Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

1974. július 12. • PETŐFI NÉPE • 3 A hűség példája Nehezen élt a kecskeméti Ger­ber szűcs családja a századfordu­ló táján. A mester és felesége, született Kovács Julianna kilenc gyerekről gondoskodott. Tisztes­séggel, felelősen. Házat, földet, pénzt egyikük sem kapott, mégis úgy érezték, hogy gazdag tarisz­nyával kerültek ki 'a szülői ház­ból. Magukkal vitték édesapjuk munkaszeretetét, páratlan szor­galmát, a kétkezi dolgozók tiszte­letét, Szóból és gyakori pél­dákból tanul­ták, hogy csak így élhetnek harmonikusan, a köz haszná­ra. Ilyen útravu­lóval gyorsan és törvényszé­kén találko­zott a közülük legkövetkezete­sebben gondol­kodó Ferenc gyerek a mun­kásmozgalom­mal. Annyi vi­déki sorstársá­hoz hasonlóan ő is Pesten ta­nult szakmát és szocializ­must. 1906-ban, tizenöt éves ko­rában felvették a szűcs szakegy­letbe, majd a szociáldemokrata pártba. Az előadásokat hallgat­va, az ajánlott könyveket olvas­va elhatározta, hogy mindhalálá­ig hűséggel szolgálja a marxista tanokat. Szándék és megvalósí­tás nála egyet jelentett. Gerber Ferenc elvtárs, szűcs- mester évekig viaskodott az öreg szervezetét kínzó kórral. A leg­nehezebb pillanatokban sem fe­ledkezett meg fiatalkori fogadal­máról és szinte halála napjáig tartotta a kapcsolatot a ruházati ktsz alapszervezetével. Tagköny­vében szép rendben sorakoznak a tagdíj befizetését igazoló bé­lyegek. A hűség számára az alapvető szükségletek közé tartozott. Töp­rengés nélkül kitartott veszély- helyzetekben is, vállalta az elkö­telezett embereket fordulatos tör­ténelmünkben sújtó bajokat, hát­rányokat. Kortársai egyöntetűen állítják, hogy Gerber Ferenc vörösőr hagyta el utoljára a kecskeméti tanácsházán rábízott posztot. Megszűntek a proletárdiktatúra intézményei, de ő vigyázta a, táv- írógépeket. Parazsat gyűjtött a fejére, aki a két háború között gyanúsnak minősített emberekkel barátko­zott. Gerber Ferenc szűcsmester Kéttemplom-közi műhelyében mindig szíves fogadtatásra ta­láltak a baloldali gondolkodású kecskemétiek. Sűrűn benyitott a kicsiny üzletbe Hajnal József, ki­re mindig tanítványi tisztelettel tekintett a hajdani 19-es vörös­őr. Kölcsönös barátságukat, elv­társi kapcsolatukat a Gőzkala­pács egy dedikált, féltve őrzött példánya is mutatja. A szűcsmesterség a második világháborút követő években a jövedelmező szakmák közé tar­tozott. Az ügyesek és ügyeske­dők gyorsan megszedhették ma­gukat. Gerber Ferenc fényes fo­rintokra válthatta volna elis­mert szaktudását, megalapozott tekintélyét. A javakorabeli mes­ter ismét fontosabb dolgokhoz szegődött. Egyéni anyagi érdeke­it a közösség érdekei alá ren­delte. A kecskeméti kisiparosok kö­zül talán első­ként kérte .fel­vételét a Ma­gyar Kommu­nista Pártba. 1945 márciusá­tól kezdve a legtevékenyebb tagok közé tar­tozott. Szavát alig lehetett hallani, de bi­zonyosra ve­hette minden­ki, hogy amit vállalt, fele­lősséggel telje­síti. Megszám­lálhatatlan órá­kat, napokat töltött a váro­si pártbizottsá­gon, káderes­ként. Az üz­letben Miklós fia helyettesí­tette, mert a családnak valami­ből élni kellett. Munkatársa, La­kos Gáspár így jellemzi eléggé nem becsülhető tevékenységét: „Gerber elvtárs örült annak, hogy az idő az ő elveit igazolta. Üzletszomszédok voltunk, együtt jártunk gyakran vásárokra. A német hadigépezet félelmetes si­kerei sem ingatták meg: tudta, hogy hamarosan eljön a mi időnk. A pártbizottságon, a Va­dász elvtárs által irányított kol­lektívában kitűnt meggondoltsá- gával, alaposságával, hallatlan munkakedvével. Jó helyre tudta tenni az embereket, javaslatait körültekintően készítette elő. Egyik oszlopa volt a kecskeméti kommunista mozgalomnak." Kitartott meggyőződése mellett, amikor 1949-ben a kecskeméti viszonyokban járatlan új párttit­kár mellőzte előbb javaslatait, majd őt magái is. „Közkatona­ként", töretlen lelkesedéssel dol­gozott, túl hatvanadik életévén. Múlhatatlan érdemeket szer­zett a helyi szövetkezeti mozga­lom kibontakoztatásában. Meg­győződéssel képviselte a közös­ségi elveket amikor még kevesen ismerték föl az összefogásban rejlő előnyöket és habozás nél­kül fellépett azok ellen, akik a megerősödött szövetkezet ügyeit hanyagul intézték, rossz mun­kával károsiu'tták a kollektívát, noha az érintelek emiatt „ösz- szeférhetetlennek", , „kicsinyes­nek" kiáltották ki. A népszerűt­lennek látszó, életviteléből, elvei­ből következő magatartást jog­gal tartotta az ifjúkorban vállalt hűség próbájának. Az idő ismét őt igazolta. Gerber Ferenc elvtársat ma, pénteken délben fél 12-kyr Va­dász Ferenc, a Népszabadság ro­vatvezetője búcsúztatja a kecs­keméti köztemetőben. H. N. Szőlőtőkerekordok Egyetlen tőkéről másfél tonna szőlőt szüreteltek a grúziai Kvemo- Bodve faluban. A rekorder szőlőtőke ISO éves. Törzsének kerülete 117 centiméter. Lugasa -300 ember befogadására képes hatalmas sá­tor. Igen érdekes egy mazsolaszőlő-tőke is: fürtjeinek átlagos súlya 600 gramm, de némelyikük a két kilót is eléri. A Grúz Kertészeti- és Borászati Intézet munkatársai számos ha­sonló tőkéről készítettek leírást. E tőkék agrobiológiai sajátosságai­nak tanulmányozásával új, ■ nagyhozamú fajtákat nemesíthetnek. Grúziában több mint 400 szőlőfajtát termesztenek. Most készül egy atlasz Grúzia ritka szőlőtőkéiről. (APN—KS) A nyaralók tálcán kapják Első képünk a soltvadkerti Vadkerti-tó mellett készült. Tipi-- küs üdülőtelepi részlet. Csend, nyugalom Ömlik el a napsütötte * tájon. Az autó is elpihent a fű­ben, a kis víkendházak lakói' vagy alusznak még, vagy kisza- - ladtak megmártózni a tóra. Utá« na napfürdőzni, míg süt. Aztán ha túl forró lenne már az idő — ami ezen a nyáron ritkaság —, be lehet húzódni a fák alá, és gondtalanul heverni. Aki ilyen helyen nyaral, más dolga úgy sincs. Itt a lustálkodás kötelező. De a mai élet mozgalmasságá­hoz szokott ember ebbe is bele­un egy-kettőre. Mikor már gz se köti le, hogy hasonfekve hall­gatja a fű növését, egyre izga- tottabban váltogatja testhelyze­tét. Míg, egyszer el is sóhajtja magát. — Legalább egy újság lehne a kezem ügyében!... Még ha több­napos is. Hiába, idegrendszerünk hamar magára talál a gondtalan napo­kon, s aztán követeli a jussát. A mindennapos szellemi hatá­sok közül is az egyik legcsönde­sebbet: az írott szót. Vihet ma­gával könyveket a' nyaraló, de agya azt a fajta mozgást is igény­li, amit a napi hazai és külhoni események hírei idéznek elő. Jó, megkapja ezeket a rádiótól, tele­víziótól is, de — statisztikák bi­zonyítják világszerte — az ember szeret ezekről az írott betűk ol­vasásakor előálló intim, nem egy­szer meghitt magányban is el­gondolkodni. Csak hát, mikor üdülni megy, sokszor eszébe sincs, hogy harpa- rosan — jaj, de hiányozni fog az újság! □ □ □ Ennek az „ellesett” óhajnak ment elébe a megyei lapkiadó. A helyi szervekkel egyetértés­ben, s összefogva a soltvadkerti postahivatallal, megszervezték a napi-, s képeslapok mozgó árusí­tását. A kezdettől számított harma­dik héten nem kis kíváncsiság­gal érdeklődött Sólyom Ferenc szervező Szolnoki István posta­főnöktől. — Hogy vált be a kísérlet? ' — Őszintén megmondom, ma­gam se képzeltem... — hangzott a jókedvű válasz. Egy-két adat következett. Első héten 200 forint árú újság fo­gyott el az üdülőtelepen, a har­madikon már 600 forintért vásá­roltak lapokat az üdülők. — Tehát hamar megszokták az új szolgáltatást... — Vagy talán mert hideg az idő, nem tudnak mást csinálni az üdülők. Strandolás helyett új­ságot olvasnak. Akkor is: mindenképpen fan­tázia van a dologban. Érdemes volt elkezdeni. Gondoljunk csak bele. Eddig nem vitték helybe a lapokat Az jutott rendszeresen újsághoz, aki —• mint előfizető — ide irányíttatta maga után a példányokat. Most pedig:' „tál­cán” kínálják, s hogy szívesen fogadják a nyaralók, a gyors emelkedés igazolja. — De újságot is tudni kell el­adni. Ki a mozgóárus? — Diákgyerek. Ledniczki Pál, az egyik külterületi kézbesítőnk, Ledniczki Dénes fia. — Hogy találnánk meg őt az üdülőtelepen? — Most az édesapja végzi he­lyette ... A fiú kellemes megle­petésként beutalót kapott Zán- kára, az úttörő üdülőtáborba. Míg visszajön, sem maradnak újság nélkül a kuncsaftjai. Ledniczki Dénes reggel ott kezdi munká­ját, onnét megy külterületre. Gyerünk a nyomába, hátha kint érjük még! □ □ □ Mintha más világban járnánk. Nincs hajsza, lármás munka, ide. gesség. Fürdőruha az általános viselet, s mi keltjük a feltűnést „nyakig civilben”... Irigyeljük a tóban tapsikoló gyerekeket. Sza- porázzuk lépteinket, míg hol er­ről az üdülőteraszról, hol amab­ból a nyugágyból gyanakvóan pislognak ránk a szalmakalap széles karimája alól: „Hát ezek a csodabogarak, mit keresnek itt?” Mi pedig hányadszor kérdez­zük már: — „Déneskét” nem látták er­refelé? — Dehogynem... Egy-két per­ce ment el — arra... Miből is kitetszik, hogy ked­velt ember az .újságárus postás. Szolnoki István .kedélyesen ta­nácsolja, hogy „hang után” is igazodjunk utunkon. Mert ha va­lahol a. közelben jár már „Dé- neske”, biztosan meghalljuk. Ügy is van. A Tüzép-üdülő teraszá­ról száll az útbaigazítás. — Rakétá-m, sajnos, nincs már... Az Ország—Világ is el­ment mind, a Tükör is kevés volt, a Képes Újság dettó... Van még egy-két napilapom, s egyetlen Petőfi Népé-m... Percek múlva a noteszéből tá­jékoztat a postás. Ezen a napon mintegy félszáz napilapot adotf már el, a képes hetilapokból itt- ott van még. Hasáról tomporára lendíti a nagy bőrtáskát, fölteszi zöld napszemüvegét, kackjásra - iga­zítja a postáscsákót, és most már „papírok” nélkül folytatja nyi­latkozatát. — A múlt héten hétszáz forint volt a forgalmam, ezen is lesz annyi ... Ha jobb az idő, jobban van kedve olvasni a nyaralók­nak ... Na, tessék. Odabent azt hit­tük, hogy rossz időben ... — Negyedikén újra beszáll a fiam. Van egy boríték, abba te­szem neki félre a pénzt, a juta­lékot. Ez az övé. Ősszel Halasra megy, mezőgazdasági szakközép- iskolába. Gépészeti szakra. Kez­detben bejáró lesz, mert egye­lőre nincs hely a kollégium­ban ... Kell minden fillér. Megsúgjuk most már, hiszen azóta kapott fizetést, hogy a lap­kiadó is, a tanács is megtoldja pár száz forintokkal azt a juta­lékot ... □ □ □ Másik képünkön a vakációból visszatért fiút apjával együtt lát­juk. Ismerkedés a papa révén szerzett új vásárlókkal. Most ép­pen egy családi építőbrigád vett Népszabadságot. Pali jó boltos. — Tessék egy Petőfi Népét is. — Köszönöm, kisfiam. Nekünk a Dél-Magyarország jár. — Akkor is, tessék csak elol­vasni, milyen a mi megyei la­punk ... Dehogy veszi észre a gyerek, hogy az apja ugyancsak bökdösi az oldalát, és odasúgja. — Vigyázz te, ez a bácsi a szegedi postafőnök-helyettes. Tóth István 30 év - 30 óra A kalocsai járási-városi kórház Kállai Éva KlSZ-alapszervezeté- nek legutóbbi ülésén, amelyen a tagság csaknem teljes létszámban jelen volt. 'Szántó Éva alapszer­vezeti KISZ-titkár részletesen ismertette a KISZ KB felszaba­dulási beszámolójára való felké­szülés feltételeit, a VIII.- kong­resszus határozatát, majd így foly­tatta: I— A ..30 év — 30 óra” eddigi eredményeire büszkék vagyunk, mivel eddig 320-an vettek részt, a társadalmi munkában. Ebből 50 százalék a KISZ-tagok aránya. Az eddigi teljesítés 972 óra, érté­ke pedig 12 627 forint. A közügy- gyé előléptetett témák között so­kat emlegetjük a környezetvédel­met. Sokat tettünk már eddig is és teszünk a jövőben is annak érdekében, hogy szebbé, virágo­sabbá varázsoljuk városunk te­reit, utcáit. Nap mint nap talál­kozunk társadalmi munkásokkal, kiknek kezenyomán épül utca, tér gyermekjátszópark. — Hosszú évek következetes példamutatása van a munkánk mögött, s ha tavasztól késő őszig alaposan szétnézünk városunkban, megállapíthatjuk: a város kőren­getegét szinte -kibélelik”, ember­hez szelídítik az üdezöld pázsitok, virágágyak, fasorok. A lakosság, no meg a legfiatalabb generáció ma már ki is használja az úgy­mond: oázisra szabadulás lehető­ségét. Ezeknek a parkoknak, te­reknek kialakításában nagy része van a dr. Pintér Sándor vezette társadalmi munkacsapatoknak, amelyek minden héten növekvő létszámmal, becsületesen helyt­állnak a ..30 év — 30 óra” felhí­vás teljesítésében. A beszámolót követő vitában a KISZ-tagok újabb felajánlásokat tettek a XI. pártkongresszus, il­letve felszabadulásunk 30. évfor­dulója tiszteletére. Többen java­solták: tegven közzé felhívást a KISZ a kórház fejlődéstörténeté­nek szemléltető bemutatására, fo­tók. grafikonok elkészítésére. Kiima Győző Paradicsom, paprika külföldről ­Még mindig zömmel importpa­radicsom van a piacokon, mert eddig az időjárás kedvezőtlenül alakult: a hosszú esőzések ugyan elősegítették a palánták fejlődé­sét, a szükséges meleg azonban elmaradt és ez visszavetette a pa­radicsom, a paprika érését. Mind­két fontos zöldségnövény -10—12 nappal később érik be, és így a kiegyensúlyozott piaci ellátást csak nagy erőfeszítéssel, külföld­ről való behozatallal lehet fenn­tartani. Különösen a paprika fej­lődése lassult le. ez ugyanis az legtöbb meleget igénylő zöldség­féle. Az árakat minden évben a szántóföldön termesztett paradi­csom nyomja le jelentősen, így lesz az idén is. A mezőgazdasági szakemberek arra számítanak, hogy a paradicsom július 18—20-a táján nagyobb mennyiségben ke­rül majd a piacokra. A paprika valamivel később érik be az úgy­nevezett főszezoni értékesítésre, addig még szükség lesz a „zöld­ségházakból” kikerülő árura. Az egyéb zöldségfélékre jó idő járt, a gyakori esőt meghálálták a növények. Szépen fejlődik a gyökérzöldség, amely jobb ter­mést ígér. mint az elmúlt évben és a káposztafélék növekedésével szintén elégedettek a kertészek. (MTI) 0 Jól halad Budán a Hilton Szálló építése. Az északi szárny negyedik szintjénél tar­tanak az építők. A déli szár­nyat alapozzák, körülbelül egy hónap múlva .kezdik meg az építését. Képünkön: Az észa­ki, szárny építése. (Telefoto — MTI—KS) Segítség a kisgazdaságoknak Kertészeti áruház szaktanácsadással Egymillió-nyolcszázezer kisgaz­daságot: háztájit, hétvégi telket, ház körüli kertet tartanak szá-' mon hazánkban, s mivel mind­több munkáscsalád vásárol a nagyvárosok környékén víkend- telket. a kertek száma a követ­kező években előreláthatólag to­vább növekszik. A kertgazdasá­gok, hobbykertek a szabad idő kellemes eltöltésén túl gazdasági hasznot is hoznak, a háztáji gaz­daságokkal együtt a mezőgazda­ság össztermelésének 34 százalé­kát adják, pedig az ország össz­területének mindössze 13 százalé­kát foglalják el. Az agrárgazda­ság műszaki fejlesztése során azonban <a kiskertek ellátásának megszervezésével nem foglalkoz­tak jelentőségéhez mérten. Ezért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmányt készített, amelyben feldolgozta, miként le­hetne megkönnyíteni a kisgazda­ságok művelőinek munkáját. A tanulmány leszögezi: a kis­gazdaságok termelési szintje elő­reláthatólag több évtized távla­tában sem fog csökkenni. Gyak­ran azonban a kerttulajdonosok a legegyszerűbb eszközöket — mint az ásót, kis permetezőgépet, fű­részt stb. — nem tudják megvá­sárolni, mert ezek régen hiány­cikkek. A tanulmánv felhívja a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Kohó- és Gép-, ipari Minisztérium figyelmét az eszközgyártás fejlesztésére, ami egyébként a legutóbbi időben már - meg is kezdődött. A tanulmány javasolja a nagyobb áruházakban külön kertiszerszám-osztályt állít­sanak föl az eszközök iránt je­lentkező társadalmi igény kielé­gítésére. A javaslat nyomán né­hány áruházban, mint például az Otthonban, már nagyobb helyet kaptak a kerti eszközök, bővült a választék. Szó van kertészeti áruház fölépítéséről is. ahol az eszközellátáson túl szaktanács- adással is segítenek a vásárlók­nak. Javasolják az úgynevezett élőanyagellátás, a palánták facse­meték. vetőmagok központi meg- szervezését. A kertek gyakran amatőr me­zőgazdászai számára fontos az ’‘Oktatás, továbbképzés megszerve­zése. ezért az OMFB-tanulmány megállapítja: célszerű mind több kertt>arátkör megalakítása. Jelen­leg már több száz kertbarátkör tevékenykedik az országban. Az OMFB a tanulmányt elkül­di az illetékes intézményeknek, szerveknek, ahol felhasználhatják a kisgazdaságok termelését meg­könnyítő intézkedések kidolgozá­sához. (MTI) Figyelem! A SZEGEDI EGESZSEGÜGYI SZAKISKOLA (Tolbuhin sgt. 1.) általános betegápolói és gyermekápolói szakra iskoláz be hallgatókat 2 éves képzési időre Jelentkezési feltételek: a 16. életév betöltése, nyolc általános iskolai végzettség. A Csongrád megyeiek és az érettségizettek felvételkor előnyben részesülnek. JELENTKEZESI HATÁRIDŐ: 1974. augusztus 5. A felvett hallgatók iskolai végzettségtől és tanulmányi eredménytől függően össztöndíjban részesülnek, valamint társadalmi össztöndíjra is van lehetőség. 1261 V Épül a Hilton Szálló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom