Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

197«. június 8. • , PETŐFI NÉPE 0 Z A kecskeméti zenei hetek után Utólag végigtekintve a zenei hetek programját, úgy tűnik: sok­oldalú és gazdag, erényeket' és hibákat híven megmutató kezde­ményezés volt. Már egy korábbi beszámolóban utaltunk arra,, hogy a" szegedi operatársulat előadásait — bár korábban kijelölték az időpon­tokat — a rendezők nem tekin­tették a zenei hetek ■ szerves ré­szének; az Országos Filharmónia bérleti hangversenyeivel ellentét­ben nem tüntették fel az előze­tes műsortájékoztatóban. Nem is említenénk meg, ha nem történt volna meg az a furcsa eset, hogy a vegyes összetételű hallgatósá­got vonzó május 6-i Faust-elő- adással esik egy időbe a zenei hetek megnyitása. A program nem lett volna túlságosan zsúfolt, hiszen egyes rendezvények (ifjú­sági műsorok, előadások stb.) más-más közönségréteg érdeklő­désére számítottak, sokszor — eléggé nem dicsérhető — nép­művelői, közművelődési szándék­kal. Utólag kell önkényesen a zenei hetek rendezvényei közé illesz­tenünk tehát a két műsort. Az egyiket — sajnos nagyon késői meggondolással — a KISZ vá­rosi bizottsága támogatásával tar­tották meg. A szegedi Zeneiskolai Tanárképző Intézet kecskeméti származású növendékei — Tor­nyai Jenő, Lauter Csaba és egy fúvósötös — adtak színvonalas hangversenyt az óvónőképző nagytermében. A másik programra a hivatalos záróhangverseny után egy nap­pal került sor: A Kodály Zol­tán Iskola hangszeres növendékei mellett a Kardos Pál vezette kó­rus szerepelt. Ügy érezzük, hogy az Állami Zeneiskola korábban megtartott, s egy sikeres tanév eredményeit összegező koncertjé­hez hasonlóan Kecskemét másik zenei intézetének hangversenye is a program keretébe tartozna. Annál is inkább, mivel szinte keresztmetszetét adta az iskola zenei oktató-neveiő munkájának. Az új életre kelt iskolai zenekar Mérész Ignác irányításával sze­repelt Ígéretesen. Az intézmény gyermekkara Kardos Pál Liszt­díjas karnagy irányításával már túljutott az ígéretes kezdeteken. Viszonylag rövid idő alatt a kar­vezető kórusnevelői hozzáértése, zenei elképzelése értékes produk­ciót eredményezett. Fiatal éne­keseivel a közönséget igényes muzsikálással örvendeztette meg. A legutóbbi kórusbemutatók színvonala annál iS inkább elfo­gadható, mert az éneklő ifjúság hangversenye sok szakmai gond­ra, a város ifjúsági kóruséletének általános problémáira hívta fel a figyelmünket. A zenei élet hét­köznapjaiban éppúgy, mint a ze­nei hetek ünnepnapjaiban a szakemberek, a szerzők és a kö­zönség nagyobb összefogására lenne szükség, már a tervezés stádiumában is, melyet jó' lenne korábban elkezdeni. A muzsika kedvelői és mun­kásai joggal reménykedhetnek abban, hogy a zenei hetek intéz­ménye nem egyszeri alkalom volt a helyi értékek, eredmények megmutatására, rangos • vendégek fogadására, hanem állandósulni fog, évről évre visszatérő alka­lom lasz. Dicséretes az a törek­vés, az a munka és anyagi se­gítség, amellyel a zenei életet se­gítik. Most talán — erre a zenei he­tek programjai ismételten felhív­ták a figyelmünket — elsősorban a zenekari kultúra fejlesztéséért tett erőfeszítések a leginkább fi­gyelemre méltóak. A kitartó munka eredménye bizonyára a színvonal emelkedése lesz, s re­méljük, ez a most még sokszor passzívnak tűnő közönség érdek­lődését is meghozza nagyon ha­mar. Itlzés Mihály 9 A városi szimfonikus zenekar szereplése. (Koneesni Ferenc felvétele.) Balatoni nyári. egyetem A veszprémi balatoni nyári egye­tem iránt igen nagy az érdeklődés. A szervező bizottság máris ..telt há­zat’ állapított meg. A szervező bi­zottság 220 személy elhelyezéséről és programjáról gondoskodhat, s továb­bi jelentkezőket nem tud fogadni. A legtöbben — mint az elmúlt évek­ben is —■ az NSZK-bói és Lengyel- országból érkeznek a nyári egye­temre, de nagy volt az érdeklődés Olaszországban is. A július 15—31'-ig tartó program igazodik a már máiéi évtizede ki­alakult hagyományokhoz. Előadások hangzanak el a Balaton múltjáról, népművészeti, képzőművészeti és ter­mészeti értékeiről, idegenforgalmi ne­vezetességeiről. ,,Egyetemi tantárgy" lesz az idén is a magyar konyha művészete. FALUSI UDVAR • A bajai járásban „vándorol” a Dona Fotoklub Bácska című kiállíts«» Görbe Ferenc Falast udvar című képe mindenütt nagy sikert arat. Magyar írók müvei a Szovjetunióban A Knyizsnoje Obozrenyije cí­mű 1 szovjet könyvtártudományi hetilap összesített adatokat közölt arról, hogy ez idő szerint a Szov­jetunió lakossága 34 nyelven ol­vashat klasszikus és modern ma­gyar irodalmat. A Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójával kapcsolatos ' tavalyi megemléke­zésekhez tartozott, hogy néhány hónap leforgása alatt újabb Pe- tőfi-kötetek jelentek meg orosz, örmény, grúz, lett, ukrán és észt nyelven. „A magyar irodalom könyvtá­ra” című 15 kötetes sorozatban ebben az évben négy magyar könyvet adnak ki: Illés Béla vá­logatott műveit és Déry Tibor: Felelet című regényét a moszk­vai Szépirodalmi Könyvkiadó jelenteti meg, Németh László Égető Eszterét a Progressz Kiadó, a mai magyar drámák gyűjtemé­nyét pedig a Művészeti Könyv­kiadó adja ki. 8 millió forintot költenek az idén a jánoshalmi Pe­tőfi Termelőszövetkezetben a baromfi- tenyésztés bővítésére. Két új csibe- nevelőt adnak át, bat épületet pedig — melyekben egyszerre 120 ezer na­poscsibét tudnak nevelni — erre • célra átalakítanak. A törzsállomány részére két 5 ezer férőhelyes épület készüL Maulbertsch és Kalocsa A kétszázötven esztendeje szü­letett Anton Franz Maulbertsch, a kiváló osztrák festő Kalocsán is működött. Illő, hogy a jubileum alkalmából megemlékezzünk róla. Magyarországon korábban Szom­bathely, Sümeg, Sékesfehérvár, Kalocsa, Eger, Pápa, voltak al­kotó állomásai. 1784 elején, 60 éves korában érkezett Kalocsára. Augusztusra készítette el itteni műveit, melyek — 190 év után is — régi szépségükben, színeik frisseségével gyönyörködtetnek. Nagy kár, hogy kalocsai alko­tásai közül a legnagyobb méretű a múlt század végén megsemmi­sült. Beázott az érseki palota díszterme és a leszakadt mennye­zet nagyon megrongálta a képet. Szerencsére Haraszty Samu: „Ka­locsa. s vidéke” című (Magyar Életképek. Pesten. 1843. II. 385) leírásából ismerjük a tönkrement freskó témáját. A kép egyik ré­sze Asztrik érseket ábrázolta, amint átadja a Rómából hozott koronát az udvar népe előtt Ist­ván királynak. ‘ A másik felén Patachich Ádám. a képet megren­delő érsek adja át kanonokjainak a „tollossai rend” keresztjét és szalagjait, amit ő Mária Teréziá­tól kapott 1779-ben. A. megmaradt freskók közül négy a díszterem falain látható. Az egyik a templom, a másik a kastély építését ábrázolja. Meg­festette Patachich Gábor és a kastélyépítő Patachich Ádám portréit. Az ötödiket a kápolna mennyezetére, a hatodikat pedig a tüköfterem boltozatára festette Maulbertsch. a rá annyira jel­lemző színezéssel. Az elsőn fel­hőkön lebegő puttók, a másodi­kon a mecénás és könyvtáralapi­tó Patachich Ádám mellképe lát­ható. Garas Klára az osztrák festft életművét monografikusán bemu­tató könyvében sajnálattal írja, hogy „a művész kalocsai képei általában nincsenek megemlít­ve életrajzíróinak műveiben.” Mojzer Miklós az előbb említett mellképet emeli ki: „Színbeli gaz­dagsága, világossága és könnyed­sége Maulbertschnek ezt a fres­kóját nemcsak a kalocsai, hanem magyarországi kései művei között is a legjobbak közé sorozzák.” Az említett hat kalocsai. kép eredetiségét feltétlenül igazolja a mester fennmaradt levelezése. A szakértők is elismerően nyilatkoa- nak róluk. Egyikük sem szól azonban a 12 tudósportréról. Winkler Pái 1932-ben megjelent, „A kalocsai érseki kastély és fő­székesegyházi könyvtár” című művében neki tulajdonítja a fa­ragott barokk könyvállványokon elhelyezett képeket. A kutatást folytatni kell annak megvizsgálására, hogy miként ke­rültek a tudósportrék Maulbertsch ' nevén Winkler könyvébe. Szá­munkra úgy tűnik, hogy nem ugyanazon kéz alkotta ezeket, mint az ebédlő és a tükröterem freskóit. Talán valamelyik mun­katársa készíthette ezeket. Eset­leg Kránovetter Pál. aki a 18. szá­zad második felében a kalocsai egyházmegyében működött, s 1795-ben a foktői templom fres­kóit festette? Nem kétséges, hogy Kalocsa 18. századi művészetét Maulbertsch koronázza. Freskói a műemlékké nyilvánított történelmi városköz­pont idegenforgalmi látnivalóit gazdagítják. Bozsó Ferenc Földrengés pusztított Kína két tartományában 0 Kína Jünnan és Szecsuan tartományában nagy erejű fdldrengé* pusztított. Képünkön: a hajléktalan lakosságnak gabonát osztanak, (Telefoto — AP—MTI—KS.) CELOFÁN Közös TASAKOKBAN ÉRNEK A KALÁSZOK I J triticálekísérletek Indiával Idegenek a tanyában \ A sarkkörtől az egyenlítőig ösz- szesen 52 országban, 500 000 hek­táron termesztenek ebben az év­ben egy új gabonafajtát, a triti- cálét. amely a búza (triticum) és a rozs (secale) kereszteződéséből született. Kétségtelen, hogy ez az első mesteréges gabonaféle, ame­lyet az ember „gyártott”, mióta mintegy 7000 évvel ezelőtt a csi­szolt kőkorszakban gabonater­mesztésre adta a fejét. „Minden reményünk megvan arra, jelentette ki néhány héttel ezelőtt' a Béke Nobel-dí jas Nor­man Borlaug professzor, hogy á triticalé jelentősen hozzájárul a világ élelmiszer-termelésének ja­vításához.” A tudósok véleménye szerint a triticálé rendkívül sok proteint tartalmaz, ellenálló a szélsőséges időjárással szemben, termésho­zama magas, így elképzelhető, hogy három-öt éven belül világ­szerte. termeszteni fogják. A mesterséges gabonának több száz fajtáját kísérletezték ki. Van­nak olyan fajták, amelyek képe­sek alkalmazkodni a legszélsősé­gesebb időjáráshoz is. remekül tűrik a hideget, a méleget, a ned­vességet és a szárazságot egy­aránt. Vannak olyan típusok is, amelyeknek tápértéke |s protein­egyensúlya kifejezetten alkalmas­sá teszi ezt a gabonafajtát emberi és állati táplálkozásra egyaránt. Mint ismeretes, a proteinek aminósavakból állnak, a legfonto­sabb aminósavak száma pedig 18. Vannak olyan aminósavak, ame­lyeket maga az emberi szervezet szintetizál, másokat pedig a táp­lálkozással kell biztositanunk. Ezek az úgynevezett „legfonto­sabb aminósavak”. Két olyan étel­féleség van, amelyet „tökéletes aminósavforrásnak” nevezhe­tünk: a tojás és a tej. A gabona­félék sohasem lehetnek tökéletes források. A búza a triticáléhoz hasonlóan bizonyos aminósavak­ból rendkívül keveset tartalmaz. Ez elsősorban a lizlnre vonatko­zik. Most — szelekció révén — arra törekszenek, hogy növeljék a triticálé proteintartalmát, de e?en a téren is elsősorban a li- zinszint növelésére törekszenek. Az eredmények ígéretesek: míg a búza proteinszintje, a szárított állapótban mért súly 6—23 szá­zaléka között változik, a triticálé proteinszintje ugyanakkor 11,7— 22.5 százalék. Ä triticáléprogram célja az, hogy gazdaságosan termeszthető, táp­értékben gazdag gabonafélét kí­sérletezzenek ki. amely elsősor­ban a fejlődő országokban bizto­sítaná a táplálékutánpótíást, En­nek fontos részei a kecskeméti triticálékísérletek. A Zöldségter­mesztési Kutató Intézet világhi- rességének. a triticálénak további változatait keresik. Legutóbb si­került törpe típusokat nyerni, amit most a rövid, erős szár meg­tartása mellétt nagyobb termő- képesség elérésére „ösztönöznek” szovjet búzafajták keresztezésé­vel. A kívánt tulajdonságok si­keres örökítésével intenzív ter­mesztésre szánják. Ugyanakkor külön foglalkoznak a homokra nemesített triticálék javításával. Ez utóbbinál rozskeresztezésekkel fokozzák az igénytelenséget. Nem­zetközi összefogással keresik a nappal közömbös triticálék elő­állítását. amely a Himalája kör­nyékén is teljes értékű termést ad. A Kecskeméten előállított hibridek egy része Indiában, má­sik része Mexikóban vizsgázik, ahonnan visszaküldik az ottani éghajlat alatti termőképeseket to­vábbi nemesítés céljából. Az inté­zet tenyészkertjében most „háza­sítják” a gabonát. Az idegen anyagokkal beporzott kalászok védőburkot kapnak, hogy meg­védjék a további termékenyítés­től. A kísérleti parcellákon több ezér kalász érik majd be celofán- tasakokban. V. E. Kéri Tibor, a Magyar Acéláru-' gyárban segédmunkás, G. Miklós fiatalkorú a Láng Gépgyárban betanított marós. Mindketten ha­vi kétezer forintot keresnek és pi­liscsabai lakosok. Miklós agyában született a gon­dolat; világot kellene látni. Men- ni-menni, csavarogni, kevesebb munkával több pénzt keresni. — De hogyan juthatok ki pél­dául Olaszországba? Útlevelet sajnos nem kapok, mert fiatal­korú vagyok — morfondírozott magában, Miki. Illegálisan vi­szont máris nekivághatok, s nem kell várni a nagykorúságot — csillant fel ,a remény. Miklós nem mert egyedül el­indulni, társat keresett. Tibi lg akit odahaza tejben, vajban fü- rösztöttek a szülei — vállalta a kockázatot. — Felkeressük az ismerős ha­verokat és felvilágosítást kérünk a határ megközelítésére vonatko­zóan 1— adta elő a tervet Miki. A két hosszúhajú néhány na­pig Miki ismerőseit látogatta, a határ megközelítésére vonatko­zóan azonban senkitől sem kap­tak konkrét tájékoztatást. Sze­mélyvonattal, autóstoppal, majd gyalog vágtak neki a határnak. Imre bácsi a szokásos reggeli munkát végezte a tanya körül. Az állatokat megetette és a portá­jával határos tóhoz ballagott. A ladikját akarta ellenőrizni. A ta­nyát őrző kutyák csaholására megállt, s körülnézett. Sejtette, hogy idegenek érkeztek, hisz olyankor szoktak kibírhatatlanul ugatni a kutyák. □ □ □ ' Hajnalodott. Az ébredő nap su garai megtörték a párás horizon­tot. Imre bácsi' a nádas szélén két alakot látott. Közelebb ment és jobban szemügyre vette a jö­vevényeket. — Szép jó reggelt kívánok — köszöntötte Imre bácsi, a tanyai embertől megszokott módon a fiatalokat. — Magának is bácsikám — vi­szonozta a köszönést a nyurga termetű. — Keresnek valakit? — érdek­lődött az idegenektől Szécsi Im­re. — Nem keresünk senkit, csu­pán a csajokat kísértük haza és eltévedtünk — hazudta a fiata­labbik. — Van személyi igazolványuk? — kérdezte emeltebb hangon Imre bácsi. Nincsen semmilyen igazol­ványunk — válaszolt Tibi. — Tulajdonképpen hol vagyunk: Romániában, vagy Jugoszláviá­ban? — játszották a tájékozat­lanságot a fiúk. Imre bácsi a tanyájába tessé­kelte a fiatalokat. A konyhában hellyel és borral kínálta őket Persze akkor még nem tudtrr, hogy határsértőkkel van dolga, de ugyancsak gyanúsnak vélte a csapzott fiúkat. □ □ □ A szobában Szécsi Pityu bete­gen feküdt az ágybein. De. ami­kor a nagybátyja — Imre bácsi — elmondta, hogy hajnali „ven­dégek” érkeztek a házba, rögvest ruhát kapott magára és a Sim­son motorjával rövid idő múlva az őrsön volt. □ □ □" Az őrs gépkocsija hatalmas porfelhőt hagyott maga után. A gépkocsi vezetője maximálisra fokozta a sebességet, s a kerekek „sírva” hagyták maguk mögött a kanyarokat. Riadócsoport érkezett a tanyá­ba. A határőrök a * tanultak sze­rint hajtották végre a feladatot. A kalandvágyók beismerték, hogy Olaszországba, majd Auszt­ráliába akartak szökni. Gazsó Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom