Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-13 / 136. szám
1971. június U. • PETŐFI NÉPE • | A nemzetiségi szövetségek és a közművelődés Tizennyolc KISZ-titkár elhatározta... 0 Közművelődésen az állampolgárok iskplán kívüli önkéntes és szervezett művelődését értjük. „A közművelődés a szocialista tudat formálásának egyik foltos eszköze, tehát a közművelődési tevékenységet ideológiai politikai munkának kell tekinteni, s ezt figyelembe véve kell megteremteni i méltó megbecsülés személyi, szervezeti és anyagi feltételeit.” E mondattal fejeződik be az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i ülésén elfogadott határozat. Szó van ebben a nemzetiségi szövetségekről is, így a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségéről Is, miszerint: „... segítsék az anyanyelvi műveltség, a folklo- risztikus hagyományok őrzését és fejlődését, a politikai tájékozódást a szocialista tudat, a szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítését.” A fenti határozat végrehajtásában részt vállalnak délszláv nemzetiségi dolgozóink is, akik az egész ország területén élnek az alkotmányban rögzített jogaikkal. Szövetségünk igyekszik országos áttekintésben segíteni a jogok gyakorlását, karöltve a területi párt-, tanács- és tömegszer- vezetekkel. mint minden más közügyben (társadalmi, politikai kérdésben). Alapszabályunk és annak alapján elkészített munkaterveink is a fenti célt szolgálják. 0 Mindenütt akad sajátos tennivaló. A közművelődési határozat hosszú időre szóló munka-' programot nyújt. Ami az értelmezést illeti, az alapvető orientációt megadta Kádár János nyíregyházi beszéde. Ebből kiviláglik, hogy az irányelvek az eddig követett politikán alapulnak, annak hatékonyabb végrehajtását szolgálják ; nem szűkebb érdekeket és célokat, mint az egész nép, a szocialista társadalom fő érdekeit, és fő céljait. A kulturális politika mindig elválaszthatatlan része az általános politikának. Messziről indultunk el és nem kis utat tettünk meg. A Központi Bizottság ülése után világosabb, mint -bármikor: az alapv.ető gazdasági feladatok megvalósítása mellett azzal együtt, legfontosabb a társadalom műveitségi szintjének a növelése Ennek minden feltétele megvan. A politikai hatalom birtokában, a gazdaság jó megszervezése lehetővé tette az életszínvonal emelését. Városon és falun, munkások. parasztok, értelmiségiek kőjében egyaránt szépül, javul az élet. Nem arról van szó. hogy mindenki gondtalanul él Magyarországon. De az igaz, hogy az állampolgárok többsége nem küzd elemi gondokkal. A nagyvárosok köré nőnek a modern negyedek, a falvak új arcot vesznek fel, családi és állami erőfeszítéssel lakások százezrei emelkednek a korábbi puszta földeken, korszerűtlen városrészek helyén. Az új lakásokban televízió, rádió, háztartási gépek könnyítik az ember életét, segítik művelődését. Mindez természetesen a nemzetiségi lakosságra is vonatkozik. Azok zöme falvakban él és dolgozik. Az életszínvonal emelése nélkül a közművelődés magasabb szinten való megvalósítása elképzelhetetlen lenne. A mindennapi betevő falatért küzdő emberek millióitól nem lehetne várni a kultúra éhségét. Más szóval: a politikai hatalom birtokában, a jó gazdasági helyzet megteremtése hozza közelebb a kommunisták nagy céljának megvalósítását, az értelmes élet megteremtését, a harmonikus, felszabadult emberi közösség megvalósítását. 0 Nem választható el a közművelődés az oktatástól, a tudománytól, a művészetektől. Mégis önálló feladatköre van. Ezt segítjük megvalósítani mi is a magunk eszközeivel, a Délszláv Szövetség apparátusa, választmányi tagjai és aktívái — hivatásos és társadalmi népművelők ezrei. Felkutatjuk és munkába bevonjuk a különböző szakterületeken dolgozó értelmiségieket. Az iskola zárt rendszerű, teljes értékű műveltségi alakot ad, amelyet nap mint nap továbbfejlesztünk. Már az óvodánál kezdjük. A közművelődésben részt vevő emberek számára az önművelés természetes. Az öntevékeny csoportokban részt vevők változnak: a szocialista együttélés szabályait alakítják, közben szórakoznak és új ismeretekkel gazdagodnak. így van ez az egyre nagyobb számban megalakuló délszláv klubokban és honismereti krónikaíró körökben is. 0 A sajtóban is helyére került a nemzetiségi kérdés. A megyei lapok szintén nagy gondot fordítanak erre. Fő orgánumunk továbbra is a „Narodne Novine”, a szövetség lapja marad, amelynek felvilágosító, tettekre szervező munkájával nagy a jelentősége. A Központi Bizottság ülésén az eredmények mellett a hiányosságokról is szóltak, gzóba került a művelődési házak, könyvtárak, öntevékeny művészeti együttesek támogatása, a szociális és kulturális alapok felhasználása. Természetesen országosan még egy ideig lesznek egyenlőtlenségek, de az erők összefogásával enyhítjük a gondokat. Aczél György, a Központi Bizottság ülésén elhangzott . beszédében szólt arról is, hogy a „kultúra terjesztésében, közvetítésében egyre fontosabbak a kulturált körlüménvek”. Vagyis az emberi környezetnek ugyancsak vonzóbbá kell válnia a művelődni vágyók számára. Szövetségünk országos központja is most szépül, mint a délszláv kultúra közvetítője. Tétlenül nem várakozhatunk addig, amíg meglesz a korszerű, szép, komplex „Népek Barátságának Háza”, melyben minden nemzetiségi szövetség helyet fog kapni. Nem szabad hagyni, hogy a külsőségek és a szavak elragadjanak bennünket: a tartalomra kell összpontosítanunk — s akkor az egységet erősítve mehetünk to- > vább. A közművelődés fejlesztése az egész társadalom feladata. Rosszul gondolják azok. akik azt hiszik: mivel ez nem gazdasági jellegű, tehát eleve másodrendű kérdés. Ezért teljesen természetes, hogy a munkásosztály helyzetének elemzésével együtt kerül a Központi Bizottság elé a közművelődés ügye. Akik csak gazdasági ügyeket tartanak fontosnak, jusson eszükbe: a gazdasági munka eszköz a felszabadult, kulturált, szocialista emberi közösség megteremtéséhez. A kettő egymástól elválaszthatatlan. 0 Gyakorlati munkánk megjavításának nagy emelője a párt XI. kongresszusára való felkészülés. Sorozatban olvashatjuk az újságokban a munkafelajánlásokat. Hagyomány már nálunk, hogy munkaverseny köszönti nagy jelentőségű ünnepi eseményeinket. A kongresszus előkészítése pedig a számvetés ideje. Eredményeink önmagukért beszélnek. Munkánk további javításához is igen jók a feltételek, nyugodt légkörben folyik az alkotó tevékenység. Délszlávjaink szeretik az életet, a maguk és a társadalom boldogulásáért sokat vállalnak társadalmunk jelenlegi időszakában, a szocializmus teljes felépítése céljából. A lenini nemzetiségi politikánkat elismerően értékelik, életmódjuk pedig beszédes bizonyítéka töretlenül fejlődő társadalmigazdasági rendszerünknek, a szocialista internacionalizmus elveit tartjuk szem előtt. A X. kongresszus határozatainak jó végrehajtásával. helytállással készülünk a XI. kongresszusra. 1975 tavaszán, a pártkongresszus évében lesz hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, s a Délszláv Szövetség megalakulásának 30. évfordulója, jubileumi ünnepélye is. 0 Múltunk, jelenünk, jövőnk szorosan egymásra épül. a számvetés ünnepi alkalmain még inkább érezzük felelősségünket a munkáért, amelyet végzünk, a jelenért és a jövőért, amelynek formálásában részesek vagyunk. Az ország lakói közül sokan gondolkodnak ezen. mindazok, akik értik, érzik a szabadsággal járó felelősséget. Értik, érzik és viselik is. Tőlük várunk segítséget. Legyen jellemző: egymás munkájának megbecsülése, saját dolgaink pontos és becsületes elvégzése. Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára Helyneveink Több mint száz esztendő telt el már azóta, hogy Pesty Frigyes kezdeményezésére megkezdődött hazánk földrajzi neveinek első, nagyszabású összeírása. A gyűjtést egyszerű és kézenfekvő módon oldották meg: a községek, városok közigazgatási ' szerveinek kérdőíveket küldtek, amelyek — kitöltve — a neves tudóshoz kerültek vissza. A nagy munka csak ekkor kezdődött, hiszen a beérkezett óriási anyagot rendezni kellett, s ezt Pesty lényegében egyedül végezte. Vállalkozásának eredményeként 1888-ban megjelentetett egy, a helyneveket elem. ző kötetet, amelyet — a tudós halála miatt — újabb már nem követett. A gyűjtés teljes anyagát az Országos Széchényi Könyvtárban helyezték el. s tették hozzáférhetővé a kutatók számára. A közelmúltban jelentősen fellendült helytörténetirás kapcsán a gazdag hagyaték addig többnyire háborítatlanul fekvő iratkötegeit mind többen lapozzák fel, keresve bennünk egy-egy település időtől fakuló képének sajátos vonásait. Az egybegyűjtött anyag ki nem apadó forrása lehet még hosszú évtizedekig a nyelvészeknek, történészeknek, néprajzkutatóknak, s igen hasznos adatokhoz juthatnak a helytörténészek is. Mindenekelőtt az utóbbiak segítésére, kutatómunkájuk megkönnyítésére gondolt a Bajai Türr István Múzeum, amikor megjelentette az „Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában” című gyűjteményt. múltjából A Kőhegyi Mihály és Sólymos Ede által sajtó alá rendezett, bevezetéssel és névmutatóval ellátott kis kötet — megítélésünk szerint — egyike a múzeum leghasznosabb kiadványainak. Értékét az sem csökkenti lényegesen, hogy Pesty anyagát, éppen a gyűjtés módiából következően, tudományos szempontból óvatosan, kritikával szabad csak kezelni. Erre a tényre — nagyon helyesen — a bevezető tanulmány felhívja a figyelmet, kiemelve, hogy az adatok „ ... az esetek egy részében sokkal inkább a lakosság XIX. század közepi történeti tudatát, mintsem a történetileg igazolható valóságot tükrözik.” Külön értéke e kiadványnak, hogy — forráshoz méltóan — a szövegeket eredeti, betűhű formájukban közli. A füzet, afr következő 24 helység topográfiái elnevezéseit ismerteti az elmúlt században használatos alakban: Baja, Bácsalmás, Bács- bokod, Bácsborsód, Bátmonostor, Csátalja, Csávolv Dávod, Érsek- csanád, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Jánoshalma, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Sükösd, Szeremle, Tataháza és Vaskút. Többnyire bőséges adatokat találhatunk a felsorolt települések elnevezésével, benépesítésével kapcsolatban, s megismerkedhetünk e helységek egyes határrészeinek (mező, dűlő, erdő, szántó, tanya, major, domb, tó, patak, folyó stb.) a nép ajkán élő neveivel. Igen érdekesek, s a különböző szempontok alapján kutatóknak hasznos ismereteket nyújtanak a helynevek eredetéről szóló magyarázatok. Példaként idézzük a „Csávoly” elnevezés születéséhez fűződő hagyományt: „... az őslakók dalmaták voltak, s itt a község közepén jelenleg is létező úgynevezett Bara-tó partján magoknak föld alatti viskókat (Ze- municza) építettek, s barmaikkal eme tájon barangoltak miután oe- diglen 'az érintett Bara-tónak partja és hajlása sokkal terjedtebb volt a jelenleginél, s a hagyomány szerint eme tóparton és hajtásain temérdek sok és gazdag Vad pasternyák termet melly vad- pasternyák Stávolynak neveztetett, s midőn ama pásztor életet viselő ős lakók egymást kérdezték hogy hol fog delelni barmaival. felelet voltt Stávolyon az eme vadpasternyákos helyen melly buja növésénél fogva bő árnyékot nyújtott, s ígv a Vadpasternyák Stávoly dalmát szótol eredett a jelenlegi Csávoly elnevezés” (1864). Hasonlóképpen tanulságosak a határrészek neveit kísérő magyarázatok, amelyek a néprajzi, történeti, régészeti vonatkozások mellett sok gazdasági jellegű adatot is tartalmaznak (földminőség, termesztett növények stb.). /Földrajzinév—kincsünk egészének összegyűjtése nagy, s rövid idő alatt el nem végezhető feladatunk. Adósság, amelyet mielőbb törlesztenünk kell. A kivételes értéket jelentő névanyagunk még megmenthető. Okos szervezéssel, az ilyen munkához elengedhetetlenül szükséges összefogással. A kiadvány nem kis érdeme az, hogy. erre — kimondatlanul is — figyelmeztet. Kubatov János Sűrűn hallani pincehelyiségből, raktárból kialakított új klub avatásáról. Az ünnepséget mindig . szorgos munka, közös erőfeszítés előzi meg. Az első foglalkozáson felidézik, hogy ki javasolta a klub létrehozását, ki „szerezte” a helyiséget, miként varázsoltak szép berendezést kiselejtezett bútorokból, hogyan spóroltak. Egy új klub létesítése mégsem tíz fillér. Fenntartásához is tekintélyes szellemi energia, állandóan élesztett és kielégített érdeklődés szükséges. Felesleges kamra, pincezúg sem akad mindenütt. Száz szónak is egy a vége: elképzelhetetlen, hogy valamennyi szervezetnek, intézménynek saját klubja legyen. Hogyan szórakozhatnak, művelődhetnek közösen ilyen munkahelyeken a fiatalok. Erről tanakodtak az év elején a bajai KISZ vezetőképző-táborban tanuló kecskeméti KISZ-titkárok. Tizennyolc titkár úgy vélte, hogy nem beszélni kell; cselekedni. Még ott, a Sugovica partján elhatározták, hogy a tavaszon új klubot létesítenek. Utólag elmondható, hogy kevesen bíztak az elgondolás megvalósulásában. Dunát lehetne rekeszteni az óhaj szintjén, a kivitelezés nehézségein megfeneklett tervekkel. A szándék ezúttal erős társadalmi igénnyel szövetkezett és a kezdeményezők is komolyan vették az ügyet. Február elején az érdekelt KISZ-szervezetek tagsága külön- külön megvitatta a javaslatokat Ugyanebben a hónapban megalakult a 25 tagú klubtanács és az általuk kidolgozott programot február utolsó napján megtárgyalta a városi KISZ-bizottság. Alaposan, elmélyültem Megállapították, hogy érdemes segíteni a „közös vállalkozást”. Támogatták, támogatják is! Három hónappal a bajai tanácskozás után megtartották az Universum klub ünnepi megnyitóját. Az Aranyhomokban kaptak helyet és előzékeny fogadtatást. Április 30-ig 360' belépő talált gazdára; ’ Mivel minden igazolvány kétszemélyes, hétszáz- húszan látogathatják a rendezvényeket. Meghívtak Tolnai Miklós: „Tombol a hold” című estjére. A kezdésre megtelt az Aranyhomok bárja. A művészt csupán egy magnetofon, szék, asztalka segíti a hangulatteremtésben. - A fiatal közönség így is — vagy éppen ezért — gyorsan rááll a műsor „hullámhosszára”. Mindenki érzi: Tolnai nem azért jött el, hogy szépen, cifrázva verseket mondjon, nem azért jött el, hogy kizárólag gyönyörködtessen. A tudatosan összeválogatott költemények, prózarészletek fontos üzenetet tartalmaznak. Nevezetesen: a XX. században a szerelem nem lehet csupán menedék, a közéleti cselekvés elől mentesítő búvóhely, oltalom. Az élet-halál szenvedély, a fehéren izzó vágy, az érzelmek és az érzékek tombolása egyúttal parancs is a világ, s önmagunk jobbítására. Keményen, indulatosan, olykor szokatlan hangsúlyokkal és ritmusban mondja a színész Ady Endre, József Attila, Pablo Neruda, Federico Garcia Lorca, Aragon és mások verseit, a címadó kisregény egy részletét. Vers- értelmezései olykor-olykor vitathatok, de a műsor, az előadó elemi erejű megjelenítő készsége, a vallomás hőfoka és igazsága csendet, figyelmet, együttérzést parancsol. A művész joggal számított a közönség kulturáltságára, fogékonyságára. A végén kirobbanó taps a vállalkozást és az értő közönséget egyaránt dicséri. Megkértem néhány klubtagot, hogy mondják el: mi „hozta” őket ide, mit remélnek, várnak az új kulturális fórumtól. Har- kay Judit, a megyei kórház dolgozója az irodalmi előadásokat kedveli. „Örülök, hogy a programban Pécsi Ildikó sanzon-estje is szerepelt. Már láttam a Kelemen László Színpadon és elhatároztam, hogy újra megnézem valahol. Az biztos, hogy az Universum klub egyetlen irodalmi rendezvényéről sem hiányzók.” Csáky Katalin az egyik ruházati "boltban eladó. A csinos kislányt is a változatos, érdekes 0 Somogyi György megyei ifjúsági előadó gyakori vendége a klóknak. (Bense József felvételei) program lelkesítette. Oly annyira, hogy elhatározta új tagak toborzásával segíti a vezetőséget. „Most is többen eljöttek közülük. Örülök, hogy nem bánták meg amiért hittek nekem és a programnak. Tetszik a környezet, otthonos a légkör.” Dallos Ibolya, a Bács megyei Lapkiadó Vállalatnál adminisztrátor. „Hetente nyolc-tíz órát töltök itt, úgy érzem, hogy nem haszontalanul. A tagdíj félévre 30 Ft. Kiszámították, hogy egy-egy műsoron, ösz- szejövetelen 56 fillérért vehet részt valaki. A környezet és a kialakult stílus fegyelmet követel. Szerencsére még egyetlen rendbontás sem okozott gondot. Vezetőségi tag lévén személyesen is felelősnek tartom magam azért, hogy mindenki jól szórakozzon. Ha netán valaki egyedül üldögél, „elcsalom”, elhívom egy társaságba. Megjegyzek, továbbítok minden észrevételt, ötletet. Zu bek Zsuzsa, az OTP fiatal dolgozója érdekes gondolatokat fogalmaz meg. „Vitatkoztam azokkal, akik mindig azt hajtogatták, hogy Kecskeméten nincs elég szórakozóhely, vagyis cukrászda, vendéglő. Van éppen elég! A klubtól azt várom, hogy programot adjon. Semmi kedvem az időt ellötyögni. Értelmes vitákban reménykedők...” Horváth István klubvezetőtől _iz eddigi tapasztalatok összegezését kérem: — A bajai tervek reálisnak bizonyultak. Sikerült a szükséges anyagi alapokat megteremteni. Valamennyi ügyintéző társadalmi munkaként végzi el feladatait. Az érdekelt KlSZ-szerveze- tek tékintélyes része hozzájárult az alapítás költségeihez. így állapíthattuk meg ilyen „alacsonyan” a tagdíjat. Az eddigi rendezvényeit késül Benkő Dániel gitárművész és Kovács P. József közös estje, Tolnai Miklós műsora, Tóth István fotóművész bemutatkozása egyaránt kitűnően sikerült. Sok kérdést kapott Poór Klári és Vas István Zoltán, a két ismert riporter. A Studer Béla vezetésével működő dzsessztörténeti sorozat, a művészmozi is látogatott. Igyekszünk jó kapcsolatot kiépíteni a Kecskeméten — később a megyében — működő kulturális intézményekkel. A könyvhéten ellátogatott hozzánk, dedikál* Buda Ferenc és Kertész Ákos. A Művelt Nép kiállításokat rendes nálunk. Rendszeresen szerepeltetjük a színház művészeit. Itt lesz Úri István és Magyar Mária előadóestjének a premierje. A klub létszáma megfelelő. Azt szeretnénk, ha az eddiginél is több, a zene, az irodalom iránt érdeklődő munkásfiatal jelentkezne. Herényi Györgyné, a kulturális bizottság vezetője elsősorban a további tervekről beszél: ősszel Ki mit tud? vetélkedőt rendezünk. Egyáltalán nagyobb teret adunk az öntevékeny mozgalomnak. Meghívunk jő amatőr csoportokat. A Kiváncsiak klubját a tudományos ismeretterjesztés új fórumának szánjuk. Felvesszük a jó ifjúsági klubokkal a kapcsolatot, örülünk, hogy a városi és a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ-bi- zottságók minden lehetséges módon segítik törekvéseinket. Továbbra is' figyelemmel kisérjük az Universum klub tevékenységét. Beitel Nándor v
