Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-13 / 136. szám
t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 136. szám Ára: 90 fillér 1974. június 13. csütörtök O' MBS» rr&yj\F Nixon Kairóban Szerdán kétnapos hivatalos látogatásra Salzburgból Kairóba érkezett Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke. Nixont, Kissinger külügyminisztert és az amerikai küldöttség többi tagját Anvar Szadat elnök fogadta. A repülőtéren és környékén példátlanul szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A Beyrouth című libanoni lap szerdai számában olyan értesülést közöl, hogy Ötszáz felelős állásban dolgozó egyiptomi személyt Nixon kairói látogatása idejére rendőri megfigyelés alá helyezték, hogy elejét vegyék az esetleges Amerika-ellenes tüntetéseknek. A megfigyelés alatt álló személyek között diákvezetők, szakszervezeti funkcionáriusok, írók és újságírók vannak. Hasonló intézkedést léptették életbe minden, Kairóban élő Palesztináival szemben is — írja a lap. Nixon az ausztriai Salzburgból érkezett. Közel-keleti kőrútján ellátogat Izraelbe, Szíriába, Sza- úd-Arábiába és Jordániába is. (Folytatás a 2. oldalon) Folytatta munkáját a közgazdász-vándorgyűlés Tegnap Kecskeméten hat szekcióban folytatta tanácskozását a XIII. országos közgazdászvándorgyűlés. A területi tervezés és információ rendszer kérdéseivel foglalkozó csoport a megyei tanács nagytermében ült össze Hont Jánosnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének elnökletével. Az első előadó dr. Szabó Károly, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője A területfejlesztési célok és eszközök az V. ötéves tervben címmel tartott előadást. Hangsúlyozta a területfejlesztés kettős követelményét — a termelőerők hatékony elhelyezését, valamint az életkörülmények kiegyenlítésének fontosságát. Ezután dr. Bartke István kandir dátus, az ÉVM főosztályvezetője a tervezési, gazdasági körzetek közép- és hosszú távú tervezésével foglalkozott. Előadásában a körzeti tervezés szerepét, funkcióját és eredményeit elemezte. A harmadik előadó Barabás Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője a korszerű területi' információs rendszer követelményeit taglalva rámutatott, hogy az információkat kellő időben, könnyen áttekinthető formában, a modern számítástechnikai eszközök felhasználására törekedve kell a jövőben elkészíteni. A második szekció a most elkészült tudomány és technika házában tartotta értekezését Drecin Józsefnek, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének elnökletével. Dr. Márton Géza, a NIM IGUSZI igazgatója Az ipar szerepe a terület- és település- fejlesztésben című előadásában az ipartelepítés és a település- hálózat összehangolt fejlesztésének tervezési problémáit elemezte, majd az új ipari körzetek kialakításával, illetve egyes körzetek továbbfejlesztésének sajátosságaival foglalkozott. A következő előadó dr. Márton János kandidátus, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója Az élelmiszer-gazdaság és a település- fejlesztés kapcsolata című értekezésében rámutatott arra, hogy a fejlődés új társadalmi és gazdasági tényezőket hozott felszínre. Ilyen a mezőgazdaságban az ésszerű munkamegosztás, amely az élelmiszer-termelés területén az élelmiszer-gazdaság kialakulásához vezet. Ez regionális jellegű iparosítást, pótlólagos munkalehetőséget, gazdasági fejlődést stb. jelent. Dr. Kőszegfalvy György kandidátus, a VÁTI irodavezetője A településhálózat fejlesztésének hatása a termelőerők területi elhelyezésére címmel tartott előadást. Elemezte azt a változást, amely.a felszabadulás utáni időszakban ment végbe a termelőerők területi elhelyezkedésében. Felhívta a figyelmet az V. ötéves terv és a népgazdaság hosszú távú terve gondos elkészítésének fontosságára. A MESZÖV-székház tanácstermében Buda Gábornak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesének vezetésével ült össze a harmadik szekció. Itt dr. Illés Iván kandidátus, az Országos Tervhivatal főelőadója Az infrastruktúra fejlesztése és a területi gazdasági növekedés című előadásában a városiasodás feltételeinek megteremtését, a gaz- daságiszerkezet-átalakítás, az új nyersanyagforrások, illetve víznyerési lehetőségek, s azok népgazdasági hasznosításának fontosságát hangsúlyozta. Dr. Czimbalmos Béla, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács elnökhelyettese Az infrastruktúra szerepe a lakosság életkörülményeinek fejlesztésében című előadásában a lakosságot kiszolgáló közművek, parkok, zöldterületek, oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztéséről beszélt. Dr. Bajusz Rezső, a KPM főosztályvezetője a közlekedési és hírközlési ágazatok fejlesztésének összehangolásával foglalkozott. A területi gazdasági egységek fejlesztéséről és a vállalatok gazdálkodásának összefüggéseiről tárgyalt a vándorgyűlésen részt vevő közgazdászok negyedik csoportja, amely a városi tanács dísztermében dr. Kádas Kálmán egyetemi tanárnak, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöké. nek vezetésével ült össze. Az ülés első előadója Bóta László, az Országos Vezetőképző Központ tudományos osztályvezetője a vállalati irányítás területi problémáiról beszélt. Megállapította, hogy a hatáskörök átruházása és az elkezdődött decentralizálási folyamat még kívánnivalókat hagy maga után. Dr. Tatai Zoltán, az Országos Tervhivatal főelőadója A vállalati érdek kapcsolata a terület- és település-^ fejlesztéssel című előadásában a* helyi szervek és a vállalatok érdekeinek egyeztetését tartotta fontosnak. Hangsúlyozta azonban, hogy mindenekelőtt a nép- gazdasági érdekek érvényesülését kell szem előtt tartani. Érdeklődéssel kísérte a szekcióülés Kincses Ferencnek, Baja város tanácselnökének a gazdaságfejlesztés és a városfejlesztés kapcsolatairól tartott értekezését. Részletesen ismertette, milyen szerepe van a várospolitikai célkitűzések előkészítésében és megvalósításában a gazdasági szabályozóknak a közép- és hosszú távú tervek esetében, valamint hogyan alakulnak az üzemi, lakossági és állami bevételekből a beruházások, s szólt a létesítmények üzemben tartási gondjairól. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével az ötödik szekció a technika házában tartotta ülését. A területfejlesztés szociológiai kérdéseivel dr. Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója foglalkozott. Elmondta többek között, hogy a témával kapcsolatos kérdésekről még a nemzetközi szakirodalom is keveset foglalkozott. A szociológia feladata feltárni azokat a hatásokat, amelyek a területfejlesztés folytán a társadalmat érik. Dr. Csakmag György, a KGM pártbizottságának titkára A gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének társadalompolitikai kérdéseivel foglalkozó előadásában az elmaradottság okaival, az egyes ágazatok terület- fejlesztésben játszott szerepével, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek szerepével kapcsolatban fejtette ki nézeteit. Tohai László, (Folytatás a 2. oldalon) A könnyűipar helyzetéről tanácskoztak Rács-Kiskun megye országgyűlési képviselői Az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja tegnap Baján, a Finomposztó Vállalatnál tartotta ülését. A résztvevőket Ispánovits Márton, a csoport vezetője köszöntötte, név szerint is üdvözölve Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Horváth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Kossár Lajost, a vállalat igazgatóját, valamint Baja város párt- és tanácsi vezetőit. Ezután Ispánovits Márton felkérte Vágó Ivánt, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét, hogy tartson tájékoztatót megyénk könnyűiparának helyzetéről és a tervezett fejlesztésről. Az osztályvezető elöljáróban elmondta, hogy a megye szocialista iparának termelése lúgban meghaladta a 14 milliárd forintot, s az itt foglalkoztatottak száma a 68 ezer fölé emelkedett. A továbbiakban részletesen elemezte a könnyűipari ágazathoz tartozó és a megyében működő üzemek, vállalatok munkáját, összesített adatait, a foglalkoztatottak számát, arányát, a fejlesztési célkitűzéseket, illetve a már folyamatban levő beruházásokat. Ez utóbbiakról szólva a következőket mondta: — A negyedik ötéves terv előirányzatainak megvalósításában fontos szerep jut a folyamatban levő fejlesztéseknek A tervidőszakra tíz jelentős könnyűipari beruházás megvalósítása esik a megyében. Közülük kettő — a Petőfi Nyomda és a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárának rekonstrukciója — nagyobb rés\f még a harmadik ötéves tervről áthúzódó beruházás volt, amelyek már befejeződtek hasonlóan a TEMAFORG kunszent- miklósi telepéhez, a Bácska Bú• Tájékoztató a könnyűiparról. toripari Vállalat rekonstrukciójához és a Gyapjúmosó Vállalat kiskunfélegyházi beruházásához. Nem fejeződött viszont még be, de részlegesen üzemel az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi, valamint a Szék- és Kárpitoslpa. ri Vállalat kecskeméti rekonstrukciós beruházása. — Elkezdődött és folyamatban van a Finomposztó Vállalat 190 millió forintos, zömében gépi rekonstrukciója, a Férfi Fehérneműgyár bajai gyára és a Kiskunfélegyházi Kiskunsági Ruhaipari Vállalat épületeinek rekonstrukciója. Az eredeti tervtől eltérően nem valósul meg a Pamutnyomóipari Vállalat beruházásában 180 millió forinttal előirányzott kiskunhalasi szövőgyár. Helyette egyedi nagyberuházásként Kiskunhalason új kötöttárugyár épül fel 779 millió forintos előirányzattal, mintegy 1500 személy foglalkoztatására, vagyis az eredetit többszörösen meghaladó nagyságrendben. Vágó Iván ezután a könnyűipari ágazat eszközellátottságáról, az üzem- és munkaszervezésről, majd azokról a feladatokról, célkitűzésekről szólt, amelyek a további munka alapjául szolgálnak. A témához elsőként Nagy Csaba szólt hozzá. Elmondta, hogy Kiskunhalason a város vezetése és a lakosság nagy örömmel és megelégedéssel fogadta az új kötöttárugyár megépítésének hírét. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a városban egyelőre nincs megoldva a majdani szakmunkások képzéséhez szükséges kollégiumi elhelyezés gondja, illetve a kollégium majd csata 1976-ban lesz kész. Átmeneti megoldásként a tanulók ideiglenes elhelyezésére tett javaslatot. Molnár István a kalocsai textilfeldolgozó bővítéséről, illetve rekonstrukciójáról szólt, majd az élelmiszeripari szakmunkás- képzés jobb megoldását sürgette. Nyers Rezső volt a következő felszólaló. A Politikai Bizottság tagja aziránt érdeklődött, hogy vajon érzékelhető-e már a megyében az a fejlesztési igény, amely az ötödik «téves tervben a könnyűipari ágazatban fog jelentkezni, s ha igen, van-e reális lehetőség ezen igények kielégítésére A kérdésekre Vágó Iván adott választ, majd a képviselőcsoport folytatta munkáját. Második napirendi pontként megyénk országgyűlési képviselői meghallgatták dr. Vidmann Mihálynak, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjének tájékoztatóját az 1973. évi megyei költségvetés teljesítéséről. Ehhez a témához három képviselő szólt hozzá, illetve tett fel kérdést a költségvetéssel kapcsolatban. Ortutay Gyula az oktatásra fordított összegekkel összefüggésben a tanyai gyerekeknek épülő kollégiumokról érdeklődött. Mán- dics Mihály az alsófokú oktatási intézmények fejlesztésére tervezett összegekről, Fáik Miklós pedig a körzeti orvosi ellátás javításának lehetőségeiről, az ösztöndíjrendszer alkalmazásáról szólt Az ülés további részében Ispánovits Márton informálta képviselőtársait az országgyűlés következő ülésének előkészületeiről. Végül felkérte Kossár Lajost, % Bajai Finomposztó Vállalat igazgatóját hogy tájékoztassa a képviselőket a meghívottakat a gyár múltjárót jelenéről és a következő évekre szóló feladatairól. A vállalat igazgatójának nagy érdeklődéssel hallgatott szemléletes előadását követően, az országgyűlési képviselők megtekintették a gyár csarnokait G. & PP“"—T • Üzemlátogatás közben • Kiss Jánosné profilesztergagépén 300 széklábat készít átlagban egy műszak alatt. CÉLÉN IS CSATLAKOZTAK A KONGRESSZUSI VERSENYHEZ 500 ezer forintos felajánlás A legtöbb kecelit foglalkoztató, zártegységű munkahelyet a Vas- és Építőipari Szövetkezet hozta létre. Két fő munkaterületen — vas- és fafeldolgozás — több mint száz munkás dolgozik az egyébként 280 összlétszámmal rendelkező szövetkezetben. Sikeresen zártáik az elmúlt évi mérlegüket, s az eredményt 1974-ben szeretnék túlszárnyalni. Lavati János, a keceli szövetkezet elnöke így nyilatkozott erről: — Az elmúlt évben 29,5 millió forint volt a tervünk, a teljesített összeg pedig 34 millió forint. Ez több mint tízszázalékos túlteljesítést jelent. Nem állunk meg ennél az eredménynél, az idén 38 millió forintos összbevé- vételi tervvel számolunk. — Hogyan kívánják ezt elérni? — Főként az exporttermékek termelésének növelésével. — -Milyen termékeket szállítana*? — A Hajtómű- és Festőberendezések Gyára alvállalkozójaként kilencmillió forint értékben festékszóró kabinokat gyártunk acéllemezből. A terméknek jó híre van határainkon túl is, hiszen a HUNGAROKORR ’73 nemzetközi korrózióvédemi kiállításán dicséretben részesültünk. Meghívtak bennünket az idei pozsonyi kiállításra is, de a nagy költségek miatt lemondtunk a részvételről. — Hol használják ezeket a kabinokat? — Elsősorban a Ldhacsov Moszkvics autógyárban, a minszki traktorgyárban, a Vlagyimirt gépgyárban, a rosztovi kombájngyárban, hogy csak a legnagyobbakat említsem. — Exportjuk többi része hová irányul? — Főként Franciaország, NSZK és Belgium rendel tőlünk eszter- güyozott széklábakat, állványokat, s egyéb bútoralkatrészeket. 6,2 millió forint értékben. Balogh József főkönyvelő színes fotót tesz elém, azt, aipelyit a már kész bútort mutatja. — Milyen fából készítik ezeket a tetszetős széklábakat, állványokat? — Csak fehér bükkfából. A fotelállványoknál használunk tölgyet. Miközben szakmai tájékoztatásban részesültem, szó került a szövetkezet életéről is. Megtudtam, hogy az 1973-ban alakult hét brigádnak 72 tagja van. Valamennyien elnyerték a szocialista címet A napokban felajánlást tettek, csatlakoztak a párt- kongresszus és hazánk felszabadulásának méltó megünnepléséért indult munkaversenyhez. Ennek keretében félmillió forinttal kívánják túlszárnyalni a szövetkezet 1974. évi árbevételi tervét. H. P. • Hagy! Mihály csepwlreiető ellenőrzi a néfc- támláhox erősített esatergált lábat (Pásztor Zoltán felvételei) )
