Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

4 • PETŐFI N£PE • 1914. július 11. meg most a szövetkezetben is. — Miért Dénesmaior. ez? — kérdezem.- — Hát az uraság. azt hívták Dénesnek. Gróf Almássy Dénes. Azé volt itt négyezer hold an­nak idején. Itt tartotta az állato­kat — mondja Seres bácsi. >• —».Akkor, is volt? itt árvíz? ;-; I —,,^p^vk3t-.iEp9l,ékszem,rá, egyti szer-elpusztult az összes állata, meg a cselédházak. Azokból már nincs is jóformán, csak a kultúr- ház — az istálló volt —, a bolt, meg a mozi. Azok vannak még régi épületekben. — Itt is volt olyan, aki nem akart kiköltözni? — Volt. a Csubás Laliék. A padlásra bújtak, de megtalálták őket. Nem tudom őket megérte­ni. mert fiatalok. Élhetetlenek. — A majoron kívül mi lett a házakkal ? — Csak egy van a töltésen túl, de az össze is dőlt. A Makra La­josé volt. Most beköltözött ide — beszéli Seres József. — Ismerik azokat az embere­ket. akik a töltést építették? Ne­kik köszönhetik, hogy megma­radtak a házaik, igaz? — Igaz.' Bajáról voltak itt so­kan. Hát nem igaz, hogy mit dol­goztak. Ezt nem felejtik el az emberek, nem ... Csató Károly Emberek - vallomások Az elöntött területről 725 em­bert költöztettek ki. ebből 350 dénesmajori lakos volt. A gépe­sített át vízvédelmi osztagok szin­te emberfeletti erőfeszítéssel dol­goztak. hogy a major körüli vé­dőgátakat kiépítsék. A földgyaluk, markolók, teherautók szinte sár­ból tapasztották a gátat, de sike­rült. Dénesmaior házait nem dön­tötte romba a víz. de a tsz veté­sei elpusztultak, a nyári munka itt bevégeztetett. Az emberek ott üldögélnek tét­len a házuk elő, vagy amíg min­den jobbra fordul, bejárnak a közeli Gyula üzemeibe dolgozni, ök a fiatalabbjai. az ő lelkűkben kevesebb kár esett, mert az ár az emberi bensőben is pusztított. Csend van. A határszéli töltés mellé települt lakókocsik környé­kén. a házakban is. A rendőrségi őrszoba előtt az akácfák árnyékában négyen ül­dögélnek: Baji János. Seres Jó­zsef. Novák Lajos és Kun János. Leültetnek engem is. Beszélge­tünk: — Hogy vagyunk? — ismétli meg a kérdésem Baji János. — Hát ahogy lehet az ember ilyen szerencsétlenség után. — Látta a határt, ugye? — kérdezi' tőlem Seres József. — Mi is úgy vagvunk. KiÖhtve Minden elpocsékolódott. A kukorica, a ré­pa. a rozs. Csák az maradt, ami a határszélen van. a töltésen túl. El vannak keseredve az emberek, hiába maradt meg a ház. Dolog­idő van. mi meg it hűsölünk. Hát ez is a baj. ez is. — Máskor is. kiköltöztették már a majort? — Ki. fiam — mondja Novák Lajos,- — Hatvanhatban, hetven­ben. meg most. Ez árterület. Ha nem bírják a gátak a vizet, ide jön be. Ezt mindenki tudja. Ami­kor vetünk, azzal vetünk, hogy nem biztos az aratás. Ez a bi­zonytalanság nagyon rossz, de hát. nem tehet semmit az állam. Nem önthetik el Gyulát, vagy Sarkadat, meg arra lentebb ami van: így mi kínlódunk az árvíz­zel. — Tudtuk mi már. hogy mi lesz ••— folvtatia Kun János —, mert mértük a vizet. Kijártunk a Körösre magunktól is, de a ki- költöztetés az váratlanul ért. Jöt­tek délután a teherautók. Föl a legszükségesebbeket, meg az ál­latokat és irány Gyulavári, mert az védve volt. jobban mint ml. Oda vittek mindenkit. A legtöbb embernek rokonsága van. hát ah­hoz ment. de akinek nincs, azt is elszállásolta a tanács. Nem volt semmi‘ hibát de^ tudja, hogy van az állatokkal. Ahány költözés, annyi -tönkrémenés. Eltörik a lá­buk. másoknak nincs pénze ta­karmányra. A gyulavári tsz-be is sok állatot vittek, ott tartották őket, amíg a helyzet nem rende­ződött a töltéssel, meg vissza nem ment a víz. Már mindenki vissza­költözött. — Maguk rokonoknál voltak? — Mi mind. Kinek a lánya, ki­nek a fia. kinek az anyósa, vagy mása lakik bent. meg hát van­nak jó ismerősök is. De vége van, vége. Csak ez a rohadt víz vo­nulna már teljesen el. mert még van ám itt elég a környéken. Megdöglött az a sok állat is. Bűz, büdös van mindenfelé, mert a budikat is kiöntötte, mindent. — Az ősszel maid nem kell ganvézni a földet — mondja ne­vetve Seres József. — Bár ne kellene — mondják a többiek — de ez nem érdekes. — Hát majd elvetünk az ősszel megint — folytatja Novák Lajos —. mert mit csinálna az ember? A paraszt az vet. Vetett régen is. Bizalom és őszinteség A Minisztertanács fontos ha­tározatot hozott a személyzeti munka továbbfejlesztéséről. Leg­utóbb 1968 elején született kor- mányhatározat e tárgykörben. Az államélet fejlesztése, a szo­cialista demokratizmus erősítése, gazdaságirányításunk hatékony­ságának növekedése azonban megköveteli a személyzeti mun­ka korszerűsítését. Ez a körül­mény indokolja a mostam hatá­rozatot. A határozat alapjául szolgáló jelentések abból indulnák kik hogy a vezetők nagy többsége alkalmas tisztsége betöltésére. Politikai értelemben megbízható, rendelkezik a munkaköre betöl­téséhez szükséges szakmai kép­zettséggel, jó a vezetői készsége. Kisebbik részük azonban hosz- szabb távon nem tud eleget ten­ni féladatainak. Ennek oka, hogy az ilyen vezetők nem mindén­ben felelnek meg a közösség bi­zalmának: szakmailag elmarad­tak a fejlődéstől, nem lépnek fel a szükséges eréllyel a kispol­gári eszmei áramlatokkal szem­ben. Idegen tőlük a demokra­tikus vezetési stílus, s ennek mintegy ellenpontjaként gyengék ahhoz, hogy munkaterületükön biztosítani tudják a fegyelme­zett munkát. Az utóbbi időben növekedett a hatalommal vissza­élők száma, akik megszegik a szocialista vezető magatartási nornnáit, megtorolják a jogos bírálatot, s tevékenységükkel tá- mozgatják a klikkszellem, az int­rikák nyomán keletkező rbssz munkahelyi légkör kialakulását. Találkoztunk ugyanakkor olyan vezetőkkel is, akik egészlégi okokból, munkaerejük megfo­gyatkozása következtében nem tudják nyújtani azt, amit évti­zedeken át, töretlen szorgalom­mal nyújtottak. Talán e vázlatos áttekintés is elegendő arra, hogy figyelmez­tessen a -személyzeti munkában jelentkező nagyon időszerű és bonyolult tennivalókra. - Ezeknek célja a magasabb követelmények érvényre juttatása, a vezetők tervszerű cserélődésének bizto­sítása, a. vezetői utánpótlás ne­veléséhez szükséges intézkedé­sek meglétele. Napjainkban egyre időszerűbbé válik annak a jogos igénynek a kielégítése, hogy növekedjék a nők száma a vezetésben. Jobban elő kell segíteni a fiatalok ér­vényesülését is: közülük a legin­kább rátermettek számára reá­lis perspektívaként jelölhetjük meg a vezetői beosztásba helye­zést, természetesen a szükséges fokozatokat betartva. Bár a határozat kimondja, hogy a vezetői utánpótlás forrá­sát az egyetemet és főiskolát végzettek adják — ez természe­tes — ugyanakkor az eddiginél tevékenyebben kell fáradozni azon, hogy a tehetséges fizikai munkások és termelőszövetkeze­ti tagok vezetőkké válhassanak. A most elfogadott határozat a személyzeti osztályok számára előírja az öt évre szóló káder­utánpótlási tervek készítését. A felügyeleti hatóságok számára pedig a személyzeti munka rend­szeres ellenőrzését, az utánpót­lással való alapos foglalkozásban nyújtott segítséget. A Minisztertanács mostani ha­tározata egész szellemiségében azt hangsúlyozza, hogy a sze­mélyzeti munkában tovább kell fejleszteni a bizalom, a nyíltság, az őszinteség légkörét. A hatá­rozat megvalósítására irányuló munka egyúttal ezt is jelenti. K. i A fejlődés meggyorsult Február végén egyesült Jászszentlászlón az Üj Ba­rázda és az Aranyhomok Termelőszövetkezet. Az új közös gazdaság neve: Jász- szentlászlói Termelőszövetke­zet. A megnagyobbodott gaz­daság területe meghaladja az 5 ezer hektárt, a taglétszáma pedig a nyugdíjasokkal együtt nyolcszáz körül van. Kanyó István elnökkel és Papp József párttitkárral arról beszél­getünk, hogy az egyesülés óta mennyit jutottak előbbre, milyen elképzelések megvalósításán munkálkodnak a. tagsággal együttműködve. — Gabona- és takármányter- mesztés, kertészet, valamint ál­lattenyésztés. így foglalható .ösz- sze egy mondatban, csak sza­vakkal jellemezve a termelő- szövetkezet gazdálkodása — kez­di a tájékoztatást a termelőszö­vetkezet elnöke. — A gabonán kívül a legfontosabbnak a szá­las és abraktakarmány termesz­tését tartjuk, mert nagyszabású terveink vannak az állatállo­mány növelésére. Ilyen előreha­ladást, mint amennyit az egye­sülés óta eltelt öt hónapban el­értünk, nem is reméltünk. Leg­nagyobb gondunk az előző évek­ben az állatállomány takar­mányellátása volt, az idén ez a vártnál sikeresebben alakult. Már 20 ezer mázsa borsóval ve­gyes lucernasilót készítettünk. Az esős. időjárás besegített, a terve­zettnél jóval magasabb a széna­termés. Négyszáz hektár lucer­nánk van, 210 hektáron silóku­koricát termesztünk. Az egyesülés után jobb lehe­tőségek nyíltak a termelés sza­kosítására. Külön-külön nem tud­tuk volna megoldani az állat- állomány takarmányellátását Most lehetőség nyílik a szarvas- marha- és a juhtenyésztés gyor­sabb fejlesztésére. Épül a szövetkezetben a sza­kosított szarvasmarhatelep. Az év végére az állományt 1800-ra növelik, melyből 370 lesz a te­hén. Befejezik a tbc-mentesítést, a magyartarka állományt keresz­tezéssel, osztrák tarkával javít­ják. Eddig a két termelőszövet­kezet külön-külön, nem túlsá­gosan nagy eredménnyel töreke­dett az állattenyésztés korszerű­sítésére. Az egyesülés után ez is könnyebben megy. Jobban tud­ják hasznosítani a legelőt, in­tenzívebben foglalkozhatnak szarvasmarha-hizlalással. A szükséges építkezéseket saját brigáddal olcsóbban tudják meg­oldani. Hasonlóképpen könnyebb a másik hagyományos ágazat, a juhtenyésztés fejlesztése is. Itt is felújításra vár az állomány. Az anyák elöregedtek, több mint háromszázat kiselejteznek. Ez év • A sok csapadék következtében gazdagon fizetett a lucerna. Ké­pünkön: kazlazzák az értékes takarmányt. végére 1500-zal növelik az anya­állományt, a következő esztendő­ben pedig 2000-re. A termelőszövetkezet pártszer­vezete minden támogatást meg­ad a tervek megvalósításához. Papp József az elnök tájékozta­tását azzal egészíti ki, hogy az egyesülés gondolata már évek óta érlelődött a két termelőszö­vetkezet tagságában. Bár némi gazdasági szintkülönbség volt az Uj Barázda és az Aranyhomok Termelőszövetkezet gazdálkodá­sa között, ez az egyesüléssel megszűnt. — Kétségtelen — teszi hozzá a párttitkár —, hogy ezt így ki­mondani könnyű. A termelőszö­vetkezet tagjaival már előzőleg sokat kellet arról beszélgetni, hogy a jövedelem egy szintre való emelése milyen gondokkal járhat. Az első hónapok tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a tagság máris összeszokott, és a munkát jó hangulatban végzi. A termésátlagok biztatóak. Ha si­kerül ez az esztendő, akkor az egyesült termelőszövetkezet több jövedelemmel zárhatja az évet, mint a két gazdaság eredetileg tervezett nyeresége volt. Papp József még elmondja: — A két volt termelőszövetke­zet tagságának együttes akara­tát bizonyítja az a lelkes ver­seny, amit a .XI. pártkongresz- szus, valamint hazánk felsza­badulásának 30. évfordulójára alakult ki. A tagság mintegy 700 ezer forint értékű vállalást tett. A hat szocialista brigádban százhatan dolgoznak, ebből negy­vennégyen 30 éven aluliak. Há­rom brigád csak nőkből, egy pe­dig csak fiatalokból áll. A ter­melési feladatokon túlmenően 'társadalmi munkát is vállaltak. Többek között közreműködnek a felszabadulási emlékpark létesí­tésében. Még nem telt el fél év az egyesülés óta, de máris arról számolhatnak be Jászszentlász­lón, hogy a fejlődés meggyorsult. Az eddigi eredmények azt bizo­nyítják, hogy helyesen döntött a tagság. K. S. TUDOMÁNYOS HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: A „csodatevő” C-vitamin A „bűvös” fehér port, a C-vitamint — vegyi nevén asz- korbinsavat — évente több millió tonnás mennyiségben gyártják már a világon. Nemrégiben biológusok, biokémi­kusok, klinikusok és élelmiszer-technológusok gyűltek ösz- sze London környékén, hogy megvitassák a szerény fehér por sokféle szerepét. A tanácskozás'résztvevői egy et­értetek abban, hogy az aszkorbin- sav hatalmas adagjai — naponta egy grammnyi — is csaknem tel­jességgel ártalmatlanok, s csök­kentik a nátha, influenza gyako­riságát. a vér koleszterin-szintjét, megelőzik a nitrozaminok okozta rákot, serkentik az immunválaszt — és ami a legmeghökkentőbb: növelik az agy fürgeségét, élénk­ségét, A cinikusok azt tartják, hogy a C-vitamin molekulája túl­ságosan egyszerű ennyi féle anyagcsere-tevékenység befolyá­solásához, ezen a konferencián azonban azzal érveltek, hogy a C-vitamin és a napjaink bioké­mikusainak kettős favoritja (a ciklikus AMP és a ciklikus GMP) között anyagcsere-kapcsolat van. Ha ez megfelel a valóságnak, egyszerre könnyebb lenne meg­magyarázni, hogyan fejthet ki az aszkorbinsav ennvire változatos hatásokat. Azt a jelenséget, hogy a C-vi­tamin növelné a szellemi élénk­séget. csehszlovák bányászokon kísérletezve fedezték fel. A bá­nyászok egyik csoportja csupán 100 milligramm C-vitamint ka­pott naponta, a másik csoport vi­szont egy grammot, vagy még ennél is többet. A nagy adag C-vitamint kapott bányászok cso­portjában jóval kevesebb volt a légzőszervi megbetegedés, 16 szá­zalékkal kevesebbet hiányoztak a munkából, mint a kevés aszkor- binsavat kapott társaik. Egy másik kísérletben azt vizs­gálták a csehszlovák kutatók, hogy mennyire egészíti ki a C-vi­tamin az influenza elleni védőol­tás jótékony hatását. Kiderült, hogy a védőoltás és vitamin jó­val hatásosabb védelmet nyújt, mint csupán az oltás, vagy az aszkorbinsav egyedül. Valószínű, hogy szervezetünk „rendőreinél:” a limfocitáknak van C-vitaminra szükségük — a nagyobb C-vita- minadag tehát serkenti az im­munrendszert. a C-vitamin hiá­nya viszont „halványítja” az im­munválaszt. Nem kevésbé érdekesek azok a kísérletek sem. amelyek a C-vita- min és az érelmeszesedés közötti lehetséges összefüggéseket VÍZS7 gálják. Tengeri malacokkal kísér­letezve cseh ' kutatók megfigyel­ték,- hogy a kis mennyiségű asz- korbinsav-bevétel növeli a vér koleszterinszintjét, s ezt az okoz­za, hogy akadályozódik a kolesz­terin átalakulása epesavakká. Na­gyon érdekes megfigyelése a kí­sérleteknek, hogy ezt a jelensé­get már olyan C-vitaminhiány is kiváltja, amely még nem okoz skorbutot. A kutatók megfigyelték, hogy napi 1 gramm aszkorbinsav leg­alább 47 napon át folyamatosan szedve. 10 százalékkal csökkenti a vér koleszterinszintjét. A kí­sérleti személvek kivétel nélkül 40 évnél idősebbek voltak. An­gol kutatók valószínűnek tartják, hogy ezt a jótékony hatást köz­vetlenül a C-vitamin fejti ki, ne­vezetesen azzal, hogy feloldja a kalcium/kolesztrin komplexeket — laboratóriumi kísérletekkel si­került is ezt igazolni, és valószí­nű, hogy az aszkorbinsav ugyan­így hat egészséges emberek szer­vezetében is. Angol kutatók egyébként a kö­vetkezőképpen képzelik el az asz­korbinsav és a ciklikus AMP kö­zötti láncot. Növelve az adrena­linszintet a szervezetben, s ezzel a ciklikus AMP szintézisét, to­vábbá bénítva a ciklikus AMP-t elbontó enzim tevékenységét, az aszkorbinsav emeli a ciklikus AMP szintiét a szervezetben. Ez­zel egy időben ugyancsak növek­szik a vegyi testvér, a ciklikus GMP termelése is a testben. Ez lehet a magyarázata annak a szel­lemi élénkségének, melyet cseh- kutatók a bányászokon figyeltek -meg. A depresszióban szenvedő be­tegek agyában a ciklikus AMP szintjének csökkenése figyelhető meg. Kézenfekvő, a gondolat, hogy érdekes eredményekhez lehetne jutni,, ha az ilyen betegeket a ciklikus AMP-kapcsolatra gon­dolva egyszerűen aszkorbinsavval, C-vitaminnal kezelnék. Előbb- utóbb nvilván hír érkezik ilyen kísérletekről, megfigyelésekről is. (A Delta legutóbbi számából.> • Velük beszélgettem. 9 Épül az új tehénistálló

Next

/
Oldalképek
Tartalom