Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-24 / 171. szám
1974. július 24. • PETŐFI NÉPE • 5 ÁTADÁS ELŐTT A-MEGY El MŰVELŐDÉSI KÖZPONT „Várjuk a kezdést” Beszélgetés Gila János igazgatóval Régi hiányt pótol a megyei és a városi vezetni, amikor megnyitja — most már hamarosan, a jelek szerint — a kecskeméti megyei művelődési központot. Ésszerű vezetés, körültekintő tervezés, az igények alapos számbavétele, s természetesen az odaadó, értő, lelkes munka folytán ez évtől kezdve jelentősen gazdagodhat majd a Bács-Kiskun megyei művelődés ügye. Nem kis várakozás előzi meg az intézmény elkészülését; különösen, mert az átadás ideje többszörösen is eltolódott. Most, néhány héttel — hónappal? — az ünnepélyes átadás előtt beszélgetünk Gila Jánossal, a megyei művelődési központ kinevezett igazgatójával. ú KÉT SZÉP LÁNY, KÉT KITŰNŐ FOTÓ 9 Mindkét felvétel Ligeti Lászlónak, a Duna Fotoklub tagjának a tehetségét dicséri. „Ági” és „Edith”’ több kiállításon szerepelt, sikerrel. Tucatinformációk helyett — Az intézmény végleges elkészülése sokáig váratott magára. Közvetlenül a befejezés élőt, az előzetes tervezések időszakában hogyan látja: vajon megfelel majd minden eredeti elképzelésnek? Képes lesz úgy funkcionálni, hogy betöltse hivatását? S megvannak-e a feltételei ennek? — Ez a művelődési központ hazánk hasonló intézményei között az egyik legnagyobb lesz. Hasznos alapterülete meghaladja a négyezer-ötszáz négyzetmétert. Minden jel szerint ez az épület alkalmas lesz a vele szemben támasztott valamennyi igény kielégítésére. — Végigjártuk a . minden részletében kibontakozó épületet. Meggyőződtünk róla, hogy a tágas előcsarnokban kiállításokat lehet majd rendezni. Sőt. szükség esetén egyéb foglalkozásokat is. Az egymásba kapcsolódó klubok, zenetermek, próbaszobák, szakköri helyiségek, a könyvtár, adattár és az olvasószoba, valamint a díszterem a hatalmas, kiállításokra is alkalmas társalgóval, s többi rész: bizonyára sokféle, sokszínű és eleven kulturális életet tesz lehetővé. Mégis, hiányzik-e még valami véleménye szerint ebből az épületből? — Ügy látjuk előre, hogy több foglalkoztatóterem, műhely, laboratórium kellene. A szerelői szint (alagsor) szabad terében pótlólag is ki lehetne alakítani ilyeneket. Természetesen nem hisszük azt, hogy akár a legnagyobb épületben is minden helyet kaphat, A tartalmas munkához az is kell, hogy ehhez a létesítményhez hozzákapcsolódjanak a város legkülönfélébb kisebb intézményei. — Nyilván kettős szerepe lesz a mű. velődési központnak: egy helyi, városi, s egy egész megyére kiterjedő módszertani... Ha így van: hogyan kívánják e kettőt összegyeztetni, s a legcélravezetőbb arányokat kialakítani? ... . — Valóban beszélhetünk a kettős funkcióról, fiánk vár, hogy a lakosság legkülönfélébb rétegei számára lehetőséget nyújtsunk a művelődésügyi igények kielégítésére, közösségek kialakítására, és a már meglevők biztató erősítésére. Segítenünk kell a különböző művészi és egyéb alkotótevékenység kibontakoztatását is. Azt, hogy minél többen váljanak a tudományok és a művészetek aktív eisajátítóivá. Természetesen törődnünk kell — nem is keveset — a kulturált szórakozással és pihenéssel is. Minden erőnkkel fokozni szeretnénk a közéleti aktivitást.. Másik törekvésünk, hogy segítségük a megye területén levő művelődési otthonokát, klubkönyvtárakat. Éppen ezért gondoskodni fogunk a tiszteletdíjas és főfoglalkozású közművelődési dolgozók továbbképzéséről, a szakirodalom elterjesztéséről. A mi esetünkben is fontos szerep jut a példamutatásnak. Az itt folyó tartalmi munka színvonala kell, hogy hasson a megye területére. A helyes arányokat ebben a munkában csakis az élet alakíthatja ki. Sok függ például attól, milyen mértékben veszi igénybe az erőinket a helybeli közönség. Mindenesetre már a kezdet kezdetén — sőt már most. az előkészületek idején — igyekszünk figyelembe venni a működésnek, ténykedésnek e kettős szempontját. — Kecskemét (elsőfokú központ. Ügy gondoljuk, ezt figyelembe veszik a munkában, 'a tervezéseknél. Mit gondol: hogyan lesz képes az intézmény beilleszkedni a város kulturális életének egészébe? Hogyan képzeli el kapcsolataikat a többi Intézménnyel? — Intézményünk sajátos feladatokkal. meghatározott szerepkörrel egy lesz a megyeszékhely közművelődési intézményei között. Ez a város eddig is sok-sok figyelmet érdemlő eredményt könyvelhetett el magának. Színháza, múzeuma, könyvtára, művésztelepe egyaránt sikeresen működik, régóta. Keressük majd velük a leggyümölcsözőbb kapcsolatokat. Erőinknek egy jelentős részét kívánjuk például a tanyán élők kulturális felemelkedésének szánni. Ez óriási feladat, különösen szükséges leßz az együttműködés más intézményekkel. Ugyanez vonatkozik a munkásművelődés és az ifjúság kulturális nevelésének szép ügyére. A felsőfokú központ azt is jelenti, hogy sokkal nagyobb számú az értelmiség — a humán, természettudományos és műszaki egyaránt —. mint néhány esztendővel ezelőtt. A sajátos igényeikre, törek- véseikre külön is gondolunk. Az intézményeken kívül a tömegszervezetekkel ugyancsak szorosan kívánunk együttműködni. Sőt, az egyes munkahelyekkel is. Hisszük, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsától sok segítséget kapunk ehhez. Ez közös — és szép — ügy. Több megyei intézménnyel máris van írásos megállapodásunk. — Egy ilyen, sok szempontból jelentős intézmény munkáiét jó előre mw.keU tervezni. Tudunk róla. hogy föiyns‘lC^lyeú^rh(Vhs^K.v'Mltvr,ív^vtj[di-' umban vannak ezek? — A megyei művelődési központ hivatalosan 1974. szeptember elsején alakul meg. de működését csak az épület teljes és végleges elkészülte után kezdheti meg. Jelenleg a munkatársi gárda kiépítése folyik. Készítjük az idei év végi és a jövő évi költségvetést. Megkezdtük az igények összegyűjtését. Már világos előttünk, milyen klubok, szakkörök, műkedvelő csoportok. művészeti együttesek kezdhetik meg a munkát a beköltözés napjaiban. Kialakulóban van a TIT-tel közösen szervezett ismeretterjesztő programunk is. Jól haladnak a hangversenyek. kiállítások s egyéb, nagyobb rendezvények előkészítését célzó tárgyalásaink. Készül az intézmény novemberi és decemberi részletes műsorterve. — Bármilyen intézményben csakis megfelelően képzett« lelkes« fáradtságot nem ismerő emberekkel lehet szép eredményt elérni. Milyen szempontok alapján válogatták össze az itt dolgozókat? — A válogatást az intézmény kettős funkciója szabta meg részben. A munkatársak egy része eleve adott, azáltal, hogy a Népművelési Tanácsadó a kezdet kezdetén beolvad az intézményünkbe. Ide tartozik maid a megyei filmstúdió is. Természetesen új munkatársak felvételére is szükség lesz. A csaknem harminctagú közművelődési szakapparátus többsége fiatal lesz. Akik most végezték az egyetemet, főiskolát; s olyanok is. akik már több éves gyakorlattal rendelkeznek. — Az ifjúságnak nyílván jelentős szerepet szánnak majd. Ha így van: hallhatnánk erről részletesebben is? — A fiatalokkal több ok miatt is kiemelkedően törődni fogunk. Egyrészt, mert a lakosság soraiban.aránylag sokan vannak, másrészt. mivel — tapasztalataink szerint — közülük kerülhet ki a legtöbb kulturális érdeklődésű látogató. A gyermekek és a fiatalság részére á legváltozatosabb módon igyekszünk lehetővé tenni a hasznos elfoglaltságot. Szeretnénk minél nagyobb mértéiben bekapcsolni őket az öntevékeny művészeti mozgalomba. Már az induláskor három ifjúsági klubnak is otthont adunk. A színházak gyermekbemutatóit itt rendezzük: ezentúl. Megállapodtunk az Állami Bábszínházzal: tartsanak rendszeresen előadásokat. Két főelőadó is a gyermekekkel és a fiatalokkal foglalkozik majd, kizárólag. — Kecskemét iparilag rohamosan fejlődő város- Ezt a lényt is — gondoljuk — figyelembe veszik a tervezéskor. Az MSZMP KB legutóbbi közművelődési határozata és a megyei pártbizottság frissen megszületett határozata egyaránt kitér erre. Ügy gondolja, hogy sokat tehetnek sajátos eszközeikkel ezek végrehajtásáért? — Többek között ezért is került a munkásokkal való foglalkozás, a munkásművelődés feladataink élére. Említettem már. hogy a munkahelyekkel szoros kapcsolatot kívánunk kiépíteni. Ezért tervezzük a szocialista brigádok klubjának létrehozását. Várjuk az igények jelzését, az ésszerű javaslatokat is. — A városban több kitűnő vagy annak ígérkező művészeti együttes, csoport működik. Szimfonikus zenekar, vonósnégyes, énekkarok stb. Gondolnak ezek támogatására, felkarolására? Ez annál is inkább fontos lenn«1, hiszen a legtöbb súlyos anyagi és elhelyezési gondokkal küzd. — Legtöbbjükkel már megegyeztünk. Szívesen látjuk őket. Sokféle szempontból is számítunk a munkájukra, kötelességünk táíápogatni szeretnénk mM'üf^gyuttest szervezni. Képzöművészkört, tánccsoportot stb. — A Katona- és Kodály-kultusz, a haladó hagyományok ébrentartása, őrzése. ápojása ennek a városnak szívügye. Szükségét érzi-e annak, hogy ebből a munkából is kivegyék a részüket? — Természetesen. S ez vonatkozik Türr Istvánra. Petőfire, Móra Ferencre. Nagy Lajosra, is. A haladó hagyományok ápolását nem alkarjuk csupán az évfordulókra. a megemlékezésekre szorítani. Hétköznapi munkánk szerves részévé akarjuk tenni. — Milyennek tervezik az ünnepélyes megnyitót? — Az avatóünnepség szerintünk akkor lesz igazán az intézmény jellegéhez illő. és az eseményhez méltó, ha megyénk hivatásos művészeinek és legjobb műkedvelő együtteseinek alkalmat ad a bemutatkozáshoz. — Végül: úgy érzi, hogy valamennyi szükséges feítétel rendelkezésére áll majd időben ahhoz, hogy már a kezdet kezdetén sikeresen tudjanak munkálkodni? — Ügy érzem, időre rendelkezésünkre állnak a személyi és anyagi feltételek, s az összes eszközök az indulás szép és izgalmas munkájához. Várjuk a kezdést és várjuk a lakosság érdeklődését, támogatását. Varga Mihály Az arc; a szem, száj, orr, fülek megrajzolása'; a vonások megörökítése sem könnyű, el kell találni azt a pár jellegzetességet mely meghatározza a személy külső jegyeit. (Ez esetben az egyéniség nem csak a forma — a tartalom nélküli forma — kedvéért lett ideiiktatva. Ez írás hőse ugyanis: Hajcser István a szó legszorosabb értelmében vett jel- jegzetes alakja fiatalságunknak — a példaképül is választhatók között a helye); e külső jegyek harmóniáját, természet alkotta összhangját kellene egy papírlap és egy toll segítségével lóhbé- kevésbé helytállóan ábrázolni. Nehéz. Nemi arról van szó, hogy sajnálnám leírni: Hajcser István 180 cm magas, sötétbarna szemű, fekete, jobbról-balra fésült hajú. arca kereknek mondható, fogai épek. De ezek így együtt szerepelve is csupán adatjelleggel bírnak. Tucatinformácoik. Az emberről (Hajcser Istvánról) nem mondanak többet, mintha egy házról közölném: háromszobás. Milyen ember Hajcser István, miért ilyen, mik voltak azok az események életében, melyek a mostani Hajcser Istvánt kialakították — erről akkor hallgathatnék. Tehát: az objektív dolgok leírására is sziükég van, melyek — végső soron — a személyiséget, a szubjektumot határozzák meg — ezek leírása, sorrend szerinti meghatározása a nehéz. Talán a legnehezebb. □ □ □ Hajcser István 1953-ban született, az idén tehát 21 éves. Következésképp mostani mivoltát a kamaszévek — a legfogékonyabbak — határozták meg. A farmerkorszak. Az a beatkor- szak, mikor még a Beatlesék és a Metróék csinálták a hangulatot. Tehát: a kezdet beatje. Abban az időben — még csaik pár éve — a farmert téglával idomították divatra; a koncerteken sikoltással, őrjöngéssel, széktöréssel fejezték ki tetszésüket a résztvevők. A hangosabban üvöltők, az élethűbben őrjöngök, a több széket széttörök számítottak az egyfajta — ki mondja, hogy pozitív — hősök közé. Kitűntek valamivel — a fiatalok mindig ki akarnák tűnni, megmutatni alapjában forradalmi valójukat — a beatkon- certen valóban ez volt a forradalom. Ám. amíg a beat a tangó után tartalmában hozott újat. addig az üvöltés csak forma volt. , És az akkori' vélemények, par év tapasztalatával meg csiszolva: „Nem üvöltöztem én, soha nem sikoltoztam. nem azért, mert a hangszálam nem volt erős, hanem mert az agyam volt tisztább. A beat ben a beatet és nem az őrjöngést; nem a megjelenési formáját, hanem a célját, tartalmát fogadtam el. Sok szám hatása épp a hallgatón alapszik, annak hangulatán, s én nem akartam — hiszen nekem csinálták — ezt a hatást saját akaratomból elrontani. □ □ □ „Anyám az egyik iskolában dolgozik, ott is lakunk, szolgálati lakásban. Apám buszsofőr. Az általános iskola után beiratkoztam középsuliba, ki is húztam ott egy darabig, aztán eljöttem onnan. Nem nagyon szerettem tanulni, és inkább a lányokkal foglalkoztam. VUlanyszerelő tanuló lett belőlem. A szakmunkás- vizsga után egy szövetkezethez szegődtem, de hamar eljöttem, s a kamionhoz mentem dolgozni.” Mindig is szerettem a könyveket, az irodalmat: most ne gondold azt, hogy ez csaik egy póz, irodalom. £s nem vagyok arra ahogy mostanában divat lett az büszke, hogy villanyszerelő vagyok. Nem vagyak büszke munkás mivoltomra sem, nem azért, mert nem szeretem csinálni, hanem azért, mert a büszkeség egy kissé mindig hivalkodás, — mire vághatnék fel? Dolgozni kell, tenni valamit azért, hogy szebb hajnalra virradjunk, s még szebb napjaink legyenek. És tanulni is kell, és élni — emberhez néltóan, nem kizárólag a mi, hanem például a megszületendő fiaink kedvéért. Ez ds egy cél; jobb se, szebb se kell. Nem tudom, említettem-e, már középiskolás koromban vissza- járogattam rajparancsnoknak az úttörőbe, később, mikor ipari tanuló voltam, sem feledkeztem meg róluk. A kamionnál KISZ- feladhlként1 véfe'éztem ezt aihűrt- kát. Munkát? Megpróbáltam úgy csinálni a dolgokat, hogy ne szokvány összejövetelek legyenek. Sikerült. Ha úgy elkezdhetném elölről, ahogy azt ma mái — különböző okok miatt — nem tehetem, akkor pedagógus szerelnék lenni. Nem lennék míntatanár a szó legszorosabb értelmében. Az a lényeg, hogy megismerném a kezem alá osztott srácokat, lányokat. és úgy alakítgatnám őket, hogy jó úton induljanak el. Már sejtem, melyük az. s úgy hiszem, rajta is vagyok. □ □ □ Hajcser Istvánról mást, mint ezek, alig lehetne elmondani. Amj mégis érdekes lehel: katonai szolgálatát tölti. Nemrégiben, mikor a szocialista versenymozgalom vizsgáit értékelték, akkor az ő nevét a néphadsereg Kiváló katonája címet elért katonák között olvasták fel. Kis szünet következett, majd az egységparancsnok ismét Hajcser István nevét mondta, és közölte, hogy a Magyar Úttörők Országos Szövetségének elnöksége Hajcser Istvánnak Úttörő Érdemérmet adományozott. Ez is egyfajta siker. Mint később Hajcser István elmondta, sokkal büszkébb ez úttörő kitüntetésére, mint a másikra. Ballai József ■J öt órakor a homokfutó • megállt a kapuban. A kocsis, a veresl<;épű Szanics Ferke, maga alá gyűrte a gyeplő végét, az ostort az ülés mellé dugta és előkotorta cigarettáját. Rágyújtott. A lovak nyugtalanul, kapálva állak, fejüket szügyükig csapkodták, fel-felnyerítettek. Szanics belesett az elnök udvarára; nem látott mozgást De nem telt el öt perc, hirtelen felrántották a kiskaput, kilépet rajta özei Endre komoran, ősz szekuszált hajjal, aztán becsapta maga után az ajtót, hogy' csak úgy dongott a korlát. Szanics kezébe kapta a gyeplőt. — Jó reggelt, elnök elvtárs. — I., ’ gélt — vágta be magát a hátsó ülésre Özei. — A Gyu- lásba! — Gyi, te — a vékony szíj» rány. Kondor, az előző elnök olyan volt, mint egy falat kenyér, csupa jóság, csupa jóakarat. Mindenkinek igazat adott, mindenkinek mindent elintézett, ahogy tudott, még magáról sem feledkezett meg, és közben észre sem vette, hogy egymillió forint elúszott a kezén. Elköltözött Hajdúvedresről azonnal és nyoma veszett. Senki sem tud róla semmit. özei akkor Debrecenben a tanácsnál dolgozott. Nagyhangú, keménykezű embernek ismerték. Az oszály beosztottjai féltek tőle. Rendet és fegyelmet tartott, öt perccel mindig korábban érkezett hivatalába, és ő volt az utolsó, aki elment. Ha lazaságot látqtt, felcsattant. — Elvtársak, hogy képzelik? Fegyelem nélkül meddig élhet egy ország?' Vagy maguknak mindegy? Negyvennégyben nem vonult be katonának, bujkált, aztán a legkülönbözőbb beosztásban dolgozott. Mindig ott, ahová a párt állította. Egy fél évig még egy áruházat is vezetett. Nem törődött azzal, hogy dobálják ide- oda. Nem gondolkozott azon, hogy helyes-e ez. Azon sem, hogy esetleg nem ért ahhoz, amit rábíztak. — Majd belejövök — mondta a feleségének, amikor otthon elmondta, hogy más beosztásban fog dolgozni. Hivő ember volt. Hitt a fent- röl jött utasításokban, de azért délután bement a könyvesboltba, szakkönyveket vásárolj, és ha szabad ideje volt, .akkor olvasgatta, tanulmányozta. Ezért is szerették, ezért is bízták rá gyakran a nehéz, sokszor zavaros feladatokat. Mindig kivágta magát, mindig rendbe hagyta maga mögött-az ügyeket. ötvenhatbán egy pillanatra sem jött zavarba. — Meg kell védeni, amit elértünk, a többit majd rendezzük hideg fejjel — kiabált, amikor társai kétkedő szavait hallgatta. — Nincs mit megvédened? Széthullt minden. — Hogyhogy? Hát az alkotmány! Azt csak nem söpörheti el néhány forrófejű! — Á rendőrség átállt! — A katonaság egy része is. Mit akarsz hát? Jobb, ha nem ugrálsz. Hiába beszéltek neki, hiába rimánkodott a félesége is, hogy gondoljon a családjára. Kirobbant. — Hát nem arra gondolok? Istenem, hogy milyen érthetetlen vagy! Ha nem gondolnék a családomra, akkor elbújnék, menteném a bőrömet, így viszont nem tudok karba tett kézzel ülni. Mit gondolsz, mi lesz velünk, a gyerekekkel, ha feje tetejére állítják a világot? Milyen ostoba vagy! — ordított a feleségére és elrohant. (Folytatjuk.) ostor cserdült a levegőben, a lovak hirtelen felkapták fejüket és egyszerre vágtába lendültek. Szinte röpítették a könnyű kocsit.' Szanics hátra pislogott. — Tyűha! Rossz napunk lesz — gondolta, amikor megpillantotta az elnök mogorva ábráza-. tát. — Pedig szólni akartam ne- • ki, hogy engedjen el délután, hogy a bátyusékat, akik itthon nyaraltak, kivigyem az állomásra. En bolond, megígértem nekik, hogy jövök a kocsival és kiszala- -dok velük. De most hogy az istenbe szóljak. Leszedi a csillagos eget, amilyen kedve van, vagy elzavar. Ilyen jó helyem pedig sehol nem lesz, akárhová tesznek a tsz-ben. Hajtotta, zavarta a lovakat, mintha arra számítana, hogy az elnök így elhagyja valahol a rosszkedvét. özei egy esztendővel ezelőtt került Hajdúvedresre, amikor Kondor körül kirobbant a bot-