Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-13 / 162. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 13. A hatékonyabb gazdálkodás útja Az MSZMP Központi Bizottsága múlt év novemberi határozata a mezőgazdasági termelés 2—2,5 százalékos növekedését irányozta elő 1974-re. Az előző évek fejlődési üteménél valamivel szerényebb cél elérése korántsem kisebb feladat, hiszen a termelés növélésével egyidejűleg mégin- kább előtérbe kerül a gazdálkodás hatékonysága. EXPORTÁLÓ VÁLLALATOK Mit vigyünk a világpiacra? Külgazdasági kapcsolatainkat az elmúlt évben és az idei esztendő mögöttünk levő hónapjaiban is a nemzetközi árucsercforgalom rendkívül gyors növekedése jellemezte, s ez kétségkívül pozitív jelenség. Rászolgál erre a jelzőre az a tény Is, hogy a múlt esztendőben a tőkésországokkal folytatott kereskedelem mérlegét is aktívummal zártuk. Ugyanakkor — s ez nem mond ellent az előbbinek — épp a külgazdasági kapcsolatok területén jelentkeznek azok a problémák, amelyeknek hatása országhatárokon belül is érződik, és megoldandó feladatokat vet fel. 0 A szőlőtermesztés, feldolgozás melléktermékei hasznosításának egyik folyamata történik Kunfehértón az állami gazdaságok társulása borkősavgyárában. Seprőtésztából, szőlő törkölyből, híg seprőből gyógyszer- és édesipari alapanyag, dúsított fehérjetakarmány készül. A termelés és a hatékonyság növelése nem újkeletű teendő. A mezőgazdasági termelés azonban egy-két terméktől eltekintve kielégítőbb ellátást tesz lehetővé. Nem szükséges tehát a termelés minden áron való fokozása. A mezőgazdaság ugyanis egyre több gépet, kémiai anyagot, fehérje- takarmányt, drága vetőmagot használ fel. Ezek egy részét csak külföldön tudjuk beszerezni. Nem mindegy, hogy e költséges anyagok, eszközök felhasználásának mi az eredménye. A gazdaságos termelésszerkezet megteremtése elengedhetetlen feltétele a jövedelmező gazdálkodásnak. Ennek során legalább két dologra kell figyelemmel lenni. Az egyik a természeti adottságokhoz igazodás, a másik a legjobb termelési méret megteremtése. Az adottságokhoz alkalmazkodás a műve,éji ág megváltoztatását is igényelheti esetenként, amikor gyenge minőségű szántóföldet erdősítenek, vagy gyepgazdálkodást vezetneK be. A művelési ág változásra Bács-Kiskun megyében számos példa van. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság évente átlagosan 728 hektár. 1969 és 1974 között összesen 3643 hektár olyan területet erdősített, amelyet korábban a mezőgazdaság hasznosított Ez azonban nagyobb befektetéssel járó beruházás, amely csak hosszabb idő alatt valósítható: meg. és nincs is rá minden üzemben szükség. A vetésszerkezet fe-. lülvizsgálata és az adottságokhoz igazítása szinte minden mezőgazdasági nagyüzemben követélmény. A föld minősége, domborzati viszonya, az éghajlat egy-egy adott helyen általában csak néhány növényfaj számára kedvező. A gazdaságos termelés feltételeinek a vizsgálatakor mindezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A gazdaságos termelésszerkezet megteremtése szorosan összefügg a szakosodással, a legalkalmasabb termelési méret kialakításával. Hiszen a korszerű gépek. berendezések általában csak nagyobb területen működtethetők hatékonyan. Ezért a gazdaságok nem sok hanem csak néhány féle, az adottságaiknak leginkább megfelelő növény termesztésére szakosodnak. A Bácskában tíz esztendővel ezelőtt a mezőgazdasági szövetkezetek vetésszerkezetében a kalászos gabona volt a területnek 42 százalékán. 1973-ban már csak 37,8 százalékán. Ezzel szemben megnőtt a kukorica vetésterülete, amely a korábbi 20.3 százalékról 1973-ra már elérte a 27,7 százalékot is. Az évelő pillangós takarmánynövények aránya is meghaladta a korábbi 8.6 százalékhoz képest a 10 százalékot. Igaz, hogy ezen az arányon még lehetne tovább javítani, a pillangós terü- tet további növelésére általában minden szövetkezetnek megvan a terve. A gazdaságok egyesülése következtében évről évre növekszik az átlagos üzemi méret. A bajai járásban a néhány évvel ezelőtti 34 termelőszövetkezet helyett az egyesülések után 24 tsz maradt. Ezek nagysága a korábbi, 1968 hektárról 2500-ra emelkedett. A nagyobb területű üzemekben sokkal könnyebben megvalósítható egy vagy több ágazat gazdaságos termelési mérete. A kisebb mezőgazdasági üzemek sincsenek elzárva a gazdaságos termelési méret kialakításától. A társulás megfelelő lehetőségeket teremt arra. hogy erőiket egyesítve egy-egy ágazatban létrehozzák a gazdaságos termelés alapját.. Jó példát szolgáltatnak erre az ioarszerű termelési rendszerek és az egvéb társulások. A bajai kukoricatermelési rendszert például ebben az esztendőben már 74 mezőgazdasági üzem alkalmazza 72.8 ezer hektáron. A termelő berendezések bővítése. kihasználása a hatékonyság növelésének egyik feltétele. A legutóbbi időben a beruházások előkészítésében a korábbinál jóval nagyobb megfontoltság tapasztalható. Nem szabad, hogy ez a kedvező irányú változás indokolatlan tartózkodássá váljon. A meggondolt, jól előkészített beruházásra feltétlenül szükség van, hiszen ezzel lehet megalapozni a .- további dinamikus fejlődést. Egyik forrása a hatékonyság növelésének a termelő berendezések jobb kihasználása. A korszerű és a hagyományos állatférőhelyek egy része helyenként kihasználatlanul áll. A bácskai szövetkezetekben tavaly például a szarvasmarhatartásra szolgáló épületeknek mindössze 86,6 százaléka volt kihasználva, de ennél még sokkal kedvezőtlenebb arányok is vannak Bács-Kiskun megye más körzeteiben. Ez különösen a korszerű, a jelentős amortizációs költségeket okozó állattenyésztő.,telepe^ termelésének gazdaságosságát. . rontja. Kézenfekvő, a feladat, asférőhelyek>'mielőbbi• benépesítése, megfelelő kihasználása. Külön szólni kell itt a kisüzemek termeléséről. Ezek megfelelő kiaknázása a mezőgazdasági termelés hatékonyságát javítja. Itt ugyanis nagyobb beruházás nélkül növelhető részben az önellátási célokat, részben az árutermelést is szolgáló állattenyésztés, zöldség-, gyümölcskertészet. Ezért fontos társadalmi érdek, hogy a kisüzemek, elsősorban a háztáji gazdaságok termelése ne csökkenjen, hanem növekedjék, illetve a nagyüzemek termelés- növekedésével összhangban alakuljon. Ez a kisüzemi termelés megfelelő támogatását teszi szükségessé. Kiskunhalason és környékén a Kiskunsági TESZÖV beszerző és készletező közös vállalkozásának közreműködésével a 25-ik, fejőgépet vásárolták meg a közelmúltban a háztáji állattartók. A gyöngyösi Agromechanika Ipari Szövetkezet gyártmánya segítségével óránként 6—8 tehenet lehet megfejni. Bármennyire is ’ meghatározó szerepe van a termelésben a technikának, az anyagi feltételeknek, a döntő szerep mégis az embereké, akik az egész termelési folyamatot végzik és irányítják. A mezőgazdasági üzemekben sok ezer jól képzett szakember dolgozik. A követelmények azonban állandóan növekednek. ezért szükséges a legkorszerűbb termelési. szervezési eljárások megismerése, gyakorlati alkalmazása, 3z újísl., szembeni fogékonyság. A korszerű ' szervezési elvek alkalmazásának hatékonyságnövelő következménye széles körben ismert. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban gondos előkészítéssel fognak hozzá a különböző termelési feladatok megoldásához. Nemrég főpróbát tartottak a közelgő gyilmölcsszüretre. A gépesített rakodás munkaeszközeit vonultatták fel és végezték el kísérleti jelleggel a munkát. A Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságban, ahol a téli alma iparszerű termelésének megvalósításán fáradoznak. a szakemberek jól tudják, hogy a legkorszerűbb gépek, anyagok felhasználása is csak akkor eredményes, ha magas fokú technológiai fegyelemmel párosulva alkalmazzák azokat. Ebből következik, hogy a hagyományos termelési eszközök felhasználása is hatékonyabb lesz. ha gondosan szervezik meg a munkát. Magyarország nemzetközi árucsere-forgalmának mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST-or- szágokkal bonyolítja le, mégpedig a középtávú tervidőszak egészére rögzített szerződéses árakon. Másmilyen árviszonyok érvényesülnek a tőkés piacokon, ahol az infláció már hosszabb ideje és folyamatosan emelte az árszintet; 1967-től 1973-ig példának okáért több mint 30 százalékkal. Az elmúlt esztendőben — lébb körülmény hatására — gátszakadás következett be, nemcsak az árszint emelkedett, hanem az árarányok is megváltoztak, mert a legfontosabb nyers- és alapanyagok árai a világméretű energiaválság nyomán átlagosan két-, háromszorosára nőttek- Az árhullám az idei év kezdetén tovább dagadt: amíg az elmúlt év egészében a tőkés világpiacról származó importunk árszintje mintegy 18 százalékkal emelkedett, 1974 első negyedében már 38 százalékkal. Tőkés behozatalunk mintegy 60 százalékát épp azok az. áruk — anyagok, félkész termékek, élelmiszeripari anyagok — alkotják, amelyeknek árszintje- eddig soha nem tapasztalt mértékben emelkedett, s ilyen körülmények között a belső árak viszonylagos stabilitásának fenntartása mind több pénzbe kerül. Ebben az esztendőben a költségvetés várhatóan mintegy 25 milliárd forintot kényszerül a világpiaci konjunkturális ármozgások semlegesítésére, az importárak dotálására költeni. Hatalmas summa ez, megközelíti a költségvetési kiadások majd egytizedét, avagy az idei évben beruházásra fordítható összeghez viszonyítva, annak több mint 20 százalékát. Egyebek között a költségvetést sújtó kiadások, amelyeket adott esetben egyéb hasznos célokra is fel tudnánk használni, kényszerítenek arra, hogy 1975. január elsejével részleges termelői árrendezést hajtsunk végre, ámelj főként a szénhidrogének, a kohászati, a vegyipari és a textilipari alapanyagok árait érinti és emeli, de néhány terméknél —» az üzem- és a tüzelőanyagoknál — esetleg a fogyasztói árakat is. Megbocsáthatatlan hiba lenne arra következtetni, hogy á költségvetésből folyósított ártámogatással, majd pedig , a részleges termelőiár-rendezéssel maradéktalanul és teljes biztonsággal kiküszöböljük a tőkés piaci áremelkedések konzekvenciáit. Magyarország — gazdaságának méreteihez, összteljesítményéhez viszonyítva — nagymértékben vesz részt a nemzetközi árucsere-forgalomban; ennek gyakran idézett mutatója az, hogy mind az import, mind az export nemzeti jövedelemhez mért hányada mintegy 40 százalék. Ebből szükségszerűen következik, hogy a nemzeti jövedelem volumenét — a felhalmozásra és a fogyasztásra felhasználható javak mennyiségét — a- külkereskedelemben kialakuló cserearányok is tevőlegesen befolyásolják. A cserearánynak két összetevője van, a behozatal és a kivitel árszintje; azok egymástól eltérő mozgása rontja vagy javítja a cserearányt. A tőkés piacokon nemcsak vásárlunk, haiiém egyidejűleg értékesítünk is. Az áremelkedés így nemcsak a behozatalt drágítja, az exportált javak árai is emelkednek. A tőkés világpiaci árak általános jellegű növekedésének azonban ezúttal a nyers, és alapanyagok lökésszerű árváltozása a fő tényezője, s ez a mi hátrányunkra módosította, rontotta a cserearányokat. Ez a tőkés országokkal folytatott kereskedelem mindennapos gyakorlatában úgy jelentkezik: a drágább nyersanyagokért, hogy annak deviza- fedezetét megteremtsük, több magyar árut kell exportálni, értékesíteni. Az elmúlt évben például a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem cserearánya kb. 4 százalékkal romlott, ami végső soron azt jelenti, hogy — árut áruval állítva szem. be — ennyivel több magyar termék hozta létre az .egységnyi tőkés import ellenértékét- Nyilvánvaló, hogy a cserearány romlása —- s ez a folyamat, sajnos, még nem fejeződött be — aligha gyarapítja az itthon felhasználható javak, áruk mennyiségét. Negatív hatása abban is kifejeződik, noha az év első öt hónapjában a nem szocialista országokba irányuló kivitelünk több, mint 30 százalékkal emelkedett, ez sem elegendő az áremelkedések ellensúlyozására, az árucsere-forgalom mérlege passzív. Mit vigyünk ilyen körülmények között a világpiacra? Elsősorban olyan árukat célszerű most a tőkés piacokon értékesíteni, ame_ lyek a konjunkturális ármozgások sdUrában vannak. Ezek többnyire anyagok, félkész termékek, és az agrár szektor produktumai. Az export gazdaságosságának továbbra is fontos kritériuma a versenyképesség, hiszen termékeink csak akkor állhatnak helyt a nemzetközi mezőnyben, ha azokat nem bármilyen áron,, hanem kifizetődőén tudjuk értékesíteni. A gazdaságos exporl- és áruszerkezet kialakításának egyik teendője a kedvezően értékesíthető áruk termelésének és kivitelének fokozása, a másik pedig a gazdaságtalan kivitel korlátozása, megszüntetése. Csak a versenyképes és gazdaságos exportstruktúra ad módot arra, hogy a tőkés piacokon számunkra kedvezőtlenül alakuló külkereskedelmi cserearány hátrányos hatásait mérsékeljük. G. I. 0 A gyümölcsöt egyelőre homokzsákok helyettesítik a Hosszúhegy! Állami Gazdaság gépesített rakodási bemutatóján. Életszínvonal-emelkedés a Szovjetunióban 1973-ban az ipari termelés az 1960. évinek 1,3-szeresére növekedett. Idén az első negyedévben, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva az ipari termelés 8.7 százalékkal nőtt. Az elmúlt négy évben számos nagyvállalat kezdte meg munkáját, kötük 800 könnyű- és élelmiszeripari üzem. Az egy főre jutó reáljövedelem a kilencedik ötéves terv kezdete óta 14,1 százalékkal nőtt. 31 millió fő — azaz a munkások és tisztviselők egy harmada — magasabb fizetést kap, mint korábban. v’ millió állampolgár jövedelme lett több. a nyugdíjak, az ösztöndíjak, a segélyek és egyéb juttatások emelésével. A munkások és alkalmazottak átlagfizetése 10.7 százalékkal több, mint 1970-ben volt, a kolhoztagoké 14,4 százalékkal, a társadalmifogyasztási alapból kifizetett ősz- szegek és kedvezmények ped!? 21,1 százalékkal haladják meg az 1970-es szintet. E folyamat eredménye. hogy az áruforgalom 20 százalékkal növekedett és a lakosság1 egyre több tartós fogyasztási cikket vásárol. 1973-ban 2 millió j 30« ezren kaptak új lakást. A világon sehol sem folyik olyan hatalmas méretű építkezési program, mint a Szovjetunióban. Az országban évről évre növekszik a közszükségleti cikkek termelése, javul a minőségük. Bővül a szanatóriumi, üdülő-, szálloda- és turistahálózat A városok és falvak egyre nagyobb kényelmet biztosítanak lakóinak. Következetesen megvalósul az SZKP politikája, melynek célja a -vépjólét további emelése. CAPN—KS) Annak idején, amikor a híres rendezők toborzásáról esett szó, hogy ki-ki a maga felfogásában készítsen rövidfilmet a müncheni olimpiai játékokról, az ügyet csupán üzleti fogásnak véltem: egy a világraszóló sportrendez- . vényt kísérő sok üzleti manipuláció közül. És most, hogy megjelentek a kisfilmék, szép fű-: zérben egymás mellé ragasztva, be kell vallanom, hogy függetlenül a producerek eredeti szándékától, érdemes volt megbízni a nyolc vállalkozó művészt. Mert a versenypályákra tett kirándulásuk Eredménye több, mint színesen ragyogó képek dokumentuma az izmok, idegek csatájáról. Az olimpiai játékoknak a hetvenes évek rekordhajhászó sportjának, a szinte emberfeletti küzdelmeinek tükre ez az egész estét betöltő film. A moziból távozóban elmondhatjuk, hogy többet tudtunk meg az 1973-as év müncheni nyaráról, mintha magunk is végigültük volna a versenyeket. A nagy teljesítményű filmfelvevők, nagylátószögű lencsék és teleoptikák, a szupergyorsasággal dolgozó kamerák és a biztosított helyek méteres közelségbe hozzák a versenyek szereplőit. Látjuk arcukon a verejtékcseppeket, a lelkiállapotok változásait; elkeseredettségük, qrömük itt csap át egymásba szemünk előtt, a mozivásznon. Kon Ichikawa japán rendező például harminc felvevőgépet szegezett a százméteras gyarsfu- tás döntőjének résztvevőire, hogy a tíz másodperc alatt lezajló drámát — felfogásában ugyanis erről van szó — a maga bonyolultságában tudja közvetíteni. Az amerikai Artur Penn pedig az ötméteres magasságban szárnyaló rúdugrókról úgy készített filmet, hogy a képkockák utólagos lassításával a versenyzők szinte úszni látszanak a vásznon, megfigyelhetjük a másodperc tört része alatt lezajló reflexek működését is, amíg szerencsés esetben — áthaladnak a mérőléc felett. A szovjet Jurij Ozerov etűdje a Kezdet címet viseli. A gyakorlóik, a rajthoz készülő atléták bemelegítése a témája, az elmélyülés, mellyel mozdulataik célszerűségét ismételgetik untalan, keresve azt az egyetlen egy, legtökéletesebb pillanatot, melyben testük valamennyi izirna és idegsejtje majd a maximumot képéé nyújtani. Mai Zetterling a legerősebbek, a súlyemelők versenyszámafra vonult fel stábjával. A nyugatnémet Michael Pfleghar érdeklődése a női versenyzőké volt, akik sokkal többet árultak el idegrendszerük működéjéről a centiméterekért, tizedmásodpercekért vívott küzdelem során, mint a férfiak. A neves cseh rendező, Milos Forman a tízpróba résztvevőinek kétnapos gigászi csatáját fényképezte-le. Ez a versenyág a maga összetettségénél fogva is alkalmas volt árra, hogy az olimpia mintegy összegezését adja. Forman úgy látta — és láttatja —, hogy erősödik az eredményekre törő sport eltávolodása eredendő céljától a harmonikus testkultúra ápolásától, azaz a rekordhajhászás már inkább üzlet, mint tömegmozgalom. Claude Lelouch a vesztesek, a kiesettek, a kudarcot vallottak egyéni drámáit leste el rutinos módon, s még ennél is valósá- gojabb tragédiát mutatnak be azok a képkockák, amelyek John Sohlesingernek a maratoni futásról forgatott röviid fi Imijében láthatók, az izraeli sportolók elleni terrortámadás részleteiről. A nyolc rendező egymástól .különböző módon látta München tavalyelőtti nyarát, de mindnyájan mélyebbre hatoltak a lát- vá iynál, melyet a látogatók vittek haza magukkal. És ez a film legnagyobb érdeme. Pavlovits Miklós <9 y, FILMJEGYZET így látták ők 0 Egy a nyolc közül: Arthur Penn. 0 Az Elektron—203 típusú színes televíziós készülék. (Fotó: APN—KS)
