Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

1974. június 1L • PETŐFI NÉPE • 5 KÉT NEMZEDÉK A BENEDEK CSALÁDBAN Az apa Kétszer hal meg az ember. Amikor utolsót dobban a szíve és amikor létének az emlékét is szétfoszlatja a múló idő. * Benedek Mózes székely kőfaragó még jelen van az unokák tudatában. Mind elmosódottabb, homályosabb fel-felidézett alakja, életének sorsfordító dátumai lassan kihullanak a fe­lejtés nagy lyukú rostályán. Ha igazságosan szólunk, azt sem hallgathatjuk el, hogy mind kevesebbszer emlegetik saját dolgaiért Mózsi bácsit. Cgy tartják számon, mint Bene­dek József lakatosmester édesapját, s á család több tagjában munkálkodó formáló tehetség, fogékonyság forrását. A lakatossegéd útnak indul Miért állapodott meg egy idő­re az 1876-ban a Székelyudvar­hely melletti Gyepesen született József a fővárosban? A hirtelen, kamaszos szertelenséggel növek­vő Budapest lüktető élete gyű­rűzte el? Nagybátyja példája vonzotta? Tény, hogy hozzá ha­sonlóan ő is belépett a szakegy­letbe és frissen szívta magába a szociáldemokrata tanokat. Szervezett munkásként költö­zött az új század elején Kecs­kemétre. Nősülésének is nyilván szerepe volt a munka- és lakó­helyváltozásban. Dunaföldváron éltek felesége szülei. Hamarosan felfigyelnek a ne­vére. A munkások között mind nagyobb a> tekintélye. Mindenütt ott van, ahol segíteni, tenni kell. Osszebarátkozik Horváth Amb­russal, Váczi Józseffel, Bódi Já­nossal, a helyi mozgalom leg-; jobbjaival. Olvasott, okos ember, súlya van szavának. A rendőr­ségi aktákban is fel-felbukkan a Benedek név. 1903-ban, a magyar mozgalom reménységes fellendülésekor, a nagy forradalmi dagály idején Kecskeméten is megmozdult minden szakma, hogy javítson sorsán. Először kapcsolják össze a helyi és országos politikai és gazdasági követeléseket Az osz­tályharc különböző formáit al­kalmazták. Népgyűléseket tartot­tak, kivonultak az utcára, sztráj­koltak, küldöttségeket menesz­tettek a polgármesterhez. Céljaik érdekében felhasználták a nyom­tatott betiTET'^'*' lakatossegéd volt. Egy 27 esz­tendős munkás mert először iga­zi ellenzéki lapot csinálni ebben a lassan moccanó városban. Mert és tudott! Joghallgató akarnokok, széplelkű hölgyek, rutinos ügyvédek a dolgok fel­színén sütögették pecsenyéjüket. Ez az orgánum történelmi és vi­lágpolitikai összefüggésekben tá­lalta a helyi közélet eseményeit. Bátran, szenvedélyesen, nagy fel- » készültséggel. Tudták, hölgy üldözni fogják a lapot s munkatársait. A Bekö­szöntőben hitet tettek elszántsá­gukról. „Be fogják a törvénybe porolni, pöröljék. A kecskeméti nép immár megmozdult.” 1904 májusában a Kecskeméti Ellenőr már így örvendezik a szocialisták, elsősorban Benedek József letartóztatásán. „Szocia­listának a hazában nincs helye.” Elhallgattatták a Kecskeméti Munkást. A rendőrkapitány jelentése A lakatossegéd és néhány elv­társa a keresztényszocialisták gyűlésén is összetűzött a karha­talommal. A rendőrkapitány 1904. május 13-án keltezett je­lentésében részletesen tájékoztat­ta feletteseit intézkedéseiről, a történtekről. „Már a nápgyűlés első szónokának felléptével óriá­si zajt csaptak, s csoportjukból egyre és állandóan hangzottak ily'nemű kifejezések: Abcug, Le vele, Le a zsandárokkal stb. Majd a Marseillaise-be fogtak, s i nagy, hanggal , Jr úgy -annyira, női W'WübJf szóBöflS^WBHBt se kezdték, gyűjesezők- *$uthatött... A 27 éves szerkesztő A Kecskeméti Munkás megje­lenése leírhatatlan meglepetést keltett. (1903 decembere előtt csak két-három nagy ipari vá­rosban adott ki a szociáldemok­rata pártszervezet újságot.) A havonta megjelenő politikai és közgazdasági lap felelős kiadója és szerkesztője Benedek József A rendzavarok közül azokat, akik felhívásomra sem engedel­meskedtek, rendőrileg előállítani kénytelen voltam. Ezek a követ­kezők: Klárik Ferenc budapesti lakos, nemzetközi szocialista agi­tátor, ki direkte ez alkalommal jött le kecskeméti elvtársai hí­vására, s mindjárt a gyűlés kez­detén kilépett társai közül és nagy zajjal kért szólási enge­• A külföldön is elismert Benedek-féle gombzár bemutatója Kecskeméten, 1927-ben. A középen álló mester mögött jobbra Tóth László. 9 Két foto 1909-ből. A családi képet Gárdi Imre kamarai fényképész utóda készítette, szétszakította — hatvan év múltán — az egyik unoka. Benedek József térdén Jenő fia, az immár hires festőmű­vész, a jobb szélen Jolán lánya. •i 9 A fiatal lakatosmester (x) az elsők között üdvözölte a repülés egyik úttörőjét Louis Blériot mérnököt. Benedek József tanúja volt az első magyarországi repülőbemutatónak. délyt, kijelentette, hogy addig a gyűlésből semmi sem lesz, amíg ő maga és elvtársai nevében elő nem adhatja mondanivalóját... Kertész Gyula szabósegéd, Beré- nyi Pál kézimunkás, Győrffy László asztalossegéd, Benedek A forradalmi bíróság élén Szabadulása ' után nehezen ju­tott munkához, ezért önállósítot­ta magát. Kecskeméten a libe­rális gondolkodású Kada Elek polgármester irányításával ki­használták az átmeneti gazdasá-, gi fellendülést; tucatnyi új bér­házat, közintézményt építettek. Szívesen dolgoztattak a kitűnő szakember hírében álló, művelt Benedek mesterrel. Főként épü­letlakatos munkákat vállalt. Szenvedélyesen gyűjtötte, tanul­mányozta a könyveket. Á poli­tika és szakmája egyaránt ér­dekelte. Már az első világháború előtt városszerte emlegették könyvtárát. Ott volt minden fon­tosabb eseményen. Személyes je­lenlétével szinte sürgette a vál­tozásokat. A sok munka és a gyorsan na­gyobbodó család gondja alaposan elfoglalta, de azért jutott idő a mozgalomra is. Fenntartotta a barátságot Horváth Ambrussal, Bódy Jánossal és más szociálde­mokratákkal. Mindenki termé­szetesnek tartotta, hogy a négy­éves katonáskodásból hazatérő Bendek Józsefet a szociáldemok­rata párt delegálja az őszirózsás forradalom után alakított Nem­zeti Tanácsba. A Tanácsköztár­saság kikiáltását követően a for­radalmi törvényszék vezetésével bízták meg. Három hétig töltötte be ezt az iszonyatosan nehéz tisztséget. A forradalom tiszta­ságát a legfőbb szempontnak tartották és mérhetetlen szigor­ral büntették a fosztogatókat, a dorbézolást, harácsolást. A hét­tagú bíróság 67 alkalommal ítél­kezett. Egy rablót halálra ítéltek és kivégeztettek. A proletárdiktatúra megdön­tése után az elsők között tartóz­tatták le. 1921 májusában tár­József lakatossegéd, Lettner László kereskedősegéd, kik tele torokkal abcugoltak, Le vele, Éljenek a hazátlan bitangok kiáltásokkal, majd a Marseillaise eléneklésével nem engedték a je­lentkező szónokát beszélni." gyalták az ügyét: 19 hónapot ka­pott. Büntetésének letöltése 'ytán rendőri felügyelet alá helyezték. Az utolsó évek A Wesselényi utcában élt a család. Jolán lánya ma is emlé­kezik arra a pillanatra, amikor egyszer Francia Kiss Mihály ke­reste az apját. Valamilyen gépet hozott javításra. Nem szívesen vállalta el Benedek József ezt a munkát, mert efféle gépekkel még nem foglalkozott. Francia Kiss Mihállyal ki szállhatott szembe akkoriban. A tömeggyil­kos tudott a mester forradalmi magatartásáról, de hallott rend­kívüli ügyességéről. Kényszer- helyzetében nyilván ezért fordult a volt politikai elítélthez. Sajnos, a parancsolt időre képtelen volt a gépet üzemképes állapotba hozni. A hírhedt kulák iszonya­tos dühbe gurult. „Lekommunis- tázta” Benedeket, megfenyeget­te... Napokig minden kapunyi­tásra riadtan kapták föl a fejü­ket. Benedek József megérte a fel- szabadulást. Kora miatt a köz­élettől távol tartotta magát. Igaz, megbízatást se kapott. Elfeled­keztek róla. Kínos mellőzések szomorították. Szerencsére csa­ládja féltő szeretettel övezte. Nagyszerű híreket kapott gyer­mekeiről. Az egyik fiú ellenálló­ként harcolt Párizsban a néme­tek ellen. Árpádnak teljesült ré­gi vágya: színművészeti főisko­lán tanulhatott, méghozzá a Szovjetunióban. Jenő Kossuth-dí- jat kapott... Mind a kilenc gye­rek helyt állt. Abban a tudatban halt meg 1952 augusztusában, hogy utódai folytatják, amit ő az elsők között kezdett el Kecskeméten. Heltai Nándor NYELVŐR Személynévből földrajzi név Ladó János Magyar utónév­könyvét és Kálmán Béla A nevek világa című könyvét már koráb­ban ismertettük. Arról is volt szó, hogy milyen sok családnév keletkezett a személynevek be­cézett, rövidült vagy kicsinyítő­képzős alakjaiból (pl. Bacsó, Bal­ia a Barnabásból, Danis, Danká a Dánielből, Kabos a Jakabból, Kolos, Mike, Mikus a Miklósból). De földrajzi neveink, főként helységneveink eredetét kutatva is nagyon sokszor régi személy­névhez jutunk el. A legrégibb típus, a puszta névből álló hely-, név érdekelhet bennünket első­sorban, mert megyénk helyne­veinek nagy része is személy­névből keletkezett. Ez a típus, a puszta névből álló helynév, a magyar földraj­zi elnevezésekre jellemző, nincs -meg a szlávoknál és a nyugati népeknél, ősi helynévadási mó­dunk még a nomád időkből ma­radt fenn. A szállás helye ugyan­is nem volt állandó, így hát a birtokos neve utáni kérdezőskö- déssel lehetett megtudni az illető személy lakhelyét. Ez a helynév­adás akkor is folytatódott, ami­kor fejedelmeink és az első ki­rályaink megtiltották a mozgó települést, az állandó jellegű le­telepedés után is megmaradt — egészen a XIII. századig. Sőt, mivel a kunok tovább is félno­mád életet éltek, náluk ez ké­sőbb is lehet. Több mint ezer helynevünk tartozik ebbe a csoportba. Mivel az első települések még a po­gány korban keletkeztek, soknak van régi magyar, illetve török neve. Később egyéb eredetű, fő­ként szláv, német és bibliai ne­veket is találunk. De ha a név­adás módja magyar, akkor ma­I gyarck adták a nevet. Például a Bogyiszlá szláv eredetű, az Albrecht pedig német (népeti­mológiával Alparét lett), a jó ma­gyaros hangzásúvá vált Felmér a szláv Velimir magyar Velmér alakjának népies változata. De mindhárom nevet magyarok ad­ták. Az Anonymus említette elő­kelők nevei közül sok lett föld­rajzi név, így a Bonyhád, Üllő, Kölpény, Maglód, Öcsa, Ohat, Veleg. Ezek csupán földrajzi ne­vekként ismeretesek. Egyéb, ma is meglevő hely­neveink közül néhányat felso­rolunk. Meg kell jegyezni, hogy legtöbbjük összetett szó tagja­ként szerepel, mivel a több ha­sonló helységet később bizonyos utalással kellett egymástól meg­különböztetni. Egy nem személy- névi eredetű példával könnyen megérthetjük: Földvár több van, ezért van ma Tisza-, Duna-, Ba- latonföldvár. Eredeti régi magyar nevekből lettek földrajzi nevekké: Bars, (Nagy)bátony, Harkány, Hodos- (csépány), Oros(háza). Török eredetűek: Abony, Bajánfsenye), (Békés)csaba, Jutás, (Tisza)kürt. Ismeretlen eredetűek: Adony, Csenger, Szabolcs. Szláv erede­tűek: Bogát, Radvány. A latin eredetű Kelemenből Kelenföld), a görög eredetű Györgyből Győ­rök és (Vámos)györk lett. Egyéb eredetű neveink közül a Jakabból származik Jákó (Jász- jákóhalma), a Mihályból Mike(pércs) és Mikó(falva), a Simeonból Ér(semlyén), a Kilián­ból Gellén(háza). A következő két alkalommal megyénk helyneveinek eredeté­vel foglalkozunk. Kiss István FELHÍVJUK a mezőgazdasági üzemek és felvásárló szervek figyelmét a mezőgazdasági árok csomagolására rendkívül alkalmas polietilén RASCHEL csomagolózsákra. KÜLÖNÖSEN ALKALMAS: burgonya, hagyma, paprika, karalábé, karfiol, káposzta stb. szállítására és tárolására. ELŐNYEI: hálószerű szerkezet látni engedi a tartalmát, könnyen szellőzik, nem rothad, jól fogható, csúszásmentesen egymásra rakható. „A „RASCHEL”-zsákok méretei és árai: Felhasználók: 30x50 56x72 50x74 60x100 mezőgazdasági cm-es em-es cm-es cm-es üzemeknek 1,46 Ft 2,84 Ft 3,23 Ft 5,16 Ft ipari és magán 1,90 Ft 3,69 Ft 4,20 Ft 6,70 Ft felhasználóknak 2,10 Ft 4,10 Ft 4,70 Ft 7,40 Ft Forgalomba hozza: AGROKER VÁLLALAT 6000 Kecskemét, Halasi út 29. Ügyintéző: Prikkel Sándor Telefon: 12-550/30. Teléx: 26-230. 2559 FILMJEGYZET • FILMJEGYZET • FILMJEGYZET • FILMJEGYZET A vizsgálat lezárult, felejtse el Zárt, a világtól mindenképpen elszigetelt épület belsejébe kalau­zol bennünket a felvevőgép. Rá esős ajtók, hosszú, mesterséges megvilágítású folyosók, zsúfolt cellák, szögesdrótokkal ékesített falakkal körbezárt udvar. Beszéd­töredékek, kiáltások, segélykéré­sek — válasz nélkül. Elzárva a külvilágtól. A börtöri épülete ez, mely úgy szerepel a köztudatban, hogy az ide kerültek- évekre, évtizedekre elvágják a megszokott élettel ösz- szekötö köldökzsinórukat, és im­már csak a büntetőintézet „csa­ládjába” tartoznak. E nagy család — a közfelfogás szerint — két rétegre tagozódik: a fegyeveresekre és fegyvertele­nekre. A különbség közöttük át­hidalhatatlan. A kulcsok ugyanis az előbbieknél vannak, s követ­kezésképpen ugyancsak emezek adják a parancsokat az utóbbiak­nak. Ennyi a közfelfogás — de Da­miano Damiani filmjéből megtud­juk, hogy ez durva általánosítás, s nem felel meg a valóságnak. Kezdve azon, hogy a jelek szerint a börtön vaskos főbejárata az őrök csoportját is e különös világba kényszeríti, addig a következteté­sig, hogy a cellákban lakók életét irányító utasítások sem kizárólag az őröktől erednek. Hanem őrök­től, raboktól vegyesen. A szocio­lógiai felvétel tehát kimutathatná, hogy e sajátos társadalom „ural­kodó osztályában” rabok — i őrök egyaránt képviseltetik magukat és egyforma súllyal. Szükségkép­pen így van ez az elnyomottak esetében is. A pénztelenek, kis­emberek: elesettek, egyszóval a kiszolgáltatottak Vabok — őrök is egyaránt lehetnek. A farkasvilág törvényei így a legkönyörtelenebb formában mu­tatkoznak meg a rácsok mögött. A gyengék ugyanis itt meg sem kísérelhetik az elmenekülést — a cellák ajtaja zárt. S megfosztvá egyetlen védekezési lehetőségük­től, mi marad a bárányok számá­ra, hogy életüket megmenthes­sék? ... Emberségük feladása, a lealjasodás. A vizsgálat lezárult, felejtse el! című olasz film rendezője szinte folytatását készítette el az Egy rendőrfelügyelő vallomása az ál­lamügyésznek című, megelőző al­kotásának. Második fejezetét egy meglehetősen nyugtalanító mű­nek, mely a fasizálódásra hajla­mos kapitalista társadalom leg­nyíltabb ellentmondásai közé mé­lyeszti kutatószondáját. Es amit elmond, az mélységesen megdöb­bentő — elsősorban realitása miatt Mert a börtön a jogszolgáltatás egy intézménye, s a jog, mint tudjuk, az uralkodó osztályok ideológiai megnyilvánulásait hor­dozza. Azaz bizonyos formában tükrözi is a társadalmi valóságot is. Tükröz) az osztályviszonyokat, az osztályharcot — Chilében. Olaszországban s másutt, egy­aránt. S ha a fegyházban őrök segítségével rabok uralkodhatnak, s dönthetnek szinte élet és halál felett, és ha a cellákban az élet- benmaradás feltétele a gerincte­lenné válás és — de csak másod­sorban — a pénz. akkor ez nincs másképpen „odakinn” sem. Mert a börtön, légyen_ bár rácsokkal, falakkal, vasajtókkal elzárva a külvilágtól, mégis ezer szállal kapcsolódik környezetéhez. Így hát a címmel ellentétben, inkább ne felejtsük el ennek a lezárult vizsgálatnak tanulságait. Inkább őrizzük meg emlékeze- tünkben Damiano Damiani film­jének emberi kötéltáncát a be­csület és az aljasság között. A farkasok világában, ahol az előb­bi a pusztulás, az utóbbi az élet­ben maradás feltétele. Pavlovits Miklós 9 A két. más-más utat választó főszereplőt Franco Nero Cs Rie- cardo Cucciola alakítja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom