Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BAC8-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 164. sün Apa: 90 fillér mi. július 16. kedd Kecskemét vastag homokra épült, ennek ellenére rendkívül magas a város alatt a talajvíz. Nem csoda, hiszen naponta 20— 24 ezer köbméter ivóvizet nyom­nak be szivattyúkkal a vízveze­ték-hálózatba, s ebből csupán 10 —12 ezer köbméter az a mennyi­ség, amely a választó rendszerű szennyvízcsatornákból a Csukás­érbe folyik. Az köztudomású, hogy a megyeszékhely legimpo­zánsabb főútvonalán, a Rákóczi úton még ma is derítés útján jut­tatják el a szennyvizet a megle­vő csapadékvíz-csatornákba. Ez tulajdonképpen szennyezi a Csu­kás-ér élő vizét, s emiatt évente kétmillió forint úgynevezett csa­tornabírságot fizet ki az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat. A városi tanács a régi város- központ rekonstrukciójával két régi gondot kíván megoldani, ami­kor elhatározta — s ehhez külön anyagi fedezetet biztosított —, hogy a Rákóczi út két úttestjé­nek tengelyébe szennyvíz-fő­gyűjtőcsatornát építtet, s beton­alapú aszfaltburkolattal látja el a régi, balesetveszélyes keramit he­lyett. A városi tanács igénye az volt, hogy a Rákóczi út páratlan oldalán készüljön el a szennyvíz- főgyűjtőcsatorna a város felsza­badulásának 30. évfordulójára, október 31-re. Ezt a vízmű vál­lalat terven felül vállalta, s a Bem utcai csomópont csatornázá­sának befejezése után megkezdte, a Rákóczi út alatt levő közmű építését. Kétségtelen, hogy a Rá­kóczi út burkolatának felbontása tovább nehezítette a megyeszék­hely amúgyis bonyolult közleke­dési helyzetét, s már akadtak olyanok is, akik javasolták, csu­pán az egyik úttest alatt készít­sék el a csatornát, s abba kössék bele mindkét oldal házainak, köz­épületeinek szennyvízlevezetését. Magyarázatként szeretnénk el­mondani, hogy a Rákóczi út pá­ratlan oldalán készüld szennyvíz­főgyűjtő befogadja a későbbiek­ben a Bem utca, a Villám István utca. Kuruc körút által határolt lakótömb összes szenny vizét még­pedig úgy, hogy a Rákóczi úti csatornát már nem kell megboly­gatni. A vízmű ugyanis a mellék­utcákba leágazásokat készít, s ké­sőbb csupán ezeket az utcákat (Folytatás a 2. oldalon.) 9 Bálázzák az árpaszalmát a hajósi József Attila Termelőszövetkezet­ben. Vasárnap is arattak Államcsíny Cipruson Készültségben a görög és a török fegyveres erők Hétfőn, a kora reggeli órákban a nemzeti gárda megdöntötte Makariosz elnök hatalmát. Kö­zép-európai idő szerint röviddel hét óra előtt megszakadt minden kommunikációs összeköttetés Gö­rögország és Ciprus között. Ezt megelőzően egyedül a UPI ame­rikai hírügynökség tudósítója je­lentette, hogy az elnöki palota környékéről géppuskatűz és rob­banások zaja hallatszik. A délelőtti órákban a Cipruson lejátszódó eseményekről nem ér­keztek megbízható helyszíni ér­tesülések. A hírügynökségek csu­pán a nicosiai rádió által ismer­tetett és Bejrútban lehallgatott közleményre hivatkoznak. E rá­dióközlemény szerint a nemzeti gárda görög (nem ciprusi) tisz­tek vezetésével hajtotta végre az államcsínyt. A katonák által ki­adott közlemény azt állította, hogy Makariosz elnök meghalt és a katonaság „ura a helyzetnek''. A közleményben azt is bejelen­tették, hogy megalakították „a nemzet megmentésének kormá­nyát”. Nicosiában kijárási tilal­mat rendeltek el. A délutáni órákban török for­rásból származó értesülések sze­rint Makariosz érsek, ciprusi el­nök — az egyes nyugati hírügy­nökségek jelentéseivel ellentét­ben — él, és a ciprusi ENSZ- erők parancsnokságán tartózko­dik. A ciprusi török közösség rádió­adója szerint Makariosz felhívás­sal fordult „minden lojális cip­rusihoz: keljen harcra a haza el­leni külföldi agresszióval szem­ben”. A közlések szerint Makariosz az ENSZ-t azonnali beavatkozás­ra szólította fel „a testvérek kö­zötti szükségtelen vérontás" meg­szüntetése érdekében. A nemzeti gárda fegyveres tá­madására a Makarioszhoz hű erők — elsősorban a ciprusi rend­őrség — ellenakciókat indítottak. Délutáni jelentések szerint elke­seredett harcok folytak Ciprus több városában, igy Nicosiában és Larnacában. Az eseményeket követően athé­ni katonai források szerint ké­szültségbe helyezték a görög és a török fegyveres erőket is, amely utóbbi intézkedés a Cipruson ál- Ipmásozó török kontingensre vo­natkozik. Hassan Isik török had­ügyminiszter kijelentette: Török. (Folytatás a 2. oldalon.) 9 A talajvizszini-süllyesztéshez telepítik a vákuumcsöveket. (Tóth Sándor felvétele.) Búzaexport a környező államokba Az idő alkalmas volt vasárnap a betakarításra. A megye számos mezőgazdasági nagyüzemében dolgozlak a kombájnok. Bácsal­mási Állami Gazdaságban vasár­nap befejezték egy 146 hektáros táblán a betakarítást, amely hek­táronként 54 mázsa búzatermést adott. Egyébként az eddig leara­tott csaknem 500 hektáron az át­lagtermés 50 mázsa felett van. A betakarítást hat Claas kom­bájnnal végzik. A búza nedvességtartalma még feltétlenül szükségessé teszi a szá­rítóberendezések igénybevételét. A legnagyobb eredményt szomba­ton érték el a Bácsalmási Állami Gazdaságban. Összesen 6600 má­zsa termést takarítottak be. Az aratással együtt a szalmalehúzás is megtörténik, és folyamatosan végzik a tarlóhántást. Arattak vasárnap a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezetben is. ahol S kombájnnal dolgoztak. Eddig 35 vagon termést helyeztek el a tál tolókban, a magas nedvességtar­talom miatt itt is szárítani kell a gabonaszemeket. A megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnál vasárnap is vásároltak fel gabonát. Az átve­vőtelepeken eddig mintegy 500 vagon új termést tárolnak. A vállalat az elmúlt esztendő­ben 19 155 vagon étkezési kenyér- gabonát vett át a mezőgazdasági nagyüzemektől, az idén 21 ezer vagonra számít. Már több. mint 20 ezer vagonra meg is kötötte a szerződést. Bár az idén az első félévben 1500 vagon termény szá­mára ideiglenes tárolóhelyet épí­tettek. mégis raktárhiánnyal küzd a vállalat. Tavaly 7117 vagon termés bér­tárolására kötöttek megállapodást, az idén eddig 5638 vagon áru el­helyezésére. Szükség van a sza­bad raktártér felkutatására és a lehetőségek kihasználására. Valamit könnvit a helyzeten, hogy exportra is szállítunk gabo­nát. Összesen 1100 vagon búza megy külföldre. Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köz­társaságba. Szombat, vasárnap Kunszentmiklósról 150 vagon Új búzát indítottak el az NDK-ba. Hartán pedig hajóba rakják az idei termést és a csepeli közrak­tárba szállítják. Négyszáz vagon elhelyezésére van itt lehetőség. HÉT VÉGI KÁNIKULA Zsúfolt strandok - akadozó közellátás A kecskeméti meteorológusok vasárnapi jelentése 34 fokos leg­magasabb — és 27.5 fokos közép- hőmérsékletről számol be, s ettől a szombati adatok sem térnek el lényegesen. A reggeltől estig tartó 14 órás napsütés az idén nyáron először csalta ki az emberekből azt a megállapítást: „kánikula volt a hét végén!" Ezt tükrözték a városok utcái, ahol alig-alig le­hetett látni embereket. A nyaraló­helyekre vezető utakon hosszú gépkocsisorok, a strandok parko­lói zsúfolva: a medencék és a víz­partok nemkülönben. Víz. víz — fürdés, fürdés! Ez volt a mostani hétvége jelszava! Szombathoz viszonyítva vasár­nap szinte a megye összes strand­ján megduplázódott a fürdőzők száma. Az Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat titkársá­gára érkezett jelentések szerint a két nap forgalma igv' alakult: a kecskeméti fedett uszodában 7300. a széktói strandon 2500. a kiskun­félegyházi strandon 7400. a töser- dei strandon pedig 7900 belépőt adtak ki. a Kiskunhalasi Vízmű Vállalat strandiain: Bácsalmáson. Kecelen. Solton. Kunszentmiklö- son. Szabadszálláson. Kiskőrösön és Kiskunhalason is vasárnap kétszer annyian lubickoltak a víz­ben. A Szelidi-tónál közel 25 ez­ren. a Vadkerti-tó partján pedig 5 ezren töltötték a hét végét. A Söripari Vállalat kecskemé­ti kirendeltsége kilencfajta sört palackozott. Tizennégy szállító autójuk Csólvospálos vonalától északra (ez az ellátási területük) 120 ezer üveg sört „terített" a vendéglátó egységeknek és 45 ezer liter hordós sört. A soltvadkerti Tóvendéglö és bisztrója, valamint a büfé együtt majdnem 60 ezer forint forgalmat számolt el. A bajai vénuszdombi büfé forgalma 18. a szelidi Tóvendéglőé 75, a tőserdei Ligeti csárdáé 48 ezer fo­rint volt. Mind a három helyen ez az idei rekord. A rekordforgalmon kívül el kell azt is mondanunk, hogy ekkora tömeg nyaralóhelyeinken alapo­san próbára tette a közellátást. A lángost. italt, gyümölcsöt stb. árusító pavilonok előtt hosszú so­rokban kellett várakozni. Az ét­termekben főként ebédidőben áll­tak sorban asztalt foglalni a für­dőzők. A hőség alaposan próbára teszi u szervezetet. Felhívtuk a kecs­keméti mentőállomás főorvosát, aki elmondta, hogy a hőség miatt bekövetkezett ájulással, illetve rosszulléttel két személyt szállí­tottak kórházba. Laiosmizsén pe­dig ételmérgezés történt, amely­nek körülményeit most vizsgálják. Hat embert szállítottak a kecske­méti megyei kórházba. Mindany- nviuk állapota javult, s többen közülük már vasárnap hazame­hettek. Cs. K. Útépítő fiúk a polgárdi táborban 3. oldal Szabálysértésért bevonhatják az útlevelet 3. oldal Megváltozott-e éghajlatunk ? 4. oldal Bemutatjuk a kecskeméti szoborsétányt 9. oldal Sport 11. oldal Fekete hét vége az országutakon 12. oldal 9 Az idén nagy szükség van a szárito- bricndezésckrr. Képünkön a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a dunaszent- benedeki Gj Hajnal Termelő­szövetkezet szakemberei közösen szerelik a termény. szárítót, amelyet a napokban helyeznek üzembe. Nyári napok Az elmúlt hetek húr ős, sze­les, esős, kiszámíthatatlan idő­járása után szinte robbanás­szerűen jött meg a hét végén az igazi júliusi nyár. Elsöprő heve, ereje úgy csapott ránk, mintha csak kárpótolni akar­na bennünket az elmaradt me­leg napokért. Mondhatjuk: most aztán nem lehet okunk a panaszra. Persze, ahogy az ilyenkor lenni szokott, mindenkinek egyformán tetsző időjárás nem létezik. Ha eddig azért panasz­kodtunk, mert megkésett a zöldség- és gyümölcsfélék, s a gabona érési ideje, most jog­gal tarthatunk tőle, hogy a hirtelen meleg miatt megszo­rul a szem, és ahol nincs ön­töző viz, elsatnyul a növény­zet. Mindenesetre azok jártak jól, akik felkészültek az öntö­zésre és nem hagyták magukat félrevezetni a csalóka esős idővel. A városi ember pedig úgy reagált az első igazi nyári hét­végére, hogy megrohamozta a strandokat, ellepte a kirán­duló- és pihenőhelyeket. Nem is csoda, hogy ez a roham eléggé váratlanul érte a ke­reskedelmi, vendéglátó és kü­lönböző szolgáltató szerveket. A kecskeméti fedett uszoda és termálfürdő bejáratánál pél­dául már délelőtt tíz óra kö­rül hosszú sor állt. A pénztá­rosa ö hiába dolgozott megfe­szített tempóval, egyedül nem győzte kiadni a jegyeket. Szombaton délután még ketten voltak, nehéz elhinni, hogy va­sárnapra nem számoltak ek­kora forgalommal. Ugyanitt a vendég hiába keresett egy kis árnyékot, úgynevezett „gom­bát", emyöfélét, a hőség elöl legfeljebb az épületbe mene­külhetett. A büfék — ez álta­lános tapasztalat — szinte , mindenütt szűkösnek, szegé­nyesnek bizonyultak, itt is a sorbaállás rótt a jellemző. A hőség ugyancsak próbára tette a szolgálatban levőket, a közlekedés, a vendéglátás, a kórházak dolgozóit. A kedve­ző időt kihasználva sok helyen a földeken is folyt a munka, többfelé arattak a megyében. A pihenők minden elismerése a dolgozó embertársaké kell. I hogy legyen. Nem tudjuk, hogy a kániku­la mennyire bizonyul tartós­nak. s a szeszélyes időjárás­nak, a jelek szerint, még min­dig nincs rége. őszintén szól­va. nincs könnyű dolga azok­nak. akik a szokásos nyári hétvégeken az üdülők ellátá­sáról gondoskodnak. Nem tud­hatják. miből mennyit rendel- I jenek, milyen forgalomra szá- I mitsanak. A szántóföldeken még nehezebb a helyzet, mert a pergő szemel már később! nem lehet betakarítani, a vesz­teség egyre nagyobb lehet. Azért mégis le kell szúrni olyan tanulságot az elmúlt hét végi kánikulából, hogy még ru­galmasabb munkabeosztásra, a változó körülményekhez iga­zodó intézkedésekre van szük­ség. Mert nincs annál kelle­metlenebb. amikor a kevés kedvező napot is sorbaállás es bosszankodás teszi emlékeze­tessé. T. P. Tovább épül a főgyűjtőcsatorna Kilenc brigád dolgozik C A gyerekek kedvenc játéka a csúszda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom