Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 23. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A tej- és tejtermékellátás A KUTATÓK SEGÍTIK A ZÖLDSÉGPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT Tudományos munkavállalás a párt XI. kongresszusa tiszteletére A Minisztertanács márciusban határozatot hozott a zöldségtermesztés fejlesztésére, a lakosság ellátásának javítására. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelési és Műszaki Fejesztési Főosztálya augusztus elején az érdekelt szervek, intézmények, a kutatók bevonásával tanácskozást tart, amelyen értékelik az eddig végzett munkát és meghatározzák a további feladatokat. C Állandó téma a paradicsom nemesítése és a termesztési eredmények ellenőrzése. A Kecskeméti Zöldségtermesztés! Kutató Intézet fontos szerepet tölt be a kormány zöldségprogramjának megvalósításában. Erről beszélgetünk dr. Balázs Sándor igazgatóval. — Kutatási programunk elsősorban a paradicsom és a fűszerpaprika nemesítése. Ez utóbbi a kalocsai állomásunkon -és annak szegedi osztályán történik. Elvi irányítója a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet. Egyéb konzervipari növények nemesítésével is foglalkozunk. Külön témánk a gombatermesztés és -feldolgozás kutatása. Ez utóbbi feladat 1971-től tartozik az intézethez úgy, hogy közvetítői vagyunk a különböző kutatási helyeken végzett munkáknak. A fentieken kívül, mint bedolgozók foglalkozunk a növénytermesztés témakörébe tartozó tri- ticale nemesítésével, magtermesztésével. Hasonló jelleggel végezzük a rozs és a somkórö nemesítését és magtermesztését. Általános tevékenységünkről ennyit. Természetesen, mint az intézet nevében is benne van, elsősorban a zöldségfélék nemesítése és korszerű termesztési technológiáinak kidolgozása a feladatunk. — A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása hogyan történik? — Az intézetben előállított fajták, kidolgozott termelési eljárások több úton jutnak el a tertnelő üzemekhez. Elsősorban bázisüzemeink kapják meg a nálunk előállított és már üzemileg termeszthető fajtákat és az azokhoz alkalmazható technológiát. A megyében két ilyen fontos mezőgazdasági nagyüzemünk: a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság és a Tompái Kossuth Termelőszövetkezet. Tagjai vagyunk a szikrai és a soroksári paradicsomtermesztési vállalkozásnak, amelyek az iparszerű termesztési módszert dolgozták ki. Beléptünk a TAMATOCOOP nevű vállalkozásba, amely a zöldségtermesztés műszaki fejlesztésének országos koordinálója. Ez elősegíti, hogy az intézetünk eredményei közvetlenül jussanak el a fejlesztéssel foglalkozó üzemekbe. Segítjük a konzervgyárak bázisgazdaságait is. Az ország paradicsomfeldolgozással foglalkozó konzervgyáraival kap- c:olatban álló mezőgazdasági nagyüzemeknek rendszeres szaktanácsadást szolgáltatunk. Az intézeti eredmények népszerűsítését segítik a termelési időszakban rendezett bemutatók. Ezeket egy-egy növény érési idején, vagy egy új technológia bevezetésekor tartjuk. A tapasztalatcseréken részt vesznek azok a szakemberek, akik a nálunk nemesített növényeket termesztik. Végül pedig az intézeti eredményeket különböző publikációk kiadásával igyekszünk népszerűsíteni. — Az említett sokféle feladat elvégzéséhez felkészült kutatógárdára van szükség. Rendelkezik-e ezzel az intézet? — A kutatók létszáma 39, a' technikusoké és laboránsoké 74, mindenkit beleszámítva négyszázhetvenen vagyunk az intézetben. A kutatók többsége 30— 50 év közötti. Egy akadémiai doktori címmel, négy kandidátusi fokozattal rendelkező kutatónk van. Tudományos munkatársaink többsége rendelkezik az egyetemi doktori címmel. A fiatal kutatók közül három aspiránsjelölt van, egy elkészítette már kandidátusi dolgozatát, két-, ten az akadémiai doktori értekezést állítják össze. — Milyen fontosabb, konkrét feladatokon dolgoznak jelenleg? — A megye és Kecskemét zöldségellátásában mutatkozó nehézségeket figyelemmel kísérjük és a kormányprogramnak megfelelően foglalkozunk a megoldás lehetőségeivel. Jelenleg Kecskemét város zöldségtermesztésének fejlesztési tervét dolgozzuk ki társadalmi munkában. Ez többek között az egyik vállalásunk pártunk XI. kongresszusának tiszteletére. Igyekszünk kapcsolatot teremteni a felvásárló, az értékesítő, illetve az exportáló intézményekkel. Célunk, hogy összeállítsunk egy korszerű termesztési— étkezési technológiát. Másszóval, szorgalmazzuk, hogy az üzemek a termelés megszervezésekor jobban figyelembe vegyék a fogyasztói igényeket. A piacok friss zöldséggel való ellátásának érdekében megszerveztük a Kertészeti Egyetem főiskolai karával közösen a kertbarátok korét: E mozgalmat — amely eddig is élénk érdeklődést váltott ki — a jövőben tovább kívánjuk fejleszteni. Elképzelhető, hogy egyes meghatározott fajták intézetünkben nevelt palántáit ültessék ki a kiskerttulajdonosok. Ezzel egyöntetű minőséget tudnának előállítani. Az áru felvásárlását jobban meg lehetne szervezni és ily módon jelentős mennyiségű és jó minőségű zöldségféle kerülhetne a piacra. Megfelelő fajtákkal rendelkezünk. A paradicsomkutatásban eddig 13, a fűszerpaprika-nemesítésben 10 fajtánkat ismerték el. Két elismert és két fajtajelölt uborkánk van. Görögdinnyéből három elismert fajtával és egy fajtajelölttel rendelkezünk — hangoztatja az intézet igazgatója. Az intézet eddigi eredményei bizonyíték arra, hogy az eddiginél több segítséget tudnak adni a jövőben a zöldségprogram megvalósításához. K. S. í szarvasmaihaprogram eddigi eredményei Hazánk mezőgazdaságának fokozódó eredményei mellett a ko,- rábbi években a szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés nem érte el a kívánt színvonalat. (Az ország tehénállománya 1935-ben 958 ezer. 1968-ban 779 ezer, 1972- ben pedig csak 730 ezer volt.) A szarvasmarha-tenvésztés fejlesztésére 1972 közepén kormányhatározat született és az ösztönző, új intézkedések 1973. január 1-én léptek éleibe’, A program 5—10 éves távra készült, de kezdeti eredményei különösen a tejtermelés tekintetében már megmutatkoztak. Bács-Kiskun megyében 1973. március 31-én mintegy 58 ezer tehenet tartottak a gazdaságok, az év folyamán termelt tej megközelítően 137 millió liter volt, amelyből több mint 95 millió litert a központi alap részére vásároltak. A tehénállomány számszerű növekedése mellett javult az állomány minősége és emelkedett az átlagos tejhozam. A Bács-Kiskun megyében termelt és értékesített tej egy lakosra jutó mennyisége már a korábbi években is meghaladta az országos átlagot. 1973-ban a megye megtartotta előnyét az országosan jelentkező többtermelés mellett is. Egv lakosra a megyében 243 liter tejtermelés és 168 liter vásárlás jutott, míg országosan 183 liter termelésből 129 liter vásárlás. Tejfeldolgozás a megyében A megyében 1973-ban — az öt ipari és a legjelentősebb mező- gazdasági tejüzem — több mint 26 millió liter .fogyasztói tejet, több mint 2 millió liter tejfölt és 200 ezer liter étkezési, tejszínt állított elő. valamint több mint 544 tonna vajat, mintegy 960 tonna sajtot és 1361 tonna túrót gyártottak, A termelés — a vaj kivételével évről évre növekedett. A tejipar gondot fordít a termékek korszerű csomagolására, 1971-ig a fogyasztói tej zömét még kannában szállították. Ezzel szemben 1972-ben 47. 1973-ban pedig 71 százalékát eldobható, műanyagcsomagolásban hozták forgalomba. Kérésiét és fogyasztás A szarvasmarhaprogram lehetőséget teremt arra, hogy az ország lakosságának nemzetközi viszonylatban is alacsony tejfogyasztása emelkedjék. Az 1970—72. évek datai alapján a tej és tejtermékek (friss tejre átszámított) egy főre jutó évi fogyasztása Magyarországon 116 liter volt, míg pl. Csehszlovákiában 196, LenA növényi kártevőkről, s az azok elleni védekezésről szól Jávor István könyve, a Kis nema- tológia. Azt az ismeretanyagot foglalja össze, amelyet a gyakorló mezőgazdáknak a fonálférgekről tudniok kell. A könyv elsősorban a kapásnövények és a, gabonafélék termesztőinek gyelörszágban 271. Bulgáriában 132. Hollandiában 248. Ausztriában 199 liter. Csak tejből 1972- ben az országban megfigyelt munkásháztartásokban egy fő évi 98 litert, a szellemieknél 106 litert, a paraszti háztartásokban 94 litert fogyasztott. A Bács-Kiskun megyében megfigyelt munkások és szellemi foglalkozásúak háztartásaiban az átlagos tejfogyasztás 103 liter volt. a paraszti és kettős jövedelműeknél 76 liter. Az előbbi másfél százalékkal több. az utóbbi 16 százalékkal kevesebb az országos átlagnál. Ma már vásárolja a tejet még a paraszti háztartások többsége is, tej- fogyasztásuknak csak alig egy- harmada származik saját termelésből. Az ipar által értékesített tej és tejtermék egy lakosra jutó meny- nvisége a sajt kivételével Bács- Kiskun megyében évek óta alatta maradt az országos átlagnak. 1973-ban egy lakosra a megyében 1,20 kg, országosan 1,40 kg. A sajtvásárlás 1,60 kilogrammos megyei átlaga viszont. 20 dkg-mal meghaladta az országos átlagot. Bács-Kiskun megyében a tejipari értékesítést jól kiegészíti a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemeinek fogyasztói tej forgalmazása,-a-lakosság egymás közötti árusítása, valamint a piaci értékesítés. Ez utóbbi csökkenő tendenciát mutat. 830 bolt árusít tejet Az ipari kiszállítás több mint négyötöd része a kiskereskedelmi bolthálózat közvetítésével kerül a lakossághoz. A megyében levő tejüzemek a körzetükhöz tartozó boltokat nemcsak saját termékeikkel. hanem — a választék minél teljesebbé tétele érdekében — más üzemektől beszerzett termékfajtákkal is ellátják. A megyében mintegy 830 bolt árusít tejet és tejterméket, az összes élelmiszer- és vegyes, jellegű boltnak több mint kétharrnada. Mindössze hat település nincs az ellátóhálózatba bekapcsolva, ahol a megye népességének ,2 százaléka lakik. Egy tejet és tejterméket árusító boltra a megyében átlagosan C82 lakos jut. ezen belül a községekben 717. a városokban pedig 633 fő. A fej- "és" tejtermékszállítást Bács-Kískuh mégVéberí hét tej-’ üzem szállítási körzetekre osztva látja el. Ezzel a szervezettséggel a megye népességének háromnegyed része olyan településen lakik, ahol az egy tejet és tejterméket árusító boltra jutó lakosok száma a megyei átlaggal egybeesik, egyti- zede ennél jobb. másik egytizede ennél rosszabb ellátást kap. Megyénkben ennek értékelésénél azonban figyelembe kell vennyújt nélkülözhetetlen segítséget. * Dr. Gúzsai Ernő művének címe: Az állatok sejtjei és szövetei. A könyv az Állatorvostudományi Egyetem hallgatóinak a tankönyve, olyan mikrotechnikai tudnivalók elsajátítását teszi leni a települések jelentős külterületét, ahol a boltok megközelítése a lakosság számára sokkal nehezebb. mint a zárt belterületen, valamint azt. hogy a boltok különböző gyakorisággal kapnak árut. A városi, a belterületi és a jó út mentén fekvő boltokba naponta, máshová 2—3 naponként az igények szerint szállít a tejipar. . A lakosság tej- és tejtermék- ellátásának újszerű formája az iskolákban történő árusítás, amely-, nek eredményei a megyében nem mondhatók kedvezőnek. A tejüzemek a jelentkező igények alapján napi 7—8 ezer pohár iskolatejet és kakaót készítenek. Ez a meny- nyiség az 58 ezer általános iskolai és közel 8 és fél ezer középiskolai tanlóhcz viszonyítva igen kevés. A megyében 46 terepülésen 114 iskolában szervezték meg a. gyermekek ellátását: 40 községben 51 iskola, és a 6 városban 63 iskola él ezzel a lehetőséggel. A megoldásra váró feladatok 1974-ben várhatóan tovább fokozódik a tejtermelés és felvásárlás. Ezért kereskedelempolitikai célkitűzés a tej- és tejtermék-forgalom növelése. 1974. első negyedében a Bács-Kiskun megyei kereskedelem 10 százalékkal több tejet. 20 százalékkal több tejfölt hozott forgalomba, mint egy évvel korábban. A saiteladás 10 százalékkal, az étkezési tehéntúróé 28 százalékkal nőtt. de vajból közel 7 százalékkal tovább csökkent a"z értékesített mennyiség. A sajtfélék forgalmát fellendítette a március 18-án kezdődő időleges árleszállítás. így az első negyedévben az egy nyitvatartási napra jutó eladás 24 mázsa volt. 11 százalékkal több. mint egy évvel korábban. A kereskedelmi forgalom további növelésének tartaléka lenne, ha a vendéglátó-hálózaton keresztül is feldolgozott formában több tejes étel és ital kerülne a fogyasztókhoz. 1973-ban az ipar által kiszállított tejnek alig 3 százaléka került a megyei vendéglátásba. Tovább kell növelni a kereskedelem hűtőkapacitását, hogy minél kevesebb legyen a sok felesleges'’szállítást jelentő viSszáru- zás, ami mind az iparnak, mind a kereskedelemnek veszteséget jelent. (1973-ban e célból az ÁFÉSZ-ek közel 33 ezer literrel bővítették hűtőterüket.) Fokozott gondot kell fordítani a tejiparnak a minőségre, a felhasználhatósági időnek a vásárlóval való. félreérthetetlen közlésére is. Dr. Sántha Józsefné a KSH osztálvvezető-helyettese hetővé, amelyet más olvasók is jól hasznosíthatnak. ♦ Dr. Bognár Sándor és dr. Hu- zián László a növényvédelmi állattanról írt több mint 400 oldalas művet. Ebben a hazánkban termesztett fontosabb növények, valamint a raktározott termények és termékek kártevőit ismerteti. Új mezőgazdasági szakkönyvek Mikor gazdaságos? A vasútvillamosítás jelene és jövője • A V. 43. sorozatú, 3000 lóerős szilícium-egyenirányítós villamos mozdony; legnagyobb sebessége 130 km/óra. A közlekedés nemzetközi és belföldi fejlődési tendenciáinak, személy- és áruszállítási feladatainak elemzése alapján megállapítható, hogy a vasút a következő évtizedekben is a magyar népgazdaság közlekedési rendszerének alapvető ágazata marad. Erőteljes fejlesztése ezért elsőrendű nemzeti érdek. A fejlesztés sokrétű feladatai közül külöhösen fontos a korszerű vontatás ügye. A vontatás korszerűsítése a legsűrűbb forgalmú vonalak villamosításával és a többi vonal dieselesítésével valósítható meg. Félvezetős egyenirányítás 7 Bár a vasútvillamosítás, majd egy évszázados múltra tekinthet vissza, a hazai villamosvontatás meg csupán 5. évtizedében jár. Nemcsak nálunk jelentkezett ilyen késés a villamosításban, ugyanis az egyenáramú mótór alkalmazása a célszerű, a helyhez kötött berendezések költsége szempontjából viszont a váltakozó áramú, ipari frekvenciájú hálókat a legideálisabb. A második világháború után, az ötvenes évek végén világszerte általánossá vált a nézet, hogy a váltakozó áramú hálózatról táplált felsővezeték-rendszerhez félvezetős egyenirányítójú mozdonyokat kell alkalmazni. Félvezetős egyenirányítás — ez volt a megoldás kulcsa. Amilyen döntő fordulatot hozott a tranzisztor a híradástechnikában, olvan haladást eredményezett a félvezetős egyenirányítás a vasút villamosításában. Lehetővé tette a gazdaságos üzemű, egyenáramú motorok táplálását a nagyfeszültségű, váltakozó áramú hálózatról. A magyar gőzrnozdony gyár tás másfél évtizede lezárult. A MÁV a meglevő állományt folyamatosan selejtezi: Az országos fővonalakon és a budapesti pályaudvarokon 1975-ig, 1980-ig pedig mindenütt megszűnik a gőzvontatás. A villamosítás előrehaladása következtében a hazai villamosított vonalak építési hossza 1968- ra elérte az 566 kilométert. Az összes villamosított vágányhossz már öt évvel ezelőtt megközelítette az 1500 kilométert. Ä vasút-villamosítás azóta is tovább halad, hogy csak a Budapest Nyugati pu.—Szajol—Debrecen—Nyíregyháza, valamint a Szajol—Lö- kösháza, illetve a Budapest Nyugati pu.—Szob szakasz munkálatait, villamosítási eredményeit említsük. A villamosítási program szerint az egész hazai vasúthálózatból kb. 1700 kilométernyi kerül villamosításra. A sínek ,,igavonói” A villanymozdony-állomány jelenleg gyakorlatilag három típusból. a Ward-Leonard-rendsze- rű V. 41 és V. 42. sorozatú, valamint a korszerű, 3000 lóerő teljesítményű, V. 43. sorozatú, hazai gyártású, szilícium egyenirányí- tós mozdonyokból áll. A távlati fejlesztés során a Ward-Leonard típusok további beszerzése nem jön figyelembe, mivel már nem eléggé korszerűek. A V. 43-asok számának növelése mellett — a nagyobb terhelések, illetve sebesség miatt — előreláthatólag szükség lesz egy nagyobb, mintegy 5000 lóerős villamos mozdonytípus rendszedesítésére’ is. A vasútvillamosítás hatalmas összegeket emészt fél. de a már megépült vonalakon a villamos vontatás minden más üzemmódnál gazdaságosabb.- Elsősorban olyan vonalak villamosítását kell tervbe venni, amelyeken az üzemköltségekben jelentkező megtakarítás révén a berendezések beruházási költsége .rövid- időn belül visszatérül. A számítások szerint kétvágányú pályán kb. 19 millió tonnakilométernyi vontatási teljesítménynek kell egy kilométerre jutnia ahhoz, hogy a villamosításra érdemes legyen gondolni (a jelzett érték azt jelenti, hogy évente mintegy 10 ezer nagy terhelésű tehervonat fut végig a pályán). így válik érthetővé, hogy miért az elsők között villamosították a Budapest— Záhony vonalat, hiszen tudvalevő, hogy e pályán bonyolódik le a legnagyobb forgalom első számú külkereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval. Az áruforgalom szempontjából az is előnyös, hogy a kelet—nyugati irány további szakasza, a Budapest— Hegyeshalom vonal is teljes hosz- szában villamosított. A vasútvillamosítás gazdaságosságát, megtérülését mindenkor a teherforgalom vetületében kell vizsgálni, s a személyszállítást mintegy a villamosítás „haszonélvezőjének” kell felfogni. E haszon a nagyobb vontatási sebességben, a rovidebb menetidőben testesül meg. Az ország területét, illetve lakosságának számát és a vasúti vonalhálózat hosszát egymáshoz viszonyítVa megállapítható, hogy nemzetközi viszonylatban a sűrű vasúthálózattal rendelkező nemzetek közé tartozunk. Hazánk a maga évi 19,4 milliárd tonnakilométerével a világranglista 16. he lyét foglalja el vasúti áruszállításban, ami igen előkelő „helyezésnek” számít. A vasútvillamosítás előrehaladtával még ennél is jóval nagyobb teljesítményre lesz képes a belföldi hálózat. • Az intézet kalocsai kula- tóállomásán új paprikatajták előállításán dogoznak.
