Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 16. Nem öregedtek • Hetedszer permetezi a nagyüzemi szőlőültetvényt Boda István növényvédő szakmunkás. Fia szintén a termelőszövetkezetben, a növénytermesztésben vállalt munkák • A gazdaság építőbrigádja a kőzségfejlcsztési tervek végrehajtásában is segít. Vállalták az autóbusz-váróterem előtti tér betonozását. Az aratásról jutott A kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezet területének kétharmada futóhomok, egyharmada pedig meszes, homokos vályogtalaj. — Gazdaságunk úgyszólván a Homokhátság közepén fekszik, klimatikus viszonyai a megyei átlagnál kedvezőtlenebbek — magyarázza Krupa János, a termelőszövetkezet elnöke, aki csaknem negyedszázada áll a gazdaság élén. A termelőszövetkezet .1940- ben alakult és nem sokkal később ő lett a közös gazdaság elnöke. Nyolc EPOSZ-tag — akkoriban így hívták a parasztifjúsági szervezetet — alapította a szövetkezetét, életkoruk átlagosan 30 év körül volt. A jelenlegi termelőszövetkezetben is ugyanennyi az átlagos életkor. — Tehát az elmúlt 25 év alatt nem öregedett a tagság. — Nem bizony — büszkélkedik az elnök. — A fiatalság átveszi apáitól a stafétabotot. Az ifjúság vonzódik a szövetkezethez.. Bizonyság erre az is. hogy akik tőlünk vonulnak be katonának, visszajönnek hozzánk, pedig sok csábításnak vannak kitéve. íme . egy példa. Egy levelet olvas fel. amelyben az egyik katonai egység parancs- < noka elismerőleg ír Pecelák Istvánról. aki őrmesterként szerelt le. Szolgálati ideie alatt kétszer nyerte el a Kiváló katona címet. — Ö is visszajött hozzánk, a gépműhelyben dolgozik. — mondja az elnök. — Hát ilyen fiataljaink vannak — teszi hozzá büsz. kén. — Mi a titka annak, hogy az ifjúság részéről ilyen nagy az érdeklődés? — Ha az okokat nézzük, sok mindent megemlíthetünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Pintér József, a pártszervezet titkára. — Talán a stabil vezetéssel kezdhetnénk, öt év alatt egyetlen vezetőségi tag cserélődött csupán a szövetkezetben. A negyedszázad alatt nem volt mérleghiányunk. A jövedelem nem túlzottan sok, hiszen mostoha körülmények között gazdálkodunk. így csupán közepes keresetet tudunk teremteni tagjainknak. Már1 többször bebizonyosodott, hogy a pénz nem minden, a jó munkahelyi körülmények. a demokratikus légkör is befolyásolja az embereket. A kerekegyházi Dózsában évről évre előbbre lépnek. Említésre méltó az. hogy búzából a termésátlagot az utóbbi négy év alatt megkétszerezték, és az idén a tavalyinál is jóval gazdagabb aratásra számítanak. 1970-ben hektáronként 42 mázsa szőlőt szüreteltek. tavaly már több. mint 130 mázsát. Ilyen terméseredmények eléréséhez sok munkára volt szükség. A lehetőségekhez mérten fejlesztik az állattenyésztést is. M.ost épül egy MEZÖPANEL rendszerű tehénistálló. Jövőre borjúnevelőt épít a szövetkezet brigádja. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez tartozik a takarmánytermelés növelése. Mint kiegészítő tevékenységet, ide sorolhatjuk azt is. hogy a Dózsa Termelőszövetkezet vállalta: Kerekegyházán kívül a környező öt községben is összegyűjti a termelőszövetkezetektől és a háztáji termelőktől a tejet. A közös gazdaságnak öt tejcsarnoka van. A további előrelépést, a gazdálkodás fejlesztését akadályozzák a területi korlátok. — Termelőszövetkezetünk valamivel több. mint ezer hektáron gazdálkodik. A további kibontakozáshoz ez már kevés. Fontolgatjuk, hogy valamelyik szomszédos termelőszövetkezettel egyesítjük erőinket — magyarázza kissé elgondolkozva a szövetkezet elnöke. Ezzel kapcsolatban már tettek kezdő lépésekét. A következő esztendőben már nagyobb területen kívánnak gazdálkodni. K. S. Ezer holdas nagybirtok akadt régen nálunk Oígoványon, de zömében középparasztok, meg nincstelen szegények lakták. Közülük való vagyok magam is. Amolyan cselédember voltam, jártam a gazdákhoz napszámba, kapálni, aratni, mikor, mi akadt. A felszabadulás Orgoványon ért. 1945 márciusában léptem be a pártba. Osztottuk a földet, szerveztük a FÉKOSZ-t, dolgoztam a községi képviselő testületben. Nyár derekára százon felül volt a párttaglétszám. Kecskeméti elvtársak jártak ki előadásokat tartani, beszélgetni. Később, mikor a földosztás megtörtént, és a földhöz jutottak szövetsége egyesült a FÉKOSZ-szal, akkor lettem a DÉFOSZ-iroda vezetője a községben. Nyegyvennyolcban párttitkárrá választotak — együtt viseltem mindkét tisztséget. □ □ □ Augusztusban összehívtunk pár friss földtulajdonost a Kéri-ta- nyára. Tíz családdal, 120 földdel alakítottuk meg a Sallai Termelőszövetkezetet. Igenám, de nem volt se vetőmag, se gép, se jószág. Megint csak gyűlésre do- boltattunk. Beszéltünk az orgiává nyi gazdákkal: adjanak vetőmagot, a jövő évi termésből majd visszakapják. Páran vonakodtak, de azért kimérték az árpát, a búzát. Ki húsz kilót, ki ötve- net. Még a fogatot is kölcsön kellett kérni, amivel összeszedtük. Volt a faluban egy gépészember — a nevét már nem tudom biztosan —, annak az igen-igen rossz traktorját kértük el szántáshoz, vetéshez. Tízen szaladtunk a gép után teli vödrökkel, mert állandóan folyt a hűtővíz. Azért elvetettünk. Jártunk ám ki tavasszal, mi lesz, de szerencsére, sikerült az esztendő. Mondanom se kellene tán, mennyire meglepődtek sokan, amikor visz- szavittük a magot aratás után. Akkor bevallották, nem nagyon hittek a viszontlátásban, még azok se, akik nemigen morgolódtak, mikor kértünk. Lett közben jószágunk: húsz hízót, meg 120 anyabirkát kaptunk az államtól. A hízókhoz takarmányt is. A birkákat kivittük legelni a mezőre. Szeverényi István lett az első elnökünk. Egy évig ugyancsak minden héten tartottunk gyűlést. Kinn volt a Kéri-tanyán az iroda. Iroda? Dehogyis — az elnök lakott ott. Ültünk a széken, ágyon, földön, ha hideg volt, vagy esett, amikor meg jó idő volt, kinn az udvaron, a gyepen. 1950-ben már ezer holdon gazdálkodtunk. Az évben tartottuk az első zárszámadó közgyűlést. Tompa Lászlónak hívják azt az embert, a járási hivataltól járt ki, akinek sokat köszönhetünk. ö segített a tervkészítésnél, a munkaegység-számításnál. Az iroda a Bende-majorba került. Megindult a könyvelés. Villany persze nem volt. Telepei rádiót hoztunk, oda jártak á, környékbeliek hallgatni. Nagy újságnak számított akkoriban. □ □ □ Még azt nem mondtam, közben az emberek is megindultak. Egy évvel a megalakulás után tizennyolc család volt már a Sal- laiban, újabb esztendő múltán meg vagy nyolcvan. Egy darabig minden bevált, de 1953—54- ben sokat szenvedtünk. Kínlódtunk a rossz idővel, a jószerint semmi terméssel. Becsületére legyen mondva az embereknek, senki sem ment el. Később — ahogy az lenni szokott — megint jobb lett. Mindig kevesebb az adósság, 1963-ban már 60—70 forintot is fizethettünk volna munkaegységenként. Az évben egyesült a két községbeli téesz, megosztottunk hát mindent, hitelt is, nyereséget is. Közösen kezdtük újra. Hanem, az első gépvásárlást nem felejtem el. Egy körmös Hoffer-traktort vettünk. Alig győztük nézni, csodálni. Mostanra már hírmondója sem maradt. Később megjelent a kévekötő aratógép. Őszintén megmondom, bizony, nem nagyon értettünk hozzá, de nagykeservesen azért learattunk. A legtöbbet persze, kaszával, ahogy megszoktulc. Aztán beletanultunk. A kom-, bájntól nagyon idegenkedtek az emberek. Tapasztalatunk, hozzáértésünk nem volt, mikor, hogyan kell vele aratni. Sok eső esett azon a nyáron, elsüllyedt a gép a földön. Aztán rájöttünk, csak száraz gabonát lehet vele vágni. Utána csodájára jártak, eszembe megszerették az emberek. Mostanság meg olyan természetes, hogy ugyancsak meglepődnének, ha szólnánk, hogy kaszával kellene aratni. □ □ □ ' Fölöttem — ha nem is nagyon figyeltem rá — eljárt az idő. A hatvannegyedik évemet laposom, mindig nehezebben. Sosem mentem el Orgoványról. Tizenegy esztendeje végképp a Sallai Termelőszövetkezetben maradtam, függetlenített párttitkárként. Naponta kijárok a földekre, az emberekkel beszélgetni. A régiek közül már csak magam vagyok. Ki nyugdíjas, ki meghalt. Felváltottak bennünket a fiatalok. Akad jó néhány a szövetkezetben. Már ösztöndíjasunk is van. három szakmunkástanuló; Gépész lesz belőlük. □ □ □ Amint járkálok a községben, határban, sokszor eszembe jutnak ezek a régi dolgok. Az imént láttam az agronómusunkat, Czi- ra Györgynek hívják. Nálunk van vagy nyolc esztendeje. Kitartó, munkához értő ember. Előtte bizony sűrűn váltották egymást azóta, hogy 1954-ben kitévedt hozzánk az első agronó- mus. ő csak a galambokat szerette. Azokkal törődött, a földdel nem nagyon. Mi meg ezt nem szerettük, hát menni kellett neki. Most jöttem vissza az őszi árpa táblától, öröm nézni is: negyvenkét, negyvenhárom mázsát ad hektáronként. Ejnye, no, még mindig holdat akarok mondani, azt szoktam meg! Tudja, ez a negyvenhárom mázsa gabona valamikor mesének tűnt volna. Soha ennyit nem adott ez a sovány föld. Hát így van. Az aratásról jutott eszembe megint mindez; a sárga, tarlóról,' a kombájnokról. Nem is vágják azok a kalászost. Falják. Jövőre ugyan nyugdíjba megyek már, de ha tehetem, azután is kijárok, hiszen ilyenkor, aratáskor tudjuk meg mindig, hogyan is dolgoztunk. Elmondta: Vígh József Feljegyezte: Dénes fiva MEGJEGYZÉS A gyógyszerellátás zökkenőiről Az utóbbi hetekben számos panasz érkezett olvasóinktól, amelyek — hol általánosságban, hol pedig pontos hely megjelöléssel — azt sérelmezték, hogy bizonyos gyógyszerek, tápszerek nem kaphatók, hiánycikknek számítanak. Szerepelt ezekben a felsorolásokban a Daedalon tabletta, a Lacto- rizan, a Cotazym forte tabletta stb. Az említett hiányosságok ügyében Fekete Gábornéhoz, a megyei Gyógyszertári Központ gyógyszergazdálkodási vezetőjéhez fordultunk magyarázatért. — A forgalomban levő, mintegy 800 féle gyógyszerkülönleges- ség mellett csaknem elkerülhetetlen, hogy Olykor valamilyen •hiány elő ne forduljon — hangzott a válasz. — Természetesen állandó törekvésünk, hogy ezeknek a hiánycikkeknek a száma ‘minél kevesebb legyen. Gyógyszerraktárunkban több hónapra elégséges tartalékkészletet tárolunk a különféle gyógyszerekből. Talán felesleges külön említést tenni hazai gyógyszeriparúnk jó hírnevéről. Súlyosabb viszont a helyzet az egyes gyjgyszerikülön- legességek előállításához szükséges import alapanyagok esetében, amelyekből az utánpótlás ellátási zavarok esetén hónapokig is eltarthat. Közelebbről szemügyre véve a konkrét panaszokat: ia Cotazym forte tabletta eredetileg külföldi ' készítmény, amelynek licencét időközben az EGYT megvásárolta. A hazai gyártás azonban külföldi alapanyagból történik, amelyből bizony nem éppen egyenletes az ellátás, sőt napjainkban is akadozik. Bizonyos minőségi kifogás miatt a készletben levő mennyiséget ki kellett vonni a forgalomból. A gyár egyébként az ellátás javulását egy-két hónapon belül ígéri. A Loctorizan — régi, korszerűtlen gyermektápszer, amelynek gyártása megszűnt. Helyette jó- néhány, megfelelően korszerű tápszer került forgalomba. Közülük a Robébi—B az, amelyik a Lactorizant pótolni hivatott. A négy újfajta tápszer gyártása folyamatos, de az egyenletes eljátást egyelőre bizonyos problémák míg gátolják. Mindez a kezdeti nehézségekkel, az indulással együtt járó tünet, melyet az új tápszerek iránti megduplázódott igények még fokoznak. Ami a Daedalorit illeti, feltételezzük, sőt szinte bizonyos, hogy a sérelmezett esetben nem tablettáról, hanem gyenmekkúp- rol volt szó, amelyet sajnos már február óta nem kaptunk, készletünk júniusban kifogyott, országos hiánycikk. E hó közepére jeleztek szállítást, ami részleges kielégítést jelent majd. Az elmondottak összegezéseként kijelenthetjük, hogy a gyógyszerellátás nem ritka zökkenői a legtöbb esetben áthidalhatók, s feltétlenül át is kell őket hidalni, hiszen az egészségről van szó. Fontos szempont azonban,, hogy a beteg ne ragaszkodjék körömszakadtáig, mereven egy bizonyos megszokott gyógyszerhez. Általában mindegyiknek megtalálható ugyanis hasonló hatásfokú, s többnyire épp oly eredményes megfelelője. Bízza az orvosra, hogy a beszerezhető gyógyszert számára megtalálja és felírja. Az orvos ugyanis kapcsolatot tartva a gyógyszer- tárakkal, rendszeresen informálódhat az ellátási helyzetről és receptúráját ennek figyelembe vételével alakíthatja. A gyógyszerészek és az orvosok közös értekezleteken igyekeznek az általuk is jól ismert nehézségeket minél megnyugtatóbban kiküszöbölni. Gyógyszertári Központunk terveiben is helyet kapott úgynevezett tájékoztató gyógyszerész kijelölése, akinek. feladata a közvetlen kapcsolat kiépítése az orvosokkal, az ellátási információn túl a hiánycikkek pótlási lehetőségeinek ismertetése, az új gyógyszereikkel kapcsolatos tudnivalók közlése. Célunk, hogy e kapcsolat révén az ellátásban jelentkező gondokat lehetőleg közmegelégedésre megoldhassuk — fejezte be a tájékoztatást a gyógyszergazdálkodás vezetője. —» —r A Delta új száma Erműtét a koponyában a mik- rosebészet egyre gyakrabban alkalmazott eljárása: megjavíthatja az agy akadozó keringését és érrögök eltávolításával mesterséges érösszeköttetésekkel súlyos agyi érkatasztrófát is megelőzhet. A mikro-érsebészetben a nemzetközi élvonalhoz tartozó pécsi idegsebészet munkatársa számol be a Delta júliusi'számában az új sebészeti ág eredményes módszereiről. A természeti formák sajátos szabályszerűségeivel, a természeti formák között megtalálható logaritmikus spirálissal — és a híres arany- metszéssel — foglalkozik „A természet csavarkulcsai'’ című cikk. Ismerteti a lap a Cromafilm segítségével, szárazfestékkel, nyomás nélkül készült, többszínnyomatú képek készítési módját, a naptevékenység és a földi időjárásváltozások összefüggéseit, foglalkozik a naprendszer ritmusaival, a biomágneses erőterekkel, az autóközlekedés biztonságát szolgáló lökéscsillapítókkal, a háztáji és díszkertek harmonikus kialakításának új eszközeivel. A hazai földben első ízben Fenékpusztán, az egykori római erődítményben fellelt ke- leti-gót sírral, az asztma leküzdésének új módszereivel, s a kerékpárok fejlesztésének távlataival. Számos hír, információ, ötlet és találmány, a közkedvelt Delta-lexikon és száznál több fo. tó egészíti ki a lap új számát, amely ismét a megszokott formában, sok látványos, színes képpel jelent meg. Új fajta útburkoló anyag Annak arányában, ahogyan bolygónk felületének «gyre nagyobb részét borítja aszfalt, egyre kevesebb éltető esővíz jut a talajba. Ezt a problémát akarja, ha csak részben is, megoldani az az új „ökológiai” útburkoló anyag, amely speciális nagyszemcsés aszfaltbeton, s eléggé szilárd ahhoz, hogy bármilyen súlyú gépkocsi áthaladhasson rajta, amellett eléggé szemcsés, hogy átengedje a vizet. Ezenkívül biztonságosan megóvja az utakat az eláradástól még tró- pikus esőzések esetén is. METEOROLÓGIA MINDENKINEK Megváltozott-e éghajlatunk? Talán még sokan emlékeznek 1954 januárjára és februárjára. Csaknem teljesen befagytak a folvók. az ablakokat vastag jégvirágok borították. Akkoriban néhányan úgy vélekedtek, hogy ilyen zord tél emberemlékezet óta nem fordult elő Magyarországon. Az igazság az, hogy 1848-tól 1954-ig -valóban enyhe, vagy csak mérsékelten hideg telek követték egymást. Viszont az 1946—47-es tél ugyancsak hideg volt. De az emlékezetes 1941—42-es rendkívül havas és zord tél sem volt annyira régen, hogy 1954-ben nem emlékezhettünk volna vissza rá. Ugyanakkor 1950—51-iben volt évszázadunk legenyhébb tele. Az elmondott néhány példa is illusztrálja, hogy elég 30—32 évre visszatekinteni, és bőségesen találunk időjárásunkban szélsőséges kilengéseket mindkét irány-, ban. Mi okozza időjárásunk szeszélyességét ? Miért változott meg ennyire az időjárásunk, és miért nem követik az évszakok a szigorú rendet? Tény, hogy időjárásunk szeszélyes, szélsőségekre hajló. Tény az is, hogy a sok évtizedre visszanyúló megfigyelések és hiteles mérések szerint alig van olyan év, amelyben ne fordulna elő valamilyen rendkívüliség. Még az sem túlzás, hogy egészen ritka az olyan esztendő, amikor az időjárás menetrendszerűen követné az évszakok szigorú rendjét: a tél december 1-én kezdődne és február 28-án érne véget. Ilyen esztendő talán még nem volt a hazai meteorológiai mérések több, mint 100 éves történetében. Tévedés viszont, hogy csak a legutóbbi években vált szeszélyessé időjárásunk. Az európai történelmi időszak kezdetétől megtalálható feljegyzésekből kiderül, hogy minden évszázad bővelkedett időjárási rendkívüliségekben, amelyek jóval felülmúlják az általunk ismerteket. Egyesek mégis úgy vélik, hogy újabban az atombomba-robbantások zavarták meg a légkör egyensúlyát, mások a Föld forgástengelyének megváltozásáról beszélnek. Pedig a történelemből is tanultuk, hogy 1241-ben a befagyott hazai folyókon keltek át a tatárok ökröstől, lovastól, vagy: Mátyás királyt 1458-ban a Duna jegén választották királlyá. Akkor is voltak tehát szélsőségek, de hol volt akkor még az atombomba? Mi az időjárás szeszélyességének, szélsőségeinek oka, hol keressük azt? Keressük — de a valódi okokat illetően ne várjunk valami megdöbbentő szenzációt. Hazánktól északra és délre egymástól igen eltérő éghajlatú zónák húzódnak. Tőlünk észak— északkeletre, 2—3000 km távolságra télen megszokott a —30, —35 fokos hideg, ugyanakkor tőlünk délre, Közép-Afrikában és az Atlanti-óceán egeynlítői zónájában januárban is +23, +27 fok uralkodik! A légkör pedig soha sincs teljesen nyugalmi állapotban. A légtömegeket hatalmas széljáratok sodorják gyakran igen szeszélyes, kanyargós pályákon. Amikor hazánk környezetében ezer km-ekben mérhető, hosszú északias áramlási zóna alakul iki, akkor az északi szél a sarki hideg légtömegeket sodorja hozzánk. Ilyenkor van nálunk zord idő, —20 vagy —25 foki hideg. Ha viszont a szélirány déliesre fordul; ezer és ezer km távolságból szállítja hozzánk Afrika meleg levegőjét, és beköszönt hazánkban a tavaszi as enyheség, akár a tél közepén is. De miért érvényesülhet hazánkban a tőlünk ezer km-ekre eső éghajlati zónák hatása? Azért mert a levegő rendkívül könnyen elmozdítható és elmozduló anyag. A sarkvidéken kialakult hideg, vagy a trópusokon felhalmozódott meleg légtömegek a „szélrózsa minden irányában” elmozdulhatnak. Ugyanígy a száraz és nedves légtömegek is. Mi következik ebből? Hogy semmit sem tudhatunk előre az időjárástól? Az öt kontinensen, sőt most már az Antarktiszon is összesen ezer és ezer meteorológiai mérőállomás működik, adatokat mér és közöl telexen, rádión a gyűjtőközpontokkal. Mi a haszna a sokezer mérőállomás fenntartásának? Mindenekelőtt az, hogy megismerjük földi méretekben az időjárási rendszerek jelenét és múltját. A brit meteorológiai szolgálat az Északi-félgömb mintegy 500 állomásáról összegyűjtötte az időjárási adatokat, mégpedig 100— 150, sőt néhány állomásról közel 200 évre visszamenően. Ezt a rengeteg adatot mágneses szalagon tárolták, a mágneses szalagok egy-egy másolatát a magyar meteorológiai szolgálatnak is rendelkezésére bocsátották. A mágneses szalag egyik előnye, hogy számítógép segítségével gyorsan és hibamentesen áttekinthető a rengeteg adat. Az elmúlt évek félgömbi méretű időjárási rendszerei közül a számítógéppel kikerestetjük azokat az éveket, amelyekben az időjárás viszonylag legjobban hasonlított a mostanihoz. Ebből néhány hónapra következetetni tudunk előre az időjárás nagyvonalú változásaira. Ha ugyanis 'már ősszel beköszönt a hideg, mint például 1972 szeptember és októberében, illetve 1973 Október és november hónapokban, akkor a tél második fele általában enyhe szokott lenni. Természetesen a hasonló időjárású évek kiválasztása sem ad mindig biztos támpontot az előrejelzésre. Dr, Koppány György kandidátus /
