Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-03 / 153. szám
1974. július 3. • PETŐFI NÉPE • 5 Megyénk helynevei és Kecskemét neve Folytatva a személynevekből alakult helységnevek tárgyalását, meg kell említeni a birtokos nevéhez függesztett -laka, -háza, -földe stb. végződéssel alkotott neveket. Minket a -szállás végűek érdekelnek. A helynévkutatók szerint ugyanis ilyen végű helyneveket főleg kun és jász területeken találunk. Megemlítjük Fülöpszállást, Szabadszállást, Ba- lotaszállást és Kunszállást. Ha kezdetben beépítetlen birtokról volt szó, akkor a tulajdonos nevéhez a -földe, -telek, -tel. ke utótagot kapcsolták. A példák között találjuk Lakitelek és Má~ tételke nevét. Nyugati hatásra terjedt el nálunk a XII. század végétől kezdve az a szokás, hogy a helységeket a templom védőszentjéről nevezték el. Ilyen nevek megyénkben: Bácsszentgyörgy, Dunaszent- benedek, Felsöszentiván. Kun- szentmárton, Szalkszentmárton. A helynévkutatás az ismeretlen vagy bizonytalan eredetű helynevek között említi Kecskemétet, (Lajosjmizsét, sőt (Máté)- szálkát is, ha ez a Szalka azonos a Szalkszentmárton név első tagjával. Ha Szánk neve kapcsolatban van a Szznkj névvel, akkor ez a szláv eredetű Szaniszló csonkított-becézett alakja. Sokat vitatott és mindmáig megoldatlan Kecskemét nevének rejtélye. Szófejtő szótárunk a nem ide vonható „varsa” jelentésű mét szócikkben megemlíti a népi „mét” posvány, pocsolya és a „métely” piszkos víz jelentésű szavakat. A hasonló jelentésű két szó elgondolkodtató. A bizonytalan eredetű „meddő” szó, amely a megfejthetetlen etimológiájú feltételezett mei alapszóval függ össze, a szófejtő szótár szerint talán kapcsolatba hozható a Kecskemét helynév utótagjával. A med- 'dő legrégibb följegyzett jelentése terméketlen, magtalan, így a városnév második tagjának jelentése is időnként nem ellő, egy ideig nem tejelő \ lehetett. De ennek a feltételezésnek hiába örülünk, mert gyengíti a következő megállapítás: „A szótörténet azonban erre a jelentésfejlődésre nem ad elegendő bizonyítékot.” Tehát a teljesen bizonytalan kecskepocsolya és a csak nagyon feltételezett meddő kecske jelentés feltevéséig juthatunk el. Nem tudjuk a helynévadás okát, pedig az sokat segíthetne. Ha lennének akár későbbi elfogadható hagyományaink is a névadás indító okaira, közelebb kerülhetnénk a helynév megfejtéséhez. Mai ismereteink szerint ennyit tud nyújtani a szófejtés tudománya. Az elemzett helyneveket még kiegészíthetjük néhány kun eredetűvel. A félegyházi múzeumban olvasható, hogy Mizse, Or- govány, Bösztör, Köncsög is kun eredetű. Ha nyelvi adatok is támogatják ezt a feltételezést, elfogadhatjuk e helyneveket kun eredelűeknek. Orgovány nevével kapcsolatban meg kell említeni, hogy az orgovány orgonavirág jelentésben déli szláv eredetű. De külön kell választani ettől az Orgovány személy- és helynevet, valamint a lapály, sík tér jelentésű köznevet. Ez utóbbiak bizonyára összefüggnek egymással. A kécskeiek bizonyára tudják, hogy községük neve a kék melléknév -cse képzős alakja hangátvetéssel. (Kékese — Kécske). Kiss István Országos kamarazenekari találkozó Baján • A bajai Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Kamarazenekara. A Bajai Nyár ’74 rendezvény- sorozatának keretében rendezett országos kamarazenekari találkozóra 16 együttes érkezett az ország minden részéből, mintegy 250 résztvevővel. Az együttesek 10 hangversenyen mutatkoztak be a tanítóképző intézet dísztér-' mében és a Liszt Ferenc Zeneiskola kamaratermében. A bíráló bizottság Farkas Ferenc Kossuth- díjas zeneszerző elnökletével értékelte az együttesek munkáját. Az alábbi beszámoló a zsűri véleményét tükrözi; az elhangzott művek nagy száma miatt természetesen nem a teljesség igényével. Az első szereplő a bajai Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekara volt, mely bemutatta Farkas Ferenc erre az alkalomra írt bajai vonatkozású művét, a Jelky András szvitet. Úgy a mű, mint az előadás nagy tetszést aratott, sok együttes kér. te el kéziratos kottaanyagát. A közkedvelt Kecskemét Vonósnégyes is új művel jelentkezett. Manfred Weiss vonósnégyesét szólaltatta meg bravúros kivitelű előadásban. A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kamarazenekara Lakó Sándor vezényletével Vivaldi kétgordonkáá versenymű- vét szólaltatta meg, Héjjas Pál és Kőrös Mária szólójával. Feltűnő volt a jórészt fiatalokból álló együttes kiegyenlített, szép hangzása. A karcagi Déryné Művelődési Központ kamarazenekarának képességeit meghaladta a bemutatott művek megoldása. A jórészt kis zeneiskolásokból álló zenekar technikailag sem győzhette Bach h-moll szvitjének, vagy akár Weiner Rókatáncának meggyőző interpretálását. Kitűnő volt viszont a Kecskeméti Fúvósötös műsorválásztása: Hidas, Hindemith, majd Mozart Divertimen- tója. Az előadás is minden elismerést megérdemelt. A Kaposvári Szimfonikus Zenekar kamarazenekara a fesztivál egyik legjobb együttese volt. Drahos; Béla szólójával játszotta Vivaldi' f-dúr fuvolaversenyét; Farkas: Régi magyar táncok című művének előadását pedig maga a szerző is hibátlannak minősítette. Hasonló szép, telt hangzást produkált az ország legrégibb kamarazenekara, a Budapesti MÁV Kórház „Weiner Leó” Kamara- együttes, mely 1948-ban alakult. Műsorválasztásuk is szerencsés volt: Lully-, Vivaldi, és Britten- műveket játszottak szépen A Pénzintézetek Budapesti Kamaraegyüttese viszont túl nagy feladatot vállalt. A magyar zene ezer éve címmel készült összeállításuk egy félórás műsor keretében természetesen nem tudta teljesíteni a címben vállalt feladatokat. Annál inkább tetszett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem valamint az Eötvös Loránj Tudományegyetem kamarazene- kara. Kedves színfoltja volt a fesztiválnak a Gyöngyösi Állami Zeneiskola kamarazenekarának társadalmi névadó ünnepségére készült összeállítása. Jó műsorválasztás jellemezte az orosházi „Erkel Ferenc” Kamarazenekar előadását, melyhez kiegyenlített hangzás, pontos ritmusú előadás járult. A békéscsabai kamarazenekar Bach h- moir szvitjének előadása plasztikus, meggyőző volt és technikailag is kifogástalan. A Budapesti „Albinoni” Kamarazenekar igényes játékstílusa nagy tetszést aratott. Kár, hogy nevéhez méltóan műsorába nem vett fel barokk műveket. A megyeszékhely zenei életének sokszínűségét bizonyította a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar szereplése. Külön öröm, hogy Martinu Negyedik diverti- mentóját, ezt a nálunk ismeretlen zeneművet megismertette velünk, kitűnő előadásban. A fesztivál június 30-án vasár, nap este a tanácsház udvarán rendezett gálahangversennyel zárult. Emlékplakettet és ajándékokat . adtak át a részt vevő együtteseknek. A hangverseny műsorán Baja testvérvárosának, Zom- bornak a zenekara is szerepelt. Gaál Zoltán Az átalakuló mezőgazdaság és a tanulás Beszámoltunk a TIT kísérleti sorozatának kedvező fogadtatásáról. Szóltunk arról is, hogy a siker részben a területileg illetékes pártbizottságok, pártszervezetek, területi szövetségek és a házigazda termelőszövetkezetek érdemi támogatásának köszönhető. Az előkészítésben, a lebonyolításban kiválóan közreműködők közül többeket megkértünk, hogy látogassanak el á szerkesztőségbe a felgyülemlett tapasztalatok összegezésére, elemzésére. Szívesen fogadták javaslatunkat és elmondták, hogy miért tekintették fontosnak az ismeretterjesztő előadásokat, mit vártak és kaptak a sorozatoktól. — A szüntelen tanulás ma már a társadalmi lét, .a cselekvés elengedhetetlen feltétele. ErvényesQI-e ez a felfogás a szövetkezetekben? — Így hangzott vitaindító kérdésünk. Budai József, az MSZMP kecskeméti járási bizottságának a titkára fejtette ki először a véleményét— A tagság két csoportra osztható. Az idősebbeket nehéz a különféle tanulási formákba bevonni, elsősorban az érdeklődés hiánya miatt. Minket ebből a szempontbój a negyven év _ alattiak érdekelnek elsősorban.; Fogékonyabbak',érdeklődőbbek. Náluk a szakmai képzésben és az általános kulturálódásban szükségszerűen jelentkezik a továbbképzés igénye. A kemizálás, a gépesítés, a vegyszerek, a zárt rendszerek alkalmazása gyorsan növelte a követelményeket. A munkavégzés közben a kétkezi dolgozónak is a. munkafolyamat részévé kell' válni. A szakképzettség, a hozzáértés a jövedelemben is megmutatkozik. A csoportérdek tehát az egyéni érdekkel párosul. Az erkölcsi elismerésről sem szabad megfeledkezni. Seres Imre, a tiszaalpári Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke egvetért az elmondottakkal. — Nálunk így van. Példaként a traktorosokat említem. Olykor technikusi szinten kell helyt állniuk. A modern gépekkel egyetlen ember vegyszerez. Neki kell a keveréket megcsinálni, kijuttatni a talajra. Budai József: — A termelési szervezet kialakítása nagyszerű keretet ad megfelelő szakemberek kineveléséhez. Ma már speciális képzettség kívántatik, nem elég egyszerűen parasztnak lenni A kunszentmiklósi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Katona Miklós kér szót: — A szövetkezeti forma és a nagyüzemi gazdálkodás szépen megfér egymással. Tapasztalataink szerint főként a fiatal szakemberek érzik jól magukat, mert tetszik nekik, hogy beleszólhatnak a termelésbe. Én is azt mondom, hogy a negyven éven aluliak igényesebbek, mint az idősebbek. Nagy változás van a mezőgazdaságban. Ezelőtt 5—10 évvel az idősebbek véleménye döntött. Most is gondolni kell a termelőszövetkezetekben levő korosabbakra, de a modern termelés mintha a fiataloknak kedvezne. A nyugdíjasok nélkül tagságunk 60—65 százaléka 40 év alatti. Budai József: — Nagyon jó adottság... — A közelmúltban, az ifjúsági parlamenten, jöttünk rá, hogy a 30 évnél fiatalabbak az össz- dolgozók majd 40 százalékát teszik ki. Seres Imre: — Nálunk a dolgozó tagok fele haladta túl a negyvenet,. ^Katona ■ Miklós*.''^ ,-SajöovW- mezőgazdaságba általában a gyengébb képzettségűek jönnek. Akik tehetik, felsőfokú iskolában tanulnak vagy az iparba mennek. A szakmunkásoknak csak a töredéke jön vissza hozzánk. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Magony Imre, a Homokhátsági Területi Szövetség titkára is: — 1973-ban 350 fiatal került területünkön a szövetkezetekbe. Közülük száznyolcvanán a nyolcadik általánosból jöttek, s kevés volt közöttük a négyes, ötös tanuló. Budai József: — A lakosság fele tanyán él. A nyolc általános iskolára kötelezettek 22 százaléka nem fejezi be tanulmányait. Katona Miklós: —... és zömmel a tsz-ben maradnak. Magony Imre: — A szövetkezetekben a termelés színvonala magasabb, mint a szellemi képzettség. Megelőzte a termelés az összes feltételt. Seres Imre: — Jó híreim vannak. Három éve egyetlen szakmunkástanulónk sem bukott meg, sőt négyes, ötös bizonyítvánnyal jönnek vissza. Eljutottunk oda, hogy a termelőszövetkezeti tagok jó képességű fiai. lányai tanulnak — ösztöndíjas támogatásunkkal — mezőgazda- sági középiskolákban. Budai József: — A lényeg szerintem, hogy csak az szólhat érdemben az ügyekhez, aki érti, amit csinál. Így kapcsolódik a műveltség, a szakképzettség és az üzemi demokrácia. Katona Miklós: — A szemléletformálást és az igénytámasztást tartom a legfontosabbnak. Csalogassuk oda az embereket, ahol tanulhatnak. A petróleum- lámpa mellett élők .is vegyék észre a szuperszonikus gépeket a fejük felett, a nagyüzemek eltérő követelményeit. A közösségnek sem mindegy, hogy' mennyire tájékozott emberek szólnak az ügyekhez. Kétségtelen, hogy a termelés meghaladta a tudati színvonalat. Budai József: — A szakmai képzés és az általános műveltség ugyanazon dolog két oldala. Alapelvként elfogadható, hogy a művelt ember minden iránt fogékonyabb. — Szükségszerű, hogy látszólag cl- tértünk a tárgytól. Ma már csak az alapvető politikai, társadalmi, gazdagsági, kulturális érdekekkel összefüggésben szólhatunk a tanulásról. Általában beszéltünk eddig* az ügy fontosságáról, most térjünk rá a TIT kísérleti sorozatának a megvitatására. Katona Miklós: — Szívesen fogadtuk a javaslatot. Nálunk a „Gondolkodjunk a világról’’ tematika mjent: a világegyetem kialakulásától a mai szociálpolitikáig szinte mindent felölelt. Utólag persze könnyű megállapítani, hogy mintha kicsit sokat markoltunk volna. Ha folytatjuk és bizonyosan folytatjuk, okulunk a kísérleti, végeredményben . nagyon, hasznos.. és eredményes; sorozat tapasztalataidból Seres Imre: — Nem ugráltam örömömben, amikor hallottam a tanfolyamról. Nem volt minden esetben jó a véleményem a szervezésekről. A TIT-tel úgy voltam: ha csinálják, megadjuk a maximális segítséget. Nem bántam meg, hogy részt vettem az előadásokon. Tapasztalhattam, hogy a „Jogaink és kötelességeink” tematika egyre inkább felkeltette az érdeklődést, mind élénkebbé váltak a viták, föloldódtak a kezdeti gátlások. Magony Imre: — Azt hiszem, hogy a TIT előadói is sokat tanultak. Rájöttek, hogy a régi stílust fel kell váltani egy korszerűbbel. Ezért volt jó, hogy előzetesen megismerkedtek a környezettel, a helyi problémákkal, viszonyokkal. Javaslóm, hogy mindenütt gyűjtsék össze a helyi kívánságokat, ahogyan ezt Tiszaalpáron tervezik. Katona Miklós: — Nem mindegy az, milyen munkaterületről jön. mennyire ismeri a termelőszövetkezetek mai életét és hogy milyen előadó. Ha le tudja kötni a hallgatóságot, akkor van értelme a beszélgetésnek, ha nem, jobb ha hazamegy. Figyelmesen jegyezte az észrevételeket a sorozat egyik gazdája, a fiatal diplomás Csáky Lajos, a TIT kecskeméti járási szervezetének a titkára: — Mi is jobban megismertük saját lehetőségeinket. Katona Miklós: — Azért kellenek gyakorlott előadók, hogy váltani tudjon, ha látja az érdeklődés gyengülését. Magony Imre: — Abból indultunk ki, hogy valamit tenni kell, mert ellaposodott a falusi ismeretterjesztés. Íme a bizonyíték, hogy módszertani változások is sokat1 segíthetnek. Több szemléltetés szükséges. Az előadók gondoljanak arra: fiatalok és idősebbek egyaránt ülnek a széksorokban. A területi szövetségek a termelés szervezésén kívül a tudatformálással is foglalkoznak, ezért látnék a jövőben nagyobb szerepet számukra az ismeretterjesztésben is. Seres Imre: — Gondnak gond a megszervezése. De megéri, hogy vállaljuk a többletmunkát. Ha a TIT nem kezdeményezné, most már magunktól is csinálnánk. Ilyenkor tudunk igazán szót érteni a tagsággal, kölcsönösen tájékozódni. Az egyik TIT-előadás után például brigádértekezleteken is szóba került a nők részére járó szabadság. Azóta az addigi hat nap helyett annyi napot kapnak, ahány hónapot dolgoztak. Eredményesebbek a közgyűlések, termelési értekezletek is, mert az egyéni problémák „előjönnek” a TIT-előadások vitáin. Csáky Lajos: — Ezek a sorozatok mintha pótolnák valamelyest a régi olvasóköröket. A TlT-munka egyik fontos mozzanatának azt vélem, hogy alkalmakat teremt ügyek, dolgok megvitatására, társas együttlétre. Budai József: — A sorozat a fizikai dolgozók, továbbkéjizését.. tudatformálást, művelődését- segítette, így a tanyán élő emberek életkörülményeinek a javítását szorgalmazó párthatározatot segítette. A párttitkárok, a kommunisták propagandát csináltak az előadásoknak; mintegy védnökséget vállaltak. Az előadók többsége a mondandót ösz- szefüggésbe hozta a napi politikával, problémákkal. Katona Miklós: — Ilyen formában kevésszer, talán soha nem szóltunk a tagokhoz. Az első előadás utáni napokban tartott vezetőségi ülést egy .óráig nem tudtuk elkezdeni, mert mindenki a csillagászatról beszélt. És ezt tárgyalták egy hétig a fizikai dolgozók is. Megerősödtem hitemben: mindennap, minden ügyben szót kell érteni az emberekkel, csak így mozgósíthatunk az adott feladatokra. És nemcsak az elnök akarja a tanfolyamot, vagy a párttitkár; az egész vezetőség, a tagság. Csak akkor lesz az egész szövetkezet munkatársa a vezetőségnek, ha érdemben meg tudják tanácskozni a dolgokat. Csáky Lajos: — Mi elsősorban ismeretterjesztők vagyunk, nem tudományos ismeretterjesztők. Olyan előadókra van szükségünk, akik alkalmasak arra, hogy a világot megértessék és előkészítsék az embereket; mindenki a maga szakműveltségének megfelelően esetleg tudományos ismereteket is elsajátíthasson. Nem új ismereteket akarunk adni elsősorban, hanem új magatartást, olyan emberi többletet, ami arra kényszeríti a résztvevőt, hogy legyen benne szakmai plusz. Ezért sikerültek nálunk a sorozatok jobban, mint másutt. Magony Imre: — Azt hiszem, hogy ezzel zárhatjuk a beszélgetést. Heltai Nándor Eltűnnek a tengerekről a „szirének“ ENSZ népesedési statisztika A , Nemzetközi Természetvédelmi Alap március 14-én a svájci Morgesban bejelentette: valószínűleg nem láthatunk többé „sziréneket". Kiveszőben vannak azok a szép tengeri állatok, amelyek hozzájárultak a „szirének" legendájának kialakulásához. A hajócsavar ugyanis sokat megölt a lamantinok (tneheenus vagy manatus), valamint közeli rokonaik, a tengeri tehenek (du- gongok, rhytina gigas vagy ha- licora dugong) közül, amelyek anyaállatait hajdanában láthatták újszülötteiket „dajkálni" a tenger színén. A természetvédelmi alap bejelentése hozzátette: „A tengerpartokat hosszú időn át benépesítő tengeri állatok valószínűleg erősen hozzájárultak a szirének legendájának kialakulásához." A lamentinok főként Afrika és Amerika körül éltek, a dugongok a trópüsi Afrika és Ázsia, valamint Európa partjai mentén. Messze elkerülték az európai kikötőket. (AFP) Az ENSZ demográfiai évkönyvében szereplő adatok szerint a világ lakosainak száma egy év alatt 76 millió fővel növekedett és 1972 közepére elérte a 3 milliárd 782 millió főt. A világ lakosságának több mint a fele — 2 milliárd 154 millió ember — Ázsiában él. Európa a maga 496 milliójával a második helyre került. Észak-Ameriká- ban 332 millió, a Szovjetunióban pedig több mint 248 millió ember él. Az országok között e tekintetben Kína áll az első helyen: lakosainak száma 800 721 000 fő. Utána India, a Szovjetunió, az USA, Indonézia, Japán, Banglades és Nigéria következik. A világ legnépesebb városa Sanghaj, itt 10 millió 820 ezer ember él. Tokió, ahol mindösz- sze 8 823 000 ember lakik, a második helyre került, s csak utána következik New York, Peking és London. • Budai József ® Seres Imre C Katona Miklós 9 Magony Imre • Csáky Lajos A TIT ÉS A FIZIKAI DOLGOZÓK