Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

1974. július 3. • PETŐFI NÉPE • 5 Megyénk helynevei és Kecskemét neve Folytatva a személynevekből alakult helységnevek tárgyalását, meg kell említeni a birtokos ne­véhez függesztett -laka, -háza, -földe stb. végződéssel alkotott neveket. Minket a -szállás vé­gűek érdekelnek. A helynévkuta­tók szerint ugyanis ilyen végű helyneveket főleg kun és jász te­rületeken találunk. Megemlítjük Fülöpszállást, Szabadszállást, Ba- lotaszállást és Kunszállást. Ha kezdetben beépítetlen bir­tokról volt szó, akkor a tulajdo­nos nevéhez a -földe, -telek, -tel. ke utótagot kapcsolták. A példák között találjuk Lakitelek és Má~ tételke nevét. Nyugati hatásra terjedt el ná­lunk a XII. század végétől kezd­ve az a szokás, hogy a helysége­ket a templom védőszentjéről ne­vezték el. Ilyen nevek megyénk­ben: Bácsszentgyörgy, Dunaszent- benedek, Felsöszentiván. Kun- szentmárton, Szalkszentmárton. A helynévkutatás az ismeret­len vagy bizonytalan eredetű helynevek között említi Kecske­métet, (Lajosjmizsét, sőt (Máté)- szálkát is, ha ez a Szalka azo­nos a Szalkszentmárton név első tagjával. Ha Szánk neve kapcso­latban van a Szznkj névvel, ak­kor ez a szláv eredetű Szaniszló csonkított-becézett alakja. Sokat vitatott és mindmáig megoldatlan Kecskemét nevének rejtélye. Szófejtő szótárunk a nem ide vonható „varsa” jelentésű mét szócikkben megemlíti a né­pi „mét” posvány, pocsolya és a „métely” piszkos víz jelentésű szavakat. A hasonló jelentésű két szó elgondolkodtató. A bizony­talan eredetű „meddő” szó, amely a megfejthetetlen etimológiájú feltételezett mei alapszóval függ össze, a szófejtő szótár szerint ta­lán kapcsolatba hozható a Kecske­mét helynév utótagjával. A med- 'dő legrégibb följegyzett jelen­tése terméketlen, magtalan, így a városnév második tagjának jelentése is időnként nem ellő, egy ideig nem tejelő \ lehetett. De ennek a feltételezésnek hi­ába örülünk, mert gyengíti a kö­vetkező megállapítás: „A szótör­ténet azonban erre a jelentés­fejlődésre nem ad elegendő bi­zonyítékot.” Tehát a teljesen bizonytalan kecskepocsolya és a csak nagyon feltételezett meddő kecske jelen­tés feltevéséig juthatunk el. Nem tudjuk a helynévadás okát, pedig az sokat segíthetne. Ha len­nének akár későbbi elfogadható hagyományaink is a névadás in­dító okaira, közelebb kerülhet­nénk a helynév megfejtéséhez. Mai ismereteink szerint ennyit tud nyújtani a szófejtés tudomá­nya. Az elemzett helyneveket még kiegészíthetjük néhány kun ere­detűvel. A félegyházi múzeum­ban olvasható, hogy Mizse, Or- govány, Bösztör, Köncsög is kun eredetű. Ha nyelvi adatok is tá­mogatják ezt a feltételezést, el­fogadhatjuk e helyneveket kun eredelűeknek. Orgovány nevével kapcsolatban meg kell említeni, hogy az orgovány orgonavirág jelentésben déli szláv eredetű. De külön kell választani ettől az Or­govány személy- és helynevet, va­lamint a lapály, sík tér jelenté­sű köznevet. Ez utóbbiak bizo­nyára összefüggnek egymással. A kécskeiek bizonyára tudják, hogy községük neve a kék melléknév -cse képzős alakja hangátvetés­sel. (Kékese — Kécske). Kiss István Országos kamarazenekari találkozó Baján • A bajai Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Kamarazenekara. A Bajai Nyár ’74 rendezvény- sorozatának keretében rendezett országos kamarazenekari talál­kozóra 16 együttes érkezett az ország minden részéből, mintegy 250 résztvevővel. Az együttesek 10 hangversenyen mutatkoztak be a tanítóképző intézet dísztér-' mében és a Liszt Ferenc Zeneis­kola kamaratermében. A bíráló bizottság Farkas Ferenc Kossuth- díjas zeneszerző elnökletével ér­tékelte az együttesek munkáját. Az alábbi beszámoló a zsűri vé­leményét tükrözi; az elhangzott művek nagy száma miatt termé­szetesen nem a teljesség igényé­vel. Az első szereplő a bajai Alsó­dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekara volt, mely be­mutatta Farkas Ferenc erre az alkalomra írt bajai vonatkozású művét, a Jelky András szvitet. Úgy a mű, mint az előadás nagy tetszést aratott, sok együttes kér. te el kéziratos kottaanyagát. A közkedvelt Kecskemét Vo­nósnégyes is új művel jelentke­zett. Manfred Weiss vonósnégye­sét szólaltatta meg bravúros ki­vitelű előadásban. A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola kamarazenekara Lakó Sándor vezényletével Vi­valdi kétgordonkáá versenymű- vét szólaltatta meg, Héjjas Pál és Kőrös Mária szólójával. Feltűnő volt a jórészt fiatalokból álló együttes kiegyenlített, szép hang­zása. A karcagi Déryné Művelődési Központ kamarazenekarának ké­pességeit meghaladta a bemuta­tott művek megoldása. A jórészt kis zeneiskolásokból álló zenekar technikailag sem győzhette Bach h-moll szvitjének, vagy akár Weiner Rókatáncának meggyőző interpretálását. Kitűnő volt vi­szont a Kecskeméti Fúvósötös műsorválásztása: Hidas, Hinde­mith, majd Mozart Divertimen- tója. Az előadás is minden elis­merést megérdemelt. A Kaposvári Szimfonikus Ze­nekar kamarazenekara a feszti­vál egyik legjobb együttese volt. Drahos; Béla szólójával játszotta Vivaldi' f-dúr fuvolaversenyét; Farkas: Régi magyar táncok cí­mű művének előadását pedig maga a szerző is hibátlannak minősítette. Hasonló szép, telt hangzást produkált az ország legrégibb ka­marazenekara, a Budapesti MÁV Kórház „Weiner Leó” Kamara- együttes, mely 1948-ban alakult. Műsorválasztásuk is szerencsés volt: Lully-, Vivaldi, és Britten- műveket játszottak szépen A Pénzintézetek Budapesti Ka­maraegyüttese viszont túl nagy feladatot vállalt. A magyar zene ezer éve címmel készült összeál­lításuk egy félórás műsor kere­tében természetesen nem tudta teljesíteni a címben vállalt fela­datokat. Annál inkább tetszett a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem valamint az Eötvös Loránj Tudományegyetem kamarazene- kara. Kedves színfoltja volt a fesztiválnak a Gyöngyösi Állami Zeneiskola kamarazenekarának társadalmi névadó ünnepségére készült összeállítása. Jó műsorválasztás jellemezte az orosházi „Erkel Ferenc” Ka­marazenekar előadását, melyhez kiegyenlített hangzás, pontos rit­musú előadás járult. A békés­csabai kamarazenekar Bach h- moir szvitjének előadása plasz­tikus, meggyőző volt és techni­kailag is kifogástalan. A Buda­pesti „Albinoni” Kamarazenekar igényes játékstílusa nagy tetszést aratott. Kár, hogy nevéhez mél­tóan műsorába nem vett fel ba­rokk műveket. A megyeszékhely zenei életé­nek sokszínűségét bizonyította a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar szereplése. Külön öröm, hogy Martinu Negyedik diverti- mentóját, ezt a nálunk ismeret­len zeneművet megismertette ve­lünk, kitűnő előadásban. A fesztivál június 30-án vasár, nap este a tanácsház udvarán rendezett gálahangversennyel zá­rult. Emlékplakettet és ajándé­kokat . adtak át a részt vevő együt­teseknek. A hangverseny műso­rán Baja testvérvárosának, Zom- bornak a zenekara is szerepelt. Gaál Zoltán Az átalakuló mezőgazdaság és a tanulás Beszámoltunk a TIT kísérleti sorozatának kedvező fogad­tatásáról. Szóltunk arról is, hogy a siker részben a terüle­tileg illetékes pártbizottságok, pártszervezetek, területi szö­vetségek és a házigazda termelőszövetkezetek érdemi támo­gatásának köszönhető. Az előkészítésben, a lebonyolításban kiválóan közreműködők közül többeket megkértünk, hogy látogassanak el á szerkesztőségbe a felgyülemlett tapasz­talatok összegezésére, elemzésére. Szívesen fogadták javasla­tunkat és elmondták, hogy miért tekintették fontosnak az ismeretterjesztő előadásokat, mit vártak és kaptak a soro­zatoktól. — A szüntelen tanulás ma már a társadalmi lét, .a cselekvés elenged­hetetlen feltétele. ErvényesQI-e ez a felfogás a szövetkezetekben? — Így hangzott vitaindító kérdésünk. Budai József, az MSZMP kecs­keméti járási bizottságának a titkára fejtette ki először a vé­leményét­— A tagság két csoportra oszt­ható. Az idősebbeket nehéz a különféle tanulási formákba be­vonni, elsősorban az érdeklődés hiánya miatt. Minket ebből a szempontbój a negyven év _ alat­tiak érdekelnek elsősorban.; Fo­gékonyabbak',érdeklődőbbek. Ná­luk a szakmai képzésben és az általános kulturálódásban szük­ségszerűen jelentkezik a tovább­képzés igénye. A kemizálás, a gépesítés, a vegyszerek, a zárt rendszerek alkalmazása gyor­san növelte a követelményeket. A munkavégzés közben a két­kezi dolgozónak is a. munkafo­lyamat részévé kell' válni. A szakképzettség, a hozzáértés a jövedelemben is megmutatkozik. A csoportérdek tehát az egyéni érdekkel párosul. Az erkölcsi el­ismerésről sem szabad megfe­ledkezni. Seres Imre, a tiszaalpári Bú­zakalász Termelőszövetkezet el­nöke egvetért az elmondottakkal. — Nálunk így van. Példaként a traktorosokat említem. Olykor technikusi szinten kell helyt áll­niuk. A modern gépekkel egyet­len ember vegyszerez. Neki kell a keveréket megcsinálni, kijut­tatni a talajra. Budai József: — A termelési szervezet kialakítása nagyszerű keretet ad megfelelő szakembe­rek kineveléséhez. Ma már spe­ciális képzettség kívántatik, nem elég egyszerűen parasztnak len­ni A kunszentmiklósi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Ka­tona Miklós kér szót: — A szövetkezeti forma és a nagyüzemi gazdálkodás szépen megfér egymással. Tapasztala­taink szerint főként a fiatal szakemberek érzik jól magukat, mert tetszik nekik, hogy bele­szólhatnak a termelésbe. Én is azt mondom, hogy a negyven éven aluliak igényesebbek, mint az idősebbek. Nagy változás van a mezőgaz­daságban. Ezelőtt 5—10 évvel az idősebbek véleménye döntött. Most is gondolni kell a termelő­szövetkezetekben levő korosab­bakra, de a modern termelés mintha a fiataloknak kedvezne. A nyugdíjasok nélkül tagságunk 60—65 százaléka 40 év alatti. Budai József: — Nagyon jó adottság... — A közelmúltban, az ifjúsági parlamenten, jöttünk rá, hogy a 30 évnél fiatalabbak az össz- dolgozók majd 40 százalékát te­szik ki. Seres Imre: — Nálunk a dol­gozó tagok fele haladta túl a negyvenet,. ^Katona ■ Miklós*.''^ ,-SajöovW- mezőgazdaságba általában a gyengébb képzettségűek jönnek. Akik tehetik, felsőfokú iskolá­ban tanulnak vagy az iparba mennek. A szakmunkásoknak csak a töredéke jön vissza hoz­zánk. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Magony Imre, a Homokhátsági Területi Szövetség titkára is: — 1973-ban 350 fiatal került területünkön a szövetkezetekbe. Közülük száznyolcvanán a nyol­cadik általánosból jöttek, s ke­vés volt közöttük a négyes, ötös tanuló. Budai József: — A lakosság fele tanyán él. A nyolc általá­nos iskolára kötelezettek 22 szá­zaléka nem fejezi be tanulmá­nyait. Katona Miklós: —... és zöm­mel a tsz-ben maradnak. Magony Imre: — A szövetke­zetekben a termelés színvonala magasabb, mint a szellemi kép­zettség. Megelőzte a termelés az összes feltételt. Seres Imre: — Jó híreim van­nak. Három éve egyetlen szak­munkástanulónk sem bukott meg, sőt négyes, ötös bizonyít­vánnyal jönnek vissza. Eljutot­tunk oda, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok jó képességű fiai. lányai tanulnak — ösztöndíjas támogatásunkkal — mezőgazda- sági középiskolákban. Budai József: — A lényeg sze­rintem, hogy csak az szólhat ér­demben az ügyekhez, aki érti, amit csinál. Így kapcsolódik a műveltség, a szakképzettség és az üzemi demokrácia. Katona Miklós: — A szemlé­letformálást és az igénytámasz­tást tartom a legfontosabbnak. Csalogassuk oda az embereket, ahol tanulhatnak. A petróleum- lámpa mellett élők .is vegyék észre a szuperszonikus gépeket a fejük felett, a nagyüzemek el­térő követelményeit. A közös­ségnek sem mindegy, hogy' mennyire tájékozott emberek szólnak az ügyekhez. Kétségte­len, hogy a termelés meghalad­ta a tudati színvonalat. Budai József: — A szakmai képzés és az általános művelt­ség ugyanazon dolog két oldala. Alapelvként elfogadható, hogy a művelt ember minden iránt fo­gékonyabb. — Szükségszerű, hogy látszólag cl- tértünk a tárgytól. Ma már csak az alapvető politikai, társadalmi, gazdag­sági, kulturális érdekekkel összefüg­gésben szólhatunk a tanulásról. Ál­talában beszéltünk eddig* az ügy fon­tosságáról, most térjünk rá a TIT kísérleti sorozatának a megvitatá­sára. Katona Miklós: — Szívesen fogadtuk a javaslatot. Nálunk a „Gondolkodjunk a világról’’ te­matika mjent: a világegyetem kialakulásától a mai szociálpoli­tikáig szinte mindent felölelt. Utólag persze könnyű megálla­pítani, hogy mintha kicsit sokat markoltunk volna. Ha folytat­juk és bizonyosan folytatjuk, okulunk a kísérleti, végered­ményben . nagyon, hasznos.. és eredményes; sorozat tapasztalatai­dból Seres Imre: — Nem ugráltam örömömben, amikor hallottam a tanfolyamról. Nem volt minden esetben jó a véleményem a szer­vezésekről. A TIT-tel úgy voltam: ha csinálják, megadjuk a maxi­mális segítséget. Nem bántam meg, hogy részt vettem az elő­adásokon. Tapasztalhattam, hogy a „Jogaink és kötelességeink” tematika egyre inkább felkel­tette az érdeklődést, mind élén­kebbé váltak a viták, föloldód­tak a kezdeti gátlások. Magony Imre: — Azt hiszem, hogy a TIT előadói is sokat ta­nultak. Rájöttek, hogy a régi stí­lust fel kell váltani egy korsze­rűbbel. Ezért volt jó, hogy elő­zetesen megismerkedtek a kör­nyezettel, a helyi problémákkal, viszonyokkal. Javaslóm, hogy mindenütt gyűjtsék össze a helyi kívánsá­gokat, ahogyan ezt Tiszaalpáron tervezik. Katona Miklós: — Nem mind­egy az, milyen munkaterületről jön. mennyire ismeri a termelő­szövetkezetek mai életét és hogy milyen előadó. Ha le tudja kötni a hallgatóságot, akkor van ér­telme a beszélgetésnek, ha nem, jobb ha hazamegy. Figyelmesen jegyezte az ész­revételeket a sorozat egyik gaz­dája, a fiatal diplomás Csáky Lajos, a TIT kecskeméti járási szervezetének a titkára: — Mi is jobban megismertük saját lehetőségeinket. Katona Miklós: — Azért kel­lenek gyakorlott előadók, hogy váltani tudjon, ha látja az ér­deklődés gyengülését. Magony Imre: — Abból in­dultunk ki, hogy valamit tenni kell, mert ellaposodott a falusi ismeretterjesztés. Íme a bizonyí­ték, hogy módszertani változá­sok is sokat1 segíthetnek. Több szemléltetés szükséges. Az elő­adók gondoljanak arra: fiatalok és idősebbek egyaránt ülnek a széksorokban. A területi szövet­ségek a termelés szervezésén kí­vül a tudatformálással is foglal­koznak, ezért látnék a jövőben nagyobb szerepet számukra az ismeretterjesztésben is. Seres Imre: — Gondnak gond a megszervezése. De megéri, hogy vállaljuk a többletmunkát. Ha a TIT nem kezdeményezné, most már magunktól is csinálnánk. Ilyenkor tudunk igazán szót ér­teni a tagsággal, kölcsönösen tá­jékozódni. Az egyik TIT-előadás után például brigádértekezlete­ken is szóba került a nők ré­szére járó szabadság. Azóta az addigi hat nap helyett annyi na­pot kapnak, ahány hónapot dol­goztak. Eredményesebbek a köz­gyűlések, termelési értekezletek is, mert az egyéni problémák „előjönnek” a TIT-előadások vi­táin. Csáky Lajos: — Ezek a soro­zatok mintha pótolnák valame­lyest a régi olvasóköröket. A TlT-munka egyik fontos mozza­natának azt vélem, hogy alkal­makat teremt ügyek, dolgok megvitatására, társas együttlétre. Budai József: — A sorozat a fizikai dolgozók, továbbkéjizését.. tudatformálást, művelődését- se­gítette, így a tanyán élő embe­rek életkörülményeinek a javí­tását szorgalmazó párthatároza­tot segítette. A párttitkárok, a kommunisták propagandát csi­náltak az előadásoknak; mintegy védnökséget vállaltak. Az elő­adók többsége a mondandót ösz- szefüggésbe hozta a napi politi­kával, problémákkal. Katona Miklós: — Ilyen for­mában kevésszer, talán soha nem szóltunk a tagokhoz. Az el­ső előadás utáni napokban tar­tott vezetőségi ülést egy .óráig nem tudtuk elkezdeni, mert mindenki a csillagászatról be­szélt. És ezt tárgyalták egy hétig a fizikai dolgozók is. Megerősöd­tem hitemben: mindennap, min­den ügyben szót kell érteni az emberekkel, csak így mozgósít­hatunk az adott feladatokra. És nemcsak az elnök akarja a tan­folyamot, vagy a párttitkár; az egész vezetőség, a tagság. Csak akkor lesz az egész szövetkezet munkatársa a vezetőségnek, ha érdemben meg tudják tanács­kozni a dolgokat. Csáky Lajos: — Mi elsősor­ban ismeretterjesztők vagyunk, nem tudományos ismeretterjesz­tők. Olyan előadókra van szük­ségünk, akik alkalmasak arra, hogy a világot megértessék és előkészítsék az embereket; min­denki a maga szakműveltségé­nek megfelelően esetleg tudo­mányos ismereteket is elsajátít­hasson. Nem új ismereteket aka­runk adni elsősorban, hanem új magatartást, olyan emberi több­letet, ami arra kényszeríti a résztvevőt, hogy legyen benne szakmai plusz. Ezért sikerültek nálunk a sorozatok jobban, mint másutt. Magony Imre: — Azt hiszem, hogy ezzel zárhatjuk a beszél­getést. Heltai Nándor Eltűnnek a tengerekről a „szirének“ ENSZ népesedési statisztika A , Nemzetközi Természetvé­delmi Alap március 14-én a svájci Morgesban bejelentette: valószínűleg nem láthatunk töb­bé „sziréneket". Kiveszőben van­nak azok a szép tengeri állatok, amelyek hozzájárultak a „sziré­nek" legendájának kialakulásá­hoz. A hajócsavar ugyanis sokat megölt a lamantinok (tneheenus vagy manatus), valamint közeli rokonaik, a tengeri tehenek (du- gongok, rhytina gigas vagy ha- licora dugong) közül, amelyek anyaállatait hajdanában láthat­ták újszülötteiket „dajkálni" a tenger színén. A természetvédel­mi alap bejelentése hozzátette: „A tengerpartokat hosszú időn át benépesítő tengeri állatok va­lószínűleg erősen hozzájárultak a szirének legendájának kialakulá­sához." A lamentinok főként Af­rika és Amerika körül éltek, a dugongok a trópüsi Afrika és Ázsia, valamint Európa partjai mentén. Messze elkerülték az európai kikötőket. (AFP) Az ENSZ demográfiai évköny­vében szereplő adatok szerint a világ lakosainak száma egy év alatt 76 millió fővel növekedett és 1972 közepére elérte a 3 mil­liárd 782 millió főt. A világ lakosságának több mint a fele — 2 milliárd 154 millió ember — Ázsiában él. Európa a maga 496 milliójával a második helyre került. Észak-Ameriká- ban 332 millió, a Szovjetunióban pedig több mint 248 millió em­ber él. Az országok között e tekintet­ben Kína áll az első helyen: la­kosainak száma 800 721 000 fő. Utána India, a Szovjetunió, az USA, Indonézia, Japán, Bangla­des és Nigéria következik. A világ legnépesebb városa Sanghaj, itt 10 millió 820 ezer ember él. Tokió, ahol mindösz- sze 8 823 000 ember lakik, a má­sodik helyre került, s csak utána következik New York, Peking és London. • Budai József ® Seres Imre C Katona Miklós 9 Magony Imre • Csáky Lajos A TIT ÉS A FIZIKAI DOLGOZÓK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom