Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

ű gazdálkodás útján Előrelépés a zöldségtermesztésben A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság megalakulása óta fog­lalkozik zöldségtermesztéssel. Je­lentős területen ültetett paradi­csomot, zöldbabot, uborkát, pri- taminpaprikát. Az 1968-as rendel­kezés, amely megszüntette a zöld­ségtermesztés 30 százalékos árdo­tációját, visszaesést okozott a ter­melésben- Egyedül a paradicsom maradt meg üzemi felületen. Ké­sőbb az eddigi évi 100 vagon kö­rüli termésmennyiség növelésére új fajtákat, nagyobb területeket ültettek be paradicsommal. Fel­lendülést hozott a termelésben a gépesítés, valamint az új felvá­sárlási árak és a kormány gépi berendezésekre vonatkozó dotá­ciós programja. Mindennek hatására és nem utolsósorban szakmai lelkesedés­ből is hozzáláttak a zöldségter­mesztés fejlesztéséhez. Előzőleg kidolgoztak egy programot, amely elsősorban a paradicsomtermesz­tés gépesítését célozta. Később g zöldbabra is kiterjesztették a gé­pesítést. Így született meg az FMC ame­rikai gépsorra alapozott, a kon­zervipari paradicsomtermesztés tel’es korszerűsítését megvalósító szikrai módszer. 1972-ben 60 hek­táron. tavaly már 100 hektáron alkalmazták. Az idén 131 hektá­ron került a paradicsommag köz­vetlen kiültetésre és csupán 50 hektáron palántázták a növényt. Az FMC gépsorra alapozott mód­szer ugyanis szakít a hagyomá­nyos palántázással. Ez utóbbival ugyan két-három héttel előbbre hozzák a termés érését, de több fáradsággal és nagyobb költség­gel jár. Hasznos viszont a terület ev” részének palántával történő beültetése, mert ily módon a be­takarító gép jobban kihasználha­tó a folyamatos érés következté­ben. A szikrai módszert az idén a ti­szakécskei Szabadság és a lakite­leki Szikra Termelőszövetkezet is alkalmazza. Az állami gazdaság belépett a TOMATOCOOP néven ismert vál­lalkozásba. Ez az összefogás iro­dát létesített az elmúlt esztendő októberében a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban. Az irodá­nak három mérnöke van, egy a növényvédelemmel, egy a gépé­szettel, egy pedig üzemszervezés­sel foglalkozik. A vállalkozás fel­adata, hogy a körzetben hagyo­mányos zöldségtermesztést kor­szerűsítse. Az elmúlt esztendő végén az iroda azt a feladatot kapta, hogy a TÓMAT—1 néven ismert zö'd- ségtermesztő speciál gépsort pro­pagálja. Felvette a kapcsolatot a korábban is paradicsomtermesz­téssel foglalkozó szövetkezetekkel. Ezekkel a közös gazdaságokkal már az ősszel együttműködtek. Az iroda szakembereinek tanácsai fi lapján a talajt előkészítették és megvásárolták a szükséges vető­magot, műtrágyát, növényvédő szert. Az említett gépsort, a TÓ­MAT—1-et a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár debreceni gyár­egysége készíti. Ez év őszétől lehetőség nyílik egy komolyabb géppark létreho­zására. A berendezéseket kedvező feltételek mellett bérelhetik a gazdaságok 30 hektáros egységek­re. A magyar gép területi, talaj- és üzemeltetési igényei megeevez- nek az amerikai FMC nevű be­rendezésével. Ennyit a TOMATOCOOP-ról, amelynek feladata tehát a kor­szerű zöldségtermesztés megvaló­sítása, külföldi és hazai gépekre alapozva. A továbbiakban szeret­nék megoldani a paradicsomon kívül a zöldbab, a hagyma, a bor­só, a csemegekukorica termeszté­sének betakarításának teljes gé­pesítését. A korszerű technológia bevezetése természetesen csak a konzervipari célokra termelt zöld­ségféléknél oldható meg. A korszerűsítés azt jelenti, hogy. szinte évről évre előbbre lépnek, keresik a legjobb módsze­reket. Állandó tennivaló tehát a növényvédelem, növényápolás, betakarítás és más munkafolya­matok tökéletesítésére való törek­vés. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság például együttműködik a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézettel is a TOMATO- COOP-on belül. így dolgozták ki együttesen például az úgynevezett Treflános felülkezelést, amely a nagyüzemi gyomirtás jól bevált módszere lett. Ezt a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban al­kalmazták először. Hasonló együttműködés alakult ki a Kecskeméti Konzervgyárral is. Ez utóbbi válogató gépeket és paradicsomlényerő állomást he­lyez ki a gazdaságba. Ezek már ősszel üzembe lépnek. A helyi feldolgozás előnye, hogy jobb mi­nőségű terméket tudnak előállí­tani, illetve előkészíteni konzerv­gyári feldolgozásra. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság tagja a Tisza menti Zöldségtermesztési Közös Vállal­kozásnak is. Együttműködve a környék termelőszövetkezeteivel, fokozatosan fejlesztik a zöldség- termesztést. Ahol a lehetőség en­gedi, öntözéssel növelik a termés- eredményeket. A közös vállalko­zást segíti a TOMATOCOOP is. Mindezek alapján várható, hogy a következő években jelentős ja­vulás tapasztalható, nemcsak a zöldségtermesztésben, hanem a lakosság ellátásában is. (X) Áz állami gazdaságok borkősavüzeme Kunfehértón Az ország szőlőterülete . csak­nem 220 ezer hektár, az évi bor­termelés 5—6 millió hektoliter között alakul. Ilyen nagyságú te­rület terméséből a, feldolgozás során nagy mennyiségű mellék- termék keletkezik, évente mint­egy 1,2—1,3 millió mázsa szőlő­törköly, megközelítőleg 350 ezer borseprő, illetve boralj. Ennek hasznosítása eddig egy- célú, egyirányú volt.. A szőlőtör­kölyből részben pálinkát készí­tettek. másrészt takarmányozás­ra használták fel, a zömét azon­ban az üzemek trágyaként ér­tékesítették. A nagy mennyiségű hígseprőből vagy seprőbort ké­szítettek az üzemek, és a meg­maradt seprőtésztát, mint érték­telen terméket kidobták, vagy pálinka előállítására használták fel alapanyagként. Az említett melléktermékek ésszerűbb hasznosítását indokol­ta a beltartalmi értékük. A sző­lőtörkölyben ugyanis található, illetve kinyerhető: 0,5—3 százalék borkősav, 2—4 százalék alkohol, 20—25 százalék szőlőmag, 10—15 százalék szőlőhéj. A borsepre beltartalmi értéke: 0,5—4 száza­lék borkősav, 4—8 százalék al­kohol. A beltartalmi értékek alaku­lását döntő mértékben befolyá­solja a melléktermék alap­anyagának ' a minősége, vagyis a szőlőfajta, a feldolgozás módja. Ezenkívül az is, hogy az alap­anyag honnan, származik, hegy­vidékről vagy sík vidékről. A korábbiakban már említett egyirányú hasznosítás mellett a beltartalmi értékek veszendő­be mentek. Az elmúlt 15 esztendőben a szőlőtermesztés jelentősen meg- mi szőlők adják, jelentősen emel­kedett a termelés színvonala is. változott, az összes területnek döntő részét ma már a nagyüze- Napjainkban tanúi vagyunk an­nak, hogy a szántóföldi terme­lési rendszerek után hazánkban megjelennek a szőlő- és a bor­termelés korszerű módszerei is. Mindezek eredményeként a sző­lőfeldolgozás is nagyüzemileg, koncentráltan történik és egy- egy feldolgozó helyen nagy mennyiségben jelentkeznek a melléktermékek is. Ezek haszno­sítása a mezőgazdasági nagyüze­meknél már jelentős bevételi forrás lehet. Célszerűnek látszott tehát a szőlőtermelés mellékter­mékeinek feldolgozására egy korszerű, több irányú hasznosí­tást megvalósító üzem létrehd- zása. Ez a volt Kunfehértói Ál­lami Gazdaságban épült fel, és mint a gazdaság borkősavüzeme kezdte meg működését. Az üzem telepítésénél döntően figyelembe vették az alapanyag odaszállílá- sának lehetőségeit. Fontos szem­pont volt, hogy ott létesüljön ez az üzem, ahol a közelben nagy mennyiségű melléktermék áll rendelkezésre, mint alapanyag. A fenti meggondolás alapján épült az üzem Bács-Kiskun me­gyébe.., és ezen bélül is közpon­ti fekvése miatt Kunfehértón. A beruházásnál figyelembe vették, hogy az összes szőlőterület kö­zel 30 százaléka megyénkben van. Az építkezést az állami gaz­daság 1967-bén kezdte meg, és az üzemelés 1970 júniusában kez­dődött. A berendezést és a tech­nológiát az olasz PADOVAN cég szállította. Az építkezést a Bács- Kiskun megyei Építőipari Válla­lat, a szerelést pedig a Gáz- és Gépszerelő Vállalat végezte. A beruházás értéke csaknem 150 Egy részük ugyanis vegyész, más részük gépész, vagy mező- gazdasági képzettségű. A koráb­ban alkalmazott bérezési formá­ról áttértek a legmodernebb tel­jesítménybérezésre, melynek eredményeként javult a munka­fegyelem, csökkent a munkaerő­vándorlás, nőtt a dolgozók fele­lősségérzete, mindezek következ­tében a munka termelékenysé­ge. A bérezési rendszer, megvál­toztatásával egyidőben a folya­matos, 3 műszakos üzemelés fel­tételei is megteremtődtek. Sikerült a termelés szempont­jából is jelentősnek tekinthető munka verseny-mozealmat széles alapon kibontakoztatni. Az üzem szocialista brigádjai vállalásaik­ban a tervek túlteljesítését hatá­rozták el. Az eredményes üze­meltetést nagymértékben előse­gítette az újítómozgalom. A berendezések nagy részét, :és részben a technológiát is át­alakították a termelés műszaki biztonságának növelése érdeké­ben. Mindezek legalább olyan fon­tosak voltak, mint az alapanyag előteremtése. Az üzem a koráb­ban értéktelennek tartott szőlő­melléktermékekből csaknem 90 millió forint termelési értéket állított elő tavaly. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján a további feladatok a következők: A kápacitás még nagyobb mér­tékű kihasználása, a technológia továbbfejlesztése, a borkősav- termelés növelése, a mellékter­mékként megjelenő jó minősé­gű törköly- és seprőpálinka vá­lasztékának további javítása, a piaci igényekhez történő közelí­tése, a szárító lehetőség további növelése és ennek eredménye­ként karbavitid-gyártás fokozása Mindezek megoldásával, vala­mint a hatósági és területi szer­vek támogatásával megteremt­hető az üzem folyamatos, ered­ményes működése és elérhető a százmillió forint termelési érték. (X) megy veszendőbe a melléktermék millió forint volt. Különböző gondok miatt az üzem az első években nem váltotta be a gaz­daság vezetése által támasztott reményeket, gondot okozott a megfelelő mennyiségű és minő­ségű alapanyag előteremtése, műszaki hibákat tapasztaltak, kevés volt a szakember, meg­változtak a pénzügyi szabályo­zók. Mindezek hatására veszteség jelentkezett. Megjegyzendő azonban, hogy a nehézségek ellenére az üzem 1971-beh már 1200 vagon szőlő­törkölyt, több mint II ezer hek­toliter borseprőt, valamint 115 vagon seprőtésztát dolgozott fel. Ezekből 1360 mazsa borkősavat, 18 500 mázsa karbavitidet, to­vábbá több mint hatezer hekto­liter -50 százalékos törköly-, il­letve seprőpálinkát állított elő. Ezek közül népgazdasági szem­pontból a borkősav a legjelentő­sebb. Felhasználási területe igen széles körű. Fontos alapanyaga a gyógyszer-, az élelmiszer- és vegyiparnak, A borkősav nép- gazdasági jelentőségét sokirányú hasznosításán túlmenően az ad­ja, hogy az ország szükségletét eddig csaknem teljes egészében nyugati importtal tudtuk csak biztosítani. Nem kevésbé fontos a mellék- termékek feldolgozása során je­lentkező karbavitid, amely tulaj­donképpen magas fehérjetartal­mú abraktakarmány. Az üzem csaknem hulladékból, értéktelen­nek tartott szőlőmagból és szőlő­héjból állít elő nagy mennyisé­gű értékes fehérjetakarmányt. A különböző pálinkafélék en­nél a feldolgozási módnál mint melléktermékek jelentkeznek. A technológiai sajátosságok miatt kiváló minőségben és széles faj­taválasztékban kerülnek előállí­tásra. Az előzőekben említett gon­dok megoldására az Állami Gaz­daságok Országos Központja, az Állami Gazdaságok Bács-Kis­kun megyei Főosztályával, vala­mint a Kiskunhalasi Állami Gaz­dasággal egyetértésben 1972-ben úgy döntött, hogy a borkősav- üzemet a továbbiakban egyszerű gazdasági társulásként üzemel­tetik. A volt Kunfehértói Álla­mi Gazdaság jogutódja a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság lett, tehát a társulás gesztoraként is ezt az üzemet jelölték ki. Az együttműködésbe belépett az or­szág 22 legnagyobb szőlőterület­tel rendelkező állami gazdasága, valamint az ÁGKER. A társulás fő céljaként a szükséges alap­anyag előteremtését, a folyama­tos üzemeltetést, a kapacitás tel­jes kihasználását, az eredmé­nyes, jövedelmező üzemelést je­lölték meg. Az összefogás után előterem­tették a szükséges mennyiségű és jó minőségű alapanyagot, amelyet Soprontól Tokajhegy- aljáig, Gyöngyöstől Villányig ehhez a borkősavüzemhez szállí­tanak. Az erőfeszítések eredménye­ként tavaly az üzem felvásárolt, illetve feldolgozott mintegy 3200 vagon szőlőtörkölyt, 800 vagon hígseprőt, 180 vagon seprőtész­tát, s ezekből előállított 1810 má­zsa borkősavat, 45 ezer mázsa karbavitidet és több mint 20 ezer hektoliter 50 százalékos seprőt, illetve törkölypálinkát (grappát). Ezzel a mennyiséggel, illetve szőlőtermés feldolgozásával Európában egyedülálló kapaci­tású az üzem. Tavaly a feldol­gozott alapanyagokon túlmenően, az eredmények további növelése • Külső felvétel a 150 millió forintos beruházással épült üzemről. érdekében, bővítette tevékenysé­gét és jelentős mennyiségű mustsűrítményt állított elő. Mindezek következményekép­pen a borkősavüzem tavaly nye­reségesen dolgozott. Ehhez nem jelentéktelen mértékben járult hozzá a termelési adómentesség. Döntő szerepe volt az ered­ményességben, hogy gondoskod­tak elegendő szakemberről, javí­tottak a bérezésen, korszerűsí­tették a munkaszervezést. Jielen- leg az üzemben hét mérnök, harminc technikus, negyven szak­munkás irányítja a termelést. A termeléshez szükséges szakem­bergárda képzettsége megfelelő. 0 A laboratóriumban folyamatosan ellenőrzik a minőséget. f BwM 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom