Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 23. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A tej- és tejtermékellátás A KUTATÓK SEGÍTIK A ZÖLDSÉGPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT Tudományos munkavállalás a párt XI. kongresszusa tiszteletére A Minisztertanács márciusban határozatot hozott a zöldségtermesztés fejlesztésére, a la­kosság ellátásának javítására. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Terme­lési és Műszaki Fejesztési Főosztálya augusz­tus elején az érdekelt szervek, intézmények, a kutatók bevonásával tanácskozást tart, amelyen értékelik az eddig végzett munkát és meghatározzák a további feladatokat. C Állandó té­ma a paradi­csom nemesí­tése és a ter­mesztési ered­mények ellen­őrzése. A Kecskeméti Zöldségtermesz­tés! Kutató Intézet fontos szere­pet tölt be a kormány zöldség­programjának megvalósításában. Erről beszélgetünk dr. Balázs Sándor igazgatóval. — Kutatási programunk első­sorban a paradicsom és a fű­szerpaprika nemesítése. Ez utób­bi a kalocsai állomásunkon -és annak szegedi osztályán törté­nik. Elvi irányítója a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet. Egyéb konzervipari növények ne­mesítésével is foglalkozunk. Kü­lön témánk a gombatermesztés és -feldolgozás kutatása. Ez utób­bi feladat 1971-től tartozik az intézethez úgy, hogy közvetítői vagyunk a különböző kutatási helyeken végzett munkáknak. A fentieken kívül, mint bedol­gozók foglalkozunk a növényter­mesztés témakörébe tartozó tri- ticale nemesítésével, magter­mesztésével. Hasonló jelleggel végezzük a rozs és a somkórö nemesítését és magtermesztését. Általános tevékenységünkről ennyit. Természetesen, mint az intézet nevében is benne van, elsősorban a zöldségfélék neme­sítése és korszerű termesztési technológiáinak kidolgozása a feladatunk. — A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati alkal­mazása hogyan történik? — Az intézetben előállított fajták, kidolgozott termelési el­járások több úton jutnak el a tertnelő üzemekhez. Elsősorban bázisüzemeink kapják meg a ná­lunk előállított és már üzemileg termeszthető fajtákat és az azok­hoz alkalmazható technológiát. A megyében két ilyen fontos mezőgazdasági nagyüzemünk: a Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daság és a Tompái Kossuth Ter­melőszövetkezet. Tagjai vagyunk a szikrai és a soroksári paradi­csomtermesztési vállalkozásnak, amelyek az iparszerű termesztési módszert dolgozták ki. Beléptünk a TAMATOCOOP ne­vű vállalkozásba, amely a zöld­ségtermesztés műszaki fejleszté­sének országos koordinálója. Ez elősegíti, hogy az intézetünk eredményei közvetlenül jussanak el a fejlesztéssel foglalkozó üze­mekbe. Segítjük a konzervgyá­rak bázisgazdaságait is. Az or­szág paradicsomfeldolgozással foglalkozó konzervgyáraival kap- c:olatban álló mezőgazdasági nagyüzemeknek rendszeres szaktanácsadást szolgáltatunk. Az intézeti eredmények nép­szerűsítését segítik a termelési időszakban rendezett bemutatók. Ezeket egy-egy növény érési ide­jén, vagy egy új technológia be­vezetésekor tartjuk. A tapaszta­latcseréken részt vesznek azok a szakemberek, akik a nálunk ne­mesített növényeket termesztik. Végül pedig az intézeti eredmé­nyeket különböző publikációk kiadásával igyekszünk népszerű­síteni. — Az említett sokféle feladat elvégzéséhez felkészült kutató­gárdára van szükség. Rendelke­zik-e ezzel az intézet? — A kutatók létszáma 39, a' technikusoké és laboránsoké 74, mindenkit beleszámítva négy­százhetvenen vagyunk az inté­zetben. A kutatók többsége 30— 50 év közötti. Egy akadémiai doktori címmel, négy kandidátu­si fokozattal rendelkező kuta­tónk van. Tudományos munka­társaink többsége rendelkezik az egyetemi doktori címmel. A fia­tal kutatók közül három aspi­ránsjelölt van, egy elkészítette már kandidátusi dolgozatát, két-, ten az akadémiai doktori érteke­zést állítják össze. — Milyen fontosabb, konkrét feladatokon dolgoznak jelenleg? — A megye és Kecskemét zöldségellátásában mutatkozó nehézségeket figyelemmel kísér­jük és a kormányprogramnak megfelelően foglalkozunk a meg­oldás lehetőségeivel. Jelenleg Kecskemét város zöldségtermesz­tésének fejlesztési tervét dolgoz­zuk ki társadalmi munkában. Ez többek között az egyik vállalá­sunk pártunk XI. kongresszusá­nak tiszteletére. Igyekszünk kapcsolatot terem­teni a felvásárló, az értékesítő, illetve az exportáló intézmé­nyekkel. Célunk, hogy összeállít­sunk egy korszerű termesztési— étkezési technológiát. Másszóval, szorgalmazzuk, hogy az üzemek a termelés megszervezésekor jobban figyelembe vegyék a fo­gyasztói igényeket. A piacok friss zöldséggel való ellátásának érdekében megszer­veztük a Kertészeti Egyetem fő­iskolai karával közösen a kert­barátok korét: E mozgalmat — amely eddig is élénk érdeklődést váltott ki — a jövőben tovább kívánjuk fejleszteni. Elképzel­hető, hogy egyes meghatározott fajták intézetünkben nevelt pa­lántáit ültessék ki a kiskert­tulajdonosok. Ezzel egyöntetű minőséget tudnának előállítani. Az áru felvásárlását jobban meg lehetne szervezni és ily módon jelentős mennyiségű és jó mi­nőségű zöldségféle kerülhetne a piacra. Megfelelő fajtákkal rendelke­zünk. A paradicsomkutatásban eddig 13, a fűszerpaprika-neme­sítésben 10 fajtánkat ismerték el. Két elismert és két fajtajelölt uborkánk van. Görögdinnyéből három elismert fajtával és egy fajtajelölttel rendelkezünk — hangoztatja az intézet igazgató­ja. Az intézet eddigi eredményei bizonyíték arra, hogy az eddi­ginél több segítséget tudnak ad­ni a jövőben a zöldségprogram megvalósításához. K. S. í szarvasmaihaprogram eddigi eredményei Hazánk mezőgazdaságának fo­kozódó eredményei mellett a ko,- rábbi években a szarvasmarha­tenyésztés és a tejtermelés nem érte el a kívánt színvonalat. (Az ország tehénállománya 1935-ben 958 ezer. 1968-ban 779 ezer, 1972- ben pedig csak 730 ezer volt.) A szarvasmarha-tenvésztés fejlesz­tésére 1972 közepén kormányha­tározat született és az ösztönző, új intézkedések 1973. január 1-én léptek éleibe’, A program 5—10 éves távra készült, de kezdeti eredményei különösen a tejterme­lés tekintetében már megmutat­koztak. Bács-Kiskun megyében 1973. március 31-én mintegy 58 ezer tehenet tartottak a gazdaságok, az év folyamán termelt tej meg­közelítően 137 millió liter volt, amelyből több mint 95 millió li­tert a központi alap részére vásá­roltak. A tehénállomány számsze­rű növekedése mellett javult az állomány minősége és emelkedett az átlagos tejhozam. A Bács-Kiskun megyében ter­melt és értékesített tej egy lakos­ra jutó mennyisége már a koráb­bi években is meghaladta az or­szágos átlagot. 1973-ban a megye megtartotta előnyét az országosan jelentkező többtermelés mellett is. Egv lakosra a megyében 243 liter tejtermelés és 168 liter vásárlás jutott, míg országosan 183 liter termelésből 129 liter vásárlás. Tejfeldolgozás a megyében A megyében 1973-ban — az öt ipari és a legjelentősebb mező- gazdasági tejüzem — több mint 26 millió liter .fogyasztói tejet, több mint 2 millió liter tejfölt és 200 ezer liter étkezési, tejszínt ál­lított elő. valamint több mint 544 tonna vajat, mintegy 960 tonna sajtot és 1361 tonna túrót gyártot­tak, A termelés — a vaj kivételé­vel évről évre növekedett. A tejipar gondot fordít a ter­mékek korszerű csomagolására, 1971-ig a fogyasztói tej zömét még kannában szállították. Ezzel szem­ben 1972-ben 47. 1973-ban pedig 71 százalékát eldobható, mű­anyagcsomagolásban hozták for­galomba. Kérésiét és fogyasztás A szarvasmarhaprogram lehe­tőséget teremt arra, hogy az or­szág lakosságának nemzetközi vi­szonylatban is alacsony tejfogyasz­tása emelkedjék. Az 1970—72. évek datai alapján a tej és tej­termékek (friss tejre átszámított) egy főre jutó évi fogyasztása Ma­gyarországon 116 liter volt, míg pl. Csehszlovákiában 196, Len­A növényi kártevőkről, s az azok elleni védekezésről szól Já­vor István könyve, a Kis nema- tológia. Azt az ismeretanyagot foglalja össze, amelyet a gya­korló mezőgazdáknak a fonál­férgekről tudniok kell. A könyv elsősorban a kapásnövények és a, gabonafélék termesztőinek gyelörszágban 271. Bulgáriában 132. Hollandiában 248. Ausztriá­ban 199 liter. Csak tejből 1972- ben az országban megfigyelt munkásháztartásokban egy fő évi 98 litert, a szellemieknél 106 li­tert, a paraszti háztartásokban 94 litert fogyasztott. A Bács-Kis­kun megyében megfigyelt munká­sok és szellemi foglalkozásúak háztartásaiban az átlagos tejfo­gyasztás 103 liter volt. a paraszti és kettős jövedelműeknél 76 liter. Az előbbi másfél százalékkal több. az utóbbi 16 százalékkal ke­vesebb az országos átlagnál. Ma már vásárolja a tejet még a pa­raszti háztartások többsége is, tej- fogyasztásuknak csak alig egy- harmada származik saját terme­lésből. Az ipar által értékesített tej és tejtermék egy lakosra jutó meny- nvisége a sajt kivételével Bács- Kiskun megyében évek óta alatta maradt az országos átlagnak. 1973-ban egy lakosra a megyében 1,20 kg, országosan 1,40 kg. A sajtvásárlás 1,60 kilogrammos me­gyei átlaga viszont. 20 dkg-mal meghaladta az országos átlagot. Bács-Kiskun megyében a tej­ipari értékesítést jól kiegészíti a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek üzemeinek fogyasztói tej for­galmazása,-a-lakosság egymás kö­zötti árusítása, valamint a piaci értékesítés. Ez utóbbi csökkenő tendenciát mutat. 830 bolt árusít tejet Az ipari kiszállítás több mint négyötöd része a kiskereskedelmi bolthálózat közvetítésével kerül a lakossághoz. A megyében levő tejüzemek a körzetükhöz tartozó boltokat nemcsak saját termé­keikkel. hanem — a választék minél teljesebbé tétele érdekében — más üzemektől beszerzett ter­mékfajtákkal is ellátják. A me­gyében mintegy 830 bolt árusít tejet és tejterméket, az összes élelmiszer- és vegyes, jellegű bolt­nak több mint kétharrnada. Mind­össze hat település nincs az ellátó­hálózatba bekapcsolva, ahol a me­gye népességének ,2 százaléka la­kik. Egy tejet és tejterméket áru­sító boltra a megyében átlagosan C82 lakos jut. ezen belül a köz­ségekben 717. a városokban pedig 633 fő. A fej- "és" tejtermékszállítást Bács-Kískuh mégVéberí hét tej-’ üzem szállítási körzetekre osztva látja el. Ezzel a szervezettséggel a megye népességének háromne­gyed része olyan településen lakik, ahol az egy tejet és tejterméket árusító boltra jutó lakosok száma a megyei átlaggal egybeesik, egyti- zede ennél jobb. másik egytizede ennél rosszabb ellátást kap. Megyénkben ennek értékelésé­nél azonban figyelembe kell ven­nyújt nélkülözhetetlen segítsé­get. * Dr. Gúzsai Ernő művének cí­me: Az állatok sejtjei és szöve­tei. A könyv az Állatorvostudo­mányi Egyetem hallgatóinak a tankönyve, olyan mikrotechnikai tudnivalók elsajátítását teszi le­ni a települések jelentős külterü­letét, ahol a boltok megközelítése a lakosság számára sokkal nehe­zebb. mint a zárt belterületen, valamint azt. hogy a boltok kü­lönböző gyakorisággal kapnak árut. A városi, a belterületi és a jó út mentén fekvő boltokba na­ponta, máshová 2—3 naponként az igények szerint szállít a tej­ipar. . A lakosság tej- és tejtermék- ellátásának újszerű formája az is­kolákban történő árusítás, amely-, nek eredményei a megyében nem mondhatók kedvezőnek. A tejüze­mek a jelentkező igények alapján napi 7—8 ezer pohár iskolatejet és kakaót készítenek. Ez a meny- nyiség az 58 ezer általános isko­lai és közel 8 és fél ezer közép­iskolai tanlóhcz viszonyítva igen kevés. A megyében 46 terepülésen 114 iskolában szervezték meg a. gyermekek ellátását: 40 község­ben 51 iskola, és a 6 városban 63 iskola él ezzel a lehetőséggel. A megoldásra váró feladatok 1974-ben várhatóan tovább fo­kozódik a tejtermelés és felvásár­lás. Ezért kereskedelempolitikai célkitűzés a tej- és tejtermék-for­galom növelése. 1974. első negye­dében a Bács-Kiskun megyei ke­reskedelem 10 százalékkal több tejet. 20 százalékkal több tejfölt hozott forgalomba, mint egy évvel korábban. A saiteladás 10 száza­lékkal, az étkezési tehéntúróé 28 százalékkal nőtt. de vajból közel 7 százalékkal tovább csökkent a"z értékesített mennyiség. A sajtfé­lék forgalmát fellendítette a már­cius 18-án kezdődő időleges árle­szállítás. így az első negyedévben az egy nyitvatartási napra jutó eladás 24 mázsa volt. 11 száza­lékkal több. mint egy évvel ko­rábban. A kereskedelmi forgalom to­vábbi növelésének tartaléka len­ne, ha a vendéglátó-hálózaton ke­resztül is feldolgozott formában több tejes étel és ital kerülne a fogyasztókhoz. 1973-ban az ipar által kiszállított tejnek alig 3 szá­zaléka került a megyei vendég­látásba. Tovább kell növelni a kereske­delem hűtőkapacitását, hogy mi­nél kevesebb legyen a sok feles­leges'’szállítást jelentő viSszáru- zás, ami mind az iparnak, mind a kereskedelemnek veszteséget je­lent. (1973-ban e célból az ÁFÉSZ-ek közel 33 ezer literrel bővítették hűtőterüket.) Fokozott gondot kell fordítani a tejiparnak a minőségre, a felhasz­nálhatósági időnek a vásárlóval való. félreérthetetlen közlésére is. Dr. Sántha Józsefné a KSH osztálvvezető-helyettese hetővé, amelyet más olvasók is jól hasznosíthatnak. ♦ Dr. Bognár Sándor és dr. Hu- zián László a növényvédelmi ál­lattanról írt több mint 400 olda­las művet. Ebben a hazánkban termesztett fontosabb növények, valamint a raktározott termé­nyek és termékek kártevőit is­merteti. Új mezőgazdasági szakkönyvek Mikor gazdaságos? A vasútvillamosítás jelene és jövője • A V. 43. sorozatú, 3000 lóerős szilícium-egyenirányítós villamos mozdony; legnagyobb sebessége 130 km/óra. A közlekedés nemzetközi és belföldi fejlődési tendenciáinak, személy- és áruszállítási felada­tainak elemzése alapján megálla­pítható, hogy a vasút a követke­ző évtizedekben is a magyar nép­gazdaság közlekedési rendszeré­nek alapvető ágazata marad. Erő­teljes fejlesztése ezért elsőrendű nemzeti érdek. A fejlesztés sokrétű feladatai közül külöhösen fontos a korsze­rű vontatás ügye. A vontatás kor­szerűsítése a legsűrűbb forgalmú vonalak villamosításával és a töb­bi vonal dieselesítésével valósít­ható meg. Félvezetős egyenirányítás 7 Bár a vasútvillamosítás, majd egy évszázados múltra tekinthet vissza, a hazai villamosvontatás meg csupán 5. évtizedében jár. Nemcsak nálunk jelentkezett ilyen késés a villamosításban, ugyanis az egyenáramú mótór al­kalmazása a célszerű, a helyhez kötött berendezések költsége szempontjából viszont a váltako­zó áramú, ipari frekvenciájú há­lókat a legideálisabb. A második világháború után, az ötvenes évek végén világszerte általánossá vált a nézet, hogy a váltakozó áramú hálózatról táp­lált felsővezeték-rendszerhez fél­vezetős egyenirányítójú mozdo­nyokat kell alkalmazni. Félveze­tős egyenirányítás — ez volt a megoldás kulcsa. Amilyen döntő fordulatot hozott a tranzisztor a híradástechnikában, olvan hala­dást eredményezett a félvezetős egyenirányítás a vasút villamo­sításában. Lehetővé tette a gaz­daságos üzemű, egyenáramú mo­torok táplálását a nagyfeszültsé­gű, váltakozó áramú hálózatról. A magyar gőzrnozdony gyár tás másfél évtizede lezárult. A MÁV a meglevő állományt folyamato­san selejtezi: Az országos fővo­nalakon és a budapesti pályaud­varokon 1975-ig, 1980-ig pedig mindenütt megszűnik a gőzvon­tatás. A villamosítás előrehaladása következtében a hazai villamosí­tott vonalak építési hossza 1968- ra elérte az 566 kilométert. Az összes villamosított vágányhossz már öt évvel ezelőtt megközelí­tette az 1500 kilométert. Ä vas­út-villamosítás azóta is tovább halad, hogy csak a Budapest Nyu­gati pu.—Szajol—Debrecen—Nyír­egyháza, valamint a Szajol—Lö- kösháza, illetve a Budapest Nyu­gati pu.—Szob szakasz munkála­tait, villamosítási eredményeit említsük. A villamosítási program szerint az egész hazai vasúthálózatból kb. 1700 kilométernyi kerül villamo­sításra. A sínek ,,igavonói” A villanymozdony-állomány jelenleg gyakorlatilag három tí­pusból. a Ward-Leonard-rendsze- rű V. 41 és V. 42. sorozatú, va­lamint a korszerű, 3000 lóerő tel­jesítményű, V. 43. sorozatú, hazai gyártású, szilícium egyenirányí- tós mozdonyokból áll. A távlati fejlesztés során a Ward-Leonard típusok további beszerzése nem jön figyelembe, mivel már nem eléggé korszerűek. A V. 43-asok számának növelése mellett — a nagyobb terhelések, illetve sebes­ség miatt — előreláthatólag szük­ség lesz egy nagyobb, mintegy 5000 lóerős villamos mozdonytí­pus rendszedesítésére’ is. A vasútvillamosítás hatalmas összegeket emészt fél. de a már megépült vonalakon a villamos vontatás minden más üzemmód­nál gazdaságosabb.- Elsősorban olyan vonalak villamosítását kell tervbe venni, amelyeken az üzem­költségekben jelentkező megta­karítás révén a berendezések be­ruházási költsége .rövid- időn be­lül visszatérül. A számítások sze­rint kétvágányú pályán kb. 19 millió tonnakilométernyi vonta­tási teljesítménynek kell egy ki­lométerre jutnia ahhoz, hogy a villamosításra érdemes legyen gondolni (a jelzett érték azt je­lenti, hogy évente mintegy 10 ezer nagy terhelésű tehervonat fut végig a pályán). így válik érthetővé, hogy miért az elsők kö­zött villamosították a Budapest— Záhony vonalat, hiszen tudvale­vő, hogy e pályán bonyolódik le a legnagyobb forgalom első szá­mú külkereskedelmi partnerünk­kel, a Szovjetunióval. Az árufor­galom szempontjából az is elő­nyös, hogy a kelet—nyugati irány további szakasza, a Budapest— Hegyeshalom vonal is teljes hosz- szában villamosított. A vasútvillamosítás gazdasá­gosságát, megtérülését mindenkor a teherforgalom vetületében kell vizsgálni, s a személyszállítást mintegy a villamosítás „haszonél­vezőjének” kell felfogni. E ha­szon a nagyobb vontatási sebes­ségben, a rovidebb menetidőben testesül meg. Az ország területét, illetve la­kosságának számát és a vasúti vonalhálózat hosszát egymáshoz viszonyítVa megállapítható, hogy nemzetközi viszonylatban a sűrű vasúthálózattal rendelkező nem­zetek közé tartozunk. Hazánk a maga évi 19,4 milliárd tonnakilo­méterével a világranglista 16. he lyét foglalja el vasúti áruszállí­tásban, ami igen előkelő „helye­zésnek” számít. A vasútvillamo­sítás előrehaladtával még ennél is jóval nagyobb teljesítmény­re lesz képes a belföldi hálózat. • Az intézet kalocsai kula- tóállomásán új paprikatajták előállításán dogoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom