Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

197«. június 8. • , PETŐFI NÉPE 0 Z

A kecskeméti zenei hetek után

Utólag végigtekintve a zenei hetek programját, úgy tűnik: sokoldalú és gazdag, erényeket' és hibákat híven megmutató kezdeményezés volt.

Már egy korábbi beszámolóban utaltunk arra,, hogy a" szegedi operatársulat előadásait — bár korábban kijelölték az időpontokat — a rendezők nem tekintették a zenei hetek ■ szerves részének; az Országos Filharmónia bérleti hangversenyeivel ellentétben nem tüntették fel az előzetes műsortájékoztatóban. Nem is említenénk meg, ha nem történt volna meg az a furcsa eset, hogy a vegyes összetételű hallgatóságot vonzó május 6-i Faust-elő- adással esik egy időbe a zenei hetek megnyitása. A program nem lett volna túlságosan zsúfolt, hiszen egyes rendezvények (ifjúsági műsorok, előadások stb.) más-más közönségréteg érdeklődésére számítottak, sokszor — eléggé nem dicsérhető — népművelői, közművelődési szándékkal.

Utólag kell önkényesen a zenei hetek rendezvényei közé illesztenünk tehát a két műsort. Az egyiket — sajnos nagyon késői meggondolással — a KISZ városi bizottsága támogatásával tartották meg. A szegedi Zeneiskolai Tanárképző Intézet kecskeméti származású növendékei — Tornyai Jenő, Lauter Csaba és egy fúvósötös — adtak színvonalas hangversenyt az óvónőképző nagytermében.

A másik programra a hivatalos záróhangverseny után egy nappal került sor: A Kodály Zoltán Iskola hangszeres növendékei mellett a Kardos Pál vezette kórus szerepelt. Ügy érezzük, hogy az Állami Zeneiskola korábban megtartott, s egy sikeres tanév eredményeit összegező koncertjéhez hasonlóan Kecskemét másik zenei intézetének hangversenye is a program keretébe tartozna.

Annál is inkább, mivel szinte keresztmetszetét adta az iskola zenei oktató-neveiő munkájának. Az új életre kelt iskolai zenekar Mérész Ignác irányításával szerepelt Ígéretesen. Az intézmény gyermekkara Kardos Pál Lisztdíjas karnagy irányításával már túljutott az ígéretes kezdeteken. Viszonylag rövid idő alatt a karvezető kórusnevelői hozzáértése, zenei elképzelése értékes produkciót eredményezett. Fiatal énekeseivel a közönséget igényes muzsikálással örvendeztette meg.

A legutóbbi kórusbemutatók színvonala annál iS inkább elfogadható, mert az éneklő ifjúság hangversenye sok szakmai gondra, a város ifjúsági kóruséletének általános problémáira hívta fel a figyelmünket. A zenei élet hétköznapjaiban éppúgy, mint a zenei hetek ünnepnapjaiban a szakemberek, a szerzők és a közönség nagyobb összefogására lenne szükség, már a tervezés stádiumában is, melyet jó' lenne korábban elkezdeni.

A muzsika kedvelői és munkásai joggal reménykedhetnek abban, hogy a zenei hetek intézménye nem egyszeri alkalom volt a helyi értékek, eredmények megmutatására, rangos • vendégek fogadására, hanem állandósulni fog, évről évre visszatérő alkalom lasz. Dicséretes az a törekvés, az a munka és anyagi segítség, amellyel a zenei életet segítik.

Most talán — erre a zenei hetek programjai ismételten felhívták a figyelmünket — elsősorban a zenekari kultúra fejlesztéséért tett erőfeszítések a leginkább figyelemre méltóak. A kitartó munka eredménye bizonyára a színvonal emelkedése lesz, s reméljük, ez a most még sokszor passzívnak tűnő közönség érdeklődését is meghozza nagyon hamar.

Itlzés Mihály

9 A városi szimfonikus zenekar szereplése.

(Koneesni Ferenc felvétele.)

Balatoni nyári. egyetem

A veszprémi balatoni nyári egyetem iránt igen nagy az érdeklődés. A szervező bizottság máris ..telt házat’ állapított meg. A szervező bizottság 220 személy elhelyezéséről és programjáról gondoskodhat, s további jelentkezőket nem tud fogadni. A legtöbben — mint az elmúlt években is —■ az NSZK-bói és Lengyel- országból érkeznek a nyári egyetemre, de nagy volt az érdeklődés Olaszországban is.

A július 15—31'-ig tartó program igazodik a már máiéi évtizede kialakult hagyományokhoz. Előadások hangzanak el a Balaton múltjáról, népművészeti, képzőművészeti és természeti értékeiről, idegenforgalmi nevezetességeiről. ,,Egyetemi tantárgy" lesz az idén is a magyar konyha művészete.

FALUSI UDVAR

• A bajai járásban „vándorol” a Dona Fotoklub Bácska című kiállíts«» Görbe Ferenc Falast udvar című képe mindenütt nagy sikert arat.

Magyar írók müvei a Szovjetunióban

A Knyizsnoje Obozrenyije című 1 szovjet könyvtártudományi hetilap összesített adatokat közölt arról, hogy ez idő szerint a Szovjetunió lakossága 34 nyelven olvashat klasszikus és modern magyar irodalmat. A Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójával kapcsolatos ' tavalyi megemlékezésekhez tartozott, hogy néhány hónap leforgása alatt újabb Pe- tőfi-kötetek jelentek meg orosz, örmény, grúz, lett, ukrán és észt nyelven.

„A magyar irodalom könyvtára” című 15 kötetes sorozatban ebben az évben négy magyar könyvet adnak ki: Illés Béla válogatott műveit és Déry Tibor: Felelet című regényét a moszkvai Szépirodalmi Könyvkiadó jelenteti meg, Németh László Égető Eszterét a Progressz Kiadó, a mai magyar drámák gyűjteményét pedig a Művészeti Könyvkiadó adja ki.

8 millió forintot

költenek az idén a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben a baromfi- tenyésztés bővítésére. Két új csibe- nevelőt adnak át, bat épületet pedig — melyekben egyszerre 120 ezer naposcsibét tudnak nevelni — erre • célra átalakítanak. A törzsállomány részére két 5 ezer férőhelyes épület készüL

Maulbertsch és Kalocsa

A kétszázötven esztendeje született Anton Franz Maulbertsch, a kiváló osztrák festő Kalocsán is működött. Illő, hogy a jubileum alkalmából megemlékezzünk róla. Magyarországon korábban Szombathely, Sümeg, Sékesfehérvár, Kalocsa, Eger, Pápa, voltak alkotó állomásai. 1784 elején, 60 éves korában érkezett Kalocsára. Augusztusra készítette el itteni műveit, melyek — 190 év után is — régi szépségükben, színeik frisseségével gyönyörködtetnek.

Nagy kár, hogy kalocsai alkotásai közül a legnagyobb méretű a múlt század végén megsemmisült. Beázott az érseki palota díszterme és a leszakadt mennyezet nagyon megrongálta a képet. Szerencsére Haraszty Samu: „Kalocsa. s vidéke” című (Magyar Életképek. Pesten. 1843. II. 385) leírásából ismerjük a tönkrement freskó témáját. A kép egyik része Asztrik érseket ábrázolta, amint átadja a Rómából hozott koronát az udvar népe előtt István királynak. ‘ A másik felén Patachich Ádám. a képet megrendelő érsek adja át kanonokjainak a „tollossai rend” keresztjét és szalagjait, amit ő Mária Teréziától kapott 1779-ben.

A. megmaradt freskók közül négy a díszterem falain látható. Az egyik a templom, a másik a kastély építését ábrázolja. Megfestette Patachich Gábor és a kastélyépítő Patachich Ádám portréit. Az ötödiket a kápolna mennyezetére, a hatodikat pedig a tüköfterem boltozatára festette Maulbertsch. a rá annyira jellemző színezéssel. Az elsőn felhőkön lebegő puttók, a másodikon a mecénás és könyvtáralapitó Patachich Ádám mellképe látható.

Garas Klára az osztrák festft életművét monografikusán bemutató könyvében sajnálattal írja, hogy „a művész kalocsai képei általában nincsenek megemlítve életrajzíróinak műveiben.” Mojzer Miklós az előbb említett mellképet emeli ki: „Színbeli gazdagsága, világossága és könnyedsége Maulbertschnek ezt a freskóját nemcsak a kalocsai, hanem magyarországi kései művei között is a legjobbak közé sorozzák.”

Az említett hat kalocsai. kép eredetiségét feltétlenül igazolja a mester fennmaradt levelezése. A szakértők is elismerően nyilatkoa- nak róluk. Egyikük sem szól azonban a 12 tudósportréról. Winkler Pái 1932-ben megjelent, „A kalocsai érseki kastély és főszékesegyházi könyvtár” című művében neki tulajdonítja a faragott barokk könyvállványokon elhelyezett képeket.

A kutatást folytatni kell annak megvizsgálására, hogy miként kerültek a tudósportrék Maulbertsch ' nevén Winkler könyvébe. Számunkra úgy tűnik, hogy nem ugyanazon kéz alkotta ezeket, mint az ebédlő és a tükröterem freskóit. Talán valamelyik munkatársa készíthette ezeket. Esetleg Kránovetter Pál. aki a 18. század második felében a kalocsai egyházmegyében működött, s 1795-ben a foktői templom freskóit festette?

Nem kétséges, hogy Kalocsa 18. századi művészetét Maulbertsch koronázza. Freskói a műemlékké nyilvánított történelmi városközpont idegenforgalmi látnivalóit gazdagítják.

Bozsó Ferenc

Földrengés pusztított Kína két tartományában

0 Kína Jünnan és Szecsuan tartományában nagy erejű fdldrengé* pusztított. Képünkön: a hajléktalan lakosságnak gabonát osztanak,

(Telefoto — AP—MTI—KS.)

CELOFÁN

Közös

TASAKOKBAN ÉRNEK A KALÁSZOK

I J

triticálekísérletek Indiával

Idegenek a tanyában

\

A sarkkörtől az egyenlítőig ösz- szesen 52 országban, 500 000 hektáron termesztenek ebben az évben egy új gabonafajtát, a triti- cálét. amely a búza (triticum) és a rozs (secale) kereszteződéséből született. Kétségtelen, hogy ez az első mesteréges gabonaféle, amelyet az ember „gyártott”, mióta mintegy 7000 évvel ezelőtt a csiszolt kőkorszakban gabonatermesztésre adta a fejét.

„Minden reményünk megvan arra, jelentette ki néhány héttel ezelőtt' a Béke Nobel-dí jas Norman Borlaug professzor, hogy á triticalé jelentősen hozzájárul a világ élelmiszer-termelésének javításához.”

A tudósok véleménye szerint a triticálé rendkívül sok proteint tartalmaz, ellenálló a szélsőséges időjárással szemben, terméshozama magas, így elképzelhető, hogy három-öt éven belül világszerte. termeszteni fogják.

A mesterséges gabonának több száz fajtáját kísérletezték ki. Vannak olyan fajták, amelyek képesek alkalmazkodni a legszélsőségesebb időjáráshoz is. remekül tűrik a hideget, a méleget, a nedvességet és a szárazságot egyaránt. Vannak olyan típusok is, amelyeknek tápértéke |s proteinegyensúlya kifejezetten alkalmassá teszi ezt a gabonafajtát emberi és állati táplálkozásra egyaránt.

Mint ismeretes, a proteinek aminósavakból állnak, a legfontosabb aminósavak száma pedig 18. Vannak olyan aminósavak, amelyeket maga az emberi szervezet szintetizál, másokat pedig a táplálkozással kell biztositanunk. Ezek az úgynevezett „legfontosabb aminósavak”. Két olyan ételféleség van, amelyet „tökéletes aminósavforrásnak” nevezhetünk: a tojás és a tej. A gabonafélék sohasem lehetnek tökéletes források. A búza a triticáléhoz hasonlóan bizonyos aminósavakból rendkívül keveset tartalmaz. Ez elsősorban a lizlnre vonatkozik. Most — szelekció révén — arra törekszenek, hogy növeljék a triticálé proteintartalmát, de e?en a téren is elsősorban a li- zinszint növelésére törekszenek. Az eredmények ígéretesek: míg a búza proteinszintje, a szárított állapótban mért súly 6—23 százaléka között változik, a triticálé proteinszintje ugyanakkor 11,7— 22.5 százalék.

Ä triticáléprogram célja az, hogy gazdaságosan termeszthető, tápértékben gazdag gabonafélét kísérletezzenek ki. amely elsősorban a fejlődő országokban biztosítaná a táplálékutánpótíást, Ennek fontos részei a kecskeméti triticálékísérletek. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet világhi- rességének. a triticálénak további változatait keresik. Legutóbb sikerült törpe típusokat nyerni, amit most a rövid, erős szár megtartása mellétt nagyobb termő- képesség elérésére „ösztönöznek” szovjet búzafajták keresztezésével. A kívánt tulajdonságok sikeres örökítésével intenzív termesztésre szánják. Ugyanakkor külön foglalkoznak a homokra nemesített triticálék javításával. Ez utóbbinál rozskeresztezésekkel fokozzák az igénytelenséget. Nemzetközi összefogással keresik a nappal közömbös triticálék előállítását. amely a Himalája környékén is teljes értékű termést ad. A Kecskeméten előállított hibridek egy része Indiában, másik része Mexikóban vizsgázik, ahonnan visszaküldik az ottani éghajlat alatti termőképeseket további nemesítés céljából. Az intézet tenyészkertjében most „házasítják” a gabonát. Az idegen anyagokkal beporzott kalászok védőburkot kapnak, hogy megvédjék a további termékenyítéstől. A kísérleti parcellákon több ezér kalász érik majd be celofán- tasakokban.

V. E.

Kéri Tibor, a Magyar Acéláru-' gyárban segédmunkás, G. Miklós fiatalkorú a Láng Gépgyárban betanított marós. Mindketten havi kétezer forintot keresnek és piliscsabai lakosok.

Miklós agyában született a gondolat; világot kellene látni. Men- ni-menni, csavarogni, kevesebb munkával több pénzt keresni.

— De hogyan juthatok ki például Olaszországba? Útlevelet sajnos nem kapok, mert fiatalkorú vagyok — morfondírozott magában, Miki. Illegálisan viszont máris nekivághatok, s nem kell várni a nagykorúságot — csillant fel ,a remény.

Miklós nem mert egyedül elindulni, társat keresett. Tibi lg akit odahaza tejben, vajban fü- rösztöttek a szülei — vállalta a kockázatot.

— Felkeressük az ismerős haverokat és felvilágosítást kérünk a határ megközelítésére vonatkozóan 1— adta elő a tervet Miki.

A két hosszúhajú néhány napig Miki ismerőseit látogatta, a határ megközelítésére vonatkozóan azonban senkitől sem kaptak konkrét tájékoztatást. Személyvonattal, autóstoppal, majd gyalog vágtak neki a határnak.

Imre bácsi a szokásos reggeli munkát végezte a tanya körül. Az

állatokat megetette és a portájával határos tóhoz ballagott. A ladikját akarta ellenőrizni. A tanyát őrző kutyák csaholására megállt, s körülnézett. Sejtette, hogy idegenek érkeztek, hisz olyankor szoktak kibírhatatlanul ugatni a kutyák.

□ □ □

' Hajnalodott. Az ébredő nap su garai megtörték a párás horizontot. Imre bácsi' a nádas szélén két alakot látott. Közelebb ment és jobban szemügyre vette a jövevényeket.

— Szép jó reggelt kívánok — köszöntötte Imre bácsi, a tanyai embertől megszokott módon a fiatalokat.

— Magának is bácsikám — viszonozta a köszönést a nyurga termetű.

— Keresnek valakit? — érdeklődött az idegenektől Szécsi Imre.

— Nem keresünk senkit, csupán a csajokat kísértük haza és eltévedtünk — hazudta a fiatalabbik.

— Van személyi igazolványuk? — kérdezte emeltebb hangon Imre bácsi.

Nincsen semmilyen igazolványunk — válaszolt Tibi. — Tulajdonképpen hol vagyunk:

Romániában, vagy Jugoszláviában? — játszották a tájékozatlanságot a fiúk.

Imre bácsi a tanyájába tessékelte a fiatalokat. A konyhában hellyel és borral kínálta őket Persze akkor még nem tudtrr, hogy határsértőkkel van dolga, de ugyancsak gyanúsnak vélte a csapzott fiúkat.

□ □ □

A szobában Szécsi Pityu betegen feküdt az ágybein. De. amikor a nagybátyja — Imre bácsi — elmondta, hogy hajnali „vendégek” érkeztek a házba, rögvest ruhát kapott magára és a Simson motorjával rövid idő múlva az őrsön volt.

□ □ □"

Az őrs gépkocsija hatalmas porfelhőt hagyott maga után. A gépkocsi vezetője maximálisra fokozta a sebességet, s a kerekek „sírva” hagyták maguk mögött a kanyarokat.

Riadócsoport érkezett a tanyába. A határőrök a * tanultak szerint hajtották végre a feladatot. A kalandvágyók beismerték, hogy Olaszországba, majd Ausztráliába akartak szökni.

Gazsó Béla