Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
gma»H| W í v. I V ILÁG proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 133. szám Ára! 90 fillér 1971. június 9. vasárnap C> u7 * 7" Folytatják ^íy ^ a vietnami katonai tárgyalásokat A DIPK és a saigoni kormány' zat katonai képviselői a jövő Hé' ten kedden — több mint egyhónapos szünet után — ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Vo Dór. Giang ezredes, a dél- vietnami ..elek kétoldalú katonai vegyes bizottsága DIFK-tagoza- tának helyettes vezetője szombaton Saigonban tartott sajtóértekezletén bejelentette: ha a saigoni fél eleget tesz a párizsi békemegállapodásokban előírt kötelezettségeinek, s tiszteletben tartja a DIFK-küldöttek diplomáciai előjogait és mentességét, akkor mód van a katonai tárgyalások folytatására. „Ám a kétoldalú katonai vegyes bizottság üléseinek eredményessége a saigoni fél magatartásától függ — fűzte hozzá. — A Thieu-kor- mányzat ugyanis változatlanul szabotálja a párizsi' megállapodást.” Április 6-a óta szombaton tartott első alkalommal sajtóértekezletet a DIFK katonai küldöttségének megbízottja. Bajaiak a A Ganz Villamossági Művek bajai gyára részt vesz az országos liftprogramban, amelynek' főválal- kozója a Ganz-MÁVAG. Baján a hét-, nyolc-, tíz- és tizenegy szintes lakóházakba beépíthető, svájci licenc alapján gyártott SCHINDLER-felvonókhoz vezéi- lőberendezéseket, elektromos készülékeket és alkatrészeket állítanak elő. Eddig 90 darab négy- személyes, kétsebességű lift vezérlőkészülékét készítették el a gyár dolgozói. További feladatuk ebből a típusból 115, a hatszemélyesből pedig 20 darab vezérlőberendezésének előállítása. Képünkön Novotnik Ilona, az ezüstérmes Szilágyi Erzsébet szocialista . brigád tagja vezérlőberendezés szerelését végzi. Munkáját Burszki Attiláné művezető ellenőrzi. liftprogramért Köszöntjük az építőket ! osszú évek óta hagyomány, hogy az építőmunkások június elején szerte az országban megünneplik az építők napját. Az ország népe különös tisztelettel gondol ezen a napon a lakások e inek, a korszerű üzemek szí >■ nak, a szolgáltató létesítmények és köz- intézmények egész sorának meg- épitőire. Ünnepségeinken megemlékezünk az építő-, fa- és építőanyag-ipari munkások mozgalmának kialakulásáról, felszabadulás előtti szervezkedéseikről, harcaikról, a háborús károk helyreállításáról, az azóta eltelt időszak eredményeiről, és beszélünk a jövő feladatairól. Alig van a népgazdaságnak olyan ágazata, melynek munkája annyira a közérdeklődés és figyelem központjában állna, mint az építőiparé. Ez természetes is, hiszen szocializmust építő társadalmunknak, a népgazdaságnak nincs olyan ágazata, a közösségi ellátásnak nincs olyan területe, melynek ne fűződne közvetlen érdeke a működéshez nélkülözhetetlen építmények minél jobb, korszerűbb, gyorsabb megvalósításához — az építők munkájához. Az ipari és mezögazdasé.gi üzemek épületeinek, a lakások, kórházak, óvodák, iskolák, áruházak és üzletek, közművek, utak hálózatának megvalósítása mind az építők feladata. Megyénkben ebben az évben készül el a kiskunhalasi kórház, a kecskeméti művelődési ház,, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállója, és átadnak mintegy 1000 többszintes lakóépületi lakást. r elmúlt évben eredményest.". fejlődött és az említetteken túl számtalan alkotás dicséri a megye építőinek több mint 11 000-es létszámú táborát. Napjaink feladatainak becsületes végrehajtása mellett nagy felelősségérzettel kell felkészülnie a megye építőiparának az eddigieknél is nagyobb követelményekkel járó feladatokra. 1975-ben helyezik üzembe megyénk legnagyobb építőipari beruházását. a kecskeméti házgyárát, mely az V. ötéves tervben már teljes kapacitással készen áll égető lakásgondjaink enyhítésére, a korszerű, tömeges lakásépítés megvalósítására. z MSZMP megyei bizottsága állásfoglalásában konkrétan rögzítette a megye 1974. évi gazdaságpolitikai feladatait. Ezek teljesítésében nagy szerep hárul az építő-, fa- és építőanyag-ipari dolgozókra is. Beruházási politikánkban továbbra is érvényesíteni kell a fejlesztési források ésszerű és takarékos felhasználását, növelnünk kell a fejlesztések hatékonyságát — amint azt a Központi Bizottság novemberi határozata is hangsúlyozta — a beruházási piac feszültségeinek további csökkentése végett. Legfontosabb feladat a folyamatban levő beruházások építési idejének rövidítése, a túlzott építési igények mérséklése, az egyedi és célcsoportos beruházások koncentrált megvalósítása, a szigorú takarékosság. Sok még a tennivaló, és a megoldáshoz mindert dolgos kézre, minden alkotó elmére szükség van. A hatékony gazdálkodáshoz feltétlenül számítunk dolgozóink, szocialista brigádjaink támogatására és nem utolsósorban a szakszervezeti alapszervezetek mozgósító, termelést segítő tevékenységére. Az ünnep akkor teljes, ha a dolgozók ismerik az előttük álló feladatokat. Meggyőződésűnk, hogy építőipari vállalataink — üzemeink kollektívái előtt ismertek az 1974. évi gazdaságpolitikai célkitűzések. Az elmúlt hónap során az építőipari dolgozik — kollektívák, egyéni és csoportos felajánlások birtokában fogalmazták meg a párt XI. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára tett szocialista munkaverseny vállalásaikat, a feladatok maradéktalan teljesítésére. együnk tehát büszkék .eddig végzett építő-alkotó munkánkra, de ne feledjük, hogy eredményeink egyben kötelezettséget is jelentenek a jelenre és jövőre nézve egyaránt. Merítsünk erőt a múlt harcaiból, és elért eredményeink sarkalljanak bennünket még szebb, tartalmasabb célok elérésére. Laczi Endre. az Építők Szakszervezetének megyei titkára Ballagnak a szakmunkástanulók A TELJES LÉTSZÁM HÚSZEZER FŐ Gépek, konténerek a kereskedelemben Bács-Kiskun megye kereskedelmi dolgozóinak teljes létszáma — a KSH első negyedévi jelentése szerint — az idén elérte a 20 ezret. Ebben a számban természetesen azok mellett, akikkel a vevő naponként találkozik, még igen sokan benne foglaltatnak Közvetlenül ugyan a fogyasztó a kereskedelmi eladókkal áll kapcsolatban, velük együtt azonban valamennyi szolgáltató, termelő, felvásárló, irányító stb. kereskedelmi részleg elsőrendű feladata a vevőnek, vagy at vendégnek közmegelégedésre történő kiszolgálása. A kiskereskedelmi ágazat egyik legfőbb sajátossága, hogy munkáját a legteljesebb nyilvánosság előtt, s így szinte minden percben valamilyen társadalmi ellenőrzés alatt végzi. Ebből következik, hogy a sok-sok láncszemből álló kereskedelmi rendszer bármilyen apró hibája sem marad titokban. Annál kevésbé, mivel megyénkben naponta hozzávetőleg negyedmillió ember kerül kapcsolatba — boltban, presszóban, trafikban vagy a TÜZÉP- telepeken — az „árueílásáti rendszerrel”. Az elmondottak ellenére — egész életszínvonal-politikánkból eredően — egyértelmű fejlődés tapasztalható az ellátásban, akár mennyiségét, akár minőségét tekintve, s nyugodtan hozzátehetjük ehhez, hogy a kiszolgálás kulturáltságában is. A megye kiskereskedelme 1974- ben mintegy 9 és fél milliárd forint értékű árut juttat a fogyasztóknak. Ez három-három és fél szerese az 1960. évi' forgalomnak. Hasonló a fejlődés az áruválasztékot illetően. Ugyanakkor napjainkban még a fiatalabb eladók is számos olyan árucikket kínálnak a pult túlsó felén állóknak. amelyekről tanulóidejükben jóformán foglamuk sem volt. A korszerűbb kiszolgálás kereteit adja meg az a fejlesztési ütem, amelynek jóvoltából új áruházak és teletek egész sora jön létre. Jellemzésül csupán annyit említünk, hogy a következő tervidőszak utolsó évében kereskedelmi hálózatunknak a fele olyan egységekben kap majd helyet. amelyek az utóbbi két évtized során létesültek. Mindeddig meglehetősen mérsékelt előbbrelépésről adhattunk számot a kereskedelem gépesítése tekintetében, ami többnyire csak a hűtő- és egyéb gépekre korlátozódott. A következő 5—6 esztendőben azonban — a kereskedelmi utánpótlás gondjaira való tekintettel is — meggyorsul a munkát könnyítő gépek beszerzése, a többi közt egyre szélesebb körben alkalmazzák majd a konténeres szállítási módot. Tovább gyarapodik az önkiszolgáló üzletek hálózata. amelyeket a lakosság néhány év alatt megkedvelt. A megye kereskedelmének vezetői céltudatosan munkálkodnak aáon, hogy a kiszolgálási kultúra fejlesztésének legfőbb „tényezője”, a kereskedelmi dolgozó is a szakma követelményeinek megfelelő mértékben művelődjön, fej lessze tudását. Hogy az ilyen arányú erőfeszítések nem hiába valók, ezt bizonyítja a fiatal dolgozók szakképzettségének aránya, amely magasabb, mint korábban bármikor. Középiskolai végzettséggel rendelkezik a 18 és 30 év közötti dolgozók 30 százaléka. 7 százalékuk most sajátítja el ugyanezeket az ismereteket, és — bár egyelőre még nem a kívánt mértékben — nő a felsőfokú végzettségűek számaránya is. Ugyancsak kézzelfogható jele a haladásnak a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók magas színvonalú, dere- kas helytállása az országos versenyeken. Az elmondotaak nem feledtethetik azokat a — bár súlyukban nem azonos jelentőségű, olykor apró-cseprő, mégis gyakori — hiányosságokat, amelyeknek felszámolása a kereskedelmi munka egyik vezérelve kell. hogy legyen. S ebben a. tekintetben valamennyi kereskedelmi dolgozóra és vezetőre apellálunk, akik ösztönöző, sürgető, befolyásoló erőt képviselhetnek, s kell is. hogy ezt tegyék. S ebben az esetben a jövőben feltétlenül tovább növekszik majd a kereskedelemben dolgozók munkájának már ma is számottevő társadalmi1 megbecsülése. J. T. Heti világhíradó 2. oldal Fejlődnek, erősödnek kapcsolataink 3. oldal Húszmilliós vállalás 4. oldal Kiváló szövetkezet 4. oldal Kedvezőbb feltételek a fejlődéshez 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport 7. oldal Végzős szakmunkástanulók búcsúztak az alma matertől a szombati, utolsó tanítási napon. A kecskeméti 623. számú intézetben tíz osztályközösség ballagott. A tanulócsoportok átadták a regi mesterlevél másolatát, az osztály névsort és a találkozási fogadalmat tartalmazó vándorkönyvet az „atyamestereknek”, a két legidősebb tanárnak és szakoktatónak, akik azt az iskolai céhládába helyezték. A 623. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben négyszázötvenen járták végig újra a foglalkozási termeket a vállukon átvetett díszes tarisznyákkal, amelyeket a Habselyem-Kötöttárugyár tanulói készítettek. Akad. ahol ma köszönnek el a fiatalok az iskolától. A Kisfái Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben például negyven!íatan veszik kézbe a vándorbotot. A vizsgák még hátra vannak. A leendő ifjúmunkások egy részével a szolgáltató ágazatokban közvetlenül is találkozhatunk. Mások munkájának az eredményeit pedig az ipari és mezőgazdasági üzemek termékei között, építkezéseken láthatjuk viszont. i A felnyitott iskolai céhládába elhelyezik a búcsúzó osztályok vándorkönyveit. (Pásztor Zoltán felvétele.) is köszönhető, hogy a . szavazók a kecskeméti műsort tartották jobbnak. A színház valódi ékszerdobozként csillogott, a Nagytemplom tornya barátságos sárgás fényben figyelte a sürgés- forgást, érvényesült a Székely Bertalan-képekkel díszített nagyterem szépsége. Vitray Tamás bölcs derűvel kormányzott, s irányította a közvetítés olykor pillanatokra meg- feneklö hajóját sodróbb vizekre. Tudom, sziszegtek néhányan, amikor elegánsan átvette a szót a válasz helyett előadást rögtönző riportalanyoktól. Dicséretes igyekezet! Néha egy szemernyit, sőt csipetnyit késett a megelőző, szerelés. Tanítani kellene ahogyan ez a hajdan tüskésnek tartott riporter segítette, bátorította fiatal, alkalmi pályatársait Kecskemét reflektorfényben Az ülletgyá- ros műsorszerkesztő dicséretével illik kezdenem a Kecskemétet és Szombathelyt képviselő főiskolások vetélkedőjének ismertetését. Furfangos, csali feladványokkal fűszerezte Liszkay Tamás a közvetítést. A városi tanácson bevetésre váró tudorok n megyei könyvtár dolgozóinak szíves segítségével percek alatt kitaláltak, hogy u megrendelt menüt Bernard Shaw szája ize szerint kell összeállítani. Sürgős lévén az ügy, nem vártak telefonra; futár vitte a hírt az Aranyhomokba. A helyismereti „agytröszt” tagjai ezután nyugodtan nézték az élvezetes közvetítést. Többen fájó szívvel gondoltak a szálló konyhájában készülő sültekre, húsos tálakra. Csak dr. Mező Mihály nyugtalankodott; 6 vette legelőször észre a kelepcét. Ha nem üzen a szakácsoknak, esetleg nyakig belepottyanunk a csapdába. Némi szesz így is odakerül a vegetáriánus, antialkoholista drámaíró terítékére. Szerencsére, nem ezen múlott a győzelem. Remekelt az operatőr. Feltehetően a pompás „látványnak” Pompásan mozgatta Kalmár András rendező a hatalmas apparátust. Nagy érdeme, hogy „tévészerűbb” volt a kecskeméti műsor a szombathelyinéi. Gondoljunk a helyszín ötletes tálalására, a makett és az igazi épületek összejátszására. Táncos Pé- tör bácsi és Pólyák Ferenc róla mintázott faragásának párhuzamos bemutatására, Buda Ferenc versének, a Forrás címlapjának és a kopjafa-kiállításnak rimel- tetésére. Kihasználta a lehetséges hang- és képhatásokat. (Folytatás a 3. oldalon.)
