egy táblát találna az ember ott napközben, hogy megértse, miért rekedtek kinn annyian: „A bankba men­tem pénzért. Azonnal jövök. Tu­domány és technika.” Valahogy így gondolom. És úgy gondolom, hogy nemcsak én gondolom így! Halász Ferenc Sok múlik a munkaszervezésen A legteljesebb egyetértést vál­totta ki belőlem a lap július 3-i számának Levelekből röviden ro­vatában megjelent Lassan épít­keznek ... című írás, amely a megyei művelődési központ kivi­telezési munkálatainak komótos ütemét bírálja. Igaza van Szabó Irénnek, amikor a létesítmény szükségességét indokolja, s .a kecskemétiek szabad idejének kel­lemes, hasznos eltöltése körüli nehézségeket ecseteli. Megítélésem szerint a kivite­lező, a megyei állami építőipari vállalat személyi és technikai adottsága sokkal magasabb szín­vonalú, mintsem arra ezen épít­kezés alapján következetethetünk. Azt pedig meggyőződéssel valloip, hogy a hatékonyabb munkaszer­vezés révén már közelebb lenne az utolsó simításokhoz a készülő létesítmény. Vészharangkonga- tásra azért nincs ok. A lemara­dás talán valamennyire „behoz­ható”, ha zökkenőmentes anyag- ellátás esetén még jobban ki­használják munkaidejüket az ott dolgozók. Milyen szép is lenne, ha már a közeljövőién átadásra kerül­hetne a kultúra e megyeszékhe­lyi fellegvára! ■ Podhradszky Jenő, Kecskemét, Homok u. Fehérnemű és ruhaanyag Qiana-selyemből A napokban tért haza Svájc­ból a Magyar Selyemipari Válla­lat. a HUNGAROTEX és az In- terag Rt képviselőiből álló kül­döttség, amely az amerikai Du Pont' cég európai központjának vezetőivel tárgyalt Gehfben a Qiana-termék márkahasználatá­ról. A Qiana a Du Pont cég külön­leges selyemfonala, amelyből spe­ciális kikészítéssel — tulajdon­ságaiban és külsőre is — a tiszta selyemhez megtévesztésig hason­lító kélme állítható elő. Az anya­got az első tapintásra még a szakértők sem tudják megkülön­böztetni a heríiyóselyemtől. Az utóbbi években annyira emelke­dett a világpiacon a hernyóselyem ára, hogy a belőle készült ter­mékek szinte eladhatatlanok, a hasonló célt szolgáló tetszetős Qiana-anyagok viszoht olcsók. A megbeszélések eredménye­ként a Magyar Selyemipari Vál­lalat a .külkereskedelem közre­működésével megállapodást kö­tött az amerikai világcéggel. A szerződés értemlében a Du Pont segítséget ad a Qiana-selyem elő­állításához, s közreműködik az exportban is. A márkahasználati jog szigorú feltétele: színvonalas, korszerű, jó minőségű termék ké­szítése. A tervek szerint évi egymillió méter Qiana-anyagot készít a selyemipar, többségében hazai felhasználásr^. (MTI) • Ljubisa Samardzic. Abban, hogy vajon milyen fil­met nézzünk meg, nem ritkán döntő a választásban, szerepel-e benne valamelyik kedvenc film­színészünk, Augusztus, szeptem­ber, október hónapokban bemuta­tásra váró filmújdonságokban sok olyan filmszinésznévvel találkoz­hatunk, amelyek már régóta, vagy éppen a közelmúltban moziban, illetve tv-ben látott filmből meg­ismerve. vonzza a közönséget. A régi kedvencek közé tartozik Jack Lemon, a világhírű amerikai színész, aki a a többi között a Legény lakásban, az Irma, te édes­ben nyújtott emlékezetes alakí­tást. Legközelebb a Közelharc Régi ismerősök 1VIXPORTFII t Irina Mirosnyicsenko 9 Jana Brejchová. férfiak és nők között című ame­rikai filmben látjuk. Ljubisa Samardzic jugoszláv színész Fekete Rok-ként lopta be magát a tv-nézők szivébe. Az egyik legnépszerűbb jugoszláv filmszínész játssza a Ma éjjel kár lenne meghalni egyik főszerepét. Aligha kell bemutatni Ludmil­la Szavaljevát. aki a Háború és béke Natasájaként lett ismeret­len leningrádi balett-táncosnőből, világsztár. Legközelebbi alakítása: A fej nélküli lovas című szovjet kalandfilm Luisáia. Stefánia Sandrelli mindig érde­kes figurákat elevenít meg. Leg­újabb szerepében: egy szerelmé­ben elviselhetetlen ifjú asszony­kát játszik Dustin Hoffman ol­dalán az Alfredo. Alfredóban. Mia Farrow — legutóbb a John és Mary, Maryje volt — a Ki megy a nő után? című ame­rikai vígjátékban izgalmas, érde­kes. sokszínű alakítással mutatko­zik be. Emlékeznek még Az utolsó völgy zsoldoskapitányára? — Mi­chael Caine-re? Legközelebb me­9 Stefánia Sandrelli. rőb^n más szerepkörben találkoz­hatunk vele. Laurence Olivier partnere A mesterdetektiv című filmben, amelvet színdarabként már láthattunk. A közismert Jana Brejchová csehszlovák színésznő a Jelbeszéd című új magyar filmben orvos­nőt alakit. Az érdekes, egzotikus, fekete szépséget Irina Mirosnyicsenkót láthatjuk már öszülő-szőke, meg­tört asszonyként a katona visz- szalért a frontról című alkotás­ban. most Az édes szó: szabad­ság című filmben játszik főszere­pet. (sb.) NÉZŐPONT Két autó — Hány gyermeke van? — Kettő. — Jól élnek? — Jól. — Mi hiányzik az életükből? — Sok, nagyon sok minden... — Például? — A. felsorolás nem mondana önnek semmit. — Hátha. — Szeretnénk benzinkutat nyit­ni. — Ez családi szükséglet? — Nem, de a jó befektetés ér­dekében kellene, mert a pénz... — Az állatok? Sok disznót tar­tott ...? — Egy bizonyos nagyságú tö­ke megszerzése után már nem cikk. Sok velük a veszödség. — Mi a cikk? — Társulás, szolgáltatási terü­leten, az most megy. — Mennyivel tudna beszállni? — Bizonyos összeggel igen. — Mennyi pénze van? — ön például megmondaná nekem? — Meg. — No látja én nem vagyok ilyen őszinte, ha nem haragszik vieg. — Miért van ket autója? — A munka miatt és a roko­nok miett. — Melyik miért? — A Moszkvics strapabíró, a másik meg szép. Hinna'c lakoda­lomba menyasszonyt vinni. Nem csak a rokonok, más is. Kétszáz forint is pénz. nem? Ezért föl is díszítem. —csató—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom